Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. július
2002-07-13
Paletta A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN (I., Szentháromság tér 2.) a Pannónia Fúvósötös ad hangversenyt ma este nyolc órától. Közreműködik: Csavlek Etelka, Pérchy Kornélia, Mukk József (ének), Kocsis Andrea (hárfa), Teleki Miklós (orgona). HÚSZ ÉV színházi képei Zsámbékról címmel Koncz Zsuzsa és Ilovszky Béla fotókiállítása ma délelőtt tíz órakor nyílik meg a Zsámbéki Művelődési Házban (Zsámbék, Etyeki út 2.). A Nyári Színházban (Romtemplom) este tíz órától García Lorca Vérnász című drámáját adják elő Bocsárdi László rendezésében. KOSZTÜMÖS TÁRLATVEZETÉS lesz ma délelőtt tizenegy órakor a Nagytétényi Kastélymúzeumban (XXII., Kastélypark utca 9-11.). Az öt évszázad lakókörnyezetét bemutató kiállításon utcai ruhára felvehető, nemes anyagokból varrt, jelzésszerű „jelmezekben” vehetnek részt a rendezvényen felnőttek és gyerekek. Az érdeklődőknek előre be kell jelentkezniük a 207-0005/105-ös telefonszámon. BEETHOVEN-EST, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös hangversenye lesz ma este hét órakor Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában. Vezényel: Vashegyi György. Közreműködik: Rohmann Imre (zongora), Kolonits Klára, Schock Atala, Timothy Bentch, Mozsár György (ének). HOLCZER PÉTER fotókiállítását nyitja meg hétfőn, délután öt órakor Zsila Sándor fotóművész a Raiffeisen Galériában (V. Akadémia utca 6.). A tárlat július 15. és szeptember 1. között látható (hétvégén is). Francia utcabál Budán MUNKATÁRSUNKTÓL Körhintában és óriáskerékben is lehet forogni a július 14-i francia utcabálon a Francia Intézet környékén, a Fő utcában és a Bem rakparton. Három francia étterem is kitelepül a bulira, és kis Quasimodók szaladgálnak majd a tömegben. Este nyolc órakor kezdődik a színpadi program, amelynek műsorvezetője Novák Péter. A harmonikaparádéban a Mezei Band, valamint Orosz Zoltán és zenekara lép fel. A hajshow kilenckor kezdődik, a United zenekar koncertje húsz perccel kilenc után, a tűzijáték pedig tíz előtt tíz perccel. Tíz után divatbemutató, nyereményhúzás és a Dörge Music Show következik. Az utcabált Alföldi Róbert rendezi. Antik kiállítás, vásár és árverés MUNKATÁRSUNKTÓL Licitálni is lehet a vasárnapig látogatható ANTIK Képzőművészeti Antik és Kortárs Fesztiválon a Vajdahunyad várában, ahol műkereskedések, galériák, kortárs alkotók áruit és munkáit nézhetik és vásárolhatják meg az érdeklődők délelőtt tíz és este hat óra között. A kiállított tárgyak árverése vasárnap, délután öt órakor kezdődik. Ma délután háromkor a kortárs képzőművészetről tartanak előadásokat a Mezőgazdasági Múzeumban. Előadók: Farkas Ádám, a Képzőművészeti Egyetem rektora, Kováts Lajos, a MEO Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény alapítója. Szónokverseny Kossuth Lajos születésének évfordulójára a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Kossuth Emlékbizottság szónokversenyt hirdet. A versennyel az ifjúságot szeretnék ösztönözni arra, hogy kipróbálja szónoki tehetségét. Két kategóriát indítanak: középiskolások és felnőttek számára. Nevezni lehet Kossuth Lajos nyilvánosan elhangzott beszédeinek, írásainak, cikkeinek egy-egy részletével. A jelentkezéseket a polgármesteri hivatal oktatási, közművelődési és sportosztályára várják, a 1181 Budapest, Városház utca 16. címre. További felvilágosítást a versenyről Bodor-Palkó Pál közművelődési referenstől kaphatnak a 296-1466 telefonon. A versenyt szeptember 10-én tartják a Kondor Béla Közösségi Házban. Cs. K. É. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚLIUS 13., SZOMBAT 41 Ambient, a belső filmszínház A fiatalok igénylik, hogy olykor kiszakadjanak a hamburgerfalós, mobiltelefonos világból Ülünk egy kitűnő autóban, ufófejjel nyomjuk a gázpedált, és száguldunk, mint a szél. Rohanunk egyik helyről a másikra, zsebünkben percenként ciripel a maroktelefon, futólag eszünk, futólag szeretünk, futólag élünk. Futóbolondok lettünk, miközben persze vágyunk a csendre és a meghitt pillanatokra. Ilyeneket kínálnak a ZUM Kulturális Alapítvány által szervezett Ambient-fesztiválok, és ilyeneket kínál az alapítvány közeljövőben nyíló kávézója is. A ZUM eredetileg egy együttes neve, mely a kilencvenes évek végén alakult. A csapat, tagjainak önmeghatározása szerint, akusztikus, minimal, percussion, ambient zenét játszik; egyszerűbben úgy mondhatnánk: ütőhangszerekre írt, meditatív muzsikát. A zenekar alapítói, Benkő Marcell és Cserepes Panni, járva a különböző partikat, koncerteket, igencsak elcsodálkoztak azon: a szervezők miért nem fektetnek nagyobb hangsúlyt a környezetre, miért nem veszik figyelembe azt, hogy a koncerthelyszínek kiválasztása, egyáltalán: a különböző kulturális rendezvények szellemiségéhez igazított terek milyen jelentősen növelik a produkció hatását, így tehát értékét is. Szó sincs valamiféle marketinges ravaszkodásról. Csupán egészséges igény fogalmazódott meg bennük a rendezvények megjelenítésével kapcsolatban. Jó példákat csak elvétve láttak. A Frank-hegy meredek oldalában található teraszokon rendezett fesztivált, vagy az egyik Tündér-hegyi ház kertjében tartott házimozit említik, melyeken a gondosság nemcsak a környezet kiválasztásán és kialakításán volt tetten érhető, de még azon is, hogy a dj-k a vetített filmekhez szerkesztették a zenét. Úgy gondolták, koncertjeiket is hasonló odafigyeléssel szervezik a jövőben, elmélyült zenéjükhöz nyugtató, bensőséges környezetet alakítanak ki. Az általuk megálmodott, fátylas, gyertyás, szőnyeges, ülőpárnás, otthonos, keleties, békés, nyugtató teret elsőként a Trafó Kortárs Művészetek Házában rendezték be 1999 októberében, ám az eredetileg tervezett ZUM-koncertből végül is egy fesztivál kerekedett, hasonló szellemiségű zenekarokkal, táncosokkal, előadókkal. Ez volt az első Cökxpon Ambient Fesztivál, s a különös név talán némi magyarázatra szorul. A Cökxpon, a Gulácsy Lajos festőművész által megálmodott, mesebeli világban, Na’Conxypanban annak a cukrászdának a neve, amelyben bolondos, furcsa népség találkozik, hogy megossza egymással gondolatait, és megállítsa egy pillanatra az időt. Az ambient pedig eredetileg hangulatot, környezetet, ma már egy zenei, művészeti stílust jelöl, amely a legmélyebb érzelmeket mozgósítja, amely csendesít, nyugalmat sugall. Zenei irányzatként Brian Eno Music for Airports című lemezét tekintik műfajteremtő alkotásnak. Azt az albumot, amely repülőterek számára készült, hogy a várakozó utasokban enyhítse a feszültséget, csökkentse a szorongást. Az ambient zenéről igen pontos mondatokat fogalmazott meg DJ Kaszi. Szerinte „változó stílusú ritmusok, melyek összefogják a magas technológia által gyártott zenét és a be nem határolható, természetben született hangokat, melyek tartalmazhatják a világ népeinek egyedi hangzásvilágát éppúgy, mint egy elsuhanó vonat hangját vagy a rádióhullámok azonosíthatatlan jeleit. Az ambient olyan, mint egy belső filmszínház, amit, ha meghallasz, látod a képeket”. Az első Cökxpon Ambient Fesztivál még családias hangulatban, csupán néhány száz érdeklődő előtt zajlott, hogy mégis figyelemre méltó rendezvény volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Benkő Marcellékat azonnal meghívták a diákszigetre is, így 2000-ben tízezrek látogathattak el a Pepsi Sziget Fesztiválon felállított sátorba. Még ugyanabban az esztendőben újabb rendezvényt tarthattak a Trafóban, azóta Budapest különböző helyszínein immár rendszeressé váltak a Cökxpon Ambient Fesztiválok. Bebizonyosodott: igény van a bensőséges terekben tartott, csendes bulikra, igény van arra, hogy a fiatalok olykor kiszakadjanak a hamburgerfalós, mobiltelefonos, határidőnaplós valóságból. Anyagi szempontból a Cökxpon Ambient Fesztiválok története mégsem egyértelműen sikertörténet, ennek azonban az az oka, hogy a szervezők nem engednek eredeti elképzelésükből. Változatlanul sok fellépőt hívnak, zenészeket, táncosokat, dj-ket, a filmvetítés, a teaház, miképpen a fátylas-párnás környezet és a kötelező cipőlevétel is állandó. Utóbbival kapcsolatban azt mondják: fontos az otthonosságérzés, és egyáltalán nem baj, ha mindenki egyformán ovisnak néz ki. Tényleg nem baj. Nem árt néha gyermeki nyitottsággal elmerülni a hangokban, képekben, a táncosok mozdulataiban. Benkő Marcellék szeretnék, ha az általuk szervezett, most már egyre több buli nem pótszer lenne, hanem gyógyszer. És ennek érdekében még az sem lehet akadály, hogy az egynapos fesztivál lebonyolításához három napra kell kibérelniük a kiszemelt helyiséget, mert a terek kialakítása, berendezése két teljes napot vesz igénybe. A ZUM időközben Kulturális Alapítvánnyá fejlődött, s tagjai elhatározták, hogy miközben változatlanul szervezik a fesztiválokat, létrehozzák a Cökxpon Ambient Kulturális Központot. Helyiséget béreltek az Operaház mögötti Lázár utcában. Immár kész a 120 négyzetméteres közösségi tér, amelyben a ZUM barátai és külső bérlők zenekari próbákat, tánc- és színházi próbákat, tanfolyamokat, előadásokat tartanak, kész a stúdió, melyben már hangzó anyagok készülnek, és a tervek szerint a közeljövőben, ha sikerül beszerezni a szükséges engedélyeket, megnyílik az az éjjel-nappal nyitva tartó kávézó, amely - kell-e mondani? — ugyancsak az ambient szellemét sugározza majd. Lehetőséget adva arra, hogy lefékezzünk, kikapcsoljuk a mobiltelefont, becsukjuk a határidőnaplót, és legalább néhány órára emberek legyünk megint. Trencsényi Zoltán A teaház, a fátylas-párnás környezet és a kötelező cipőlevétel is állandó fotó: kerekes gábor Műalkotások az Erdélyi festményeket, grafikákat, szobrokat és tértextileket mutatnak be azon a kiállításon, amely augusztus 25-ig látható az Ernst Múzeumban. A Felezőidő című tárlatot — amely az 1965 és 1975 közötti romániai magyar képzőművészet keresztmetszetét adja — egész napos programmal nyitják meg ma a Nagymező utcai kiállítóhelyen. Lesz filmvetítés és szakmai beszélgetés, délután öt órakor pedig Illyés Kinga adja elő a Szilágyi Domokos verseiből összeállított Lírai Oratóriumot. A „viszonylag szabad kibontakozás” évtizede volt az 1965 és 1975 közötti időszak az erdélyi képzőművészetben - vallja az Ernst Múzeumban ma nyíló, Felezőidő című kiállítás rendezője, Vécsy Nagy Zoltán. A hatvani Hatvany Lajos Múzeum művészettörténésze szerint az lehetett az oka a megszaporodott kitörési kísérleteknek, hogy ebben az időben „interregnum” volt az országban. Már meghalt Gheorghiu-Dej sztálinista pártfőtitkár, de még nem erősítette meg hatalmát Ceausescu. Ebben a korszakban az alkotók szerették volna megőrizni az erdélyi formanyelvet, valamint az ottani történelem és népművészet motívumait, ugyanakkor élt bennük a vágy, hogy Európához tartozzanak. A romániai magyar művészetnek ezt a meghatározó szakaszát - amelyben több erdélyi festő, grafikus és szobrász pályája is kiteljesedett - nem mutatták még be a Felezőidőhöz hasonló, összefoglaló kiállításon. Bizonyos értelemben mindkét országban mostohagyereknek tekintették az alkotókat: a romániai művészettörténeti írások nem szóltak a magyar képzőművészekről, a hazai szerzők pedig egyszerűen elhanyagolták őket. Sokáig utaztatni sem lehetett a műve interregnumból két, amelyeket műtermekből, magántulajdonosoktól, valamint magyarországi köz- és magángyűjteményekből „szerzett” meg a kiállításhoz Vécsy Nagy Zoltán. A művészettörténész egyébként több mint száz erdélyi képzőművésznél megfordult - többek között Jakobovits Miklósnál, Szervátiusz Tibornál, Feszt Lászlónál, Sükösd Ferencnél, Mohy Sándornál, Nagy Albertnál, Tirnovan Vidnél és Dienes Attilánál. Kutatásai egyrészt a ma nyíló tárlathoz szolgáltak alapanyagul, másrészt katalógust is szerkesztett a termékeny erdélyi évtizedről. A kiállításhoz több kiegészítő programot is szerveznek. A délelőtt tizenegy órakor kezdődő megnyitóünnepségen Gheorge Vida bukaresti művészettörténész mond bevezetőt. Délben premier előtti filmbemutatóra invitálják a látogatókat. Kovács András Film egy regényről című alkotását vetítik a „múzeummoziban”. Kettőtől Körkép néven alakul kerekasztal, ahol a kolozsvári Korunk folyóirat munkatársaival beszélgethet a közönség Erdélyről és a nagyvilágról. A fórumra meghívták Horváth Andort, a Korunk főszerkesztő-helyettesét, valamint Balázs Imrét, az irodalmi szerkesztőt. Koncert és kerekasztal-beszélgetés elegye a délután négykor kezdődő program, ahol két népzenekutató-zenész, Halmos Béla és Sebő Ferenc gondolkodik együtt Papp Oszkár és Bak Imre festőművésszel a hatvanas-hetvenes évek „magyar-magyar” művészeti kapcsolatairól. A nap záróprogramja az öt órakor kezdődő előadóest lesz. Illyés Kinga színművész Szilágyi Domokos költeményeit szavalja. A Sajtóértekezlet című kötetéből válogatott versösszeállítás címe: Lírai Oratórium. Valaczkay Gabriella Tüzes szekér és A Jagalo Vardon cigány folklóregyüttes koncertezik a Roma Parlament Harlem színpadán (VIII., Tavaszmező u. 6.), július 19-én, este fél tíztől. A zenekar fellépése előtt, este héttől Malgot István Egy cella képei - A cigány hold című filmjének premier előtti vetítése lesz, amelyet beszélgetés követ az író-rendezővel. A neves cigány folklóregyüttest Rostás Mihály gitáros-énekes alapította 1995-ben, a következő évben már a Ki mit tud? verseny népdal kategóriájának győztesei lettek. Az együttes kisebb szünet után, 2000-től újra koncertezik, saját szerzeményeiket modernebb zenei hangzással adják elő. A zenekar zömében saját dalokat játszik, de magyarországi cigány nótákat is feldolgoznak, valamint szívesen szólaltatják meg más nemzetiségek dalait is. A cigány hold „Tüzes szekeret” jelent a Jagalo Vardon zenekarnév, a tagok ezzel a cigányok vándorlására utalnak. A roma zene kedvelői jól ismerik az együttes tagjait: Lakatos Mónika szólóénekest és Rostás Mihály gitáros-énekest; mindketten a világsikerű RomanoDrom zenekar tagjai is. A Jagalo Vurdonban játszik még Lakatos Sándor Endre vokálos, énekes, valamint Vozár János ütős. Modern, mai hangzásvilágú folklór cigányzeneként határozta meg muzsikájukat az együttest alapító Rostás Mihály. Hozzátette azonban azt is, hogy a dalaik alapjául természetesen a műfaj mélyebb gyökerei szolgálnak. Az együttes Európa-szerte elismert, Roma Parlament-beli előadásuk után Berlinben lépnek színpadra. H. D. Shyra-koncert a Bálint-házban MUNKATÁRSUNKTÓL Különleges koncert lesz ma este, hét órakor a Bálint Zsidó Közösségi Házban (VI., Révay u. 16.). A The Shyra International Ensemble lép fel, műsorukban Beethoven, Kodály műveit, valamint az izraeli Eran El-Bar szerzeményeit szólaltatják meg a neves zenészek. A The Shyra International Ensemble zenekart két évvel ezelőtt alapították Budapesten, azóta Magyarországon, Olaszországban, Ausztriában, valamint Izraelben is nagy sikerrel koncerteztek. A csapat tagjai: Eran El-Bar, a japán billentyűs Tomoko Honda, a japán csellós Rintaro Kaneko, Köröndi Teréz hegedűművész, valamint az ausztráliai Liz Scott és a többiek. Bakáts téri Hunyadi László MUNKATÁRSUNKTÓL A jól ismert Erkel-operát, a Hunyadi Lászlót játsszák vasárnap, este kilenc órakor a Ferencvárosi Ünnepi Játékokon, a Bakáts téri szabadtéri színpadon. A címszerepet Molnár Andrásra osztotta Koltay Gábor rendező. Az előadásban énekel Kertesi Ingrid, Szilfai Márta, Egri Sándor, Gurbán János, Kincses Károly, Szabó Márton és Vadász Zsolt. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a BM Duna Művészegyüttes Tánckara, valamint a Liszt-Wagner Szimfonikus Zenekar. A produkció koreográfusai: Mucsi János, Maros Anna és Hajdú János, vezényel: Kaposi Gergely.