Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. szeptember
2002-09-02
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ 27 Kályhamúzeum a Walla-kastélyban Hobbigyűjteményből nőtt ki a törökbálinti kiállítás A Törökbálintra vezető útról már jól látszik az eklektikus kastély az erdélyi templomépítészetre emlékeztető toronysisakjával. Alkalmasabb otthont nem is találhatott a tíz éve öntött vaskályhákat gyűjtő két fiatalember a gyűjtemény legszebb darabjait bemutató tárlatnak. A kiállított kályhák az 1800-as éveket idézik, és a korabeli magyar mesterek szakértelméről, szépérzékéről tanúskodnak. Walla József, az iparosból nagypolgárrá emelkedett mozaiklap- és cementgyáros jóvoltából öt épülettel gazdagodott Törökbálint az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején. Közülük három: az Árpád utcai villa, a Kastély utcai kastély és a régi temetőben lévő családi kripta ma is áll, s műemléki védelmet élvez. A család az Árpád utcában lakott, a telek Kastély utcai végén, a Tükörhegy tetejére a gyáros eklektikus stílusú, leginkább középkori lakótoronyra emlékeztető várat építtetett, amely elsősorban kilátói funkciót tölthetett be. A magántulajdonban lévő felújított kastély hangulatában, megjelenésében ideális otthonul szolgál a néhány hete megnyitott kályhamúzeumnak. Középső toronyrésze kétemeletes, toronysisakját négy fiatorony díszíti, az erdélyi templomépítészet hatását tükrözve. Lőrésszerű ablakai a neoromán stílust idézik. A gyűjtemény létrehozói nem feledkeztek meg az épületet megálmodó Walla Józsefről. Az előtérben a családot bemutató képekkel tisztelegnek a gyáros emléke előtt. Az innen nyíló két termen Pintér Péter, a gyűjtemény egyik tulajdonosa vezetett végig. Mint mondta, barátjával, Vaszkó Ernővel hobbiból kezdték gyűjteni az öntöttvas kályhákat. Kenyérkereső foglalkozásuknak - Pintér Péter elektronikus műszerész - semmi köze kedvtelésükhöz. A kiállított kályhák egyike sem volt más, mint néhány rozsdás vasdarab, amikor rájuk találtak. Restaurálásukat a rozsda eltávolításával kezdik, homokfúvással, drótkefével. A mintákat gondosan letisztítják, a szétégett alkatrészeket kicserélik, ha nincs más lehetőség, újragyártják. Nem egy kiállított darabot három-négy kályhából raktak össze. Ha egy-egy kályhából több példányt sikerült gyűjteniük, el is adnak a kollekcióból, a bevételt pedig a gyűjtemény fenntartására fordítják. Tíz év alatt több száz kályha került a tulajdonukba. A két kiállítóteremben elhelyezett hatvan darab a gyűjtemény keresztmetszete. Többségük a XVIII. században, valamint a Monarchia idején került ki a kaláni, a nadrági, a frigyesfalvai vasgyárból. Az öntödéknek katalógusaik is voltak, ezekből lehetett választani. Vállalták különleges igényeket kielégítő darabok elkészítését is, a megrendelőnek azonban néhány hónapot várnia kellett rájuk, hiszen a díszítő motívumokat előbb még a fafaragó művészeknek, mestereknek kellett kifaragniuk, így készülhetett a kastélykályhák többsége. Ezek tűztere a fűtendő helyiségben nem is látszott, ajtajuk a szomszédos szobára, folyosóra nyílt, innen tartotta életben a tüzet a személyzet.A kiállítás egyik különlegessége egy tornyos kályha, hadi jelenettel és a magyar címer domborművével díszítve. Több hengerkályha áll egymás mellett. Magasságuk eléri a 180 centimétert. Egy-egy ilyen alkalmatosság 300-400 légköbméter kifűtésére is alkalmas volt. Érdekesek a főzőfülkés kályhák. A mellmagasságban elhelyezkedő kis melegítőfülke ajtaját gyakran figurákkal díszítették. A fülkében akár vizet, akár ételt melegen lehetett tartani. A huzamkályhán pedig több polcot alakítottak ki e célra. Ezek celláiban a felfelé áramló, megfelelő irányba terelt füst garantálta a melegítéshez szükséges hőfokot. A különleges darabok mellett elfér még a sok helyütt jó szolgálatot tett Jancsi kályha, a máriaüveg borítású amerikai kokszkályha is. A múzeum szerda kivételével minden hétköznap dél és este hat óra között, szombaton és vasárnap pedig délelőtt tíz és délután öt óra között ingyenesen látogatható. Viktor Sándor A kiállított kályhák egyike sem volt más, mint néhány rozsdás vasdarab FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Vegyes színvonalon Pest megyei alkotók kiállítása a MűvészetMalomban Jövő hét végéig még látogatható Szentendrén a Pest megyei alkotók munkáit bemutató idei tárlat. A kiállítást, amelyen egy-egy festménnyel, illetve szoborral százhúsz művész szerepel, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezte meg a MűvészetMalomban. Vegyes színvonalúnak ítélik a szakmabeliek azt az anyagot, amely a Pest megyében élő alkotók munkásságát hivatott reprezentálni. A kiállítást berendező Bodonyi Emőke művészettörténész szerint a probléma elkerülhető volna, ha mondjuk ötévente hirdetnék meg a tárlatot - két esztendő minden művésznek kevés ahhoz, hogy újat adhasson. Jelezte ezt a résztvevők száma is: az ötszáz alkotónak elküldött felhívásra mindössze száznegyvenen reagáltak. Némelyek számára az is kérdés, érdemes-e egyáltalán regionális alapon tárlatot szervezni, hiszen a minőség biztosítéka nem a lakóhely. Szentendrén a hetvenes évek hagyományát elevenítették föl, amikor két évvel ezelőtt ugyancsak a MűvészetMalomban megrendezték az első új Pest megyei tárlatot. A kiállítás, melyet a közgyűlés több millió forinttal támogat, mindenképpen bemutatkozási lehetőség a megyében élő alkotók számára - mondja Bodonyi Emőke. A szentendrei ef Zámbó István, Aknay János, Balogh László, Deim Pál vagy a Százhalombattán élő Borgó mellett itt olyan fiatal művészek is szerepelhetnek, akik másutt még nem, illetve kevés alkalommal állíthattak ki. A tárlat stílus szempontjából szintén heterogén. A főszerep a konstruktivizmusé, de akad realista tájkép, szürrealista magánmitológia és szimbolista látomás is; az archaizáló vonulat nyilván a kiírt (nem kötelező) téma révén jelent meg. A XXI. századi kihívások - A tradíció esélyei a XXI. században című pályázaton a szakmai zsűri a váci Molnár László József Rajz Lili. című alkotását találta a legjobbnak, a pályázaton kívül érkezett munkák közül pedig a szentendrei Hajdú László mondójának ítélte az első díjat. A művész lírai monokróm képeivel, felületjátékaival a mai európai festészet legkorszerűbb irányvonalát követi - vélekedik Bodonyi Emőke. A második díjat a szigetszentmiklósi Somogyi György Valahol a szigeten című munkája nyerte el, Szentendre város különdíját Egyed László 01. VI. 17. című szénrajza kapta. R. V. Részlet a tárlatból FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT t .Szeptemberben vásárolt új autókhoz ajándék 3 éves garancia. Részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben, kedvezmények nem összevonhatóak Fogyasztás mértéke: Típustól függően (100 km/s): 3,8-8,6 3 év garancia* 10% kamat CITROEN Őrmező 1112 Budapest, Vizsla utca 1-3. Tel.: 1/309-0920 wwww.citroenauto.hu Alvin, a kaliforniai punk A Petőfi Csarnok ad otthont szeptember 6-án, péntek este nyolc órától az Alvin és a mókusok zenekar lemezbemutató koncertjének. A nyíregyházi csapat Valahol ott a lábad előtt című legújabb lemezét mutatja be a kaliforniai punk zenei stílus kedvelőinek. Legújabb lemezét mutatja be az Alvin és a mókusok együttes szeptember 6-án este nyolc órától a Petőfi Csarnokban. A furcsa nevet választó csapat 1995-ben debütált a Jézusnak volt-e szakálla? című albumával. Ezzel az anyaggal meglehetősen ismertté váltak punk körökben, sőt egyből bekerültek az élvonalba, hiszen ők voltak az egyedüliek, akik a kaliforniai punkvonalat hazánkban képviselték. Az első lemezt minden évben újabb album követte. Az együttes összetétele nem mondható szokványosnak: basszusgitáron egy lány játszik. Az Alvin és a mókusok lemezein mindig szerepelt hazai mainstream-előadók egy-egy számának feldolgozása, a tavaly megjelent Punkpopsuperstar lemezen azonban az utóbbi időben a magyar könnyűzenei életre jellemző nosztalgiatrendnek megfelelően csak ilyen feldolgozások szerepeltek. Viccesen megszólaltak a Bikini-, a Bonanza Banzai-, a Dolly Roll-slágerek. A sztárok, úgy látszik, bírják a humort, az idei Szigeten már maga Vincze Lilla adta elő a Júlia nem akar a földön járni című Napóleon Boulevard-dal Álvinosátiratát. A szeptember 6-i lemezbemutató koncerten is lesz vendége a csapatnak, a tizenhárom új számot a szekszárdi Fürgerókalábak, a budapesti Bunkrupt és a szintén fővárosi Subscribe társaságában játsszák majd el. H. D. Cigány Búcsú vörös sipkásokkal A Rromano Missiono (Cigány Búcsú) programja idén a Kossuth-évfordulóhoz kapcsolódik; a negyedik alkalommal megrendezett nemzetiségi mulatságnak a Kelenföldi Szabadidőpark lesz a helyszíne szeptember 8-án - tájékoztatta a XI. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat az MTI-t. Az ismertetés szerint a rendezvénnyel - amelyen a cigányság kultúráját és hagyományait szándékoznak megismertetni - megemlékeznek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban részt vett híres vörös sipkás cigányzenészekről is. A cigány nép befogadásáért, felebaráti szeretetéért ökumenikus hálaadáson katolikus, református és evangélikus papok könyörögnek. Az egész napos program zenei műsorokat, ejtőernyős-bemutatót, történelmi lovas parádét kínál, de lesz cigánykerék-kavalkád, gyermektáncverseny és jövendőmondás is. A rendezvényen fellép a Romantic és a Rromano Missiono együttes, Bangó Margit, a Nagykovácsi Rézpatkó Néptáncegyüttes, valamint ifj. Sánta Ferenc és cigányzenekara. A programot utcabál és tűzijáték zárja. Paletta KULTÚRAPARK címmel a napokban nyílt kiállítás a Stúdió Galériában (V. Képíró utca 8.). Andreas Fogarasi tárlata szeptember 14-ig látogatható. A PRÁGAI VÁRALJA című fotókiállítást szeptember 4-én nyitja meg Kincses Károly múzeumigazgató. Stanislav Túrna felvételei szeptember 27-ig láthatók a Cseh Centrum (VI., Szegfű utca 4.) kiállítótermében. A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA szeptember 5-én játszik a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. A Magyar zeneszerzőportrék sorozat első koncertje este fél nyolckor kezdődik. EGYHÁZZENEI FESZTIVÁLT rendez a Budavári Zeneművészeti Alapítvány. A szeptember 7-ig tartó koncertsorozatban ma este fél nyolckor László Váradi Gyula két művét hallhatja a közönség az Uránia Filmszínházban (VIII., Rákóczi út 21.). A SZIGETI JÓZSEF NEMZETKÖZI HEGEDŰVERSENY nyitókoncertjére várják az érdeklődőket holnap este hét órakor a Magyar Rádió márványtermébe (VIII., Pollack Mihály tér). Baráti Kristóf hegedűművészt Hornok István kíséri zongorán. A műsorban Bach, E. Ysaye és Prokofjev egy-egy műve szerepel. NÉGY ÉVSZAK A SZŐLŐHEGYEN címmel nyílik holnap fotókiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (Budavári Palota). A GARABONCIÁS EGYÜTTES történelmi játékokat és táncokat mutat be szerda délután négy órakor a Ferencvárosi Művelődési Központban (IX., Haller utca 27.). GÁBOR MAGDA SZOBRAIT mától szeptember 15-ig lehet megtekinteni a Dorottya Galériában (Dorottya utca 8.). A FÉNYVARÁZS TERMÉSZETFOTÓS KLUB tagjainak munkáiból rendeznek tárlatot az Antenna Hungária Rt. Átrium Galériájában (XI., Petzvál József utca 31-33.). A szeptember 9-én délután öt órától látható kiállítást Forrásy Csaba fotóművész nyitja meg. A Közös hullám című összeállítást a Fényvarázs Klub amatőr fényképészeinek munkáiból válogatták. SZÍNHÁZMŰSOR Szeptember 2-től 8-ig H: Hétfő, K: Kedd, SZ: Szerda, CS: Csütörtök, P: Péntek, SZÓ: Szombat, V: Vasárnap Budai Parkszínpad, P: Favágók koncertje (8 - esőnap 7-én). József Attila Színház: SZÓ: Made in Hungária (7). Magyar Állami Operaház: SZÓ: Bánk bán (7), V: Bohémélet (7). Az Amadeus újra Pesten MUNKATÁRSUNKTÓL Már az elmúlt évadban is játszotta a Szolnoki Szigligeti Színház Peter Shaffer drámáját, az Amadeust a Thália Színházban. Az utolsó pár előadás azonban betegség miatt elmaradt. A nagy érdeklődésnek köszönhetően szeptember 9-10-én újra a Tháliában vendégeskedik a Szikora János rendezte produkció. Antonio Salierit Darvas Iván játssza, Mozartot Alföldi Róbert. Mozart felesége Létay Dóra, II. József, Ausztria császára pedig Czibulás Péter. A produkcióban szerepel még Ujlaky László, Zelei Gábor, Mészáros István, Vida Péter, Kővári Eszter Sára, Keszei Bori, Czakó Jenő, Molnár László és Horváth Gábor. Az előadás alatt a színpadon zenél a Liszt Ferenc Kamarazenekar Rolla János vezetésével. Az Amadeusért a legjobb rendezés díját Szikora, a legjobb jelmezét pedig Csík György kapta az első Pécsi Országos Színházi Találkozón.