Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. augusztus
1996-08-02
1996. augusztus 2., péntek Albertirsán betelt a pohár A polgármester három képviselőt perel Különös helyzet. Az albertirsai képviselő-testületben ott ül egy jegyző, a nagyközségnek még sincs nótáriusa. Június 30- án ugyanis megszűnt a tisztséget addig betöltő Fazekas Györgyné munkaviszonya. Ő már március vége óta betegállományban volt, s közben - egy szűkszavú levélben - kérte a felmentését a testülettől. Indoklása szerint az utóbbi hónapokban annyira megromlott a kapcsolat közte és Kiss Tibor polgármester között, hogy képtelen vele tovább együtt dolgozni. A képviselők, bár a részleteket nem nagyon feszegették, méltányolták a kérést, majd némi hezitálás után pályázatot írtak ki a tisztség betöltésére. Erre - elvileg - jelentkezhetne a helyi önkormányzat egyik tagja, Fazekas László is aki (csak névrokona Fazekas Györgynének - A szerk.) néhány hete Örkényben jegyzősködik, esélyeit azonban nyilván rontja az a tény, hogy ő is egyike annak a három képviselőnek, akiket becsületsértés miatt beperelt az albertirsai polgármester. - A hatalom mindenkit megbolondul - intézte el a dolgot egy kézlegyintéssel az első ember akit megkérdeztem Albertirsán, és aki - komájával együtt - épp a vasútállomáshoz közeli, találó nevű Szittyó vendéglőből indult a falu másik széle felé, szőlőt kapálni. - A hatalom vagy a hatalomvágy? - Mind a kettő - hagyta rám a két jó barát, s olyan gyorsan pattantak fel a biciklijükre, mintha egy körverseny hajráját akarnák megnyitni. A skandalum azonban nem új keletű, de csak mostanában tört látványosan a felszínre. Okait mindkét fél a másik cselekedeteiben, megnyilvánulásaiban látja. A szavazási arányokat is tükröző jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy a 18tagú testület tagjai közül tizenöten - pártállástól függetlenül - általában lojálisak a polgármesterhez. A maradék három szerint azonban méltánytalanul gyakorolja tisztségét Kiss Tibor polgármester. Az ellenzék vezérének tekintett Fazekas László, MSZP-s képviselő: - Semmibe veszi a demokráciát, vagy legalábbis sajátosan értelmezi. Csak azokat vonja be a döntések előkészítésébe, akikről tudja, hogy neki adnak igazat. Olyan lényeges kérdésekről sem volt hajlandó tájékoztatni a testületet, mint a gázberuházás körüli bonyodalmak. - Nyugodtan nevezhetjük a hatalommal történő visszaélésnek is, hogy az önkormányzati újságban csak az ő véleményét tükröző vagy visszhangzó írások jelenhettek meg - vette át a kifogások sorolását Nagy László, a másik feljelentett képviselő, aki az MDF listájáról lett az önkormányzat tagja. - Én is írtam például egy vitaanyagot, amelynek „természetesen” nem adott helyet. - A polgármester és a pénzügyi csoportvezető miatt az idén tavasszal egy ideig törvénytelenül működött az önkormányzat, mert nem volt érvényes költségvetése - közölte Fazekas László. - Sőt ők ketten önkényesen módosították a TÁKISZ-hoz benyújtott dokumentumot, ami kimeríti az okirat-hamisítás fogalmát. A történteket el is ismerték, amikor Béki Sándorné (a harmadik beperelt, SZDSZ-es képviselő) a pénzügyi bizottság vezetője, akit szintén nem tájékoztattak, a testület elé tárta az ügyet. Kiss Tibornak a vele szemben állók szerint más tisztázatlan ügyei is akadtak, s az sem elfogadható, hogy a felesége is a hivatalban dolgozik. Az eredetileg tőle távol állókat, mondjuk, különböző kedvezményekkel „elcsábította”. Ennek tulajdonítják azt is, hogy - kényszerhelyzetre hivatkozva - a költségvetés önkényes módosítását utólag szentesítette a többség. A „hármak” véleményüket, követeléseiket az utóbbi időben nemcsak testületi ülésen hangoztatták, hanem egy helyi reklámújságban is rendszeresen közzé tették. - Betelt a pohár! - jelentette ki Kiss Tibor polgármester, akit ugyan nem volt könnyű elérni, de készségesen válaszolt a kérdéseinkre. - Becsületsértés miatt bepereltem a három képviselőt - Fazekas Lászlót, Béki Sándornét és Nagy Lászlót -, s várom a bírósági idézést. - Miért mérgesedett el ennyire a viszonyuk? - Nézze, hármójuk közül ketten vetélytársaim voltak a polgármester-választáskor. Végül a képviselő-testületbe is cok listán tudtak bekerülni. A lakosságnak nem kellettek, és mert a lakosságot nem lehet leváltani, ezért próbálnak meg engem kikészíteni. Magukat a település megmentőinek kiáltják ki, rólam meg azt mondják, hogy csaló, sikkasztó vagyok. Ez személyeskedés, és nem községpolitika. Jellemző, hogy a pártjaik helyi szervezetei sem álltak melléjük. Legutóbb ultimátumot intéztek a testület tagjaihoz, de nem bocsátom el a feleségem, rúgjanak ki, vagy mondjanak le ők. A békességre, nyugodt munkára vágyó 15 képviselő nem is foglalkozott érdemben az előterjesztésükkel. Már csak azért sem, mert kérésemre a köztársasági megbízott, a közigazgatási hivatal is megállapította, összeférhetetlenség nem áll fenn. - Nem tart attól, hogy az önök ellenségeskedése megosztja a település polgárait? - Egyáltalán nem. Az emberek engem 1990-ben sem azért hívtak vissza erre a tisztségre, mert csalónak, sikkasztónak ismertek, s 1994-ben sem ezért szavaztak rám. Amikor a hármak egyike azzal vádolt, hogy látszatpolitikát folytatok, egy üzlettulajdonos kihívta az utcára, s a friss burkolatra, az utóbbi években elkészült közművekre mutatva bólintott: ennak valóban van látszatja. - Mit tenne, ha Fazekas úr megpályázná a jegyzői posztot? - Feltételezem, nem áll szándékában. De nem hiszem, hogy a képviselő-testület arra akarna kényszeríteni, olyan emberrel dolgozzak együtt, akire az ajtót sem szívesen nyitom rá. Egy dologban azonban a békétlenkedők elérték a céljukat: augusztus közepén a pénzügyi csoportvezető is távozik a hivatalból. Még egy jó szakembert elveszítettünk. Albertirsán a jóhiszemű idegen is fel tudja fedezni, hol húzódott a valaha volt két falu, Alberti és Irsa határa. Ennek építészeti és egyéb maradandó jelei vannak. De soha sem voltak ilyen jelek - eddig legalábbis nem voltak felfedezhetők - az emberek magatartásában, a helyi közéletben, amelyek egyébként most sem a képviselők és a polgármester vitájával van elfoglalva. Készülnek a millecentenáriumi rendezvénysorozatuk központi eseményére, vendégeket várnak itthonról és külföldről. A polgárok szeretnének lakóhelyük legszebb arcát megmutatni a vendégeknek. Vereszki János A Étkezésre, befőzésre, lekvárkészítésre egyaránt kiváló kajszi- és őszibarack szedhető 50 Ft/kg-os áron Pomázon a Munkatherápiás Intézet dolinai gyümölcsöskertjében (megközelíthető a HÉV- állomástól kiindulva a Rákóczi úton), valamint Kiskovácsiban a dobogókői út mellett. A kertek 7—16-ig, vasárnap 7—12-ig tartanak nyitva. Érdeklődni: 06-26 325-065 .......... PfilNTZ REKLÁM 2 PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG. Az intézet ajtaja nyitva áll - de a betegek befelé menekülnek Ombudsmani vizsgálat után a pomázi munkaterápiás intézetben A pomázi munkaterápiás intézet kiskovácsi kórházépületének kerítése előtt - ahol a kapu minkét szárnya tárva nyitva áll - egy férfi üldögél a fűben. Arcán friss sebek, vonásain az alkohol félreismerhetetlen jelei. Kérdezem látogatóba jött-e, netán bentlakó vagy csak kiült az út szélére kicsit szabadnak érezni magát? Felnevet, aztán barátságosan elbeszéli, hogy a havert várja, akit egy ideig itt kezeltek, de elege lett, és hazasétált. Most csak azért látogatott vissza, mert a nyugdíját a kórházba utalták, s az irodán várja a csekk. Ő meg addig a kerítésen kívül strázsál, kórházból neki elég annyi, amit innen lát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Gönczöl Katalin ombudsman munkatársai viszont a közelmúltban alaposan beljebb kerültek, ebben az intézményben is. Száztizennyolc oldalas a feljegyzésük, amely az ország öt pszichiátriai intézetében tapasztaltakat tartalmazza. A pomázi a vizsgált intézetek sorában előkelő helyen van, mondja dr. Bujdosó Zoltán igazgató főorvos. Amíg ugyanis másutt a betegek tizenegy alkotmányos joga közül szinte mindenütt hét-nyolc is hibádzott, náluk csak három kifogásolhatót találtak. Ebből kettő máris a múlté - a harmadikon pedig legnagyobb sajnálatukra képtelenek segíteni. Sorra vesszük a kifogásoltakat, közben el-elkalandozunk, bár e témában minden mindennel összefügg: szakmai, társadalmi - szociális és alkotmányjogi kérdések sora merül fel. Legtöbbjük jó ideje válaszra vár, s beszélgetés közben olykor az az érzésem támad, mintha az egészségügynek ezt az ágát is, csak a jó értelemben vett szakmai rutin és némi megszállott lendület működtetné. Szabad akaratukból vonulnak be A betegek jogbiztonsághoz fűződő joga az egyik, amit a pomázi intézetben az ombudsmani vizsgálat nem talált rendben, mondja az igazgató főorvos. Az elmetörvény paragrafusai a betegeknek rendkívüli jogvédelmet írnak elő, amelyet bírói szemlével kell felülvizsgálni. Ezt az intézményben nem tartották be szigorúan. Az idekerülők jelentős része tudnillik önként vonul be. Gyógyulni akar depressziójából, súlyos alvászavarából, szabadulni szeretne gyötrő élményeitől, önkéntességét aláírásával hitelesíti, azonban a kórháznak jelentenie kell minden egyes beteget a bíróságra, hogy majdan - harmincnaponként esedékes egyébként - a bírói szemle bekövetkezhessen. Egész kórházi osztály is akadt, amely ez ellen tiltakozik, kikérték magunknak hogy a bíróságon papír legyen az alvászavarukról, ha másnak a vakbélműtétjéről nincs. Mert fene tudja, ne adj’ isten jöhet még rendszer, amikor valaki azért nem lehet többé ügyvezető igazgató, mert buzgó kezek előbányásszák hajdani kezelésének aktáját, hiszen ez a pszichiátrián is megfordult már! A szakma is tiltakozik, mondja Bujdosó főorvos, s nehezményezi, hogy ez a paradoxon nem került be az ombudsmani vizsgálat jegyzőkönyvébe: ha az önként gyógyulni kívánókat jelentik a bíróságon, az is sérti a beteg alkotmányos jogait, ha nem jelentik, ugyancsak. Az természetesen egyértelmű, hogy akik nem akaratukkal megegyezően vannak az intézetben, azok helyzetét rendszeresen ellenőrizni kell. Egy egész bíróságot is lekötnének A törvény alaposabb körüljárása már csak azért sem lenne indokolatlan, mert a pomázi intézetben például hétszázötven beteget ápolnak. A harmincnaponként kötelező bírói szemle, feltételezve, hogy egyenként, érdemben, személyes meghallgatással vizsgálják felül az ügyeket, egy egész bíróságot lenne képes folyamatosan lekötni. Az ombudsmani vizsgálat másik észrevételére nem vesztegetünk túl sok szót, jogos volt, mondja dr. Bujdosó Zoltán. Volt az intézet életében egy időszak, amikor szociális finanszírozás bevonásával is számolhattak, s bizonyos felcímkézett pénzek nem a címkehelyekre kerültek, hanem más gondot oldottak meg belőlük, amit máshogyan nem tudtak volna. De minthogy szociális finanszírozás már nincs, hasonló eset mostanság amúgy sem fordulhatna elő. Igaz, a harmadik észrevétel is, folytatja az igazgató főorvos, s megsértették a betegek legmagasabb szintű lelki és testi egészséghez való jogát. Tudniillik a szakképzett személyzet létszáma nem elegendő. Az országos statisztika szerint 1,22 dolgozó jut egy kórházi ágy ellátására, Pomázon ez az arány 0,6 alatt van. Később, amikor végigsétálunk a kórház folyosóin, látok néhány „szakképzett személyzetet”, amint az érettségijével, a szakápolói tanfolyamával, a havi bruttó 24 ezer forintjával mossa a folyosó kövét. Ha itt a zavart elméjű beteg úgy gondolja, hogy a folyosó az illemhely, akkor a szakápoló ott terem a vödörrel, és takarít. Kérdeztem is egyiküktől, hogy miért. Azt mondta, szereti a hivatását. Évente körülbelül ezer beteg kerül be az intézet aktív osztályára, és 960 távozik. Az átlagos ápolási idő 13,6 nap. Hogy gyógyultan távoznak-e? Aki gyógyítható, igen. Az ajtók nyitva állnak, húsz éve minden normális intézetben így van, mondja dr. Bujdosó Zoltán, de az utóbbi években az emberek inkább befelé menekülnek. A nyitott ajtó amúgy sem kulcskérdés, folytatja az igazgató főorvos, hanem olyan személyzeté, amely teljes emberségével és tudásával képes a beteg felé fordulni, megtartva őt egy nyitott rendszerben, ahol a gyógyszerek, a nyugtatók sem a közömbösségbe süllyesztenek, hanem arra valók, hogy hozzá lehessen férni a segítségre szorulóhoz. S ilyen személyzetet tisztességesen meg kellene fizetni. Ámbár Pomázon az országos átlagnál még így is jobbak a fizetések. Van, aki maga kéri az elektrosokkot Ha már a terápiáról esik szó, meg kell kérdeznem: a „civil” irodalomból ijesztően ismerős, mert embertelennek és lealázónak ábrázolt kezelési módot, az elektrosokkot használják-e még? Igen, mert nélkülözhetetlen, érkezik a válasz azonnal. Bár, talán éppen e civil irodalomnak köszönhetően egyre kevesebb beteg egyezik bele, pedig Bujdosó doktor szerint a leghumánusabb és a leggyorsabb módszere a gyógyításnak. Több aneszteziológus is közreműködik a kezelésnél, amelyhez a teljes izomlazítás is hozzá tartozik. Nem minden betegségcsoportban alkalmazható, magyarázza a főorvos, és elmeséli, volt olyan betege, aki filozófiát tanított skizofrénen, s amikor észrevette, hogy fogalomzavarokkal küzd, nem is egy alkalommal maga jelentkezett: „bemennék elektrosokkra.” Radikális, gyors gyógymódokkal sok pszichiátriai eset gyógyítható, az orvosok ilyenkor azon igyekeznek, hogy a beteg minél hamarabb visszakerüljön a társadalomba. Az ismétlődő eseteknek azonban mindig van „maradéka”. Ha az érintett képes „kettősen könyvelni” - sokan élnek így közöttünk - vagyis végezni a munkáját, s közben küzdeni élményzavaraival, kényszerképzeteivel, ez egy ideig járható út. De a végén a kórház marad az egyedüli megoldás. Ha az intézet bent tartja a beteget, a világ megkérdezi: miért?! Ha elengedi, megint ott a kérdés: miért?! A pomázi intézet úgynevezett aktív osztályára kerülők harminc, a krónikus osztályon kezeltek ötven százalékának „alkoholos előzményű” a betegsége. Vajon érzik-e a kórházban, hogy szaporodik az alkoholba menekülők száma? Nem, mondja az igazgató főorvos, az alkoholizálók száma alighanem beállt egy szintre, amelytől nagy kilengések nem várhatók. A drog lesz a soron következő ellenség. Koblencz Zsuzsa Gyógyultan távoznak-e? Dr. Bujdosó Zoltán HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE AZ ÖN NAGY LEHETŐSÉGE! Magyarország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalata Budapesten mindig többet kínál Önöknek! A PLUS Élelmiszer Diszkont Kft. Európa egyik legnagyobb élelmiszer-forgalmazója és kiskereskedelmi üzlethálózattal rendelkező cége, Vácott megnyíló KAISER’S szupermarketjébe keres szakképzett: - ELADÓKAT - PÉNZTÁROSOKAT - HENTESEKET HÚSÁRUELADÓKAT. Kérjük, írásos jelentkezésüket (önéletrajz, 1 db igazolványkép, bizonyítványok másolata) az alábbi címre küldjék: KAISER'S PLUS Élelmiszer Diszkont Kft., személyügyi osztály 1453 Budapest IX., Nagyvásártelep, Pf. 45.