Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. július
1999-07-01
A strandok vize tiszta, a Dunáé fertőző Tizennégy bányatavat vizsgált az ÁNTSZ, kilenc megfelelő minősítést kapott A főváros környékén kilenc engedélyezett és öt illegális strand működik a bányatavakon, előbbiek közül hat, utóbbiak közül három vizének a minősége megfelelő. A főváros feletti és alatti - Szobtól Tökölig húzódó - Duna-szakasz azonban fürdőzésre alkalmatlan. A fővárosi és a Pest megyei strandok és fürdők vize a vizsgálatok tanúsága szerint jó minőségű, évtizedek óta nem okozott járványt. MUNKATÁRSAINKTÓL______________ Unos-untalan hangoztatják: a Duna fővárosi és Pest megyei szakaszán tilos fürdeni. Másképpen fogalmazva: akármilyen meleg van és akármilyen csekély a víz, csinos kis szalmonella-, fekálkóli- vagy streptococcus-baktériumokat szedhetünk össze, nem beszélve a bőrbajokról. A Duna vize hemzseg a bőrfertőzést és bélrendszeri megbetegedéseket - hányás, hasmenés - eredményező kórokozóktól, kémiai anyagoktól. A fővárosban keletkező szennyvíz jelentős része tisztítatlanul - illetve csak a durva szennyeződések eltávolítása után - ömlik a folyóba. Tomka Júlia, a fővárosi ÁNTSZ főorvosa elmondta: az úgynevezett szabad beömlőknél - ilyen található többek között a Bem rakpartnál, Óbudán vagy az Ördögárok környékén , és a sokak által látogatott szakaszoknál - Margit-sziget, Római-part - hetente vesznek vízmintát. A tapasztalatok szerint télen-nyáron gyakorlatilag egyformán szennyezett a folyó. Pest megye térképét csaknem száz kisebb-nagyobb tó tarkítja. Ezeknek a tavaknak a többsége még ma is működő bányató, ennek ellenére a főváros közelsége miatt kedvelt fürdőzőhely is. Az ÁNTSZ szakemberei ezért gyakran ellenőrzik a vízminőséget. Legutóbb tizennégy Pest megyei bányató vizét vizsgálták meg. Nemcsak az engedéllyel működő strandokat, hanem a nagy népszerűségnek örvendő illegális fürdőzőhelyeket is ellenőrizték. A kilenc, engedéllyel működő strand közül hatnak a vízminősége bizonyult kifogástalannak. Háromnál - többek között az Omszk-tónál - ha nem is fürdőzésre alkalmatlan a víz, de kisebb-nagyobb határérték-túllépések már most megfigyelhetőek. A nem engedéllyel működő strandok közül csak három felelt meg az elvárásoknak. Azokon a tavakon, ahol engedéllyel rendelkező működtető nincs, és a víz minősége nem elfogadható, ott a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjét figyelmeztetik, hogy helyezzék ki a fürdési tilalmat jelző táblát. A szakemberek szerint az, hogy már most több tó vize nem teljesen tiszta, azért veszélyes, mert az igazi fürdőzési szezon még csak most kezdődik. A budapesti strandok vízminőségét rendkívül sűrűn ellenőrzik. Az ÁNTSZ mellett maga a strandokat üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. is legalább ezer vizsgálatot végeztet egy évben saját laboratóriumában. Az általános tapasztalat az, hogy a száz fővárosi medence vizével nincs baj: a sűrű ellenőrzésnek köszönhetően évtizedek óta nem volt uszodavíz terjesztette járvány. Az rt. vízminőség-vizsgáló laboratóriumának vezetője, dr. Jánosssy László elmondta, hogy a kémiai komponensek vizsgálatakor a vizekben lévő szabad és kötött klórtartalom ellenőrzésére is hangsúlyt fektetnek. Ez kényes kérdés, hiszen ha a medencék vizében kevés a klór, akkor nem fejt ki elégséges hatást a baktériumok ellen, ha viszont sok, akkor zavarja a fürdőzőket. A gyógymedencék vizét természetesen nem lehet klórozni. Azoknál a Pest megyei fürdőknél, ahol már a korszerű vízforgató rendszert alkalmazzák, a vízminőség a csúcsszezonban is megfelelő. Az elavult töltőürítő rendszer azonban nem minden esetben képes hosszú távon biztosítani a megfelelő vízminőséget. A fővárosi strandokon évek óta nem fordult elő fertőzés gárdi balázs felvétele Budapest plusz agglomeráció: metropolistérség Az európai nagyvárosi hálózat központi szerepét töltheti be Budapest és az agglomeráció, hangsúlyozza a területfejlesztési koncepció, amelyet tegnapi ülésén fogadott el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A Régió 8 Szakértői Munkacsoport által készített tanulmány legfontosabb eleme, hogy a fővárosnak és a környező településeknek együttműködő térségként kell fejlődniük. Egyelőre azonban számos különbség nehezíti ezt. Az infrastruktúra, a lakók képzettsége, a kulturális lehetőségek terén az agglomeráció sokkal rosszabb helyzetben van, mint Budapest, ráadásul számos feszültség mutatkozik a térségben. Környezetvédelmi gondokat okoz, hogy a tehetősebb rétegek a zöldövezetbe költöznek a Belvárosból, és ugyanez a folyamat terheli meg a közutakat, illetve kiderülnek a tömegközlekedés hiányosságai is. A térszerkezet egyenlőtlenségei miatt zavarok vannak az önkormányzatok finanszírozásában és az ellátásban is. Mindezek együtt a gazdasági-kulturális központ lehetőségét hordozó térség vonzerejének csökkenését is jelenthetik. A koncepció ezért három fogalom köré csoportosítja a következő évek fejlesztéseit: a kapu-, a hídszerepkör és a metropolistérség építése. A „kapuvárossá” váláshoz a logisztikai alkalmasságot, pályaudvarok, kikötők, repülőterek, logisztikai központok, csatlakozások rendszerét kell összefogni. E csomópontokat koncessziós formában, külföldi tőke bevonásával és állami programcsomag összeállításával lehet kialakítani. Tőkevonzó erőt kell kifejteni, de ehhez a piac irányította folyamatok helyett az infrastruktúra és a telephelyfejlesztések (ipari park, vállalkozói övezet) önkormányzati irányítása szükség. A hídszerep lényege, hogy a budapesti térség az észak-déli és kelet-nyugati közlekedési folyosók súlypontjába kerüljön. Az autópálya-hálózat gyors fejlesztése, a nagy sebességű vasút nyomvonalának lefektetése, a dunai kikötők kapacitásának bővítése és a Ferihegyi repülőtér megközelíthetőségének javítása elengedhetetlen mindehhez. Metropolis térségnek hívja a koncepció a főváros és az agglomeráció kialakuló egységét, amely gazdasági, kulturális funkciókat egyesít, és ahol elviselhetőek a szociális egyenlőtlenségek. Az életminőség javítását szolgálják majd az „intelligens terek”, vagyis az olyan hálózatok, amelyek széles körű és könynyen elérhető közszolgáltatást nyújtanak. A szolidaritás fogalma a lemaradó, szegényebb területek (pl. Pest megye délkeleti része) felzárkóztatását, vagyis oktatást és foglalkoztatási programokat jelent. A térszerkezet átalakítása átgondolt módszereket kíván. A gazdasági fejlesztéseket a jól megközelíthető helyekre kell koncentrálni. Lakóházakat, telkeket csak ott szabad építeni, ahol a tömegközlekedés is jó. A közlekedés természetesen kiemelt szerepet kap, hiszen elodázhatatlan olyan hálózat kialakítása, amely kapcsolatokat biztosít a közlekedési eszközök között, sőt a gépkocsiforgalmat is csökkenti (P+R parkolók). A szép tervekhez persze pénz is kell. A BAFT úgy látja, hogy az agglomerációnak EU-pénzek kedvező elosztásáért kell lobbyznia, ha az európai csatlakozást segítő beruházásait meg akarja valósítani. M. H. T. 0T Csúszik az útfelújítások második üteme Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem indul mától nagyszabású második útfelújítási hullám. A főváros által az év elején elfogadott ütemtervben szerepelt egyebek mellett a Könyves Kálmán körút szélesítése, de mivel még tart a nemzetközi tender, amelyen az építőt kiválasztják, idén várhatóan még nem kezdenek bele a munkálatokba - tájékoztatta lapunkat a Városháza közlekedési ügyosztálya. Az Alkotás utcában és környékén lakók viszont fellélegezhetnek: július hatodikétól már jár az 56-os, két napra rá pedig a 61-es villamos is. Az útjavítás augusztus végén fejeződik be, a Városháza ígérete szerint nem zárják majd le teljesen az Alkotás utcát. A Kőbányai úton — a Kálvária tér és a Könyves Kálmán körút között — folyik a vízcsőfektetés, a kockaköveket majd augusztustól cserélik aszfaltburkolatra. Felújítás alatt áll a Határ úti felüljáró, a Kvassay és a Ferdinánd híd is. Hozzájuk csatlakozik a Baross téri felüljáró, amelyet augusztusban majd időszakosan lezárnak és renoválnak. A csepeli átjárónál idén csak az alépítményt cserélik ki. A Jászberényi út felüljáró rendbehozatala is késik az ütemtervhez képest: a munkagépek itt csak késő ősszel dübörögnek fel. Mától indult volna a Méta utcai felüljáró építése is, ám még hátravan a közbeszerzési eljárás lefolytatása. S. G. NÉPSZABADSÁG 1999. JÚLIUS 1. T fr - I I ■ r~0 T_.^ PestVidék Dr. Jánossy László emlékeztetett a Lukács fürdőbeli tiltakozásra. Mint lapunk is beszámolt róla: a fürdő törzsközönsége - a víz minőségét féltve - nemrégiben harcba szállt a modern szűrő-forgató berendezés felszerelése ellen, amelyet egyébként jogszabály ír elő. A laborvezető leszögezte, hogy a Lukács fürdő vizét - jellegéből adódóan - nem károsítja a szűrés és a forgatás. Hozzátette: a medencéit tápláló Török-forrás valamilyen oknál fogva szennyezett, ezért hosszú ideje eleve klórozni kell. A törzsközönség aggodalma tehát alaptalan. Ferencváros cáfolja a A kulturális pénzek igazságosabb elosztására lenne szükség - hangzott el a városházi Fidesz-MDF-MKDSZ- frakció tegnapi tájékoztatóján. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy IX. kerületi ingatlanügy kapcsán. Ferencváros polgármestere cáfol. Tirts Tamás frakcióvezető szerint ha július végéig a főváros és a XIV kerület nem ad határozott választ a Nemzeti Színházról a kormánynak, el kell gondolkodni egy új helyszínről. A fővárosi kulturális pénzek igazságosabb elosztását követelte Soltész Miklós, a kulturális bizottság tagja. Kifogásolta, hogy miközben a megpályázható egymilliárd forintnak csak a tizedét ítélte oda a Városháza, aránytalanul nagy támogatást nyújtott az - egyébként hasznos - 56-os és a Politikatörténeti Alapítványnak. Soltész ezt klientúra-építésnek, a városvezető MSZP-SZDSZ koalíció embereinek átmentésének minősítette. Tirts Tamás a midibuszok forgalomból való kivonása kapcsán nem zárta ki, hogy annak idején valakinek érdekében állhatott, hogy a fővárosnak eladják a buszokat, de fontosnak tartotta, hogy a környezetbarát járművek vásárlása folytatódjon. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy ferencvárosi ingatlanügy mögött. Mint elhangzott, egy építési cég tíz telket kapott az önkormányzattól, hogy ott lakásokat építsen, ám ez nem történt meg. A dologból per lett, végül a kerület peren kívül megegyezett a céggel, és fizetett még tizenötmillió forintot. A frakció szerint a IX. kerületet csaknem ötvenmillió forintos kár érte. Kifogásolták, hogy amíg a ferencvárosi pénzügyi bizottság két hónapig nem ülésezett, Gegesy Ferenc polgármestert felhatalmazták, hogy egyezzen ki a céggel. A fővárosi Fidesz- MDF-MKDSZ-frakció úgy véli: a polgármester nem a kerület érdekében járt el. Ferencváros szabaddemokrata polgármestere, Gegesy Ferenc állítja, a frakció felvetései nem felelnek meg a valóságnak. A városrésznek még 1992-ben a 43. számú állami építőipari vállalat adta át a területet, ennek tulajdonjogát hosszas viták után 1995-ben jegyezte be a földhivatal. Ezután kötött szerződést a kerület a DOM IX. Kft.-vel, hogy négy, és nem tíz telken építsen lakásokat. A cég összesen vádakat 1700 négyzetméternyi lakással fizetett volna, a telkek tulajdonjoga pedig csak a házak elkészülte után került volna át a DOM IX.-hez. Közben az egykori építőipari vállalat felszámolója keresetet indított a telkek tulajdonjogával kapcsolatban a Belügyminisztérium ellen. (A BM ítélte meg másodfokon a tulajdonjogot Ferencvárosnak.) A földhivatal a per miatt felfüggesztette a bejegyzést, így le kellett állítani az építkezést. A kerület a bíróságtól kérte, hogy mondja ki a szerződés ellehetetlenülését. A cég hetvenmillió forint kártérítést kért, végül is peren kívül tizenötmillió forintban kiegyeztek. Ferencváros a telkeket egy kivételével már visszakapta, az utolsót a kártérítés után adja vissza a cég. Gegesy nem érti, hogy milyen ötvenmilliós kárról beszél a Fidesz, hiszen a kerület önhibáján kívül kényszerült a szerződés felbontására. A polgármester érdekesnek találja, hogy a tulajdonosi bizottság ülésén az ellenzék is elfogadta, hogy akár tizenhétmilliót is fizessenek az építő cégnek, a végső döntésnél azonban már a kisebb összeget, a tizenötmilliót is ellenezte a Fidesz. S. G.-V. M. P. Csütörtök Kórusmű „ Optimista, összetartozásunkat kifejező kórusmű” (idézet Tímár Béla polgármestertől) komponálására írt ki pályázatot Kispest képviselő-testülete. A javaslat szükségességét azzal indokolják, hogy a helyi rendezvényeken hiányérzetük támad a résztvevőknek, mert a kerületnek nincs lokálpatriotizmust erősítő nótája. A három-négy perces műnek ünnepélyes hangvételű, lelkesítő, s könynyen megtanulható dalnak kell lennie. Nem kell hozzá más, csak egy rövid dallam, néhány lelkes sor és egy kis Pest. V. M. P. UTAK ÉS UTASOK • A Ferdinánd hidat felújítási munkák miatt zárták le. A kerülőút a Dózsa György út, illetve a Teréz körút. A forgalomkorlátozás miatt a 76-os trolibuszok helyett autóbuszok járnak a Lehel tér és a Jászai Mari tér között. • Budán az Alkotás utcában és a Krisztina körúton továbbra is sávlezárások nehezítik a közlekedést. Az Alkotás utcában a BAH-csomópont és a Nagyenyed utca között csak irányonként egy sáv járható. A kereszteződésekben kikapcsolták a jelzőlámpákat. A BAH-csomópontban és a Nagyenyed utcánál szükség esetén rendőrök irányítják a forgalmat. A különböző ideiglenes sávkialakítások miatt fokozott figyelemmel vezessenek! • A Bimbó úton az Aranka utca és az Ady Endre utca felső szakasza között az útpálya közepén javítják a csatornát, útszűkület nehezíti a haladást. • A Szépvölgyi úton a Zöld lomb utca torkolatánál - a kanyar után - felbontották a lefelé vezető sávot. Irányonként váltakozva haladhat át a forgalom. • A Kőbányai úton felbontották a városközpont felé vezető oldalt a Könyves Kálmán körút és az Orczy tér között egy szakaszon. A munkaterületnél irányonként csak egy sávot járható. • A Csepeli HÉV nem közlekedik július 12-ig pályafelújítás miatt. Autóbuszok szállítják az utasokat a Boráros tér és a Szent Imre tér között. Forrás: Fővinform, Útinform