Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. április

2000-04-01

Engedéllyel épülhet az új városközpont MUNKATÁRSAINKTÓL A Trigránit Fejlesztési Rt. tulajdonában lévő Duna Sétány Székház Kft. birtoká­ba került a Petőfi híd és a Lágymányosi híd között, a pesti oldalon található tizen­egy volt expótelek. Az adásvételi szerző­dést csütörtökön írták alá. A több mint kétmilliárd forintért elkelt telkeken száz­húszmilliárd forint értékű beruházást ter­vez a Westend City Centert is felépítő Trigránit. Elképzeléseik szerint három­négy szállodát, kongresszusi központot, kiállítási csarnokokat, szórakoztatóköz­pontot, mozikat, Dunára néző luxuslaká­sokat, irodákat, esetleg kaszinót is építe­nének a Millenniumi Városközpontban. A tizenkettedik, állami tulajdonban maradó, telekre tervezett új Nemzeti Színházat ugyancsak a Demján Sándor nevével fémjelzett Arcadom Rt. építheti fel. A társaság az épület teljes kivitele­zését - amelynek megtervezésére új pá­lyázatot írt ki az Új Nemzeti Kht. - 6,7 milliárd forintból valósítja meg. Korábban szó volt arról, hogy a csepeli HÉV-et a föld alá helyezik, ez azonban egyelőre lekerült a napirendről. Sokorai István lapunknak néhány nappal ezelőtt azt mondta: a beruházónak egyelőre megfelel a helyiérdekű vasút állapota, bár esetleges átépítése később lehetséges. A Népszava információja szerint azonban a IX. kerületi önkormányzat csak akkor ad építési engedélyt a telkekre, ha a beruhá­zó a rendezési terveknek megfelelően jár el. Ezekben a HÉV felszíni vonalának megszüntetése szerepel. Ferencváros polgármestere, Gegesy Ferenc ezzel szemben úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az önkormányzat min­den további nélkül megadja majd az en­gedélyt a beruházóknak. Hozzátette azonban, hogy a területre vonatkozó rész­letes rendezési terv szerint valóban el kell vinni a HÉV-et a Duna-partról, éppen ezért az önkormányzat a pálya felújításá­hoz sem járul hozzá. Ugyanakkor a helyi­érdekű föld alá bújtatása nincs időhöz kötve. A közgyűlés folytatódik Más témák mellett a közbiztonsági célra fordítandó pályázati pénzek elosztásá­nak újratárgyalása lesz a témája a jövő hét csütörtöki rendkívüli közgyűlésnek — tudtuk meg. A közbiztonság erősítésére megsza­vazott 323 millió forintos célkeret fel­osztásánál a közgyűlésen zavar támadt. A városrendészeti bizottság előterjeszté­séről a MIÉP kérésére sorról sorra sza­vaztak, ami Danielisz Béla (MSZP) bi­zottsági elnök szerint szabályellenes volt. Utólag pedig kiderült: 30 millió fo­rintnak nincs gazdája. Ezért kerül ez a téma is a rendkívüli közgyűlés elé. Több félreértés adódott abból, hogy a testület engedélyezte a taxitarifák leg­magasabb hatósági árának emelését. Mint arról már beszámoltunk, a rende­letmódosítás nyomán májustól 50 száza­lékkal, 200-ról 300-ra emelkedett az alapdíj összege, a viteldíj I-es tarifája 200-ról 240-re, a II-es tarifája 280-ról 336-ra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatóknak ilyen mértékben kell emelniük az árakat. A közgyűlés - a kereskedelmi bizottság elnökének in­doklása szerint - másfél év után lehető­séget akart adni a taxisoknak arra, hogy követhessék a benzinár emelkedését. Támadta a fővárosi ellenzék azt a köz­gyűlés által elfogadott koalíciós elképze­lést is, hogy - türelmi zóna kialakítására alkalmas közterület hiányában - felhí­vást tegyenek közzé magánszemélyek és gazdasági társaságok részére. Az általuk felajánlott ingatlanok közül a szakembe­rekkel kibővített koordinációs bizottság választaná ki a két zónának megfelelőt. E. N. Korrupciógyanús, hogy a főváros vezetése egy X. kerületi 51 szemé­lyes idősek otthonának felújításá­ra 525 milliót akar költeni - vélik a fideszesek. Szerintük ezért is vonta vissza az erről szóló előter­jesztést a csütörtöki közgyűlésen a főjegyző. Bús Balázs, a szociális bizottság tagja kijelentette: sze­rencsésebb volna, ha a közbeszer­zési ügyosztály helyett a szakmai ügyosztályokhoz kerülne a felújí­tások bonyolítása. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT 35 Keszin bűzlik a főváros szemete Késik a lerakók rendbetételét szolgáló beruházás Elviselhetetlen a bűz a dunakeszi sze­métlerakók több kilométeres körzeté­ben - állítják a helyi lakók. A Pilisi Parkerdő Rt. a terület kezelője a ható­sági engedélyek késedelmével magya­rázza, hogy március elején nem kezd­ték el a bűz megszüntetéséhez szüksé­ges beruházást. Még mindig bűzlenek a Dunakeszi és Fót határában lévő, a főváros hulladékát befogadó szemétlerakók. A szag meg­szüntetésére kötelezettek eddig semmit sem teljesítettek ígéreteikből - állítja a Dunakeszi Környezetvédelmi Egyesület elnöke, Heinbach József. A Pilis Parkerdő kezelésében lévő egykori homokbányába 1986-ban kezd­te hordani a szemetet a Fővárosi Közte­rület-fenntartó Vállalat. Az eredeti, I-es lerakó már betelt, 1996-ban megkezdték a II-es számú bányagödör lerakóvá ala­kítását, majd a szemét elhelyezését. Az I-es, teljesen feltöltött gödröt már föld borítja, sőt növényeket is telepítettek. A legnagyobb gondot azonban a II-es gö­dör jelenti, ezt az Utilis Kft. által végzett vizsgálat is megerősítette. A sokszor el­viselhetetlen szag valószínűleg a sze­méthegyekbe helyezett szellőzőcsöve­ken keresztül jut a levegőbe. A teleptől még három kilométerre is büdös van. A lerakótól nyolcszáz méterre pedig már lakott övezetek is vannak. A bűzforrások megszüntetését a hul­ladék rothadásából felszabaduló gázok elégetésével lehetne megszüntetni. A Pi­lisi Parkerdő, azt ígérte, hogy március elején nekikezdenek a munkának, ám még az ehhez szükséges építési enge­dély sincs meg. A kivitelezéssel megbízott Utilis Kft. ügyvezető igazgatójától, Bánó Lászlótól megtudtuk, a tervek február végére elké­szültek, az építési engedély kiadása most már csak a hatóságokon múlik. Egy hó­napon belül várhatóan ez is meglesz. En­nek megfelelően a fáklyákat május vé­gig, június elejéig felszerelik, ezután pe­dig mindenki számára elfogadható mér­tékűre csökken majd a bűz Dunakeszin. V. M. P. Szaga kilométerekre érezhető FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Bizonytalan a Ganz-telek sorsa AII. kerület és az ÁPV Rt. megállapo­dott, a Ganz-telep átkerül a privatizá­ciós ügynökég által létrehozott társa­ság tulajdonába. A területen lakások, irodák, kulturális létesítmények épül­nek. A bíróság azonban jogszerűtlen­nek ítélheti az ügyleteket. Sőt, ha jú­nius 30-ig nem sikerül az építési enge­délyt megszerezni, akkor az ÁPV Rt. visszalép a beruházástól. A II. kerületi önkormányzat felhatal­mazta Bencze B. György polgármestert arra, hogy a városrész eladja a tulajdo­nában lévő Ganz-területeket a Kisrókus 2000. Kft-nek. (Most a Kisrókus Kft. és a II. kerület közös tulajdonában van a térség.) Az ÁPV Rt. egyéb ügyleteket is lebonyolít, ezeknek az a lényege, hogy a Ganz saját társasága, a Kisrókus tulajdo­nába kerüljön. Mint arról beszámoltunk, az öthektá­ros térségben egy tavalyi kormányhatá­rozat értelmében jövő márciustól mil­lenniumi ünnepségek lesznek, utána parkosított környezetben lakások, iro­dák, kulturális létesítmények kerülnek a gyárcsarnokok helyére. A beruházás megvalósítása azonban akár éveket is késhet, ha június 30-ig nem sikerül megszerezni a Kisrókus Kft.-nek az építési engedélyeket. Ennek jelenleg több akadálya is van. A kft. bejegyzési helye szerint illetékes Bács-Kiskun Me­gyei Ügyészség ugyanis pert kezdemé­nyezett a Ganz vagyonának apportálása kapcsán. A bíróság döntésétől függ, hogy a megkötendő adásvételi szerződések ér­vényesek lesznek-e. Az építési engedély kiadásának az is akadálya, hogy még nincs szabályozási terve a területnek. Ezt legjobb esetben május közepén fogadhat­ja el a II. kerület. Egyesek szerint így ki­zárt, hogy tartani lehet a határidőt. Úgy tudjuk, ha határidőre nem való­sulnak meg az ÁPV Rt. által előírt felté­telek, abban az esetben visszalép a szer­ződések megkötésétől. Ebben az esetben új befektetőket kell keresni. Bár nagyon szorít minket a határidő, de nem elképzelhetetlen azt tartani. Köl­csönös megállapodás esetén egyébként ezt harminc nappal meg lehet hosszabbí­tani - tudtuk meg Hutiray Gyula II. ke­rületi alpolgármestertől, V. M. P. Lehallgathatatlan rendőrtelefon Felavatták a Tetrapol készenléti rádió­kommunikációs rendszert, amelyet olyan szervezetek már sikerrel alkalmaz­nak, mint a brit védelmi minisztérium, a svájci határőrség vagy a francia belügy- és védelmi minisztérium. A XIV kerületi kapitányság március 1- jétől használja a nyolccsatornás, 120 ké­szülékes hálózatot. A rendőröknél lévő eszköz első ránézésre nem más, mint egy egyszerű mobiltelefon. A beszélgetéseket azonban biztonsággal lehet kódolni, és nemcsak a központtal van kapcsolatban. A készülék ugyanis az eddigi URH-, il­letve CB-rádiót is pótolja, továbbá ha a helyzet úgy kívánja, azt két rendőr egy­más között walkie-talkie-ként is működik, adatátvitelre is képes, vagyis a készülékről elérhető - például rendszám­azonosításra - a központi adatbázis, de e­­mail és fax továbbítására is alkalmas. A rendőrök tapasztalatai szerint a digitális rendszer összehasonlíthatatlan a korábbi analóg készülékekkel, amelyek leváltása az EU-normák miatt is egyre sürgetőbb. S. I. Látszatra csak egy telefon FOTÓ: SPORONYI GYULA A sör lekörözte a bort Hazánkban a fővárosiak a legkevésbé borisszák, míg a legkisebb falvakban élők a leggyakoribb fogyasztók. Tíz év még a budapestiek csaknem egyharmada vallot­ta, hogy különösen kedveli ezt a nedűt, ta­valy viszont már csak egyötödük. Ezzel egy szintre került a sörrel, amiből viszont az elmúlt évtizedben kevesebben ábrán­­dultak ki. A fogyasztás heti gyakoriságát vizsgálva egyértelmű: a folyékony kenyér mára lekörözte a hegy levét. Országosan viszont épp az ellenkezője történt. A felmérés azt is megállapítja, hogy a férfiak csaknem háromszor olyan gyak­ran nyúlnak a borospohárhoz, mint a nők. F.H. A BOR- ÉS A SÖRFOGYASZTÁS GYAKORISÁGA* Bor Sör Budapest Ország Budapest Ország 1999 0,5 0,7 0,7 0,6 1997 0,5 0,8 0,5 0,7 1998 0,9 1,1 1,1 1,2 * hetente, átlagosan Forrás: GfK Hungária Újpesti csetepaté Az elmúlt év vége óta feszül egymásnak a képviselő-testületben többséget alkotó polgári oldal és a szocialista frakció Új­pesten. Az okokról Kiss Sándort, a szo­cialista frakció vezetőjét kérdeztük. " Kizártak minket minden bizottság­ból és az önkormányzat gazdasági társa­ságainak vezető tisztségeiből. A helyi kábeltelevízió eladása körül kérdések sora vetődött föl, ezekre a mai napig nem kaptunk választ. — Önt azzal vádolják, hogy külön tár­gyalásokat folytatott az ellenérdekelt Matávval. — A vételár százmillióval kevesebb volt, mint amennyit a képviselő-testület eredetileg szentesített. Derce Tamás pol­gármester - átdátumozva az eredeti szerződést - a testület tudta nélkül utó­lag aláírt egy olyan különmegállapodást, amely lehetővé tette az UPC Magyaror­szág Kft. számára a vételárcsökkentést. Nem folytattam magántárgyalásokat. A Matávtól azt a faxmásolatot kértem el - eredetije a polgármesternél volt - mely­ben kedvezőbb ajánlatot tett, mint ver­senytársa. — Önök „ titkos polgármesteri juttatá­sokról” is említést tettek. — Tavaly havi illetményének másfél­­szeresében állapítottuk meg a polgár­­mester költségtérítését. Ezt a polgári ol­dal egyoldalúan módosította, s az erede­ti költségtérítést ötven százalékkal meg­növelte. Jelenleg ez havi 566 ezer forint. — Van-e kiút az állóháborúból? — Önkritikát nem az MSZP-nek kell gyakorolnia. Kálmán Attila Talajvíz mozgatja a Gellért-hegy utcáit A harmincas évek óta gyakran moz­gott a föld a Gellért-hegy oldalában, tudtuk meg a Magyar Geológiai Szol­gálat szakemberétől, aki szerint a ve­szély csökkenthető lenne, ha a felszíni vizek szakszerűen volnának elvezetve. Lehet, hogy ezzel is kapcsolatos a Kelenhegyi úti művészház megrogg­­gyanása. A felszínmozgások katasztere szerint, amelyet a Magyar Geológai Szolgálat készített, már 1939-ben is megmozdult a föld a Gellért-hegy déli és délnyugati lejtőin, körülbelül a Somlói, a Pipacs, a Rezeda és a Kelenhegyi út által határolt területen. Ekkoriban kezdték a felszín­­mozgások nyilvántartását, s azóta folya­matosan érkeznek a bejelentések a Gel­lért-hegy környékéről, csapadékosabb időszakokban több, szárazabb idő­szakokban kevesebb. Oszvald Tamás geológus szerint a mozgásos terület alapkőzete középső oligocén kiscelli agyag, amely több tíz méter vastagságú. Ennek erodált felületén a Villányi út fe­lé vastagodó lösztakaró található. A lösz talajvizet tárol, amely a völgy irá­nyába áramlik egy és hét méter közötti mélységben, a csapadék mennyiségétől függően. Mivel jelenleg csapadékos periódus­ban vagyunk, a talajvíz magasan áll, s ez jelentősen rontja az alapkőzet állékony­ságát. A mostani Kelenhegyi úti moz­gást megelőzően utoljára tavaly kaptak bejelentést hasonlóról a Villányi út egyik házából. De korábban is jó néhány lakossági jelzés érkezett hozzájuk a Vil­lányi út fölötti területről. A XI. kerületi önkormányzat ugyanakkor egyszer sem értesítette őket. A geológus szakember szerint a fel­színmozgás veszélye a beépítéssel akár csökkenhetne is, ha megoldanák a fel­színi vízelvezetést, de az egyelőre ren­dezetlen, a lefolyó csapadék több helyen alámossa a házakat. Az 1986-ban ké­szült mérnökgeológiai térkép több mint húsz ház károsodását jelzi a Gellért­hegy déli és délnyugati oldalában. A XI. kerületi önkormányzat műszaki osztályán a fent elmondottakkal ellentét­ben nem tudtak arról, hogy korábban a Gellért-hegy környékén esett volna kár a házakban földmozgás miatt. A Kelenhegyi úti esetet egyedinek minősí­tették. Cs. L.

Next