Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. május
2000-05-26
Szegedi mennybemenetel A tél végén néhány hétig üresen állt Ráckevén a Munkácsy-díjas festő Patay László Duna-parti háza. - A lehető legrosszabb időben lettem beteg - kesergett kórházi ágyán, már lábadozva egy súlyos szívműtét után. Várt rá a szegedi dóm, hogy elkészítse Magyarország legnagyobb kupolaszekkóját. A mintegy háromszáz négyzetmétert betöltő monumentális kompozíció a Szentlélek pünkösdi eljövetelét jeleníti meg . A sors kegyes volt hozzá, felépült, s egy időre megint nélküle zajlik az élet a ráckevei házban. Kamionnyi festékkel, szerszámmal indult Szegedre. Maga a dóm nem új a számára, eddig kétszer dolgozott itt. 1980-ban a Szent Gellért-kereszthajót varázsolta át szekkókkal, 1983-ban pedig Szent Pétert és Szent Pált komponálta meg, összesen hatvan négyzetméteres falfelületen. A szegedi Fogadalmi-templomot az 1879- es nagy árvíz túlélői emelték hálából. Az építkezés pedig a háború miatt csak 1923-ban kezdődött el, a felszentelésre pedig 1930-ban, a Csanádi püspökség alapításának 900 évfordulóján került sor. A tervtől a kivitelezésig 40 év telt el, így történhetett meg, hogy a Szent Gellért-oltár feszülete, Fadrusz gyönyörű alkotása jóval a művész halála után került a helyére, ennek teremtettek méltó hátteret Patay László szekkói. Fadrusz Jánoson kívül a XX. század majd minden jelentős műalkotója jelen van a dómban, köztük Krasznai Krausz Lajos, Róth Miksa, Zsellér Imre, Muhits Sándor és Márton Ferenc. Hogy milyen lesz a kupola, azt az egyház illetékesein kívül csak néhány közeli barát tudja, akiknek Patay megmutatta a makettet és a részletrajzokat. Ez utóbbiak azóta fent vannak vele a magasban, ha pedig elkészül a nagy mű, belekerülnek azokba a mappákba, amik megőrzik ezeket az értékes relikviákat az utókor számára. Hatvannyolc évesen, egy nehéz szívműtét után nem könnyű 46 méter magasban dolgozni. A munkát egy hatalmas Bábel-torony segíti, amit többvagonnyi vascsőből épített meg a szegedszőregi Czell Építészgépesítési Kft. Az állványhoz lift is tartozik, Patay László tehát szerencsésebb helyzetben van, mint nagy templomfestő elődje, Michelangelo volt, akinek lajtorján kellett felkapaszkodnia a magasba, amikor megalkotta a reneszánsz és barokk kor stílusjegyeit egyaránt megjelenítő, mindmáig felülmúlhatatlan csodát, a sixtusi kápolnát. Reméljük, Ráckeve díszpolgárának, Patay Lászlónak utolsóként vállalt nagyméretű műve is ilyen időtálló és szemeteiket gyönyörködtető lesz, méltó befejezése az idén 70 éves szegedi dómnak. Matula Gy. Oszkár Norvégiába utazik az Örkényi big band A norvégiai Trondheim városában megrendezésre kerülő európai ifjúsági zenei találkozón vesz részt az Örkényi Cziffra György Zeneiskola Bounheur big bandje. Az együttes négy évvel ezelőtt alakult, két lelkes zenetanár, Lauter Csaba (szaxofon) és Tóth Antal (trombita) vezetésével. A húsz főből álló zenekar tagjai 14-20 év közötti fiatalok. Van közöttük, akit a zene szeretete visz minden szombat délelőtt a próbára, de vannak, akik ezen a vonalon képezik magukat tovább. Híven a névválasztáshoz, ami vidámságot jelent, a jókedv, az együtt zenélés öröme fogja össze a csapatot. Az Európa fiatalságát felvonultató fesztiválra a kontinens minden országából érkeznek résztvevők. Műfajonként egy-egy együttes képviseli hazáját. A Bounheur big band először 1998-ban szerepelt ezen a rendezvényen, amelynek akkor Spanyolország adott otthont. Az utazás jogát egy magyarországi válogatáson harcolták ki. A két évvel ezelőtti siker bizonyítéka, hogy ebben az évben egyenesen a házigazda norvégoktól érkezett a meghívás az együttes számára. A május 30. és június 4. között zajló fesztiválra tízezer szereplőt és mintegy százezer látogatót várnak a rendezők. A tervek szerint Trondheim városának terein naponta kétszer koncerteznek a fiatalok. Az egyórás műsor ideje alatt Gershwin, Duke Ellington, Eric Hein és más, a műfaj klasszikusainak számító szerzők műveit adják elő. Főpróbának számít az a két koncert, amelyet útjukat megszakítva, május 27-én és 28-án adnak a németországi Bad Nenndorf városában. A zenekar vezetői bíznak abban, hogy meg tudják ismételni a két évvel ezelőtti sikeres szereplést, és méltón képviselik az országot a bigband-zenekarok által képviselt műfajban. Töll Andrea NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. MÁJUS 26., PÉNTEK 33 Marad a kastélyban a Tourinform A turisták eligazítása és a helybeliek tájékoztatása egyaránt feladata a gödöllői irodának Új Tourinform-irodát szeretne kialakítani a Gödöllői Királyi Kastélyban a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület. A Magyar Turizmus Rt.-vel kötött névhasználati szerződés szerint már öt éve működik a térség Tourinformirodája a barokk műemlék falai között. A megalakulásakor úttörőnek számító idegenforgalmi civil szervezet hosszabb ideje keresi a megoldást. Törekvései megvalósításához J. Berencz Ibolyától, a Gödöllői Polgármesteri Hivatal építészmérnökétől kért szakmai segítséget. Vele beszélgettünk. MUNKATÁRSUNKTÓL - Milyennek kell lenniük a jól működő területi információs és marketingirodáknak? - A szaporodó számú Tourinform-irodákat olyan bemutatótermeknek tekinti a Magyar Turizmus Rt., melyek az adott térségek, esetünkben a Rákos és a Galga mente fogadószobái. Itt találkozik a vendég a turisztikai kínálattal. Alapvető feladatuk, hogy versenysemleges információt nyújtsanak a látványosságokról, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokról és programokról. A turisták tájékoztatását nem végezhetik el sikeresen a kistérségi információk gyűjtése és továbbítása, programok szervezése, kiadványok készítése és kiállításokon való részvétel nélkül.A gödöllői Tourinform-iroda ma is a város leglátogatottabb épületében, jól megközelíthetően helyezkedik el, de csak egy dolgozó fér el három négyzetméteren. Nem lehet megfelelően elhelyezni a kiadványtárolókat, és kirakata sincs. A kastély sem bővelkedik termekben, hiszen nagyobb része még felújításra vár. Hol sikerül helyet szorítani az idegenforgalmi ügynökségnek? - A helyszín kiválasztása többszöri egyeztetési folyamat eredménye. Az együttgondolkodás kezdetekor még a kastély előtti körbástyát szerettük volna e célra felhasználni. Önálló helyiségcsoportban, de mégis a kastély, mint a fő turisztikai vonzerő közvetlen közelében. A helyiségek hasznosításával járó nehézségek, a költségbecslés fekete-fehér számai győzték meg az egyesületet arról, hogy itt nem tudja kialakítani az irodát. További fejtörés és egyeztetés után találtuk meg az új helyszínt a kastély épületén belül. Ez megfelel az előírások döntő többségének, elfogadta a kastélyt üzemeltető közhasznú társaság, a város, az egyesület is, és a műemlékvédelmi hatóság sem ellenzi. Hol találják meg az irodát azok, akik tájékozódni szeretnének a környék szabadidős vagy éppen kulturális ajánlatairól? - A kastély ajándékboltjával szemben egy körülbelül tíz négyzetméteres területet pultrendszerrel határolunk el. A vendégek a pult előtt állva kaphatják meg a szükséges információkat. A pultrendszer anyagában és kidolgozottságában is a kastély bútoraival harmonizál. A tervezéséhez szükséges gyakorlati igényeket a budapesti Sütő utcai iroda működési tanulságai alapján gyűjtöttem össze. Segítségemre volt ebben Padányi Ágnes, aki a megnyitása óta vezeti ezt a legelső Tourinform-irodát. Nem elég például, ha van tér a számítógépnek, azt úgy kell elhelyezni, hogy ki tudják fordítani az ügyfél felé. Meg kell oldani a pénzért értékesítendő termékek - útikönyvek, videokazetták, térképek, menetrendek, jegyek, bérletek és ajándéktárgyak -, valamint a könnyen elvehető ingyenes prospektusok elhelyezését. -Az egyesület ma két irodát működtet a városban. Úgy tűnik, a kastély a jövőben sem tud elegendő teret kínálni az egyesület feladataihoz. - Ez igaz. A kastélyban csak a kiadványok napi mennyiségeinek raktározása oldható meg; szükség van a pár száz méterre található művelődési házbeli adminisztrációs iroda és raktár bővítésére. Ezt úgy terveztük meg, hogy méreteiben és kialakításában is igazodjon a már meglévő üzletek portáljaihoz. Kényelmesen elvégezhetők lesznek az adminisztrációs teendők, a raktárterület pedig akár a háromszorosára is nőhet. Ehhez a munkához is megkapta az egyesület a művelődési ház és az azt fenntartó önkormányzat jóváhagyását. Hamarosan elkezdődik a kivitelezés - az egyesület nemrég elfogadott költségvetése egymillió forint önrészt tartalmaz az ismertetett, pályázati támogatást reménylő munkálatokra s néhány hónap múlva méltóbb körülmények között fogadhatják a vendégeket Gödöllőn. Az irodának is otthont adó barokk épület homlokzatának részlete FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV Vác: támogatás előtt vagyonvizsgálat A család vagyoni helyzetét is vizsgálhatja a szociális osztály a gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásakor a váci képviselő-testület döntése értelmében. Ez elvben ezernél is több gyermek családját érintheti. Vácon jelenleg ezerszázötvennégy gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. A polgármesteri hivatal szociális osztályának tapasztalatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság vizsgálatakor előfordult, hogy a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatokat nem támasztották alá a család életkörülményei. Vagyis a környezettanulmány végzése során több családról derült ki a múlt évben, hogy bizony jobban él, mint ahogy azt a bevallott jövedelme lehetővé tenné. Az osztály javaslata alapján a képviselő-testület módosította a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló rendeletét, lehetővé téve a gyermeket gondozó család helyzetének, életkörülményeinek összevetését az igazolásokban szereplő adatokkal. Arra is feljogosította a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról döntőket, hogy megvizsgálják a család vagyoni helyzetét. A vizsgálat - amelyet a módosított gyermekvédelmi törvény is megenged - kiterjedhet a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára is. A módosított rendelet április elsején lépett hatályba. Az önkormányzat saját forrásából hatvanmillió forintot fordít az idén szociális támogatásokra. Ebből mintegy huszonegymillióval a gyermekek életkörülményeinek javítását segíti, ezen belül pedig tizenhárom és fél millió forint szerepel az idei év költségvetésében rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. B.J. G. Május hetedikén meghalt dr. Vitális Györgyné született dr. Zilahy Lídia Gizella okleveles geológus, helytörténész, Monor város díszpolgára. Gyászjelentést nem szokott az ember érdekes olvasmányként olvasgatni. A Zilahy Lídia halálának híréről és búcsúztatójának időpontjáról tudósító, fekete szegélyes írás fölé azonban többször is odahajoltam, míg azután a kezembe fogtam, és hosszan eltöprengtem fölötte. Mit tudtam én eddig dr. Zilahy Lídiáról? Hogy beszaladt egyszer egy vékony, energikus kisasszony a vidéki szerkesztőségbe, és azt mondta, tegezzük nyugodtan, s szólítsuk Lidikának. Nem esett ez nehezünkre, a korkülönbséget semmivé tette Zilahy Lídia kortalan elevensége. S bár Pesten élt már akkor, monori témájú kéziratokat hozott. S szülővárosáról úgy tudott beszélni, hogy attól fogva, ha a Csokonai utca végén álló még azután is évtizedekig Zilahy-kastélyként emlegetett épület előtt vitt el az utam, ahol pedig rég nem Zilahy járásbíró és a családja élt már folyton arra gondoltam: hogyan teltek itt a Zilahyak napjai? S minthogy akkor a szocializmust építettük éppen, tele volt ez a kérdés ismeretlen elemekkel. Zilahy Lldika nem volt munkáskáder, nem volt az egyáltalán, de úri hölgy meg, ahogy akkoriban az úri hölgyeket el lehetett képzelni, hát az se volt, végképp. Hanem közismert és rendkívül népszerű ember, Monoron, a szakmájában, a tudományos életben és a helytörténetet kutatók között, az volt, igen. Erről ír a helyi A régi asszonyok lapban őt elbúcsúztató helytörténész munkatársa, Németh László is. Hogyan csinálta? Elsősorban is hűséges volt. Házasságának negyvennyolcadik évében érte a váratlan halál. Három gyermeket szült. Nyilván nem sokat töprengett, a karrierjét építgesse-e, vagy gyermekei legyenek. Mindkettőre futotta erejéből. S amellett, hogy egyetemi pályadíjat nyert (Csörög környéki harmadidőszaki növénymaradványok címen írt dolgozatával), bírt nő is lenni. Operculina jellegű paleogén Foraminiferáiak, ez volt a tárgya doktori értekezésének, amellyel megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, És közben anya volt. Amikor az Országos Vízügyi Hivatal Vízkészlet-gazdálkodási Központjában csoportvezető geológusként vízkutató fúrások földtani anyagfeldolgozásán munkálkodott, már háromgyermekes anya. Miközben - mert hűséges volt szülőhelyéhez is - tudományos publikációi mellett helytörténeti és néprajzi dolgozatokat írt, gyűjtötte a Monorról szóló adatokat és információkat akárhány témakörben: földtan, vízlelőhelyek, építészet, kézművesmesterségek, állattenyésztés, szőlőkultúra. És háztartást vezetett persze. Némely régi asszonyokba többéletnyi energia szorult, vagy hogyan is csinálták, jó lenne tudni. Hat unokája van. Jártam a minap a monori Kossuth Általános Iskola ügyes gyerekek munkáit bemutató kiállításán, láttam egy remek, pályadíjas albumsorozatot. Amely a városnak akár hivatalos kiadványa is lehetne. Kiderült, hogy Zilahy Lídia egyik lányunokájáé az alkotás érdeme. Meg hát a nagymama is segített bizonyára, mondták, ez annyira tökéletes. Hát persze. A nagymamának erre is, ilyesmire is jutott ideje. Amikor a város hatszáz éves évfordulójára készülő Monori Krónikához gyűlt az anyag, megszállottan dolgozott, százötven gépelt oldalnyi cikket írt, dokumentumokat fényképezett. Saját költségen. Miközben Pesten lakott, 1998. március 15-én lett Monor város díszpolgára. Szerettem volna írni róla, nem értem el, úgy tűnt, folyton úton van. Most azután már nincs, aki válaszoljon, mi kell ahhoz, hogy egy életet egy kicsi és törékeny asszony ennyire teljessé tegyen. Hogy csak a családja, rokonsága - amelyet ápolt és összetartani maga is segített - a gyászjelentésben féloldalas felsorolást kitegyen. Hogy fél város aggódjon, mi lesz Zilahy Lldikával, akit váratlanul meg kellett operálni, pedig épp a szőlő- és bortermelés múltját kutatta és publikálta a helyi újságban. Ha vannak még ilyen régi asszonyok, kérdeznünk kéne őket, feltétlenül. Hogy utánozni lehessen őket. Ha bírjuk egyáltalán. Zilahy Lídia urnáját ma délután négy órakor helyezik el a monori református temetőben. K. Zs. Szent Flórián györgyei katonái Száz évvel ezelőtt, 1900. május 24-én alakult meg a Tápiógyörgyei Önkéntes Tűzoltóság. Az alakulást megörökítő jegyzőkönyvet a Pest Megyei Levéltár őrzi, tanúsága szerint 35 fős volt az alapító tagság, köztük a község nagybirtokosa is, Györgyey Illés. Mint azt az alapítók kinyilvánították, a község vagyonának gyarapításáért, a falufejlődésért, s a nehéz munkával megszerzett javak megmentéséért szövetkezetek, lévén, hogy a település 170 éves történetében nemegyszer futott fel a vörös kakas a háztetőkre. Az önkéntes szó azt jelenti, hogy a vállalt munkáért nem jár pénz. Sőt mi több, az önkéntes fizetséggel tartozik a tagságért. A tápiógyörgyei tűzoltók esetében mégis ez történt, tehetsége szerint 20-tól 80 koronáig fizettek az aktívak, a pártoló tagság pedig nyolc koronába kóstált fejenként. Hogy túl ezen miként zajlott az egyesület tevékenysége, hány tűzesetnél jeleskedtek az elmúlt száz évben, arról Bihari József Fejezetek Tápiógyörgye Község Önkéntes Tűzoltóságának 100 éves történetéből című kötete számol be, ami a tápiógyörgyei önkormányzat támogatásával jelent meg a napokban. A levéltári búvárkodáson túl 38 korabeli fotót és faximiliét is sikerült felkutatni a legrégebbi kép 1914-ből való, ami Wéber Gábor önkéntes tűzoltót örökítette meg egy lóvontatású szerkocsi mellett. Bihari könyvét egész napos megemlékező ünnepségen mutatták be a nagyközönségnek. M. Gy. O.