Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. július

2001-07-20

_______Szalon_______ A kevesebb több Fiammal és lányommal voltunk a múlt hét végén a Néprajzi Múzeumban. Na­gyon jók a rendezvényeik. Képességfej­lesztő játékokat találnak ki a gyerekek­nek, a mostani óraszalonban például mindenki elkészíthette saját napóráját, és volt test-, pontosabban arcfestés is. A lá­togatók választhattak, hogy kutyák, macskák vagy virágok akarnak-e lenni. Ezek a manuális játékok nem pusztán lekötik a gyerekeket, hogy ne zavarjanak, hanem szórakoztatóvá teszik számukra a múzeumi élményt. Engem lenyűgöznek az elmés időmérő szerkezetek. Volt egy vi­lágóra, amely egyszerre mutatta tizenkét világváros idejét - eltöprengtem, hogy már a régiek is gondoltak ilyesmire, ki is találták hozzá a konstrukciót. Óraterem egyébként az Időképek című kiállításon is van, amely az év végéig látható ugyan­csak a Néprajzi Múzeumban. Zenében a Mindhalálig Beatles zene­kar koncertjeit ajánlom. Nem tévesztik össze magukat az igazi Beatlesszel. Úgy gondolom, a profizmus ott kezdődik, hogy az ember tisztában van saját szakmai kvalitásával; még az sem baj, ha az cse­kélyebb másénál. Probléma akkor van, ha valaki többet akar mutatni, mint amennyit tud. Pár egyszerű hangba bele­sűríthető az egész mondandó. Lejegyezte: Rados Virág Ajánló: Szentm­ihályi Gábor - Michel dobos Paletta KESZTHELY 1981 címmel szeptem­ber 16-ig látható kiállítás az N& N Ga­lériában (VI. kerület, Hajós utca 39.). A tárlat 120 alkotó közös terveit mutat­ja be egy történelmi városmag újjáépí­téséről. KULCSÁR BÉLA (1929-1976) ma­rosvásárhelyi szobrász- és festőművész emlékkiállítása 25-ig tekinthető meg a Vármegye Galériában (V. kerület, Vár­megye utca 11.). A tárlat keddtől pénte­kig 10 és 18 óra között látogatható. MAGYAR VIRTUÓZOK KAMARA­­ZENEKAR Pérchy Kornélia, Csavlek Etelka, Gregor József (ének), Kovács Endre (orgona) és Szenthelyi Miklós (hegedű) közreműködésével ad hang­versenyt holnap este nyolc órától a Má­tyás-templomban (I. kerület, Szenthá­romság tér 2.). Műsoron Vivaldi, Bach, Händel, Mozart, Liszt, Gounod és C. Franck művei. NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK 25 A napokban a legtöbb rókára, bagoly­ra, őzre és vaddisznóra a közeli erdők helyett a Mezőgazdasági Múzeumban bukkanhatunk. Természeti öröksé­günk címmel rendezett kiállítást az Altamira Egyesület a Vajdahunyad várában. Altamira a barlangrajzok spanyolor­szági lelőhelye, falfestményeit az állatáb­rázolás legelső emlékeiként tartják szá­mon. Az azonos nevű képző- és iparmű­vészeti társaságot hét éve tízen alakítot­ták. Jelenleg hatvan tagja van, köztük egyetemi tanárok, grafikusok, bélyegter­vezők, szobrászok és iparművészek. Az Altamira Egyesület művészei veszélyez­tetett környezeti értékekre hívják fel a fi­gyelmet Természeti örökségünk című tár­latukon, amely július 23-tól tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban. Erdőkben, trópusi tájakon és paraszt­­gazdaságokban élő állatokat ugyanolyan számban festettek, rajzoltak vagy mintáz­tak meg az alkotók. Ezen a kiállításon az elefánt sem számít egzotikusabbnak a há­zi sertésnél, a denevér nem visszataszí­­tóbb a pávánál. A képekből és kisplaszti­kákból az állatok esztétikai szempontokat nélkülöző, feltétlen elfogadása érződik. A művészek többféle technikát hasz­náltak: grafitot, akvarellt, olajfestéket. Még sokrétűbbek voltak azonban az áb­rázolási módok. Néhány festő nem töre­kedett másra, minthogy egy-egy szép pil­lanatot megörökítsen. Állatot mezőn, er­dőben vagy a levegőben. Ezek az alkotá­sok, illetve a bölény- és kosfejet ábrázoló kisplasztikák mint trófeák leginkább va­dászlakók falára illenek. Mások sokkal elvontabb környezetbe helyezték állatmúzsáikat. Budai Tibor Alföldi sorsok című grafitrajzán baráz­dált arcú tanyasi emberek is megjelen­nek, és istállók, színek, ólak. Mindenütt ott az állat: ló, disznó, madár. A szegény­ségben együtt sínylődnek a gazdákkal; testtartásukon legalábbis ez látszik. Bu­dai Tibor többi munkájában (Örök meg­újulás és Pihenő az út felénél) is mögöttes tartalmat ad a természeti tájnak. A madarak mennyországa című kép különös hangulatot kelt a nézőben. Mint­ha a menny kapuján leshetne be egy pilla­natra. Fényes nyílás körül különféle ma­dárfajok egy-egy példánya nyújtogatja nyakát. Kinéznek az emberre a szó szoros értelmében vett mennybemenetel előtt. Nem lehet eldönteni, mi látszik tekinte­tükben: szemrehányás vagy csak meg­könnyebbülés, hogy végre eljuthatnak oda, ahol többé nem kell tartaniuk tőlünk. Kádár Katalin Erdő és szent hely című alkotása újabb kis részletet nagyít fel em­ber és környezete együttéléséből. Szikár fáj a lombkorona tájékán gótikus temp­lombelsővé változnak. Deista képzettár­sítás az erdőkatedrális. Technikáját és látásmódját tekintve is egyedülálló Fábián Gyöngyvér Sziesztá­ja. A krétarajzon nőstény és hím oroszlán nyújtózik a szavannán. A pár „feldobott” krétavonás csak sejteti a két hűsölő állat­figurát. Az előtérben Szunyoghy András egye­temi adjunktus alkotásaiból készült kiál­lítás. A hajszálvékony vonalakkal rajzoló Szunyoghy maga is türelmes ember lehet — akárcsak a vadász, aki egyik képén ké­szenlétben áll kutyájával, úgy várja a fel­bukkanó vadat. A rajzok - főleg a tengely mentén félbevágott sertést és lovat meg­jelenítők - hentesüzlet szakszerű dekorá­ciójára emlékeztetnek. Csak a felsült, la­pockát vagy combot betájoló kis nyilak hiányoznak róluk. A művész egy helyen kis humort rejt anatómiai pontosságú ál­latábrázolásába. Vadászház falát díszítő trófeagyűjtemény: szarvasok és zsiráfok közé nő­ trófeát csempész. Úgy látszik, az állatbarát is csak ember. Valaczkay Gabriella Állati múzsák Az Altamira tárlata veszélyeztetett környezeti értékekre hívja fel a figyelmet Nemcsak egzotikus négylábúakat mintáztak meg Van itt akvarell, olajfestmény, ceruzarajz FOTÓK: SZABÓ BERNADETT A ko­csma mint kultúrszentély A XIX. század polgári fejlődése az olyan falusias településekre is hatott, mint Rákoskeresztúr, Rákoscsaba vagy Rákoshegy. A századforduló idején egyre-másra alakultak a pol­gári egyletek, asztaltársaságok. A társasági élet fő színtere pedig a kocs­ma volt. Senki ne gondolja, hogy kocsmába ön­célú ivászatért, búfelejtésnek indult leré­­szegedésért mentek a helyiek — meséli Dombóvári Antal tanár, a XVII. kerület kutatója. A századforduló táján minden valamirevaló vendéglőben volt egy nagy­terem, ahol ötven-hatvan ember is ké­nyelmesen elfért. A vendéglőkben kug­lizni, sakkozni lehetett, a nagytermekben pedig politikai gyűléseket, kulturális ren­dezvényeket tartottak. A régiek megad­ták a módját: először két-három órás „műkedvelői előadást” tekintettek meg ismert fővárosi „népszínművészek” elő­adásában, majd „magas hangulatban szó­rakoztak hajnalig”. Más szabadidős el­foglaltság nem lévén, a mulatságok két­hetente követték egymást. Fontos társasá­gi program volt — feltehetően az akkortájt még jellemző analfabetizmus miatt von­zó - a felolvasóest. A rákosligeti mun­kásotthon-társaskör tagjai például érde­kes előadást hallhattak a szőlőtermesztés fortélyairól, a rákoscsabai bohém asztal­­társaság hallgatói pedig — 1919-ben! - a proletárdiktatúra időszerűtlenségéről. Külön női összejöveteleket is rendez­tek, melyek bevételét természetesen jóté­konysági célokra fordították. Az 1897- ben indult Rákoskeresztúr című lapban az összejövetelek másnapján pontosan közölték, ki mennyi pénzt adott. Kéthetenként tehát összegyűlt a nép a rákosligeti Láng vendéglőben - később Ráfész-iroda lett a Sismann kocsmá­ban, a Bartus vendéglőben vagy a ma is vendéglátó-ipari egységként működő Korcsma a Búrhoz nevűben. A Füringer vendéglő - ma iskola - 1904-ig közked­velt hely volt, majd miután nagytermét átadta az izraelita egyletnek, a vigadal­mak helyszíne a ma százéves Csekovsz­­ky Művelődési Ház lett. Hogy szövődtek-e szerelmek a „táncz­­vigadalmak” alatt, miközben a keresztúri Villás Laci bandája vagy a híres Loso­­zenekar húzta a talpalávalót, játszott ke­­ringőt, tangót, foxtrottot? Erről nincs fel­jegyzés. De sokkal többet mondanak az újságban „hímen” címszó alatt megjelent házassági, eljegyzési hírek. Innen tudhat­ták meg a szűkebb közösség tagjai, hogy Künster Birikének vagy bizonyos Coni­­kának - a boldog fiatalok mindig a bece­nevükön szerepeltek - bekötötték a fejét. De volt, amit nem közöltek az újságok. Mégis tudta mindenki, hogy a köztiszte­letben álló rákosligeti jegyző felbontotta eljegyzését. Nem, nem másik szerelem az oka. A történet azonban legalább ennyire romantikus. Mikor fivére meghalt, magá­hoz vette özvegyét és négy gyerekét. So­ha nem nősült meg. A tizenötödik utcában működő rákos­ligeti sportegylet épületében ugyanolyan borkimérés működött, mint bármely más vendéglőben. A Tanácsköztársaság alatti szesztilalom idején tejeskannákban hoz­ták a bort Kistarcsáról. Egyszer azonban kiderült a turpisság. Attól kezdve megtor­lásként csakis orvosi rendelvényre lehe­tett bort kapni, legfeljebb egy litert. Tyápay Katalin Főszezoni, szuperkedvezményes, kétéjszakás akció augusztus 31-ig a soproni BIO-SPORT HOUL LÖVÉRBEN! Tartalmaz: 2 éjszakai szállást, reggelit és naponta egy főétkezést, uszoda, szauna, pezsgőfürdő és fitneszterem használatát. Kétágyas szobában: 14 200 Ft/fő BIO-SPORT HOTEL LÖVÉR További információ: Sopron tel.: 06 (99) 513-859, illetve 849-es mellék, fax: 06 (99) 312-551 Ister-napok a Dunán Duna-parti vigasságokra hívja látogatóit Szentendre. Az Ister-napok rendezvény­­sorozatán ma két órakor gólyalábas „bo­­hócos hajcihő” kezdődik. Lesz ugrálókö­telezés és lufihajtogatás, mások népi ügyességi és sportjátékokon szórakozhat­nak. Délután háromkor látható a Vásáros­­di című bábelőadás, amelyhez Weöres Sándor és Kányádi Sándor versei szolgál­tatják az odaillő szöveget. Négykor csalá­di jelenetek címmel óriásbábos produkció következik a Duna-korzón. Este hattól a szentendrei fúvósok adnak térzenét, nyolctól régi idők vidám jeleneteit fűsze­rezi operettslágerekkel a szentendrei SNASZ társulat. Tíztől fáklyás csónakfel­vonulás lesz a Dunán. Szombatra evezős és görkorcsolyaversenyt is terveznek, a vasárnapi programot este utcabál zárja. R. V. Megbízható üzleti partner. Felkészült, nagy munkabírású haszonjármű, amely a gazdaságos üzemeltetés mellett gyors megtérülést ígér, és egyúttal egy személyautó kényelmét is nyújtja Önnek. Szálljon be az üzletbe! Látogassa meg márkakereskedésünket! SEAT Dunakanyar 2600 Vác, Híradó út 2. Tel.: 27/317-882 • Tel./fax: 27/314-609 E-mail: seatdk@elender.hu

Next