Szabad Nép, 1945. december (3. évfolyam, 205-227. szám)
1945-12-01 / 205. szám
SZABAD NÉP Kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT KZIONTI LAPJAI III. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 100 PENGŐ SZOMBAT, 1945 DECEMBER 1 A KORMÁNYPROGRAM Kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval a többi nagyhatalommal és szomszédainkkal — Alkotmányjogi reformok — Leszámolás a reakcióval — Demokratikus hadsereg — Törvényjavaslat a bányák államosításáról —Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése — Munkaerőgazdálkodás — Erélyes rendszabályok a spekuláció megfékezésére — Harc az infláció ellen — Az árak szabályozása Tildy miniszterelnök nagy beszéde Pénteken délben 12 órakor öszszeült a nemzetgyűlés. Az elnök megnyitója után Kiss Károly elvtárs felolvasta a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, majd Tildy Zoltán miniszterelnök többórás beszédben ismertette kormánya programját. Beszéde elején a miniszterelnök általános politikai kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott a választások nagy kül- és belpolitikai jelentőségére, majd méltatta az ideiglenes nemzeti kormány nagy munkáját. — Az ideiglenes nemzetgyűlés utolsó ülésén azt mondottam, — folytatta beszédét — azt Szeretném, ha a választások után ide, az országháziba nem ellenfélként, hanem barátokként térnénk vissza, hogy továbbra is őszinte egyetértésben dolgozva, oszthassuk meg a munkát és a felelősséget. Nagy megnyugvás számunkra, hogy ez így is történt. A kormány megalakítását viszonylag hosszú tárgyalások előzték meg, ezeknek a tárgyalásoknak a jellemzője minden párt részéről a felelősségtudat és az egységkeresés volt. Azt hiszem, megbeszéléseinkkel annyira tisztáztuk a jövendő kormányzás szempontjait, hogy már csak azért is jó volt a tárgyalások időt nem kímélő alapossága. Különösen nagy biztosítéka a demokrácia megszilárdításának, hogy a két nagy munkáspárt vezetői, mint miniszterelnökhelyettesek részt vesznek a kormányzás munkájában. Az új kormány sok meg nem oldott feladatot vett át. Az államéletnek, a gazdasági életnek és a közéletnek vannak kérdései, amelyek megoldására több céltudatosságot és határozottságot kíván mutatni az eddigi kormánynál. •dendő ügyvivőjének személyét már meg is nevezte. 4 . Kívánatosnak tartja a magyar kormány a Szentszékkel való kapcsolataink helyreállítását is. Végleges szakítás az imperialista politikával A diplomáciai kapcsolatok után Tildy Zoltán a békekötés kérdésével foglalkozott. Nemcsak a magyar kormány, hanem az egész nemzet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék. A békekötésnél a kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a magyar kérdést a világbéke ügyének és valamennyi középeurópai nép érdekeinek figyelembevételével rendezzék. — A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a békét tekinti a legjobbnak — mondotta Tildy Zoltán —, amely a háborúban megsanyargatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elégedettséget teremt és az összes külállamokkal, különösen pedig szomszédainkkal a békés együttműködés biztos alapjait teremti meg. Ebből az alapelvből kiindulva, a magyar kormány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb és a békeműben intézményese is biztosított gazdasági együttműködésre. A demokrata Magyarország egyszer s mindenkorra szakított mindenféle imperialista politikával, nem igényel magának a Kárpátmedencében előjogokat. Egyenlő munkatársa akar lenni valamennyi dunai népnek a boldogabb és biztonságosabb jövő felépítésénél abban a reményben, hogy szomszédai is hasonló politikát folytatnak. Külpolitikánk alapja: a Szovjetunióval való kapcsolatok kimélyítése Az új magyar kormány külpolitikájának továbbra is az az alapja, amelyet az ideiglenes nemzeti kor-mány még Debrecenben lefektetett. E külpolitika első feladatának tekinti hatalmas szomszédunk, a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását, a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális kapcsolataink megalapozását. A kormány az egész nemzet e kapcsolatok feltételének tekinti, hogy minden erejével hiánytalanul teljesítse a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeit. A kormány annyival is inkább folytatni kivárja ezt a politikát, mert az eddig is jelentős eredményeket hozott a fiatal magyar demokrácia számára, nevezetesen elsősorban a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvételét, amely kiemelte hazánkat diplomáciai elszigeteltségéből. A Szovjetunió részéről történt megnyilatkozások hivatalosan is megállapították, hogy Magyarország kivette részét a német fasizmus elleni háborúból és hogy fegyverszüneti kötelezettségeit erejéhez képest lojálisan teljesíti. További jelentős eredménye ennek a politikának a Szovjetunióval kötött árucsereegyezmény, amely jelentős mértékben hivatott gazdasági nehézségeinkensegíteni. Örvendetesen bontakoznak ki a Szovjetunióval való kulturális kapcsolataink is; kultúrértékeink kicserélődése megindult és biztatóan fejlődik. A kormány a Szovjetunióval való őszinte barátság és együttműködés szilárd alapokra helyezését óhajtja. A Szovjetunióval való kapcsolatunk elmélyítésével párhuzamosan nagy gondot fordít, a magyar kormány a nagy nyugati demokráciáokkal, az Amerikai Egyesült Államokkkal és a Brit Birodalommal való kapcsolatok újra való kiépítésére, ismerve azt a jelentőségeit, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demokráciára mind kulturális, mind gazdasági téren bíznak, életfenntartás lehetősége is kétséges számukra. Mindezeken az intézkedéseken felül legutóbb megkezdődött a magyarlakta vidékek férfilakosságának tömeges elszállítása. Sajnálattal kellett megállapítanuunk, hogy Szlovákba egyes vülékényfeim els állások erősen a múlt fasiszta rendszerére emlékeztető módon történtek. — A magyar kormány ezekre a jelenségekre felhívta a szövetséges nagyhatalmak figyelmét és kérte közbelépésüket. Megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákiának a magyar kisebbséggel szemben tanúsított bánásmódja a világ közvéleményében elítélést váltott ki. — A magyar kormány őszintén reméli, hogy a csehszlovák kormánnyal a tisztes megegyezés útján rendezni tudja a csehszlovákiai magyarság helyzetét. — A külügyminiszter úr a napokban Prágába látogat és mi reméljük, hogy e látogatás eredményeként az országaink közötti súrlódási felület eltüntetését könyvelhetjük majd el. Mindenesetre kívánatosnak látná a magyar kormány — már csak e tárgyalások sikerének előmozdítása érdekében is —, ha a csehszlovák kormány a tárgyalások megindulsáig nem teremtene további befejezett helyzeteket, sőt az eddigi jogfosztó rendeletek és intézkedések végrehajtását is felfüggesztené. Demokratikus együttműködés a szomszéd államokkal A győztes nagyhatalmakkal való kapcsolatok ápolásán kívül különös jelentőséget tulajdonít a magyar kormány a szomszéd népekkel való viszonyunk rendezésének és a demokratikus együttműködés és kölcsönös megértés szellemében való továbbfejlesztésének. — örömére szolgál a magyar kormánynak, hogy Romániával jelenleg fennálló kapcsolatai fejlődésképeseknek tekinthetők. A magyar kormány tudja, hogy ezt elsősorban a demokratikus Groza-kormány Magyarország irányában tanúsított megértő magatartásának köszönheti. E Gruza miniszterelnök részéről ismételten felvetett magyar-román vámunió és az útlevélkényszer megszüntetésének gondolata, további kapcsolatok kiépítésének lehetőségét jelenti, amelyet a magunk részéről is készséggel megfontolunk. Románia volt szomszédaink között az első ország, amellyel • árucsere-szerződést ”kötötünk. . __ Jugoszláviával barátságos, jószomszédi viszonyban vagyunk. Ezt Tito marsal, a jugoszláv népfelszabadító harc júliusi évfordulóján tartott beszédében maga is leszögezte. Különösen értékes számunkra az a körülmény, hogy Jugoszláviában a kezdeti nehézségek után a magyar nemzetiség immár szabadon élheti fiépl életét a többi jugoszláv állampolgárral egyenjogúan. A magyar hadifoglyok haza bocsátása, különböző magyar küldöttségeknek Belládban történt baráti fogadtatása tanúsítják Jugoszlávia szomszédi jóindulatát és rokonszenét a közelmúlt szomorú eseményeinek ellenére is. A jóindulatú és barátságos jugoszláv megnyilatkozásokat a magyar kormány őszintén értékeli, szívből viszonozza és azokat a komoly baráti jóviszony kialakulása zálogának tekinti. A demokratikus Ausztriával nincsenek ellentéteink, sok körülmény, elsősorban gazdasági egymásrautaltságunk és régi kulturális kapcsolataink egyaránt kívánatossá teszik Ausztriával való kapcsolataink mielőbbi felvételét és jószomszédi viszonyunk kiépítését, amelyre a magyar kormány őszintén törekszik. A csehszlovák-magyar viszony — A demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a Csehszlovák Köztársasággal is. Be kell vallanunk, hogy ez az igyekezetünk, eddig nem járt eredménnyel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbemenő és az ottani magyarságot súlyosan érintő események miatt nem tudtuk kellőképpen kialakítani. Köztudomású, hogy Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól megfosztanak, nagy tömegekben kiutasítanak, vagy internáló táborokban tartanak fogva, mindössze azért, mert magyarok. A csehszlovákiai magyarságot megfosztoták politikai jogaitól, kulturális életlehetőségeitől, sőt különböző vagyonkobzó és jogfosztó intézkedések után ma már az anyagi Kapcsolataink a semlegesekkel — Bár Franciaországgal Magyarország — a magyar demokrácia nagy örömére — nem került hadiállapotba, kapcsolataink a hadiesemények miatt mégis megakadtak. A kormány őszintén kívánja és reméli a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok gyors helyreállítását és ezzel a kulturális és gazdasági érintkezés mielőbbi megindulását. Ugyanez a reménye a magyar kormánynak Olaszországot és Lengyelországot illetően is. E kapcsolatok jövőjéről a magyar kormány reméli, hogy ezt motiválni fogja az a magatartás is, amelyet a magyar nép francia hadifoglyokkal és lengyel menekültekkel, éppen úgy, mint a Németországgal hadban álló más államok Magyarországra menekült állampolgárai iránt tanúsított. Törekszik a magyar kormány a Bulgáriával fennállott barátságos kapcsolatoknak újrafelvételére és a semleges országokkal, elsősorban Svájccal és Törökországgal való kapcsolatainak újrafelvételére is. Őszinte örömére szolgál a magyar kormánynak, hogy a semleges országok közül Svédország máris kifejezte készségét a hazánkkal való diplomáciai viszony újrafelvételére és Budapestre kül- Első belügyi feladat: harc a reakció ellen Ezután a miniszterelnök a belső kérdésekre tért át. Utalt a kezdeti nehézségekre, majd kijelentette, hogy most már minden erővel biztosítanunk kell a teljes rendezettség állapotát. Erős központi kormányzat mellett egyedül jó és fegyelmezetten működő állami, közületi és rendészeti apparátus biztosítatja az újjáépítő munka sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá, hogy ezen a téren mutatkozó feladatait megoldja. A belügyminisztérium munkájával foglalkozva bejelentette a miniszterelnök, hogy a belügyminisztérium az igazságügyminisztériummal együttesen közjogi és alkotmányjogi reformok kidolgozásával foglalkozik. A belügyi kormányzat legfontosabb feladata a reakció elleni kíméletlen harc. (Nagy taps az Ház minden oldalán.) A kormánynak az az álláspontja, hogy minden reakciós próbálkozást lehetetlenné kell tenni mind a közéletben, mind az államgépezetben és a közületek életében elsősorban a vidéki közigazgatási apparátusban. A közélet egész vonalán érvényt kell szerezni demokratikus törvényeinknek és feltétlenül biztosítani kell a kormányrendeletek és intézkedések pontos, gyors és igazságos végrehajtását. A közigazgatás egyszerűsítésével egyidejűleg meg kell teremteni és erősíteni a fegyelmet, ami feltétele az erős központi hatalomnak. Éppen ezért a belügyi kormány legsorsdöntőbb feladata megszilárdítani a belső rendet és példás közállapotokat teremteni, olyan közbiztonságot, amely az ország minden polgára számára biztosítja a nyugodt, békés termelő munka lehetőségét, az élet- és vagyon,biztonságot. A belügyi kormányzat az igazságügyminiszterrel együtt kíméletlen eréllyel fogja letörni a feketézők, árdágítók és spekulánsok mesterkedéseit. A nagy feladatok elvégzése azt a követelményt támaszja, hogy a végrehajtó szervek és közegek feladatuk magaslatán álljanak. Fokozni kell a közigazgatási apparátusban a kötelességérzetet és szigorú munkafegyelmet. A korrupciót gyökeresen ki kell irtani az államgépezetből, mindenekelőtt azokból a szervekből, amelyeknek elsősorban hivatásuk őrködni az államgépezet normális és politikai tisztasága felett.• A demokratikus átalakulás kezdeti érthető nehézségei után mintaszerű rendőrséget kell teremteni, amely szervezettségével és erélyével, pontosságával és vasfegyelmével a törvények szigorú és igazságos végrehajtásával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszenvét. A kormány ismeri az eddigi hibákat, kötelessgének érzi, hogy a rendfenntartó szervek eddigi komoly érdemeit is megállapítsa és kötelezést érez arra, hogy a rendőrség zavartalan ellátásáról minden vonalon a lehetőség végső határáig gondoskodjék. Ezután Tildy Zoltán a honvédelmi minisztérium, a hadsereg demokratizálásának kérdéseivel foglalkozott, majd áttért az igazságügyi kormányzat munkájára. Ezután a tájékoztatásügyi minisztériummal foglalkozott Tildy Zoltán, majd a földmivelésügy problémájáról szólott. A földmívelésügyi kormányzat igen sürgős feladata a földreform gyors befejezése. Nagyon fontos állatállományunk számszerű felszaporítása és minőségi javítása. Mind az új, mind a régi gazdák számára további olcsó és hosszúlejáratú termelési kölcsönöket folyósít a kormány. Kívánatos a cukorrépatermelés felkarolása, éppen ezért a termelők a beszállított cukorrépáért pénzbeli és természetbeni terítést fognak kapni. A szakoktatást, különösen az új gazdák szakoktatását sürgős feladatnak tartja a kormány és biztosítani akarja a mezőgazdasági kamara reformján keresztül vagy esetleg új érdekképviseleti szerv létrehozásával a földműves lakosság gazdasági érdekképviseletét. Hasonló módon sürgős feladat a mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezetek kiépítése. A bányák államosítása . Az iparügyi minisztérium iparjogi és iparpolitikai reformok előkészítőével foglalkozik. V) ipartörvény fogja szabályozni a munkajogot, munkakötelezettséget, figyelembe véve az államosítási törekvéseket és racionalizálási szempontokat. Korszerű reformon megy át az ipari szakoktatás is és a bányák és energiatelepek államosítására a közeljövőben elkészül a törvény. Az iparügyi minisztérium megvalósíítja a jövőben a kötött anyag gazdálkodást és igyekezni fog az exporttermelés kifejlesztésére. Foglalkoznak az ipari vállalatok számára még békeidőben nyúzott állami hitelek valorizációjával. (Tildy miniszterelnöknek a bányák államosításáról szóló beje