Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-18 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI V. ÉVFOLYAM» 14. SZÁM [16 MB Jjpip 111 ip • IMF fig ng Ne fássunk hajósdit! A „Magyar Nemzet“ tegnapi száma a következőket írja: „ ... a Kisgazdapárt vezetői nem ismernek mellékszempontokat, ők maguk sürgetik a kivizsgálást és nem védenek meg annak esetleges következményeitől senkit... A Kisgazdapárt tehát elől járt a jó példával. Most a többieken a sor ... Azt várja a közvélemény, hogy most már a Kommunista Párt szintén hozza nyilvánosságra a saját belekeveredett párttagjainak névsorát, folytassa le a vizsgálatot ugyanolyan következetességgel és bátorsággal, mint a Kisgazdapárt. .. A közvélemény egyenlő mértéket vár, sőt követel.“ A „Magyar Nemzet“ idézett sorait nem lehet másnak nevezni, iránt politikai szemérmetlenségnek! A szemérmetlenség azzal az állítással kezdődik, hogy a Kisgazdapárt „elől járt a jó példával“, hogy az összeesküvők elleni eljárás „következetességében és bátorságban“ mi utánozzuk a Kisgazdapártot! Távol áll tőlünk a káröröm, hisz jól tudjuk, hogy a Kisgazdapárt mély válsága és kigyógyulása e válságból ügye és érdeke az egész magyar demokráciának. De ha a Kisgazdapárt sajttója büszkélkedik és dicsekszik, ahelyett, hogy hamut szórna a fejére, akkor mégis azt kell mondanunk: ez több a soknál! A Kisgazdapárt „járt elől jó példával“? A Kisgazdapárt volt „bátor és következetes“? Kissé botcsinálta volt ez a „következetesség“. Másfél évi óvás, intés és figyelmeztetés után fanyalodtak csak rá, akkor, amikor „jó példával“ az államvédelmi szervek már előljártak. Ebből a „jó példából“ semmi se lett volna, ha a belügyminisztérium szervei nem leplezik le Mistéth úr, Saláta, úr, Jaczkó úr, Hám úr, Vatai úr, Arany Bálint úr és a többiek összeesküvését. A jó példával“ akasztott ember házában tehát kissé furcsa dicsekedni. De ne beszéljünk a múltról. Van most dicsekedni való a Kisgazdapárt „következetességével“ és „bátorságával“? A Kisgazdapárt politikai bizottsága az összeesküvésbe keveredett képviselői ügyének kivizsgálására három tagú bizottságot küldött ki: Dobi Istvánt, Bencze Imrét és Kővágó Józsefet. Talán , ez az a „bátor“ és „következetes“ intézkedés, amellyel a „Magyar Nemzet“ dicsekszik ? Megmondjuk őszintén: a bizottság három tagja közül kettő iránt mély bizalmatlansággal viseltetünk. Bencze Imre a Kisgazdapárt jobbszárnyának prominens tagja. Talán ez teszi alkalmassá arra, hogy az összeesküvők és a Kisgazdapárt reakciós jobbszárnya közötti kapcsolatokat „kivizsgálja“? Kővágó József pedig talán azóta vált alkalmassá erre a vizsgálatra, amióta az egyik hetilapban megjelent, egy Londonba írt és cáfolat nélkül maradt, tehát hiteles levele ? Ne játszunk, urak, bujósdit! Ez a „vizsgálóbizottság“ inkább elkenő, mint vizsgáló bizottság. De nemcsak erről van szó. Az összeesküvés leleplezése óta a Kisgazdapárt — a parasztcsoport kivételével — még csak meg sem kísérelte, hogy a tragikus helyzetből levonjon bizonyos politikai következtetéseket és önbírálóan felfedje az összefüggést jobbszárnyának politikai magatartása és az összeesküvés között. Az összeesküvésben résztvevő kisgazdapárti képviselők ügyét egyszerűen rendőri ügyként „vizsgálják“, de hogy az összeesküvésbe való belekeveredés nem véletlen volt, hanem a kisgazdapárti jobboldal politikájának logikus és szerves következménye volt, erről nem hallunk semmit! És arról sem hallunk semmit, hogy a kisgazdapárti jobbszárny politikai garázdálkodásának tűrése, a reakcióval való tudatos szövetkezés teremtette meg a Kisgazdapártban azt a légkört, melyben az összeesküvők tenyésztek, éltek és virultál. Virultak volna tovább is, ha a rendőrség nem sújt le rájuk. Ezeknek a politikai következtetéseknek a levonásáról nem hallunk semmit. Ezt akarja elkerülni, az összeesküvést puszta rendőri üggyé szűkíteni a Kisgazdapárt. De ez nem vezethet másra, mint magának az összeesküvésnek a bagatellizálására, a nyomok elkenésére. A Kisgazdapárt bizonyos elemeinek fő gondja ma sem az összeesküvés kíméletlen feltárása, a fertőzött részek bátor eltávolítása, hanem a „tűz lokalizálása“. Pedig nyilvánvaló, hogy így nem gyógyulás következik be, hanem sokkal rosszabb. A „Magyar Nemzet“ is „lokális ára“, próbálja a tüzet a saját háza táján, de úgy, hogy tűzcsóvát próbál dobni a szomszéd ház tetejére. Politikai szemérmetlenség, de politikai együgyűség is, a helyzet teljes félreismerése arról beszélni, hogy a Kommunista Pártnak vagy a Szociáldemokrata Pártnak is holmi összeesküvő „névsort“ volna kötelessége nyilvánosságra hozni. Listákat, tisztelt uraim, a nyomozó hatóságok hoznak nyilvánosságra. Tehetünk mi róla, hogy e listákban, a Fővezérség, a 7-es bizottság, a fasiszta „Magyar Közösség“ névsoraiban kisgazdák szerepelnek, messze az 57 százalékon túl? Itt most nincsen se „paritás“, se ,,arányosítás“. Mit akarnak hát „egyenlő mértékkel“ mérni? A Kommunista Pártot, mely másfél esztendeje harcol a Kisgazdapárt jobbszárnya, mint az összeesküvők legális fedezéke ellen, akarják „egyenlő mértékkel“ mérni a Kisgazdapárt reakciós jobbszárnyával? Aki ezt „követeli“, annak elment a sütnivalója. Az még mindig nem tudja, hányat ütött az óra! Ideje megtanulni. Ideje apró taktikázás és méregkeverés helyett a maga teljes komolyságában felmérni és megérteni azt a válságot, amelyben a magyar demokrácia egyik fontos tényezőjét, a magyar parasztság nagy pártját, a Kisgazdapártot, a reakcióval való szövetkezés döntötte. Ne taktikázzanak az urak, hanem vegyenek példát saját parasztjaikról, akik komolyan próbálják kimenteni, kivezetni pártjukat a válságból. Károlyi Mihály a belügyminiszternél Károlyi Mihály pénteken délelőtt a belügyminisztert. Károlyi Mihály meglátogatta Rajk László elvtárs hosszan tárgyalt a belügyminiszterrel Bál ARA 4 ® FILLÉR í /\sft nggra ’PQt'C Äs Mm P^te^Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács szombaton délután 2 órakor a Sportcsarnokban közös ősszvesetőségi illést tart. Pesséínek: Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád elvtársak. A beszédeket a rádió is közvetíti* Megjelenés csak meghívóval! SZOMBAT, 1947 JANUÁR 13 A mentelmi bizottság javaslata a nemzetgyűlésnek Saláta, Jaczkó, gyulai, Hám, Horváth, üss, falai is Vörös ilspnapírű képviselők előzetes letartóztatásba kerülnek bizottsághoz, amely soron kívül foglalkozik a felsorolt képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével. i A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága pénteken délután 3 órakor Farkas Mihály elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság letárgyalta Saláta Kálmán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyét. Didin Jenő előadó javaslatára megállapította, hogy Saláta Kálmán a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság ellen irányuló bűntett, Jaczkó Pál a magyar államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének elkövetésével gyanúsítható. A bizottság elhatározta, javaslatot tesz a nemzetgyűlésnek Saláta Kálmán és Jaczkó Pál mentelmi jogának — nevezettek előzetes letartóztatására is kiterjedő hatályú — felfüggesztésére. A mentelmi bizottság Marosán György előadói ismertetése után letárgyalta Gyulai László, Kámn Tibor, Horváth János, Kiss Sándor, Vattai László és Vörös Vince nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyét. A bizottság megállapította, hogy nevezett képviselők a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel által elkövetett bűntettel gyanúsíthatók. A bizottság úgy határozott, hogy a nevezettek mentelmi jogúnak az előfizetes letartóztatást is magába foglaló hatállyal történő felfüggesztését javasolja a nemzetgyűlésnek. Az MTI jelentése szerint Kiss Sándor és Vatai László megjelentek a miniszterelnökségen és felajánlották Nagy Ferencnek, hogy mentelmi jogukról önként lemondanak. A nemzetgyűlést hétfőre összehívták. Ezen az ülésen a Ház előreláthatóan döntést hoz a nyolc képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A budapesti népfőügyészség pénteken délben sürgős kiadatási kérelemmel fordult a nemzetgyűlés elnökségéhez a következő hat kisgazda-képviselő ügyében: Vatai László, Horváth János, Gyulai László, Kiss Sándor, dr. Hánt, Tibor és Vörös Vince. A nemzetgyűlés elnöksége az iratokat értesülésünk szerint azonnal áttette a mentelmi Körözési parancs Saláta Jámál ellen A belügyminisztérium közli • A mentelmi bizottság döntésével felfüggesztette Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát. Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő azonban már a mentelmi bizottság döntése előtt megszökött. A magyar államrendőrség államvédelmi osztálya elrendelte Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő körözését. A belügyminisztérium rádiószolgálata útján értesítette az összes rendőri hatóságokat, beleértve a határrendészeti kapitányságokat is, hogy kézrekerítéséről gondoskodjanak és őrizetbevétele esetén haladéktalanul állítsák elő a magyar államrendőrség államvédelmi osztályára, Budapesten. Felhívjuk a magyar köztársaság minden polgárát, hogy Saláta Kálmán dr. kézf eltérítésében működjék közre. Mindenki, aki Saláta Kálmán dr.-t 1917 január 17. óta látta, tartózkodási helyéről tudott, vagy jelenlegi tartózkodási helyéről tud, jelentse a magyar államrendőrség államvédelmi osztályán, Budapest, VI., Ambrássy út 60. vagy távbeszélőn a 131—710. szám alatt, Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő személyleírása a következő : Született Budapesten, 1917-ben, apja neve Saléin Gyula, anyja neve Börzsönyi Anna, foglalkozása gazdaságkutató tisztviselő és nemzetgyűlési képviselő, családi állapota nőtlen, 170—175 cm magas, testarcú, haja és szeme barna, orra rendes, bajusza angolosra nyírott, legutóbb sötét ruhát és fekete szövet télikabátot viselt, választékos modorú és mozdulatú. Külügyi tisztviselők az összeesküvésien Az összesküvés külföldi felé irányuló szálait jórészt Szentiványi Domonkos rendkívüli követ irányította. Szentiványi valaha a Horthycsaládnak volt a bizalmasa és ifjabb Horthy Miklósnak legszűkebb baráti köréhez tartozott. Bizalmi embere volt a Bethlen-, majd a Darányikormánynak, Telelős Pál pedig a miniszterelnökségi tájékoztatási osztály vezetésével bízta meg. Szent Iványi 1937-ben lépett be az Ex-be„ Etelköz! Szövetségbe, kitüntetések tömegét kapta Horthyéktól, Kállay újra előléptete, majd 1944-ben a Turáni Társaság ügyvezető alalnöke lett. A felszabadulás után a földalatti összeesküvés élére állt, minden idejét az összeesküvés szervezésével töltötte. Gyöngyösi külügyminiszter ugyanis nem bízott benne, úgyhogy naponta csak mintegy félórát töltött a külügyminisztériumban — munka nélkül. A IV. fizetési osztály illetményét azonban minden elsején pontosan felvette. Szentiványi az aktív és a demokráciából kiseprűzött külügyi tisztviselők egész sorát szervezte be külföldön. Ezek közé tartozott Szabó Tamás, aki 34 éves kora ellenére most Londonban a követség első titkára. Szabót a felszabadulás után a Kisgazdapárt helyezte külügyi pozícióba. Szabó Tamás valaha a háborús főbűnös Oroszt Marton István követségi titkár bizalmi embere volt, Szabó szerezte Marton részére a fasiszta propaganda-fényképeket, összeköttetései révén hamarosan beilleszkedett, a demokráciába. Mint magasállású külügyi tisztviselő Londonban feltűnően költekező életmódot folytatott, legszűkebb baráti köréhez tartozott Lady Listowell, az Andergék zoldjában álló lap főszerkesztőnője. A horthysta magyarországi összeesküvés külföldi mozgatója volt Hőgye Mihály református pap, aki a felszabadulás után Parisban követségi titkár volt. Ausztriában, Gellért Andor szövögette az összeesküvés szálait. Gyöngyösi prágai tárgyalásai idején nevezték ki ausztriai főkonzulnak. Gyöngyösi visszatérése után megvonta tőle ezt a megbízatást. Gellért ezentúl az elhurcolt magyar javak ügyeiben „dolgozott“. Olaszországban Csepei Dénes volt az egyik megbízottja az összeesküvésnek, Csepei a nyilasuralom alatt a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője volt, nem is tért vissza Magyarországra. Együtt dolgozott többek között Fónay Emőjével, aki Olaszországban a Hazahozatali Kormánybizottság egyik megbízottja Svájcban Honti Ferenc intézte az összesküvők ügyét. Honti valaha, mint a Revíziós Liga megbízottja került Genfbe, a felszabadulás után a demokratikus magyar kormányt támadó cikkeket írt a svájci lapokban és a Magyar Segélybizottság sajtóosztályának vezetője volt. 1944-től 1946 novemberig a Kisgazdapárt svájci megbízottja volt, bár a Kisgazdapárt jól tudta, hogy Honti Ferenc Pétiain idejében , Vichyben sajtóelőadó volt és Parisban a bolse.vieleellenes kiállítás anyagának összegyűjtésében tevékenyen részt vett. Éppen ezért a felszabadulás után nem is mert hazajönni, hanem megbízottait küldte Magyarországra „puhatolódzni’’: Sárosi Bálát, aki ekkor bejelentés nélkül ált Budapesten, Tímár Eriket, akit Magyarországon feketézégért internáltak, végül Szilágyi Józsefet, akit franciaországi múltjáért ugyancsak három hónapra internáltak s aki jelenleg a Kis Ujság párisi szerkesztője Az összeesküvők főhadiszállása váltakozva Paris és Genf volt, a báró Bakách-Bessenyeinek mindkét városban lévő lakásán. Fázisban az Avenue Kieberen gyűjtötte maga köré Bessenyei a puccsistákat, bőven ellátta őket pénzzel abból a 8 millió svájci franknak megfelelő aranyrúdkészletből, amelyet báró Radvánszky Antallal csempészett ki nyugatra Az összejövetelek állandó látogatója volt többek közt Lederer Lajos, az Observer politikai munkatársa, Sztanjkovits Viktor, a BBC magyar osztályának főmunkatársa, Lady Listervell Franco párt fasiszta magyar mágnásivadék, továbbá Mikes Imre, a Magyar Nemzet párisi tudósítója. Sztankovits Viktor valaha s. Pi^ler Lloyd munkatársa volt, majd a londoni Magyar Tanácsba furakodott be, mint a Kisgazdapárt angliai képviselője, egészen addig, míg ki nem derültek az Anders-kormánnyal való kapcsolatai. Érdekes egyébként, hogy Mikes Imrének a have körülbelül a földalatti összeesküvés kipattanásával egyidőben lekerült a Magyar Nemzet hasábjairól. A Magyar Közösség*“ levése egységértólizonyítékai a Parasztszövetséginél lefoglalt iratokban A Parasztszövetség helyiségeiben csütörtökön, — mint jelentettük — házkutatás volt. A lefoglalt anyagot az államvédelmi osztályon pénteken kezdték tanulmányozni. Már az anyag első áttekintésénél kiderült, hogy a Parasztszövetségnél jelentős mennyiségű fasiszta sajtót,ymek találtak. A magántermészetű iratok között most olyan feljegyzéseket találtak, amelyek a fasiszta Megyár Közösségnek a Parasztszövetség keretében teljesített tevékenységét világítják meg és bizonyítják. «