Szabad Nép, 1948. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-02 / 51. szám

KEDD, 1948 MÁRCIUS 2 SZABAD NÉP Tildy: „A magyar nép hűséggel s becsülettel áll a szovjetmagyar szerződés mellett” Vorosilov marsall Budapestre jön március 15-ére A Történelmi Emlékbizottság h­ét­­főn délután Tildy Zoltán köztársa­­sági elnök elnöklésével a Köztársa­­ság Házában ülést tartó­­. Az ülésen r­észtvettek Rákosi Mátyás és Szokta,­sits Árpád elvtársak, Dobi István, Sk­író László,elvtárs, Veres Péter és Ortutay Gyula miniszterek is. Tildy elnök megnyitó beszédében méltatta a százesztendős évforduló jelentőségét. „Népünk az első világ,­háború után már megkísérelt© — mondotta többek között —, hogy for­­rad­ami úton váltóér'­seen a végzeten, mely felé urai vit­ék. A belső és külső reakció azonban akkor még hatalmasabbnak bizonyult a forrada­lom erőinél. A magyarság egyedül maradt a maga erőfeszítéseivel. A forradalom bukása után következett gyászos korszak újra háborúba so­­dorta országunkat és a pusztulástól a vitát] legnagyobb hat­almának­­fel­­szabadító seregei mentették meg né­­pü­nket”. A továbbiakban a köztársasági e­­­nök az elmúlt három esztendő leg­­biztatóbb jelenségének mondotta azt, hogy a demokrácia erői visszaverték a reakció támadásait és elvették tőle a siker minden reményét. ,,A front így megtisztult — mon­­dotta — egyetértőbbé vált s megért. dugunk azon az úton, amelyen halad­nunk kell is s amily a magyar demo­kratikus erők egységének teljes meg­­nel mi hazatértünk. Méltatta Jugoszláviával és Ro­­mániával kötött barátsági és kölcszö­nös segélynyújtási egyezményünké , majd így folytatta: „Az újabb magyar történelem messze kiható legnagyobb és leg­­örvendetesebb eseménye mosz­kvai utunk volt-Ki hitte volna, hogy a Szovjetunió ellen s az egyetemes emberi szabad­­ság ellen hadat viselő nemzetünk kép­viselői ilyen baráti fogadtatásban ré­szesülhetnek a világ legnagyobb ha­talmának fővárosában, mint amilyen­ben mi részesültünk s ilyen szerző­déssel térhetnek haza, mint amilyen­nel mi hazatértünk . Moszkvában nagy népet láttunk és nagy vezetőivel ismerkedhe­tünk meg. Megragadott bennünket a munka, a termelés nyugodt és lenyűgöző erejű üteme, a szovjet emberek lelkessége, kultúrszomja és kultúrszínvonala. Azok a nagyszerű intézmények, ame­­lyek nem egyes kiváltságos rétegek, de az egész dolgozó nép jólétét és kul­­túráját szolgálják. Az a mély, tiszta és igaz humanizmus, amely a Szovjet­unió egész életét jellemzi. Megraga­dott az ezt már annyira természetessé vált , és egymás emberségét meg­becsülő fegyelem, milliókat átható biztonságérzet, erőtudat és békeaka­­rat, amelynek bizonyságai mindenki­ben és mindenütt láthatók, illetem legnagyobb élménye a Szovjetunió vezető férfiéival és különösen Sztálin generalis é­­­szimusszal való személyes talál­kozásom. Korunk legnagyobb­örténelmi a­lk­jának valóban nemes, emberi egy­szerűsége, mindig a lényeget látó főölőresége, határozottsága, a népünk, minden nép iránt érzett megbecsülő jóakarata mindnyájunkban kitörődt­hetetlen benyomást hagyott. Ezt a jó­­akaratot a Szovjetunió minden veze­tőjénél tapasztaltuk. A szerződés nemcsak bizalmat je­­lent a Szovjetunió részéről, de jelen­i a mi békénk, országépítő munkánk és demokráciánk eddigi eredménye­i­nek és jövő fejlődésiének, szatarigá­­gunknink és függetlenségünknek biz­­tosítékát is. — A m­agyar dolgozó nép — mondottam Moszkvában Sztálin generali­ssztmus ünnepi va­­csoráján — hűséggel és becsülettel fog ott állani e szerződés mellett- A Szovjetunió irántunk va­ló barát­­ságána­k újabb jelét láttam abban, hogy amikor a Szovjetunió kormá­nyát március 15.i ünnepségünkre meghívtuk, Mortozov miniszterelnök, helyettes és külügyminiszter közölte velem, hogy a Szovjetunió küldöttsé­gét hazánk nagy barátja, a legnehe­zebb időkben nekünk annyi segítsé­get nyújtó­­ Vorosilov marsall fógja vezetni. A köztársasági elnök beszéde után Mihá­lyfi Ernő miniszter, az Emlék­­bizottság főtitkára terjesztette elő a március 15-i ünnepségek programját, melyet az Emlékbizottság jóváha­­gyott. „Zászlónk alá hívunk minden magyart, . Tildy, Dinnyés, Rákod II új felszólalása a Magyar Szabadságharcos Szövetség alakuló közgyűlésén Vasárnap délben ünnepélyes kere­tek között tartotta alakuló közgyű­­lését a Magyar Szabadságharcos Szövetség, amely a Magyar Partizá­nok Bajtársi Szövetsége és a Parti­­zá­nbarátok Szövetsége­­ egyesülésé­ből jött létre. Az alakuló közgyűlé­sen, amelyet a Zeneakadémia zsúfo­­lásig megtelt nagytermében tartot­­ttak, megjelent Tildy Zoltán köztár­­sasági elnök, Dinnyés Lajos minisz­terelnök, ott voltak Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Vas Zoltán elvtársak, Veres Péter honvédelmi miniszter, valamint a honvédség és a rendőrség képviselői. Résztvettek a közgyűlésen a jugoszláv, bolgár és lengyel köztársaság követei és a francia, spanyol és görög szabadság­­harcosok belgazugai. A közgyűlés megválasztotta disz.­elnökségét, a többek között Tito marsallt és Markosz tábornokot. Ez­­után Nógrádi Sándor elvtárs állam­­titkár, a Partizán Szövetség elnöke mondott beszédet — A szövetség megalakulása — mondotta — jelentős esemény a ma­­gyar népi demokrácia életében. Olyan társadalmi tömegszervezet megalakí­tásáról van szó, amely ápolja és a néptömegekben tudatosítja a magyar szabadságharcos hagyományokat, nemzeti nagyjaink és különösen a 48-as szabadságharc vezetőinek esz­méit.­­ Ezután a közgyűlés nevében Üdvözletét küldte a szabadságért küzdő görög és spanyol népnek. Végleges győzelem Utána Sólyom László altábornagy, a Partizánbarátok Szövetségének ed­digi munkáját ismertette, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök be­­szélt: „Fontosnak tartom, hogy a sza­badság eszményei fölött őrködjenek társadalmunknak különösen azok a rétegei, amelyek a legnehezebb idő­ben is bizonyságot tettek szabadság­­szeretetükről, az emberi haladás iránt való törhetetlen hűségükről. A népszabadság ügye hazánkban vég­leges győzelmet aratott. Ez azonban nem teszi feleslegessé az ilyen tár­­sadalmi szerv munkáját, éberségét, helytállását, örülök az egység meg­­teremtésének azért is, mert az a meg­győződésem, hogy nemzeti életünk egész vonalán meg kell szilárdítani a demokrácia tiszta erőinek egysé­gét.“ A magyar nép legjava Ezután Dinnyés Lajos miniszter­­­elnök a kormány nevében üdvözölte az új szövetséget. „A szövetség feladata az — mon­dotta —, hogy a magyar nép leg­­javát, a lghaladottabb népi demo­kratikus erőket fogja össze és állítsa a népi demokrácia szolgálatába. Feladatait, azoknak a partizánoknak a szellemében kell elvégeznie, akik­ tettekkel vették ki részüket, hazáink felsza­badít­ásában Harcos szellemet! Rákosi Mátyás elvtárs az MKP nevében köszöntötte a szabadság­­harcos szövetséget­ Hangsúlyozta, hogy a szövetség magában foglalja azokat, akik már 12 évvel ezelőtt a spanyol szabadságharc idején is megértették, hogy a szabadság ügye egy és oszthatatlan és akik tudták, hogy Spanyolországban is hazájuk, a magyar demokrácia jövőjéért és létrehozásáért küzdenek. Magában­foglalja azoka­t a harcosokat, akik a második világháború legsötétebb esztendejében sem féltek fegyvert fogni a szabadság érdekében. „Azok a célok, amelyekért ezek a harcosok a legnehezebb időben küzdöttek, je­­lentékeny részben már megvalósul­tak, vagy a megvalósulás útján van­nak. A felszabadulás után is minden már, ahol áldozatvállalásról és pél­damutatásról volt szó, elsősorban azokat a­ harcosokat láttuk, akik az elnyomatás idején is életüket és vé­rüket nem emélve, álltak a nép ügye mellé. . Kívánom, hogy az új szövetség őrizze meg ezt a harcos szellemet, amely mindig sajátja volt népünknek, ha a szabadság és az emberi haladás ügye forgott koc­kán." Magyar szabadsághősök Veres Péter a honvédség nevében üdvözölte a szövetséget, majd a kül­földi delegátusok felszólalására ke­­rült sor. Charles Tillon, a francia Kommunista Párt egyik vezetője megemlékezett azokról a magyar szabadsághősökről, akik résztvettek a francia szabadságharcokban. An­tonio Miche, a spanyol szabadság,­harcosok nevében köszöntötte a szö­vetséget s 40 ezer spanyol politikai fogoly üdvözletét hozta. Megem­léke­­zett a spanyol földön harcolt Rákosi, zászlóaljról. A közgyűlés táviratot intézett az UNO-hoz, amelyben a legerélyeseb­ben tiltakozik a demokrácia megcsis­­zolása, 800 görög demokrata letar­­tóztatása és me­lkomzása ellen. Ez­­után megválasztották a tisztkar. Elnök: Nógrádi Sándor elvtárs áll­­amtitkár, társelnökök: Sólyom Lász­­ló altábornagy és Münnich Ferenc elvtárs rendőraltábornagy, főtitkár: Rostás István, ügyvezető titkár: Vi­­sontai Ilona lett. Révai Kálmán ezredes ismertette a szövetség felhívását. ,,Zászlónk alá hívunk minden magyart, aki vallja szövetségünk célját: Kossuth, Petőfi és Táncsics szellemében, Szent István, Mátyás király és Rákóczi Ferenc nemzetvédő eszméjéhez híven meg­­őriztük mindazokat a vívmányokat, amelyeket demokráciánk már meg­­valósított. Programunk, alapja népi­ demokráciáik továbbfejlesztése, nem­­zeti függetlenségünk további megszi­lárdítása." A közgyűlést Pálffy György elv­­társ altábornagy zárta be, a szabad­­ságharcosok zárt sorokban a Kos­­suth szoborhoz mentek, amelyet ün­nepélyesen megkoszorúztak. 3 Felemelte az OTI a hadifogságból hazatértek táppénzét A hadifogságból hazatérteknek, akik munkába állásuk előtt betegál­­lományba kerültek, az OTI az 1946 augusztusi általános bérösszegek alapján fizette a táppénzt. Mivel az azóta életbe lépett kollektív szerződés a béreket lényegesen felemelte és az akkor megállapított táppénz összege mélyen alatta maradt a mai béröss­zegnek, az OTI 1948 február 1-től kezdve a táppénz-összeget lényege­sen felemelte. A szakmunkás táp­pénze 9.50 (azelőtt 5.—), a betanított munkásé 7.— (azelőtt 3.74), segéd,­munkásé 5­80 (3.15), a fizetéses ta­­noncé 380 (1.83), a fizetésnélküli tanoncé 20 (1.10). Az OTI díjmen­­tesen vállalta, a hadigondozottak a­t képzését megelőző képességi vizsgá­­latok elvégzését is. Átadták rendeltetésének a roham­munkával elkészült 30 traktort A Kossuth­ téren az oroszlános kapu előtt hétfőn délelőtt 11 órára szabályos négyszögben felfejlődve sorakozot­t 30 új típusú traktor, motorja orrán a büszke felírással: „NIK a mezőgazdaság gépesíté­séért’1, „Készítették a MÁVAG dol­gozói“, „Munk­ás-paraszt szövet­ségért“. Keményarcú MÁVAG-munkás lép az előtérbe. — Lelkesedéssel készítettük el a­ kitűzött idő előtt ezt a 30 trak­tort, mert tudjuk, hogy a magyar falu könnyebbségére lesz, hogy általa több lesz a kenyér, több lesz a jólét. Máj József NIK-vezérigazgató és Keresztes Mihály elvtárs, a földmű­­velésügyi minisztérium államtitkára beszéde után egy pestkörnyéki új­gazda, Koós József állt a kisbirto­kos parasztság nevében az ünneplő közönség elé: — A paraszt hű szövetséges: ígéretet teszünk, hogy a nekünk juttatott gépekkel az ipari és szel­lemi munkássághoz méltóan mi is többlettermelést végzünk, mert csak így tudjuk felépíteni a dol­­golsók boldogabb Magyarországát. Adja, Isten, hogy úgy legyen! — Úgy legyen! — Éljen a munkás, paraszt szövetség! — zúgta rá az ünneplő tömeg, majd felvonult a zászlódíszbe öltözött 30, T 20, 25,és új típusú traktor, hogy aztán útnak induljanak állomáshelyeikre, az ál­lami traktorállom­ásokra. MNDSz-értekezlet 800 résztvevővel a hároméves terv­r C 99­­0 • A­jT fs egeszsegügyi progra­mjáról A népjóléti minisztérium három­éves tervének egészségügyi propa­gandája keretében az MNDSz nagy­szabású munkaértekezletet hívott ösz­­sze Miskolcra Az értekezleten, ame­lyen 800 küldött vett részt, megje­lent Olt Károly elvtárs népjóléti mi­niszter és Rajk Lászlóné elvtársnő, az MNDSz főtitkára. Olt elvtárs beszédében hangsú­lyozta, hogy a hároméves terv vég­rehajtásával emelkedik az életszín­vonal és ezzel együtt javulnak a népegészségügyi és szociális viszo­nyok. A tervben 362 millió forintot irá­­nyoztunk elő egészségügyi ki­adásokra. Anya- és csecsemőotthonok, napkö­zik, egészségházak, kórházak sora épül. Továbbfejlesztjük a hatósági orvosi hálózatot. Jelenleg 1723 ható­tági orvos működik az országban, a hároméves terv végén 1933. Építés alatt áll a szolnoki 360 ágyas tüdő­gyógyintézet, Balassagyarmaton 200 ágyas tüdőosztály épül. A tüdőbetegek rendelkezésére­­álló ágyak számát máris 6.700-ra emeltük fel, holott 1938.ban csak 6000 ilyen ágy volt. Nagy jelentőségi intézkedések készülnek az iparegészségügy fej­lesztése terén.­­ Ezután Rajk Lászlóné mondott beszédet, amelyben hangoztatta, hogy az MNDSz asszonyai a legna­­gyobb lelkesedéssel veszik ki ré­szüket az egészségügyi munká­ból. Délután Mezőc­sáton avatták fel a járási egészségügyi központot. Hat péktől megvonják a lisztkiutalást így kezdődött: fajult héten a ve­­csési pékeknél nem lehetett kenyeret kapni és jelentés érkezett a Köz­ellátási Hivatalhoz, hogy a péküze­mekben feketézés folyik. így folytatódott­ az ipartestület és az Élelmezési Munkások Szabad Szakszervezetének tagjaiból alakult bizottság rajtaütésszerűen vizsgálatot tartott a pékeknél. Megállapították, hogy legtöbben nem tudnak elszá­molni a kiutalt lisztmennyiséggel és a hat legnagyobb péknél többmázsa liszthiány van. így végződik: az Élelmezési Mun­kások Szabad Szakszervezete levelet írt a Közellátási Hivatalhoz és kér­­­te: vonják meg a lisztkiutalást ettől a hat péktől, a­kik a kiutalt liszt 25 százalékával nem tudnak elszámolni. Az if­júmunkások az ország felvirágoztatásáért A TIOSz összvezetőségi ülést tar­tott február 29-án. Harminckét ta­­noncotthon 1500 ifjúmunkása nevé­ben fogadalmat tett, hogy még na­gyobb odaadással dolgozik és tanul tovább az ország felvirágoztatásáért. Koós Béla és Sándor György vezető,­ségi tagok beszámolója után a már­ciusi verseny eredményeit és felada­tait vitatták meg; a görög szabad­­ságharcosok megsegítésére fizetésük 2 százalékát ajánlották fel, a TIOSz otthonai ötven görög árvát fogad­nak be. Az ülésen résztvettek a TIOSz ott­honok legkiválóbb rohammunkásai: Vörös János, a Ganz villamossági kiváló dolgozója, Várbíró József, a szombathelyi MÁV. főműhely mun­ka­verseny-győztese, Szűcs Pál, Vas Tibor kiváló ifjúmunkások., AZ ÍRÁS MO­VESZ El Nagy költő FÜST MILÁN SZELLEMEK UTCÁJA A Nyugat-nemzedék nagy poé­tájának egész életműve. A cen­­tenáris év jelentős iro­dalmi eseménye. Fűzve 19.— Kötve­se.— DANTE KIADÁS Nagy elbeszélő PEARLBUCK ASSZONYOK HÁZA A negyvenéves kínai asszony regénye — a lelki és testi sze­­relem elragadó szépségű rajza — a nagy írónő legköltőibb alkotása. Fűzve SO.— Kötve 40—

Next