Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

Szombat, ist.*? május­i SZABAD NÉP 8 éves terv két és fél év elsül írta: Béres Andor Timúlt év május elsején még vita folyt a Magyar Kom­munista Párt kezdeményezte há­roméves tervről. Jobboldali szo­ciáldemokraták és kisgazdapárti reakciósok még javában bizony­gatták hogy az ország nem képes a tervet saját erejéből megvalósí­tani­, hogy nagy külföldi kölcsön nélkül egyáltalán nem lehetséges fellendíteni a magyar gazdasági életet. Ma, 1948 május 1-én a három­éves terv már nem mint vitatárgy, nem is mint ígéret, vagy remény kérdése áll előttünk. A hároméves terv nem maradt papíron, hanem­­ átment a valóságba, végrehajtá­sáról tények és számok beszélnek.­­ A hároméves terv már az első évében hatalmas program meg­valósítását tűzte ki célul. Az elő­irányzat szerint 1.800 millió forin­tot kell beruházásokra fordíta­nunk, az elmúlt évhez képest 28%­­kal kell emelnünk a gyáripari ter­melés színvonalát, biztosítanunk kell ugyancsak a mezőgazdasági termelés jelentős emelkedését és mindennek eredményeként 27%-kal kell növelnünk a lakosság rendel­kezésére­ bocsátott fogyasztási ja­vak mennyiségét, ami annyit je­lent, hogy a dolgozóik életszínvo­nalát legalább ilyen arányban­­ emeljük a múlt évhez képest. 9 hónap telt el idáig az első terv­­évből és ma már megállapíthat­juk, hogy e 9 hónap alatt nagy­jában és egészében lépést tartot­tunk a terv követelményeivel és jó úton vagyaunk ahhoz, hogy az első év előirányzatát augusztus 1-ig nemcsak elérjük, hanem felül is múljuk. A három éves tervnek ebben az első 9 hónapjában egyre gyorsuló i­amiban indítottuk meg és fejlesztettük ki a­ tervben elő­irányzott nagy beruházási munká­kat. Egyedül állami forrásokból mintegy 900 millió forintot fek­tettünk be. Ehhez járulnak a vá­rosok, vármegyék, társadalombiz­tosító intézetek és más közül­etek összesen 300 millió forintot meg­haladó beruházásai, a magánvál­lalatok és szövetkezetek beruházá­sai, úgyhogy összesen 1.400 millió az az összeg, amelyet 9 hónap alatt gyárak, üzemek, szociális és kul­­turális intézmények létesítésére, vagy újjáépítésére tudtunk fordí­tani. A beruházási összegek hó­­napról-hónapra emelkednek. Míg a tervgazdaság első hónapjában alig 90 milliót értek el, áprilisban a 189 milliót is meghaladják, úgy­hogy előreláthatólag augusztus 1-ig nemcsak az egyesek előtt el­­érthetetlennek látszott 1.800 millió forintos beruházási programot fogjuk betölteni, hanem azt elég jelentősen meg is fogjuk haladni. Az új ipari és mezőgazdasági­­ létesítmények között számosat már­is üzemibe helyeztünk, — mint pél­dául a Péti Nit­rogénmű­veket vagy­­ a már felállított 14 állami trak­tor és­ gépállomást — vagy még ez évben üzembe kerülnek — mint az Állami Pamutfonoda és a hód­mezővásárhelyi kibővített öntözési rendszer — és közvetlenül hozzá­járulnak a hároméves terv terme­lési programjának teljesítéséhez, termelés emelésének terén értük el a hároméves terv első hónapjaiban a legszembeszö­­kőbb eredményeket. A hároméves terv első félévében a bányászat a tervben előirányzott termelés 107 százalékát teljesítette, a var­­ér fémipar 102%-át, a gépipar Bányászati és gyáripari terme­lésünk ma már általában felül­múlja a terv előirányzatát és ro­hamosan közeledik a háború előtti termelési színvonalhoz, amit egész sor iparágunk, főként a vas-, fém- és gépiparban már el is hagyott.­Mezőgazdasági termelésünk emel­kedését természetesen csak az aratás után fogjuk tudni felbe­csülni. De már most meg lehet ál­lapítani, hogy a mezőgazdaság is részt vesz a gazdasági élet általá­­­nos fellendülésében. Ez megnyilvá­nul a­bban, hogy a szántási és ve­tési munkák sokkal gyorsabban és eredményesebben folynak, mint ta­valy­ (április 20-án tavaly 1.600.000­­ hold maradt még felszántatlan, idén csak 530.000 hold) és külö­nösen erre vall a belterjes gazdál­kodás gyors kiterjedése, ami a hároméves terv mezőgazdasági programjának egyik legfontosabb pontja. Az idén a cukorrépa vetési területe 170.000 holddal megha­ladja a hároméves terv utolsó évére előirányzott területet; a rizs vetésterülete jóval meg fogja ha­ladni az előirányzott 15.000 holdat és más kertészeti és ipari növé­nyek természetesen ugyanilyen jelenségek mutatkoznak. Egész gazdasági életünk gyors fellendülését megerősítik a közle­kedés által lebonyolított áruforga­lom erőteljes emelkedésére vonat­­kozó adatok is. Vasutaink az idei gazdasági érv első hét hónapjában 11 millió tonna árut szállítottak, szemben az első év azonos hét hó­napjában szállított 60 millió ton­nával. Ez az áruforgalom már 93 százaléka a háború előtt lebonyo­lított áruforgalomnak. A termelés és az áruforgalom emelkedése biztosítják a dolgozók életszínvonala gyors eme­lését is, ami a hároméves terv alapfeladata. A közszükségleti cik­kek gyártása és az élelmiszerfel­hozatal adatai mutatják, hogy 111%-ot, a vegyészeti ipar 116.1 százalékot, a faipar 111.2%-ot, a bőripar 114.7%-ot, a ruházati ipar 111.7%-ot. Vannak ipar­ágak, amelyek az első félévben még elmaradtak a tervben elő­irányzott átlagos termeléstől (így a textilipar, amely a tervnek csak 50 % -át teljesítette), de a terme­lés ezekben az iparágakban is hó­­napról-hónapra emelkedik és a második félév első hónapjának eredményei jelentősen meghalad­ják az első félévét. Hogy a há­roméves terv kendőre óta milyen hatalmasan fellendült főbb bá­nyászati és ipari cikkeink terme­lése, azt szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: ezen a téren is eredményesen hajt­ják végre a tervet: a fogyasztók számára legalább 40 százalékkal több textilárut, legalább háromszor annyi cipőt, sokkal több vasárut, háztartási cikket, tüzelőt, cukrot viszünk piacra, mint tavaly és a főváros élelmiszer-felhozatala a ta­valyit egyes hónapokban kétszere­sen is felülmúlja. Noha egyes ár­emelkedések még fékezik az élet­színvonal gyors felszökkenését, egyes munkáskategóriáknak, mint például a bányászoknak az élet­színvonala máris meghaladta a há­­­­ború előttit. A hároméves terv megvalósítá­sának ezekre az eredményeire né­pünk jogos büszkeséggel tekint­het. Gazdasági megerősödésünk hasonlíthatatlanul gyorsabb üte­mű, mint azoké az országoké, amelyek fenntartották a kapitális- I­ta rendszer anarchiáját és külö­nösen mint azoké, amelyek kül­­földi, imperialista országok ké­­tesértékű segítségét vették igénybe nemzeti függetlenségük csorbí­tása árán. Hogy csak egynéhány példát idézzünk: a széntermelés a győztes Angliában még mindig 8 százalékkal a háború előtti alatt van, míg nálunk azt már jelentő­sen meghaladta. Franciaországban a vas- és fémipar termelése a há­ború előttinek csak 86 százaléka, míg a magyar vas- és fém­ipar már mintegy 10 szá­zalékkal többet termel, mint a háború előtt, a bőséges ame­rikai kölcsönben részesülő Olasz­ország ipari termelése 70 százalé­kát sem éri el a háború előttinek, míg mi már meghaladtuk a 90 százalékát. A hároméves terv sikeres meg­­valósításának jelentőségét még inkább aláhúzza az a tény, hogy a várakozást meghaladó eredményeket egész sor kedvezőt­len feltétel ellenére sikerült el­érni. A hároméves terv megindít­ásakor és megvalósításának első hónapjaiban hatalmas nehézségeik álltak még a tervszerű gazdálko­dás útjában: a rossz termésnek messzemenő hatása volt, a terv­gazdálkodással szemben koncult el­lenállást kifejtő kapitalistáknak az iparban, a külkereskedelemben és részben a hitelszervezetben is­­ még túlsúlyuk volt, a gazdasági szervek között az iparügyi minisz­tériumot és az Anyag- és Árhiva­talt a hároméves terv, a népi de­ Imokrácia ellenségei vagy ellenzői­­ vezették és végül a fiatal magyar s tervgazdaság megtervezése éppen a hároméves tervvel szemben ki-­s fejtett ellenállással kapcsolatban csak későn kezdődött. A magyar népi demokrácia ereje és a dogo­zók öntudatos erőfeszítése azon­ban fokozatosan le tudta küzdeni ezeket az akadályokat. Most, amikor a hároméves terv távlatait vizsgáljuk, nemcsak a terv megvalósításában elért ered­ményekből indulhatunk ki, nem­csak abból, hogy a valóság próba­kövén tervünk reálisnak, sőt sze­rénynek bizonyult. Számításba kell vennünk azt is, hogy a terv végre­hajtásának feltételei is lényegesen megváltoztak, az előzőeknél hason­líthatatlanul kedvezőbbekké vál­tak. Az államosítások a hitelszer­­vezetben és a gyáriparban döntő túlsúlyt juttatnak a társadalmasí­­tott szektornak és ezzel biztosít­ják az ipar és a pénzintézetek terv­szerű irányítását és észszerű újjá­szervezését. Az iparügyi miniszté­riumot sikerült megtisztítani a hároméves terv szabotálóitól; az Anyag- és Árhivatal feloszlatása lehetővé teszi az anyaggazdálko­dásnak és az árszabályozásnak a hároméves terv szolgálatába állí­tását. A munkaverseny megszerve­zése során a dolgozók sa­ját maguk vetették fel a három­éves­ terv két és fél év alatt, pon­tosabban 1949 végéig való meg­valósításának javaslatát. Az ed­dig elért eredmények, a terv vég­rehajtásának új, kedvező feltéte­lei, mind azt mutatják, hogy ez a javaslat megvalósítható, nem­csak egyes üzemekben, hanem az egész nemzetgazdaságban. A há­roméves terv megvalósítása 1949 végéiig, már most időszerűvé, teszi, hogy megkezdjük a következő, 1950—54 évekre kiterjedő új öt­éves terv kidolgozását. A hároméves terv két és fél év alatt való megvalósítása természe­tesen új,­­nagy feladatokkal jár együtt.. A bányászatban 38%-kal, az ipari termelésben 27%-kal kell meghaladnunk 1949 végéig a há­ború előtti termelés színvonalát; ez további 35—40%-os termelés­­emelést tesz szükségessé. A mező­­gazdaságban a háború előtti évek átlagos terméseredményét kell megközelítenünk. Jelentős mérték­ben kell növelnünk a beruházások ütemét is. Meg tudjuk-e oldani ezeket a kétségtelenül nagy és felelősség­teljes feladatokat? Kétségtelenül igen, ha tanulnak a hároméves terv megvalósításában eddig szer­zett tapasztalatainkból és ha ma­radéktalanul a terv meggyorsított végrehajtásának szolgálatába ál­lítjuk összes erőforrásainkat. Töb­bet kell törődnünk mind a terme­lésben, mind a beruházási mun­kákban a minőségi tényezőkkel, mert nemcsak a termelés, vagy az építkezés mennyiségi teljesítése, hanem annak minősége is döntő jelentőségű, őrködnünk kell azon, hogy a munka termelékenysége ne maradjon el a termelés mennyisé­gének emelkedése mögött, ami ma még sajnos, majdnem általános jelenség. A termelés jobb megszer­vezésével, a munkafolyamat éssze­rűsítésével meg kell találnunk a­ módot arra, hogy leszállíthassuk az önköltségi árakat, hogy meg­állítsuk és minél előbb megfordít­suk az árak felfelé való mozgását. Meg kell szüntetnünk minden pa­zarlást — akár pénzről, akár anyagról, akár munkaerőről legyen szó — takarékoskodnunk kell az üzemekben és a hivatalokban, hogy így összes rendelkezésünkre álló­­z eszközünket a hároméves terv szempontjából legszükségesebb fel­adatok elérésére tudjuk összponto­sítani. Biztosítanunk kell az egész vonalon az összes termelő erők tervszerű s észszerű felhasználását. A hároméves tervet két és fél év alatt „csak akkor tudjuk iá megvalósítani, ha élmunkások tízezrei dolgoznak a terv megvaló­sításáért s e mellett a dolgozók széles tömegei aktívan, öntudato­san és fegyelmezetten szélesítik fe és gyorsítják meg a termelést. A magyar dolgozók a három­éves terv két és fél év alatt való megvalósításának biztosításával, az új ötéves terv kidolgozásában való részvétellel még jobban meg­szilárdítják népi demokráciánk alapjait, még nagyobb­­­öt adnak neki, hogy tovább mehessen a szocializmus felé vezető úton. 1­9^«"TJISZJUS 1948 március hároméves terv előirányzata szén 683­ 000 t 871.000­ t 775.000 t. nyersvas 20.300 t 31.000 t '77.700 /' nyersacél 56.000 t 62.000 t 55.000 t hengerelt vasára 32.000 t 31.000 t 30.000 t kovácsára 4.000 t 6.000 t 3.750 t vasöntvény 11.500 t 5.500 t 5.000 t alumin­ium 500 t 720 t­­ 420 t vágón 301 db 484 db 375 db kerékpár 6.000 db 9.500 fib 6.700 db pamutszövet 11 mill. m 13.6. mill. m 15.1­ mill. m gyapjúszövet 0.74 mill m. 1.08 mill. to 1.16 mill. to mii selyemszövet 0.79 mill. TO 1.02 mill. to 1.0 mill. to lábbeli 390.000 pár 490.000 pár 2SO.OOO pár Elérhető legnagyobb nyeremény 500.00® Ft Húzás már május 14-én és 18-án II. csat. vételsorsjegyárafó: Egész 80,­­és 43, negyed 20 TÖRÖK H. és Tsa­­bánihoz v.l. BUDAPEST: SZERVITA.TsiR ?. 3 Tidy Zoltán köztársasági elnök távirata Dinnyés Lajos miniszterelnök­höz Tildy Zoltán köztársasági elnök Dubrovnikból a következő táviratot küldte Dinnyés Lajos miniszterelnök­­nek: vj.A bí­ráfi és szövetséges Jugo­szlávia csodálatos szépségű tenger­partjáról küldöm a munka ünne­pén egy­ütt érző forró köszöntésem népünk dolgozó millióinak. Gyá­­rakban, földeken, bányák mélyén, műhelyekben, a szellemi élet terv. Itt­ én hősies munkát végző magyar , dolgozók nyugodt öntudattal te­kinthetnek az eddigi eredményekre és tejes bizalommal nézhetnek a jövő felé mindazokkal a baráti né­­pekkel együtt, amelyek a békés építőmunka, a dolgozók szabad­sága, az emberi haladás ügye mel­­lett döntöttek. Kérem Miniszterelnök Urat, jut­tassa el üdvözletemet a dolgozó magyar milliók ünneplő seregéhez. Tildy Zoltán a­ Magyar Köztársaság elnöke”. t 9 hároméves terv végrehajtóit a negyedik szabad május elsején Üdvözli a „Universal66­­ tt szobt­észéksz­elénk­­elő és műszaki vállalat dolgozói NÁGEL-ZSÁK - Tőzsdepalota monks leseit m­iketyípik / Május 1-étől a munka hőseinek­­ igazolás mellett akciósáruk kivételével 51­ °-os engedményt nyújtunk SzineSlezen Bell ÁRUHÁZ Rákóczi­ út 36

Next