Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-01 / 101. szám
Szombat, ist.*? májusi SZABAD NÉP 8 éves terv két és fél év elsül írta: Béres Andor Timúlt év május elsején még vita folyt a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte hároméves tervről. Jobboldali szociáldemokraták és kisgazdapárti reakciósok még javában bizonygatták hogy az ország nem képes a tervet saját erejéből megvalósítani, hogy nagy külföldi kölcsön nélkül egyáltalán nem lehetséges fellendíteni a magyar gazdasági életet. Ma, 1948 május 1-én a hároméves terv már nem mint vitatárgy, nem is mint ígéret, vagy remény kérdése áll előttünk. A hároméves terv nem maradt papíron, hanem átment a valóságba, végrehajtásáról tények és számok beszélnek. A hároméves terv már az első évében hatalmas program megvalósítását tűzte ki célul. Az előirányzat szerint 1.800 millió forintot kell beruházásokra fordítanunk, az elmúlt évhez képest 28%kal kell emelnünk a gyáripari termelés színvonalát, biztosítanunk kell ugyancsak a mezőgazdasági termelés jelentős emelkedését és mindennek eredményeként 27%-kal kell növelnünk a lakosság rendelkezésére bocsátott fogyasztási javak mennyiségét, ami annyit jelent, hogy a dolgozóik életszínvonalát legalább ilyen arányban emeljük a múlt évhez képest. 9 hónap telt el idáig az első tervévből és ma már megállapíthatjuk, hogy e 9 hónap alatt nagyjában és egészében lépést tartottunk a terv követelményeivel és jó úton vagyaunk ahhoz, hogy az első év előirányzatát augusztus 1-ig nemcsak elérjük, hanem felül is múljuk. A három éves tervnek ebben az első 9 hónapjában egyre gyorsuló iamiban indítottuk meg és fejlesztettük ki a tervben előirányzott nagy beruházási munkákat. Egyedül állami forrásokból mintegy 900 millió forintot fektettünk be. Ehhez járulnak a városok, vármegyék, társadalombiztosító intézetek és más közületek összesen 300 millió forintot meghaladó beruházásai, a magánvállalatok és szövetkezetek beruházásai, úgyhogy összesen 1.400 millió az az összeg, amelyet 9 hónap alatt gyárak, üzemek, szociális és kulturális intézmények létesítésére, vagy újjáépítésére tudtunk fordítani. A beruházási összegek hónapról-hónapra emelkednek. Míg a tervgazdaság első hónapjában alig 90 milliót értek el, áprilisban a 189 milliót is meghaladják, úgyhogy előreláthatólag augusztus 1-ig nemcsak az egyesek előtt elérthetetlennek látszott 1.800 millió forintos beruházási programot fogjuk betölteni, hanem azt elég jelentősen meg is fogjuk haladni. Az új ipari és mezőgazdasági létesítmények között számosat máris üzemibe helyeztünk, — mint például a Péti Nitrogénműveket vagy a már felállított 14 állami traktor és gépállomást — vagy még ez évben üzembe kerülnek — mint az Állami Pamutfonoda és a hódmezővásárhelyi kibővített öntözési rendszer — és közvetlenül hozzájárulnak a hároméves terv termelési programjának teljesítéséhez, termelés emelésének terén értük el a hároméves terv első hónapjaiban a legszembeszökőbb eredményeket. A hároméves terv első félévében a bányászat a tervben előirányzott termelés 107 százalékát teljesítette, a varér fémipar 102%-át, a gépipar Bányászati és gyáripari termelésünk ma már általában felülmúlja a terv előirányzatát és rohamosan közeledik a háború előtti termelési színvonalhoz, amit egész sor iparágunk, főként a vas-, fém- és gépiparban már el is hagyott.Mezőgazdasági termelésünk emelkedését természetesen csak az aratás után fogjuk tudni felbecsülni. De már most meg lehet állapítani, hogy a mezőgazdaság is részt vesz a gazdasági élet általános fellendülésében. Ez megnyilvánul abban, hogy a szántási és vetési munkák sokkal gyorsabban és eredményesebben folynak, mint tavaly (április 20-án tavaly 1.600.000 hold maradt még felszántatlan, idén csak 530.000 hold) és különösen erre vall a belterjes gazdálkodás gyors kiterjedése, ami a hároméves terv mezőgazdasági programjának egyik legfontosabb pontja. Az idén a cukorrépa vetési területe 170.000 holddal meghaladja a hároméves terv utolsó évére előirányzott területet; a rizs vetésterülete jóval meg fogja haladni az előirányzott 15.000 holdat és más kertészeti és ipari növények természetesen ugyanilyen jelenségek mutatkoznak. Egész gazdasági életünk gyors fellendülését megerősítik a közlekedés által lebonyolított áruforgalom erőteljes emelkedésére vonatkozó adatok is. Vasutaink az idei gazdasági érv első hét hónapjában 11 millió tonna árut szállítottak, szemben az első év azonos hét hónapjában szállított 60 millió tonnával. Ez az áruforgalom már 93 százaléka a háború előtt lebonyolított áruforgalomnak. A termelés és az áruforgalom emelkedése biztosítják a dolgozók életszínvonala gyors emelését is, ami a hároméves terv alapfeladata. A közszükségleti cikkek gyártása és az élelmiszerfelhozatal adatai mutatják, hogy 111%-ot, a vegyészeti ipar 116.1 százalékot, a faipar 111.2%-ot, a bőripar 114.7%-ot, a ruházati ipar 111.7%-ot. Vannak iparágak, amelyek az első félévben még elmaradtak a tervben előirányzott átlagos termeléstől (így a textilipar, amely a tervnek csak 50 % -át teljesítette), de a termelés ezekben az iparágakban is hónapról-hónapra emelkedik és a második félév első hónapjának eredményei jelentősen meghaladják az első félévét. Hogy a hároméves terv kendőre óta milyen hatalmasan fellendült főbb bányászati és ipari cikkeink termelése, azt szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: ezen a téren is eredményesen hajtják végre a tervet: a fogyasztók számára legalább 40 százalékkal több textilárut, legalább háromszor annyi cipőt, sokkal több vasárut, háztartási cikket, tüzelőt, cukrot viszünk piacra, mint tavaly és a főváros élelmiszer-felhozatala a tavalyit egyes hónapokban kétszeresen is felülmúlja. Noha egyes áremelkedések még fékezik az életszínvonal gyors felszökkenését, egyes munkáskategóriáknak, mint például a bányászoknak az életszínvonala máris meghaladta a háború előttit. A hároméves terv megvalósításának ezekre az eredményeire népünk jogos büszkeséggel tekinthet. Gazdasági megerősödésünk hasonlíthatatlanul gyorsabb ütemű, mint azoké az országoké, amelyek fenntartották a kapitális- Ita rendszer anarchiáját és különösen mint azoké, amelyek külföldi, imperialista országok kétesértékű segítségét vették igénybe nemzeti függetlenségük csorbítása árán. Hogy csak egynéhány példát idézzünk: a széntermelés a győztes Angliában még mindig 8 százalékkal a háború előtti alatt van, míg nálunk azt már jelentősen meghaladta. Franciaországban a vas- és fémipar termelése a háború előttinek csak 86 százaléka, míg a magyar vas- és fémipar már mintegy 10 százalékkal többet termel, mint a háború előtt, a bőséges amerikai kölcsönben részesülő Olaszország ipari termelése 70 százalékát sem éri el a háború előttinek, míg mi már meghaladtuk a 90 százalékát. A hároméves terv sikeres megvalósításának jelentőségét még inkább aláhúzza az a tény, hogy a várakozást meghaladó eredményeket egész sor kedvezőtlen feltétel ellenére sikerült elérni. A hároméves terv megindításakor és megvalósításának első hónapjaiban hatalmas nehézségeik álltak még a tervszerű gazdálkodás útjában: a rossz termésnek messzemenő hatása volt, a tervgazdálkodással szemben koncult ellenállást kifejtő kapitalistáknak az iparban, a külkereskedelemben és részben a hitelszervezetben is még túlsúlyuk volt, a gazdasági szervek között az iparügyi minisztériumot és az Anyag- és Árhivatalt a hároméves terv, a népi de Imokrácia ellenségei vagy ellenzői vezették és végül a fiatal magyar s tervgazdaság megtervezése éppen a hároméves tervvel szemben ki-s fejtett ellenállással kapcsolatban csak későn kezdődött. A magyar népi demokrácia ereje és a dogozók öntudatos erőfeszítése azonban fokozatosan le tudta küzdeni ezeket az akadályokat. Most, amikor a hároméves terv távlatait vizsgáljuk, nemcsak a terv megvalósításában elért eredményekből indulhatunk ki, nemcsak abból, hogy a valóság próbakövén tervünk reálisnak, sőt szerénynek bizonyult. Számításba kell vennünk azt is, hogy a terv végrehajtásának feltételei is lényegesen megváltoztak, az előzőeknél hasonlíthatatlanul kedvezőbbekké váltak. Az államosítások a hitelszervezetben és a gyáriparban döntő túlsúlyt juttatnak a társadalmasított szektornak és ezzel biztosítják az ipar és a pénzintézetek tervszerű irányítását és észszerű újjászervezését. Az iparügyi minisztériumot sikerült megtisztítani a hároméves terv szabotálóitól; az Anyag- és Árhivatal feloszlatása lehetővé teszi az anyaggazdálkodásnak és az árszabályozásnak a hároméves terv szolgálatába állítását. A munkaverseny megszervezése során a dolgozók saját maguk vetették fel a hároméves terv két és fél év alatt, pontosabban 1949 végéig való megvalósításának javaslatát. Az eddig elért eredmények, a terv végrehajtásának új, kedvező feltételei, mind azt mutatják, hogy ez a javaslat megvalósítható, nemcsak egyes üzemekben, hanem az egész nemzetgazdaságban. A hároméves terv megvalósítása 1949 végéiig, már most időszerűvé, teszi, hogy megkezdjük a következő, 1950—54 évekre kiterjedő új ötéves terv kidolgozását. A hároméves terv két és fél év alatt való megvalósítása természetesen új,nagy feladatokkal jár együtt.. A bányászatban 38%-kal, az ipari termelésben 27%-kal kell meghaladnunk 1949 végéig a háború előtti termelés színvonalát; ez további 35—40%-os termelésemelést tesz szükségessé. A mezőgazdaságban a háború előtti évek átlagos terméseredményét kell megközelítenünk. Jelentős mértékben kell növelnünk a beruházások ütemét is. Meg tudjuk-e oldani ezeket a kétségtelenül nagy és felelősségteljes feladatokat? Kétségtelenül igen, ha tanulnak a hároméves terv megvalósításában eddig szerzett tapasztalatainkból és ha maradéktalanul a terv meggyorsított végrehajtásának szolgálatába állítjuk összes erőforrásainkat. Többet kell törődnünk mind a termelésben, mind a beruházási munkákban a minőségi tényezőkkel, mert nemcsak a termelés, vagy az építkezés mennyiségi teljesítése, hanem annak minősége is döntő jelentőségű, őrködnünk kell azon, hogy a munka termelékenysége ne maradjon el a termelés mennyiségének emelkedése mögött, ami ma még sajnos, majdnem általános jelenség. A termelés jobb megszervezésével, a munkafolyamat ésszerűsítésével meg kell találnunk a módot arra, hogy leszállíthassuk az önköltségi árakat, hogy megállítsuk és minél előbb megfordítsuk az árak felfelé való mozgását. Meg kell szüntetnünk minden pazarlást — akár pénzről, akár anyagról, akár munkaerőről legyen szó — takarékoskodnunk kell az üzemekben és a hivatalokban, hogy így összes rendelkezésünkre állóz eszközünket a hároméves terv szempontjából legszükségesebb feladatok elérésére tudjuk összpontosítani. Biztosítanunk kell az egész vonalon az összes termelő erők tervszerű s észszerű felhasználását. A hároméves tervet két és fél év alatt „csak akkor tudjuk iá megvalósítani, ha élmunkások tízezrei dolgoznak a terv megvalósításáért s e mellett a dolgozók széles tömegei aktívan, öntudatosan és fegyelmezetten szélesítik fe és gyorsítják meg a termelést. A magyar dolgozók a hároméves terv két és fél év alatt való megvalósításának biztosításával, az új ötéves terv kidolgozásában való részvétellel még jobban megszilárdítják népi demokráciánk alapjait, még nagyobböt adnak neki, hogy tovább mehessen a szocializmus felé vezető úton. 19^«"TJISZJUS 1948 március hároméves terv előirányzata szén 683 000 t 871.000 t 775.000 t. nyersvas 20.300 t 31.000 t '77.700 /' nyersacél 56.000 t 62.000 t 55.000 t hengerelt vasára 32.000 t 31.000 t 30.000 t kovácsára 4.000 t 6.000 t 3.750 t vasöntvény 11.500 t 5.500 t 5.000 t aluminium 500 t 720 t 420 t vágón 301 db 484 db 375 db kerékpár 6.000 db 9.500 fib 6.700 db pamutszövet 11 mill. m 13.6. mill. m 15.1 mill. m gyapjúszövet 0.74 mill m. 1.08 mill. to 1.16 mill. to mii selyemszövet 0.79 mill. TO 1.02 mill. to 1.0 mill. to lábbeli 390.000 pár 490.000 pár 2SO.OOO pár Elérhető legnagyobb nyeremény 500.00® Ft Húzás már május 14-én és 18-án II. csat. vételsorsjegyárafó: Egész 80,és 43, negyed 20 TÖRÖK H. és Tsabánihoz v.l. BUDAPEST: SZERVITA.TsiR ?. 3 Tidy Zoltán köztársasági elnök távirata Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz Tildy Zoltán köztársasági elnök Dubrovnikból a következő táviratot küldte Dinnyés Lajos miniszterelnöknek: vj.A bíráfi és szövetséges Jugoszlávia csodálatos szépségű tengerpartjáról küldöm a munka ünnepén együtt érző forró köszöntésem népünk dolgozó millióinak. Gyárakban, földeken, bányák mélyén, műhelyekben, a szellemi élet terv. Itt én hősies munkát végző magyar , dolgozók nyugodt öntudattal tekinthetnek az eddigi eredményekre és tejes bizalommal nézhetnek a jövő felé mindazokkal a baráti népekkel együtt, amelyek a békés építőmunka, a dolgozók szabadsága, az emberi haladás ügye mellett döntöttek. Kérem Miniszterelnök Urat, juttassa el üdvözletemet a dolgozó magyar milliók ünneplő seregéhez. Tildy Zoltán a Magyar Köztársaság elnöke”. t 9 hároméves terv végrehajtóit a negyedik szabad május elsején Üdvözli a „Universal66 tt szobtészékszelénkelő és műszaki vállalat dolgozói NÁGEL-ZSÁK - Tőzsdepalota monks leseit miketyípik / Május 1-étől a munka hőseinek igazolás mellett akciósáruk kivételével 51 °-os engedményt nyújtunk SzineSlezen Bell ÁRUHÁZ Rákóczi út 36