Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1952-07-23 / 172. szám

2 Csanádi Miklós, az oroszlányi XV­­-es akna üzemvezető főmérnöke: A CIKLUSOS MUNKASZERVEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL FOKOZZUK A BÁNYAGÉPEK KIHASZNÁLÁSÁT Nagy érdeklődéssel olvastam a «Sza­bad Nép»-ben a bányagépek kihaszná­lásáról szóló cikkeket, hiszen bányánk, az oroszlányi XVI-os akna, a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt egyik leg­jobban­­ gépesített bányája. A fronto­kon mindenütt kaparószalagok továb­bítják a kitermelt szenet a szállító­vágatokhoz, ahonnét gumiszalagok vi­szik a csillékbe. Az elővárosokon egy új Sz—153-as szovjet rakodógép dol­gozik. Ezek a gépek megkönnyítik a bányászok munkáját és erőteljesen növelik a termelést. Felháborodva ol­vastam, hogy sokhelyütt milyen sú­lyos mulasztások történtek az F—4-es fejtőrakodógépek munkába állításánál. Az oroszlányi XVI-os aknában is dol­gozott tavaly egy F—4-es gép. Ki­váló eredményeket értek el vele az elővájásokon. A gép munkája jelen­tékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az elővájások gyors befejezésével, a fel­tárási tervek teljesítésével megfelelő új munkahelyeket kaphattak a szeneid csapatok. A bányászok megszerették a gépeket, látják, hogy a gépek jó ki­használása révén emelkedik a teljesít­mény, növekszik a kereset Amikor be­tört a víz a bányába és az F—4-es gép további üzembentartása lehetet­lenné vált, bizony nagyon nem szíve­sen fogtak hozzá a kiszállításához. Kétségtelen, hogy a termelő- és szállítóberendezések jó kihasználása komoly feladatok elé állítja a műszaki vezetőket. Nem elegendő az állandó, gondos karbantartást megszervezni; a gé­pek jó kihasználása csak akkor le­hetséges, ha megteremtjük az egyenletes, ütemes termelés fel­tételeit ha biztosítjuk a gépek, sz á­llítóberen­dezések egyenletes terhelését s így eleve kiküszöböljük az üres csille­­hirányt, az úgynevezett «szállítási csú­csokat». A gépek jobb kihasználásá­hoz tehát magasabb színvonalú mun­kaszervezés szükséges. A ciklusos munkaszervezés ad mó­dot a gépek lehető legjobb kihaszná­lására. Az oroszlányi XVI-os akná­ban a következőképpen szerveztük meg a ciklust a frontfejtéseken. A front hossza 100 méter s jobb- és baloldali 50—50 méteres szárnyán folyik a ter­melés. A szenet mindkét szárnyról kaparószalaggal szállítjuk a front kö­zepe felé, a szállítóvágatban elhe­lyezett csatlakozó kaparószalagra. Egy ciklus azt az időt jelenti, amíg mind­két frontszárnyon, tehát az egész fronton 2,4 métert haladtunk előre, át­szereltük a kaparószalagot s a kisze­neti részt beomlasztottuk. A ciklus szakaszai a következők: az éjjeles mű­szak dolgozói a front balszárnyán 1,2 métert haladnak előre, a jobb­szárnyon pedig átszerelik a kaparó­szalagot. Váltáskor a reggeli műszak dolgozói a balszárnyon folytatják — a jobbszárnyon pedig, ahol a kaparó­szalag közvetlenül a szénfal mellé ke­rült, megkezdik a szenelést. Mindkét szárnyon tizenketten dolgoznak. Dél­után 2-ig a front mindkét szárnyán 1.2 métert haladnak előre. Délután a front jobbszárnyán tizenkét dolgozó folytatja a szenelést s 1.2 métert ha­ladnak előre. A front balszárnyán — ahol az előrehaladás már 2.4 méter —■ a 15 dolgozóból álló szerelőbrigád átszereli a kaparószalagot és biztosít­ja a frontot. Átszerelés után kipróbál­ják a kaparószalagot, majd leomlaszt­­ják a kiszenett frontrészt. Ezalatt a jobbszárnyon dolgozók befejezik az 1.2 métert s így most már mindkét frontszárny 2.4 métert haladt előre. Az éjjeles műszak dolgozói ismét sze­nelni kezdenek a balszárnyon, a jobb­szárnyon pedig újból megkezdik az átszerelést, vagyis megkezdődik a kö­vetkező ciklus. Ez a fejlett munkaszervezés, a pontos, grafikon szerinti munka nagymértékben kiküszöböli a gép­­állást, lehetőséget nyújt a gépi berendezések nagyfokú kihaszná­lására. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Másfelől: csak akkor tarthat­juk be a ciklusos grafikon előírásait, ha a gépek zavartalanul működnek. Igen nagy gondot kell tehát fordíta­nunk a megelőző karbantartásra, mert különben kellemetlen «meglepetések» érhetnek. Az oroszlányi XVI-os akná­ban karbantartó lakatos-brigádot szer­veztünk s a brigád tagjai állandó szakmai oktatásban részesülnek. A frontok közelében földalatti lakatos­kamrát létesítettünk s beszereztük a szükséges tartalék-alkatrészeket. Egy ciklus kezdetben 50—60 óráig tartott. Ha a vájárok később fejezték be a ciklust, akkor a szerelőbrigádok nem tudtak dolgozni —­­ bizony kez­detben sok ilyen pontatlanság, gya­korlatlanság, a grafikon előírásának megsértése gátolta a munkát. Ezeket a kezdeti nehézségeket leküzdöttük s ma már ott tartunk, hogy 24 órás ciklusos grafikon szerint dolgozunk. Ennek megfelelően rohamosan emel­kedett a gépek kihasználásának foka. A ciklusos szervezés bevezetése előtt a gépek kihasználásának foka 30—35 százalék volt. A műszak első felében, az első két órában jóformán meg sem indultak a frontokon a kaparószala­gok, mert sehol sem volt készlet. Reggel 6 órától 12-ig szállították ki a termelés 35 százalékát, 1202-ig a fennmaradt 65 százalékot. Természete­sen a műszak második felében nagy volt a roham, a kapkodás, túlterhel­tük a gépeket, a kaparószalaig, a gu­miszalagok elszakadtak s megállítot­ták a munkát. A csapatok üres csil­lére vártak, a «szállítási csúcs» min­den gátló hatása érvényesült. Ma már 70—72 százalékos a gépek kihaszná­lási foka, gépeink egyenletesen, ál­landóan dolgoznak, a szállítóberende­zések terhelése egyenletes, a műszak első órájában ugyanolyan ütemben termelünk,, mint a műszak közepén, vagy akár a végefelé. Tévedés volna azt hinni, hogy harc nélkül bevezethetjük a ciklusos munka­­szervezést • Az oroszlányi XVI-os akna tapasz­­talatai is azt bizonyítják, hogy a bányaművelés magasabb színvo­nalú, ciklusos szervezéséért éppen úgy, mint a gépesítésért, a gépek jobb kihasználásáért, kemény har­cot kell vívni a maradisággal, a gépellenes Irány képviselőivel, sokszor ellenséges elemek ellen. *­I. Az oroszlányi XVI-os aknán ta­valy novemberben kezdtünk kísérle­tezni a ciklusos munkaszervezéssel. Az első kísérlet nem sikerült, a gra­fikont nem tudtuk betartani s ez fel­borította az egész akna termelésének menetét. A sikertelenséget az ellen­ség­­kihasználta és jószándékú, becsü­letes bányászokat is szembeállított a ciklusos szervezéssel. A 23-as front dolgozói egyöntetűen kijelentették, hogy nem hajlandók ciklus szerint dolgozni, mert így kevesebbet keres­nek. Gabricsevics József főmester ugyancsak uszályába került ennek a hangulatnak s azzal érvelt, hogy «elvileg» lehetetlen pontosan betar­tani a grafikont, lehetetlen percnyi pontossággal robbantani, rakodni, ácsaini. Amikor azonban a gyakorlat megcáfolta ezeket a maradi nézete­ket, Gabricsevics főmester lett a cik­lusos szervezés egyik leglelkesebb híve. Hosszas küzdelem után sikerült ko­moly eredményeket elérnünk a 23-as fronton a ciklusos szervezéssel. En­nek alapján a műszaki vezetőség újabb frontokon és elővárási munka­helyeken is kidolgozta a munka ciklu­sos grafikonját. Február óta a bánya dolgozói, igen szép eredménnyel, min­denütt ciklusos szervezés alapján ter­melnek. A ciklusos szervezés és ezzel együtt a gépek jobb kihasználása révén a bánya termelése állan­­dóan, egyenletesen növekszik a dolgozók létszámának növelése, vagy újabb beruházás nélkül. Az oroszlányi XVI-os akna az első negyedévi tervet 105.9 százalékra, a második negyedévi tervet pedig 112.1 százalékra teljesí­tette. A ciklusos munkaszervezés beve­zetésével emelkedett a dolgozók átla­gos teljesítménye. Januárban még 76,3 mázsa volt az átlagos teljesítmény, ma már elérte a 102 mázsát, ami 33 százalékos emelkedésnek felel meg. Természetesen a termelés növekedésé­vel együtt a dolgozók keresete is ja­vult. A 23-as fronton januárban 56,73 forint volt az átlagos kereset egy mű­szakban. Júniusban már 65,31 forin­t volt az átlagos műszakkereset és eh­hez jött 3.66 forint prémium. A szta­hanovisták keresete júniusban a kö­vetkezőképpen alakult: Teichtinger Károly 91.44 forint műszakkereset és 36.36 forint prémium, Horváth Béla 85.91 forint műszakkereset és 28.35 forint prémium, stb. A teljesítmény és a kereset alakulása a többi fronton is hasonló. Ezeket az eredményeket más bányában is elérhetik, sőt­­ túl is szárnyalhatják, ha alkalmazzák a cik­lusos munkaszervezést s jól kihasznál­ják a bányagépeket. Az oroszlányi XVI-os akna bányá­szai és műszaki vezetői tudják, hogy sikereiket az ütemes, egyenletes ter­­melésnek, a gépek jó kihasználásának köszönhetik. A bánya a július havi terv eddigi szakaszát 108,8 százalékra teljesítette. Augusztus 20 tiszteletére a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt bányái közt nagy versengés alakult ki , az «Alkotmány»-akna név elnyeréséért. Az oroszlányi XVI-os akna eddig az első helyen van ebben a versenyben. A bánya dolgozói elhatározták: meg is tartják az első helyet, kivívják az «Alkotmány»-akna megtisztelő címet. Minden erővel harcolunk azért, hogy a maradiság leküzdésével, a ciklusos munkaszervezés tökéletesítésével minél több szenet adjunk terven felül a ha­zának. Balmazújvároson a termelőszövetkezetek jó eredményei láttán több dolgozó paraszt aláírta a belépési nyilatkozatot Hajdú-Bihar megyében, a Balmaz­újvároson működő termelőszövetkeze­tek jó terméseredményei és nagyará­nyú fejlődése egyre több dolgozó pa­rasztot győznek meg arról: érdemes szövetkezeti tagnak lenni. Az elmúlt hét szombatján négy előkészítő bi­zottság alakult Balmazújvároson. Az első bizottságnak Csige Imre 7 holdas, a másodiknak futó István 4 holdas, a harmadiknak Kertész István 11 hol­das, a negyediknek Suba Sándor 10 holdas dolgozó paraszt az elnöke. Az új előkészítő bizottságok mellett állandóan nő a meglévő termelőszö­vetkezetek taglétszáma is. A múlt héten tíz dolgozó paraszt kérte felvételét a Lenin tszbe, s már alá is írta a belépési nyilat­kozatot. Az új belépők között van G­yőrfi Imre 8 holdas dolgozó paraszt is. Győrfi földjét mindössze egy barázda választja el a Lenin tsz-étől, s míg a tsz-nek 11 m­ázsa a holdankénti átlag­termése gabonából — neki csak hét mázsa termett. Ezt látva határozott s aláírta a belépési nyilatkozatot. Ugyanígy győződött meg Szarvas Im­re 9 holdas dolgozó paraszt is a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ugyancsak Balmazújvároson a Vö­rös Csillag tsz-be három, a Február 24 I. típusú tszcs-be pedig 24 dolgozó pa­raszt, köztük több középparaszt lépett be. Új műhelycsarnokot és többszázszemélyes öltözőt adnak át rendeltetésének augusztus elején a lőrinci Hengerműveknél Több új épülettel bővül az idén a Lőrinci Hengermű Néhány nappal ez­előtt költözött be az új irodaházba az adminisztrációs részleg. Befejezték az új, többszáz személyes női és férfi öltöző építését is, s a fürdőkkel, zuha­nyozókkal ellátott új öltözőt augusz­tus első dekádjában adják át ren­deltetésének. Augusztus elsején meg­indul a munka az új műhelycsarnok­ban — itt dolgozik majd a karban­tartó részleg. Épül egy új, nagy be­fogadóképességű tolókemence is. Szep­temberre elkészül az új darupálya, amely a bugatér dolgozóinak rakodási munkáját könnyíti majd meg. SZABAD NÉP SZERDA, 1952. JÚLIUS 23 A «Szabad Nép» cikke nyomán „A paksi tanácselnök - a kislakok barátja“ címmel cikket közölt a «Szabad Nép» 1952 június 28-i száma. A cikk nyo­mán a tolnamegyei tanács Németh Ferenc tanácselnököt, aki a kulákokat mentesítette a beadás alól s egyetlen hátralékos kulákot sem számoltatott el — állásából fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátotta, s ellene bűnvádi feljelentést is tett. Juhász Károlyt, a paksi járási tanács elnökét — mivel hosszú időn át tűrte és nem leplezte le Németh kártevését — megrovásban részesítette. Szabó József, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője 637 hold gabonát aratott le Szabó József, a kiskunlacházi gép­állomás kombájnvezetője kedd estig 637 hold gabonát aratott le s ezzel első helyre került­ az élenjáró kom­bájnvezetők versenyében. Háy József, a mohácsszigeti állami gazdaság kom­bájnvezetője befejezte az aratást, ösz­szesen 620 holdat aratott le gépével. Maczkó Lajos, a püspökbelyi állami gazdaság kombájnvezetője kedd estig 626 hold gabonát aratott . A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Babos Zoltánt élelmiszeripari mi­niszterhelyettessé nevezte is. (MTI) PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS _______★ A Központi Vezetőség útmutatása nyomán a Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége megjavítja munkáját A Magyar Acélárugyár Disz-vezetősé­ge a Központi Vezetőség ülése után megbeszélte, hogyan végezze további munkáját a Központi Vezetőség útmu­tatásainak szellemében. Farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetőség ülésén arról beszélt: a fia­talok nagyon sokfélék, legtöbbjük már a párt neveltje, bátor, áldozatkész, lelkes és vidám fiatal, de megtalálni még ifjúságunkban a régi világ erköl­csének, felfogásának maradványait is. A Magyar Acélárugyár fiataljai sem mások. Sokan vannak a gyári fiatalok között, akik munkájukkal, magatartá­sukkal példát mutatnak, nem hátrál­nak meg a nehézségek elől, hanem bátran legyőzik. Itt van például Kas­sai József elvtárs, sztahanovista ko­vács. Az egyik munkán a normák fe­lülvizsgálata előtt 320 százalékot ért el. A rendezés után más munkára tet­ték, az ő régi munkájától pedig húzó­doztak egyes dolgozók; azt mondták: nem lehet azzal elérni a 100 százalé­kot sem. Kassai elvtárs akkor kérte: bízzák meg őt ismét régi munkájával, bebizonyítja, hogy lehet. Azóta már új­­ból 270 százalékot ért el s Ígéretet tett, hogy alkotmányunk ünnepére 1953-as félévi tervét befejezi. Az üzem fiataljai szeretik az új gépeket, az új technikát. Ha a gyárba új gép érkezik, körülállják, alig tudják ott­hagyni, mindegyik azon szeretne dol­gozni. Nemrégen új esztergapadot kapott az üzem, Hoffmann Ernő ifjú­munkás dolgozik rajta. Boldogan di­csekszik, milyen nagy öröm s mennyi­­vel könnyebb a munka az új gépen. Kezd kialakulni a fiatalokban a közös­ségi szellem is: segítik egymást a jobb termelési eredmények elérésében. A sok szép és nemes tulajdonság mellett az üzem fiataljai sem mente­sek a kapitalizmusból ittmaradt rossz­tól: az anyagiasságtól, a közömbös­ségtől, a kozmopolitizmustól. Bodics István ifjúmunkást, aki átlagosan két­ezer forintot keres , egy alkalommal megbeszélésre hívta a DISZ-központ. Mikor visszajött, valósággal kiabált, hogy fizessék meg neki az eltöltött időt, mert nincs pazarolni való pénze. Akad még olyan tagja a DISZ-szerve­­zetnek — például Takács Magda — aki nem hajlandó semmiféle társadal­mi munkát végezni. És az üzemben is megtalálható a jól ismert csőnadrá­­gos, Ladányi László lakatos, akit sem­mi komoly dolog nem érdekel, tiszte­letlenül viselkedik a lányokkal. Az a feladata a DISZ-szervezetnek, hogy nevelőmunkájával kifejlessze az üzem ifjúságában a jó tulajdonságokat, a rosszakat pedig lefaragja. A külön­bekre támaszkodva — és ez a több­ség — akar a DISZ-Vezetőség minél jobb eredményt elérni az ifjúság kom­munista nevelésében. Az ifjúság kommunista nevelésében ért már el kezdeti sikereket a DISZ- szervezet. A fiatalok többsége nagyon szereti a pártot, Rákosi elvtársat, büszke arra, hogy a párt számít rá s tettekkel, tanulásával, munkájával is kifejezésre juttatja ezt. Az egész üzemben mindössze hét ifjúmunkás van, aki 100 százalék alatt teljesít. Sok fiatal élenjár a munkaversenyben, mint Kassai, Ragácska, Rizner elvtár­sak. Tizenkét sztahanovista ifjúmun­kással büszkélkedhet az üzem. És ebben nem kis szerepe van annak, hogy sikerült az oktatást jól meg­szervezni: minden második DISZ-fia­­tal részt vett az oktatásban. Ez nagy változást hozott a fiatalok öntudatá­ban. Azelőtt sokan hallani sem akar­tak arról, hogy társadalmi munkát vé­gezzenek, vagy hogy részt vegyenek a DISZ életében. Ha politikai tanulás­ról beszélt a DISZ-vezetőség, gyak­ran kapott olyan választ, mint Ju­hász Károly ipari tanulótól: «Tanulok én eleget, mit akartok még a politi­kával is?» Sok, türelmes nevelőmun­kára volt szükség ahhoz, hogy ez a nézet megváltozzék. Ma Juhász Ká­roly az üzemi DISZ-vezetőség sport­felelőse s igen jó munkát végez. A Központi Vezetőség ülése nagy segítséget jelentett a DISZ-vezetőség számára. Farkas Mihály elvtárs fel­hívta a figyelmet a DISZ vezetésé­ben meglévő helytelen, bürokratikus módszerekre. A Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége is sokszor adott ki «ukázokat» a nevelés, meggyőzés he­lyett. Igaz, nem alkalmazott körleve­leket, de annál gyakrabban a «körfu­tárt». Ha például valamilyen előadást rendezett a kerületi DISZ-bizottság, a vezetőség nem felvilágosító szóval próbálta elérni, hogy részt vegyenek rajta a fiatalok — hanem szólt egy DISZ-tagnak: «Húsz ifi jöjjön este a DISZ-be!» Az aztán végigszaladt az üzemrészekben, odakiabálta a tagok­nak: «Előadás nyolckor a DISZ-ben­» Kifáradt, nem egyszer veszekedett a tagsággal a «futár» — de attól a fia­talok még nem tudták, milyen elő­adásra és miért kell elmenniök Sok volt a hiba a munka ellenőrzésében is. A II-es alapszervezetben a régi DISZ-titkár például valamilyen kifo­gással mindig elhalasztotta a vezető­ségi ülést. Ilyeneket mondott: «Az egyik vezetőségi tag vidéki, a másik éjszakás». A DISZ-vezetőség bírálta ugyan a titkárt, de­ nem ellenőrizte, jogos-e a kifogása és nem nézte meg, hogyan lehetne megjavítani a munká­ját. Most már látja a vezetőség, hogy utasítások helyett meggyőzni kell, ál­talános bírálgatás helyett pedig ellen­őrizni, utat mutatni. Az illemi DISZ-vezetőség — meg kel ezt is mondani — a bürokratikus módszerek egy részét a­ felsőbb DISZ- szervektől «tanulta». A felsőbb DISZ- szervektől igen ritkán jártak ki az üzembe s ha ellátogattak is — nem volt benne sok köszönet. A budapesti DISZ-bizottságtól érkezett egy elv­társ, megkérdezte: «Hogy vagytok, mi újság?» — s már ott sem volt. Ha­sonló volt a helyzet a kerületi DISZ- bizottságnál is. Három-négy hónap­ban egyszer látogatták meg az üzemi DISZ-vezetőséget. Ott járt a kerületi DISZ-kádertitkár, s csak annyit mon­dott: «Adjál két kádert iskolára» — meghallgatta a két nevet és elment. Farkas Mihály elvtárs beszéde óta változtattak ezen a «munkastíluson» a kerületi DISZ-bizottságban. Munkájához a legtöbb segítséget a gyári pártbizottságtól kapta a DISZ- vezetőség. A pártbizottság mindig meghallgatja, megbeszéli a munkával kapcsolatos kérdéseket, s tanácsokat ad. Ezeket a tanácsokat és a párt­­bizottság ülésein tanultakat igyekezett munkájában hasznosítani a DISZ-ve­­zetőség. Az alapszervezeteknél már nem mindenütt ilyen jó a helyzet. Vannak DISZ-alapszervezetek, ame­lyek szinte csak papíron léteznek. En­nek nemcsak a DISZ-szervezet rossz munkája az oka, hanem egyes párt­­alapszervezetek kevés segítsége is. A kovácsműhelyben például Kassai Jó­zsef elvtárs, DISZ-titkár — aki párt­tag — már többször kérte, hívják meg a pártszervezet vezetőségének ülésére, de még sohasem tették ezt meg. Egyébként ez a vezetőség any­­nyira lebecsüli a DISZ-t, hogy véle­ményét sem kéri, mikor DISZ-fiata­­lokat javasol párttagnak, vagy tag­jelöltnek. Hasonló a helyzet a IV-es alapszervezetben is. A gyári pártbi­zottság már foglalkozik ezzel a kér­déssel. Farkas Mihály elvtárs beszédéből megértette most a DISZ-vezetőség a gyári p­ártbi­zottság és a DISZ-veze­­tőség közötti kapcsolat hiányosságát is, azt hogy bár a DISZ-vezetőség tagjai gyakran felkeresik kéréssel a pártbizottságot, de csak ritkán kérnek tanácsokat politikai-elvi kérdésekben. Nagyobbára különféle technikai-szer­vezeti kérdéseik vannak. Pedig a DISZ pártvezetése­ több a szervezeti kapcsolatoknál. Pártvezetésen «azt ért­jük — mondotta Farkas Mihály elvtárs —, hogy a DISZ egész munkáját a párt politikájának szelleme hassa át, azt, hogy a DISZ szervezeteiben, vezetői­ben és tagjaiban elevenen és kioltha­­tatlanul éljen az a tudat, hogy ifjú­ságunk csak akkor jár helyes úton és csak akkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocializmus,­­a béke megvédé­sének ügyét, ha tűzön-vizen át követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat­. Ezt kell a DISZ-vezetőségnek mélyen, alaposan átgondolnia és egész munká­jában érvényesítenie. A legfontosabb feladat most: tüzetesen megtárgyalni Farkas elvtárs beszédét A DISZ-vezetőség már beszélgetett a beszámolóról s megpróbálta munkater­­vét ennek alapján átformálni. De a Központi Vezetőség útmutatásai hosz­­szú időre szólnak s ezért újra és újra elő kell vennie, hogy helyesen hajthas­suk végre. Szocialista szellemben, ha­zafiasságra, a béke megvédésére akar­­ja nevelni a Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége is a gyári DISZ- szervezetben a fiatalokat. És igyekszik, hogy ezt lépésről-lépésre megvalósítsa: oktatással, agitációval, harcos taggyű­­lésekkel. A Magyar Acélárugyárban az üzemi fiatalok túlnyomó többsége tagja a DISZ-nek — de most, hogy Farkas Mihály elvtárs beszéde után a vezető­ség jobban utánanézett, kiderült: leg­nagyobb részük húsz éven aluli fiatal. Komoly feladat tehát a még nem a DISZ-ben lévő húsz éven felüli fiata­­lok megnyerése. Gondoskodni kell ar­ról is, hogy azokban az alapszerveze­tekben, ahol eddig «kinevezett» veze­tőségek voltak, választott vezetőségek váltsák fel őket. A Magyar Acélárugyár DISZ-veze­­tősége minden igyekezetével azon lesz, hogy olyanná nevelje az üzem ifjúsá­gát, ahogy Farkas Mihály elvtárs mondotta: «úgy kell pártunknak a DISZ-en keresztül nevelnie a magyar ifjúságot, hogy rá nagy pártunk min­den körülmények között biztosan épít­hessen, hogy a magyar ifjúság el­nyerje azt a megtisztelő címet, hogy népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak az ifjúsága». Vajda László a Magyar Acélárugyár DISZ-titkára

Next