Szabad Nép, 1953. július (11. évfolyam, 182-212. szám)
1953-07-03 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1953 JULIUS 3 A DOLGOZÓK A JÓLÉT MEGTEREMTŐI Minden társadalomban, minden országban a dolgozók hozzák létre az élet javait. A mi rendszerünkben azonban a dolgozók nemcsak az anyagi javak alkotásának, hanem e javak birtoklásának örömeit is élvezhetik. A dolgozók saját maguknak termelnek. Nálunk a dolgozók joggal tartanak igényt arra, hogy több és jobb munkájuknak szüntelenül hasznát lássák. A napokban dolgozó népünk érthető megelégedéssel vette tudomásul azt a hírt, hogy leszállították egyes ruházati cikkek árát. Népünk tudja, hogy ez az üzemekben, a földeken, a tervezőasztaloknál végzett jó munka eredménye, a termelés növekedésének következménye volt. A magyar dolgozók sok üzemben úgy válaszoltak erre a hírre, hogy ígéretet tettek a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására. Az üzemek dolgozói ezzel a mostaniárleszállításból azt a helyes következtetést vonták le, hogy életnívójuk további javításának is ez az útja: a jó munka, a termelés eredményeinek fokozása. Mikor a dolgozók erre ígéretet tettek, ezt az ígéretet nem másnak, hanem saját maguknak tették, hiszen ígéretük teljesítésének saját maguk lesznek haszonélvezői. A központi és megyei lapok beszámolnak arról, hogy az üzemekben örömmel fogadták az árleszállítás hírét. Természetesen minden dolgozó család számára örömet jelentett, hogy csökkentek az árak, hogy ugyanannyi pénzből ezután több ruhát, cipőt, szövetet tudnak vásárolni. A «Szabad Ifjúság» című lap például leírja, hogy a MÁVAG dolgozói miként vélekedtek az árleszállításról. A tudósítás általában helyesen értékeli e fontos intézkedés hatását. Annál helytelenebb azonban az újságcikk befejező része. Eszerint az egyik ifjúmunkás «az egész ország népe véleményét fejezte ki», mikor a róluk való gondoskodás köszöneteként további jó munkát ígért. Ez így nem helyes. Tártunk és kormányunk ezért a lépésért nem tart igényt semmiféle köszönetre és dicséretre. Az árleszállítás nem ajándék a dolgozó népnek, hanem magától értetődő, természetes gyümölcse a nép szorgalmas, jó munkájának. A dolgozó nép termeli és teszi olcsóbbá a termékeket, a dolgozó nép jó munkája teszi lehetővé az árleszállítást is. Az árleszállítás nem lett volna lehetséges, ha például a MÁVAG dolgozói nem készítettek volna sok mozdonyt, lokomobilt, darut és más gépeket, berendezéseket, ha az üzemek dolgozói nem termeltek volna ezernyi különböző árut egyre nagyobb tömegben. A magyar nép szorgalmas, jó munkája, az ipari munkások áldozatkészsége, dolgozó parasztságunk szorgalma, értelmiségünk tehetsége hozta létre jelentős alkotásainkat, Sztálinvárost, az inotai November 7 Erőművet, mindazt, amire ma büszke az ország, s aminek az ország lakossága egyre fokozottabb mértékben látja hasznát. A párt összefogja a dolgozó nép erőit, irányítja a jobb jövő megteremtésére, de ezért — hivatása betöltéséért — nem vár köszönetet a néptől. Ellenkezőleg, a párt mond köszönetet a dolgozó népnek kitartó, szívós, lelkes munkájáért. Népi demokráciánkban a termelőmunka nagy megbecsülésben részesül. Sok könyv, folyóirat, újság foglalkozik magával a termeléssel, sok szó esik a termékek minőségéről, az önköltségről, a takarékosságról, a munkafegyelemről. Ezek látszólag csak gazdasági kérdések, de valójában ennél sokkal többet jelentenek: ezek a kérdések minden dolgozónk mindennapi életének fontos kérdései. Nálunk a termelés színvonala és a dolgozó nép életének színvonala — szorosan összefüggő kérdések. Az arányosság a nép jólétének foka és a termelés eredményei között így alakul ki: több, olcsóbb termelés — több, olcsóbb ruhái, cipő, lakás, kevesebb selejt — jobb minőségű cikkek. A termelés egyenletessége, ütemessége például nemcsak az üzemekben jelent kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb munkát, hanem egyben nagyobb nyugalmat, szilárdságot jelent egész életünkben, a dolgozók biztosabban számíthatnak igényeik kielégítésére. Az árleszállítás hírének helyeslő fogadtatása útmutatás arra, hogy továbbra is, ezen az úton, dolgozó népünk életének fokozatos megjavítása útján kell járnunk. Ehhez az szükséges, hogy népgazdaságunk valamennyi ága harmonikusan, arányosan fejlődjön. Nincsen olyan iparág vagy üzem, nincsen olyan lavi, gépállomás vagy termelőszövetkezet, amelynek jó munkája ne jelentene komoly hozzájárulást a dolgozó nép jólétének növekedéséhez. Ezt a célt szolgálják a bánya falából leomló szén tonnái, ezt a nagykohókból és kemencékből kiömlő vas és acél, ezt a magyar gyárak kapuján kigördülő automobilok és természetesen a ruházati és élelmicikkek egyre nagyobb tömege. Minden műhelyben, minden aknán, minden marliakemence mellett, minden irodában, laboratóriumban, minden faluban, a dolgozók maguk kovácsolják gondtalanabb életüket. A dolgozó ember tehát nálunk jó munkájával jobb életet teremt saját maga számára. Erősítsük meg üzemeinkben, bányáinkban, állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelmet, a fontosságot, a termelés állandó növekedésének ezt a fontos feltételét. A mostani árleszállítások és a további intézkedések kilátásai tegyék tudatosabbá ezt a fegyelmet, ezt a meggyőződést dolgozóinkban. Tegyük olcsóbbá a termelést, csökkentsük a termékek önköltségét, hogy mind nagyobb összegeket és mind több anyagot szabadíthassunk fel más termékek gyártására. Gazdálkodjunk takarékosan, beosztóan az anyaggal, hogy ugyanannyi anyagból helyesebb felhasználással több terméket tudjunk előállítani. Ne menjen veszendőbe egyetlen gramm anyag sem, ne vonjunk el semmit abból, amit saját magunk jólétére fordíthatunk. A termékek minőségét is állandóan javítanunk kell, nagyobb gondot kell rá fordítanunk, mint eddig. Rajtunk múlik, hogy a jövőben elsőrendű minőségű közszükségleti cikkeket vásárolhassanak a dolgozók az üzletekben és hibátlan, kiváló minőségű gépeken dolgozhassanak munkásaink, parasztjaink, jó minőségű árukért fontos, jó minőségű cikkeket hozhassunk be külföldről. Végezzük el gyorsan, drága gabonánkat - szemveszteségtől óvva, az aratást és cséplést, tegyük a tarlóhántással és másodveréssel még termékenyebbé szántóföldjeinket, hogy minél ízletesebb legyen kenyerünk, minél elevenebb az áruforgalom falu és város között. A dolgozó nép állandó, jó munkája — ez az alapja a dolgozó nép életszínvonal állandó emelkedésének. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk saját magának termel, mindennap sajátmaga gondoskodik jólétének növekedéséről. Ma ül össze az új országgyűlés Mint már jelentettük, a Népköztársaság Elé választott országgyűlést. Az új országgyűléneki Tanácsa összehívta a május 17-én meg- s ma délelőtt 10 órakor kezdi meg munkáját. Lemondott a kormány ,a Magyar Távirati Iroda jelenti. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa július 2. napján tartott ülésén az alkotmányos elveknek megfelelően elhatározta lemondását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács lemondását tudomásul vette és az új minisztertanács megválasztásáig az ügyek ideiglenes vitelével a most lemondott minisztertanácsot megbízta. Az új minisztertanácsot az 1953 július 3. napjára összehívott új országgyűlés választja meg. Megjelent magyar nyelven V. I. Lenin Műveinek 32. kötete A Szikra kiadásában 50 ezer példányban megjelent magyar nyelven V. I. Lenin műveinek 32. kötete. Ez a kötet azokat a műveket tartalmazza, amelyeket V. I. Lenin 1920 december 30 és 1921 augusztus 14 között írt. Ezek a művek megmutatják, hogyan vezette Lenin a Bolsevik Pártot és a szovjet államot a hadikommunizmus politikájáról az új gazdasági politikára való átmenet időszakában. Ebben a kötetben szerepelnek Leninnek a szakszervezetekről mondott beszédei és cikkei. A könyv jelentős része Leninnek azokat az előadói beszédeit, felsorolásait, határozati javaslatait tartalmazza, amelyeket az OK(b)P X. kongresszusán mondott el, illetőleg terjesztett be. A kötetben jelenik meg Lenin ismert brosúrája: «A terményadóról (Az új politika jelentősége és feltételei)». Számos beszéd és dokumentum Leninnek azt a munkásságát tárja fel, amelyet az államapparátus megszilárdításáért és azért fejtett ki, hogy a dolgozók nagy tömegeit bevonják az államigazgatásba és megtanítsák az államigazgatás munkájára. E kötetben jelennek meg Leninnek a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán mondott beszédei. (MTI) Felkészültek a malmok az új gabona őrlésére A malmok dolgozói jól felkészültek a gazdag termés okozta nagyobb feladataikra, mert tudják: a dolgozó parasztság munkája után rajtuk múlik, hogy mihamarabb a dolgozók asztalára kerüljön az új gabonából készült friss kenyér. Az első gabona beérkezésekor mindenütt azonnal megindulhatnak a malmok, s az érkezéstől számított 12 órán belül liszt lesz az első szállítású új búzából. Több olyan községben, ahol malom nincs, aMalomipari Egyesülések cseretelepeket állítottak fel, hogy a dolgozó parasztok helyben cserélhessék ki búzájukat lisztre. Több megyében a meglévő malmok mellé még kisebb tartalékmalmokat is üzembe helyeztek. . A tartalékmalmok üzembehelyezésén kívül országszerte több nagyobb malmot korszerűsítettek. A budai malomnak, a putnoki és gyöngyösi malomnak is lényegében csak az épülete maradt a régió egész berendezését,gépi felszerelését korszerűbbre cserélték. Ezek is hozzájárulnak majd a liszt minőségének további javításához. Sok malomban őrlik majd a 4 60 forintos nullás lisztet. Egyedül a Gizella-malom már az első héten annyi finomlisztet őröl — ha folyamatosan kapja az új búzát — amennyi 1.000.000 ember egyheti szükséglete. Ugyanakkor kenyérlisztet is készítenek. Az ország lakossága bőségesen el lesz látva tiszttel. A tavalyi hibákon okulva, a malmok meggyorsítják a gabona átvételét. A dolgozó parasztság számára nagyobb választékot is biztosítanak; az őrlető kívánsága szerint őrlik búzából és rozsból is a kétféle minőségű kenyérlisztet és ugyancsak kétfajta minőségű finomlisztet. (MTI) - A hajdúszoboszlói üdülőkben Hajdúszoboszló, július 2. Májusban kezdődött meg a nyári üdülés Hajdúszoboszlón és azóta minden csütörtökön hozza a vonat a pihenésre vágyó dolgozókat. Csütörtökön ismét csaknem hatszázan érkeztek a szépen rendbentartott üdülőkbe. A dorogi bányászok üdülőibe ezen a napon 50 bányász érkezett. Köztük Szén István, Marlók József, Ábrahám Zoltán, Izsó János és Kollár Mihály sztahanovista vájárok. Hajdúszoboszlónak szép környéke van. A gyógyfürdő előtti ligetes parkban gyönyörű szabadtéri színpad áll, a fürdő területéhez tó tartozik, amelyen a nyaralók sokat csónakáznak. Minden üdülőben van könyvtár, asztaliteniszfelszerelés, sok újság és folyóirat. Az üdülők dolgozói igyekeznek minél kellemesebbé, szebbé tenni a nyaralók itt töltött napjait. Az elméleti munka megjavításának fontos feltétele: a propagandisták helyes kiválogatása (2. oldal) A «Szabad Nép» postájából (2. oldal) A közös szérű Bakonyoszlopon (2. oldal) Őrlési kedvezmény a dolgozó parasztságnak (2. oldal) A magyar dolgozók megbélyegzik a béke ellenségeinek berlini provokációját — Tiltakozó gyűlések az üzemekben (3. oldal) ÚJ A MAI SZÁMBAN Wilhelm Pieck elvtárs cikke a Német Demokratikus Köztársaság új politikai irányvonalának megvalósításáról (3. oldal) Max Reimann elvtárs beszéde a bonni parlamentben (3. oldal) Párizsi telefonjelentésünk: Laniel sem tudja eltüntetni a reakciós kormánypolitika előtt tornyosuló nehézségeket (3. oldal) Sir Sahib Szing Sokhi nyilatkozata Indiáról, az indiai kormány politikájáról, magyarországi benyomásairól (4. oldal) A koreai sajtó az Egyesült Államoknak a koreai kérdésben elfoglalt álláspontjáról (4. oldal) Az amerikaiak hallgatólagos beleegyezésével egyre nagyobb méreteket ölt a kínai hadifoglyok erőszakos visszatartása (4. oldal) HAZÁNK EGY NAPJA Az aratás-cséplés tapasztalatai Bács megyében (Tudósítónktól.) Bács megyében az elmúlt napokban az őszi árpa után megyeszerte hozzáfogtak a rozs és a búza betakarításához is. Néhány nappal ezelőtt több járás és község azt jelentette a megyei tanácsnak, hogy a határban levágták az ősziárpát, befejezéshez közeledik a rozs aratása, az ősziárpát többhelyütt már csépelik is. A megyei tanács eddig nem volt elég tájékozott arról, hogyan halad az aratás. Ahelyett, hogy a helyszínen ellenőrizte, segítette volna a tanácsok és a gépállomások munkáját, magukra hagyta őket. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának és a gépállomások megyei igazgatóságának több tagja most a helyszínen vizsgálta meg a munkát. Az ellenőrzés sok hasznos tapasztalatot hozott felszínre. A megyében a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek tagjai mindenütt azt újságolják, hogy várakozáson felül fizet a gabona. Megszokott jelenség, hogy egy-egy hold őszi árpa 22—24 mázsa termést ad. Apostagon például elcsépelték az őszi árpát B. Kovács Lajos 15 holdas dolgozó paraszt egy holdról 22 mázsa 80 kiló árpát takarított be, Paulik Dániel pedig 24 mázsát. A fülöpszállási Vörös Csillag termelőszövetkezet is 24 mázsa 47 kiló őszi árpát takarított be holdanként. De nemcsak az ősziárpa, hanem a rozs is bőven jutalmazza a szorgalmas munkát. A gazdag termés láttán a gabonatáblákon még naplemente után is vidáman, bizakodóan dolgoznak az aratók. Egyes községi tanácsok eredményesen segítik az egyénileg dolgozó parasztokat. Lajosmizse határában a tanács még az aratás kezdete előtt 13 helyen tűzőrséket és a gabona érését figyelő szolgálatot szervezett. Amikor egy dolgozó parasztnak beérett a gabonája, nyomban értesítik őt, hogy megkezdheti az aratást. Jól is halad a munka Lajosmizsén: 5762 hold rozsból már alig néhány hold vágatlan. S a lajosmizsei dolgozó parasztok a taróhántással és a másodvetéssel sem késlekednek. A másodvetés tervének is már több mint felét teljesítették. Kunadacsonyi tanácsnak arra is volt gondja, hogy az aratás-csépésre rendbehozza a dűlőutakat. A dűlőutakon ugyanis a soűk eső miatt több helyen nagy tócsa keletkezett, s ez nehezítette a közlekedést. A tanács kitisztíttatta a vízlevezető árkokat, s három áteresztőhidat is építtetett. A víz gyorsan elfolyt, s az utak most már megrakott kocsikkal is járhatók. Az ellenőrzés megállapította aztis, hogy még gyorsabban menne az aratás, ha a gépállomások még jobban kihasználnák a kombájnokat és az aratógépeket. A megyei gépállomások kombájnjainak eddigi teljesítménye még az átlagos, tíz holdat sem ériel. Nem jobb az aratógépek teljesítménye sem. Egyes gépállomásokon nagy fejetlenség, hanyagság uralkodik. A kerekegyházi gépállomás udvarán két hete áll ki ja vitatlanul egy kombájn. Balogh Lajos, a gépállomás főgépésze néhányszor telefonált a megyére, még a gépállomások főigazgatóságára is, de nem kapott segítséget. A kombájn ma sem dolgozhat, mert még mindig hiányzik róla a vitorlát meghajtó lánc. Több gépállomáson a pártszervezet és a politikai helyettes munkájának alig van nyoma. Siskó György, kerekegyházi politikai helyettes, már ötödik napja nem ment a gépállomás tájékára sem. Amint kiderült, Siskó azért nem ér rá erre, mert apósánál a rozsot aratta. Szabadszálláson a kombájnosokkal és az aratógép vezetőkkel senki sem foglalkozik. Az újságok és a versenyhíradók halomra gyűlnek a gépállomás irodájában, a földeken pedig a dolgozók napokig nem látnak nyomtatott betűt. Hasznos volt az ellenőrzés. A bácsmegyei tanács dolgozói megbeszélték a tapasztalatokat és azon igyekeznek, hogy a jó módszerek széleskörű ismertetésével és a hibák kijavításával megyeszerte meggyorsítsák a bőségesnek ígérkező gabonatermés betakarítását. Egy állami áruházban Budapest, július 2. Nagy csomagokkal, vidám arccal jönnek kifelé a dolgozók a Magyar Divatcsarnok Állami Áruház kapuján. Az áruház osztályain az eladók alig győzik kiszolgálni a sok vevet, akik most nagy kedvvel vásárolnak a leszállított árú ruhákból, cipőkből, textilanyagokból. A cipőosztály is tele van vásárlókkal. Kopetty Mártonná éppen most választ ki magának húgával, Tóth Magdával együtt egyegy pár egyforma bőrszandált. «118 forintba kerül — mondja örömmel Kopettyné néhány napja még jóval magasabb volt az ára. Kislányomnak is akarok egy szoknyáravaló kartont venni. Ennek is leszállították az árát». Abból a szandáltípusból, amit Kopettyné vásárolt, az áruház másfél óra alatt 102 párat adott el. Igen sokan vásároltak 123 forintról 75 forintra leszállított áru - vászonszandált is. Néhány óra alatt 132 pár fogyott el azokból a gyermekcipőkből, amelyeknek 15 —20—30 forinttal lett olcsóbb az ára. Az áruház selyemosztályán nagy érdeklődéssel nézegetik a dolgozók a szép, könnyű emprime-anyagokat, amelyeknek ára 79 forint helyett most 69 forint méterenként. De nemcsak nézegetik: másfél óra alatt 80 méter selyemanyagot vásároltak. Nagy munkában a konzervgyárak Konzervgyárainkban egész éven át folyik a termelés, ezekben a hetekben azonban, amikor a földeken és a veteményeskertekben országszerte beérik az új zöldség- és gyümölcstermés , a konzervgyárak dolgozóinak különösen megszaporodik munkájuk. A falvakból tehervagonok és autók százai hozzák az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok földjének termését. A Budapesti Konzervgyárban például csütörtökön 7100 — az idei termésből eddig összesen már 104.800 kiló — málna érkezett. 8000 kiló meggyet, nagymennyiségű egres, cseresznyét és zöldborsót szállítottak ide ezen a napon. Csütörtökig már többszázezer üveg idei zöldborsóból készült készételt gyártottak. Tegnap megérkezett az első sárgabarack- és almaszállítmány is. Az idén különösen bő termés ígérkezik , s konzervgyáraink fel is készültek, a várhdó nagy munkára. Í Mik üzemben tovább fejlesztették az eddig kézzel végzett munkáim és mitok gépesítését. A legtöbb gyárat ellátták például meggyszárítógéppel, amelynek szerkezetét az idén tökéletesítették. Ebben az évben alkalmazzák első ízben a barackfelező gépet, mely a barackot kettéválasztja és kiszedi belőle a magot. Nagyszámú elektromos emelőberendezés és jármű kíméli meg a dolgozókat a nehéz fizikai munkától, s gyorsítja meg a termelést. A budapesti, kecskeméti, nagykőrösi és szegedi konzervgyárakban futószalagszerűen rendezik el a gépeket, hogy a különböző termények feldolgozása a legrövidebb úton történjék. A hatvani konzervgyárban új, korszerű gépeket állítottak munkába — ezek naponta hat vagon zöldségféle feldolgozásával növelik az üzem termelését. Konzervgyáraink az idén 50 százalékkal több borsót, s ötször annyi paradicsomot tudnak tartósítani, mint a múlt évben.Mélyhűtött áruból a terv szerint kétszer annyi készül, mint tavaly. A gyümölcsök tartósítására tudósaink olyan új konzerváltszereket kísérleteztek ki, amelyekkel a gyümölcs tápértéke és vitamintartalma csaknem teljesen megőrizhető. Még ebben az évben megkezdik a gyümölcsporok gyártását is. Az Ózdi Kohászati üzemek acélművének I-es martinkemencéjénél dolgozó kollektívánk az új év kezdete óta csakis az élenjáró szovjet gyorsolvasztási módszerekkel olvasztja az acélt. Ennek köszönhető, hogy az első félévben eredményes, egyenletes, a minőségi követelményeknek megfelelő munkát végeztünk, jelentősen túlteljesítettük tér éveinket. Átlagosan 30 perccel rövidítettük az átlagidőt, s ezzel két átépítés között 200 — 250 adaggal több acélt csapoltunk kemencénkből. Minél részletesebben megismertük és elsajátítottuk a szovjet acélolvasztárok munkamódszerét, annál több lehetőség tárult fel előttünk marfinkemencénk jobb kihasználására. Most az a célunk, hogy további 35 perccel csökkentsük egy-egy adag olvasztását. A gyorsolvasztárnak négy fő munkafolyamatra — a kemence ápolására, a rövid berakásra, a helyes tüzelésre és az acél minőségi kikészítésére — kell irányítania minden figyelmét. A gyorsolvasztás tulajdonképpen már a műszak előtt kezdődik. Mi például jóval műszakkezdés előtt munkahelyünkön vagyunk. Az előző műszakban dolgozó olvasztártársunkkal közösen megbeszéljük az előző műszak tapasztalatait, s ennek alapján az elkövetkezendő feladatokat. Ezt az időt használjuk fel arra is, hogy a kemencét alapos vizsgálat után vegyük át. Ilyenkor tájékozódunk a hulladéktér és öntőcsarnok munkája felől is. Az előretekintő, gondos felkészülés lehetővé teszi, hogy már az első percben sikeresen avatkozzunk be az éppen soron lévő munkafolyamat elvégzésébe. Az az olvasztár, aki csak az utolsó percekben rohan fel a pódiumra, s tájékozatlanul áll a kemence elé, az gyakran műszakkezdet után drága perceket is eltölt nekikészülődéssel, kapkod, könynyen meghátrál a nehézségek láttán. A kemence ápolása Ha csapolás közben kezdjük a műszakot, az az első dolgunk, hogy előkészítsük a kemencét a következő adag gyorsolvasztására. Még folyik az a cél, amikor már javítjuk a hátsófal és a tűzhíd kimart, megrongálódott részét. Ez két okból is fontos és előnyös: csapoláskor a kemence falára dobott javítóanyag tartósabban odaég, s emeltett időt is nyerünk. Csapolás után a kemencefenék megsérült részét hozzuk rendbe. Ha a fenéken a kimaródott gödrökben acél vagy salak marad vissza, ezt még a javítás megkezdése előtt gondosan és tökéletesen eltávolítjuk, majd a gödröket javító anyaggal kitöltjük. Az év elejétől alkalmazzuk ezt a módszert. Ma már azok is megértették előnyét, akik annak idején húzódoztak, vagy pedig túlzottnak tartották a kemence alapos javítását csapolás után. Beszédes bizonyítékok álltak mellettünk: az I-es kemencénél a tervezett havi 48 órás javítási időt felére csökkentettük, a kemence élettartamát pedig jelentősen meghosszabbítottuk. A berakás A csapolás, és a kemence «futójavítása» után kollektívánk minden erejét a gyors berakásra mozgósítja. Vannak olvasztárok, akik úgy vélik, hogy ez a munkafolyamat kizárólag a berakódarus dolga. Ez a nézet helytelen, mert a berakás ideje és sorrendje növelheti, vagy csökkentheti a kemence teljesítményét. Az olvasztárnak minden esetben személyesen kell irányítania a berakást, hiszen ő ismeri legjobban kemencéjét, neki kell meghatároznia, milyen sorrendben, mikor, melyik ajtón rakják be az anyagot, hogy az a legkorábban beolvadjon. Mi nemcsak a berakást irányítjuk, hanem gondoskodunk arról is, hogy a hulladék folyamatosan kéznél legyen. Az előkészített ócskavasat mindig megnézzük , alkalmas-e a gyors berakásra? Ha a vaskerti munkások össze-vissza, boglyasan rakták meg a berakókanalakat, nem sajnáljuk a fáradságot az eligazításra. Értékes perceket nyerünk ismét, mert az adagolás így gyorsan és simán megy, óvjuk a kemence ajtóboltozatát és az oldalfalakat a berakókanalakból kiálló vasdarabok rombolásától. A tüzelés Lehetőleg két daruval rakjuk be a hulladékvasat, s a kemencét kezdettől fogva erősen sütjük. Amoszov elvtárs tanácsolta ezt nekünk. Meggyőződtünk, hogy ez biztos előnyt jelent. Mikor a berakást elvégeztük, ugyancsak kollektív munkával mindhárom ajtóban megépítjük az úgynevezett védőgátat, amely később megakadályozza, hogy a salak vagy az acél kitörjön. Az olvasztárnak ez a legnehezebb munkája, mert még mindig kézierővel végzi Üzemünkben nem is olyan régen kísérletképpen gázrakógépet készítettek, de az első próbák után tetettek az alkalmazásáról. A védőgátat gyorsan kell építeni, mert a nyitvatartott ajtón hideg levegő tódul be, s lehűti a kemencét. Sok olvasztár gátépítéskor csökkenti a tüzelést. Kétségtelen, könnyebb így a munka, de a kemence hőfokának gyakori változtatása lassítja a hulladék beolvadását, s ráadásul még a falazatot is rongálja. Akadnak persze olyan olvasztárok is, akik az ellenkező végletbe esnek, s nem megfelelő időben váltják a szelepeket. Úgy gondolják, hogy a gyorsolvasztás «titka» az olyan magas hőfok, amely már-már megolvasztja a kemence boltozatát és falazatát is.. Az eredmény azonban nincs arányban azzal a kárral, melyet a kemence idő előtti tönkretétele okoz Ez történt nálunk a lit-as, a IX-es és az V-ös kemencéknél is. A mi munkamódszerünk a következő: a tüzelést tápláló, levegő váltószelepeit (ventilátorait) pontos időközönként váltjuk. Mérőműszerekkel ellenőrizzük, hogy a kemence mindkét oldalát egyforma hőfokra hevítsük. A tűzfejek és égők rendszeres karbantartásával, az égőkre rakodott salak eltávolításával a lángot mindig az acélfürdőre irányítjuk, hogy az égés hatásos és tökéletes legyen. Nagyon fontos, hogy a gyorsolvasztás mindig magabiztosan és előrelátóan cselekedjék. Mi már a beolvadás ideje alatt gondoskodunk arról, hogy a folyékony nyersvasat idejében megkapjuk. Akadnak olvasztárok, akik ölhetett kézzel a főolvasztár intézkedésére várnak, mondván, hogy ő a felelős a nyersvasért. Pedig a nyersvas pontos érkezése mindenekelőtt az olvasztár érdeke. Ügyelnie kell ugyanis arra, hogy a kemencében megolvadt hulladék és a beöntött folyékony nyersvas hőfoka legalábbis megközelítően egyforma legyen. A hidegebb nyersvas ugyanis lehűti a kemencét, a melegebb pedig heves habzást idéz elő. Mindkét eset megbosszulja magát, az első elnyújtja az adag időt, az utóbbi pedig felesleges nehéz munkát okoz, mert a habzás következtében a salak áttör az ajtógáton és elönti a kemence előtti térséget. Kikészítés Elérkezett az acélgyártás a legfontosabb mozzanathoz, a kikészítéshez. A gyorsolvasztás minden figyelme a helyes salakképzésre összpontosul. A salak közvetítésével mennek végbe ugyanis az acélgyártásnál fontos összes kémiai folyamatok. A kikészítés sikere érdekében már a beolvadáskor figyelünk arra, hogy a Fürdő felületét lehetőleg az acél minősége szempontjából kedvező összetételű salak takarja Egyes olvasztárok ezt a fontos műveletet már csak kikészítés közben végzik el. Ez azonban hátrányos, mert a próba vételekor nem kapnak megbízható képet a fürdő állapotáról. Nekünk viszont már a beolvadás után kialakult salakunk van, tehát már az első próba lényegbevágó megállapításokat tehet az acélfürdő összetételéről. Így a próba után nyomban hatásosan irányíthatjuk az acél frissítését, megszabadítását a felesleges foszfortól, kéntől stb. Igyekszünk gyorsan dolgozni a csapolásnál is, mert a lassúság veszélyezteti az acél minőségét. A gyorsolvasztás szovjet módszere nagyszerű segítség a magyar martinászok számára. Nemcsak azért, mert hozzásegít a termelés jelentős emeléséhez, hanem azért is, mert lehetővé teszi a minőség állandó javítását. A gyorsolvasztás szabályszerű, figyelmes munkát követel, tehát arra nevel, hogy szigorúan betartsuk a technológiai fegyelmet. Jó érzés, hogy nevünk az ózdi acélmű legjobbjai között szerepel. De tudjuk, hogy egy kemence kollektívája — bármilyen eredménnyel dolgozik is — nem dönti el a terv sorsát. Sok olvasztár pedig még elavult munkamódszerrel dolgozik, tudása elmarad a követelményektől. Komoly elemzést érdemelne, ki hogyan, mennyi idő alatt olvaszt egy-egy adagot. Nálunk azonban lebecsülik a munkamódszerek elemzését, a jól dolgozó brigádok tapasztalatainak összegyűjtését, a gyorsolvasztás elterjesztését. Azt szeretnénk, ha az új negyedévben a többi kemencék kollektíváira elsajátítanák a Szovjetunió világhírű martinászainak munkamódszerét. Suszter Sándor, Hanyiszkó Pál és Bárdos Béla, az ózdi martin acélolvasztárai: Szovjet gyorsolvasztási módszerekkel dolgozzék minden acélolvasztár! A három kiváló ózdi gyorsolvasztár. Balról-jobbra. ** Hanyiszko Pák Bárdos Béla, Suszter Sándor Felvételi vizsgák az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Budapest, július 2. A Tudományegyetem Rákóczi úti épületének folyosói napról napra megtelnek jókedvű, izgatott fiatalokkal Kezükben a még "friss érettségi bizonyítvánnyal várják, mikor szólítja őket a felvételi bizottság. A bölcsészkaron nyolc felvételi bizottság működik.. A bizottságok előtt megjelent fiatalok közül eddig 124-et vettek fel az egyetemre, közülük 65 leány. Különösen nagy ez érdeklődés a magyar szak iránt, amelyre eddig 46 hallgatót vettek fel, de sokan jelentkeztek a muzeológiai, történelem-, könyvtárosszakra és az idegen nyelvek szakára is. Folynak a felvételi vizsgák az újságíró szakon is, amely hazánkban most először ad lehetőséget egyetemi újságíróképzésre. Az érettségizett fiatalok közül mind többen jelentkeznek a bölcsészkarra, az idén háromszázzal több a jelentkező, mint tavaly. A felvételüket kérő fiatalok tanulmányi eredménye általában iő. A bizottságok előtt megjelent hallgatók 25 százalékának van jeles, vagy kitűnő és 38 százalékának jórendű érettségi bizonyítványa. Csütörtökön is számos kiválóan érettségizett diák jelent meg a bizottságok előtt. Legtöbbjük a felvételi vizsgán is sikerrel szerepelt. Pétervári László Sztálinvárosból érkezett a felvételi vizsgára, könyvtáros akar lenni ő is — éppúgy, mint a többi felvételi vizsgára érkező vidéki diák — féláru vasúti jeggyel utazott Pestre. Az újságírószakra jelentkezett fiatalok között igen sok a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért diák- Sovák Ibolya, a kaposvári mezőgazdasági technikum kitűnőrendű hallgatója volt, Nagy Zoltán is kitűnő érettségi bizonyítványt hozott magával. Hétszázhatvan hallgató jelentkezett ebben az esztendőben az egyetem bölcsészkarára. A felvételi bizottságok tegyenek meg most mindent azért, hogy a legjobb, leginkább rátermett fiatalok kerüljenek az egyetemre. ★ Vigáci bu&zid'áad'ís&k A legmelegebb nyárban is számtalan szórakozási és művelődési lehetőség várja a dolgozókat. A mozik most is estéről estére megtelnek a szórakozni vágyó dolgozókkal. A fővárosban például 14 ,nyitott tetejű* mozi működik s négy kertmozi is van Budapesten: Csepelen, Budafokon, Erzsébeten és Kispesten. A mozipénztárak előtt sokan kis rózsaszín blokkfüzetekkel jelentkeznek, ezek már előre megvásárolták az úgynevezett nyári mozibérletet, amellyel tizenkét előadást lehet kedvezményesen megnézni. A bérleteket bármelyik moziban be lehet váltani az üdülőhelyeken is. Az ország sok üdülőhelyén is kertmozi várja a dolgozókat — főleg a Balaton és a Duna mentért. Ahol nincs megfelelő mozihelyiség, ott keskenyfilmekkel vándormozik keresik fel és szórakoztatják a nyaralókat. A mozik nyári műsora elég változatos. A bemutató mozikban most az «Emberrablók» című csehszlovák, a «Halálra ítélt haló» című német és a «Twist Olivér» című angol film pereg. Több rövid magyar filmburleszkból állították össze a «Nevess velünk» című vidám műsort. Két csehszlovák filmvígjátékot is játszanak: az «Angyallal nyaraltam» és «Az asszony állja a szavát» címűeket. A nyáron még számos új film kerül a közönség elé, köztük a «Makszimka», a «Boldogság madara» és a «Táncmester» címei szovjet filmek, s az «Elvesztett melódiák» című osztrák film.