Szabad Nép, 1954. március (12. évfolyam, 60-90. szám)
1954-03-04 / 63. szám
CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁRCIUS 4 Sajtófogadás a szovjet filmművészeti küldöttség tiszteletére A Magyar-Szovjet Társaság, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az Országos Moziüzemi Igazgatóság a szovjet film ünnepe alkalmából szerdán délelőtt a MUOSZ székházában sajtófogadást rendezett a hazánkban tartózkodó szovjet filmművészeti küldöttség tagjainak részvételével. A szovjet művészeket Mihályfi Ernő, a MUOSZ elnöke, népművelési miniszterhelyettes üdvözölte. Elsőnek Ilja Kopalin többszörös Sztálindíjas dokumentumfilmrendező, a szovjet filmművészeti küldöttség vezetője válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. — Bízom abban — mondotta bevezetőben — hogy mostani találkozásunk a magyar művészekkel Budapesten és az ország többi városában továbberősíti barátságunkat és kölcsönösen gazdagítja mind a magyar, mind a szovjet filmművészetet. A magyar és a szovjet filmesek közötti megbeszéléseken átadjuk tapasztalatainkat a magyar művészeknek — ugyanakkor tanulni is szeretnénk a magyar filmgyártástól. Ezután a filmvígjátékkal kapcsolatos kérdésre válaszolt: — A filmvígjátéknak — mondotta — nálunk a Szovjetunióban különös figyelmet szentelnek. A szovjet filmművészet egész sor történelmi és életrajzfilmet alkotott, és bár a jövőben is készít ilyeneket, a fő hangsúlyt a néphez közelálló, mai témákra helyezi. A szovjet filmgyártás tématervében például az ifjúságról, a diákokról, a sportról és a mindennapi életről készülő filmek szerepelnek. Jelenleg egész sor filmrendező dolgozik új filmvígjátékokon. — Több olyan filmet készítünk, amely a mezőgazdaságból, a kolhozok és a szovhozok életéből meríti témáját. Köztük nemcsak játékfilmek, hanem népszerű tudományos és dokumentumfilmek is vannak. Továbbra is készítünk a békeharcról, az imperialisták leleplezéséről szóló filmeket. A legkiválóbb szovjet írók és filmrendezők dolgoznak ilyen témájú filmforgatókönyveken. A tématervünkben szereplő harmincöt film közül tíz irodalmi mű alapján készül, huszonöt pedig filmforgatókönyvre írt mű. Az utóbbi huszonöt filmből tizenkilenc mai témájú. — Sajtónk nagyon szigorúan bírálja és elemzi műveinket — folytatta I. Kopalin — értékeli művészeink munkáját és új sikerekre buzdítja őket. A filmek alkotóinak a nézőkkel is igen szoros a kapcsolata. Nem tudnék egyetlen olyan filmet sem említeni, amelynek alkotói a film elkészítése után ne mentek volna el a mozikba, a gyárakba, a munkásklubokba, hogy találkozzanak a nézőkkel. I. Kopalin ezután «Albánia» című dokumentumfilmjéről és általában a dokumentumfilmgyártás kérdéseiről beszélt. — Hazánkban már nincs vita arról, hogy a dokumentumfilmgyártás valóban művészet-e, mert bebizonyosodott, hogy ez a filmművészet egyik igen fontos ága. — Albániáról készített filmemnek az volt a célja, hogy megmutassa azokat az óriási változásokat, amelyek ebben a kicsiny országban lezajlottak. A filmet az albán filmművészekkel közösen hoztuk létre és ezzel segítettük az albán filmművészet alapjainak lerakását is. Ezután I. Kopalin a szovjet és a magyar filmművészet közötti kapcsolatról beszélt. — A szovjet és a magyar filmművészet közötti szoros kapcsolatnak egyik bizonyítéka az országaink filmművészeti delegációinak kölcsönös látogatásai, a különböző szovjet és magyar filmfesztiválok, illetve Inna Makarova ünnepi filmhetek. A szovjet közönség nagyon érdeklődik a magyar filmművészet alkotásai iránt. Hogy csak egy közepes számot mondjak:egy-egy magyar filmet nálunk átlag 30—35 millió ember nézett meg. Közönségünk nagyon megszerette a szellemes és ravasz Ludas Matyit, Déryné és Erkel megnyerő alakját, Szabónét és sok más magyar filmhőst. — Kapcsolatban vagyunk a nyugati haladó filmművészettel is. Mozijainkban gyakran szerepelnek haladószellemű olasz és francia filmek, azonkívül egész sor más ország filmjei is. Filmeseink gyakran résztvesznek nyugati országokban rendezett filmfesztiválokon is. Néhány nap múlva kezdődik Argentínában a filmfesztivál, amelyre már el is utazott a szovjet delegáció. Ott leszünk a Cannes-ban és Uruguayban rendezendő fesztiválon is. Valószínűleg rövidesen Moszkvában rendeznek olasz filmfesztivált, amelyre előreláthatólag egész sor olasz filmművész érkezik hozzánk. A bukaresti VIT-en körülbelül húsz ország filmművészei találkoztak, akikkel sokat beszéltünk a filmművészetnek a békeharcban játszott szerepéről. — A világ országainak nagyobbik részében játszanak szovjet filmeket. Néhány országban akadályokat gördítenek a szovjet filmek bemutatása elé, de ennek ellenére a legtöbb országban, még az Amerikai Egyesült Államokban is mozivászonra kerülnek a szovjet filmek. Híreket kaptunk arról, hogy Amerikáim nagy sikerrel mutatták be a «Donyeci bányászok»-at is. Borisz Andrejev többszörös Sztálin-díjas, az OSZSZSZK népművésze szólt ezután. Először arról beszélt, milyen nagy segítséget nyújt a jó színészi alakításhoz Sztanyiszlavszkij módszere. További kérdésre válaszolva — a «Berlin eleste» című film Alekszej Ivanovjának alakításáról beszélt. — Sokszor kérdezték már tőlem — mondotta mosolyogva — hogyan lehet az, hogy bár 19 év ótaalakítom az egyszerű orosz katonát, mégsem vittem még őrmesteren felül. Ilyenkor azt szoktam felelni, hogy amikor egy őrmester alakját formálom meg, akkor is úgy igyekszem, hogy érezhető legyen benne a leendő tábornok. Borisz Andrejev végül nagy elismeréssel szólt a magyar filmművészet eredményeiről. — A magyar színészek ábrázolási tehetsége igen magas színvonalú — mondotta — mélyen tárják fel a megformált alakok lelki világát. Különösen dicsérendő a magyar filmek szenvedélyessége. Azt hiszem, minél több magyar filmet fogunk látni a Szovjetunióban, annál inkább erősödik a barátság népeink és filmművészeink között. A magyar filmet mindig nagy örömmel várjuk, mert becsületes, derék, harcos barátot látunk benne. Inna Makarova Sztálin-díjas filmszínésznő válaszolt ezután a hozzá intézett kérdésekre: — A «Visszatért szerelem» című filmben Froszta szerepét alakítom. Ez mindössze harmadik filmszereplésem. Ezt megelőzően az «Ifjú gárda» és a «Falusi orvos» című filmekben játszottam. Az volt a fő célom, hogy ne ismételjem önmagam. Froszta alakjának megteremtésében igen sokat segített Pudovkin elvtárs. A film készítésekor négy hónapig éltünk egy Gorki körüli faluban és ez alatt az idő alatt megismertük azokat az embereket, akiket alakítani akartunk. Esténként eljártunk a kultúrházba és a falusi ifjúság megismerése nagy segítséget nyújtott nekünk. Sok érdekes élményünk volt, nekem például meg kellett tanulnom kombájnt vezetni. Bevallom őszintén, eleinte rettenetesen féltem a kombájntól, de mire befejeződtek a felvételek, mégis sikerült elsajátítanom ezt a nehéz mesterséget úgy, hogy az ottani kolhozelnök a búcsúzáskor azt mondta: "Makarova, maradjon nálunk kombájnvezetőnek!» — A filmszereplésen kívüli rendszeresen játszom színházban is, jelenleg a «Három katona» című darab egyik főszerepét alakítom. Nyáron valószínűleg az «Egy agronómus jegyzetei» című új filmben szerepelek, amely egy fiatal szerző első filmje lesz. Ligyia Szuharevszkaja Sztálin-díjas, az OSZSZSZK és a Tadzsik SZSZK érdemes művésze színészi munkájáról és jövő terveiről nyilatkozott. Egyik legközelebbi szerepét a Párizsi Kommünról szóló filmben alakítja. Egyébként elsősorban színházban játszik, filmekben ritkábban szerepel. A hazánkban tartózkodó többi szovjet művészekhez hasonlóan, ő is a Filmszínészek Színházának tagja. Ezután a vígjáték és a szatíra kérdéseiről beszélt. Ligyia Szuharevszkaja elmondotta, hogy általában komédiában szokott fellépni. —Volt idő — mondotta — amikor a kritikusok egy része kifogásolta a komédiát, mint műfajt, amely szerintük az új életben nem időszerű. Ennek eredménye az lett, hogy a komédia és a szatíra kereteit egy időben alaposan összeszűkítették. De a komédia kérdésében most termékeny viták folynak, amelyek nyomán az egész művészet továbbfejlődik. (MTI) Hja Kopalin Borisz Andrejev Ligyia Szuharevszkaja Harminchárom éves korában elpusztult Paál László, aki a realista magyar tájfestészetet szinte előzmények nélkül emelte Munkácsy társadalom- és emberábrázoló művészetével egyenrangú magaslatra. 1846-ban, két évvel Munkácsy után született, ama ajándékozó esztendők egyikében, amikor — a 48-as forradalom előestjén — gazdag áradással teremtenek elő nálunk a nagy realista festők: Munkácsy, Mészöly, Szinyei és Székely. A határozatlan, életpályáját kereső Paált, aki hol íróféle, hol gazdász, majd ügyvéd kívánna lenni, talán éppen a már népszerűsödő Munkácsy példája sodorja végkép igazi hivatása útjára. Nem véletlen, hogy a közös sors s a hasonló lelki- és művészalkat korán összehozza őket. Paál 16 éves, amikor — 1862-ben, Aradon — megismerkedik Munkácsyval. Gyermekkorát, a legfogékonyabb éveket, amelyek szűrőjén és érzékeny lemezén át egy életre döntő benyomások érik az emberfiát. vidéken, Berzován és Odvason töltötte hegyek, erdők környezetében. ★ ^Fejlődésében a bécsi Akadémia, ahol 1864-től öt esztendőt töltött, a felkészülése kezdette. Ezidőben a német akadémiákon csak recepteket, skolasztikus és dogmatikus szabályokat tanítottak, amelyek iskolamesteri módszere a nálánál gyengébb és kevésbbé eredeti tehetségeket örökre megbénította. Bécsben Paál csak kézműves oktatást kapott. A természet gyermekkorában ihlette meg egész életére a művészet szárnyainak suhanása Hollandiában érintette meg. 1870 nyarán Berlenbe, Hollandiába megy, s egyszerre felfedezi — egyrészt a páradús, lágy atmoszférájú holland tájban, másrészt a nagy holland mesterek: Rembrandt, Vermeer és Hals műveiben — a levegősség, a fény-árnyék, a színek és tónusok lágy egymásbaolvadásának szerepét. És ráeszmél a természet egyszerű vagy sokrétű szépségére, a jelentéktelennek látszó motívumok és dolgok szépségére, arra, ami a tájat igazán naggyá, mert emberivé teszi. Meglátta az ember és a természet kapcsolatát, a természetnek az emberre visszaható szépségét. Belülről látta meg, festőként a természetet, s a gyermekkorban felszívott hangulati, szubjektív elemekhez most a festő objektíven vizsgálódó képességének érzékletes megjelenítő ereje társult. Nemcsak az emberábrázolás, az igazi tájábrázolás alapfeltétele is a művész összeforrása tárgyával, az ábrázolóé az ábrázolttal: az azonosulás, a megértés és együttrezgés képessége. 1871-ben rövid londoni tartózkodása alatt megismerkedik Constable és Turner tájképművészetével. Ugyanaz évben Munkácsy hívására Düsseldorfban telepedik meg. 25 éves, mire egyénisége kibomlik, s e néhány év alatt, amikor a francia modern tájfestők — Millet, Diaz, Dupré, Rousseau, Corot és Daubigny — művészetével is megismerkedik, s egy nyarat ismét Hollandiában tölt, szélesre bontja tehetsége vitorláit. Nincs már benne bizonytalanság. Elhagyta a pepecselő, száraz, s a rajzot szinte csak kitöltő helyi színnel való festésmódot. Hollandia a széles, barnákba ágyazott foltokkal való festés, a gazdag tónusok világával ismertette meg; az angol és francia modern tájfestészet pedig a fényben remegő levegőnek a színekre és árnyékokra tett hatásával, az áttetsző színes árnyék, s a lokális szint plasztikussá gazdagító valőrök (színértékek) szerepével. Élete pedig a küzdelemmel, a nehézségek legyőzésével társította. E korban a művészek jórészét siettette a társadalom felbomlása a korai pusztulásra — s Paál mintha csak érezné korai halálát, összeszedi minden erejét, szenvedélyeivel hajtja, érzésvilágával átfűti azt, s hátralévő éveiben — milyen csekély számú van már hátra! — állandóan fokozódó munkatempóban dolgozik, s jut el a természeti valóság szintézisének, összefoglaló módon való tükrözésének kifejezéséhez. A Munkácsyval való egyre mélyebb barátság is fokozza munkakedvét. De Munkácsy 1871-ben végleg Párizsba költözik, s Paál, aki ekkor már egyre inkább csak munkája és barátságuk által él, tehetetlenül gyötrődik önmagában. Munkácsy, a kitűnő barát megérzi és megérti ezt: magához hívja, s Paál 1872 májusában Munkácsyhoz siet. Itt talál rá arra, ami művészete teljességéhez még hiányzott: a néki megfelelő táji környezetre. A fontainebleaui erdő, ahol a barbizoni művészek s azok utódai, majd Munkácsyval együtt Paál is oly sok időt, s annyi alkotó órát töltött, felidézi a hazai tájakat. Berzova és Odvos tájai merülnek fel a francia erdőkben, rátalál gyermekkori emlékképei mására. Haláláig itt dolgozott. Kutató szemével új és új törvényeit látta meg a valóság, a természet materiális és dialektikus igazságainak; egyre mélyebben fejezte ki tájaiban azt a hatalmas igazságot, hogy minden jelenség összefügg minden más jelenséggel, hogy semmi sem változhatatlan és örök, s hogy az összefüggések végtelen láncolatában a dolgok örökös egymásrahatásban működnek. A nagy realista művészek (Munkácsy, Courbet, Millet, Corot és Paul is), akik tudva-tudatlanul a materializmus törvényei szerint szemlélték és tükrözték a valóságot, éppen a dolgok egymásrahatásának és átváltozásának törvényszerűségét alkalmazták a festészetben. De kifejezték egyúttal az objektív világ képében a világnak értelmet, érzelmet, művészi hangzást adó s azt a maga képére áthasonító embert is. Így válik Paál tájművészete emberivé, így fejeződik ki a táj, az erdő, a természet objektív tükörképében önmaga is s mindaz, amit az ember _érzései, lelke és szenvedélyes énje által _a természethez hozzátehet. A nagy művész kezén így válik Emberivé maga a természet is. ★ Paál László életművének csak töredéke mintegy 20 festmény a százegynéhányból — van a Szépművészeti Múzeum birtokában. Nemcsak élete, műveinek sorsa is tragikus: az 1902-ben Budapesten rendezett első gyűjteményes kiállításon 49 művéből 9 elégett vagy súlyosan megsérült. A húsz műből jelenleg nyolc darabot láthatunk kiállítva. E nyolc mű az utolsó, barbizoni korszakból való, Paál érett korszakából tehát. Mind a nyolc remekmű, széles, összefoglaló s egyetlen tekintetre átfogóan festett. Nem pusztán egy-egy természeti részlet tükörképei: a táj, az erdő, a természet tömör, mélyértelmű összefoglalása, s nagyságuk éppen a gondolat, szemlélet és kifejezés kényszerítő erejű egysége által mérhető. Az erdő Mély homályában vagy aranyló fényzáporában, melyben lomb, levegő, a törzsek, ágak, gyökerek, a talaj, a nyirkos leheletű avar, a lágyzöld moha és a mindezt összefoglaló és szétválasztó fény-árnyék uralkodik: a természet végtelensége szólal meg. Nem oldja fel a fényben a fatörzsek pikkelyes kérgét, a gyökerek emberkézformáit, csak megfüröszt bennük, s a színes visszfényekkel, a rezgő félárnyakkal s egymásba szövődő tört színekkel teret, formát, nyüzsgő életet, valóságot éreztet. Nem illékony ez a természet, mint az impresszionisták — egy Monet vagy Pissaro — képein; a föld súlya, geológiai alakulata érződik s a belőle táplálkozó organizmusok, a gyökérzetükkel, oszlop tömör vagy görcsösen ágáló törzseikkel, zsúfolt vagy ritkás lombozatukkal fényért sóvárgó fák élete s az áradó, zúgó vagy lágyan sóhajtó levegőé. Erdeje magához ölel és befogad. Lombzápor hullatja arany tallérjait s teríti szőnyegét a mohos sziklákra. Ezüstfehérderékú bükkök és kicserepesedett vén tölgyek között járunk s a kép belseje hív titkába, mély árnyaiba. Fény villan a lombokon s áttör közöttük a villanó ég vagy a felhők fehér húsa; ágak ágálnak a lombok között. Hallod a csend szívedobogását s véled, hogy az őszi mélabú, melyet szívedben érezel, testvéreddé melegíti az erdőt. («Erdő belseje», «Fontainebleaui erdő»). Mély, barna homály — sűrűsödő este — szövi szálait; a lombok formái összefolynak s füledben zsong életed is s az esti erdő ezer nesze. Az utat mér alig látod s édes még a sejtés, bizsergető a félsz is. Megdermedten áll öt-hat faóriás, s a lombok leomló súlyos szövete között, mint szorongó szívből a kiáltás, az alkonyi ég világos foltja szökik fel. Vagy a sötétben kanyargó s lefelé lejtő erdei utacska partján ágál négy-öt nyírfácska; vörösbarnák, kékesfeketék árnyfoltjai zuhannak át az úton s lomb susog tompa-lágy foltokban a párásan elomló levegőég előtt. Zizzen még egy-két levél: szürkén, tompazölden s érezni a közelitő estét («Erdei út»). Patak partja keresztezi az utat. Mögötte nyárfák tömbje: a kékesszürke égenhullámzó ezüstzöld és zöldesfekete lombok foltjain át távolságokat csillant fel a fény. Kanyargó utacska siet a fák között s rajta az ember szeme a távolba szökik. Az érzéklét részeg gyönyörrel kóstolja az édess tejű világot. Mennyi távolság és forma, mennyi jóíze a világnak s öröme a szemnek — értelemnek! («Nyárfák»), így igéz magához Paál László művészete: hív és lenyűgöz s a valóság emberépítő szépségét hinti szét bennünk az érzéklet kifejezőerejével. Szenvedélyes, forró pátosz az övé, mely meleg karjaival öleli magához a valóság képeit, ez realizmusának titka, ábrázolásának ereje, tájművészetének humanizmusa. Bencze László PAÁL LÁSZLÓ (Halálának 75. évfordulójára) SZABAD NÉP Módosítások a Bolgár Kommumista Párt szervezeti szabályzatában Szófia, március 3. (TASZSZ) A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának március 2-i délelőtti ülésén befejezték a 3. napirendi pontotA Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának irányelvei a Bolgár Népköztársaság fejlesztését szolgáló 1953—1957. évi második ötéves tervhez* — megtárgyalását. A kongresszus áttért a 4. napirendi pontra: «Módosítások a Bolgár Kommunista Párt szervezeti szabályzatában». Erről a kérdésről Todor Zsivkov tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek folyamán a Bolgár Kommunista Párt jelentősen megnövekedett, gazdag politikai és szervezési tapasztalatokra tett szert. A pártban megjavult a politikai és szervezőmunka, fokozódott a pártszervezetek szervező és vezető szerepe, még jobban kifejlődött a pártdemokrácia. — A szervezeti szabályzatban — mondotta az előadó — tükröződniök kell azoknak a vívmányoknak, amelyeket a párt a szocializmus alapjainak lerakásáért vívott harcban elért, figyelembe kell venni továbbá jövőbeni társadalmi és gazdasági fejlődésünket. Pártunknak alkotó szellemben, jelenlegi helyzetünknek és elkövetkező fejlődésünknek megfelelően kell felhasználnia a Szovjetunió Kommunista Pártjának páratlanul gazdag tapasztalatait, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja új szervezeti szabályzatában fejeződnek ki. Todor Zsivkov a szervezeti szabályzat első cikkelyének következő megfogalmazását javasolta: «A Bolgár Kommunista Párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetségezeti szabályzat 1. cikkelyének új megfogalmazásában tükröznie kell a kommunista párt dicsőséges és győzelmes útja nagyszerű eredményeit. Az új megfogalmazásnak meg kell határoznia a párt legfőbb feladatait az adott pillanatban. Zsivkov a továbbiakban a párttagság kérdésével foglalkozott. Az új szervezeti szabályzat 2. cikkelyére a következő megfogalmazást javasolta:«A Bolgár Kommunista Párt tagja lehet a Bolgár Népköztársaságnak minden dolgozója, más munkáját ki nem zsákmányoló állampolgára, aki elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz annak megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a tagsági járulékot. A szervezeti szabályzatban — mondotta továbbá Zsivkov — teljesebben és pontosabban kell meghatározni a párttagok kötelességeit. Az előadó részletesen jellemezte ezeket a kötelességeket, amelyeknek a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának javaslata értelmében tükröződniök kell a szervezeti szabályzatban. A szervezeti szabályzat módosításai tervezetének jellegzetes sajátsága az — mutatott rá Zsivkov — hogy tartalmaz néhány olyan új tételt, amely a pártdemokrácia további kiszélesítésére, a párttagok jogainak hathatósabb védelmére irányul. Behatóan ismertette ezeket a tételeket. A párt legfelső szerveit érintve, az előadó rámutatott arra, hogy a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésével és a pártszervezetek munkájának felülvizsgálásával nem a központi bizottság ellenőrző bizottságát kell megbízni, ahogy a jelennem az ellenőrzést — munkája fontos rszeként — magában a központi bizottságban kell összpontosítani. Befejezésül Todor Zsivkov elmondotta: A Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának a párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó módosításokról nyilvánosságra hozott tervezetét széleskörűen megvitatták a pártszervezetekben és az idei megyei beszámoló és vezetőségválasztó pártkonferenciákon. A pártszervezetek és egyes párttagok több mint ötezer megjegyzést, módosítást és kiegészítést terjesztettek elő a tervezethez, amelyek közül sok célszerű. Ezeket figyelembe kell venni a szervezeti szabályzat végleges megszerkesztésénél és jóváhagyásánál. A párt új szervezeti szabályzata hatalmas szervező és mozgósító erejű okmány. Tekintélyes és hathatós fegyver lesz pártunk kezében a további szervezeti megerősödést célzó munkájában, a párt és a néptömegek közötti kapcsolatok kiszélesítésében, mozgósítani fogja a dolgozók alkotó energiáját a VI. pártkongresszus határozatainak megvalósítására, hazánk további felvirágoztatására. A Bolgár Kommunista Párt VI. kongreszszusának március 2-i délutáni ülésén megvitatták Todor Zsivkov beszámolóját, a küldöttek felszólalásukban egyhangúlag helyeselték azokat a módosításokat, amelyeket a Bolgár Kommunista Párt központ bizottsága javasolt a párt szervezeti szabályzatában. . Anton Jugovnak, a központi bizottság politikai bizottsága tagjának javaslatára a kongresszus Vuko Cservenkovval az élen bizottságot választott, amelyet megbízott azzal, hogy dolgozza ki és terjessze a legközelebbi kongresszus elé a Bolgár Kommu- Meghalt A. K. Grehov elvtárs, a Bolgár Esramanista Párt keresült bizottságának tagja Szófia, március 3. (MTI) A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának elnöksége és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa mély fájdalommal jelentette, hogy hosszas és súlyos betegeskedés után, március 2-án elhunyt Ászén Kirilov Grekov altábornagy, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, nemzetvédelmi miniszterhelyettes. Ászén Kirilov Grekov temetésére bizottságot alakítottak, Ferdinand Kozovszki, a hazafias arcvonal országos tanácsa állandó irodája titkárának elnökletével. Aszén Kirilov Grekov holttestét a Néphadsereg Központi Házában ravatalozták fel. Temetése március 4-én lesz. Összeesküvést lepleztek le Egyiptomban Kairó, március 3. (TASZSZ) Az «Egyptian Gazette» című kairói lap március 3-i jelentése szerint a Kairóban történt incidensekkel kapcsolatos hatósági vizsgálat eredményeként ismeretessé vált, hogy a reakciós és lázadó elemek egy csoportja nagy összeesküvést szervezett. Az összeesküvőket a hatóságok letartóztatták, összesen 118 embert tartóztattak le, köztük Ahmed Husszeint, a már nem létező «szocialista párt» volt vezetőjét és Abdul Kader Aodát, az idén januárban feloszlatott «muzulmán testvériség» nevű szervezet volt alelnökét. Sajtójelentések szerint külön bíróságok alakulnak az említett összeesküvésben résztvett személyek ügyének tárgyalására. három nyugati külügyminiszter különértekezletet tart a genfi értekezlet előtt Párizs, március 3. (MTI) Az «AFP» értesülése szerint az április 26-án kezdődő genfi értekezlet előtt a három nyugati külügyminiszter Párizsban különértekezletet tart. Az angol külügyminisztérium közölte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok között diplomáciai síkon tanácskozások kezdődtek a genfi értekezlettel kapcsolatos kérdésekről. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága felszólította a kormányt: emeljen vétót a nyugatnémet felfegyverzés előkészítése ellen Párizs, március 3. (MTI) A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délelőtt — Gilbert de Chambrun haladó képviselő javaslatára — egyhangúlag elfogadta a következő javaslatot. •A nemzetgyűlés külügyi bizottsága — miután értesült arról, hogy a szövetségi gyűlés több olyan módosítást szavazott meg, amelyek azt a feltételezést viszik be a nyugatnémet alkotmányba, mintha Nyugat-Németország szuverén állam volna a katonai ügyek intézésében — úgy véli, hogy figyelembe kell venni és gyakorolni kell Franciaország jogait, amelyekkel a megszállási státus alapján rendelkezik. A külügyi bizottság felhívja tehát a kormányt, hogy utasítsa a francia főbiztost: már most figyelmeztesse a német kormányt, hogy Franciaország kormánya ellenzi a szövetségi gyűlés által tervbe vett intézkedések megvalósítását, amennyiben a szövetségi tanács (a német parlament felsőháza) is megerősíti azokat. Ismeretes, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés az alkotmány egyértelmű módosítását szavazta meg, amely lehetővé tenné Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és a kötelező katonai szolgálat bevezetését. Robert Schuman volt külügyminiszter és társai hevesen ellenezték a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában Gilbert de Chambrun javaslatának elfogadását. Végül is azonban jobbnak látták, hogy a többséggel együtt szavazzanak, azt remélve, hogy ily módon csökkenthetik, a javaslat jelentőségét. Schärf osztrák alkancellár mentegetőzése A «DPA» hírügynökség részletesen kommentálja Schärf osztrák alkancellárnak, a jobboldali Osztrák Szocialista Párt elnökének magatartását az úgynevezett Szocialista Internacionálé brüsszeli értekezletén. Schärf az «európai védelmi közösségi» szerződésre vonatkozó határozati javaslat feletti szavazásnál az «európai védelmi közösség» mellett foglalt állást. Az Osztrák Szocialista Párt elnökének állásfoglalását szocialista részről azzal igyekeztek mentegetni, hogy az «Osztrák Szocialista Párt hozzájárulása nem jelenti azt, hogy a párt támogatja Ausztria belépését az európai védelmi közösségbe. Schärf kedden az «Arbeiter Zeitung» hasábjain folytatta a mentegetőzést és azt bizonygatta, hogy «az osztrák szocialisták pozitív állásfoglalása a Szocialista Internacionálénak... az európai védelmi közösségre vonatkozó határozatával kapcsolatban nem tekinthető az osztrák semlegesség elvi feladásának». Schärf hozzátette, hogy «Ausztria hajlandó kijelenteni, hogy nem akar résztvenni egyetlen katonai szövetségben sem». Noha az osztrák jobboldali szocialisták magyarázgatni próbálják brüsszeli állásfoglalásukat, Ausztriában világosan látják, hogy Scharfék az amerikaiak politikájának útját egyengetik Ausztriában. Még az Osztrák Néppárthoz közelálló körökben is hangsúlyozzák, hogy «az Osztrák Szocialista Párt ezzel a lépésével közvetlenül a berlini értekezlet után jelentős külpolitikai pálfordulást tett az erő politikája felé». Az «Österreichische Volksstimme» az Osztrák Szocialista Pártnak az «európai védelmi közösségi» szerződés kérdésében folytatott végzetes politikáját kommentálja. A lap rámutat, hogy Ausztriában nyíltan és föld alatt egyaránt működnek olyan erők, amelyek elő akarják készíteni az utat az új német militarizmus számára. Az Osztrák Szocialista Párt vezetésében is nagyon erősek azok az elemek, amelyek újabb «Anschluss» érdekében fejtenek ki tevékenységet. Volt náci újságírók kezükben tartanak fontos régi szociáldemokrata lapokat és nagynémet politikát folytatnak. Hasonló politikát folytatnak az Osztrák Szocialista Párt vezetőségének egyes tagjai is. Az egész pártvezetőség támogatja az amerikaiaknak az európai hadsereggel kapcsolatos mesterkedését, amellyel új német fasiszta hadsereget akarnak létrehozni.A berlini értekezlet óta eltelt néhány nap újból bebizonyította: a Szovjetunió védi a békét, védi Ausztriát az új Anschluss veszélyétől — írja végül az «österreichische Volksstimme». — Az osztrák kormány politikája viszont aláássa országunk függetlenségét. Ez a politika a nép érdekei ellen, a béke ellen irányul, ezért meg kell változtatni. Nem arra van szükségünk, hogy az amerikai politikát támogassuk, amely a német militarizmust újjá akarja éleszteni az Európa-hadsereg alakjában, hanem határozott, megrendíthetetlen függetlenségre. Ez az út vezet a biztos békéhez és Ausztria függetlenségéhez. (MTI) A dán községi választások eredménye Kedden községi választásokat tartottak Dániában. A legtöbb mandátumot a szociáldemokraták szerezték meg, akik növelték mandátumaik számát. Nagy veszteséget szenvedett a reakciós jogállam párt és a konzervatív párt. Dánia Kommunista Pártja megtartotta Kopenhágában 6 mandátumát. A «DPA» hírügynökség jelentése szerint Kopenhágában és az ország 85 városában a következőképpen oszlanak meg a mandátumok: szociáldemokrata párt 625 mandátum, konzervatív párt 226 mandátum, baloldali (Venstre) párt 135 mandátum, radikális baloldali (Venstre) párt 56 mandátum, Dánia Kommunista Pártja 20 mandátum, jogállam párt 7 mandátum. (MTI) A KÜLPOLITIKA HÍREI — ÖT EGYIPTOMI KATONATISZT érkezett Kairóból Karacsiba, hogy tanulmányozza a pakisztáni hadsereg kiképzőközpontjait. Az egyiptomi tisztek egy hónapig maradnak Pakisztánban — jelenti az «MTI». — FEJSZÁL, IRAK KIRÁLYA — az iraki kormány közlése szerint — március 12-én hivatalos látogatást tesz Pakisztánban — jelenti az «AFP». — ANGLIA ÉS WALES LAKOSSÁGÁNAK SZÁMA hivatalos adatok szerint 44,090.000, Skóciáé 5,096.000, Észak-Írországé 1,370.000. Az Egyesült Királyság lakosságának összlétszáma tehát 50,556.090 — jelenti a «TASZSZ». — SZÍRIA ÚJ ELNÖKE nyilatkozatot adott ki arról, hogy visszaállítják a régi alkotmányt, amely Sisakli hatalomrajutásáig volt érvényben — jelenti a londoni rádió. — SZÍRIA EGÉSZ TERÜLETÉN BEZÁRTÁK a volt Sisakli-párt, az Arab Felszabadulási Párt helyiségeit — jelenti az «AFP». — AZ ANGOL ALSÓHÁZ vitát folytatott a hadügyi költségvetésről. A költségvetés a katonai kiadások további növelését irányozza elő és 1954—1955-re több mint 1600 millió fontot szán fegyverkezésre — jelenti az «MTI». — ARTHUR DEAN, aki az ENSZ képviselője volt Panmindzsonban a koreai politikai értekezletet előkészítő tanácskozások során, lemondott az amerikai külügyminisztériumban viselt állásáról — jelenti a londoni rádió. — SZAUD KIRÁLY menedékjogot adott Adib Sisakli volt szíriai államelnöknek. Si-Isakli már megérkezett Riadba, Szaúd- Arábia fővárosába. (MTI) |——________ Az Országos Béketanács nagygyűlése Az Országos Béketanács szerdán délután nagygyűlést rendezett az építők Rózsa Ferenc kultúrotthonában. A nagygyűlés keretében a berlini nagyhatalmi értekezletre kiküldött magyar újságírók közül Novobáczky Sándor, a «Szabad Nép» szerkesztőbizottságának tagja és Nemes György, az Országos Béketanács munkatársa számolt be berlini tapasztalatairól. A nagygyűlésen felszólalt Dévai László, a Ganz Vagongyár sztahanovista acélöntője és Kincses József, a XXI. kerület békebizottságának titkára. (MTI) Szovjet vendégeink látogatásai Gluscsenko professzor szerdán ellátogatott Mátraszentlászlóra, a kompolti kísérleti gazdaság fagykísérleti állomására., A. J. Guzanov, a kosztromaterületi Ogorodnyik kolhoz elnöke szerdán Emődön a Szabadságharcos termelőszövetkezetet látogatta meg. J. M. Nyeprincev Sztálin-díjas festőművész, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának levelezőtagja szerdán ismét az Országos Szépművészeti Múzeumba látogatott el. J. Ty. Leszjuk szerdán délután felkereste a pécsi «Doktor Sándor» kultúrotthont, este a pécsi Nemzeti Színház előadását tekintette meg. (MTI)