Szabad Nép, 1955. június (13. évfolyam, 150-179. szám)

1955-06-29 / 178. szám

SZERDA, 1955. JÚNIUS 29 Tito elnök a Szovjetunióba látogat A Jugopress hírügynökség közli: jól tájékozott körökből ismeretessé vált, hogy a Szovjetunió képviselői a nemrég lezajlott jugoszláv—szovjet tárgyalások idején meghívták Joszip Broz-Tito köztársasági elnököt, láto­gasson el a Szovjetunióba. Ugyanezekből a körökből ismere­tessé vált, hogy Tito elnök elfogadta a meghívást. (MTI) Nehru miniszterelnök távirata Bulganyin elvtárshoz Moszkva, június 28. (TASZSZ) Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke a követ­kező táviratot küldte N. A. Bulga­­nyinnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének: „N. A. BULGANYIN Oexcellenciá­­jának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. A Szovjetunióban tett látogatásom befejeztével őszinte köszönetet sze­retnék mondani önnek mindazért a figyelmességért, jóindulatért és ven­dégszeretetért, amelyben Excellenciád és munkatársai engem részesítettek. Azt is szeretném tudatni Excellen­­ciáddal, milyen mély érzéseket vál­tott ki bennem annak a szeretetnek az őszinte megnyilvánulása, amelyet a Szovjetunió népei irántam min­denütt tanúsítottak. Mindazok a he­lyek, amelyeken jártam, és az em­berek, akikkel találkoztam, örökre friss emlékként maradnak meg em­lékezetemben. Ha látogatásom­­előse­gítette nézeteink mélyrehatóbb, köl­csönös megértését és barátságunkat, valamint azt az eltökélt szándékun­kat, hogy a közös felvirágozásért munkálkodjunk, akkor úgy érzem, elegendő jutalmat kaptam. Számítok az önnel való találko­zásra Indiában. DZSAVAHARLAL NEHRU Varsó, 1955. június 25.“ Nehru megbeszélése Raab osztrák kancellárral a nemzetközi helyzetről és az indiai—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről Bécs, június 28. (TASZSZ) Nehru indiai miniszterelnök auszt­riai látogatásáról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke június 27-én meglátogatta Raab kancellárt. A lá­togatásnál jelen volt Schärf alkancel­­lár, Figl külügyminiszter és Kreiáky államtitkár. Nehrut N. R. Pillái, az Indiai Köztársaság külügyminiszté­riumának főtitkára, A. Husszain, az Indiai Köztársaság külügyminiszté­riuma európai osztályának vezetője, K. P. S. Menen, az Indiai Köztársa­ság moszkvai és varsói nagykövete, valamint budapesti követe, továbbá Mohan Szing Mehta, India bécsi kö­vete kísérte. A beszélgetés során részletesen megtárgyalták a nemzetközi helyze­tet. Különös figyelmet fordítottak Ausztriának az államszerződés meg­kötése utáni helyzetére. Ezenkívül megvitatták, milyen módon lehetne fejleszteni és kiszélesíteni India és Ausztria gazdasági kapcsolatait. Az indiai miniszterelnök sajtónyilatkozata Bécsben Nehru indiai miniszterelnök látoga­tást tett Körner köztársasági elnök­nél, Raab kancellárnál és Scharf al­kancellárnál. Az osztrák kormány ebédet adott az indiai miniszterelnök tiszteletére. Június 27-én Dzsavaharlal Nehru sajtóértekezletet tartott az osztrák és külföldi újságírók részére. Az új­ságírók főként a békés egymás mel­lett élésre, a leszerelésre, Németor­szág újraegyesítésére, Indlia nemzeti fejlődésére vonatkozó kérdéseket in­téztek hozzá. Nehru a kérdésekre válaszolva ki­emelte, hogy meggyőződése szerint lehetséges a békés egymás mellett élés eszméjének széleskörű támoga­tása. Rámutatott, hogy a nagyhatalmak a leszerelés kérdésében hosszú évek óta most értek el első ízben bizonyos közeledést nézeteik között, és indo­kolt az a remény, hogy ebben a kér­désben végeredményben megállapo­dás jön létre. Június 27-én este Nehru Salzburg­ba utazott, hogy tanácskozzék In­diának az európai fővárosokban akk­reditált nagyköveteivel. KÜLFÖLDI HÍREK — Mukerdzsi légimarsall, az in­diai légierők, vezérkari főnöke a szovjet kormány meghívására indiai tisztek egy csoportjával a Szovjet­unióba utazik és részt vesz a moszk­vai repülőnapon. (TASZSZ) — A Szovjetunió, a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK küldött­sége, amelyek az ENSZ jubileumi ülésszakán vettek részt, június 27-én elutaztak San Franciscóból. (TASZSZ) — A saarvidéki belügyminiszté­rium betiltotta a kommunista párt valamennyi taggyűlését és területi értekezletét. A taggyűléseken és ér­tekezleteken a „Saar-statutum“, vala­mint a megtévesztő „népszavazás“ kérdéséről fejtették volna ki a párt álláspontját. (ADN) • — Erzsébet angol királynő és fér­je, az edinburghi herceg hazaérkezett háromnapos norvégiai hivatalos lá­togatásáról. (MTI) — Egy amerikai katonai gépkocsi összeütközött Bois de Boulogne-ban keddre virradóra egy francia sze­mélygépkocsival. A személyautó négy francia utasa azonnal meghalt. Az amerikai gépkocsi vezetője a sze­rencsétlenség után az erdőbe mene­­kü­lt. A rendőrség keresi. (MTI)­­ Bombamerényletet követtek el Tuniszban keddre virradóra az ame­rikai propagandaközpont ellen. A merénylet nagy károkat okozott. (MTI)­­ Lord Ismay, az Északatlanti Szövetség főtitkára bejelentette, hogy az Atlanti Tanács miniszteri ülést tart Párizsban július 16-án. Az ülés alkalmat ad arra, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei eszme­cserét folytassanak az Északatlanti Szövetség többi tagállamainak mi­nisztereivel a genfi értekezlet előtt. (MTI) Amikor a népek önrendelkezési jogát védelmezzük, a béke ügyét is védjük Lukács György elvtárs felszólalása a helsinki béke-világtalálkozón Helsinki, június 28. (MTI) A béke-világtalálkozó hétfői ülésén, amelyen Alain Le Léap, a Francia Általános Sza­kszervezeti Szövetség főtitkára elnökölt, Izland, Belgium, Csehszlová­kia, India, Nyugat-Német­or­szág, Görögország, Olaszország, Magyarország, Columbia, Indonézia, Albánia, Törökország, Egyiptom és Svédország küldöttei szólaltak fel. Az ülésen beszédet mondott Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a magyar küldöttség tagja. A világ­szerte ismert magyar tudóst a­­kongresszus részvevői melegen ünnepelték. Lukács György a többi között a következőket mondotta: második szomszédos népek önrendelkezési jo­gát sértő állandó interveniálása ké­szítette elő és robbantotta ki. Ko­runk történetének egy általános lé­nyéről van tehát itt szó. De nem csu­pán történelemről , aktuális politi­káról is. Mindannyian ismerjük Dulles és Eisenhower urak fontos jelszavát Közép-Európa ama népeinek „felsza­badításáról“, amelyek, mint végre szabaddá vált nemzetek a világhábo­rú után létrehozták a népi demokrá­ciákat. Ez a jelszó közvetlenül fenye­geti önrendelkezési jogunkat, azt a jogot,­ hogy saját nemzeti életünket úgy rendezzük be, ahogyan azt né­pü­nk többsége kívánja. Nem akarunk mások belügyeibe avatkozni, de azt sem tűrjük, világháborút Hitlernek a Teljesen érthető és helyes is, ha akkor, amikor a béke megőrzése és a népek önrendelkezési joga közötti összefüggésről van szó — mindenek­előtt a gyarmati és félgyarmati né­pek képviselői szólalnak meg. Hi­szen ténylegesen náluk, az ő sorsuk alakulásában dől el messzemenően: meg tudja-e valóban hiúsítani a né­pek akarata a reakciósok kis cso­portjának agressziós szándékait, meg tudja-e őrizni, biztosítani tudja-e az emberek milliói számára a szabad és békés életet. » A bandungi konferencia az embe­riség számbelileg nagyobb részének megmutatta a helyes utat, konkreti­zálta és továbbfejlesztette azt a mű­vet, amely a koreai fegyverszünettel kezdődött és a genfi konferenciával Vietnamra is kiterjedt. Mindezek általánosan ismert és el­ismert dolgok. Ismeri és elismeri őket a magyar nép is, amelynek nevében én itt szólok. Mégis úgy gondolom, akkor lesznek szavaim ezeknek a tö­rekvéseknek és határozatoknak szel­lemével a legteljesebb összhangban, ha a népek önrendelkezési jogának, és a béke megőrzésének problémáját saját népem nemzeti érdekeiből ki­indulva, közvetlenül azt képviselve igenlem. Mi, magyarok kis nép vagyunk, amely nagyhatalmak közé beékelve, ezer év óta, fennállása óta kénytelen volt küzdeni azért a jogért, hogy sor­sát maga határozhassa meg. Nem kí­vánom itt önöket ennek a küzdelem­nek történetével terhelni, csupán a legutóbbi idők legjelentősebb tényei­­re utalok. Egy évszázaddal ezelőtt, midőn né­pünk mérsékelt polgári újjászervező­dését kísérelte meg, a Habsburgok, s később a Romanovok fegyveres in­tervenciója támadt rá s csaknem két évig tartó véres háborúra volt szük­ség, hogy meghiúsítsák azokat a jo­gos követeléseket, amelyekkel né­pünk szabadságáért és függetlenségé­ért síkraszállt. Az utolsó évtizedekben pedig a né­met imperializmus nyomása és belső ügyeinkbe avatkozó politikája so­dort minket két világháborúba. Két ízben jutott hazánk idegen érdeke­kért rákényszerített háborúban ör­vény szélére, abba a veszedelembe, hogy elveszti nemzeti létét. Amikor pedig, hogy e nyomástól szabaduljon, 1919-ben népünk végre saját lábára akart állni, megint csak véres, fegyveres imperialista inter­venció akadályozta meg ebben. Tudjuk, nem állunk egyedül ezek­kel a nemzeti tapasztalatainkkal. Európa története azt mutatja, hogy a nagy háborúk túlnyomó többsége annak következtében tört ki, hogy egyes nagyhatal­mak reakciós módon megsértet­ték más népek önrendelkezési jogát. Az első világháborúhoz az szolgált kiváló alkalomként, hogy Ausztria Szerbia belső ügyeibe avatkozott, s a A helsinki béke-világtalálkozó hét bizottsága kedden befejezte tanács­kozásait és átnyújtotta a munkájáról szóló összefoglaló jelentéseket az el­nökségnek. Az elnökség a jelentések alapján megfogalmazott határozati javaslatokat megvitatás és jóváha­gyás végett a mai záróülésen terjeszti a teljes ülés elé. A béke-világtalálkozó úgy döntött, hogy a még hátralevő felszólalások egy részét, amelyek idő­hiány miatt nem hangzanak el, fel­veszik a béke-világtalálkozó nyomta­hogy mások avatkozzanak be a mi problémáinkba. S itt nemcsak a mi önálló, szabadon választott nemzeti létünk megalakí­tására való jogunkat fenyegetik, ha­nem a lengyel, cseh, román, bolgár és albán népekét is. A népi de­mokratikus országok varsói szerző­dése, egymással és a Szovjetunióval, védelme nemzeti érdekeinknek, és egyúttal védelme a világ békéjének is. Az Egyesült Államok államférfiai­­nak nyilatkozatára a Pravda éles­hangú válasza kiemelte, hogy a Szovjetunió számára nem képezheti megvitatás alapját egy olyan mód­szer, amely beavatkozást jelent sza­bad népek belső ügyeibe. A kis népek önrendelkezési jogá­nak kérdése számunkra, magya­rok számára sorskérdés, egyben a világpolitika egyik sarkalatos pontja. Amikor mi a népek korlátlan ön­rendelkezési jogát védelmezzük, nem­csak a békét védjük, hanem azt is, ami a békével elszakíthatatlan kap­csolatban van, a népek korlátlan ha­ladását is. tásban megjelenő jegyzőkönyvébe, amelyet eljuttatnak a helsinki ta­nácskozások valamennyi részvevőjé­hez, a békeszervezetekhez és a saj­tóhoz. Fagerholm, a finn nemzetgyűlés elnöke fogadást adott a béke-világ­találkozón megjelent külföldi parla­menti képviselők tiszteletére. A hel­sinki egyetem rektora tudományos összejövetelen látta vendégül a bé­ke-világtalálkozón részvevő külföldi egyetemi tanárokat és docenseket. A békét akarjuk építeni a szabadság útján Jean-Paul Sartre a békemozgalom feladatáról Jean-Paul Sartre francia író, a bé- milyen óriási szerepet tölt be a nem­be-világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén beszédet mondott. Kifejtette, hogy nézete szerint egyes szónokok­nak nem programot kellett volna adniuk és kiemelni azt, ami eltéré­sekre ad okot, hanem inkább arról kellett volna beszélniük, ami egység­be fűzi őket. Ez az egység megvan. Mi, a­kik ide eljöttünk, békét aka­runk. Vannak közöttünk olyan küldöttek — mondotta —, akiknek népes kor­mányaikkal egyetértésben békét akarnak, és vannak olyan küldöttek, akik ellenzéket képviselnek országuk hivatalos politikájával szemben. Ez a tény még jobban kiemeli annak a mozgalomnak népi jellegét, amely idevezetett bennünket. Mi valamennyi állam békés együtt­élését akarjuk, tekintet nélkül rend­szereik különbözőségére. A mi bé­kénknek az államok közötti viszo­nyok tényleges megváltozását kell eredményeznie. Sartre a továbbiakban elmondotta,­zetközi életben a Szovjetunió és az Egyesült Államok, majd­­hangsúlyoz­ta, hogy a béke oszthatatlan. Ha az atomfegyver tényleges eltiltását a­kar­­juk — mondotta —, általános lesze­relést, valamint a két nagyhatalom együttműködését kell kívánnunk. Csakis ez az együttműködés rombol­hatja le a tömbök rendszerét. E két nagyhatalomnak megegyezésre kell jutnia abban, hogy szavatolják min­den állam függetlenségét. Lehet-e bennünket „semlegességpártiaknak“ nevezni? Nézetem szerint valameny­­nyien nem annyira semlegességet óhajtunk, mint inkább országaink függetlenségét. Országaink szempont­jából nem annyira arról van szó, hogy semlegesek maradjanak egy­ há­borúban, mint innkább arról, hogy akadályozzuk meg a háborút, helyre­állítva saját szuverenitásunkat. Sartre röviden így fogalmazta meg a békemozgalom­ feladatát: „A békét akarjuk építeni a szabadság útján, és vissza akarjuk adni a népeknek sza­badságukat békével.“ A béke-világtalálkozó ma tartja záróülését ­ A kínai népi felszabadító hadse­reg légierői hétfőn a délkelet-kínai tengerpart felett lelőtték a Csang Kaj-sek-klikk egyik F—84 jelzésű lökhajtásos gépét és megrongálták gy PBY jelzésű repülőgépét. (Új- Kína) „A népek célja: a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke" A közgyűlés elnökének nyilatkozata az ENSZ jubileumi ülésszakának záróülésén San Francisco, június 28. (TASZSZ) Június 26-án, az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepélyes üléssel be­fejeződött az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszaka. Az ünnepélyes ülésen van Kleffens rövid beszédet mondott, amelyben rámutatott, hogy az ENSZ-tagálla­­mok képviselőinek jelentős­ része tá­jékoztatta őt arról a közös kívánság­ról, hogy a záróülésen összegezze az ülésszak jelentőségét. Ezzel kapcso­latban van Kleffens felolvasta a kö­vetkező nyilatkozatot: Az ENSZ megalakulásának 19. évfordulója alkalmából San Francis­cóban tartott ENSZ jubileumi ülés­szak összes részvevői ismét megerő­sítik azt a közös elszántságukat, hogy megmentik a jövő nemzedéket a há­ború borzalmaitól. Az 1945. június 26-án kezdődött tíz esztendő újabb jelentőséget és halaszthatatlanságot adott a népeik ezen általános törek­vésének, mer­t népeik tudják, hogy egy újabb háború a most rendelke­zésre álló fegyverek alkalmazásával felmérhetetlen szerencsétlenséget zú­dítana az emberiségre. A népek cél­ja az alapokmány világos szövegének megfelelően a biztonságon, az igaz­ságosságon és a jószomszédi viszo­nyon alapuló béke. 2. A­­népek ismételten kinyilvánít­ják közös ragaszkodásukat az ENSZ- alapok nr irányba foglalt célokhoz és el­vekhez.. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, hogyan teljesítik az államok ezeket a célokat és támogatják eze­ket az elveket egymáshoz fűződő kap­csolataikban. 3. ,A népek megerősítik eltökéltsé­güket , hogy újabb erőfeszítéseket tesz­rnek a vitás nemzetközi kérdések békés, eszközökkel való rendezésére — amire őket az alapokmány felszó­lítja —, és arra, hogy ne veszélyez­tessé­k a nemzetközi békét, biztonsá­got­­és igazságosságot, hogy békében, vala­­mint barátságban éljenek együtt. 4. A népek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy további erőfeszítése­i­ket tesznek a leszerelésre vonatkozó megegyezésre, ami nagyobb fokú biz­tonságot biztosíthat az államoknak, és elháríthatja a világról az atomrombo­lások veszélyét. A népek kijelentik: bíznak az államoknak abban az el­szántságában, hogy a fegyverkezési terhek megszűnésének eredménye­Berlin, június 28. (MTI) Blank nyugatnémet hadügyminisz­ter hétfőn nyilatkozatot tett a bonni szövetségi gyűlésben az újrafelfegy­­verzés politikájáról. Blank nyilatko­zatából kitűnik, hogy a bonni kor­mány úgynevezett „katona-törvé­nyek“ egész sorával akarja meggá­tolni a remilitarizálás elleni fellépé­seket. Blank nem titkolta: a bonni kormány szembe kivan szállni min­den parlamenti ellenvetéssel, hogy felfegyverzési terveit megvalósít­hassa. Blank behatóan foglalkozott a kényszertoborzás megvalósításá­val. Utalt rá, hogy a kényszertobor­záshoz szükséges előfeltételek meg­teremtése után sor kerül a hadköte­lezettségi törvény, a katonai büntető­törvénykönyv, valamint a bíróságok szervezetéről és a bűnügyi eljárásról szóló törvény módosítására. Az a tény, hogy három törvényjavaslat csupán a katonai személyek büntet­hetőségével foglakozik, mutatja, mennyire fél a kormány az ifjúság ellenállásától. A hadügyminiszter, hogy elcsitít­­son bizonyos polgári körökben is je­lentkező aggodalmakat, megígérte, hogy az új Wehrmacht „polgári el­lenőrzés“ alatt áll majd, és „nem tesz állam az államban“. Az Adenauer-párti képviselőcso­port helyeselte Blank nyilatkozatát­­ként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt a népek életfeltételeinek megjavítására fordítják.“ Van Kleffens ülésszaki elnöknek ezt a nyilatkozatát a jelenlevő kül­döttek egyöntetű tapssal helyeselték. Ezzel az ENSZ jubileumi ülésszaka véget ért. A kereszténydemokrata képviselőcso­port hangsúlyozta, hogy — mint a DPA hírügynökség jelenti — „tekin­tettel a küszöbönálló négyhatalmi tárgyalásokon a német állások meg­erősítésére, katonai téren is haladék­talanul meg kell kezdeni a párizsi szerződések megvalósítását“. A szociáldemokrata szövetségi gyű­lési frakció szóvivői szerint a kor­mány tervezete jelenlegi formájában képtelenség. » . A szövetségi gyűlés kedden vitát indított a hadügyminiszter nyilatko­zatáról. A nyugat-berlini szenátus elutasította­­vagy Berlin főpolgármesterének javaslatát Friedrich Ebert, Nagy-Berlin fő­polgármestere levelet intézett Nyu­­gat-Berlin polgármesteréhez. Leve­lében javasolta: kezdjenek haladék­talanul tár­gyalásokat Nagy-Berlin magisztrátusa és a nyugat-berlini szenátus között a Berlin kettészakadá­sa miatt­­keletkezett helyzet rendezé­sére. A nyugat-berlini szenátus — jólle­het kénytelen elismerni­ a lakosság megegyezési akaratát —, mégis kö­zölte, hogy nem hajlandó politikai sí­kon tárgyalásokat folytatni. (MTI) A bonni kormány „katona­ törvényekkel akarja támogatni újrafelfegyverzési politikáját Blank hadügyminiszter nyilatkozata SZABAD NÉP Békeünnepség Helsinkiben A Finn Békebizottság hétfőn este a helsinki Hesperia-ligetben nagy békeünnepélyt rendezett, amelyen a béke-világtalálkozó részvevői talál­koztak Helsinki lakosságának képvi­selőivel. Az ünnepély műsorán több neves külföldi békeharcos felszóla­lása, továbbá tánc- és zeneszámok szerepeltek. A lelkes hangulatú ün­nepség tűzijátékkal fejeződött be. (MTI) ­ennapi tisztí­tus Pekingben a kínai—indiai és a kínai—burmai közös nyilatkozat kibocsátásának évfordulóján Hétfőn ünnepi gyűlést tartottak Pe­­kingben a Kína és India, valamint a Kína és Burma miniszterelnöke által közreadott — a békés egymás mellett élés öt alapelvét tartalmazó — közös nyilatkozat kibocsátásának első év­fordulóján. A gyűlésen Csang Ven­­tien külügyminiszterhelyettes, Ting Hszi-lin, a Kínai—Indiai Baráti Tár­saság elnöke, N. Raghavan, India pe­kingi nagykövete és U Hla Maung, Burma pekingi nagykövete mondott beszédet. Fogadás a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumában Moszkva, június 28. (TASZSZ) A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság művészeinek szovjetunióbeli vendégszereplése alkalmából N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere június 27-én fo­gadást adott. A fogadáson jelen volt Vilma Buskovec, a ljubljanai Nemzeti Színház, Alekszandar Marinikovics, és Miroszlav Csangalovics, a belgrá­di Nemzeti Színház tagja, valamint Marijan Lipovsek zongoraművész, a ljubljanai zeneakadémia tanára. Meg­jelentek a fogadáson D. Vidics jugo­szláv nagykövet vezetésével a nagy­­követség munkatársai is. Szovjet részről jelen volt: V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminisz­­­terhelyettese, V. Sz. Kemenov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek mi­niszterhelyettese és több más sze­mélyiség. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. Az amerikai kormány hajszája az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság ellen Washington, június 28. (TASZSZ) „A felforgató tevékenységet ellen­őrző hivatal“ a napokban felszólította az Amerikai-Szovjet Baráti Társa­ságot, ismerje el, hogy a kommu­nista front“-hoz tartozik és kötelezte, hogy a belbiztonsági törvény alapján nyilvántartásba vétesse magát. John Kingsbury, az Amerikai—Szovjet Baráti Társaság országos tanácsának elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat, hogy a kormány által emelt vádat 16 olyan személy támasztja alá, aki „az FBI és a be­vándorlási szolgálat önkéntes vagy fizetett besúgója“. Az évforduló alkalmából a Kínai— Indiai Baráti Társaság elnöke és al­­elnöke üzenetet küldött Delhibe, az Indiai—Kínai Baráti Társaságnak. Az üzenetben legjobb kívánságaikat fe­jezik ki a két ország közötti barátság és együttműködés kiterjesztéséhez. A Kínai—Burmai Baráti Társaság elnöke és alelnöke Rangunba küldött üdvözlő üzenetet a Burmai—Kínai Baráti Társaságnak. (Új Kína) — A varsói helyőrség katonai tör­vényszéke ítélkezett egy amerikai kémközpont három ügynöke felett. Egy vádlottat halálra, egyet 15 évi, egyet pedig 8 évi börtönbüntetésre ítélt. (PAP) A francia köztisztviselők sztrájkra készülnek A francia kormánynak ezen a hé­ten nagy nehézséggel kell szembe­néznie. A közhivatalnokok különböző szakszervezetei bejelentették: ha jú­lius 1-ig nem kapnak ígéretet bér­­követeléseik teljesítésére, sztrájkba lépnek. A sztrájk érintené a minisz­tériumok, a posta, a kórházak, a me­teorológiai intézet, a társadalombiz­tosító intézet dolgozóit, a városi és a köztisztasági dolgozókat. Lehetséges, hogy amennyibenn sor kerül a sztrájk­ra, a vas- és fémipari dolgozók is belekapcsolódnak. Faure miniszterelnök és Médecin, a köztisztviselők ügyeinek intézésé­vel megbízott tájékoztatásügyi állam­titkár hétfőn fogadta a szakszerveze­tek képviselőit. A megbeszélés után a CGT közleményt adott ki, amely­ben megállapítja,­ hogy a kormány javaslatai alig térnek el a korábbiak­tól. A miniszterelnök csak arra tett ígéretet, hogy a köztisztviselők évi alapfizetését három éven belül fel­emeli. A jelenben egyáltalán nem helyeznek kilátásba fizetésemelést. A CGT ezért közleményében han­goztatja, hogy kitart a július 1-re szóló sztrájkfelhívás mellett. Hason­lóan nyilatkozott a köztisztviselők független szakszervezete is. A ke­resztény szakszervezetek központja túl hosszúnak minősítette a három­éves határidőt és elégtelennek tart­ja a kormány intézkedéseit a kisfi­zetésű tisztviselők követeléseinek tel­jesítésére. (MTI) 3 New York, június 28. (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyet­tese, a Szovjetunió külügyminisztere A. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnö­ke és V. Iadsz, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsá­nak elnöke üzenetet intézett Nazem el-Kudszihoz, a szíriai parlament el­nökéhez. Az üzenetben közlik, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa a két ország jó viszonyának elősegíté­„Belgrádban június 24-től 27-ig tárgyalások folytak Szrgya Prica jugoszláv külügyi államtitkár, vala­mint az Egyesült Államok, az Egye­sült Királyság és Franciaország belg­rádi nagykövete között. A tárgyalá­sok érintették az általános nemzet­közi helyzetet és az említett orszá­gokat közvetlenül érdeklő kérdése­ket. A tárgyalások további fontos lé­pést jelentenek azoknak a tanácsko­zásoknak sorában, amelyek egyénileg vagy kollektíven folytak a három nyugati hatalom kormányának kép­viselői és Jugoszlávia kormánya kö­zött. A véleménycsere szívélyes légkör­ben, kölcsönös bizalom közepette folyt, s alátámasztotta azt, hogy a négy hatalom kormánya nagy mér­tékben azonos véleményen van a tár­­gyalásokon megvitatott különböző nemzetközi kérdéseket illetően. E tár­gyalások különös jelentőséget nyer­nek a legutóbbi időben történt ked­vező nemzetközi események miatt. A négy hatalom kormányai megállapod­tak abban, hogy a megoldatlan kér­déseket békés eszközökkel és tárgya­lások útján kell rendezni. E tárgya­június 28-án San Franciscóból, az ENSZ jubileumi ülésszakáról hazaté­rőben New Yorkba érkezett, sére meghívja a Szíriai Köztársaság parlamentjének küldöttségét, látogas­son el a Szovjetunióba. Nazem el-Kudszi, a szíriai képvi­selőiház elnöke válaszüzenetében kö­zölte, hogy a szíriai parlament elfo­gadja a meghívást. A szíriai parla­ment tizenhat tagból álló küldöttsé­ge július 10-én szándékszik útnak in­dulni Damaszkuszból. (TASZSZ) másokon teljes egészében tiszteletben tartják, s elismerik valamennyi or­szág jogát a függetlenségre, az egyen­lőségre, az önvédelemre és a kollek­tív biztonságra, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A négy kormány to­vábbra is minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy elősegítse az ilyen kérdé­sek megoldását. A négy hatalom kor­mányai kifejezik szilárd meggyőző­désüket, hogy az erős és független Jugoszlávia léte és a teljes egyenlő­ség közepette folytatandó további együttműködésük elősegíti a békét és a biztonságot. Úgy vélik, hogy a Bal­kán-szövetség keretében kifejlődő gyümölcsöző és széleskörű együttmű­ködés szintén fontos hozzájárulás a béke és a biztonság ügyéhez a föld­kerekségnek ebben a részében. Úgy vélik, hogy az eszmecserének ez a módszere megteremti a jobb megértést közöttük és hozzájárul az általános nemzetközi helyzet és a vi­lágbéke ügyének megjavulásához. Meggyőződésük, hogy a köztük az utóbbi időben oly sok téren létrejött kapcsolatok fennmaradnak és to­vább fejlődnek.“ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására szíriai parlamenti küldöttség látogat a Szovjetunióba Hivatalos közlemény Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország tárgyalásairól Belgrád, június 28. (TASZSZ) Hétfőn délután Belgrádban a következő hivatalos közleményt hozták nyilvánosságra Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőinek tárgyalásairól. Bulganyin elvtárs választávirata Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István elvtárs üdvözletére RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának Budapest Szívből jövő köszönetet mondok önnek és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a 60. születésnapom alkalmából küldött testvéri üdvözletért és baráti jókívánságokért. N. BULGANYIN DOBI ISTVÁN elvtársinak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest Elnök Elvtárs, fogadja köszönetemet a 60. születésnapomi alkalmából kifejezett baráti üdvözletéért és jókívánságaiért. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Molotov elvtárs New Yorkba érkezett „Meg kell akadályozni, hogy világméretekben kövessenek el gyilkosságot!“ Brit munkások, tudósok, közéleti személyiségek követelik az atom- és hidrogén fegyver eltiltását London, június 28. Nagy-Britanniában ismét két jeles közéleti személyiség: Dr. G. K. Bell chichesteri püspök és Dr. Roger Tiltineton ismert antropológus emelte fel szavát az atom- és hidrogénbomba betiltásáért. „Ha a hidrogénbombát szabadjára engedik, akkor világméretekben kö­vetnek el gyilkosságot“ — hangoz­tatta a chichesteri püspök azon az istentiszteleten, amelyet a londoni Westminster Abbeyben az ENSZ megalakításának tizedik évforduló­ja alkalmából tartottak. — „Mindent meg kell tenni — folytatta —, hogy biztosítsák az atom- és hidrogén­fegyverek, és minden más tömeg­­pusztító fegyver kiküszöbölését és el­tiltását, valamint a hagyományos fegyverzetnek a minimumra csök­kentését, mégpedig hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett, és oly mó­don, hogy egyetlen országnak se le­gyen oka területi épségéért, vagy nemzeti függetlenségéért aggódnia.“ A chichesteri püspök hozzáfűzte: ..Hálásaknak kell lennünk azért, hogy az elmúlt néhány hét folyamán csökkent a nemzetközi feszültség és hogy a legmagasabb szinten terve­zett megbeszélések új reményeket keltenek. Az a meggyőződésem, hogy az egyszerű emberek a különböző or­szágokban jelentős szerepet játszot­tak annak a légkörnek a megterem­tésében, amely ezeket az eredménye­ket lehetővé tette.“ Tiltington professzor a brit orvos­­szövetség The Family Doctor című havi folyóiratába írt cikket ugyaner­ről a kérdésről. Tiltington professzor éles szavakkal bélyegezte meg a hid­rogénbombákkal való kísérletezést. Hangoztatta, hogy „Azok, akik azt ál­lítják, hogy a hidrogénbomba »békét hoz az emberiségnek nem akarják tudomásul venni: ha ezeket a fegyve­reket tovább fejlesztik, beláthatatlan következmények fenyegethetik az emberiséget.“ Tiltington professzor cikkében is­merteti azokat a tapasztalatokat, amelyeket a rádióaktivitásnak a kí­sérleti állatokra gyakorolt hatásá­val kapcsolatban szerzett. Az első két nemzedéknél még semmi változás nem volt megfigyelhető, de a későbbi nemzedékeknél a rádióaktivitás kö­vetkeztében öröklött daganatok és különböző szervi fogyatékosságok mutatkoztak. „Bizton állíthatjuk — állapítja meg a professzor —, hogy az embe­riséget még nem tettük ki nagy­mértékben a rádióaktivitásnak, de minden újabb hidrogénbomba növeli a kockázatot és efölött nem lehet könnyű szívvel napirendre térni.“ Sem a chichesteri püspök, sem Tiltington professzor nem vesz részt a brit békemozgalomban. Fejtegeté­seik annál jellegzetesebb megnyilvá­nulásai a Nagy-Britanniában kiala­kuló közhangulatnak. E hangulatot Cathleen Lonsdale, a londoni Uni­versity College vegytanprofesszora a brit atomtudósok egyesületének The Atom Scientist című lapjában a kö­vetkező szavakkal fejezte ki: „Ang­lia azáltal, hogy folytatja a hidrogén­bombák gyártását, szörnyű kockáza­tot vállal gyermekeink és unokáink jövője szempontjából. Az effajta er­kölcstelen kísérletekkel szinte gyil­kolásra tanítjuk az ifjúságot...“ De nemcsak tudósok és közéleti személyiségek emelik fel mind hatá­rozottabban szavukat. Múlt pénteken a vas- és gépipari szakszervezeti szö­vetség egyhangú határozatot fogadott el évi értekezletén, és ezzel csatlako­zott a többi angol szakszervezeti szö­vetséghez, amely már állást foglalt az atomfegyverek betiltása mellett. Ezt megelőzően a vasöntödes mun­kások és a kocsigyártó munkások szakszervezeti szövetsége követelte az atomfegyverek betiltását. A kocsi­gyártó munkások szakszervezetének szövetsége évi értekezletén országos sztrájkra hívta fel a brit munkássá­got az atomfegyverek betiltásának ki­vívására. Peter Fryer

Next