Szabad Nép, 1955. június (13. évfolyam, 150-179. szám)
1955-06-29 / 178. szám
SZERDA, 1955. JÚNIUS 29 Tito elnök a Szovjetunióba látogat A Jugopress hírügynökség közli: jól tájékozott körökből ismeretessé vált, hogy a Szovjetunió képviselői a nemrég lezajlott jugoszláv—szovjet tárgyalások idején meghívták Joszip Broz-Tito köztársasági elnököt, látogasson el a Szovjetunióba. Ugyanezekből a körökből ismeretessé vált, hogy Tito elnök elfogadta a meghívást. (MTI) Nehru miniszterelnök távirata Bulganyin elvtárshoz Moszkva, június 28. (TASZSZ) Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke a következő táviratot küldte N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének: „N. A. BULGANYIN Oexcellenciájának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. A Szovjetunióban tett látogatásom befejeztével őszinte köszönetet szeretnék mondani önnek mindazért a figyelmességért, jóindulatért és vendégszeretetért, amelyben Excellenciád és munkatársai engem részesítettek. Azt is szeretném tudatni Excellenciáddal, milyen mély érzéseket váltott ki bennem annak a szeretetnek az őszinte megnyilvánulása, amelyet a Szovjetunió népei irántam mindenütt tanúsítottak. Mindazok a helyek, amelyeken jártam, és az emberek, akikkel találkoztam, örökre friss emlékként maradnak meg emlékezetemben. Ha látogatásomelősegítette nézeteink mélyrehatóbb, kölcsönös megértését és barátságunkat, valamint azt az eltökélt szándékunkat, hogy a közös felvirágozásért munkálkodjunk, akkor úgy érzem, elegendő jutalmat kaptam. Számítok az önnel való találkozásra Indiában. DZSAVAHARLAL NEHRU Varsó, 1955. június 25.“ Nehru megbeszélése Raab osztrák kancellárral a nemzetközi helyzetről és az indiai—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről Bécs, június 28. (TASZSZ) Nehru indiai miniszterelnök ausztriai látogatásáról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke június 27-én meglátogatta Raab kancellárt. A látogatásnál jelen volt Schärf alkancellár, Figl külügyminiszter és Kreiáky államtitkár. Nehrut N. R. Pillái, az Indiai Köztársaság külügyminisztériumának főtitkára, A. Husszain, az Indiai Köztársaság külügyminisztériuma európai osztályának vezetője, K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság moszkvai és varsói nagykövete, valamint budapesti követe, továbbá Mohan Szing Mehta, India bécsi követe kísérte. A beszélgetés során részletesen megtárgyalták a nemzetközi helyzetet. Különös figyelmet fordítottak Ausztriának az államszerződés megkötése utáni helyzetére. Ezenkívül megvitatták, milyen módon lehetne fejleszteni és kiszélesíteni India és Ausztria gazdasági kapcsolatait. Az indiai miniszterelnök sajtónyilatkozata Bécsben Nehru indiai miniszterelnök látogatást tett Körner köztársasági elnöknél, Raab kancellárnál és Scharf alkancellárnál. Az osztrák kormány ebédet adott az indiai miniszterelnök tiszteletére. Június 27-én Dzsavaharlal Nehru sajtóértekezletet tartott az osztrák és külföldi újságírók részére. Az újságírók főként a békés egymás mellett élésre, a leszerelésre, Németország újraegyesítésére, Indlia nemzeti fejlődésére vonatkozó kérdéseket intéztek hozzá. Nehru a kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy meggyőződése szerint lehetséges a békés egymás mellett élés eszméjének széleskörű támogatása. Rámutatott, hogy a nagyhatalmak a leszerelés kérdésében hosszú évek óta most értek el első ízben bizonyos közeledést nézeteik között, és indokolt az a remény, hogy ebben a kérdésben végeredményben megállapodás jön létre. Június 27-én este Nehru Salzburgba utazott, hogy tanácskozzék Indiának az európai fővárosokban akkreditált nagyköveteivel. KÜLFÖLDI HÍREK — Mukerdzsi légimarsall, az indiai légierők, vezérkari főnöke a szovjet kormány meghívására indiai tisztek egy csoportjával a Szovjetunióba utazik és részt vesz a moszkvai repülőnapon. (TASZSZ) — A Szovjetunió, a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK küldöttsége, amelyek az ENSZ jubileumi ülésszakán vettek részt, június 27-én elutaztak San Franciscóból. (TASZSZ) — A saarvidéki belügyminisztérium betiltotta a kommunista párt valamennyi taggyűlését és területi értekezletét. A taggyűléseken és értekezleteken a „Saar-statutum“, valamint a megtévesztő „népszavazás“ kérdéséről fejtették volna ki a párt álláspontját. (ADN) • — Erzsébet angol királynő és férje, az edinburghi herceg hazaérkezett háromnapos norvégiai hivatalos látogatásáról. (MTI) — Egy amerikai katonai gépkocsi összeütközött Bois de Boulogne-ban keddre virradóra egy francia személygépkocsival. A személyautó négy francia utasa azonnal meghalt. Az amerikai gépkocsi vezetője a szerencsétlenség után az erdőbe menekült. A rendőrség keresi. (MTI) Bombamerényletet követtek el Tuniszban keddre virradóra az amerikai propagandaközpont ellen. A merénylet nagy károkat okozott. (MTI) Lord Ismay, az Északatlanti Szövetség főtitkára bejelentette, hogy az Atlanti Tanács miniszteri ülést tart Párizsban július 16-án. Az ülés alkalmat ad arra, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei eszmecserét folytassanak az Északatlanti Szövetség többi tagállamainak minisztereivel a genfi értekezlet előtt. (MTI) Amikor a népek önrendelkezési jogát védelmezzük, a béke ügyét is védjük Lukács György elvtárs felszólalása a helsinki béke-világtalálkozón Helsinki, június 28. (MTI) A béke-világtalálkozó hétfői ülésén, amelyen Alain Le Léap, a Francia Általános Szakszervezeti Szövetség főtitkára elnökölt, Izland, Belgium, Csehszlovákia, India, Nyugat-Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Columbia, Indonézia, Albánia, Törökország, Egyiptom és Svédország küldöttei szólaltak fel. Az ülésen beszédet mondott Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a magyar küldöttség tagja. A világszerte ismert magyar tudóst akongresszus részvevői melegen ünnepelték. Lukács György a többi között a következőket mondotta: második szomszédos népek önrendelkezési jogát sértő állandó interveniálása készítette elő és robbantotta ki. Korunk történetének egy általános lényéről van tehát itt szó. De nem csupán történelemről , aktuális politikáról is. Mindannyian ismerjük Dulles és Eisenhower urak fontos jelszavát Közép-Európa ama népeinek „felszabadításáról“, amelyek, mint végre szabaddá vált nemzetek a világháború után létrehozták a népi demokráciákat. Ez a jelszó közvetlenül fenyegeti önrendelkezési jogunkat, azt a jogot, hogy saját nemzeti életünket úgy rendezzük be, ahogyan azt népünk többsége kívánja. Nem akarunk mások belügyeibe avatkozni, de azt sem tűrjük, világháborút Hitlernek a Teljesen érthető és helyes is, ha akkor, amikor a béke megőrzése és a népek önrendelkezési joga közötti összefüggésről van szó — mindenekelőtt a gyarmati és félgyarmati népek képviselői szólalnak meg. Hiszen ténylegesen náluk, az ő sorsuk alakulásában dől el messzemenően: meg tudja-e valóban hiúsítani a népek akarata a reakciósok kis csoportjának agressziós szándékait, meg tudja-e őrizni, biztosítani tudja-e az emberek milliói számára a szabad és békés életet. » A bandungi konferencia az emberiség számbelileg nagyobb részének megmutatta a helyes utat, konkretizálta és továbbfejlesztette azt a művet, amely a koreai fegyverszünettel kezdődött és a genfi konferenciával Vietnamra is kiterjedt. Mindezek általánosan ismert és elismert dolgok. Ismeri és elismeri őket a magyar nép is, amelynek nevében én itt szólok. Mégis úgy gondolom, akkor lesznek szavaim ezeknek a törekvéseknek és határozatoknak szellemével a legteljesebb összhangban, ha a népek önrendelkezési jogának, és a béke megőrzésének problémáját saját népem nemzeti érdekeiből kiindulva, közvetlenül azt képviselve igenlem. Mi, magyarok kis nép vagyunk, amely nagyhatalmak közé beékelve, ezer év óta, fennállása óta kénytelen volt küzdeni azért a jogért, hogy sorsát maga határozhassa meg. Nem kívánom itt önöket ennek a küzdelemnek történetével terhelni, csupán a legutóbbi idők legjelentősebb tényeire utalok. Egy évszázaddal ezelőtt, midőn népünk mérsékelt polgári újjászerveződését kísérelte meg, a Habsburgok, s később a Romanovok fegyveres intervenciója támadt rá s csaknem két évig tartó véres háborúra volt szükség, hogy meghiúsítsák azokat a jogos követeléseket, amelyekkel népünk szabadságáért és függetlenségéért síkraszállt. Az utolsó évtizedekben pedig a német imperializmus nyomása és belső ügyeinkbe avatkozó politikája sodort minket két világháborúba. Két ízben jutott hazánk idegen érdekekért rákényszerített háborúban örvény szélére, abba a veszedelembe, hogy elveszti nemzeti létét. Amikor pedig, hogy e nyomástól szabaduljon, 1919-ben népünk végre saját lábára akart állni, megint csak véres, fegyveres imperialista intervenció akadályozta meg ebben. Tudjuk, nem állunk egyedül ezekkel a nemzeti tapasztalatainkkal. Európa története azt mutatja, hogy a nagy háborúk túlnyomó többsége annak következtében tört ki, hogy egyes nagyhatalmak reakciós módon megsértették más népek önrendelkezési jogát. Az első világháborúhoz az szolgált kiváló alkalomként, hogy Ausztria Szerbia belső ügyeibe avatkozott, s a A helsinki béke-világtalálkozó hét bizottsága kedden befejezte tanácskozásait és átnyújtotta a munkájáról szóló összefoglaló jelentéseket az elnökségnek. Az elnökség a jelentések alapján megfogalmazott határozati javaslatokat megvitatás és jóváhagyás végett a mai záróülésen terjeszti a teljes ülés elé. A béke-világtalálkozó úgy döntött, hogy a még hátralevő felszólalások egy részét, amelyek időhiány miatt nem hangzanak el, felveszik a béke-világtalálkozó nyomtahogy mások avatkozzanak be a mi problémáinkba. S itt nemcsak a mi önálló, szabadon választott nemzeti létünk megalakítására való jogunkat fenyegetik, hanem a lengyel, cseh, román, bolgár és albán népekét is. A népi demokratikus országok varsói szerződése, egymással és a Szovjetunióval, védelme nemzeti érdekeinknek, és egyúttal védelme a világ békéjének is. Az Egyesült Államok államférfiainak nyilatkozatára a Pravda éleshangú válasza kiemelte, hogy a Szovjetunió számára nem képezheti megvitatás alapját egy olyan módszer, amely beavatkozást jelent szabad népek belső ügyeibe. A kis népek önrendelkezési jogának kérdése számunkra, magyarok számára sorskérdés, egyben a világpolitika egyik sarkalatos pontja. Amikor mi a népek korlátlan önrendelkezési jogát védelmezzük, nemcsak a békét védjük, hanem azt is, ami a békével elszakíthatatlan kapcsolatban van, a népek korlátlan haladását is. tásban megjelenő jegyzőkönyvébe, amelyet eljuttatnak a helsinki tanácskozások valamennyi részvevőjéhez, a békeszervezetekhez és a sajtóhoz. Fagerholm, a finn nemzetgyűlés elnöke fogadást adott a béke-világtalálkozón megjelent külföldi parlamenti képviselők tiszteletére. A helsinki egyetem rektora tudományos összejövetelen látta vendégül a béke-világtalálkozón részvevő külföldi egyetemi tanárokat és docenseket. A békét akarjuk építeni a szabadság útján Jean-Paul Sartre a békemozgalom feladatáról Jean-Paul Sartre francia író, a bé- milyen óriási szerepet tölt be a nembe-világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén beszédet mondott. Kifejtette, hogy nézete szerint egyes szónokoknak nem programot kellett volna adniuk és kiemelni azt, ami eltérésekre ad okot, hanem inkább arról kellett volna beszélniük, ami egységbe fűzi őket. Ez az egység megvan. Mi, akik ide eljöttünk, békét akarunk. Vannak közöttünk olyan küldöttek — mondotta —, akiknek népes kormányaikkal egyetértésben békét akarnak, és vannak olyan küldöttek, akik ellenzéket képviselnek országuk hivatalos politikájával szemben. Ez a tény még jobban kiemeli annak a mozgalomnak népi jellegét, amely idevezetett bennünket. Mi valamennyi állam békés együttélését akarjuk, tekintet nélkül rendszereik különbözőségére. A mi békénknek az államok közötti viszonyok tényleges megváltozását kell eredményeznie. Sartre a továbbiakban elmondotta,zetközi életben a Szovjetunió és az Egyesült Államok, majdhangsúlyozta, hogy a béke oszthatatlan. Ha az atomfegyver tényleges eltiltását akarjuk — mondotta —, általános leszerelést, valamint a két nagyhatalom együttműködését kell kívánnunk. Csakis ez az együttműködés rombolhatja le a tömbök rendszerét. E két nagyhatalomnak megegyezésre kell jutnia abban, hogy szavatolják minden állam függetlenségét. Lehet-e bennünket „semlegességpártiaknak“ nevezni? Nézetem szerint valamenynyien nem annyira semlegességet óhajtunk, mint inkább országaink függetlenségét. Országaink szempontjából nem annyira arról van szó, hogy semlegesek maradjanak egy háborúban, mint innkább arról, hogy akadályozzuk meg a háborút, helyreállítva saját szuverenitásunkat. Sartre röviden így fogalmazta meg a békemozgalom feladatát: „A békét akarjuk építeni a szabadság útján, és vissza akarjuk adni a népeknek szabadságukat békével.“ A béke-világtalálkozó ma tartja záróülését A kínai népi felszabadító hadsereg légierői hétfőn a délkelet-kínai tengerpart felett lelőtték a Csang Kaj-sek-klikk egyik F—84 jelzésű lökhajtásos gépét és megrongálták gy PBY jelzésű repülőgépét. (Új- Kína) „A népek célja: a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke" A közgyűlés elnökének nyilatkozata az ENSZ jubileumi ülésszakának záróülésén San Francisco, június 28. (TASZSZ) Június 26-án, az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes üléssel befejeződött az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszaka. Az ünnepélyes ülésen van Kleffens rövid beszédet mondott, amelyben rámutatott, hogy az ENSZ-tagállamok képviselőinek jelentős része tájékoztatta őt arról a közös kívánságról, hogy a záróülésen összegezze az ülésszak jelentőségét. Ezzel kapcsolatban van Kleffens felolvasta a következő nyilatkozatot: Az ENSZ megalakulásának 19. évfordulója alkalmából San Franciscóban tartott ENSZ jubileumi ülésszak összes részvevői ismét megerősítik azt a közös elszántságukat, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Az 1945. június 26-án kezdődött tíz esztendő újabb jelentőséget és halaszthatatlanságot adott a népeik ezen általános törekvésének, mert népeik tudják, hogy egy újabb háború a most rendelkezésre álló fegyverek alkalmazásával felmérhetetlen szerencsétlenséget zúdítana az emberiségre. A népek célja az alapokmány világos szövegének megfelelően a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke. 2. Anépek ismételten kinyilvánítják közös ragaszkodásukat az ENSZ- alapok nr irányba foglalt célokhoz és elvekhez.. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, hogyan teljesítik az államok ezeket a célokat és támogatják ezeket az elveket egymáshoz fűződő kapcsolataikban. 3. ,A népek megerősítik eltökéltségüket , hogy újabb erőfeszítéseket teszrnek a vitás nemzetközi kérdések békés, eszközökkel való rendezésére — amire őket az alapokmány felszólítja —, és arra, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, biztonságotés igazságosságot, hogy békében, valamint barátságban éljenek együtt. 4. A népek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy további erőfeszítéseiket tesznek a leszerelésre vonatkozó megegyezésre, ami nagyobb fokú biztonságot biztosíthat az államoknak, és elháríthatja a világról az atomrombolások veszélyét. A népek kijelentik: bíznak az államoknak abban az elszántságában, hogy a fegyverkezési terhek megszűnésének eredményeBerlin, június 28. (MTI) Blank nyugatnémet hadügyminiszter hétfőn nyilatkozatot tett a bonni szövetségi gyűlésben az újrafelfegyverzés politikájáról. Blank nyilatkozatából kitűnik, hogy a bonni kormány úgynevezett „katona-törvények“ egész sorával akarja meggátolni a remilitarizálás elleni fellépéseket. Blank nem titkolta: a bonni kormány szembe kivan szállni minden parlamenti ellenvetéssel, hogy felfegyverzési terveit megvalósíthassa. Blank behatóan foglalkozott a kényszertoborzás megvalósításával. Utalt rá, hogy a kényszertoborzáshoz szükséges előfeltételek megteremtése után sor kerül a hadkötelezettségi törvény, a katonai büntetőtörvénykönyv, valamint a bíróságok szervezetéről és a bűnügyi eljárásról szóló törvény módosítására. Az a tény, hogy három törvényjavaslat csupán a katonai személyek büntethetőségével foglakozik, mutatja, mennyire fél a kormány az ifjúság ellenállásától. A hadügyminiszter, hogy elcsitítson bizonyos polgári körökben is jelentkező aggodalmakat, megígérte, hogy az új Wehrmacht „polgári ellenőrzés“ alatt áll majd, és „nem tesz állam az államban“. Az Adenauer-párti képviselőcsoport helyeselte Blank nyilatkozatátként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt a népek életfeltételeinek megjavítására fordítják.“ Van Kleffens ülésszaki elnöknek ezt a nyilatkozatát a jelenlevő küldöttek egyöntetű tapssal helyeselték. Ezzel az ENSZ jubileumi ülésszaka véget ért. A kereszténydemokrata képviselőcsoport hangsúlyozta, hogy — mint a DPA hírügynökség jelenti — „tekintettel a küszöbönálló négyhatalmi tárgyalásokon a német állások megerősítésére, katonai téren is haladéktalanul meg kell kezdeni a párizsi szerződések megvalósítását“. A szociáldemokrata szövetségi gyűlési frakció szóvivői szerint a kormány tervezete jelenlegi formájában képtelenség. » . A szövetségi gyűlés kedden vitát indított a hadügyminiszter nyilatkozatáról. A nyugat-berlini szenátus elutasítottavagy Berlin főpolgármesterének javaslatát Friedrich Ebert, Nagy-Berlin főpolgármestere levelet intézett Nyugat-Berlin polgármesteréhez. Levelében javasolta: kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat Nagy-Berlin magisztrátusa és a nyugat-berlini szenátus között a Berlin kettészakadása miattkeletkezett helyzet rendezésére. A nyugat-berlini szenátus — jóllehet kénytelen elismerni a lakosság megegyezési akaratát —, mégis közölte, hogy nem hajlandó politikai síkon tárgyalásokat folytatni. (MTI) A bonni kormány „katona törvényekkel akarja támogatni újrafelfegyverzési politikáját Blank hadügyminiszter nyilatkozata SZABAD NÉP Békeünnepség Helsinkiben A Finn Békebizottság hétfőn este a helsinki Hesperia-ligetben nagy békeünnepélyt rendezett, amelyen a béke-világtalálkozó részvevői találkoztak Helsinki lakosságának képviselőivel. Az ünnepély műsorán több neves külföldi békeharcos felszólalása, továbbá tánc- és zeneszámok szerepeltek. A lelkes hangulatú ünnepség tűzijátékkal fejeződött be. (MTI) ennapi tisztítus Pekingben a kínai—indiai és a kínai—burmai közös nyilatkozat kibocsátásának évfordulóján Hétfőn ünnepi gyűlést tartottak Pekingben a Kína és India, valamint a Kína és Burma miniszterelnöke által közreadott — a békés egymás mellett élés öt alapelvét tartalmazó — közös nyilatkozat kibocsátásának első évfordulóján. A gyűlésen Csang Ventien külügyminiszterhelyettes, Ting Hszi-lin, a Kínai—Indiai Baráti Társaság elnöke, N. Raghavan, India pekingi nagykövete és U Hla Maung, Burma pekingi nagykövete mondott beszédet. Fogadás a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumában Moszkva, június 28. (TASZSZ) A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság művészeinek szovjetunióbeli vendégszereplése alkalmából N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere június 27-én fogadást adott. A fogadáson jelen volt Vilma Buskovec, a ljubljanai Nemzeti Színház, Alekszandar Marinikovics, és Miroszlav Csangalovics, a belgrádi Nemzeti Színház tagja, valamint Marijan Lipovsek zongoraművész, a ljubljanai zeneakadémia tanára. Megjelentek a fogadáson D. Vidics jugoszláv nagykövet vezetésével a nagykövetség munkatársai is. Szovjet részről jelen volt: V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, V. Sz. Kemenov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek miniszterhelyettese és több más személyiség. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. Az amerikai kormány hajszája az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság ellen Washington, június 28. (TASZSZ) „A felforgató tevékenységet ellenőrző hivatal“ a napokban felszólította az Amerikai-Szovjet Baráti Társaságot, ismerje el, hogy a kommunista front“-hoz tartozik és kötelezte, hogy a belbiztonsági törvény alapján nyilvántartásba vétesse magát. John Kingsbury, az Amerikai—Szovjet Baráti Társaság országos tanácsának elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat, hogy a kormány által emelt vádat 16 olyan személy támasztja alá, aki „az FBI és a bevándorlási szolgálat önkéntes vagy fizetett besúgója“. Az évforduló alkalmából a Kínai— Indiai Baráti Társaság elnöke és alelnöke üzenetet küldött Delhibe, az Indiai—Kínai Baráti Társaságnak. Az üzenetben legjobb kívánságaikat fejezik ki a két ország közötti barátság és együttműködés kiterjesztéséhez. A Kínai—Burmai Baráti Társaság elnöke és alelnöke Rangunba küldött üdvözlő üzenetet a Burmai—Kínai Baráti Társaságnak. (Új Kína) — A varsói helyőrség katonai törvényszéke ítélkezett egy amerikai kémközpont három ügynöke felett. Egy vádlottat halálra, egyet 15 évi, egyet pedig 8 évi börtönbüntetésre ítélt. (PAP) A francia köztisztviselők sztrájkra készülnek A francia kormánynak ezen a héten nagy nehézséggel kell szembenéznie. A közhivatalnokok különböző szakszervezetei bejelentették: ha július 1-ig nem kapnak ígéretet bérköveteléseik teljesítésére, sztrájkba lépnek. A sztrájk érintené a minisztériumok, a posta, a kórházak, a meteorológiai intézet, a társadalombiztosító intézet dolgozóit, a városi és a köztisztasági dolgozókat. Lehetséges, hogy amennyibenn sor kerül a sztrájkra, a vas- és fémipari dolgozók is belekapcsolódnak. Faure miniszterelnök és Médecin, a köztisztviselők ügyeinek intézésével megbízott tájékoztatásügyi államtitkár hétfőn fogadta a szakszervezetek képviselőit. A megbeszélés után a CGT közleményt adott ki, amelyben megállapítja, hogy a kormány javaslatai alig térnek el a korábbiaktól. A miniszterelnök csak arra tett ígéretet, hogy a köztisztviselők évi alapfizetését három éven belül felemeli. A jelenben egyáltalán nem helyeznek kilátásba fizetésemelést. A CGT ezért közleményében hangoztatja, hogy kitart a július 1-re szóló sztrájkfelhívás mellett. Hasonlóan nyilatkozott a köztisztviselők független szakszervezete is. A keresztény szakszervezetek központja túl hosszúnak minősítette a hároméves határidőt és elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit a kisfizetésű tisztviselők követeléseinek teljesítésére. (MTI) 3 New York, június 28. (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere A. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. Iadsz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke üzenetet intézett Nazem el-Kudszihoz, a szíriai parlament elnökéhez. Az üzenetben közlik, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa a két ország jó viszonyának elősegíté„Belgrádban június 24-től 27-ig tárgyalások folytak Szrgya Prica jugoszláv külügyi államtitkár, valamint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország belgrádi nagykövete között. A tárgyalások érintették az általános nemzetközi helyzetet és az említett országokat közvetlenül érdeklő kérdéseket. A tárgyalások további fontos lépést jelentenek azoknak a tanácskozásoknak sorában, amelyek egyénileg vagy kollektíven folytak a három nyugati hatalom kormányának képviselői és Jugoszlávia kormánya között. A véleménycsere szívélyes légkörben, kölcsönös bizalom közepette folyt, s alátámasztotta azt, hogy a négy hatalom kormánya nagy mértékben azonos véleményen van a tárgyalásokon megvitatott különböző nemzetközi kérdéseket illetően. E tárgyalások különös jelentőséget nyernek a legutóbbi időben történt kedvező nemzetközi események miatt. A négy hatalom kormányai megállapodtak abban, hogy a megoldatlan kérdéseket békés eszközökkel és tárgyalások útján kell rendezni. E tárgyajúnius 28-án San Franciscóból, az ENSZ jubileumi ülésszakáról hazatérőben New Yorkba érkezett, sére meghívja a Szíriai Köztársaság parlamentjének küldöttségét, látogasson el a Szovjetunióba. Nazem el-Kudszi, a szíriai képviselőiház elnöke válaszüzenetében közölte, hogy a szíriai parlament elfogadja a meghívást. A szíriai parlament tizenhat tagból álló küldöttsége július 10-én szándékszik útnak indulni Damaszkuszból. (TASZSZ) másokon teljes egészében tiszteletben tartják, s elismerik valamennyi ország jogát a függetlenségre, az egyenlőségre, az önvédelemre és a kollektív biztonságra, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A négy kormány továbbra is minden tőle telhetőt elkövet, hogy elősegítse az ilyen kérdések megoldását. A négy hatalom kormányai kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy az erős és független Jugoszlávia léte és a teljes egyenlőség közepette folytatandó további együttműködésük elősegíti a békét és a biztonságot. Úgy vélik, hogy a Balkán-szövetség keretében kifejlődő gyümölcsöző és széleskörű együttműködés szintén fontos hozzájárulás a béke és a biztonság ügyéhez a földkerekségnek ebben a részében. Úgy vélik, hogy az eszmecserének ez a módszere megteremti a jobb megértést közöttük és hozzájárul az általános nemzetközi helyzet és a világbéke ügyének megjavulásához. Meggyőződésük, hogy a köztük az utóbbi időben oly sok téren létrejött kapcsolatok fennmaradnak és tovább fejlődnek.“ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására szíriai parlamenti küldöttség látogat a Szovjetunióba Hivatalos közlemény Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország tárgyalásairól Belgrád, június 28. (TASZSZ) Hétfőn délután Belgrádban a következő hivatalos közleményt hozták nyilvánosságra Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőinek tárgyalásairól. Bulganyin elvtárs választávirata Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István elvtárs üdvözletére RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának Budapest Szívből jövő köszönetet mondok önnek és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a 60. születésnapom alkalmából küldött testvéri üdvözletért és baráti jókívánságokért. N. BULGANYIN DOBI ISTVÁN elvtársinak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest Elnök Elvtárs, fogadja köszönetemet a 60. születésnapomi alkalmából kifejezett baráti üdvözletéért és jókívánságaiért. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Molotov elvtárs New Yorkba érkezett „Meg kell akadályozni, hogy világméretekben kövessenek el gyilkosságot!“ Brit munkások, tudósok, közéleti személyiségek követelik az atom- és hidrogén fegyver eltiltását London, június 28. Nagy-Britanniában ismét két jeles közéleti személyiség: Dr. G. K. Bell chichesteri püspök és Dr. Roger Tiltineton ismert antropológus emelte fel szavát az atom- és hidrogénbomba betiltásáért. „Ha a hidrogénbombát szabadjára engedik, akkor világméretekben követnek el gyilkosságot“ — hangoztatta a chichesteri püspök azon az istentiszteleten, amelyet a londoni Westminster Abbeyben az ENSZ megalakításának tizedik évfordulója alkalmából tartottak. — „Mindent meg kell tenni — folytatta —, hogy biztosítsák az atom- és hidrogénfegyverek, és minden más tömegpusztító fegyver kiküszöbölését és eltiltását, valamint a hagyományos fegyverzetnek a minimumra csökkentését, mégpedig hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és oly módon, hogy egyetlen országnak se legyen oka területi épségéért, vagy nemzeti függetlenségéért aggódnia.“ A chichesteri püspök hozzáfűzte: ..Hálásaknak kell lennünk azért, hogy az elmúlt néhány hét folyamán csökkent a nemzetközi feszültség és hogy a legmagasabb szinten tervezett megbeszélések új reményeket keltenek. Az a meggyőződésem, hogy az egyszerű emberek a különböző országokban jelentős szerepet játszottak annak a légkörnek a megteremtésében, amely ezeket az eredményeket lehetővé tette.“ Tiltington professzor a brit orvosszövetség The Family Doctor című havi folyóiratába írt cikket ugyanerről a kérdésről. Tiltington professzor éles szavakkal bélyegezte meg a hidrogénbombákkal való kísérletezést. Hangoztatta, hogy „Azok, akik azt állítják, hogy a hidrogénbomba »békét hoz az emberiségnek nem akarják tudomásul venni: ha ezeket a fegyvereket tovább fejlesztik, beláthatatlan következmények fenyegethetik az emberiséget.“ Tiltington professzor cikkében ismerteti azokat a tapasztalatokat, amelyeket a rádióaktivitásnak a kísérleti állatokra gyakorolt hatásával kapcsolatban szerzett. Az első két nemzedéknél még semmi változás nem volt megfigyelhető, de a későbbi nemzedékeknél a rádióaktivitás következtében öröklött daganatok és különböző szervi fogyatékosságok mutatkoztak. „Bizton állíthatjuk — állapítja meg a professzor —, hogy az emberiséget még nem tettük ki nagymértékben a rádióaktivitásnak, de minden újabb hidrogénbomba növeli a kockázatot és efölött nem lehet könnyű szívvel napirendre térni.“ Sem a chichesteri püspök, sem Tiltington professzor nem vesz részt a brit békemozgalomban. Fejtegetéseik annál jellegzetesebb megnyilvánulásai a Nagy-Britanniában kialakuló közhangulatnak. E hangulatot Cathleen Lonsdale, a londoni University College vegytanprofesszora a brit atomtudósok egyesületének The Atom Scientist című lapjában a következő szavakkal fejezte ki: „Anglia azáltal, hogy folytatja a hidrogénbombák gyártását, szörnyű kockázatot vállal gyermekeink és unokáink jövője szempontjából. Az effajta erkölcstelen kísérletekkel szinte gyilkolásra tanítjuk az ifjúságot...“ De nemcsak tudósok és közéleti személyiségek emelik fel mind határozottabban szavukat. Múlt pénteken a vas- és gépipari szakszervezeti szövetség egyhangú határozatot fogadott el évi értekezletén, és ezzel csatlakozott a többi angol szakszervezeti szövetséghez, amely már állást foglalt az atomfegyverek betiltása mellett. Ezt megelőzően a vasöntödes munkások és a kocsigyártó munkások szakszervezeti szövetsége követelte az atomfegyverek betiltását. A kocsigyártó munkások szakszervezetének szövetsége évi értekezletén országos sztrájkra hívta fel a brit munkásságot az atomfegyverek betiltásának kivívására. Peter Fryer