Szabad Nép, 1955. június (13. évfolyam, 150-179. szám)

1955-06-17 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ARA­TD FILLER PÉNTEK, 1955. JÚNIUS 17 A falu népének nagy iskolája Szeptember 3-án , ismét megnyílik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, mezőgazdaságunk fejlődésének, ered­­ményeinek nagyszerű seregszemléje. Városban és falun máris növekvő ér­deklődéssel tekintenek a kiállítás elé. A tavalyi mezőgazdasági kiállítás sok hasznos tanulsággal szolgált a falu dolgozói számára. Az idei kiállítás még gazdagabban mutatja majd be szántóföldjeink kincseit, a kutató­­intézetek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti tagok, a dolgozó parasztok szorgalmának, szaktudá­sának eredményeit, s azt, hogy a munkásosztály mily nagy erő­vel segíti a dolgozó parasztok munkáját. A mezőgazdaság dolgo­zóinak készülődő seregszemléje világosan szemlélteti annak a harc­nak eredményeit, melyet a mező­­gazdaság fejlesztéséről szóló 1953. évi párt- és kormányhatározat után a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság vívott a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséért. Megmutatja, milyen eredménnyel dolgoznak a Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozatának végrehajtásáért a fa­lusi párt- és állami szervek, a falu dolgozói. A Központi Vezetőség június 8-i határozata ismét nagy nyomatékkal hangsúlyozza: a falun, a mezőgazda­ságban a termelőszövetkezeteké a jö­vő. A ma még túlnyomórészt kispa­raszti gazdaságokból álló mezőgazda­ságot át kell szervezni szocialista nagyüzemekből álló mezőgazdasággá. Ezt követeli a szocializmus építése, a mezőgazdasági termelés fejlődése, a dolgozó parasztok érdeke, az ország jobb ellátása. Ma már termelőszövet­kezeteink százai példázzák az egyé­nileg dolgozó parasztok előtt, hogy csakis a termelőszövetkezetben, a nagyüzemű gazdaságokban lehet iga­zán alkalmazni a gépeket, a legfej­lettebb termelési módszereket, csak­is a termelőszövetkezetekben lehet gyorsan növelni a termésátlagokat, s ennek segítségével javítani a pa­raszti munka jövedelmezőségét, a vá­ros élelmiszerellátását. A párt- és állami szerveknek úgy kell munkál­­kodniuk a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésén — ezt a Központi Vezetőség legutóbbi határozata is fél­reérthetetlenül megállapítja —, hogy közben a mezőgazdasági termelés ne csökkenjen, ellenkezőleg: növekedjék. E kettős feladat sikeres meg­oldásában igen nagy szerepe le­het — és kell is hogy legyen­­— a mezőgazdasági kiállításnak. A kiállítás több százezer látogatója tü­zetesen megvizsgálhatja legjobb ter­melőszövetkezeteink munkáját, ered­ményeit, meggyőződhet a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fölényéről, megismerheti a mezőgazdasági ter­melés legfejlettebb, legjobb módsze­reit, amelyeket nagyszerűen alkal­mazhatnak a termelőszövetkezetek és egyik-másik esetben az egyénileg dolgozó parasztok is. Ilyen módon ez az országos tapasztalatcsere kitűnően népszerűsítheti a termelőszövetkezeti mozgalmat, és sok általános tanul­sággal szolgálhat a mezőgazdasági termelés felvirágoztatására. A mezőgazdasági kiállítás csak hó­napok múlva nyitja meg kapuit. De máris ezrek és ezrek dolgoznak azon, hogy a kiállítás szép eredményeket hozzon. A tervek már régebben elké­szültek. Elhatározták például, hogy a gépesítés jelentőségének megfelelően az idén 8000 négyzetméterrel növelik a mezőgazdasági gépek kiállításának területét. A munka is megkezdődött. A kiállítás színhelyén rendbehozzák a pavilonokat, új épületeket emel­nek, új utakat építenek. A falvakban pedig — miközben serényen halad a növényápolás, a szénabetakarítás, s készülődnek a nyár legszebb, legne­hezebb, s legfelelősségteljesebb mun­kájára, az aratásra — egyre nő a ki­állításra jelentkező termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó parasztok száma. Szolnok mélyéből eddig 21 termelőszövetkezet és 16 egyénileg dolgozó paraszt jelentette be: részt kíván venni a mezőgazdasági kiállí­táson. Békés megyében eddig 20 ter­melőszövetkezet és 19 egyéni paraszt jelentkezett. Termelőszövetkezeti ta­gok és egyénileg dolgozó parasztok mind többen dicsőség dolgának tekin­tik a kiállításon való részvételt, ahol ország-világ előtt bemutathatják, mi­lyen nagy szorgalommal, hozzáértés­sel művelik a földet, tenyésztik a jószágot. Valóban, dicsőség lesz részt venni a kiállításon, hiszen csak azok kerülhetnek munkájukkal az ország elé, akik a termelési verse­nyekben a legjobb eredményt érik el; akiknek a tehenei a legtöbb tejet adják; akiknek a földje több búzát, több kukoricát terem, mint a másé. Falusi pártszervezeteink és a taná­csok mindennapi munkájuk mellett egy pillanatra se feledjék: azzal is szolgálják a mezőgazdaság fejleszté­sét, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és számszerű gyara­podását, ha segítik a dolgozó parasz­tok, a termelőszövetkezetek nemes vetélkedését. Buzdítsák a kiállításra jelentkezőket még jobb eredmények­re, hogy valóban becsületet szerez­zenek községüknek, járásuknak. S ezzel se elégedjenek meg. A leg­jobbak módszereit népszerűsítsék, terjesszék a faluban. Nem titok, hogy azok takarítják be a legtöbb kenyér­­gabonát, akik ősszel gondosan elő­készítik a talajt, kitűnő magot vet­nek, nem sajnálják a búzától a mű­trágyát, s egész esztendei szorgalmas munka után az aratás idején gondo­san ügyelnek: minden szem termés a zsákba jusson. Ismeretes, hogy a nagy kukoricatermés legfőbb követel­ménye a gyakori növényápolás, a si­keres állattenyésztés legfontosabb feltétele a gondos tenyésztői munka és a bőséges takarmányellátás bizto­sítása. Itt a legjobb alkalom arra, hogy azok, akik máris bejelentették részvételüket a kiállításon — s már most különös gonddal dolgoznak —, személyesen is elmondják társaik­nak, hogyan készülnek. A legjobb termelőszövetkezetek tagjainak, a legokosabban gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak nagy becsületük van fa­lun, s szavuknak nagy a foganatja. Szólaltassák meg pártszervezeteink és tanácsaink ezeket az embereket a falu nyilvánossága előtt, használják fel tapasztalataikat, tudásukat, hogy termelési módszerük ne csak a kiállí­tás idején szolgálja a mezőgazdaság fejlődését, hanem már most is. A leg­jobbak példája: nagy erő, számotte­vően segítheti a termelőszövetkezeti gazdaságokat, az ország jobb kenyér­gabona-ellátását, a kukoricatermesz­tési verseny sikerét, a szarvasmarha­­tenyésztés fejlesztését, s azt, hogy mezőgazdaságunk az idén már leg­alább 7,3 százalékkal többet termel­jen, mint tavaly. A mezőgazdasági kiállítás jó elő­készítéséért, megszervezéséért első­sorban a Földművelésügyi Miniszté­rium felelős — de ez korántsem csak a minisztérium feladata. Országos ügy ez. Azt akarjuk, hogy a kiállítás a mezőgazdaság dolgozóinak nagy is­kolája, a falu dolgozó népének való­ságos akadémiája legyen, amely lá­togatóit a legjobb termelési mód­szerekre, s a gazdálkodás legjobb for­máira tanítja. E nemes cél érdeké­ben össze kell fognunk minden erőt, mert a nagy, közös erőfeszítésnek egész népünk látja hasznát. Ú­jTolm Gazdag művészi program várja a varsói VIT részvevőit Június 14-én Varsóban megtartott sajtóértekezleten Malcolm Nixon, az V. Világifjúsági Találkozót előkészítő nemzetközi bizottság program­­irodájának igazgatója beszélt a külföldi művészeti együttesek és hivatásos ifjúművészek által bemutatandó művészeti események programjáról. Eb­ben a programban mintegy 40 ország ifjúművészeinek körülbelül 400 elő­adása szerepel. A műsor magában foglal népi énekeket és táncokat és az egyes nemzetek kultúráját tükröző egyéb számokat, mint például balett-, opera- és dráma-bemutatókat. Hatvan ország művészeti együttesei ezernél több nemzetközi programot állítottak össze. Az V. Világifjúsági Találkozó művészeti eseményeinek programján szerepelnek ezenkívül különleges műsoros estek, találkozók, megbeszélések stb., amelyek szintén hozzájárulnak majd ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz az ifjúságot és szorosabbá fűzzék a békés együttműködést a nemzetek között. A. A. Rapohin elvtárs, a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára átadja a szovjet fiatalok aján­dékát Szakali József elvtársnak. Ilia Bruno Bemini, a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség elnöke átadja a DIVSZ ajándékát a kong­resszusnak. A kongresszus másodnapján úttörők köszöntötték a tanácskozás részvevőit. A fiatalok a szovjet küldött­ség tagjait virággal üdvözlik. Lelkes hangulatban tanácskoznak a fiatalok a DISZ II. kongresszusán. A képen Somogy megye küldöttei. . (Rév Miklós felvételei) A félévi terv teljesítéséért (3. oldal) Fodor János választ vár (3. oldal) A MAI SZÁMBAN Máté György: A vörös lobogó alatt — Válogatott írások a magyar kommunista ifjúsági mozgalom * történetéből (3. oldal) A négyhatalmi kormányfői érte­kezlet világszerte az érdeklődés előterében áll (3. oldal) Szécsi Éva: Egy legendás hírű szovjet gyár (4. oldal) . A mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazdasági termelés emelése: ez a mi Hiúsági szövetségünk harci programja falun A DISZ II. kongresszusa folytatta tanácskozásait Szerdán délután és csütörtökön folytatta tanácsko­zását a parlament kongresszusi termében a Dolgozó Ifjúság Szövetségének II. kongresszusa. A beszámolók ismertették a kongresszus küldöttei előtt az ifjúsági mozgalom legfontosabb kérdéseit. S a fiatalok egymás után kérnek szót, hogy elmondják ta­pasztalataikat, beszámoljanak az eredményekről s a hi­bákról egyaránt. A felszólalók magvas, komoly monda­nivalóval állnak a kongresszus színe elé; az eredmé­nyek legjavát, gondjuk-bajuk nehezét ismertetik. S tel­nek a jegyzetfüzetek — telnek tapasztalatokkal, ötletek­kel, tervekkel. Híres-neves, so­k kitüntetéssel ékeskedő ifjúmunká­sok, élénken figyelő parasztfiatalok, sötétruhás diákok, az ifjúsági mozgalom sok-sok tapasztalatot szerzett ve­zetői ülnek egymás mellett. Valamennyien egységesek abban, hogy szenvedélyesen szeretik fiatal társaikat, akik ideküldték őket, szeretik a népet, amelyért dol­goznak és fáradoznak, szeretik a pártot, amely minden eddigi győzelmükhöz hozzásegítette őket és minden to­vábbi sikerüknek alapja, forrása. Tapsvihar köszönt minden munkában, tanulásban, mozgalmi munkában el­ért eredményt, de mikor a párt iránti szeretet, a párt­hoz való töretlen hűség kerül szóba — márpedig nincs küldött, aki erről ne beszélne — akkor a rész­vevők nemcsak tapsolnak, hanem helyükről felállva kurtáznak is, éltetik a pártot. S ha a pártban terveik ültetőjét, munkájuk legjobb segítőjét köszöntik — Rapohin elvtársnak, a Komszo­­mol kü­ldöttség vezetőjének beszédét azért követte szűnni nem a­karó taps, mert az ő szavaival a DISZ pél­dak­épe, a Komszomol lköszöntötte eredményeinket, s­­kívánt sikereket a további jó munkához. A kongresz­szu­s legfelejthetetlenebb percei közé tartoztak azok, am­it­ cár a DISZ vezetői átvették a komszomolisták ba­ráti ajándékát és valamennyi részvevő lelkes ujjongása közepette megölelték szeretett elvtársaikat. Ugyanilyen szeretettel köszöntötte a kongresszus Bruno Berninit, a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség elnöke, a sötét bőrű A. T­homast, a Nemzetközi Diákszövetség vezetőjét, Vang Jü-huit, a kínai fiatalok mosolygós küldöttét s a népi demokratikus országok fiataljainak üdvözletét tolmácsoló elvtársakat is. A magyar fiatalok feszült figyelme, egész népünk szeretetteljes érdeklődése közben, sok-sok ország ifjúsá­gának rokonszenvétől kísérve tanácskozik a DISZ II- kongresszusa. A szerda délutáni ülésen megkez­dődött a vita a DISZ Központi Veze­tőségének beszámolójáról. A vitában elsőnek Rachiár László, a Ganz Va­gon- és Gépgyár DISZ-bizottságának titkára szólalt fel. Elmondotta: a Ganz Vagon- és Gépgyár ifjúsága is tettekkel válaszolt a Központi Veze­tőség márciusi határozatára. Az üzemben 54 ifjúsági export­­brigád harcol exportterveink tel­jesítéséért és a kongresszusi mű­szakban is kiváló eredményeket érnek el.­­ Üzemünk ifjúsága megértette pártunk szavát a gazdaságosabb ter­melés területén is — mondotta ez­után. — Az önköltség csökkenté­séért folyó munkában a felszabadu­lási versenyben 442 000 forint ér­tékű anyagot és szerszámot takarí­tottunk meg, és a kongresszusi ké­szülődés időszakában újabb 250 000 forinttal növeltük megtakarításunkat. Az önköltség csökkentésében igen so­kat segít a műszaki fiatalokból létre­hozott „ezerszemű őrs“. Az elmúlt időszak alatt a párt ve­zetésével a DISZ-vezetők munkája nyomán üzemünk ifjúsága mindin­kább megtalálja helyét szervezetünk életében. Az elmúlt fél év alatt csak­nem 500 új tag lépett szervezetünk­be, amely így üzemünk ifjúságának 75 százalékát tömöríti. Végül a DISZ Központi Vezetősé­gének irányító munkáját bírálta, és elmondta, hogy a KV titkárai, osz­tályvezetői az utóbbi 14 hónapban, amióta az ottani DISZ-szervezetben dolgozik — még nem tettek látoga­tást a Ganz Vagon- és Gépgyárban. Kórsán Magda, a Somogy me­gyei DISZ-bizottság szervező titká­ra bevezetőben arról szólt, hogyan növekedett a DISZ szerepe, befolyá­sa a megyében az utóbbi idők sikeres termelési mozgalmai, kultúr- és sportvetélkedései nyomán. A kulturális seregszemlén, ame­lyet ezelőtt pár héttel bonyolítot­tak le, a megyében több mint 23 000 fiatal vett részt. A szerda délutáni ülés A 23 000 fiatalnak mintegy fele falu­si, s nagy részük parasztfiatal. A lá­nyok közül még kevesen vannak a DISZ-tagok között. Nincs okunk tit­kolni azt sem, hogy a DISZ munkája nem kielégítő a parasztfiatalok kö­zött, és igen gyenge a parasztlányok és a fiatal asszonyok közötti munka. Különösen keveset foglalkozott a DISZ a még egyénileg gazdálkodó parasztlányokkal, fiatal asszonyok­kal. Rámutatott: a DISZ Központi Vezetősége elmulasztotta tanul­mányozni a DISZ-nek a lányok kö­zött végzett munkáját. A Szabad If­júság keveset ír a parasztfiatalokról, de még ennél is kevesebbet a pa­rasztlányok munkájáról. Gérnyi Kálmán, az Építőipari Műszaki Egyetem DISZ-bizottságá­­nak titkára az egyetemi DISZ-szer­­vezetek munkájával kapcsolatos kér­désekről szólt. ■ A juM között el­mondotta, hogy egyetemükön több mint tíz év­vel ezelőtt csak három-négy szá­zalék volt a munkás-parasztfia­­talok száma, s a műszaki egye­temről a szó szoros értelmében törvénnyel tiltották ki a lányo­kat, megfosztották őket a tanulás lehetőségétől. Ezen az egyetemen ma leendő új műszaki értelmiségünk tanul és dol­gozik, amelynek feladata lesz előse­gíteni a hatalmas ipari és mezőgaz­dasági tervek végrehajtását. Sok száz munkás- és parasztfiatal a szakérettségi vagy a középiskola elvégzése után sok nehézséggel küzd­ve vállalta a tanulást, s szorgalma­san tanul is. Professzoraink valamennyien azt mondják, hogy a hallgatók még soha nem készültek olyan becsületes, ke­mény munkával a vizsgákra, mint most, s ma a fiatalok többet és job­ban tudnak, mint eddig. Ehhez is hozzájárult a DISZ politikai munkája, és ebben is megmutatkozik a hall­gatók politikai állásfoglalása, nem is érzik feladatuknak az üzemi fiatalok szakmai képzésé­nek megszervezését. Mindenekelőtt a munkaerő tarta­lékok rendszeréből kikerülő fiatal, gyakorló szakmunkásokkal való fog­lalkozást tartom fontosnak. Különös gonddal kell foglalkoznia az üzemi DISZ-szervezeteknek azzal, hogy ezek a fiatal szakmunkások azonnal be­kapcsolódjanak valamiféle szakmai továbbképző tanfolyamra, ahol leg­alább kötelező szakmai gyakorlati idejük alatt egy kategóriával maga­sabb képesítést szerezhetnek. Az üzemi DISZ-szervezetek másik fontos feladata — együtt a szakszer­vezeteiéivel és a vállalatvezetőséggel —, hogy dolgozzák ki az üzem terü­letén indítandó szakmai tanfolyamok tervét, azokra maximálisan mozgó­sítsák a gyár ifjúságát. Az üzemi DISZ-szervezetek fel­adata lenne az is, hogy népszerű­sítsék, propagálják az új tech­nikát, az új módszereket, keltsék fel a fiatalok érdeklődését a mű­szaki, technikai problémák iránt. A továbbiak során az ipari tanulók képzéséről, a DISZ-szervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól szólt. A DISZ I. kongresszusa óta pár­tunk és kormányunk messzemenő támogatásával és segítségével a DISZ részvételével kiépült az ipari­­tanuló-képzés egységes rendszere. A munkaerő tartalékok rendszere fenn­állása óta több mint százezer új fia­tal szakmunkást adott át népgazda­ságunknak. Az eredmények mellett azonban látnunk kell, hogy a munkaerő tarta­lékok rendszerében kiképzett fiatal szakmunkások színvonala — az MTH még nem kielégítő oktató-nevelő­munkája folytán — az ipar által megkívánt színvonalat nem éri el. Ipari tanulóink egy részének maga­tartása, fegyelme körül is vannak még hibák. A DISZ Központi Vezetőségétől, a DISZ középszerveitől azt kérjük, hogy sokkal többet törődjenek, fog­lalkozzanak az iparitanuló-intézetek DISZ-szervezet­eivel és példájukkal irányítsák erre a fontos kérdésre az egész társadalom figyelmét. A következő felszólaló Mundi Zsu­zsanna tanítónő, a pusztaszabolcsi falusi DISZ-szervezet titkára volt. Pusztaszabolcson egészen a múlt év őszéig csak névleg volt DISZ-szerve­zet, de semmiféle munkát nem vég­zett. Hibás volt ebben a járási DISZ- bizottság is, mert ismerte ugyan a problémát, de hónapokig nem tett semmiféle intézkedést a DISZ-munka megjavítására. Mi, fiatal pedagógusok sokat be­szélgettünk egymással arról, hogy a DISZ-szervezetet életre kellene kel­teni, össze kellene fogni a község ifjúságát, és a DISZ-szervezetekben biztosítani nevelésüket, szórakozásu­kat. Ma már büszkén elmondhatom, hogy az a DISZ-szervezet, amelynek az ősszel alig húsz tagja volt, most több mint száz tagot számlál. Minek az eredménye az, hogy rö­vid fél esztendő alatt egy elhanyagolt DISZ-szervezet a járás egyik legjobb DISZ-szervezetévé fejlődött? A DISZ- vezetőség első feladata az volt, hogy megvizsgálja, mi érdekli a fiatalokat, és melyek azok a módszerek, ame­lyekkel a fiatalokat be lehet vonni a szervezetbe. Rendszeres szervezeti életet teremtettünk. A helyi értelmi­ségieket felkértük, hogy ifjúsági összejövetelek alkalmával tartsanak különféle témákról érdekes előadáso­kat a fiataloknak. Közben fellendült a kulturális élet is szervezetünkben. Gondot fordítottunk arra is, hogy a különböző összejövetelek alkalmából, különösen a tél folyamán, esténként szórakozhassanak a fiatalok. A közösségi szellem kialakításában Holló László rámutatott, hogy megerősödött az úttörők munkaszere­tete. Fokozódik az úttörők sport- és kulturális tevékenysége is. A DISZ II. kongresszusa tiszteletére rende­zett kulturális seregszemlén 2946 út­törőegyüttes vett részt és szerzett di­csőséget az úttörőszervezetnek. A DISZ-bizottságok többsége meg­értette,­ milyen felelősségteljes fel­adat azoknak a gyermekeknek neve­lése, akik nyomunkba lépnek — mondotta ezután.— A bizottságok és a DISZ-szervezetek gondoskodása az úttörőkről azonban sajnos, még nem általános jelenség. Egy részük — fő­képpen a járásokban — nem kellő fe­lelősségérzettel, hiányos felkészült­séggel foglalkozik az úttörő szerveze­tekkel. Még ma sem folyik kellő erő­vel a harc olyan nézetek ellen, ame­lyek az úttörő­ szervezet további fej­lődését gátolják. Az a káros hiedelem, amely azt tartja, hogy az úttörő-csapatok vonzóbbá tételének, vidámabb, romantikus életének legfőbb fel­tétele a taglétszám erőteljes csök­kentése, az úgynevezett minősé­gi csapatok kialakítása­­ telje­sen helytelen. DISZ-bizottságaink, úttörő-vezetőink bátran utasítsák vissza ezt a nézetet. Az úttörő-szervezet továbbfejlő­désének egyik legfőbb feltétele, hogy valamennyi DISZ-bizottság és alap­szervezet feladatának érezze az út­törő­ munka vezetését, illetve segíté­sét. Úttörő-csapataink előtt most az a feladat áll, hogy méltóan készülje­nek az úttörő-szervezet fennállásá­nak tizedik évfordulójára. A jubileumi év ezer lehetőségé­vel nemcsak újabb nagyszerű sike­rek forrása majdnem egymilliós út­törő­ szervezetünk számára, hanem mindenkinek örömet szerez, aki sze­reti látni a gyermekek fejlődését, bol­dogulását és jókedvét. Ezért fordulok nagy szerepet játszott a különböző népi játékok felelevenítése, amelye­ket az egyik pedagógus elvtárs taní­tott be a DISZ-fiataloknak. A lányok részére megszerveztük a kézimunka-" Ezután Holló László, a DISZ KV úttörőosztályának vezetője beszélt. — Felszabadult népünk még a há­borús romokat takarította, amikor 1946 nyarán megszületett az úttörő­szervezet — mondotta. — S hogy az úttörőszervezet csak­nem egymilliós hatalmas szerve­zetté tudott válni, abban igen nagy része van annak, hogy erő­södését, növekedését a szovjet pionírok mozgalmának gazdag tapasztalatai és ifjúsági szövetsé­günk közvetlen vezetése segítette. A továbbiakban elmondotta, hogy az úttörőcsapatok javuló munkájá­ban megmutatkozó fejlődést és ere­jük szüntelen növekedését mutatja, hogy ma már mintegy tízezer szak­körben 170 000-nél is több úttörő sa­játítja el nagy kedvvel a technika, a természetkutatás alapismereteit, s ez egyben segíti az iskolában tanultak alaposabb megértését, a tanult anya­gok szoros kapcsolatát a szocialista építőmunka minden területével. El­terjedtek a hazafias nevelésnek oly nagyszerű módszerei, mint az isko­lák, falvak, városok hagyományainak tanulmányozása és gyűjtése, most a kongresszus minden részve­vőjéhez, a magyar­ pedagógusokhoz, alkotó művészeinkhez és minden szülőhöz, segítsék sikerre vinni gyer­mekeinknek e boldog, ünnepi évét. Hartha Magdolna, a Vasas Sport­egyesület élsportolója, a Magyar Nép­­köztársaság érdemes sportolója, Ma­gyarország 10 000 méteres női sífutó­bajnoka többi között a következőket mondotta: — Mi, sportoló fiatalok, egységesen igényeljük, hogy sportvezetőink, ed­zőink ne csak a sport szakmai okta­tásával foglalkozzanak, hanem ők ma­guik is olyan emberek legyenek, akik magánéletükben, a termelőmunká­ban való helytállásban, szakmai és politikai képzettségük növelésében, sportszerűségben, de minden téren példamutatásukkal segítsenek kiala­kítani a szocialista sportolót, a szo­cialista embertípust. Mi, sportoló fiatalok, döntő többsé­günkben magunkénak érezzük a DISZ-t, és büszkén valljuk magunkat DISZ-tagoknak, s mint DISZ-tagok, a kongresszus befejezése után azon le­szünk, hogy a termelésben, tanulás­ban, a sporttelepeken, uszodákban és tornatermekben elért eredményeink­kel tegyünk tanúbizonyságot arról, hogy érdemesek vagyunk a DISZ- tagságra. Possonyi Tibor, a Budapesti Fémáru- és Szerszámgépgyár öntője exportbrigádja munkájáról számolt be. Hangsúlyozta: Jelenlegi szaktudá­sunkat úgy növeljük, hogy szovjet és magyar szakkönyveket olvasunk. Amíg ezt nem tettük, brigádunk át­lagos teljesítménye 185 százalék volt. Egy fél évvel azután, hogy elkezdtük a szakkönyvek tanulmányozását, bri­gádunk átlaga 287 százalékra emelke­dett. A szerda délutáni ülésen utolsónak Bruno Bernini, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség elnöke szólalt fel. A küldöttek nagy lelkesedéssel fogad­ták szavait. M­efelességteljes feladat: az úttörők nevelése Í­­j DISZ-szerves miért törődjenek többet a fiatalok szakmai képzésével Ezután az elnök a kongresszushoz érkezett 145 távirat közül olvasott fel néhányat, majd Pécsi János, a DISZ Központi Vezetősége intéző bizottsá­gának tagja, az MTH elnöke szólalt fel. A többi között rámutatott, hogy az új, még magasabb technika elsa­játítására a dolgozókat, különösen ifjúságunkat tanítani kell. Ötéves tervünk első három évében a dolgo­zók és ifjúságunk tízezrei tanultak különböző szakmai tanfolyamokon. Az utóbbi két esztendőben azonban a legtöbb ütemben ezek a tanfolya­mok nagyrészt megszűntek. Egy-két jó kezdeményezéstől el­tekintve, üzemi DISZ-bizottságainnk nem éreznek még kellő felelősséget az új technika elterjesztéséért, a szakmai képzés minél szélesebb meg­szervezéséért. A Láng Gépgyár DISZ-bizottságának jó kezdeménye­zése, hogy a fiatal műszaki értelmi­ségiek közül műszaki tanácsadó-bri­gádot szerveztek az ifjúmunkás-bri­gádok patronálására. Üzemi DISZ- szervezeteink túlnyomó többségénél azonban nem találkoztunk ilyen jó példával. Úgy gondolom — mondotta —, hogy ennél a kérdésnél elsősorban a DISZ Központi Vezetőségénél van a hiba. A DISZ Központi Vezetősége még nem alkalmazta a Komszo­mol ez irányú tapasztalatát és ez az alapvető oka annak, hogy üze­mi DISZ-szervezeteink sok helyen A magyar Hiúság sikerei erősítik az egész világ haladó Hiúságának a szabadságért, a haladásért, a békéért vívott harcát Bruno Bernininek, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnökének felszólalása — Kedves barátaim! A Dolgozó If­júság Szövetsége II. kongresszusának küldöttei! Örülök, hogy átadhatom nektek és országotok minden lányá­nak, fiának a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség forró, testvéri üdvöz­letét és őszinte jókívánságait. (Lelkes taps.) Világszövetségünk különös öröm­mel üdvözli a munkának és győzel­meknek gazdag mérlegét, amelyet szövetségetek ezekben az években hazátok dolgozó és tanuló ifjúságá­nak élén felmutatott. A ti sikereitek, amelyeket a mun­kában, a tanulásban, a kultúra és a sport területén értetek el, az az alkotó lelkesedés, amellyel a magyar ifjúság — az egész nép­pel együtt egy mind gazdagabb és boldogabb életet épít, nem­csak a ti ügyetek. Jelentősége túllépi hazátok határait, újabb bizakodással és újabb lendület­tel tölt el sok millió lányt és fiút, akik (Folytatás a 2. oldalon.)

Next