Népszabadság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-11 / 9. szám
1957. január 11, péntek Kevesebb lesz a kereskedelmi dolgozók gondja J kereskedelmi allekciónan a legutóbbi hetekben nagyon sok dicséretet kaptak. Rá is szolgáltak az elismerésre. Ezért igazán örvendetes, hogy a dicsérettel a megbecsülés kézzelfogható jele is együtt járt. A kereskedelmi és a pénzügyi dolgozók szakszervezetének, a kereskedelmi dolgozók tízezreinek sok kívánsága teljesült. Általában javult a kereskedelmi alkalmazottak alapfizetése. Megvalósult a szombat délutántól hétfő reggelig tartó munkaszünet. Megszűnt az úgynevezett 2-es területi bércsoport. Az ide beosztott egyes vidéki kereskedelmi alkalmazottak még a többieknél is kevesebb bért kaptak. Az üzletek nyitvatartásának szabályozása biztosította a napi nyolcórás munkaidőt. A vendéglátóiparban dolgozók most már naponta térítés nélkül kapnak ebédet. A leltározásért ezentúl túlóra-átalányt kapnak a boltvezetők. Az áruellátás az első negyedévben koránt sem zökkenőmentes, de a kereskedelmi alkalmazottak jutalék formájában is megkapják az adott körülmények között legmegfelelőbb keresetet. Mégpedig a következőképpen: az 1956. év első felében a belkereskedelem területén kifizetett teljes jutalék lesz az idei első negyedévi alap, a kereskedelmi alkalmazott a most felemelt fizetéshez még fix pótlékot is kap. A kiskereskedelmi boltvezető és helyettese a felemelt fizetés 29 százalékát, a beosztott a 19 százalékát, a nagykereskedelemben dolgozó 21 százalékát, a közétkeztetési alkalmazott 18 százalékát kapja az év első három hónapjában. A kereskedelmi dolgozó jobb életkörülményeinek biztosítása nemcsak a kereskedelmi dolgozó szempontjából fontos. A lakosság életszínvonalának javítása elképzelhetetlen a kulturáltabb kereskedelem megteremtése nélkül. A kulturált kereskedelem — csinos kirakatok, figyelmes kiszolgálás, friss áruválaszték stb. — megteremtése pedig elképzelhetetlen elégedett, jókedvű, a vevőt sohasem megkárosító, hanem állandóan segítő kereskedelmi alkalmazott nélkül. S hogy a kereskedelmi alkalmazott ilyen legyen, hogy megfelelő életkörülmények közé kerüljön, még sok teendő vár a kormányzatra és a szakszervezetre. Nérmkstetes, hogy egyes kívánságokat, panaszokat később, másokat hamarabb lehet teljesíteni, illetve orvosolni. Meg kell oldani a kereskedelemben dolgozó adminisztrációs, ügyviteli, igazgatási munkaerők fizetésének rendezését is. Sajnos, ez most elmaradt, s az elmaradás méltán elkeserítette a legutóbbi hónapokban is jó munkát végzett ügyviteli dolgozókat. Nagy probléma az egyes jövedelmek aránytalanságának megszüntetése. Csak két példát említünk . Szinte semmi különbség sincs a régi, szakképzett, gyakorlott eladó és a kezdő eladó fizetése, jövedelme között. A vendéglátóiparban a vezető aligha tekinti büntetésnek a pincérré történő visszaminősítést, hiszen a pincér többet keres, mint a vezető. Ha a vezető az éjszakai műszakért pótlékot kapna, az aránytalanság legalábbis kisebb lenne, s több régi vendéglátóipari szakember vállalna vezető posztot. A nyilvánvaló, hogy a fix fizetések megfelelő javítása csak folyamatosan, hosszabb idő alatt lehetséges. De a kereskedelmi alkalmazottak életkörülményei addig is többféle eszközzel javíthatók. Például: nem az általában rossz bolti terveken, hanem a tényleges áruforgalmon alapuló jutalékos bérrendszer megvalósításával. (Természetesen csak a rendszeres áruellátás idejétől kezdve.) A kereskedelem kulturáltságához tartozik, hogy tiszta, kipihent eladók szolgáljanak ki. A kereskedelmi alkalmazottaik régi panasza, hogy nekik kell a nehéz ládákat, zsákokat cipelniük, mert nincs elég segédmunkás a kereskedelemben. A vállalatok nagyobb önállósága lehetőséget ad majd e probléma megoldására is. Új rendelet szükséges a leltárhiány kérdésében. Az új rendelet hathatósan biztosítja a társadalmi tulajdon védelmét, de biztosítsa azt is, hogy a legutóbbi évek gyakorlatától eltérően, ne hurcolják meg, ne sújtsák pénzbüntetéssel, ne károsítsák meg anyagilag a kereskedelmi dolgozót, amikor egyáltalán nem felelős a leltárhiányért. Még sok eszköz, lehetőség van a kereskedelmi dolgozók életkörülményeinek javítására. Hangsúlyozzuk: nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan. Az első, mégpedig jelentős lépésekből kitűnik, hogy a kormány ismeri a sérelmeket, tudja a teendőket, s így a lehetőséghez mérten ezentúl is meg fogja valósítani a szakszervezet és a kereskedelmi alkalmazottak kívánságait. György István PVC ÉS GUMI HENGERELÉST VÁLLAL bérmunkában MNMAJUZSU KISZ BUDAPEST, XIV., Erzsébet királyné útja 56. Telefon: 496—393. NÉPSZABADSÁG FURCSA VÉLEMÉNYSZABADSÁG Hogyan került Fodor József neve az írószövetség elnökségének nyilatkozata alá? A kiváló költő kilépett az írószövetség elnökségéből Fodor József költő, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja, a következő nyilatkozatközlését kérte a Népszabadság szerkesztőségétől. A Les Lettres Francaises legújabb számában a Magyar Írók Szövetségének elnöksége részéről számomra nem rokonszenves, és a szabadság és a véleményjog jegyében beszélő írókhoz nem méltó hangú nyilatkozat jelent meg két kitűnő magyar író, Bölöni György és Illés Béla személyével kapcsolatban. A nyilatkozat aláírói közt magam is szerepelek. Az igazság kedvéért ii-Szívesen adunk helyt Fodor József nyilatkozatának. Az ügy előzményeit röviden a következőkben ismertetjük: André Stil, akiváló francia író nemrégiben Magyarországon járt a Les Lettres Francaises című, haladó francia hetilap megbízásából. Itttartózkodása idején több írótól és művésztől — Bölöni Györgytől, a Magyar Pen Klub elnökétől, Fodor Józseftől, Illés Bélától és Pór Bertalan festőművésztől — nyilatkozatotkért. E nyilatkozatok megjelenése után az Írószövetség elnökségének egyik-másik tagja, meglehetősen szent meg kell mondanom, hogy az elnökség nyilatkozatát ebben a fogalmazásban nem is láttam, és így azt alá nem írtam. Miután azonban ez szerintem teljesen szükségtelen, és csak sajnálatos visszhangot vert — nyilatkozat, többek közt nevemmel, mégis megjelent, a jövőben való hasonló esetek elhárítása és cselekvésbeli függetlenségem, tisztázottságom, és nyugalmam megóvása érdekében a Magyar Írók Szövetségének elnökségéből , nyilatkozatommal egyidejűleg, kilépek. Budapest, 1957. január 10. Fodor József visszatetsző politikai érveléssel, a nyilatkozók felelősségrevonását, megbélyegzését követelte. Sőt az Írószövetség elnöksége egyúttal táviratot is menesztett Párizsba, amelyben sajnálkozását fejezte ki, hogy a Les Lettres Francaises szerkesztősége helyet adott a nyilatkozatoknak. S ennek a táviratnak az aláíróiközé írták oda az Írószövetségben Fodor József nevét is, ezzel is bizonyságot téve arról, mennyire hívei a korrekt harci módszereknek, az „önálló gondolkodásnak", és a szabad véleménynyilvánításnak. Március 31-ig engedélyhez kötik a gyűléseket és felvonulásokat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről szóló 1956. évi 30. számú törvényerejű rendelet hatályát az 1957. évi március hó 31. napjáig meghosszabbítja. A törvényerejű rendelet 1957. január 12. napján lép hatályba. (MTI) 3 Rendelet a beadás megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről A közellátási kormánybiztos a kötelező beadás megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről a következő rendeletet adta ki: A kötelező beadás megszüntetése folytán az olyan termelők részére, akik 1957 évre történő előteljesítési szándékkal az 1956. évi beadási kötelezettségük mértékét meghaladó mennyiségű mezőgazdasági terméket adtak be. a teljesített többletbeadás után a kifizetett beadási ár és az átvétel időpontjában érvényben volt állami szabadfelvásárlási ár közötti különbözetet meg kell téríteni. A termelőknek az árkülönbözet kifizetése iránti igényüket a beadási könyv és az előteljesítést igazoló vételi jegy egyidejű bemutatása mellett az illetékes átvevő vállalathoz (Állatforgalmi-, Terményforgalmi-, Tejipari Vállalat, Földművesszövetkezet) kell benyújtani. Amennyiben sem a beadási könyv, sem a vételi jegy nincs a termelő birtokában, úgy az előteljesítés tényleges adatait a volt községi begyűjtési előadó nyilvántartásai alapján meg lehet állapítani. A kérelmek benyújtásának végső határideje 1957 február 28. Az igazolt előteljesítés után járó árkülönbözetet az illetékes átvevő vállalat fizeti ki. Erre a célra a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól, a 103/1957. PM számú utasítás 4. §. 3. bekezdésének b. és c. pontjában foglaltak érelemszerű alkalmazásával rendkívüli állami támogatást igényelhet. A takarmánybeadási kedvezménynyel járó sertéshizlalási szerződésekkel lekötött sertéseket — a kötelező beadás megszüntetése folytán — a takarmánybeadási kedvezmény nélküli szerződésekre megállapított magasabb áron kell átvenni. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A második paragrafus rendelkezéseit az 1936. október 25. napjától, jelen rendelet hatályba lépéstig eszközölt átvételeknél alkalmazni kell. (MTI) A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) Kel oly súlyos károkat okoztak, még most sem elégelték meg ezeket a beavatkozási kísérleteket, mit sem törődve a magyar népnek okozott mérhetetlen szenvedéssel és azzal, hogy az ellenforradalmi mesterkedések menthetetlenül nyomorba taszítják az országot. A magyar nép mély együttérzéssel kísérte és kísériazon országok sorsát, amelyeket ugyanezen nyugati államok vezető köreinek önző érdekekből folyó beavatkozása háborús bonyodalmakba sodort. Az elmúlt években ilyen beavatkozás történt Guatemalában és Indonéziában. A helyi lakosság törekvéseivel homlokegyenest ellenkező akciók folynak most is Ciprus szigetén, Algírban és nem utolsó sorban a szuezi térségben, ahol az imperialista agresszió sok száz egyiptomi állampolgár lemészárlásához és Port Szaid egyes részeinek lerombolásához vezetett. Az amerikai csapatok esetleges bevetésére vonatkozó új terv pedig már az egész Közép-Kelet békéjét fenyegeti. Népünk nem kíván segédkezet nyújtani ahhoz, hogy Magyarország hasonló akciók színterévé és ezzel újabb háborús tűzfészekké váljon. Hazánkban a törvényes rend helyreállt, az országban ma már béke és nyugalom uralkodik. Azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek az elmúlt hetekben Magyarországon garázdálkodtak, a kormány által segítségül hívott szovjet csapatok támogatásával a magyar honvéd-, rendőr- és karhatalmi alakulatok felszámolták. A rendet a magyar karhatalmi szervek továbbra is biztosítják. Az ellenforradalmi események következtében megzavart termelés megindult és biztatóan fejlődik. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilvánosságra hozta nyilatkozatát, mely a lakosság nagy többségének érdekeit és kívánságait fejezi ki. Ezen nyilatkozat megjelöli az ország talpraállításának, a nép gazdasági és kulturális felemelkedésének és az ország függetlensége megvédésének útját. Ugyanakkor a kormány mindent megtesz azért, hogy azok a megtévesztett személyek, akik az országot elhagyták, akadálytalanul hazatérhessenek és törvényesen biztosította, hogy a hazatérők semmiféle bántalást ne szenvedjenek. A fentiek alapján a magyar kormány ismételten leszögezi, hogy semmiféle bizottságnak nincs joga a magyar kérdésben illetéktelen és elfogult személyek kihallgatásával járó vizsgálatot folytatni és megfigyelést szervezni Magyarországon információk szerzésére. A magyar kormány követeli, hogy kerüljön le végre a közgyűlés napirendjéről a szuverenitását sértő „magyar kérdés" és azt, hogy tegyék lehetővé, hogy Magyarország sokat szenvedett népe az ismét helyreállt rendben és nyugalomban saját maga alakíthassa további sorsát, megvalósíthassa gazdasági felemelkedését és a szabad, független, szocialista Magyarországot. (MTI) A munkástanácsok időszerű feladatairól tárgyaltak a budapesti nagyüzemi munkástanácsok vezetői a Szaktanács titkárságával A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége titkárságának tagjai január 10-én tanácskoztak Budapest nagyobb üzemei munkástanácsainak elnökeivel, titkáraival és tB-elnökeivel a munkástanácsok időszerű feladatairól. A tanácskozáson elhangzottak alapján megállapítható, hogy a munkástanácsok eddig még kevés segítséget és támogatást kaptak felelősségteljes munkájuk elvégzéséhez. A Szaktanács titkársága szerint ez a panasz jogos, és ezért javaslatokat tesz a szakminisztériumoknak, hogy adjanak meg minden segítséget a termelési, bér- és egyéb problémák megoldásához. Segíteni kell a munkástanácsokat a helyes munkamódszerek kialakításában is. A munkástanácsok is látják most már azt, hogy helytelen gyakorlat, ha a munkástanács mindent maga akar megoldani. Ennek következménye csak az lehet, hogy alapvető, az üzem irányításával kapcsolatos feladatukat elhanyagolják. Szóvá tették a jelenlegi munkástanácsi vezetők, hogy több bizalmat kérnek. Tisztán látják már azt, hogy a munkástanácsok nem tényleges hivatásuknak megfelelő céllal és feladattal alakultak meg. Tudják, hogy bekerültek a munkástanácsokba egyes, a munkásosztály ügyétől idegen elemek is, akiktől ők maguk is minél előbb meg akarnak szabadulni. A titkárság egyetért azzal, hogy nem helyes a munkástanácsot, mint intézményt, és a munkástanács tagjait általában bizalmatlanul kezelni. Amint a forradalmi munkás-paraszt kormány, úgy a szakszervezetek is üzemi életünk egyik alapvető intézményének tekintik a munkástanácsokat. A Szaktanács titkársága és a budapesti nagyüzemek munkástanácsainak megjelent vezetői megállapították, hogy ami a Csepel Vas- és Fémművek egyes üzemeiben és egy-két más gyárban a munkástanácsok lemondásával történt, az provokatív lépés, támadás a munkástanácsok ellen. Két halálos ítélet Békéscsabán A kecskeméti katonai bíróság, mint rögtönítélő bíróság, három napon át tárgyalta a békéscsabai tanácsházán a gyulavári zavargás tetteseinek a 20 éves Mány Erzsébetnek éss 15 társának ügyét. A katonai rögtönítélő bíróság a vádlottak és számos tanú kihallgatása után hirdetett ítéletet. A bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra, a felbujtásban szintén bűnös Szilágyi Istvánt 15, Zsótér Mátyást 13, Boros Ferencet 13, kilenc társukat 5-től 12 esztendeig terjedő börtönbüntetésre ítélte, Túri Istvánt megnyugtató bizonyítékok hiányában felmentették, Kiss A. Ferenc ügyét rendes bíróság elé utalták. A halálra ítélt Mány Erzsébet és Farkas Mihály kegyelemért folyamodott, a bíróság kérelmüket pártolólag terjesztette fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához. (MTI) Új helyiségbe költözött az EPOSZ országos ideiglenes szervező bizottsága Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének Ideiglenes szervező bizottsága a Belgrád rakpart 24. szám alól • Magyar Ifjúság útja 14. számú hitit költözött. Új telefonszám: A VASOK