Népszabadság, 1957. július (2. évfolyam, 154-179. szám)
1957-07-06 / 158. szám
4 1957. július 6. szombat NÉPSZABADSÁG Cshupa Szeh miékezete, 150 évvel ezelott, 1807. julius 7-én, a Bihar megyei Csokalyon született Fenyes Elek, a kivalo tudos, a reformkorszak ismert politikusa, aki statisztikai es geografiai muveivel az akkori Magyarorszag muvelt kozvelemenyenek figyelmet osztatlanul fel tudta kelteni. Muveivel nemcsak tekintelyes tudományos, de politikai szolgalatot is tett a hazdnak s polgarainak, akik az ő muveibol ismerhettek meg az orszag gazdagsdgot, hatalmas lehetosegeit, de akkortart meg igen szereny valosagot. Fenyes Elek iskolai elvegzese utan gazdalkodni kezd, de tudomanyos hajlama csakhamar elvonja a gazdalkodastol. Erejet, vagyondt nem kimdlve beutazza az orszagot, gyujti az adatokat es kezdetben joforman segitseg nelkul, hangyaszorgalommal, de messzeldtd szdndekkal, hozzalat nagy munkajdtnak megvaldsutdschhoz; Schwartner nemet nyelvu, s nehany mas elodenek magyar , latin nyelven irott statisztikai (a statisztika akkoriban a szamokban, szambeli elemzesben bovelkedo geografiai-torteneti leirast jelenti) munkaja utan megalkotja, majd 1836 es 1840 kozott megjelenteti koranak legteljesebb magyar statisztikai munkajat, melynek cime: Magyarorszagnalk s a hozza kapcsolt tartomanyoknak mostani dllapotja statisztikai es geographiai tekintetben. Muranek eloszavaban — mentegetozven a rendelkezesre illo adatok elegtelensdge miatt — irja a kovetkezo szavakat, amelyek valamennyi statisztikus szamara mindig mottonak es mementonak szolgalhatnak: egesz munkamban fo celom a reszrehajlatlansdg, azaz az volt, hogy hazamat ugy fessem le, mint az valodilag all, nem pedig, mint ollani kel- sene .. Elso nagy munkaja megalapozta Fenyes hirnevet. Megkapja erre a Magyar Tudomanyos Akademia dijat es kesobb a Tudomanyos Akademia levelezo tagjava választja. 1842—44 kozott három kotetben kiadja „Magyarorszag statisztikajat“. Fenyes „Statisztikaja“, bar koncepcioja a statisztika akkor mar elavulo nemet allamtudomanyi iskolajaval volt rokon, ma is elvezetes olvasmany, paratlan gazdagsagu forras a reformkorbeli Magyarorszag megismeresdhez. Fenyes nemcsak le Irja Magyarorszagot, de hrvel, fejteget, vitatkozik: muve allasfoglalas a reformkor halado eszmei mellett. Leirja az orszag nagysagot, Esszehasonlitja a legismertebb europai allamokeval, de rogton megjegyzi: „Egyebirant a kiterjedes magdban holt tomeg, melly csupan muvelhetoseg es valosagos muveles oltal nyert fontossagot". A kovetkezokben a nepesseg szamanak vizsgalatdra ter at, s miutan a rendelkezesre illo forrasokbol a leheto legpontosabban igyekszik az orszdg lakossdgot megbecsulni, sziksegesnek veli a lakossdg szamot az orszdg kiterjedesevel egybevetni, s megallapitja: „Altaljdban Magyarorszdg nepessege, termekenysegevel egy aranyban epen nincs, s ehhez merveket annyi nepet meg bizvast kenyelemmel eltarthatna s el is tartand, ha lassankint a foldmivelest ds ipart glostld korulmenyek megszunendnek, s az ertelmiseg a nep alsdbb osztalyai kozt is elterjend." Fenyes, a szdmok es adatok embere, majdnem poetikussa valik, amikor a haza szepsegeit, gazdagsdgot irja le. De ostorozza hazdnk ipari elmaradottsagot: „Magyarorszdgban s a hozzd kapcsolt tartomanyokban 125 569 kezmuves taldhatvdn, 89 leletkre jon egy mesterember, holott Lombardidban minden 9-re, Ausztridban minden 13-ik ember muiparbol 61.” Konyvenek egy masik kiaddsdban az ipar, melyet 6 a gazdasagi tevekenyseg tobbi agdtol megkulbnboztetve mfiparnak nevez, fontossagarol igy ir: „Foldmiveles a nemzetnek csalk turheto dllapotot, a muipar gazdagsagot szerez miután ez a nyerstermenyek eredeti erteket sokszorosan felemelni kepes. Csupan foldmivelo orszag mindig szegeny, avenges fuggo maradand., Fenyes konyvei a reformkor, a szabadsdgharcot kozvetlenul megelozo, a nemzet sorsfordulatot erlelo esztendok nevezetes muvei voltak. Maga Fenyes nemcsak mint tudos munkalkodik, hanem mint politikus is. A kor ismert kozeleti szereploje, Kossuth benso es befolyasos hive. Mi sem termeszetesebb tehat, hogy amikor az elso fuggetlen magyar kormany megalakul ds a statisztikai szolgalat megszervezesere sor kerül, Szemere Bertalan belügyminiszter Fenyes Eleket nevezi ki a Statisztikai Hivatal eldre. Ő a kis letszdmu statisztikai osztaly elen lazas tevekenységbe kezd, hogy me csak a kormany napi feladatait elegitse ki, hanem az ország fejlesztesenek hosszabb tavu programját is megfelelo adatokkal támassza ala. Hozzáldt tobbek kozott egy országos iparstatisztikai adatgyujtes megszervezssehez. A Fenyes vezette Statisztikai Hivatal csak rovid ideig mukodhetett; a szabadságharc viharban munkájának feltetelei már nem voltak biztositottak. Fenyes maga a veszbirosag elnoke lesz, majd a szabadsagharc bukasa utan bujdosni kenyszerul. Bar rovid fogsag utan kiszabadul s ismet dolgozni kezd, tevekenysegenek e masodik szakasza jelentosegeben az elsohoz alig meitheto. 1851-ben meg jelentos muvet alkot, megjelenteti „Magyarorszdg Statisztikai es geographiai szotara”t, amelyben betűrendben sorolja fel es ismerteti Magyarorszdg lakott helyeit es fobb foldrajzi, gazdasagi s tortenelmi jellegzetessegeket. A ,.geographiai szotar” tobb mint egy egyszeru helysegnevtár, „mellyben — Fenyes szavaival — minden varos, falu es puszta beturendben, korulmenyesen leiratik”. Magyarorszag nevezetesebb helyeinek nem-csak földrajzi, nepessdgi, gazdasdgi leírasa, de eredetet ds tortenetet is tartalmazo munka. A szabadsagharcban szerepet jatszo valamennyi helyseg tortenetenek ismertetesenel Fenyes alkalmat taldl arra — ds batorsdga sem hidnyzik hozzd — hogy kozvetlen a szabadsdgharc bukasdt koveto esztendoikben hiven ds adozva a magyar seregek hosiessegenek, irja le a szabadsdgharc fordulatait. Fenyes kdsobbi, az abszolutizmus dveiben ds a kiegyezds utan irt statisztikai muvei nem keltenek feltunest. Politikailag is elszigetelodik. Az anyagi kenyszer arra hajtja, hogy külonben semleges ds politikai duldsfoglalds nelkuli cikkeket irjon az abszolutizmus hivatalos lapjaiban, s ezert szemrehonyas dk. Ez ds egyeb korulmenyek volt az oka annak, hogy a korolt mdr tulelt Fenyes neve fel sem merul, mikor a kiegyezest kovetoen a kormany ujbol megszervezi a Statisztikai Hivatalt, de meg a Fovárosi Statisztikai Hivatal felallitasakor sem veszik figyelembe folyamodvanydt. Elfeledve ds mellozve dli le utolso eveit, mint a Fovarosi Statisztikai Hivatal dijnoka. 1876. julius 23-án hal meg Tijpesten, ahol most egy szerdny tabla jelzi lakohazat. Fenyes Elek dietutja nem volt toretlen: a reformkorbeli ragyogo tudomanyos ds politikai szerepleset kovetoen az 1850-es evektol kezdodoen mind kozdleti szereplese, mind tudomdnyos munkaja jelentosegebol sulyosan veszitett, megis a halalat koveto evtizedekben egesz palyajdnak, dletmuvenek ertekeleset tulsagosan befolyasolta az idos tudos hanyatlasat szemtanukent lato kortarsak nem atfogo itelete. A hivatalos dicseret benne nemi lekicsinylo egyoldalusaggal a szorgalmas, a reszletekben faradhatatlan adatgyujtot emeli ki, s elmarasztalja azdrt, hogy atfogo, nagy koncepcioju munkat nem alkotott, latokdre szuk volt. Holott statisztikdjdt ds geografiai szotdrdt dppen e reszletek gondossdga ds gazdagsaga, amely az effajta muveknek — az altaldnos koncepcio helyes volta mellett — a ldnyegdt alkotja, teszi nagy munkdva, a magyar tudomdnyos irodalom egyik klaszszikus alkotasava. Ma is csak elismeressel adozhatunk Fényes Eleknek, aki mostoha korulmenyek kozott, joformán egymaga hozta letre a haza megismeresehez szukseges gazdag statisztikai anyagot. Igazi hazafisaga, valasztott tudomanya iranti odaado buzgalma, munkajanak kiviteldben tanusitott fegyelme minden statisztikus számara ma is peldakep. Redei Jeno Megnyitottak Milos Bazovsky csehszlovak festomuvesz kiallitasat A magyar ds a csehszlovak kepzdmuveszeti kiallitasi intezmenyek kozvetlen kapcsolatdnak ujabb jelekent, penteken delben a Mucsarnok kamaratermeben unnepelyesen megnyitottak Milos Bazovsky csehszlovak festomuvesz kiallitdsdt. A tarlat megnyitasan megjelent Mihalyfi Erno muvelodesugyi miniszterhelyettes, Aradi Nóra, a miniszterium kepzomuvdszeti osztalyanak vezetoje, valamint a magyar muvdszeti diet tobb kimagaslo kepviseloije. Ott volt az ünnepsegen Radislav Vince, a Csehszlovdk Koztarsasdg budapesti nagykovetsdgenek masodtitkara ds Andrei Zador, a Csehszlovdk Kultura vezetoje. A kiallitast — amelyet a Kulturális Kapcsolatok Intezete ds a Mucsarnok kozben rendezett — Pogolny O. Gabor, a Szepmuveszeti Muzeum helyettes foigazgatoja nyitotta meg. A tovabb erosodo kulturalis kapcsolatok eredmenyekent Vincent Hloznik ketszeres allami dijas csehszlovák grafikusmuvesz, Budapesten nagy sikerrel bemutatott muveit vasarnaptol kezdve Szekesfehervarott is kiállitjak, augusztusban pedig ket magyar muvesz, Hincz Gyula es a Debrecenben dolgozo Hollo Lászlo muveibol nyilik kiállitas Bratislavdban. (MTI) Nemzetkozi fenykepkiallitast rendeznek Budapesten A Magyar Fotomuveszek Szovetsdge ds a Mucsarnok osszel nemzetkozi muveszi fenykepkiallitast rendez Budapesten. A kiallitasra barmilyen targyu muveszi fenykep bekuldheto, amely meg nem szerepelt budapesti kiallitason. Az erdeklodes kulfoldrol is igen nagy, a vilag minden reszebol kortek nevezdsi lapokat. A kiallitds oktober 12-en nyilik meg a Nemzeti Szalonban, s nyitvatartasdnak idejen ismert kulfoldi szakemberek tartanak majd eldodasokat a fotoanuvdszet kulandozo probldimairol. (MTI) KRONIKA Fiatal operaenekesek seregszemlejeA magyar operaenekesek utdnpddldsdnak mindinkdbb fokozodik a jelentosdge. A legutobbi evekben a fovarosban megsokszorozodtak az operaeloadasok ds a videki operak is orvendetesen gyarapodnak mind szamban, mind szinvonalban, ds igenyesen kutatjak az uj, fiatal enekeseket. A „kereslet es kinalat” viszonya azonban a külonbozo organumokban nagyon elterő, mert mig peldaul megfelelo lirai szopranokban rendesen boseg van, hostenorokat vagy obloshangu basszistakat gyakran keresnek. Azt azonban elfogultsag nelkul elmondhatjuk, hogy magyar foldon altaldban dusan teremnek a szip hangok es zenei tehetsegek. Sot neha eppen az ervenyesulesi lehetoseg biztositasa, a tulzott verseny okoz gondot. A Zenemuveszeti Foiskola operatanszakdnak szokdsos evadzdrd nyilvanos vizsgaja az Operahazban most zajlott le. E seregszemlek amellett, hogy ifju tehetsdgeket inditanak el polydjukon, mindig tajdkoztatnak is enekpedagogianlk helyzeterol, eredmdnyeirol. Ertheto, hogy minden dvben nagy erdeklodes nyilvanul meg irdntuk. A nezoter zsufoldsig megtelik zenetandrokkal, kartdzsakkal, baratokkal, no meg a tapszakesz atyafisdggal. Az iden negy utolsoeves hallgato: Sebestyen Sandor, Ivanov Jozsef, Molnár Miklos, Jarosin Eva (Rosier Endre, Maleczky Osakar, Revhegyi Ferenc nb, Lendvay Andor tanutvanyai) vizsgaztak a Norma, A vegzet hatalma, a Rigoletto, Az arany meg az asszony s a Tosca cimu operak reszleteiben. Sebestyen Sándor szeles terjedelmu baritonhangjaval maris jol bednik, eneket pedig muveszi ateles futi. Ivanov Jozsef tenorhangjanak igen kellemes a csengese. Molnar Miklost mar az evadban az Operahaz osztondijasai kozd szerzodtettek. Melegfenyu basszushangjaval — ha az meg meg is izmosodik — hasznos szolgalatara lesz a szinhaznak. Jarolin Eva vildigos szopibonjanast ertekei a finom pianokban mutatkoztak meg. A kozremukodo meg nem vegzo novendekek kozul dicserettel emlitjuk: Jasper Bella meglepoen fejlett koloraturkeszseget, tovabba Tar Gyuldt, Tusz Etelkat, Alpar Manat, Marczis Demetert es Pecsvary Gabriellát Az eloadast a szerepgyakorlat ket tanara: Liukacs Miklos es Vaszy Viktor vezenyelte, s a jatokgyakorlat tanbra, Miko Andras rendezte.* Megemlekezunk itt a novendekvizsgan kivul, az Operahaz nehany fiatal muveszenek az evad vegen uj szerepekben elert sikereirol is. Igy elsosorban Joviczky Jozsefnetk kitunoen megformalt Stolzingi Walter alakitasarol. wagneri deklamaciojarol szolhatunk nagy elismeressel. Igen jol bevalt a Miskolcrol ide szerzodtetett Pollos Imre tobb olasztenor szerepben, es tetszett az ugyancsak miskolci vendegszereplo, a szepthangu Littai Gyula Rigolettoja. Egyenletes, jo fejlodest mutat: Body Jozsef, Domahidy Laszlo, Reti József, Antalffy Albert, Horvath Laszlo, Remenyi Sandor mint Wolfram, Papp Julia mint Desdemona, Farago Andras mint Petur gyarapitottak hatesos szerepeik szamat. Laczko Maria szarnyalo szopranjanak hajlekonysaga is szepen fejlodik. Az utolso Varazsfuvola eldaddsdban ket vendegszereplo nemrdgen vegzett novendek, Gabor Ar-Stemis (Ej kiralynoje) es Molndr Eva (Pamina) igazoltak zenei es muveszi kepessegeiket. Helyes, hogy a regota mukodo tehetseges korrepetitorokat karmesterkent is kiprdbaljak. Madarassy Albert a Rigoletto vezdnylesevel, Erdelyi Miklos a Szoktetes a szerajbol es a Tosca dirigdldsdval, Nemeth Amade az Arany meg az asszony vezetesevel tettek tanusdgot arrol, hogy hivatott karmesterek. Peterfi Istvan Az Operahaz studiojanak bemutatkozasa ivrem vagyok zeneszakerto, sem IV zenekritikus. A szdp zene szerelmese vagyok. A zene tagasabba teszi szamomra a vilagot. Operahazunk studiojanak bemutatkozasakor is a tortenelemnek olyan mozzanataival kotottem bensoseges ismeretseget, amelyek ilyen kozel sosem kerultek volna hozzam tankonyv lapjairol. Operahozunk helyesen kiserletezik olyan studioval, amely nem repertoar-darabokat tuz musordra, hanem olyan zenedarabokat, amelyekkel a fiatal enekesek es a kozonsdg zenei muveltseget akarja meg arnyaltabba, meg reszletesebbe tenni. E szandek szolgalatara Nadasdy Kalman, Varga Pal, Huszar Klara es operamuveszetünk meg nehany lelkes es kituno muvesze fogott bssze. A bemutatkozo eloadason eloszor Gluck Iphigenia Taurisban cimu operajanak masodik felvonasa hangzott el. Az eloadas bensoseges poliosza, dramai ereje mindvegig eleven folyamatot hozott letre. Lorencz Kornelia kitunoen megformalt iphigenidja, Bende Zsolt dramai vivodasa, az alombol elotuno furnak kiserteties felbukkanasa (Geczy Eva koreografiaja), a sors es az egyen orokos harcanak megrazd hullamzasa, a klasszikus formak biztonságaval hbrapblygott. A musor masodik darabjat, a ma Amerikaban élo, olasz Menotti A telefon címu operaszatirdjat alighanem csak a nagykozonseg egy resze ertette meg. Nem mindenki vette eszre, hogy a szerzo milyen fensobbseggel es mekkora ellenszenvvel gunyolodik. Pedig a no szerepet Koltay Vali teljesen a szerzo sugallata szerint formálta meg hangban is, szinpadi mozgasban is. A megmintázott alakot sikerult is megfeleloen ellenszenvesse tennie. Ilymodon a szerepe es darabbeli sorsa szerint szanalmas ferfi foszereploert, a muzikalis ds kedves eloadasdban rokonszenves Nadas Tiborert a szivüink ketszeresen foljt ... Pergolesi Urhatnam szolgdldjanak eloaddsdban a zene, szoveg es szinpad oly egyseges volt, hogy a kor levegoje dtdramlott a nezoterre, a kozonseg sajat dietekent figyelte, hallgatta a jotekot. Ldszlo Margit eleven es korabeli nepi szolgaloja eldrulta, Moliere szobalinyainak kedves es vonzo ose 6. Galsay Ervin tehetetlen, hdzsartos dregje szinpadi es zenei ertelemben egyardnt meggyozd volt. Peter Ldszlo, a nema szolga mimikára szoritott szerepdben tehetsegesen es mulatsagosan egeszitette ki a kerek eloadast. A harom, korban, targyban, hangnemben haromfele darabot Huszar Eldra rendezte tehetsdgesen, avatottan es lelkesen. Varga Pal vezenyelte szuggesztiven az eloadast. A szinpadkepek illuzidtkeltdk es otletesek voltaki Nadasdy Kolmndnnak minden oka megvan rd, hogy a szellemi partfogdsdval letrejott eloadasra buszke legyen. Es azt hisszuk, hogy az Operahoz az elso eloadas sikerdbol tovabbi kedvet merit e lelkes studidvdllalkozds meg erőteljesebb megsegítéséhez. Nyiri Tibor Zenemuujdonsagok A Zenemutkiado Vallalat gondozdsaban a kozelmultban tobb jelentos mutatott napvildgot. Megjelent Adam Jeno muvdnek. A dal mestereinetk a harmadik kotete, Varga Poll osszeállitasaban a hires operaariok szoprankotete, Strauss ot vilaghiru koloraturkeringoje Gyurkovics Maria kadencidival es Vislki Janos zongoraversenye, zsebpartitura alakjdban. A magyar nota kedveloi rdszere tobb zsebnotaskonyvet adtak ki, oleso azon. Hdrom Bartokdtirat is megjelent, az Este a szekelyeknel klarinetra ds zongordra, a Hdrom Csik megyei nepdal obodra s a Gyermekeknek csellóra ds zongorára.