Népszabadság, 1959. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
8 BALETTESTÉKEN Az Operaház és az Erkel Színház repertoárjáról Szereti közönségünk a balettet, a kifejező mozdulatok esztétikai élvezetét, és drámai mondanivalót adó művészetét. Igaz, igen jó színvonalú előadásokban gyönyörködhetik a néző. Különösen vonatkozik ez a Gajanére, amely gyorsan vívott ki magának nagy népszerűséget: bemutatója óta eltelt három hónapban majd húszszor vonzott táblás házat az Erkel Színházban. A Gajane nagy sikerét három tényező indokolja: zenéje, koreográfiájának sok szép részletes előadásainak színvonala. Aram Hacsaturjan örmény, grúz, azerbajdzsán népzenéből merítő, ritmus- és színgazdag, nemes értelemben teátrálisan csillogó, ragyogóan hangszerelt muzsikája a szvitekből már korábban is ismertté vált. Természetes, hogy a népszerű részletek után a teljes zenére is kíváncsi a közönség. (Kár, hogy a tehetséges fiatal karmester, Tóth Péter legutóbb „kiengedte kezéből” a zenekart s megelégedett „nyáriasabb” tolmácsolással is.) Nyina Anyiszimova szovjet balettmesternő koreográfiájának legszebb részletei újra és újra tapsra ingerük a nézőket. Nem súlyos drámai mondanivalójával, hanem a zenét plasztikusan kifejező szép táncaival hat a kompozíció. Keleti táncok címén nem a szokott sablont adja Anyiszimova, hanem — elismerésre méltó gyűjtőmunkája eredményeként — a Kaukázuson túli népek művészetét kelti életre csaknem eredetiben vagy klasszikus elemekkel szerencsés szintézisben. Több, egymással teljesen egyenlő értékű szereposztás kényezteti a kíváncsit. A kissé soványka történet ugyan kevés drámai anyagot biztosít négy felvonás cselekményéhez — Gajane és Armen egymáséi lesznek Giko minden erőszakoskodása, gonoszsága ellenére —, mégis érdekes élmény egy-egy szerep különböző megformálása. Kun Zsuzsa és Lakatos Gabriella is szerelméhez hű, dolgos fiatal lányt állít színpadra Gajane alakjában. De Kun Zsuzsa Gajanéjának szerelme kislányosabb, Lakatos Gabrielláé asszonyosabb. Két kiváló balerinánk egymással egyenrangú, művészi erejű megformálásának különbözése érdekesen mutatkozik meg a második felvonás gyönyörű szerelmi pas de deux-jében, a szólókban és a pantomimikus részletekben. Még nagyobb a különbség Gikó megjelenítésében. Eck Imre pantomimikus eszközökkel a Gonoszságot állítja színpadra. Túlzásaival reális környezetétől elütő, a mesék démonikus alakját mintázza, helyenként félelmetes erővel. Bozsó Árpád Gikója csak lusta fráter, akit lebírhatatlan szerelmi vágya taszít romlásba. A dramaturgiai szempontból vértelenebb Arment, Gajane kedvesét, csak Fülöp Viktor kiforrott művészete és Havas Ferenc meggyőző játéka teszi színesebb figurává. Egyszerűen, keresetlen eszközökkel formálják rokonszenvessé a hegyi pásztor alakját. Virtuóz szólóiban Fülöp további technikai fejlődését igazolja igen örvendetesen, Havas pedig azt a könynyedségét, amely szinte bármilyen feladatra alkalmassá teszi. Igen érdekes a koreográfiai szempontból legszebb kurd kép fő alakjának, Aisának, három megjelenítése. Az egyik szereposztásban Lakatos Gabriella csillogtatja Aisa szólójában szuggesztív művészetét. Féktelen szenvedély forrósítja át önfeledt táncát, csupa vágy és lobogó indulat az ő Aisája. Kálmán Etelkának sincs a Párizs lángjai emlékezetes Teréze óta ilyen kitűnő szerepe. Az ő felfogásában Aisa a hegyek koronázatlan királynője. Géczy Évát is a legjobb teljesítményre ingerli hálás feladata. Aisa három ifjú partnere közül Róna Viktor nevét már évekkel ezelőtt megjegyezte a közönség. E szerepében is kitűnően érvényesíti tánckultúráját, mimikai készségét. Zilahi Győző villogó szemű vad harcosa megérdemelt, sikeres „kiugrás”. Péter László erőtől duzzadó Izmailja ugyancsak figyelemre méltó teljesítmény. A Nune—Karen-pár csillogóan szép kettőseiben, szólóiban is fiatalok jeleskednek, vetélkednek egymással. Orosz Adél, amióta első díjat nyert a moszkvai VIT- en, a Diótörő főszerepében, a Giselle paraszt pas de deux-jében, s a Bihari nótája Minervájaként aratja sikereit. Balerinánk több már, mint a jövendő nagy ígérete. Táncaiban fölényes technikai biztonság párosul nagy kifejező erővel. Gyorsan fejlődik a még fiatalabb Dévényi Edit is. Bájos Nunejából játékos derű sugárzik. Menyhárt Jacqueline karakteréhez a lírai szerepek állnak közelebb. Nune két nagyon tehetséges partnere: Sipeki Levente megnyerő külsejével, tökéletes iskolázottságával, Perlusz Sándor pedig a humor iránt is fogékony játékával és kitűnő technikai adottságaival hódítanak a színpadon. Kőszegi Ferenc és Suba Gyula egyaránt jó az apa szerepében. A zárókép színes forgatagából Hamala Irén, Nagy Júlia, Barkóczy Sándor, Seregi László, Budavári Rudolf szólóit külön is kiemeljük. A Furfangos diákok. Farkas Ferenc—Harangozó Gyula szatirikus táncjátéka gondozott előadásával tűnik ki a régebbi művek közül. Pipás verbunk. csikós tánc. üveges verbunk. csárdás — néphagyományaink e sikeres és ízes feldolgozásait ugyanolyan üdén adja elő az együttes, mint a premieren. Harangozó Gyula utánozhatatlan Stréber Józsija ragyogóan karikírozó művészetének ma is szuggesztív erejű figurája. Lakatos Gabriella és Havas Ferenc képviselik csak a mű líraibb hangját. Kevésbé tetszetős, de technikailag igen nehéz kettősükben és játékukban vonzóan formálják a szerelmespárt. Farkas magyar jurátusvilágot színesen idéző, bővérű muzsikája, a koreográfia értékei s Harangozó remek alakítása — sok esztendővel a bemutató után is frissen hatnak. A Diótörő a leggyakrabban játszott darabja a repertoárnak. Kicsinyek és felnőttek örömére. 1950 óta 280 előadást ért meg Operaházunk színpadán Csajkovszkij—Vajnonnen karácsonyi hangulatot és gyermeki álmokat megkapó közvetlenséget felelevenítő, finom érzésekből szőtt balettje. Kilenc éve a Diótörő főszerepeiben vizsgáznak a fiatalok, akik nagyobbra, magasabbra akarnak törni, művészetük látszatra légiesen könnyű, valójában azonban oly rögös pályáján. Biztonságot, rutint s a játékkészség fejlesztését jelenti az első komoly klasszikus feladat: Mária és a herceg. Az Ugray Klotild,Róna Viktor-pár kiforrott alakításai óta újabban Orosz Adél és Sipeki Levente harmonikus kettőse táncolja megejtő bájjal az álomvilág jóságot és szépséget megtestesítő hercegnőjét és hercegét. Horváth Margit asszisztens gondos munkájáról vall a csoporttáncok tisztasága, hasznos volt a kar fiatalítása is. Csak a zenekar rontja olykor az ünnepi hangulatot unalmas, szürke muzsikálással. A Csodálatos mandarin előadásai őrzik a legegyenletesebb színvonalat. Esztendők óta alig van gyönge pontja a magasszínvonalú produkciónak, érthető, ha vidéki látogatók, külföldi vendégek, turisták programjában is a feltétlenül látnivalók között szerepel. Igaz, Kenessey Jenő, az előadás vezénylője személyében erélyes gondozója van a pantomimnek, zenekar és színpad szinkronja Bartók mondanivalóját valósítja meg. Minden alkalommal nagy drámai élményt visz haza magával a közönség a hét kitűnő szereplő jóvoltából. Közülük ez alkalommal csak Róna Viktort emeljük ki, rövid idő alatt felnőtt a Mandarin rendkívül kényes és nehéz alakításához. E jegyzetekben sok elismerő szó esett — s megérdemelten — fiatal és legfiatalabb művészeinkről, akik csak nemrégiben nyerték el képesítésüket az Állami Balett Intézetben. Valamennyiüket Nádasy Ferenc készítette fel pályájukra: az ő pedagógiai munkássága gyümölcsözik mostani és elkövetkező sikereikben. S mily messze tűnt már az idő, amidőn 1957 tavaszán sokan elsiratták a magyar balettet!... Csizmadia György JEGYZETEK KIÁLLÍTÁSOKRÓL A nyár ernyesztő hatása egyelőre még nem érződik a képzőművészeti kiállítások frontján. Az Ernst Múzeumban három festő és egy szobrász csoportkiállításán olyan művészeket ismerhettünk meg, akiknek célkitűzései különbözők, mégis bizonyos vonatkozásban sok hasonlóság fűzi őket össze. Gábor Jenő, Járitz Józsa és Klie Zoltán festőművész, s Csillag István szobrászművész ahhoz a korosztályhoz tartozik, amely legnehezebben tudta átvészelni a felszabadulás utáni szellemi megújhodás körül fellángolt viharokat és harcokat. Művészi fejlődésük a felszabadulás előtt már befejeződött, egyéniségük és szemléletük azonban még nem szilárdult meg annyira, hogy az új élet felvetette problémákat és régebbi művészi felfogásuk ellentmondásait önmaguk számára is megnyugtatóan tudták volna megoldani, így azután ezek a múltban már komoly eredményeket elért művészek fejlődésükben többé-kevésbé megrekedtek. Gábor Jenőnek, a konstruktív jellegű kubizmus formaszemléletével felépített figurális kompozíciói elevenek és mozgalmasak, éppen csak a mához való érzelmi kötöttségeket és a valóság erősebb színeit hiányoljuk belőlük. Járitz Józsának sajátos szűkszavúsággal festett dekoratív képei valaha érdekes színfoltjai voltak a KÚT és az UME kiállításainak. Kisebb, nyilván régebben keletkezett képeit (Bivalyok, Tengerpart) áthatják a valóságélmények frisseségéből fakadó finom festői megoldások, újabb nagyobb méretű kompozícióiban azonban a festői motívumokat sokszor erőszakolt játékossággal a fantázia légüres terébe transzponálja. Klie Zoltán művészetének stiláris kuszasága lerontja a jóképességű művész festői erényeinek, érzelmi fogékonyságának hatóerejét. Expreszszionista jellegű tájain, figurális képein romantikus történelmi kompozícióin egy nyugtalan lélek csapongását, önmaga keresését érezzük. Csillag István finom mestere az érmészetnek. Miniaturás portréművészete főleg azokon a dombormű-ábrázolásokon vált kifejezővé, amelyek pesti utcák névadóiként Csokonai Vitéz Mihályt, József Attilát, Frankel Leót ábrázolják. Ez a kiállítás jó alkalmat adott a művészeknek, hogy eddigi munkásságuk eredményeit és tanulságait számba vegyék és a továbbiakban felhasználják. A Fényes Adolf-teremben Nemcsics Antal festőművész kiállítása sok tekintetben a fiatal művészgeneráció törekvéseinek tipikus vonásait mutatja. A fiataloknak általában alapos és jó iskolázottságuk van, s a többé-kevésbé készen kapott festői eszközök birtokában könynyen és nagyobb vívódások nélkül érnek el igen figyelemreméltó eredményeket. Nemcsics rendkívül ízléses és finom portrétanulmányokat (Csíkosruhás nő, Színház előtt, Ohmann Béla portréja) hangulatos és friss tájakat fest (Este a mólón, Ezüsthíd a Balatonon). Rajztudása, ízlése és festői érzékenysége kifogástalan, de mindennek birtokában legtöbbször mégis megelégszik a festői motívumban és a könnyed és friss előadásban rejlő művészi finomságok megragadásával. Nem törekszik elég következetesen arra, hogy a valóságnak és a művész érzelmi látásának mélyebb kapcsolataival piktúráját szélesebb és általánosabb érdekűvé, egyúttal személyesebbé és bensőbbé tegye. Nemcsics pedig elmélyedésre hajló elme, újabban élénken foglalkoztatja őt az építészet és a festészet kapcsolata, s már nem egy sikeres kísérletet tett sgrafitto-terveiben a monumentális festészet kompozicionális és formai kérdéseinek megoldására. A Szinyei-teremben Erdei Sándor a népszerű karikaturista mutatkozik be ez alkalommal mint festő. Nagyméretű akvarelljei és kisebb illusztrációi már első pillanatra elárulják a jól képzett, biztos kezű festőt. Fiatal lányok és asszonyok portréi, friss színekben pompázó, szép tájak és aktok arról vallanak, hogy a fonákságok és hibák gunyoros felderítésével foglalkozó karikaturistának időnként szüksége van arra, hogy a művészet másik oldalán megpihentesse szemét. Ott, ahol az élet kínálja felhőtlen szépségeit. Ez a körülmény bizonyos fokig menti és indokolja Erdei festői törekvéseiben helyenként megmutatkozó felszínességet és problémátlanságot. P. I. NIPSZABAD) SAC 1959. július 8. szerda Épül az ország legszebb iskolája 1958 elején kezdték építeni több mint tízmillió forint költséggel a II. kerületi Baranyai utcában az ország egyik legszebb és legmodernebb iskoláját. Az építők néhány hét múlva átadják helyüket az iskolapadok, a szertárak és az úttörőszobák szerelőinek. Az iskolát részben előregyártott elemekből, a 43. Építőipari Vállalat építette. A háromemeletes épületben 24 tanterem, két fürdő, két orvosi rendelő, nyolc úttörő és szakköri szoba, két 20x10 méteres tornaterem lesz. A tornatermeket a korszerű igényeknek megfelelően meleg levegővel fűtik. A tantermeket, a folyosókat és a szakköri szobákat könnyen tisztítható, díszesen berakott gumipadlóval borították. A folyosókon pasztellszínekre festett beépített szekrények vannak a diákok részére. Az iskolában két modern, kétszobás szolgálati lakás is lesz. A szeptemberben megnyíló iskola nagymértékben tehermentesíti majd a Vali úti, a Fehérvári úti és a Bartók Béla út 27. szám alatti iskolákat. Számos magyar filmet mutatnak be a nemzetközi fesztiválokon Magyar tagja is lesz a moszkvai filmfesztivál zsűrijének Tavasz című kisfilmje szerepel. A moszkvai nemzetközi filmfesztiválra magyar filmdelegáció is utazik, s a rendezőbizottság kérésére magyar művész is részt vesz a műveket elbíráló zsűri munkájában. A moszkvai nemzetközi filmfesztiválra valamennyi filmgyártó országot meghívták. A világ ifjúságának bécsi találkozója alkalmából, július 25-től augusztus 9-ig ugyancsak rendeznek nemzetközi filmfesztivált fiatal alkotóművészek műveinek részvételével. A magyar filmgyártást ezen a jelentős találkozón a Herskó János rendezte Vasvirág képviseli. A hagyományos velencei meghívásos filmfesztivált augusztus 23—szeptember 6 között rendezik meg. A fesztiválon összesen 14 film szerepel a bírálóbizottság előtt. Nemrégiben Magyarországon járt a velencei nemzetközi filmfesztivál-bizottság igazgatója és egy tagja. Az új magyar filmek megtekintése után szóban meghívták a fesztiválra Máriássy Félix Álmatlan évek című alkotását. Először veszünk részt idén a spanyolországi San Sebastian-i nemzetközi filmfesztiválon, amelyet július 11-től 20-ig bonyolítanak le. San Sebastianban Ranódy László Darvas József regényéből készült Akiket a pacsirta elkísér című új filmjét mutatjuk be. A napokban kerül a zsűri elé a locarnói filmfesztiválon Kollányi Ágoston jugoszláv—magyar koprodukcióban forgatott filmje, A monguzok szigete. Meghívást kapott a magyar filmgyártás a pulai jugoszláv nemzeti fesztiválra is, ahol művészi kisfilmeket mutatunk be. A fentieken kívül részt veszünk még több, így egyebek között az augusztus 3—15 között Vancouverban megrendezendő nemzetközi filmfesztiválon, Herskó János Vasvirág című alkotásával, valamint az Egy másodperc története és a Huszártánc című kisfilmmel. A kanadai Stratfordban augusztus végén megnyíló nemzetközi fesztiválon Makk Károly Ház a sziklák alatt című játékfilmje és Macskássy Gyula A telhetetlen méhecske című rajzfilmje szerepel. Meghívást kapott a magyar filmgyártás a nyár végén sorra kerülő San Franciscó-i és edinburghi fesztiválra, valamint a Bergamóban és Trentóban megrendezendő kisfilm-fesztiválra; a részt vevő magyar műveket még nem jelölték ki. (Tudósítónktól.) A hagyományos nemzetközi filmfesztiválokon való részvétel minden esztendőben nagy eseménye a magyar filmművészetnek. Filmgyártásunk az idén is minden számottevő nemzetközi filmtalálkozón képviselteti magát. Az év hátralevő részének legjelentősebb nemzetközi filmtalálkozóját augusztus 3-tól 17-ig rendezik meg Moszkvában. Ezen a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválon magyar részről Keleti— Dobozy Tegnap című filmje, valamint Wiedermann Károly Harciban születtek és Banovich Tamás