Népszabadság, 1963. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) „De Gaulle-nak Dél-Vietnam kér­désébe történt beavatkozása miatt". Washingtonban ezt az Egyesült Államok újabb hátbadö­­fésének tekintik. Vannak, akik úgy vélekednek, De Gaulle céljai sokkal mesz­­szebb nőnek, mint az, hogy ismét döfjön egyet az Egyesült Álla­mokba. Diplomáciai megfigyelők szerint a francia elnök akciót akar kezdeni, hogy Észak- és Dél-Vietnamot — Laoszhoz ha­sonlóan — semleges államként egyesítsék. Az említett megfigye­lők hangoztatják, hogy „az Egye­sült Államok rengeteg pénzt fek­­tetett be Dél-Vietnamba, jelen­tős haderőt küldött oda, tehát nemigen hajlandó feladni ottani pozícióit”. gyarmattartóknak nyújtott „se­­­gítséget” is beleszámítva, az Egyesült Államok a vietnami „szennyes háborúra” — szerény számítások szerint is — majd 'hatmilliárd dollárt költött. A Ngo Dinh Diem-klikk a bőséges támo­gatást most a buddhista szerzete­sek, az egyetemi hallgatók, diá­kok elleni erőszakos elnyomó in­tézkedésekre használja fel. Wa­shingtonnak azonban rá kell jön­nie arra, hogy át kell értékelnie eddigi politikáját. Az amerikai kormány számára csak egy kiút maradhat: ki kell vonulnia Dél- Vietnamból, a népre kell bízni sorsának intézését. A Francia Országos Diákszövet­ség vezetősége pénteken sajtóér­tekezletet tartott, amelyen Pá­rizsban tanuló dél-vietnami diá­kok is részt vettek. A sajtóérte­kezlet során megdöbbentő részle­teket hoztak nyilvánosságra a Ngo Dinh Diem-kormány által hozott véres elnyomó intézkedé­sekről. (MTI) A Pravda szemleírója a dél-vietnami eseményekről A Pravda szombati száma szemleírójának, Viktor Majevsz­­kijnak a dél-vietnami események­kel foglalkozó cikkét közli. A cikk megállapítja: a dél­vietnami események megint csak leleplezik az egész világ előtt az amerikai imperialista körök leg­­kalandkeresőbb képviselői által követett politika tarthatatlansá­gát. Mindenki láthatja, hogy a hangzatos kommunistaellenes prédikációk, a „szabad világ” vé­delme lényegében egy bűnös és véres rendszer támogatását, a szabadságjogok lábbal tiprását, a népellenes háborút jelentik. A cikkíró emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok napon­ta másfél millió dollárt költ Dél- Vietnamra. Amerikai sajtójelen­tések szerint 1954-ig, a francia NÉPSZABADSÁG 1963. szeptember 1. vasárnap Harold Wilson és Willy Brandt beszéde a hamburgi szociáldemokrata nagygyűlésen Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti. A Német Szociáldemokrata Párt százéves fennállása alkal­mából rendezett ünnepségsorozat keretében szombaton Hamburg­ban nagygyűlést tartottak, ame­lyen részt vett Harold Wilson, a brit Munkáspárt vezetője is. A nagygyűlésen mondott beszé­dében Wilson kijelentette, hogy a moszkvai atomcsend egy eszmény fontos lépés a világbéke felé, de még további hatékony intézkedé­sek szükségesek az atomfegyve­rek elterjedésének megakadályo­zása végett. Hangsúlyozta, hogy a brit Munkáspárt ellenzi a Bundes­­wehr atomfelfegyverzését. A Munkáspártnak a közép-európai megegyezésre vonatkozó javasla­tai a mostani nemzetközi helyzet­ben új jelentőséget nyernek. A Munkáspárt — mondotta Wilson —, ha hatalomra kerül, tárgyalá­sok útján, a fegyveres erők köl­csönös és kiegyensúlyozott csök­kentésére és olyan megállapodá­sok megkötésére fog törekedni, amelyek révén külföldi fegyvere­ket és csapatokat vonnának ki a közép-európai térségből, mégpe­dig úgy, hogy az erők egyensú­lyában­ ne történjék egyik olda­lon sem változás. Wilson hangsúlyozta, hogy csak e folyamat megvalósulása nyit­hatna komoly kilátásokat a né­met újraegyesítés számára, amit a Munkáspárt továbbra is pár­tol. A továbbiakban Wilson rámu­tatott: a Munkáspárt csak olyan feltételekkel lenne hajlandó tá­mogatni Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, ha továbbra is biztosítanák Anglia és a nemzet­­közösségi országok szoros kapcso­latát, De Gaulle legutóbbi kije­lentései azonban ellentmondanak ezeknek a feltételeknek. Ezután Willy Brandt nyugat­berlini főpolgármester mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a Né­met Szociáldemokrata Párt a „holnapra gondol”, s nem fogja engedni, hogy „a nyugatnémet politika útja ismét a múltba ve­zessen vissza”. Arról szólt, hogy a nyugatnémet politikának nem szabad ellentétbe kerülnie a béke biztosításával. Ezeken az általános jellegű ki­jelentéseken kívül azonban Brandt nem körvonalazott sem­miféle részletesebb programot sem arra vonatkozólag, hogyan képzeli el az eddigi nyugatnémet politika megváltoztatását. Ellenben Brandt Hamburgban egy másik beszédében — amelyet ugyancsak az SPD centenáris ün­nepsége keretében mondott — csak szőrmentén bírálta a bonni ultrák politikáját, és elsősorban azt emelte ki, hogy az SPD kö­zös külpolitikát akar folytatni a kormánypártokkal. Politikai megfigyelők megjegy­zik, hogy Brandt beszédeiben vol­taképpen azok a belső ellentétek tükröződnek, amelyek az utóbbi hetek folyamán az SPD vezetősé­gében megnyilvánultak. Az SPD vezetőségén belüli jobbszárny opportunista maga­tartására jellemző az a nyilatko­zat, amelyet Herbert Wehner, a párt helyettes elnöke a Die Welt­­nek a szombati nagygyűlés előtt adott. Wehner e nyilatkozatában lényegében a CDU jobbszárnyá­­nak álláspontjára helyezkedett, s azt hangoztatta, hogy „nagy eny­hülésre még mindig nincs kilá­tás”, s hogy „nem szabad nagy várakozásokat táplálni a világpo­litika vitás kérdéseinek­­ gyors megoldását illetően”. Wehner csatlakozott a bonni ultráknak ahhoz a téziséhez is, hogy „nyo­mást kell gyakorolni a Szovjet­unióra”, és kereken elutasította a Brandt tanácsadói körébe tarto­zó Egon Bahr nyugat-berlini saj­tófőnöknek azt a javaslatát, hogy létesítsenek egy külön szerveze­tet az NDK-val való kapcsolat felvételére és ápolására. Kedden dönt a Biztonsági Tanács a szíriai-izraeli konfliktus ügyében Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteki ülésén keddre halasztotta a szavazást az izraeli-szíriai konfliktus ügyében beterjesztett határozati javaslatról. A péntek esti ülésen felszólalt marokrói küldött bírálta azt az amerikai—angol közös határozati javaslatot, amely — mint mon­dotta — egyoldalúan kívánja el­marasztalni Szíriát az incidens ügyében, s javasolta, hogy 1. ha­tározati javaslat ne ítélje el a két izraeli állampolgárnak augusztus 19-én történt meggyilkolását, ha­nem „sajnálkozását” fejezze ki emiatt, valamint 2. töröljék az angol—amerikai határozati javas­latból azt az ENSZ-jelentésre hi­vatkozó paragrafust, amely meg­állapítja, hogy a tettesek „feltehe­tőleg Szíriából érkeztek”. Fedorenko, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában támogatta a marokkói módosító indítványt. Megállapította, hogy az amerikai —angol határozati javaslatban té­nyekkel alá nem támasztott, egy­oldalú vádak érik Szíriát, s így a szovjet küldöttség nézete szerint a határozati javaslat ebben a for­májában elfogadhatatlan. Fedo­renko felhívta a figyelmet az iz­raeli—szíriai tűzszüneti előírások szigorú megtartásának szükséges­ségére, különös tekintettel azokra az előírásokra, amelyek tiltják a fegyveres erő alkalmazását a két ország közötti konfliktusban. (MTI) Külföldi események­­ néhány sorban Az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására Moszkvába ér­kezett az Új-Zélandi Kommu­nista Párt küldöttsége W. Wilcox­­nak, a párt országos bizottsága fő­titkárának vezetésével. (TASZSZ) Pipinelisz görög miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy Gö­rögország és Bulgária között a vi­tás kérdések megoldása, a normá­lis diplomáciai és más kapcsola­tok helyreállítása céljából Szófiá­ban rövidesen tárgyalások kez­dődnek. (MTI) A kínai—pakisztáni légügyi szállítmányi egyezmény aláírása után hazautazott Karachiból a kí­nai polgári légiforgalmi társaság küldöttsége. (Új-Kína) A görög parlament befejezte a Pipinelisz-féle reakciós választási törvényjavaslat vitáját, és elfo­gadta azt. A haladó pártok képvi­selői a szavazás előtt elhagyták a termet. (MTI) Nyikita Hruscsov részvéttáv­­iratot intézett Du Bois, a szerdán elhunyt világhírű néger tudós és író özvegyének. (TASZSZ) Szovjet—román barátsági gyű­lést rendeztek Bukarestben a Szovjet—Román Baráti Társaság Romániában tartózkodó küldött­sége tiszteletére. A küldöttség vezetője, Cvetkov művelődésügyi miniszter köszönetet mondott a Romániában mindenütt tapasztalt meleg fogadtatásért. (MTI) Alkotmányellenesnek minősítet­te a cordobai szövetségi tör­vényszék azt, a kommunisták ül­dözésére hozott törvényt, melyet az argentin kormány ez év má­jusában fogadott el (TASZSZ) Erroll angol kereskedelmi mi­niszter, aki pár napja Prágában tartózkodik, tegnapi sajtóértekez­letén Csehszlovákia és Anglia kapcsolatainak fejlesztéséről be­szélt. (MTI) Előkészületek Malaysia megalakítására Li Kuang-ju miniszterelnök szombaton ünnepélyesen bejelen­tette, hogy Singapore elnyerte a „teljes függetlenséget”, a brit kormány minden külpolitikai és hadügyi kérdésében átruházta a döntés jogát Egyidejűleg Sarawak és Brit Észak-Borneo belső önkormány­zatot nyert, első lépésként a Ma­laysia Államszövetség megterem­téséhez. Djakartai hírek szerint Indoné­zia addig nem indítja útnak meg­figyelőit az ENSZ Észak-Bor­­neóba és Sarawákba küldött ténymegállapító bizottságához, amíg hivatalos értesítést nem kap arról, hogy a Fülöp-szigeti meg­figyelők vízumát garantálják. (E bizottságnak kell felülvizsgálnia, akar-e csatlakozni a volt brit gyarmatok lakossága az államszö­vetséghez.) (MTI) Az asztúriai sztrájk meggyorsítja a Franco-rendszer bukását A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata Párizs, augusztus 31. (TASZSZ) Az asztúriai bányászsztrájk ki­terjedt az egész León tartomány­ra. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának végrehaj­tó bizottsága nyilatkozatában Asztúria sztrájkoló bányászaival való szolidaritásra hív fel. Az asztúriai bányászok — hangzik a nyilatkozat — gazda­sági követeléseiket kiegészítették más igen fontos követelésekkel, mint például: engedjék haza a száműzötteket, bocsássák szaba­don a bebörtönzötteket, szüntes­sék meg a szankciókat, adjanak szabadságot és sztrájkjogot. Az a súlyos harc, amelyet a sztrájkolók vívnak a fasiszta kor­mány, a vállalkozók és a fran­­cóista szakszervezeti hierarchia ellen — mondja a nyilatkozat — nemcsak tetszéssel találkozik Spa­nyolország dolgozói körében, ha­nem az ősz elejére várható poli­tikai sztrájk számára is megte­remti az akcióegység feltételeit. A néptömegek ebben a sztrájkban látják a legjobb eszközt a fran­­cóista diktatúra megdöntésének meggyorsítására. Antonin Novotny beszéde a katonai tanintézetek végzett növendékei előtt Antonin Novotny köztársasági elnök, a CSKP Központi Bizottsá­gának első titkára szombaton a prágai várban fogadta a felsőfo­kú katonai tanintézetek idén vég­zett növendékeit, és vázolta előt­tük a kül- és belpolitikai helyzet legfontosabb problémáit. Novotny elvtárs bevezetőben hangsúlyozta: a párt és a kor­mány a jövőben is nagy gondot fordít a hadsereg fejlesztésére, hogy bármikor készen álljon a szocialista­­vívmányok megvédé­sére. A továbbiakban a békés egy­más mellett élés politikájának je­lentőségéről beszélt. A Kínai KP politikájával fog­lalkozva Antonin Novotny kifej­tette: rendkívül nagy kárt okoz az a pekingi állítás, hogy a nuk­leáris világháború romjain fel­épülhetne majd a boldog kommu­nista társadalom. A­­kínai kor­mánynak ez az álláspontja egy színvonalra hozta Kínát a békés egymás mellett élés legádázabb ellenségeivel.­­ Rendkívül saj­nálatos, hogy a kínai vezetők megbontották a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, a nacionalizmus és a sovinizmus útjára léptek. Ez a tény nagyon kedvezőtlenül éreztette hatását a mi gazdasági életünkben is — mondta Novotny. A CSKP első titkára szólt az 1949 és 1954 közötti években le­folytatott politikai perek nemrég befejeződött kivizsgálásáról, s ki­jelentette: — Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a szocia­lista törvényességet életünk min­den területén szigorúan és követ­kezetesen megtartsuk. Novotny ezután méltatta a KGST tagállamai párt- és kor­mányvezetőinek ez év júliusi moszkvai tanácskozását, majd szólott a kapitalista, valamint a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult országokkal folyó ke­reskedelem fejlesztéséről. (MTI) Az első próbaüzenet a „forró dróttal" A moszkvai Kremlt a washing­toni Fehér Házzal összekötő gép­­távíró- és rádiótávíró-vonal szom­bat reggel, magyar idő szerint 9 órakor, egy nappal a kitűzött határidő előtt működésbe lépett. (Mint ismeretes, a „forró drót” létrehozásáról szóló megállapo­dást június 20-án Genfben írták alá a Szovjetunió és az­­ Egyesült Államok képviselői.) A géptávíróvonal Moszkváiból Helsinkin, Stockholmon, Kop­penhágán, Londonon és az At­lanti-óceán alatti kábelen vezet Washingtonba. Míg a rádiótávíró­­összeköttetés, amely tartalék ar­ra az esetre, ha az összeköttetés a telexvonalon megszakadna . Tangeren keresztül továbbítja az üzeneteket a két főváros között Mindkét vonal megszakítás nél­kül, állandóan üzemben van. A rejtjelezett táviratokat a Fehér Házban és a Kremlben különle­ges elektronikus berendezések fejtik meg. Mindkét oldalon tol­mácsok állanak készenlétben, hogy fordítsák az orosz, illetve angol nyelvű szöveget Az amerikai hadügyminiszté­rium ma reggel helyezte üzemibe a berendezést. Az első próba­mondat így hangzott: „A gyors barna róka átugrotta a lusta kutyát” (MTI) Válasz a KKP vádjaira Az Humanité közölte Georges Séguynek, az FKP Politikai Bizott­sága póttagjának cikkét, amely visszautasítja a kínai vezetőknek a Francia Kommunista Pár ellen in­tézett támadásait. A cikk visszautasítja a KKP vezetőségének azt a vádját, hogy a Francia Kommunista Párt állí­tólag kiterjeszti a békés együtt­élést az elnyomó és elnyomott osztályok közötti viszonyra. Han­goztatja, hogy az FKP sohasem alkudott meg a revizionizmussal, sem pedig a szektássággal és a dogmatizmussal. A párt mindig fellépett a revizionista eszmék ellen, amelyek szerint a békés együttélést úgy is lehet tekinte­ni, mint az osztályok közötti vagy az ideológiai együttélést. A KKP-beli elvtársak szerint a békés együttélés győzelmére tö­rő bátor politika összeegyeztethe­tetlen osztályelveinkkel és eltá­volodást jelent a marxizmus— leninizmustól. Ha ez a megálla­pítás helyes volna — állapítja meg Séguy —, akkor Franciaor­szágban pártunk befolyása csök­kenne, a félrevezetett munkásosz­­tály küzdelme pedig lanyhulna. De sem az egyik, sem a másik jelenséget nem tapasztaljuk, sőt ellenkezőleg: pártunk tekintélye növekszik, amit a legutóbbi vá­lasztások­ is tanúsítanak. Ami a munkásosztály és más dolgozó ré­tegek harcát illeti, erről minden­ki tudja, hogy országunkban e küzdelem fokozódik és az egység­törekvések sikeresek. Tapasztalatból tudjuk — álla­pítja meg a cikk —, hogy az osz­tályellenség hasznot húz a hideg­háborúból és a nemzetközi fe­szültségből, avégett, hogy csapást mérjen a munkáspártokra, a szakszervezetekre és korlátozza a demokratikus jogokat. A cikk szerzője befejezésül hangoztatja: a békés együttélés korunkban a nemzetközi osztály­harc legmagasabb formája, amely a legkedvezőbb helyzetet teremti a proletariátus forradalmi céljai­nak megvalósításához.

Next