Népszabadság, 1964. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A/F \\*c J*. i] ama asmmma MHKk tMk Of KBBBtKI AMf nv &$£$& £$&$/ S^3HBk mw*msa W^Mr ^p5*7i»m S^«S£r iBBP^Sa fiEpBTíl®# JB$*fm3 ^SífiSy8§ pi» gEBf ma Bűjf .«asy flv H£*Si FFGM HBSEa JttKT Wesíl SjJ£Xf «k1 MSSjm 3? bajü jfá&i*' t£??S A NIAGYAlt SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA 1961. január 3, péntek ÍCra 60 fillér XXII. évfolyam, 1. szám Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 1-én délben újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban: Kedves hallgatóim! Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szilveszteréjszaka játékos öröme, vígassága után köszöntsük mi is őt, és rövid számvetéssel búcsúztassuk el a magunk mögött hagyott óesztendőt. Elégedett szívvel zárjuk le az 1963-as esztendő számadását. Megvoltak az évnek a gondjai, nehézségei, csalódásai, gyászai és veszteségei, egyéni, családi és közösségi értelemben. Ez elmaradhatatlan az élettől. Voltak terveink, szándékaink, amelyek nem teljesültek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk. Hol a magunk hibájából , hol a másokéból. Mégis jó szívvel, barátsággal köszönünk el az óesztendőtől, mert ha egészében nézzük a magunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fejlődést, az ország állapotát, a népjólétet, hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését, hírünk alakulását a világban — panaszkodásra kevés okunk van. A csúcsoktól még meszsze vagyunk, de általában jobb, szervezettebb, eredményesebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi életben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jellemvonások, a párt okos, emberséges, kommunista politikája köré kialakul a nemzeti egység. Ez volt a sikerek forrása 1963-ban és ez további fejlődésünk biztosítéka 1964-re. _ Siépten-nyomon érezhetjük, hogy a szeretethez és barátsághoz, amit a szocialista országok családjában élvezhetünk, Nyugat felől mind több tisztelet és megbecsülés csatlakozik. Jólesik ezt megállapítani, főleg azért, mert nem valami bonyolult világpolitikai játék következménye, hanem annak eredménye, hogy a magunk népe, hazánk boldogulása és az emberi haladás becsületes szolgálata érdekében választott úton járunk, több sikerrel, mint amennyi ellenségeinknek kedvére lehet. Nem a barátságos vagy a kényszerű elismerések és dicséretek, hanem kizárólag népünk érdeke ösztönöz bennünket, hogy tovább haladjunk a szocialista úton, amelyet magunk választottunk és a legjobbnak tartunk. Örülünk neki, ha közben a népek békés egymás mellett élését is szolgálhatjuk politikánkkal. A hidegháború enyhült. A világ halad a szocializmus felé. Az emberi értelem szinte naponta új világokat hódít meg, hinnünk kell abban, hogy a népek józan értelme és az államférfiak felelősségérzete kialakítja a verseny és a fejlődés békés módszereit, megóvja az emberiséget az atomkatasztrófától. A Szovjetunió 1963-ban is hatalmas erőfeszítéseket tett az emberiség békéjének megőrzésére, és a világ népei mély békevágyának, a szocialista világrendszer létének, a szovjet kormány állhatatos erőfeszítéseinek köszönhető, hogy megszületett az atomcsendegyezmény, amely ha szerény kezdet is, de biztató, a béke híveit további harcokra ösztönző siker. Ma már történelmi kényszernek tűnik, hogy a tőkés államok vezetői is felelősséggel foglalkozzanak nemcsak a béke és a háború, hanem az emberi haladás egyéb kérdéseivel is. Ilyen körülmények között a szovjet békepolitika újabb sikereire és a szocializmus eszméinek további térhódítására számíthatunk az 1964-ik évben. Belső fejlődésünkkel elégedetten, a világhelyzetre bizakodással tekintve zárjuk le az óesztendő számadását és jogos reményekkel nyitjuk meg az új év lapjait. 1963-ban elértünk valamit és ezt nemcsak megtartani akarjuk, hanem az a törekvésünk, hogy továbbfejlesszük. Ma már tudjuk, nagyrészt tőlünk függ, hogyan boldogulunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ennek a szép országnak különböző természeti kincsei, gazdagsága, népünknek szorgalma és tehetsége kínál.Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm kedves hallgatóimat az 1964-ik év első napján. Kivártok mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A budapesti diplomáciai képviseletek vezetői január 1-én újévi jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályainak vezetője. A diplomáciai testület részéről megjelentek: Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Zsambalin Banzrtr, a Mongol Népköztársaság, Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság, Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság, Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság, Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság, Sarino Mangunpranoto, az Indonéz Köztársaság, Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság, Szon Csan Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, G. A. Gyenyiszov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság, R. S. Pálos, a Finn Köztársaság, dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság, dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Constantán Himarios, a Görög Királyság, dr. Adelbert Koch, Svájc, Sir Ivor Thomas Montague "Pink, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság nagykövete, J. J. L. Pierre Vandeerswynghels, a Belga Királyság, dr. Paolo Vita-Finzi, az Olasz Köztársaság, Pierre Francfort, a Francia Köztársaság, Ken-Ichiro Yoshida, Japán követe, Jovan Andoni, az Albán Népköztársaság, Nguyen Viet, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Theophilus Addo Mills, a Ghánai Köztársaság nagykövetségének, Meir Shacher, Izrael Állam, Poul Poulsen, a Dán Királyság, Carllson Kjellberg, a Svéd Királyság, Owen T. Jones, az Amerikai Egyesült Államok, dr. Juan Bautista Vilarullo, az Argentin Köztársaság, Luiz Emery Trindade, a Brazil Egyesült Államok, dr. Friedrich C. Zanetti, az Osztrák Köztársaság, dr. Hein Warnaar, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügyvivője és dr. Nac Androne, a Duna Bizottság igazgatója. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) A szovjet kormányfő újévi nyilatkozatai: „A békés építésben versenyezzünk!" Rendkívüli NATO-tanácskozás a ciprusi válság miatt Az ünnep alkalmából elhangzott beszédek, nyilatkozatok hosszú sorából kiemelkednek a szovjet kormányfő újévi megnyilatkozásai. Hruscsov a UPI hírügynökségnek adott nyilatkozata után interjút adott a japán rádiónak és televíziónak, valamint egy uruguayi lapnak is. Ezekben a nyilatkozatokban Hruscsov az 1963-ban megindult enyhülési folyamat folytatása és elősegítése mellett tör lándzsát, akárcsak a Kremlben rendezett hagyományos újévi fogadáson mondott pohárköszöntőiben, amikor is a szovjet kormányfő kifejezte reményét, hogy 1964 ismét „jó év” lesz a világpolitikában. A békés egymás mellett élés politikájának méltatása jellemzi egész sor más államférfi, közéleti személyiség újévi nyilatkozatát is. A ciprusi válság az átmeneti nyugalom után ismét kiéleződött: egyfelől lázas diplomáciai tevékenység kezdődött Nicosiában, Londonban, Athénban és Ankarában Makariosz elnök nyilatkozata nyomán, aki a Ciprus státusát meghatározó zürichi és londoni egyezmények érvénytelenítésének szándékát jelentette be, másfelől folytatódtak az incidensek a szigeten és újabb angol csapaterősítéseket indítottak útba Nicosiába. A legfrissebb jelentések szerint ezer angol ejtőernyőst küldenek Ciprusra. Az angol beavatkozással párhuzamosan fokozódik a nyomás a ciprusi kormányra Törökország részéről is. A ciprusi válság miatt rendkívüli ülésre hívták össze a NATO állandó tanácsát, s rendkívüli tanácskozások folynak, illetve készülnek Londonban, Athénban és Ankarában is. Hruscsov üzenete a japán néphez Hruscsov szovjet miniszterelnök két japán rádió- és televíziótársaság kérésére újévi üzenetet intézett a japán néphez. Üzenetében a szovjet kormányfő a többi között hangsúlyozza: a béke megőrzéséért és a termonukleáris háború megakadályozásáért vívott küzdelem minden józan gondolkodású ember kötelessége, függetlenül társadalmi helyzetétől. Ebben a harcban egységesek a szovjet és a japán nép törekvései. Olyan irányban kell tevékenykedni, hogy a szovjet—japán viszony jószomszédi kapcsolattá fejlődjön, gépeinknek sok vonatkozásban azonosak az érdekei, így elsősorban a békeharcban, a háború elhárításában. Ez kitűnő alap a Szovjetunió és Japán közötti együttműködésre” — mondotta. Hruscsov megelégedéssel nyugtázta, hogy az utóbbi év a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiszélesítését hozta magával. Ez az együttműködés megfelel mindkét nép létérdekeinek és nemcsak kölcsönösen előnyös, hanem egyúttal hozzájárul az egész Távol-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításához is. A szovjet kormányfő megállapította, hogy az 1963-as év a népek lankadatlan béketörekvése eredményeképpen „bizonyos mértékben enyhítette a nemzetközi feszültséget”. Korunk jellemző vonásaként értékelte Hruscsov azt a tényt, hogy a béke erői mindinkább felülmúlják a háborús erőket. „Amint azonban az események mutatják, vannak még a világon olyan emberek, akik háború segítségével óhajtják megoldani a nemzetközi problémákat” — mondotta, majd hozzáfűzte: éppen ezért a békeszerető népeknek mozgósítaniuk kell minden erőt annak érdekében, hogy a már megvalósult eredményekre támaszkodva további reális intézkedések történjenek a nemzetközi feszültség enyhítése, az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében. Hruscsov nyilatkozata egy uruguayi lapban Hruscsov válaszolt az El Diario című uruguayi lap szerkesztőjének kérdéseire. A nemzetközi helyzetet értékelve Hruscsov kijelentette, hogy az események alakulása az utóbbi időben új lehetőségeket nyit meg a világ békéjének megszilárdítása előtt. „A béke megszilárdítására irányuló intézkedések a kérdések széles körét ölelik fel, de e kérdések közül a legfontosabb feltétlenül az általános és teljes leszerelés” — mondotta. — „A béke megszilárdításáról történő gondoskodás megköveteli, hogy határozottan harcoljunk az imperialisták és a gyarmatosítók merényletei ellen, amelyekkel meg akarják akadályozni a népeket legszentebb joguk gyakorlásában, abban, hogy maguk irányítsák sorsukat. Az Egyesült Államok militarista körei nem akarják megadni ezt a szent jogot a kubai népnek, s az utóbbi időben ismét megpróbálják fokozni a feszültséget a Karib-tenger térségében” — jelentette ki a szovjet kormányfő. „Nem a halált és pusztulást hozó fegyverek gyártásában, hanem a békés építésben, a népek anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésében kell versenyeznünk” — folytatta Hruscsov. Latin-Amerika népei hozzájárulhatnak, a hozzá is kell járulniuk a világháború megakadályozásának közös ügyéhez — állapította meg a nyilatkozatban a szovjet miniszterelnök, majd leszögezte: a moszkvai szerződés aláírása és a nukleáris fegyverek kozmikus pályára juttatásának eltiltásáról létrejött megegyezés arról tanúskodik, hogy megvan a lehetőség a bonyolult nemzetközi kérdések rendezésére akkor is, amikor különböző társadalmi rendszerű országok állnak fenn. Most további lépéseket kell tenni ebben az irányban. Hruscsov felsorolta azokat a szovjet javaslatokat, amelyek a béke biztosítására irányulnak, s megjegyezte: a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy 1964-ben 600 millió rubellel csökkenti katonai kiadásait, újból hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítésének folyamatához. A nyugati hatalmak azonban állandóan kitérnek a leszerelés létfontosságú problémájának megoldása elől. A szovjet kormányfő kijelentette: meggyőződése, hogy nem vezetnek eredményre az amerikai „veszettek” erőfeszítései, amelyekkel Kuba ellen össze akarják toborozni a nyugati félteke reakciós erőinek egységes frontját. Ezzel a kísérlettel szemben áll maguknak a kubaiaknak kitartása; a Szovjetunió és a többi szocialista ország szilárd elhatározása, hogy Kuba népét nem hagyja bajban; szemben áll ezzel a törekvéssel minden jóakaratú ember és elsősorban a latin-amerikai országok népének növekvő szolidaritása. Hruscsov nyilatkozatában egy kérdésre válaszolva kijelentette: a szocializmus az, amely lehetővé teszi, hogy az atomenergiát és a technika eredményeit az emberiség javára hasznosítsák, a Szovjetunió tapasztalata kézzelfogható bizonyítékot nyújt erre. Az atomfegyvert a kapitalizmus világában alkották meg, a szocializmus világáé viszont az a dicsőség, hogy elsőnek alkalmazta békés célokra az atomenergiát. Nyilatkozata befejező részében Hruscsov sikereket kívánt Uruguay ifjúságának elgondolásai, üdvös céljai megvalósításához. „Az ifjúságé a jövő, s úgy kell cselekedni, hogy ez a jövő ragyogó legyen, hogy a termonukleáris háború sötét fellegei ne homályosíthassák el a ragyogó horizontot, hogy mindenki saját boldogulásáért dolgozhasson, biztosíthassa országa előrejutását a társadalmi haladás útján” — fejeződik be Hruscsov nyilatkozata. A Shapirónak adott Hruscsov, mint közöltük, nyilatkozatot adott Henry Shapirónak, a UPI moszkvai tudósítójának. Az amerikai hírügynökségek részletesen ismertették ezt a nyilatkozatot. A hétfő reggeli New York-i lapok feltűnő helyen, nagybetűs címek alatt foglalkoznak Hruscsov nyilatkozatával. A New York-i World Telegram and the Sun egész oldalas címben rámutat: Hruscsov békés felhívásában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodhat a feszültség csökkentésének módozataiban. Hasonló nagybetűs címben a New York Journal American kijelenti: Hruscsov interjú visszhangja úgy véli, hogy 1964, a javulás iráényában történő változások esztendeje lesz. A londoni esti lapok a következő cím alatt első oldalon számoltak be az eseményről: „1964-ben több kérdésben várható a megállapodás Kelet és a Nyugat között.” Az Evening Standard és az Evening News külön kiemeli Hruscsov felhívását a nyugati országokhoz, hogy a katonai kiadások csökkentésében kövessék a Szovjetunió példáját. Az Evening News idézi a szovjet kormányfő kijelentését annak szükségességéről, hogy 1964-ben szilárdítsák a békés együttműködéstt.