Népszabadság, 1964. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

1964. augusztus 1. szombat NÉPSZABADSÁG Pompidou miniszterelnök bejelentése: Két év múlva lesz kész a francia hidrogénbomba Párizsi tudósítónk jelenti: Pompidou miniszterelnök pén­tek reggel visszatért egyhetes óceániai útjáról, amelynek során megszemlélte a polinéziai sziget­világban épülő francia atomkísér­leti telepet. A látogatás végezté­vel adott nyilatkozatában a mi­niszterelnök elégedetten beszélt a mururoai korallszigeteken három­­milliárd frank költséggel épülő bázis építési munkáinak haladásá­ról, és közölte, hogy 1966 júliusá­ban végrehajtják a kísérletet az első francia „szuper hidrogén­­bombával". Mint az a szemleúton elmondott beszédeiből és a szigetvilág lako­sainak, valamint Új-Zélandnak, Ausztráliának és több latin-ame­rikai ország lakosainak tiltakozá­saiból kiderült, a francia minisz­terelnök elsődleges feladata nem a munkák állásának ellenőrzése hanem a kísérleti robbantások miatti nyugtalanság leszerelése volt. Pompidou a francia poliné­ziai területi nemzetgyűlésben az­zal igyekezett megnyugtatni a kép­viselőket, hogy Franciaország sohasem hajtana végre atomfegy­ver-kísérleteket, ha azok ártal­masnak bizonyulnának, és hozzá­tette: „A hidrogénbomba nagy­szerű jövőt ígér Polinéziának." Megnyugvást azonban természete­sen egyáltalán nem sikerült elér­nie, és kénytelen volt megígérni, hogy rövidesen szakértői csoport utazik a helyszínre a kísérleti robbantások következményeinek kiszámítására. De mert az építke­zések folynak tovább, a minisz­terelnöknek ez az ígérete sem elé­gítette ki a csendes-óceáni sziget­világ lakosait, akik követelik, hogy Franciaország csatlakozzék a moszkvai atomcsendegyezmény­­hez, s hagyja abba a kísérleti rob­bantások előkészületeit. Kovács István Párizsi tudósítónk telefonjelentése: A kormány mondja fel a francia-nyugatnémet katonai szerződést követeli a Francia Kommunista Párt nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé a De Gaulle elnök leg­utóbbi sajtóértekezletével kapcso­latban. A nyilatkozat elöljáróban bírálja az elnök, dolgozókat sújtó stabilizációs és atomfegy­verkezési politikáját, s kijelenti, hogy a sajtóértekezleten elhang­zottak aláhúzzák a személyi ha­talom rendszerének ártalmassá­­gát, és egy igazi demokrácia­ meg­teremtésének szükségességét. Franciaország délkelet-ázsiai politikájáról a politikai bizottság nyilatkozata megállapítja, hogy e kérdésben De Gaulle realista ál­láspontot foglal el, s ezzel igazol­ja az erőszakos megoldás képte­lenségét, és kiemeli egy újabb genfi nemzetközi értekezlet össze­hívásának szükségességét. Az elnöknek a francia—nyugat­német katonai szövetségen nyug­vó „európai” és német politikáját elemezve, a nyilatkozat aláhúzza, hogy ez a politika engedményt engedmény után téve területi, gazdasági és katonai követelésre bátorította a német imperializ­must. A Francia Kommunista Párt felhívja a demokratikus és béke­­szerető erőket, erősítsék egységü­ket és akcióikat, azért, hogy a francia kormány kezdeményezze a genfi nemzetközi értekezlet azonnali összehívását, ismerje el a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, és sürgesse az ameri­kai csapatok visszavonását Dél- Vietnamból. A nyilatkozat követeli a francia —nyugatnémet katonai szerződés felmondását, a német és a nyugat­berlini kérdés békés megoldását, a két német állam elismerését, beleértve a diplomáciai kapcso­latok létesítését a Német De­mokratikus Köztársasággal. Az FKP nyilatkozata végül kö­veteli, mint Franciaország igazi biztonságához való hozzájárulást, a nukleáris fegyverkezés abbaha­gyását, és a francia kezdeménye­zést az általános leszerelés kér­désében. K. L Az NDK emlékirata a NATO-államokhoz Az ADN hírügynökség jelenté­se szerint Berlinben közzétették az NDK kormányának a Nyugat- Berlinben működő úgynevezett Szövetséges Utazási Iroda műkö­déséről szóló emlékiratát. Az ok­mányt diplomáciai úton eljuttat­ták a NATO-országok és több más állam kormányaihoz. Mel­lékletképpen átadták az NDK külügyminisztériumának nyilat­kozatát is. Az emlékirat sok ténnyel bizo­nyítja, hogy a NATO-államok az NSZK kormányának nyomására, a Szövetséges Utazási Iroda se­gítségével, minden eszközzel aka­dályozzák az NDK állampolgá­rainak külföldi utazásait. Ez kárt okoz a nemzetközi együttműkö­désnek — hangoztatja az NDK kormánya. — Ezek a cselekmé­nyek durván megsértik a Német Demokratikus Köztársaság szu­verenitását, állampolgárainak jo­gait. A legutóbbi hónapok esemé­nyei csak fokozták annak szük­ségességét, hogy felszámolják a Szövetséges Utazási Irodát. Egy ilyen lépés számottevően hozzá­járulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Az NDK ismét ja­vasolja a NATO országoknak, hogy a nemzetközi utazásokat konzulátusok felállítása útján könnyítsék meg. A mellékletként átnyújtott kül­ügyminisztériumi nyilatkozat megállapítja, hogy az április 2-i NATO-tanácsi határozattal beje­lentett „utazási könnyítések” ki­zárólag a nemzetközi közvéle­mény megtévesztésére irányul­nak. (TASZSZ) A Közös Piac előkészíti Ausztria társulását Az Európai Gazdasági Közös­ség Brüsszelben ülésező miniszte­ri tanácsa csütörtök este elhatá­rozta, megbízza az állandó kép­viselőket, hogy készítsék elő az Ausztria társulását célzó tárgya­lásokat. Brüsszeli politikai körökben rá­mutatnak arra, hogy a csütörtöki „döntés” egyáltalán nem jelenti Ausztria társulásának jóváhagyá­sát. A „hatok” között nagy nézet­­eltérések állnak fenn továbbra is arra nézve, hogy kívánatos-e Ausztria társulása és az milyen feltételek mellett történjék meg. Probléma az is, hogy a Közös Piachoz történt társulása után Ausztria tagja maradhat-e az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulásnak, az EFTA-nak. A Közös Piac-államok külügy­miniszterei csütörtöki záróülésü­kön hosszú vitát folytattak az Egyesült Államokkal Genfben folytatandó tárgyalásokról, az úgynevezett „Kennedy-forduló­­ról”. A miniszterek állítólag meg­állapodtak abban, hogy mezőgaz­dasági területen Genfben jelentős haladást lehet elérni anélkül is, hogy előzőleg a „hatok” egymás között megállapodnának a közö­sen kialakítandó gabonaárakról. (AP—DPA) Az amerikai néger vezetők Goldwater ellen • New York, július 31. (MTI) Az amerikai négerek polgárjo­gaiért harcoló hat legnagyobb szervezet vezetői ülést tartottak New Yorkban. A „csúcstalálkozó” után szerda este közös nyilatkoza­tot bocsátottak ki, amelyet Roy Wilkins, a Színes Bőrű Lakosság Haladásáért Küzdő Országos Szö­vetség titkára olvasott fel a sajtó képviselői előtt. A nyilatkozat állást foglal Gold­­water szenátor elnökjelöltsége el­len. Megállapítja, hogy a köztár­sasági párt kongresszusán elfoga­dott program veszélyezteti a de­mokrácia szellemét. A néger ve­zetők közölték, hogy az elnökvá­lasztási kampány időtartamára hajlandók lemondani a polgárjo­gokat és a faji egyenlőséget kö­vetelő nagyszabású tüntetések megrendezéséről, de ez nem vo­natkozik a kisebb helyi tünteté­sekre. Robert Kennedy igazságügy­miniszter utasítására a nem egé­szen egy hónappal ezelőtt meg­szavazott polgárjogi törvény alap­ján pert indítottak az Alabama állambeli Tuscaloosa város 15 ét­termének tulajdonosai ellen, mert megtagadták a négerek kiszolgá­lását. Johnson a demokraták alelnökjelöléséről Johnson elnök — mint a Reuter jelenti — csütörtöki rögtönzött sajtóértekezletén kijelentette: ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy a demokrata párt jövő hónapi el­nökjelölő kongresszusán „nem lenne tanácsos alelnökjelöltnek olyan személyt javasolnia, aki jelenleg tagja a kormánynak vagy rendszeres érintkezésben van a kormánnyal. Erről az elhatározá­somról — mondotta — személye­sen értesítettem Dean Rusk kül­ügyminisztert, Robert McNamara hadügyminisztert, Robert Kenne­dy igazságügy-minisztert és Or­­ville Freeman földművelésügyi minisztert. Johnson kijelentette még, hogy elhatározását A­diai Stevensonnak, az Egyesült Álla­mok ENSZ-fődelegátusának és Sargent Shrivernek, az amerikai „békehadtest” akció igazgatójának is tudomására hozták. Politikai megfigyelők rámutat­nak, hogy a lehetséges alelnök­­jelöltek listáján, amelyet az el­nöki bejelentés most megrövidí­tett, nyilvánvalóan szerepel Humphrey és Eugene McCarthy, mindkettő minnesoti szenátor, továbbá Robert Wagner New York-i polgármester, Edmund G. Brown kaliforniai kormányzó és Edmund S. Muskie maine-i sze­nátor.­­ • Hírügynökségi jelentések sze­rint a Fehér Ház köreiben közöl­ték: Johnson elnök azért rekesz­tette ki a kormány tagjait a le­hetséges elnökjelöltek sorából, mert jelenleg egyiküket sem szó­líthatja fel a lemondásra azért, hogy vállalhassák az alelnök­­jelöltséget. A New York Times az elnök­nek­ azt az elhatározását, hogy Robert Kennedy igazságügy-mi­nisztert nem kéri fel alelnök­­jelöltnek, Johnson „egyik legfon­tosabb politikai lépésének” neve­zi. A lap rámutat, hogy az igaz­ságügy-miniszter „sokat örökölt Kennedy elnök politikai erejéből, de helyzete gyenge a déli álla­mokban, ahol a polgárjogi har­cokkal kapcsolatos pozitív szere­pe nagyon népszerűtlenné tette”. U Thant Moszkvából Stockholmba érkezett U Thant, az ENSZ főtitkára háromnapos moszkvai látogatás után visszaindult New Yorkba. A szovjet főváros seremetyevói repülőterén péntek reggel a főtit­kárt Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és több más hivata­los személyiség búcsúztatta. Ott volt 17 Ba San, a Burmai Unió moszkvai nagykövete is. Elutazása előtt U Thant hálás köszönetet mondott Hruscsov mi­niszterelnöknek azért a rendkí­vüli vendégszeretetért, amelyben részesítette. „Sohasem fogom elfe­lejteni ezt az igen hasznos láto­gatást" — fűzte hozzá. A főtitkár elmondta, hogy a Hruscsovval és Gromikóval folytatott megbeszé­lésein sok fontos nemzetközi kér­dés szóba került. Búcsúzóul a békére, a haladásra irányuló leg­jobb kívánságait tolmácsolta a szovjet kormánynak és a Szovjet­unió népeinek. A Thantot Stockholmban Tors­ten Nilsson svéd külügyminiszter fogadta, majd a két államférfi zártkörű megbeszélésekre indult. A Thant kijelentette a repülőté­ren, hogy az ENSZ ciprusi béke­­fenntartó alakulatainak jövőjéről, a leszerelésről és az ENSZ-et ér­deklő egyéb kérdésekről, minde­nekelőtt afrikai problémákról kí­ván tárgyalni a svéd vezetőkkel. A ciprusi kérdésről szólva U Thant kijelentette: elérkezett az ideje, hogy új jelentést terjesszen e tárgyban a Biztonsági Tanács elé. (TASZSZ, AP) 3 Új szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceán térségében A szovjet űrkutatási program­nak megfelelően a Szovjetunió kozmikus objektumok hordozóra­kétáinak új változatait fogja ki­próbálni. A rakéták az egyenlítő csendes-óceáni körzetében az alábbi földrajzi pontoktól számí­tott 65 tengeri mérföldnyi sugarú körben csapódnak majd be. Az északi szélesség 0 fok 37 perc — nyugati hosszúság 165 fok 40 perc, északi szélesség 7 fok 15 perc — nyugati hosszúság 172 fok 35 perc. Az előbbi területet augusztus 4 és november 1 között, a második területet október 1 és december 30 között használják fel rakétakísér­letekre. A rakéták becsapódási övezetében a szovjet flottának a szükséges műszerekkel felszerelt speciális hajói hajtanak végre méréseket. A hajózás és a légi forgalom biztosítása érdekében a Szovjet­unió kormánya felkérte azoknak az országoknak kormányait, ame­lyek csendes-óceáni tengeri és légi utakat vesznek igénybe, adja­nak utasítást a megfelelő szel®­veknek, hogy hajók és repülőgé­pek az említett időszakban na­ponta déli 12 órától éjfélig ne ve­gyék igénybe az említett körze­teket. A rakétakilövések időpontjá­nak és a becsapódási övezetek koordinátáinak esetleges változá­sáról, valamint a körzetek teljes megnyitásáról a TASZSZ kiegé­szítő közleményt ad ki. Közös közlemény a román kormányküldöttség franciaországi tárgyalásairól Pompidou francia miniszter­­elnök pénteken ebédet adott Maurer román miniszterelnök és a ro­o­án kormányküldöttség tiszteletére. A délutáni órákban megbeszé­lésre került sor Pompidou és Maurer között, s ezzel a román kormányküldöttség franciaországi látogatásának hivatalos része be­fejeződött. A francia külügyminisztérium­ban pénteken tudományos-mű­szaki együttműködési szerződést írtak alá a Román Népköztársa­ság és a Francia Köztársaság kö­zött. Az egyezményt Manescu ro­mán és Couve de Murville fran­cia külügyminiszter írta alá. A román kormányküldöttség látogatásáról péntek este közös francia—román közleményt adtak ki Párizsban. A közlemény szerint a két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy van lehetőség Francia­­ország és Románia hagyományos jó viszonyának további fejleszté­sére. Ennek érdekében folytatják az eszmecserét. A közlemény be­jelenti, hogy tárgyalásokat kezde­nek a jelenleginél hosszabb le­járatú francia—román kereske­delmi egyezmény megkötésére. Megegyezés született arról is, hogy az ősszel tárgyalni fognak francia—román kulturális egyez­mény, valamint konzuli egyez­mény megkötéséről. (AFP, Ager­­pres) Marokkónak új útra kell lépnie Ali Jata cikke a Pravdában A pénteki Pravda Hogyan jus­son ki Marokkó a válságból cím­mel Ali Jatának, a Marokkói Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának cikkét közli.­­ A parlament júniusi ülés­szaka feltárta az országot megrá­zó válságot , amely egyformán érinti az ország gazdasági, pénz­ügyi, szociális és politikai életét —, írja a cikk szerzője, majd számadatok felsorakoztatásával reális képet fest a helyzetről. Ha a marokkói gazdasági életben nem következik be változás, ak­kor 1965-re a fogyasztási index további csökkenése várható, ez pedig a nép nyomorának súlyos­bodását jelenti. A függetlenség kivívása óta a bérek azonos szinten maradtak, míg a megélhetési költségek 40 százalékkal növekedtek. Az or­szágban mind több a munkanél­küli, hivatalosan a munkaképes férfiak 20 százaléka és a munka­képes nők 48 százaléka munka­­nélküli. A Marokkói KP főtitkára hang­súlyozta: a gazdasági helyzet rom­lásának fő oka az, hogy a függet­len Marokkó a kapitalista útra tért. " A válságból csak úgy lehet kijutni, ha megállítjuk ezt a hely­telen, nemzet- és népellenes irány­vonalat és a fejlődés nem kapi­talista útjára, a szocializmus út­jára térünk — állapítja meg Ali Jata. — Ennek első feltétele az, hogy a nemzeti haladó és hazafias erők közös alapon megállapodásra jussanak. Demokratikus értelemben felül kell vizsgálni az 1962-es alkot­mányt, fel kell újítani az orszá­gos, a tartományi, a helyi képvi­seleti szerveket, amelyeket nem választottak, hanem kineveztek, a haladó és hazafias csoportokból alakított képviseleti kormánnyal kell felcserélni a jelenlegi kor­mányt — írja Ali Jata. —­ Maroké kőban feltétlenül radikális föld­reformot, ésszerű államosítást kell végrehajtani, és a marokkói pénz értékének védelmében határozott intézkedéseket kell hozni. A dol­gozók bérét haladéktalanul 30 szá­zalékkal kell emelni. A cikk szerzője végezetül azt írja: e program mielőbbi meg­valósítását úgy lehet elérni, ha amnesztiát hirdetnek az 1956 óta bebörtönzött politikai foglyoknak, és betartják a demokratikus sza­badságjogokat. (TASZSZ)

Next