Népszabadság, 1964. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
1964. augusztus 1. szombat NÉPSZABADSÁG Pompidou miniszterelnök bejelentése: Két év múlva lesz kész a francia hidrogénbomba Párizsi tudósítónk jelenti: Pompidou miniszterelnök péntek reggel visszatért egyhetes óceániai útjáról, amelynek során megszemlélte a polinéziai szigetvilágban épülő francia atomkísérleti telepet. A látogatás végeztével adott nyilatkozatában a miniszterelnök elégedetten beszélt a mururoai korallszigeteken hárommilliárd frank költséggel épülő bázis építési munkáinak haladásáról, és közölte, hogy 1966 júliusában végrehajtják a kísérletet az első francia „szuper hidrogénbombával". Mint az a szemleúton elmondott beszédeiből és a szigetvilág lakosainak, valamint Új-Zélandnak, Ausztráliának és több latin-amerikai ország lakosainak tiltakozásaiból kiderült, a francia miniszterelnök elsődleges feladata nem a munkák állásának ellenőrzése hanem a kísérleti robbantások miatti nyugtalanság leszerelése volt. Pompidou a francia polinéziai területi nemzetgyűlésben azzal igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy Franciaország sohasem hajtana végre atomfegyver-kísérleteket, ha azok ártalmasnak bizonyulnának, és hozzátette: „A hidrogénbomba nagyszerű jövőt ígér Polinéziának." Megnyugvást azonban természetesen egyáltalán nem sikerült elérnie, és kénytelen volt megígérni, hogy rövidesen szakértői csoport utazik a helyszínre a kísérleti robbantások következményeinek kiszámítására. De mert az építkezések folynak tovább, a miniszterelnöknek ez az ígérete sem elégítette ki a csendes-óceáni szigetvilág lakosait, akik követelik, hogy Franciaország csatlakozzék a moszkvai atomcsendegyezményhez, s hagyja abba a kísérleti robbantások előkészületeit. Kovács István Párizsi tudósítónk telefonjelentése: A kormány mondja fel a francia-nyugatnémet katonai szerződést követeli a Francia Kommunista Párt nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé a De Gaulle elnök legutóbbi sajtóértekezletével kapcsolatban. A nyilatkozat elöljáróban bírálja az elnök, dolgozókat sújtó stabilizációs és atomfegyverkezési politikáját, s kijelenti, hogy a sajtóértekezleten elhangzottak aláhúzzák a személyi hatalom rendszerének ártalmasságát, és egy igazi demokrácia megteremtésének szükségességét. Franciaország délkelet-ázsiai politikájáról a politikai bizottság nyilatkozata megállapítja, hogy e kérdésben De Gaulle realista álláspontot foglal el, s ezzel igazolja az erőszakos megoldás képtelenségét, és kiemeli egy újabb genfi nemzetközi értekezlet összehívásának szükségességét. Az elnöknek a francia—nyugatnémet katonai szövetségen nyugvó „európai” és német politikáját elemezve, a nyilatkozat aláhúzza, hogy ez a politika engedményt engedmény után téve területi, gazdasági és katonai követelésre bátorította a német imperializmust. A Francia Kommunista Párt felhívja a demokratikus és békeszerető erőket, erősítsék egységüket és akcióikat, azért, hogy a francia kormány kezdeményezze a genfi nemzetközi értekezlet azonnali összehívását, ismerje el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, és sürgesse az amerikai csapatok visszavonását Dél- Vietnamból. A nyilatkozat követeli a francia —nyugatnémet katonai szerződés felmondását, a német és a nyugatberlini kérdés békés megoldását, a két német állam elismerését, beleértve a diplomáciai kapcsolatok létesítését a Német Demokratikus Köztársasággal. Az FKP nyilatkozata végül követeli, mint Franciaország igazi biztonságához való hozzájárulást, a nukleáris fegyverkezés abbahagyását, és a francia kezdeményezést az általános leszerelés kérdésében. K. L Az NDK emlékirata a NATO-államokhoz Az ADN hírügynökség jelentése szerint Berlinben közzétették az NDK kormányának a Nyugat- Berlinben működő úgynevezett Szövetséges Utazási Iroda működéséről szóló emlékiratát. Az okmányt diplomáciai úton eljuttatták a NATO-országok és több más állam kormányaihoz. Mellékletképpen átadták az NDK külügyminisztériumának nyilatkozatát is. Az emlékirat sok ténnyel bizonyítja, hogy a NATO-államok az NSZK kormányának nyomására, a Szövetséges Utazási Iroda segítségével, minden eszközzel akadályozzák az NDK állampolgárainak külföldi utazásait. Ez kárt okoz a nemzetközi együttműködésnek — hangoztatja az NDK kormánya. — Ezek a cselekmények durván megsértik a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását, állampolgárainak jogait. A legutóbbi hónapok eseményei csak fokozták annak szükségességét, hogy felszámolják a Szövetséges Utazási Irodát. Egy ilyen lépés számottevően hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Az NDK ismét javasolja a NATO országoknak, hogy a nemzetközi utazásokat konzulátusok felállítása útján könnyítsék meg. A mellékletként átnyújtott külügyminisztériumi nyilatkozat megállapítja, hogy az április 2-i NATO-tanácsi határozattal bejelentett „utazási könnyítések” kizárólag a nemzetközi közvélemény megtévesztésére irányulnak. (TASZSZ) A Közös Piac előkészíti Ausztria társulását Az Európai Gazdasági Közösség Brüsszelben ülésező miniszteri tanácsa csütörtök este elhatározta, megbízza az állandó képviselőket, hogy készítsék elő az Ausztria társulását célzó tárgyalásokat. Brüsszeli politikai körökben rámutatnak arra, hogy a csütörtöki „döntés” egyáltalán nem jelenti Ausztria társulásának jóváhagyását. A „hatok” között nagy nézeteltérések állnak fenn továbbra is arra nézve, hogy kívánatos-e Ausztria társulása és az milyen feltételek mellett történjék meg. Probléma az is, hogy a Közös Piachoz történt társulása után Ausztria tagja maradhat-e az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az EFTA-nak. A Közös Piac-államok külügyminiszterei csütörtöki záróülésükön hosszú vitát folytattak az Egyesült Államokkal Genfben folytatandó tárgyalásokról, az úgynevezett „Kennedy-fordulóról”. A miniszterek állítólag megállapodtak abban, hogy mezőgazdasági területen Genfben jelentős haladást lehet elérni anélkül is, hogy előzőleg a „hatok” egymás között megállapodnának a közösen kialakítandó gabonaárakról. (AP—DPA) Az amerikai néger vezetők Goldwater ellen • New York, július 31. (MTI) Az amerikai négerek polgárjogaiért harcoló hat legnagyobb szervezet vezetői ülést tartottak New Yorkban. A „csúcstalálkozó” után szerda este közös nyilatkozatot bocsátottak ki, amelyet Roy Wilkins, a Színes Bőrű Lakosság Haladásáért Küzdő Országos Szövetség titkára olvasott fel a sajtó képviselői előtt. A nyilatkozat állást foglal Goldwater szenátor elnökjelöltsége ellen. Megállapítja, hogy a köztársasági párt kongresszusán elfogadott program veszélyezteti a demokrácia szellemét. A néger vezetők közölték, hogy az elnökválasztási kampány időtartamára hajlandók lemondani a polgárjogokat és a faji egyenlőséget követelő nagyszabású tüntetések megrendezéséről, de ez nem vonatkozik a kisebb helyi tüntetésekre. Robert Kennedy igazságügyminiszter utasítására a nem egészen egy hónappal ezelőtt megszavazott polgárjogi törvény alapján pert indítottak az Alabama állambeli Tuscaloosa város 15 éttermének tulajdonosai ellen, mert megtagadták a négerek kiszolgálását. Johnson a demokraták alelnökjelöléséről Johnson elnök — mint a Reuter jelenti — csütörtöki rögtönzött sajtóértekezletén kijelentette: arra a meggyőződésre jutott, hogy a demokrata párt jövő hónapi elnökjelölő kongresszusán „nem lenne tanácsos alelnökjelöltnek olyan személyt javasolnia, aki jelenleg tagja a kormánynak vagy rendszeres érintkezésben van a kormánnyal. Erről az elhatározásomról — mondotta — személyesen értesítettem Dean Rusk külügyminisztert, Robert McNamara hadügyminisztert, Robert Kennedy igazságügy-minisztert és Orville Freeman földművelésügyi minisztert. Johnson kijelentette még, hogy elhatározását Adiai Stevensonnak, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusának és Sargent Shrivernek, az amerikai „békehadtest” akció igazgatójának is tudomására hozták. Politikai megfigyelők rámutatnak, hogy a lehetséges alelnökjelöltek listáján, amelyet az elnöki bejelentés most megrövidített, nyilvánvalóan szerepel Humphrey és Eugene McCarthy, mindkettő minnesoti szenátor, továbbá Robert Wagner New York-i polgármester, Edmund G. Brown kaliforniai kormányzó és Edmund S. Muskie maine-i szenátor. • Hírügynökségi jelentések szerint a Fehér Ház köreiben közölték: Johnson elnök azért rekesztette ki a kormány tagjait a lehetséges elnökjelöltek sorából, mert jelenleg egyiküket sem szólíthatja fel a lemondásra azért, hogy vállalhassák az alelnökjelöltséget. A New York Times az elnöknek azt az elhatározását, hogy Robert Kennedy igazságügy-minisztert nem kéri fel alelnökjelöltnek, Johnson „egyik legfontosabb politikai lépésének” nevezi. A lap rámutat, hogy az igazságügy-miniszter „sokat örökölt Kennedy elnök politikai erejéből, de helyzete gyenge a déli államokban, ahol a polgárjogi harcokkal kapcsolatos pozitív szerepe nagyon népszerűtlenné tette”. U Thant Moszkvából Stockholmba érkezett U Thant, az ENSZ főtitkára háromnapos moszkvai látogatás után visszaindult New Yorkba. A szovjet főváros seremetyevói repülőterén péntek reggel a főtitkárt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. Ott volt 17 Ba San, a Burmai Unió moszkvai nagykövete is. Elutazása előtt U Thant hálás köszönetet mondott Hruscsov miniszterelnöknek azért a rendkívüli vendégszeretetért, amelyben részesítette. „Sohasem fogom elfelejteni ezt az igen hasznos látogatást" — fűzte hozzá. A főtitkár elmondta, hogy a Hruscsovval és Gromikóval folytatott megbeszélésein sok fontos nemzetközi kérdés szóba került. Búcsúzóul a békére, a haladásra irányuló legjobb kívánságait tolmácsolta a szovjet kormánynak és a Szovjetunió népeinek. A Thantot Stockholmban Torsten Nilsson svéd külügyminiszter fogadta, majd a két államférfi zártkörű megbeszélésekre indult. A Thant kijelentette a repülőtéren, hogy az ENSZ ciprusi békefenntartó alakulatainak jövőjéről, a leszerelésről és az ENSZ-et érdeklő egyéb kérdésekről, mindenekelőtt afrikai problémákról kíván tárgyalni a svéd vezetőkkel. A ciprusi kérdésről szólva U Thant kijelentette: elérkezett az ideje, hogy új jelentést terjesszen e tárgyban a Biztonsági Tanács elé. (TASZSZ, AP) 3 Új szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceán térségében A szovjet űrkutatási programnak megfelelően a Szovjetunió kozmikus objektumok hordozórakétáinak új változatait fogja kipróbálni. A rakéták az egyenlítő csendes-óceáni körzetében az alábbi földrajzi pontoktól számított 65 tengeri mérföldnyi sugarú körben csapódnak majd be. Az északi szélesség 0 fok 37 perc — nyugati hosszúság 165 fok 40 perc, északi szélesség 7 fok 15 perc — nyugati hosszúság 172 fok 35 perc. Az előbbi területet augusztus 4 és november 1 között, a második területet október 1 és december 30 között használják fel rakétakísérletekre. A rakéták becsapódási övezetében a szovjet flottának a szükséges műszerekkel felszerelt speciális hajói hajtanak végre méréseket. A hajózás és a légi forgalom biztosítása érdekében a Szovjetunió kormánya felkérte azoknak az országoknak kormányait, amelyek csendes-óceáni tengeri és légi utakat vesznek igénybe, adjanak utasítást a megfelelő szel®veknek, hogy hajók és repülőgépek az említett időszakban naponta déli 12 órától éjfélig ne vegyék igénybe az említett körzeteket. A rakétakilövések időpontjának és a becsapódási övezetek koordinátáinak esetleges változásáról, valamint a körzetek teljes megnyitásáról a TASZSZ kiegészítő közleményt ad ki. Közös közlemény a román kormányküldöttség franciaországi tárgyalásairól Pompidou francia miniszterelnök pénteken ebédet adott Maurer román miniszterelnök és a rooán kormányküldöttség tiszteletére. A délutáni órákban megbeszélésre került sor Pompidou és Maurer között, s ezzel a román kormányküldöttség franciaországi látogatásának hivatalos része befejeződött. A francia külügyminisztériumban pénteken tudományos-műszaki együttműködési szerződést írtak alá a Román Népköztársaság és a Francia Köztársaság között. Az egyezményt Manescu román és Couve de Murville francia külügyminiszter írta alá. A román kormányküldöttség látogatásáról péntek este közös francia—román közleményt adtak ki Párizsban. A közlemény szerint a két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy van lehetőség Franciaország és Románia hagyományos jó viszonyának további fejlesztésére. Ennek érdekében folytatják az eszmecserét. A közlemény bejelenti, hogy tárgyalásokat kezdenek a jelenleginél hosszabb lejáratú francia—román kereskedelmi egyezmény megkötésére. Megegyezés született arról is, hogy az ősszel tárgyalni fognak francia—román kulturális egyezmény, valamint konzuli egyezmény megkötéséről. (AFP, Agerpres) Marokkónak új útra kell lépnie Ali Jata cikke a Pravdában A pénteki Pravda Hogyan jusson ki Marokkó a válságból címmel Ali Jatának, a Marokkói Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának cikkét közli. A parlament júniusi ülésszaka feltárta az országot megrázó válságot , amely egyformán érinti az ország gazdasági, pénzügyi, szociális és politikai életét —, írja a cikk szerzője, majd számadatok felsorakoztatásával reális képet fest a helyzetről. Ha a marokkói gazdasági életben nem következik be változás, akkor 1965-re a fogyasztási index további csökkenése várható, ez pedig a nép nyomorának súlyosbodását jelenti. A függetlenség kivívása óta a bérek azonos szinten maradtak, míg a megélhetési költségek 40 százalékkal növekedtek. Az országban mind több a munkanélküli, hivatalosan a munkaképes férfiak 20 százaléka és a munkaképes nők 48 százaléka munkanélküli. A Marokkói KP főtitkára hangsúlyozta: a gazdasági helyzet romlásának fő oka az, hogy a független Marokkó a kapitalista útra tért. " A válságból csak úgy lehet kijutni, ha megállítjuk ezt a helytelen, nemzet- és népellenes irányvonalat és a fejlődés nem kapitalista útjára, a szocializmus útjára térünk — állapítja meg Ali Jata. — Ennek első feltétele az, hogy a nemzeti haladó és hazafias erők közös alapon megállapodásra jussanak. Demokratikus értelemben felül kell vizsgálni az 1962-es alkotmányt, fel kell újítani az országos, a tartományi, a helyi képviseleti szerveket, amelyeket nem választottak, hanem kineveztek, a haladó és hazafias csoportokból alakított képviseleti kormánnyal kell felcserélni a jelenlegi kormányt — írja Ali Jata. — Maroké kőban feltétlenül radikális földreformot, ésszerű államosítást kell végrehajtani, és a marokkói pénz értékének védelmében határozott intézkedéseket kell hozni. A dolgozók bérét haladéktalanul 30 százalékkal kell emelni. A cikk szerzője végezetül azt írja: e program mielőbbi megvalósítását úgy lehet elérni, ha amnesztiát hirdetnek az 1956 óta bebörtönzött politikai foglyoknak, és betartják a demokratikus szabadságjogokat. (TASZSZ)