Népszabadság, 1965. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1965. május 25. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA X 111. évfolyam, 121. szám Ára 60 fillér Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla Moszkvába érkezett Moszkva, május 24. (MTI) Vasárnap este az SZKP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatásra Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal és Biszku Bála, a Politikai Bizottság tagjai. A magyar vendégek fogadására a Kijevi pályaudvaron megjelentek L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, A. N. Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, M. A. Leszecsko és P. F. Lomako, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, a központi bizottság tagjai, L. N. Tolkuno és az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, valamint más szovjet hivatalos személyiségek. A küldöttség fogadásánál jelen volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint a moszkvai magyar nagykövetség sok beosztottja. Megegyezés az amerikaiak és Caamano között az új kormány összetételéről A junta vezetői még kéretik magukat . Guzman a kiszemelt miniszterelnök Latin-Amerika hetek óta a nyugtalanság földrésze. A közvéle-ményt rendkívül felháborította az Egyesült Államok nyílt dominikai beavatkozása, s az az erőszakos módszer, amellyel Washington az Amerikai Államok Szervezetében akcióját elfogadtatta. A nyugati félteke sok országában tüntetnek az agresszív amerikai politika ellen. Brazíliában — amely a legnagyobb csapatkontingenst ajánlotta fel az AÁSZ haderejében hatalomra jutása után egy évvel a tisztek csoportja ma is a legbrutálisabb elnyomó eszközökkel él. A legújabb jelentések szerint a szélsőjobboldal a parlament feloszlatására törekszik. Bolíviában egy hete sztrájkolnak a bányászok. Barrientos tábornok, a junta vezetője a bányaközpontok elleni hadműveletekre adott parancsot a katonaságnak. A munkások rádiója felhívással fordult a parasztsághoz: támogassa mozgalmukat. Kolumbiából, ahol az ország egyes részein hosszú ideje partizánharcok folynak, most kormányellenes diáktüntetésekről és összetűzésekről számolnak be a hírek. (Washingtoni tudósítónktól.) Hétfőn George Lister, a külügyminisztérium Dominikában tartózkodó egyik megbízottja Washingtonba utazott, hogy beszámoljon Johnson elnöknek arról a megállapodásról, amelyet az általa kiküldött bizottság ért el Caamanóval, a felkelők vezetőjével. Bundy, az elnök személyes tanácsadója és Vance hadseregügyi miniszter ugyanis szükségesnek látta, hogy továbbra is Santo Domingóban maradjon, hiszen még „nagy feladatok várnak megoldásra”. Bundy és Vance megállapodása a felkelőkkel még Johnson elnök megerősítésére vár, de a hírek szerint az elnök nem támaszt majd ellenvetést, hiszen megbízottjai Santo Domingóban utasításai szerint jártak el. A megegyezés szerint Guzman, a katonai junta által korábban megdöntött Bosch-kormány földművelésügyi minisztere lenne az új miniszterelnök Dominikában. A kormány nyolc tárcájának betöltésében már teljes megegyezés jött létre a felkelőkkel, és két tárcában közeli a megállapodás. Jellemző, egyébként, hogy az Imbert-féle juntának eddig csupán egy helyet biztosítottak az új kormányban, ami arra mutat, hogy Washington levonta a következtetéseket abból, hogy ez a junta mennyire lejáratta magát a néptömegek körében. Jellemző továbbá, hogy Washington a hadügyi tárcákat arra a két dominikai diplomatára kívánja bízni, akiket még a felkelés által megdöntött katonai junta küldött a „szigetország képviseletére” az amerikai fővárosba, s akik jelenleg is Washingtonban tartózkodnak. A Caamanóval való megegyezés híre nagy megkönnyebbülést keltett az amerikai főváros hivatalos köreiben. A múlt heti zavaros helyzet után, amelynek során az amerikai propaganda ellentmondások egész sorába bonyolódott, s Washington hol a felkelők mellett volt „semleges”, hol pedig az Imbert-féle csapatok mellett, örömmel üdvözlik a dolgok „tisztábbá válását”. Kedvező előjelnek tartják, hogy a tűzszünetet sikerült állandósítani, s ezt Washington győzelmének tüntetik fel az Imbert-féle erők felett. Imbert és hívei ugyanis egészen addig, amíg Washington ki nem mondotta, hogy kész erőt latba vetni a tűzszünet megsértése ellen, azzal fenyegetőztek, hogy a huszonnégy órás tűzszünet lejárta után megindítják csapataikat a felkelők állásai ellen. Ehhez azonban át kellett volna haladniuk az amerikaiak által megszállt úgynevezett „nemzetközi zónán”, s figyelmeztetést kaptak, hogy amerikai részről tüzelni fognak rájuk, ha ezt megkísérelnék. Imbert hívei erre elálltak szándékuktól. Bundy és Vance most azt tartják további legfontosabb feladatuknak, hogy a Caamanóval elértmegegyezést kiterjesszék az Imbert-féle juntára is, s elfogadtassák velük az új kormánylistát. Imbert egyelőre azonban semmi jelét sem mutatja annak, hogy kész lenne erre az alkura. Az „óvatos derűlátáson” túl azonban Washingtonban attól tartanak, hogy a dominikai helyzet végleges rendeződéséig még nagyon de nagyon hosszú az út. Ha létrejön is a teljes megállapodás minden oldalról, a küzdelem nyilvánvalóan újra meg újra fellángol majd a hatalomért a sokféle politika . A tártuzat között- Árkus István A Biztonsági Tanács vitája Hétfőn ismét összeült a biztonsági Tanács, hogy folytassa a dominikai helyzet vitáját. A vita megkezdése előtt szétosztották a részvevők között V Thant dominikai megbízottjának jelentését, amely a helyzet bizonyos fokú enyhüléséről számol be. A Biztonsági Tanács vitájának első felszólalója, Stevenson amerikai küldött tájékoztatta a tanácsot az AÁSZ tevékenységéről, az Amerika-közi erők létrehozásával és megszervezésével kapcsolatban, beszámolt arról, hogy néhány csapategység már meg is érkezett a Dominikai Köztársaságba. Ezután Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. Hangoztatta, hogy az AÁSZ-haderő zömét továbbra is az amerikai katonák képezik, s az Egyesült Államok változatlanul a nemzetközi zsandár szerepében lép fel. Hadműveletek a bolíviai bányaközpontok ellen Szombaton, a bolíviai általános sztrájk hatodik napján a kormány tizenhét szakszervezeti vezetőt Paraguayba száműzött. Egy csoport bányász szombaton az országúton megtámadta Barrientos tábornokot, a katonai junta vezetőjét, aki péntek este hirtelen Cochabambába utazott. A tábornok kísérete és a támadók között tűzharc alakult ki. Barrientosnak nem történt baja, egy kísérő katonája azonban meghalt. Négy merénylőt letartóztattak. Oruróban szombaton súlyos összecsapásra került sor a sztrájkolók és a rendőrség között. Az összetűzésnek nyolc halálos és két sebesült áldozata volt. A Bolíviából érkezett jelentések arról tájékoztatnak, hogy az országban robbanásig feszült, polgárháborús helyzet alakult ki. A katonai junta vasárnap este kiadott utasításának megfelelően a kormánycsapatok hétfőn megindultak a sztrájkoló munkásság által megszállt 17 ónbánya elfoglalására. La Paz közelében heves harc után a katonaságnak sikerült kézre kerítenie a millani bányát. A továbbnyomuló katonaság Telemayo térségében áll tűzharcban a bányászokkal. A fővárosban is voltak összetűzések. La Paz gyárnegyedében munkások katonákkal és rendőrökkel keveredtek tűzharcba. Az összecsapásban egy személy meghalt, hatan megsebesültek. A bányászok rádiója felhívásban fordult a kormányhoz, és 48 órás tűzszünetet kért. A kormány a felhívást elutasította, s közölte, hogy mindaddig nem lehet szó a katonai akció beszüntetéséről, amíg a bányászok szabadon nem engedik az egyik összetűzésben kézre kerített foglyaikat (szám szerint hetvenet), és nem térnek viszsza munkájukhoz. A partizánok súlyos veszteségeket okoztak a dél-vietnami kormánycsapatoknak A Szovjetunió szükség szerint növelni fogja a VDK-nak nyújtott segítséget Amerikai és dél-vietnami repülőgépek vasárnap délelőtt három hullámban kalóztámadást intéztek a demilitarizált övezettől 25 kilométerre északra levő Vu Con helység ellen. Az amerikai haditengerészet és légierő gépei hétfőre virradó éjjel két támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Az egyik támadás során a demilitarizált övezettől nyolcvannyolc kilométernyire északra levő Rao Nay folyón elsüllyesztettek egy hajót, a másik támadással pedig hat laktanyát rongáltak meg. Dél-Vietnamban a szabadságharcosok súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatoknak, így a kormánycsapatok Ben Cat térségében, 40 kilométerre Saigontól északra, továbbá Song Betol, Phuoc Long tartomány fővárosától 6 kilométerre délre összesen 100 halottat, sebesültet, illetve eltűntet vesztettek. Három amerikai katona meghalt. A szabadságharcosoknak nem volt veszteségük. A Saigonban minap meghiúsított puccskísérlettel kapcsolatban összesen 49 tisztet és polgári szentélyt vettek őrizetbe. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Saigontól 240 kilométerre délnyugatra, An Xuyen tartományban a partizánok rajtaütésszerű támadást intéztek a délvietnami kormánycsapatok egyik egysége ellen. A harcban 35 délvietnami és egy amerikai katona elesett, 42-en megsebesültek, huszonöten pedig eltűntek. A Reuter a VDK hírügynökségére hivatkozva jelenti, hogy a szabadságharcosok szabadon bocsátottak 130 dél-vietnami katonát, akik korábban kerültek fogságba. Az elengedett foglyok közül 31-en önként beálltak a Nemzeti Felszabadítási Front csapataiba. Ugyancsak a Reuter jelenti, hogy Da Nang és Hue között hétfőn korán reggel három vasúti hidat robbantottak fel a partizánok. Truong Chinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke táviratban mondott köszönetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, mert az támogatta a vietnami nemzetgyűlésnek a világ parlamentjeihez intézett felhívását. A Pravda vasárnapi számában vezércikket szentelt a vietnami nép imperialistaellenes harcának. A cikk a többi között így hangzik: A Szovjetunió internacionalista kötelességét teljesítve segíti a Vietnami Demokratikus Köztársaságot az agresszorok ellen vívott harcában, s ezt a segítséget szükség szerint növelni fogja. A Szovjetunió és a VDK teljesen azonos nézeteket vall az amerikai intervenció leküzdését illetően. „A helyzet megköveteli, hogy a szocialista közösség tagjai egységet alkotva közös akciókkal támogassák a szocialista VDK-t az ellene irányuló közvetlen imperialista agresszió visszaverésében, és segítsék a Dél-Vietnam szabadságáért és függetlenségéért küzdő dél-vietnami hazafiakat. A Szovjetunió, az SZKP minden erőfeszítést megtesz egy ilyen egység, egy ilyen összefogás megszilárdításáért. Az amerikai imperializmus Vietnamban való legyőzése mindazoknak az elsődleges feladata, akik küzdenek a nukleáris világháború veszélyei ellen. A népek tapasztalatból tudják, mire vezet az agresszorokkal való egyezkedés. Münchennek nem szabad megismétlődnie! A békeharc, a nukleáris világháború megelőzéséért vívott küzdelem egyet jelent a háborús gyújtogatók, a vietnami, a dominikai és a kongói agresszió elleni állhatatos küzdelemmel” — írja a Pravda. Július 10-én ül össze Helsinkiben a béke-világkongresszus Helsinki, május 24. A finn fővárosban befejeződött a béke-világkongresszus, nemzetközi előkészítő bizottságának ülésszaka. A részvevők megvitatták a kongresszus előkészítésével kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat dolgoztak ki a napirendre vonatkozóan. A napirend olyan fontos kérdéseket tartalmaz majd, mint a vietnami helyzet, a gyarmati elnyomás elleni küzdelem, harc a leszerelésért és az európai biztonságért. A bizottság javaslata értelmében a béke-világkongresszust július 10 és 15 között tartják Helsinkiben. Valamennyi békeszerető erőt felszólítottak, küldje el képviselőit a finn fővárosba. (MTI) • ___ ___Péter János berlinben Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere vasárnap este az NDK fővárosába, Berlinbe érkezett. Látogatása idején Otto Winter külügyi államtitkárral, a miniszter első helyettesével — aki Lothar Bolz betegsége idején az NDK külügyminisztériumát vezeti — megbeszélést folytat a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól. Péter János külügyminiszter és a kíséretében levő Marjai József nagykövet, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Kőmives Imre főosztályvezető, Vadász Frigyes főosztályvezető-helyettes fogadására a berlini Ostbahnhofon megjelent Otto Winter külügyi államtitkár, Johannes Koenig külügyminiszter-helyettes és az NDK külügyminisztériumának több más vezető munkatársa. Ott volt Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. (MTI)