Népszabadság, 1969. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

1969. február 19, szerda PÉLDÁT MUTATNAK A TE­R­­M­ELÉSB­EN, A TANULÁSBAN Az élelmiszeripari szocialista brigádvezetők tanácskozása (Tudósítónktól.) Az élelmiszeripar szocialista brigádvezetői kedden országos ta­nácskozást tartottak 286 küldött és száz meghívott részvételével, az ÉDOSZ székházában. A megbeszé­lésen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Dobrónaki Gyula ál­lamtitkár, a KNEB elnöke, Vinsz­­lay Gyula, a SZOT titkára és Er­dei Lászlóné, a Nőtanács elnöke. Putics József, az ÉDOSZ főtit­kára beszámolójában elmondotta, hogy tavaly az élelmiszeriparban 5524 brigád mintegy 60 ezer tag­ja versenyzett a szocialista címért. Az összes dolgozók 36 százaléka célkitűzéseit megváltoztassák, azt viszont megköveteli az élet, hogy a versenymozgalom tartalmát az új gazdasági mechanizmus köve­telményeihez igazítsák, megszün­tessék a még itt-ott fellelhető formalizmust. A brigádmozgalom fejlődéséért sokat tehetnek a vál­lalati, gazdasági, szakszervezeti és ifjúsági vezetők, főként a ver­seny szervezésében, értékelésében szükséges nagyobb segítséget nyújtaniuk. Dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter arról szólt, hogy az életszínvonal növe­lése elképzelhetetlen az élelmi­szer-ellátás mennyiségi s főként vesz részt ebben a versenyformá­ban, s örvendetes, hogy a szocia­lista brigádtagok közül 20 ezren 30 éven aluliak, s a versenyzők 40 százaléka nő. A főtitkár rész­letesen elemezte a szocialista bri­gádmozgalom tízesztendős fejlődé­sét. Elmondotta, hogy a verseny­mozgalomnak ez a formája aktív erővé vált az üzemekben. A szo­cialista brigádok elöl járnak a ter­melésben, a minőség javításában, a tartalékok feltárásában. Nagy gondot fordítanak a brigádok a biztonságos munkafeltételek meg­teremtésére, a szakmai képzésre. Szóvá tette a főtitkár azt is: bár nincs szükség arra, hogy a szo­cialista brigádmozgalom formáit, minőségi fejlesztése nélkül. Alap­vető jelentősége van az élelmi­szer-gazdaságnak a külkereskede­lemben is. A következő időszak­ban jobban figyelembe kell ven­ni azt, hogy csak akkor fokozhat­ják az exportot élelmiszeripari termékekből, ha jobban ügyelnek a minőségre és a bőséges válasz­tékra. A miniszter elmondta, hogy az élelmiszer-termelés a legutób­bi tíz év alatt nagyot fejlődött s a jó eredményekhez elsősorban az ágazatban dolgozó 130 ezer mun­kás, mérnök közgazdász jó mun­kája járult hozzá. A termelés bő­vítése, a minőség javulása nem lett volna elérhető a dolgozók tevékeny közreműködése, a szo­cialista brigádmozgalom nélkül.­­ Ez is bizonyítja: nagy szükség van arra, hogy a jövőben ez a mozgalom tovább erősödjék, fej­lődjék. A miniszter felhívta a figyelmet az üzemi demokrácia növelésének a fontosságára. De szólt arról is, ügyelni kell arra, hogy a vállalati vezetők ne csak akkor kérjék a dolgozók közreműködését, amikor valami baj van, hanem meg kell találni a módját, hogy a szocialis­ta brigádtagok kezdeményezése rendszeresen érvényesüljön, has­son. A beszámolókat vita követte. A legjobb szocialista brigádvezető­ket az élelmiszeripar kiváló dol­gozója címmel tüntették ki, sokan vállalati kitüntetést és KISZ el­ismerő oklevelet kaptak. A tanácskozás részvevői meg­választották a küldötteket a szo­cialista brigádvezetők III. orszá­gos tanácskozására. 340 halálos és súlyos mérgezést okoztak tavaly a növényvédő szerek Megszigorítják a használati előírásokat A növényvédelem időszerű kér­déseiről tanácskoztak kedden Nyíregyházán a szakemberek. Dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője előadásában el­mondotta, hogy a gyümölcsösük­nek a kártevők ellen való védel­me társadalmi érdek, ezért a ha­zánkban használt kémiai véde­kezőanyagok 50 százaléka állami támogatással került forgalomba. A védekezés eredményét jelzi, hogy jelenleg már az almatermés 80 százaléka export minőségű. Súlyos károkat, gyakran ember­áldozatot is követel, hogy a nö­vényvédő szereket még nem min­dig és nem mindenütt használják fel szakszerűen. Tavaly 340 halá­los és súlyos mérgezés történt. Hasonló esetek elkerülésére 1970. március 1-től szigorú szabályok lépnek életbe: gyengén mérgező anyagok használatát szakmunkás-, az erős mérgező anyagokét pedig szaktechnikusi vagy mérnöki ké­pesítéshez kötik. NÉPSZABADSÁG A JÖVŐ HALÁSZMESTERE (Tudósítónktól.) Van, akinek a horgászás sport, kedvtelés. Az „igazi­’ halászat azonban mesterség, amit hosszú évek során sajátítanak el azok a fiatalok, akik ezt a különös, szép foglalkozást választják. Az Oroszlányhoz tartozó Majk­­pusztán, az Esterházyak valami­kori kastélyában működik az or­szág egyetlen olyan mezőgazda­­sági szakmunkásképző iskolája, amelynek halász tagozata is van. Hatvankilenc fiatal tanul itt az idén, Aladzsin Mihály szaktanár (az ország egyetlen halá.v.tanára) irányításával. A hallgatók az is­kolában a halászattal kapcsolatos elméleti és legfontosabb gyakor­lati tudnivalókat sajátítják el, a közvetlen szakmai gyakorlatot ki­ki a munkahelyén szerzi meg. K­épünkön: A vízi ragadozó madarakkal ismerkednek az ifjú halászok. A garázdaságtól a gyilkosságig A 45 éves Pásztor János egyi­ke azoknak az embereknek, aki­ket vándormadárnak keresztel­tek el ismerősei. Dolgozott pesti gyárakban, Tüzép-telepeken, a gyömrői sütőiparban, számos ál­lami gazdaságban, amíg végül is 1967 tavaszán a tápiósági Petőfi Tsz egyik tanyáján, Nagyoszlá­­ron telepedett le. Feleségével együtt alkalmazták a szövetkezet tehenészetében. Pásztor János 1969. január 25-én, a kora esti órákban meg­ölte Kenéz Sándort, a nagyosz­­lári tanya 49 éves tehenészét. Pásztor újra és újra elmondja, hogyan mérgesedett el a viszony közte és áldozata között. Beszél a gyilkosságról, de egy pillanatra sem borzad meg saját szavaitól. De voltaképpen miért is volt út­jában Pásztornak Kenéz? — Mindig molesztált — vallja Pásztor. — Felbújtotta a többi te­henészt is, hogy áskálódjanak ellenem. Befeketítettek a szövet­kezet vezetőségénél, amely ja­nuár 22-én felmondott, sőt kikö­tötte, hogy a tehenészetnek a tá­jékára sem mehetek. Arról azonban hallgat, ho­gy összeférhetetlen, rabiátus termé­szete, italozásai és sorozatos mu­lasztásai miatt a tsz-tagok már korábban kijelentették, nem haj­landók vele együtt dolgozni. A vezetőség többször megdorgálta, kérlelte, majd — a közösségi ér­dekek védelmében — eltanácsol­ta a tehenészetből. A felmondás másnapján Pásztorné és Kenéz­­né összeverekedett a tanya udva­rán. Kenéz a felesége védelmére kelt, mire Pásztor kirántotta a csizma szárában levő katonai tőrt — ezzel szokott böllérkedni a ta­nyán — és leszúrta Kenéz Sán­dort. Milyen ember volt Kenéz? „Fe­gyelmezett, jó természetű, aki nem nézte el mások, de saját hibáit sem — olvashatjuk az egyik tanú­­vallomásban. — Öt gyermeket ne­velt becsületre, tisztességre. Nem ártott a légynek sem.” És Pásztor? — Ellentmondást nem tűrt sem otthon, sem másutt — mondja róla a brigádvezető. — Egyetlen szóért képes volt meg­verni a feleségét, gyermekeit, de ugyanilyen gondolkodás nélkül nekiment első mérgében bárki­nek, legutóbb például egy idő­sebb asszonyra emelt kezet a ta­nyán. Alkoholos állapotban min­dig elszabadultak az ösztönei. A tanyasiak a megmondhatói, hogy Pásztorék otthonában hány­szor bújtak a gyerekek anyjuk ölébe, lapultak a sarokban, szí­vükben milyen rémült fajokkal nézték az apa ütlegelő kezei kö­zött vergődő anyát. — Csak akkor ütöttem, ha meg­haragítottak — feleli Pásztor. — Megharagították? Mivel? Nem tud válaszolni. Talán ma­ga is érzi, hogy mindez csak szá­nalmas kifogás. Később beisme­ri, hogy a felesége és gyerme­kei sok-sok éjszakán hálóingben, mezítláb menekültek előle az ud­varra, a szomszédokhoz. A tanyasiak hittek, bíztak, re­ménykedtek abban, hogy idővel sikerül jobb belátásra bírni. So­kan eltűrték az ocsmány szitko­kat, amivel a részeg, akaratát, emberségét vesztett Pásztor tele­fröcskölte őket. De Kenéz Sán­dornak kezdettől fogva sértette az önérzetét társa durva visel­kedése. A gorombaságokat nyíl­tan visszautasította. Ezért, ami­kor a vezetőség felmondott Pász­tornak, nyomban Kenézt vette célba. Ilyesféléket kiabált a te­henészet udvarán: — Kenéz, gyere ki, mert így is, úgy is agyoncsaplak, leszúrlak! " A rendőrség most deríti fel a gyilkosság valamennyi okát, a lel­ki és érzelmi motívumokkal együtt. A bíróság is ezt teszi majd, amikor a bizonyítékok és vallomások alapján ítélkezik Pásztor felett. De semmilyen íté­let nem kárpótolhatja a mérhetet­len csapást, amely Kenéz Sán­dor családját érte. Ezt tette az ital. Bajt, kínt, könnyeket, boldogtalanságot vitt az egykor oly csöndes nagyoszláryi tanyavilágba. K. F. : Június 26—július 20. egyetemi felvételi vizsgák A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók jú­nius 26. és július 20. között tehet­nek felvételi vizsgát. A tanítókép­ző intézetek tanítói szálkára és az óvónőképző intézetekbe jelent­kezőknek azonban még a felvéte­li vizsgát megelőzően pályaalkal­massági vizsgán kell átesniük. Mindazok, akik olyan egyete­mekre, szakokra, karokra jelent­keztek, ahol a felvételi vizsga tár­gya matematika és fizika, továb­bá, akik a bölcsészettudományi, állam- és jogtudományi karokra pályázta­k, országosan azonos idő­ben, központilag megadott, egysé­ges írásbeli feladatokat dolgoznak ki. Ugyancsak ilyen módszer sze­rint bonyolítják le az írásbeli fel­vételi vizsgákat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyete­men és a felsőfokú szakiskolákon. Az országos középiskolai tanul­mányi verseny, a Kürschák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny 1—10. he­lyezettjei, valamint a televízió Ki miben tudós? szellemi vetélkedő­jének első és második helyezést elért részvevői mentesülnek a fel­vételi vizsgakötelezettség alól a szóban forgó tantárgyból. Új magyar szabadalom: ez elints fatesz­te­r A Csepeli Fémmű műszaki kol­lektívája újfajta acélszalag anya­got talált fel, amelynek szabadal­mát 26 országba védetté nyilvá­nították. A találmányt dinarma­­turnak nevezték el, jelezve, hogy módszerükkel különleges dinamó­­szalagokat és híradástechnikai ar­matúrákat lehet készíteni. A találmány lényege, hogy a szalag anyagának hőkezelését sok­­százszorosára gyorsították. Izzí­­táskor a gyors hőemelkedés és a hőkezelési idő nagymérvű csökke­nésének hatására az anyag mág­neses tulajdonságai rendkívüli módon megjavulnak, így hosszú ideig nem „fárad” ki, s kitűnő di­namószalagokat, híradástechnikai fojtótekercseket lehet belőle ké­szíteni. A Csepeli Fémműben megkezd­ték a sorozatgyártást. Az idén 1500 tonnát készítenek, de ennél több is elkelne, ha győznék kapa­citással. Az első külföldi rende­lések Indiából és Jugoszláviából érkeztek. Párás, helyenként ködös idő Európának Északi­­tengertől a Fekete-ten­gerig húzódó, 1000—1500 kilométer széles terü­­­letsávján változékony az idő, többfelé havazik és a napi hőmérsékleti csúcsérték közel esik az évszaknak megfelelő át­laghoz. A délnyugat­európai országokba élénk, helyenként erős délies széllel szubtrópu­si levegő áramlik be, többfelé esőt és erőtel­jes felmelegedést okoz­va. Az említett sávtól északkeletre tovább tart a szibériai jellegű hideg időjárás. A hideg légtö­meg nyugati peremén — a Volga legalsó szaka­szától Kijev térségén át Riga, Leningrád felé húzódó területsávon — folytatódnak a viha­ros délkeleti szél okoz­ta hófúvások. Több helyről azt jelentették, hogy a szél a hó teljes vagy nagy részének elhordá­­sa után hatalmas "porfelhők vagy hó­val kevert porfelhők alakjában már a talajt hordja el északnyugat felé. Hazánkban kedd reggel éles ellen­tét alakult ki a Dunántúl és a keleti országrész időjárása között. A Dunán­túlon kiderült az ég és mínusz 8—mí­nusz 12, sőt Vas, Zala és Somogy megye területén többfelé mínusz 13— mínusz 16 fokig lehűlt a levegő, a ke­leti részen viszont sokfelé esett a hó és mínusz 3—m­ín­sz 7, helyenként mínusz 1—mínusz 2 fokos minimum­hőmérsékletet mértek. Később a nap folyamán kedden is szűnt a havazás és fölszakadozott a felhőzet. Kora délután a hőmérséklet plusz 2 és mí­nusz 2 fok között váltakozott. Szerdán jelentékeny havazásra nem számíthatunk, a hideg ellenben — fő­képp az ország keleti felében — foko­zódik. Várható időjárás ma estig: Általában kevés felhő, szórványosan előforduló hószállingózással. Mérsé­kelt, időnként meg­lénkülő, változó irányú szél, helyenként párásság, köd. Várható legmagasabb hőmérséklet plusz 2,mínusz 3 fok között. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 169 centiméter volt, a mára vár­ható vízállás 160 centiméter. 9 Osztrák árubemutató Budapesten Négy osztrák cég — a Grohe, amely fürdőszoba-felszereléseket, a Gebauer, amely fűtőberendezé­sek szerelvényeit, továbbá a tűzoltótömlőket gyártó Habern­­korn és a laboratóriumi felszere­léseket készítő Linn-cég — együt­tes kiállítása nyílt meg kedden az Országos Piackutató Intézet Nagy­mező utcai bemutatótermében. A kiállítást a múlt év elején alakult, egy új hazai ügynöki vállalat, az Importtrade Kft közreműködésé­vel szervezték. A megnyitás előtt sajtótájékoz­tatót tartottak, amelyen részt vett Stefan Kuzmich, Ausztria magyarországi nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Az Import­trade igazgatója, Zachár György elmondta, hogy az ügynöki válla­lat rövid idő alatt 14 külföldi cég képviseletét vállalta el; képvisel több osztrák, francia, olasz, s ju­goszláv céget és esetenkénti meg­bízást is kap üzletkötésre. Fel­adata, hogy elősegítse a külföldi árukínálat jobb megismerését és az import fokozását.

Next