Népszabadság, 1969. július (27. évfolyam, 150-176. szám)

1969-07-01 / 150. szám

2 -1 Nixon bejelentett körútjának washingtoni visszhangja Nixon elnök szombaton beje­lentett távol-keleti és romániai f­a utazása Washingtonban vasárnap­i találgatások középpontjában ■ állott. A találgatások egy része az­­ elnök távol-keleti körútjára vo­natkozik. Az első kommentárok általában arra a következtetésre jutnak, hogy Nixon az Egyesült Államok „Vietnam utáni’’ külpo­­­­lit­ikáját akarja körvonalazni az utazás során, és egyben személye­sen szándékozik kipuhatolni, mi­lyennek akarják látni a legfonto­sabb számbajöhető ázsiai orszá­gok ezt a politikát, milyen támo­gatásra számíthat Washington ré­szükről. Amerikai hivatalos bizonyos nyugtalanságot körökben keltett, hogy több ázsiai ország, köztük elsősorban India és Japán érdek­lődést tanúsít egy olyan ázsiai kollektív biztonsági rendszer iránt, amely kizárná az Egyesült Államokat a tagok sorából és esetleg csökkenthetné az ameri­kai befolyást a térség egy ítészé­ben. Nyílt kérdés még, hogy sor ke­rül-e útközben az elnök dél-viet­nami látogatására. Több kommentár figyelemre méltónak tartja, hogy az elnök­­ nyilván nagy publicitással járó, körútjára akkor kerül sor, amikor Washingtonban gyorsan mérgese­dik el a belső politikai helyzet: az úgynevezett liberális csoport tagjai még saját pártján belül is nyíltan bírálják Nixon politiká­ját. A New York Times szerint a Nixon-utazás célja Ázsiában az lesz, hogy „biztosítsa a nem - kommunista országokat: bármi­­ legyen is a vietnami háború ki­menetele, az amerikai támogatás folytatódni fog”. „Kormánytiszt­viselők remélik, az elnök rá tudja beszélni az ázsiai népek közé csoportosulásait arra, külön­hogy tervezzék meg a saját kollektív biztonságukat" a vietnami hábo­rút követő időszakra, s ezzel te­gyék lehetővé, hogy az Egyesült Államok kevésbé szembetűnő po­zíciót foglaljon el a térségben” — írja a lap. Hivatalos amerikai jelentések szerint a romániai útra Ceausescu elnök korábbi meghívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt Romániában. A Fehér Ház közlése szerint kétol­dalú kérdéseket és általános nem­zetközi problémákat szándékoz­nak megvitatni. Adam Malik indonéz külügy­miniszter hétfőn Djakartában ki­jelentette, hogy kormányát az amerikaiak nem tájékoztatták Nixon indonéziai látogatásáról. „Mindeddig csupán azt tudom a dologról, amit az újságokban ol­vastam. Az amerikai nagykövet­ség nem keresett meg Nixon ter­vezett látogatásával kapcsolat­ban” — mondotta az indonéz kül­ügyminiszter. (MTI) Rockefellert heves tüntetéssorozat fogadta Argentínában Nelson Rockefeller, Nixon el­nök latin-amerikai különleges megbízottja, vasárnap este „tény­megállapító” körútjának harma­dik menetét megkezdve, Buenos Airesbe érkezett, az Ongam­a el­nök katonai rezsimjét hatalomra juttató államcsíny harmadik év­fordulóján. Érkezése előtt néhány órával a rendőrség könnygázbombákkal oszlatta szét a látogatás ellen til­takozó tüntetőket. Rockefeller — hogy ne kelljen kockáztatnia a nemzetközi repülőtérről a városba vezető egyórás autóutat — kato­nai gépb­e szállt, amely a város központjába, Rockefeller szállás­helyének közvetlen szomszédsá­gában levő katonai repülőtérre szállította. Argentína különböző városai­ban már szombaton heves tünte­tések robbantak ki Rockefeller lá­togatása ellen. A rendőrség és a tüntetők között összetűzésekre ke­rült sor, és a hatóságok több mint száz személyt letartóztattak. Buenos Airesben a szakszerve­zetek képviselői sajtóértekezleten közölték, hogy a pénteki tüntetés során a rendőrök megölték Emilio Jauregui szakszervezeti funkcio­náriust. Hangoztatták, hogy a ha­tóságok gyilkosságokkal sem tud­ják feltartóztatni a szakszerveze­tek harcát. Meggyilkoltak egy argentin szakszervezeti vezetőt Az Argentin Általános Munkás­­szövetség egyik vezetőjét, Augus­­tin Vándort, hétfőn tettesek meggyilkolták.ismeretlen Augustin Vándor az acélmun­­kások szakszervezetének főtitká­ra volt, az általános munkásszö­vetségen belül pedig az utóbbi időben szembehelyezkedett egy radikálisabb szárnnyal, így pél­dául ellenezte, hogy a szaktanács Rockefeller látogatása elleni til­takozásul kedden általános sztráj­kot szervezzen. (AP), Lemondott a görög államtanács? A görög államtanács bírái tovább dacolnak a katonai rezsim alkot­mányellenes intézkedéseivel. Hét­főn az ország legmagasabb közjogi fórumának újabb nyolc tisztségvi­selője nyújtotta be lemondását til­­takozzásul Sztasszinopulosznak, az államtanács elnökének törvényte­len eltávolítása miatt. A jogtudós és volt miniszter nem hajlandó el­ismerni elmozdításának jogossá­gát, s a reá gyakorolt erkölcsi és fizikai nyomás ellenére sem tud­ták kicsikarni lemondását szente­sítő aláírását. Az államtanács el­nökét az alkotmány értelmében élethosszig tartó időtartamra vá­lasztják meg, Sztasszinopuloszt azonban hivatali funkcióinak gya­korlása közben alkotmányellene­sen akarják mentesíteni. Az AP jelentése szerint meg nem erősített hírek terjedtek el arról, hogy a 24 tagú államtanács valamennyi tisztségviselője szoli­daritásból benyújtotta lemondását. (AP) Meghalt Csombe Algírban hétfőn hivatalosan be­jelentették, hogy vasárnap, 49 éves korában, meghalt Moise Csombe volt kongói miniszterelnök, akit két éve tartottak fogva Algériá­ban. A 11 francia és algériai or­vos által aláírt közlemény szerint Csomóéval szívroham végzett ál­mában. A kalandor politikust sú­lyos felelősség terheli Kongó tra­gikus sorsának alakulásáért. Csembe nevét 1960. július 10-én is­merte meg a világ. Kongó független­né válása után 11 nappal, a belga nagytőke embereként kikiáltotta az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Katanga tartomány önállóságát. Az ezt követő polgárháborúban Csembe emberei meggyilkolták Lumumbát, az ország függetlenségének hősét és első miniszterelnökét. Az ENSZ-csapatok, miután hosszú ideig lehetővé tették, 1963. januárjában vetettek véget a ka­­tangai különválásnak. 1963 júniusában Csembe elhagyta Kongót és Spanyol­­országban élt, de 1964. július 10-én visszatért és egész Kongó miniszter­elnöke lett. Fehér zsoldosok segítsé­gével leverte a haladó erők felkelését, 1965. őszén azonban ismét távozásra kényszerült, amikor ellentétei támad­tak Kaszavubu akkori elnökkel. Mobutu hatalomra jutása után, 1961 márciusában Kongóban Csombét tá­vollétében, hazaárulás miatt, halálra ítélték. 1967. július 1-én a repülőgépet, ame­lyen Csombe utazott, Algériában le­szállásra kényszerítették. Az algériai legfelsőbb bíróság a kongói kormány kérésére úgy döntött, hogy Csombét kiadják a kinshasai kormánynak. Ezt a döntést azonban nem hajtották végre, Csombe algériai fogságban halt meg. (MTI) N­É­P S­Z­A­B­A 1)­S­A­G KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Kiesinger nyugatnémet és Klaus osztrák kancellár vasárnap megbeszélést folytatott Stuttgart­ban. Megvitatták az európai és világpolitikai kérdéseket, vala­mint a két országot kölcsönösen­­ érdeklő problémákat. Klaus a sajtó képviselői előtt ismét kije­­­­­­lentette, hogy Ausztria csatla­kozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez. (MTI) Huynh Tan Phat, a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kor­mány miniszterelnöke hétfőn né­hány napos hivatalos látogatásra a kambodzsai fővárosba érkezett. (Reuter) Indira Gandhi indiai miniszter­­elnök, aki szombaton érkezett Indonéziába Japánból, hétfőn megbeszélést folytatott Suharto indonéz elnökkel. (UPI) Egy fegyveres férfi hétfőn Nyu­­gat-Berlinben behatolt a jugo­szláv katonai misszió épületébe, és súlyosan megsebesítette Anton­i Kolendicset, a misszió vezetőjét és­­ a misszió portását. A rendőrség közlése szerint a merénylő a 27 éves Drago Dolo. A Luther-kór­­ház orvosai műtétet hajtottak végre dr. Kolendicsen, és mint ki­jelentették: élete már nem forog veszélyben. (MTI) Bukarestben hétfőn szovjet— román egyezményt írtak alá a szolgálati, turista- és át­utazó vízumok megszüntetéséről. (TASZSZ)' Dél-Jemen elismeri az NDK-t Ali Szalem el Reid külügym­­­i­niszter Adenban hétfőn sajtóérte­kezleten jelentette be: a Dél­jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. (MTI) Új amerikai kísérlet Majom a világűrben Szombat este a floridai Kenne­­dy-támaszpontról egy 6,3 kilós majmot indítottak a világűrbe. A Bonny névre hallgató majom 680 kilogrammos űrhajójában 30 na­pon át utazik a Föld körül. A kí­sérletnek az a célja, hogy a tudó­sok tanulmányozhassák, milyen a hatást gyakorol az élő szervezetre világűrben való huzamosabb tartózkodás és a súlytalanság ál­lapota. Harminc nap elteltével a maj­mot tartalmazó űrkabin leereszke­dik a Csendes-óceánra, majd az állatot több hónapig tartó orvosi vizsgálatnak vetik alá. (MTI) 1969. július 1. kedd A SZOVJET FLOTTA GYAKORLATÁN Békében is őrködik a szovjet haditengerészet. A harckészültség növelését szolgáló gyakorlaton a TASZSZ által készített kép két moz­zanatot mutat. A felső képen: Helikopterek felderítő repülésre indul­nak a Moszkva tengeralattjáró-elhárító cirkálóról. A háttérben a kísérő hajó. A második, távlati felvétel azt mutatja, amikor már több helikopter a magasba emelkedett. Ma iktatják be Heinemannt, az NSZK új elnökét A Német Kommunista Párt Heinemannról Hétfőről keddre virradóra 0.00 órakor, Heinrich Lübke szűnt az NSZK köztársasági még­nöke lenni. Kedden délelőtt es­10 órakor, a Bundestag és a Bun­­desrat együttes ülésén beiktatják hivatalába az új elnököt, Gustav Heinemannt. Gustav Heinemann a Spiegel cí­mű folyóiratnak adott nyilatkoza­tában kijelentette: ellenezni fog minden arra irányuló kísérletet, hogy az NSZK fegyveres erőit atomfegyverekkel lássák el. Hei­nemann hangoztatta: inkább le­mond, semmint hogy aláírjon ilyen törvényt, ugyanakkor kijelentet­te, hogy az NSZK-nak meg kell őriznie „védelmi erejét”, amíg nem kerül sor általános békeren­dezésre Európában. Heinemann hangoztatta, hogy fenntartja magának a jogot a kor­mány nyilvános bírálatára, de csu­pán rendkívüli esetekben kíván élni ezzel a joggal. Ku­rt Bachmann, a Német Kom­munista Párt elnöke, Heinemann hivatalba lépésével kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette: — Sokan politikai változásokat várnak Heinemanntól, reménye­ket fűznek hozzá és táplálnak vele szemben, illúziókat ugyanis még nem felejtették el, hogy an­nak idején szembehelyezkedett az újrafelfegyverkezés és remili­­tarizálás adenaueri politikájával. Sajnos, Heinemann-nal legfeljebb annyiban változnak az erőv­iszo­nyok, mint a nagykoalícióval. Ko­­­­lomposok kis csoportjától függ s egyre inkább a politika meghatá­rozása a gazdaságban, az állami és társadalmi életben. A helyzet rosszabbodott. Népi belső ta­gadható többé a CDU—CSU jobb­­ratolód­ása és az a kísérlete, hogy a neonáci NPD-t jobbról kerülje meg. Az NSZK új elnökétől a Né­met Kommunista Párt elvárja, ne engedje meg, hogy személyét ön­kényeskedő uralmi rendszer lep­lezésére használják fel. Felszólít­juk az új elnököt, hogy helyez­kedjen szembe az általános jobb­­ratolódással, oszlassa fel az NPD-t, utasítsa el a német nép egyedüli képviseletére tartott igényt, ismerje el az NDK-t és a jelenlegi európai határokat. (TASZSZ) Dajan nyilatkozatai leleplezik az izraeli békepropagandát (Kairói tudósítónktól.) A kairói lapok rámutatnak ar­ra, hogy Dajan izraeli hadügymi­niszter legutóbbi nyilatkozatai el­söpörték a diplomáciai megegye­zésre vonatkozó mesterséges köd­függönyt és a maguk meztelen va­lóságában tárták fel az agresszor hódító terveit. A lapok, amelyek két napja kommentár nélkül kö­zölték Dajan kijelentéseit, hétfőn vezércikkekben utasítják vissza az azokban foglalt kihívást. Dajan, mint a Progres Egyptien írta, egy új izraeli agressziót akart igazolni, amikor az egyiptomi és szíriai csapatösszevonásokról szólt. Dajan az Izraelt támogató üzletemberek összejövetelén újabb pénzsegélyt kért a milliárdosok­tól, arra hivatkozva, hogy Izrael­nek egy újabb háború előkészüle­teire több százmillió dollárra van szüksége. Dajan kijelentette, hogy a kisebb határkiigazítás nem felel meg Izrael állam érdekeinek és ezért biztonsága jelentős területek ellenőrzését követeli meg. Dajan szerint Jeruzsálemet nem lehet újra kettéosztani, Jordánia meg­szállott területeinek egy részét vissza lehet ugyan adni, de csak az úgynevezett Allon-terv kereté­ben. Vagyis Jordán menti terület bizonyos stratégiai pontjait Iz­raelnek továbbra is meg kell szállnia. Ami a szíriai Golan-ma­­­­gaslatokat illeti, Dajan azt állítot­ta, hogy azokat egyszerűen be kell kebelezni és ezentúl nem meg­szállt, hanem izraeli területnek kell nevezni. A Sinai-félszigettel kapcsolatban Dajan nemcsak Tirani-szorost ellenőrző Sarm-el a Sejk megszállásához ragaszko­dott, hanem követelte az Eilath kikötőjével szomszédos egyiptomi területek annektálását is. Dajan szerint a fő ellenfél Egyiptom: a következő „round” — mondotta — nem várható néhány hónapon belül, de ha kitör az újabb hábo­rú, akkor az egyiptomi­ fronton fog kezdődni... Dajan szerint Iz­raelnek készen „újabb menetre”­kell állnia az Az Al Ahram vezércikke hang­súlyozza: Dajan nyilatkozatai megvilágítják Izrael kihívásának mértékét. A mézes-mázos szavak által szőtt hálóba nem estünk be­le, így Dajan kertelés és mellé­beszélés nélkül megmondja amit akar. Az AZ Akhbar vezércikke Da­jan nyilatkozataival kapcsolatban az izraeli békepropagandát leple­zi le. A lap szerint Dajan szavai­ból kitűnik, hogy Izraelnek a hat­napos háború után keletkezett reményei füstbe mentek, mert az arabok nem voltak hajlandók­­ megkötni vele az izraeli békét. Az izraeli propaganda elárasztotta a világot azzal az állítással, hogy az arabok elutasítják a békét, te­hát Izraelnek folytatnia kell az önvédelmet. Önvédelemnek ne­vezték az arabok kitelepítését, há­zaik lerombolását és így tovább. Az igazság azonban kiviláglik: a Dajan által feltárt izraeli expan­ziós tervek azok, amelyek ellen az arabok jogos önvédelmi harcot vívnak. Rudnyánszky István Tüzérségi párbaj a Szuezi-csatorna felett Vasárnap hajnalban a Szuezi­­csatorna felett újabb párbajra került sor az izraeli és az egyip­tomi tüzérség között. Az EAK ka­tonai szóvivőjének közlése szerint a tűzpárbaj négy és fél óra hos­­­szat tartott, a tűzpárbaj két góca Kantara, illetve Port Tavfik volt. Vasárnap este újabb négy és fél órás tűzpárbaj zajlott le a Szuezi-csa­tornánál. Hétfőn a reggeli órákban iz­raeli repülőgépek a Jordán völ­gyének északi részében behatol­tak Jordánia területére, és rakéta­­támadást intéztek lakott települé­sek ellen. (MTI)

Next