Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-09 / 235. szám
Miképpen segíthetne a társadalom? ÚJABB HOZZÁSZÓLÁSOK, JAVASLATOK A Nyugdíjasok című cikksorozatunkhoz a legutóbbi napokban is több hozzászólás érkezett. A levélírók újabb érvekkel, tapasztalatokkal támasztják alá a cikksorozat megállapításait, s azt a véleményüket fejezik ki, hogy a lap nagyon jó szolgálatot tett a nyugdíjasok gondjait ismertető, a megoldás lehetőségeit kereső cikksorozat közlésével. Alább ezekből a levelekből közlünk részleteket. Az újkígyósi kezdeményezés „Jó érzéssel olvastam a nyugdíjasokról szóló cikkeket — írja Újkígyósról Agócs Pál. — Azt értettem belőlük, hogy a társadalomnak is segítenie kell a munkából kiöregedett s kevés nyugdíjat élvező embereket. Miképpen? Sokat tehetnek a nyugdíjasokért a volt munkahelyek. Nálunk, Újkígyóson nagyon jó kezdeményezés indult erre. A helyi földművesszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy rendszeresen támogatja azokat, akik a földművesszövetkezettől mentek nyugdíjba. A döntés szerint az alacsony nyugdíjunkat havonta százkétszáz forintsegélyben részesítik. Ezt a kezdeményezést megértéssel és jó szívvel fogadták az egész községben. Az idős embereknek nagy örömet szereztek, amikor először kiutalták számukra a segélyeket. Ezt a kezdeményezést másutt is követhetnék.” A nyugdíjtörvény ellentétei „Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, hogy mostani nyugdíjrendszerünket össze sem lehet hasonlítani a régebbivel — írja dr. Csillik István Balassagyarmatról. — Ez persze korántsem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Igen nagy a különbség az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelettel megállapított nyugdíjak és a későbbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak között. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján például aszolgálati éveket csak 1945- től lehet beszámítani. Ezzel szemben az újabb, a ma érvényes nyugdíjtörvény szerint a szolgálati évek 1929- től számítanak. Az 1954. évi törvény szerint a megállapítható nyugdíjak plafonja havi 1000 forint. A ma érvényes nyugdíjtörvény ilyen felső határt nem szab meg. Szükséges lenne tehát egyszerűbbé és igazságosabbá tenni a nyugdíjtörvényt” A termelőszövetkezetek kötelességéről „Több olyan községről, faluról tudok, ahol a termelősszövetkezet vezetősége rendszeresen segíti a munkából kiöregedett, kevés nyugdíjjal vagy járadékkal éldegélő tagjait — írja idős Világos István pécsi olvasónk. — Ez a gondoskodás feltétlenül dicséretet érdemel. Az ilyen jellegű segítésnek több szempontból is nagy a jelentősége. Először is azok az idős falusi emberek, akik érzik, hogy nincsenek magukra hagyva, nem vágynak el a falujukból, nem veszik igénybe az állami gondozást. Ezáltal a szociális otthonok nem válnak zsúfolttá, több hely marad a valóban állami gondozásra szoruló öregek részére. Szerintem a termelőszövetkezeteknek kötelességük is segíteni öreg tagjaikat, hiszen amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, bevitték magukkal a földet, s amíg bírtak, ott dolgoztak. A gyerekek, ha segítik is öreg szüleiket, örökséget nem várhatnak. Ez a körülmény, akárhogy vizsgáljuk is, újfajta szemléletet teremt, amelyhez, ha akarjuk, ha nem, alkalmazkodni kell. Saját tapasztalatból tudom, hogy azokban a községekben, ahol a termelőszövetkezet rendszeresen támogatja öreg tagjait, kevesebb a panasz, az öregek és családtagjaik sem nyugtalankodnak.” Segítséget várnak a régi nyugdíjasok „A cikksorozat alaposan és részletesen foglalkozott a nyugdíjasok gondjaival és a segítés lehetőségeivel — írja Ruttkay Ferencné (Budapest). — Megnyugtató számunkra, hogy a párt központi lapja nagy figyelmet fordított ránk, s próbálja gondjainkat enyhíteni. Hibának tartom azonban, hogy a régi nyugdíjasokat jóformán meg se említette. Ha valahol szó esik a nyugdíjasokról, minket, régi nyugdíjasokat is rendszerint megemlítenek, de eddig a segítő szándéknál egyebet nemigen tapasztaltunk. Az ország nyilvánossága, a tv kamerái előtt felelős emberek már nemegyszer tettek sokat ígérő kijelentést, ismerik a régi nyugdíjasok nehéz helyzetét, feltétlenül segíteni kell rajtunk sttb. Mindezekből azonban eddig semmi sem lett. Mi már túlságosan sokat nem várhatunk az élettől, de azért azt szeretnénk, hogy a hátralevő éveinket gondtalanabbul, egy kicsivel jobb anyagi körülmények között élhessük le.” Érdemes ember elesett özvegye „Nővérem, özv. Böjtös Antalié Budakeszin lakik, 75 éves, beteges, gyermektelen özvegy, 480 forint özvegyi nyugdíjat kap, és ebből úgy tudja magát fenntartani, hogy idős kora és betegsége ellenére egy bedolgozónak segít táskákat varrni — írja özv. Dági Pálné. — Sógorom 1918 óta vett részt a munkásmozgalomban, a felszabadulás után országgyűlési képviselő volt, majd a bácsalmási járás tanácselnöke lett. Súlyos szívbaja miatt munkáját abba kellett hagynia és rokkantsági díjat kapott, minthogy még a nyugdíj korhatárt nem érte el. Tulajdonosa volt a Tanácsköztársaságért Emlékéremnek, és 1965-ben bekövetkezett halála után, Jánoshalmán, ahol a felszabadulás előtt laktak, érdemeinek elismeréseképpen utcát neveztek el róla. Gondolom, nem kel bizonyítanom, hogy az a pénz, melyből nővéremnek meg kell élnie, kevés. Méltányos lenne, ha férje érdemedre való tekintettel, valamilyen formában segítenének rajta. Férje emlékeinek megőrzése, elismerése szép, nemes gesztus, de nem minden, özvegyének sem szabad nélkülöznie.” Ahol jók a munkakörülmények Nemrég kerültem az ÉM Borsod megyei Mélyépítő Vállalathoz gépkocsivezetőnek. Ennél a vállalatnál messzemenően gondoskodnak az emberek ellátásáról, s valóban szem előtt tartják azt a jelszót, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Ezt a megállapításomat azzal is szeretném alátámasztani, hogy a vállalat olyan 1200 főt befogadó munkásszállást épített, ahol a lakóknak minden kényelmük megvan: központi fűtés, állandó meleg víz, gumimanracos, paplanos ágy, szőnyeges és függönyös folyosó, csillogó tisztaság, vezetékes rádió, tv, könyvtár, klubszoba, büfé. A vállalat gondoskodik a továbbtanulás lehetőségéről, meleg ebéddel, vacsorával látja el a dolgozókat és minden héten kiadja a szabad szombatot. Minden munkás ilyen munkahely után vágyik. Ha távol van a családjától, legalább a munkahelyén talál emberi körülményeket. Ennél a vállalatnál könnyű a munkásokkal boldogulni, hallgatnak a vezetőkre, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy hiánytalanul elvégezzék feladataikat. Nemrég jött a vállalathoz egy fiatal kubikosbrigád. A fiatalok, amikor meglátták a munkásszállót, megjegyezték: ez nem munkásszálló, hanem üdülő. Kijelentették, hogy őket innen el sem lehet zavarni. Angalit Sándor gépkocsivezető, Beregsurány, Petőfi u. 63. Szerkesztőségünkbe gyakran érkeznek olyan levelek, amelyeket Levelesné nevére címeznek. A legtöbb levélíró tovább ösztönzi Levelesnét a szókimondásra, a hibák leleplezésére. De írnak azok a hivatalok, intézmények is, amelyeknek mulasztásait Levelesné szóvá tette. Válaszaikban értesítik a szerkesztőséget, hogy megszüntették a hibát, vagy magyarázkodnak, megpróbálják kétségbe vonni Levelesné igazát. Alább a legutóbbi hetekben Levelesné címére érkezett levelekből közlünk részleteket. Szeptember 25-én Levelesné a kamillatea után nyomozott. Több olvasónk panaszolta ugyanis, hogy a gyógyszertárakban nem mindig lehetett kapni. A nyomozás eredménnyel LEVELESNÉ POSTÁJÁBÓL — írja B. J. szolnoki olvasónk. — Tevékenységének többféleképpen is hasznát látjuk. Szórakozunk, mulatunk rajta, annak pedig örülünk, hogy jó néhány olyan ügy rendeződik, amely bosszúságot okoz a lakosságnak.” „Helyeseljük, hogy Levejárt. Kiderült, hogy már van bőségesen kamillatea. Romváry Vilmos, a Herbária kereskedelmi osztályvezetője erről részletes tájékoztatást adott. „A múlt évi gyenge terméseredmények következtében az új termés szállításáig valóban voltak ellátási lesn, hétről hétre a rendellenességekre irányítja a figyelmet — írja Kerekes Imre budapesti olvasónk. — Már többször tapasztaltam, hogy ha az üzletekben ezt vagy azt nem lehetett kapni, s Levelesné ezt szóvá tette, utána változás történt. Jó munkát továbbra is!” zavarok. Most már azonban folyamatosan szállítjuk a kamillavirág-tételeket a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak, a gyógyszertárakat ellátó szervnek, a Fűszért Nagykereskedelmi Vállalatnak, a közért-földművesszövetkezeti stb. üzletek ellátójának és a gyógynövényszaküzleteknek a megrendelt mennyiségben, így kamillavirág a gyógyszertárakban és a szaküzletekben kapható.” A Herbária magyarázata Néhány héttel ezelőtt Levelesné több olvasónk ,ahogy felemelték a toalettpapír árát. Az észrevételre Gabányi András, a Papíripari Vállalat értékesítési főosztályának vezetője a következőket válaszolta: „Fontos célkitűzésünk, hogy a lakosság igényeit választékbővítéssel, új termékek piacra hozásával elégítsük ki. A legutóbbi időben a fontos közszükségletet szolgáló termékek csoportját bővítettük a jól bevált papírzsebkendővel, papírtörülközővel, papírpelenkával, s legutóbb a régi minőségtől alapvetően eltérő, importpapírból készült, színes toalettpapírral. Ez valóban drágább az eddiginél (tőkés beszerzés + vám), de az ismert, régi típusú toalettpapírok termelését is tovább folytatjuk. Az új papír az egész mennyiségnek mindössze 6,8 százaléka. A kereskedelem figyelmét felhívtuk: gondoskodjék, hogy az üzletekben mindkét fajtájú papírból nasza alapján kifogásolta, elegendő legyen.” A Papíripari Vállalat válasza Az olvasók egyetértésével „Városunkban egyre népszerűbb Levelesné, a szókimondó asszonyság, azáltal, hogy rendszerint közérdekű ügyekbe szól bele EZZEL NEM VÁRJUK BE A TELET— mondják a tapasztalt tehergépkocsi-üzemeltetők. Igazuk van: még mielőtt beáll a rossz idő, most célszerű beszerezni ÚJ HORDRUGÓT a Csepel tehergépkocsikhoz ÚJ HORDRUGÓ: JOBB TELJESÍTMÉNY, NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG ÚJ HORDRUGÓK RAKTÁRRÓL KAPHATÓK A D 352-es, a D 240-es, a D 450-es, az N 705-ös és az N 710-es típusú tehergépkocsikhoz és pótkocsikhoz EGYÉVES GARANCIA! Forgalomba hozza az IV. SZ. KERESKEDELMI EGYSÉGE AUTOKER DUNAHARASZTI Telefon: 59. — Telex: 226. ÜZENETEK Diózsdi Kálmán, Esztergom: A Videoton Rádió- és Televíziógyár (Székesfehérvár, Berényi út) 1968. július 1-től emelte fel két évre rádió- és televíziókészülékeinek garanciális idejét. Szeptemberben vásárolt telvíziójára tehát nem egy, hanem két évig érvényes a jótállás. A készülék jótállási jegyét mielőbb javíttassa ki a területileg illetékes szervizzel. Bórák Lajos, Keszthely: Népi iparművészeti tevékenységet — háziipari értesítés alapján — csak az gyakorolhat, aki a népi iparművészet körében művészi értékű önálló műveket alkot, s akit a Népi Iparművészeti Tanács (Bp., V., Sütő u. 2.) határozatával népi iparművésznek elismer. Ezt az elismerést közvetlenül az említett tanácstól kell kérni. Várady Lajos, Budapest: A Pedagógusok Lapja havonta kétszer jelenik meg, s a Népszava Lapkiadó Vállalat (VII., Rákóczi út 54.) terjeszti. Előfizetési díja egy évre 18 forint, melyet a vállalat 75—915—001— K. 05. számú csekkszámlájára kell befizetni. Csekklap a kiadótól és a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottságaitól igényelhető. Fekete Gyuláné, Kapolcs: A kijelölt háztáji föld használatának év közben történt megszűnése esetén a tsz-tag részére meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befektetés értékét. Ha a háztáji földhasználat közvetlenül a termés betakarítása előtt szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a termés betakarítására. Sasvári Rudolfné, Mátraverebély, Málnaszörp és gyümölcsbor házilagos előállítására — minthogy ez nem kisipari tevékenység — iparjogosítványt kiadni nem lehet. Ha bárki engedély, jogosítvány nélkül folytat ipari tevékenységet, az kontárkodásnak minősül és 2 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Keszei Ferenc, Salgótarján: Az egymásra ragasztott bélyegek közül bérmentesítésre érvénytelen az, amelyen — a leragasztás miatt — nem látható a teljes bélyegkép. Bélyegnek számít a postai levelezőlapon és egyéb értékcikken (például borítékon) levő bélyegbenyomás is. Ha tehát ezt leragasztják, s az érvényes bélyeg kevés a bérmentesítésre, a levelet meg kell portázni. Makoviczky Dániel, Budapest: A felvonókulcsért a beszerzési árnak megfelelő összegű egyszeri térítést, használatáért pedig kulcsonként és havonként húsz forint díjátalányt kell fizetni. Nem állami tulajdonú épületben a díjátalány összegét — a felvonó tényleges üzemben tartási költségeinek figyelembevételével — ettől eltérően is megállapíthatja az épület kezelője. Somogyi János, Budapest: A kerti és gazdasági hulladék (falomb, földes gaz stb.) háziszemétnek minősül, tehát azt a szemétgyűjtő autók kötelesek elszállítani. A hulladékból egy-egy alkalommal kikészített mennyiség azonban nem haladhatja meg a szokásos háziszemét súlyát, tömegét Közlekedési zavar a Budakeszi úton A Budakeszi úton évtizedek óta békésen baktat a 22-es autóbusz. Viszi a turistákat, a látogatókat a szanatóriumokba. Amíg csak ők s a Budakesziről bejáró meg oda hazautazó munkások vették igénybe, becsületesen ellátta kötelességét. Miután a Budakeszi úton felépültek a hatalmas háztömbök, a derék 22-es csődbe jutott A meredek úton a terhelés miatt csak felforrt vízzel tud felkapaszkodni, utasai reggel és este fürtökben lógnának, ha egyáltalán fel tudnának szállni. Gyakran csak dühösen merednek a kipukkadásig tömött járművek után. A régi módon már lehetetlen ellátni a megnövekedett forgalmat. Az autóbuszvállalatnak legalább betétjáratokat kellene indítania a lakóteleptől, amivel a forgalmat megosztaná és Budakeszi felé tehermentesítené. Gondban vannak a gépkocsitulajdonosok is. A Budakeszi úton nem lehet megállni, parkírozni. Keskeny az út, joggal tiltja meg a rendőrség. De ha ez így van, akkor valamiféle parkolóhelyről kellett volna gondoskodni. Ezt nem tették meg, akiknek feladatuk lett volna. Pontosabban: kevés parkolóhelyet alakítottak ki. Különösen annál a házcsoportnál, ahol külföldi diplomaták is laknak, mindennap veszekedésekre, csúf jelenetekre kerül sor. Olyanokra, amelyek aligha javítják a külföldiek és a magyarok közötti jó viszonyt. A diplomaták jogait ugyan védi egy „csak diplomatáknak” felirat az egyetlen parkolóhelyen — a magyar állampolgárok viszont nem tudnak hol megállni. Ha másutt nem, az építkezés számára lezárt üres területen, amíg jobb megoldást nem találnak, lehetne parkolóhelyet kialakítani. K. Gy. Budapest