Népszabadság, 1969. november (27. évfolyam, 255-279. szám)

1969-11-01 / 255. szám

1969. november 1. szombat né­pszabadság DÉL-VIETNAM Titkos hadműveleti tervet hagyott jóvá az amerikai parancsnokság Egy amerikai szóvivő közlése szerint az amerikaiak és Dél- Vietnamban harcoló szövetsége­seik csapatainak parancsnokai péntek reggel aláírásukkal látták el azt a katonai titkos tervet, amely az 1970 során indítandó hadműveletekre vonatkozik. Az idei hadműveletek­­titkos tervét már 1968 szeptemberében aláír­ták. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni a tervről, de a Reuter saigoni tudósítója úgy értesült, hogy elsősorban a vidék „pacifi­kálására” helyeznek nagyobb hangsúlyt és minél nagyobb dél­vietnami területet akarnak ismét a Saigoni kormány ellenőrzése alá venni. Amerikai vadászbombázók, he­likopterek, ágyúnaszádok, tüzér­ségi és szárazföldi egységek pén­teken összpontosított támadást intéztek Saigontól 124 kilométer­re északra, a kambodzsai határ közelében, a partizánok egyik csa­patösszevonása ellen. A háború „vietnamizálása” ke­retében az amerikaiak pénteken újabb 13 folyami ősnaszádot ad­tak át a saigoni hatóságoknak, ezzel a dél-vietnami kormány haderőinek rendelkezésére bocsá­tott amerikai hadihajók száma 242-re emelkedett (Reuter,­ UPI) Angol képviselőnő interpellációja a politikai foglyok kínzása miatt Anne Kerr angol képviselőnő az­ alsóház csütörtöki ülésén kö­zölte, hogy egy Saigon környékén levő börtönből kicsempészett le­vél birtokába jutott. A levél írója szerint ebben a dél-vietnami bör­tönben rettenetes kínzásoknak ve­tik alá a női politikai foglyokat. A szerencsétlen áldozatok közül sokan lassan, rettenetes kínok kö­zött fejezik be életüket. Az 1400 fogoly közül kiválasztottak egy 18 éves lányt, lemeztelenítették és így kellett elvonulnia a bör­tönőrök előtt. Ezután hegyes vé­gű botokkal szurkálták mindad­dig, amíg eszméletét nem vesztet­te. Egy 42 éves asszonyt és egy 16 éves lányt szintén meztelenre vetkőztettek, majd a főfegyőr a női foglyok szeme láttára a földre teperte őket arcukat és testüket összetaposta. A munkáspárti képviselőnő fel­szólította az angol kormányt, jár­jon közbe, hogy a foglyokat hoz­zátartozóik felkereshessék a bör­tönben. Követelte a kínzások azonnali megszüntetését. George Thomson külügyi ál­lamminiszter a képviselőnő inter­pellációjára a következőket vála­szolta: „A levélben idézettek hangsúlyozzák számomra annak sürgősségét, hogy „ haladás tör­ténjék a vietnami háború befeje­zése irányában”. (Reuter, AP) Thieu lemondással fenyegetőzik Thieu, a dél-vietnami bábkor­mány elnöke pénteken televíziós beszédében kijelentette: vissza­vonul, ha a dél-vietnamiak nem helyeslik programját. — Célom, hogy megmentsem a hazát, nem pedig az, hogy elnök legyek — mondotta. Thieu beszédében elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalko­zott, és megpróbálta igazolni az elmúlt héten hozott „takarékos­­sági intézkedéseket”, amelyek élénk tiltakozást keltettek a la­kosság minden rétegében. Vissza­utasította azokat a vádakat, hogy az intézkedések alkotmány­­ellenesek, és közölte: — Helyes­ségükért személyesen vállal fele­lősséget. Az adóemelés az első lépés, a nemzetgazdaság stabilitásának programjában, az önállóság felé vezető úton — mondotta —, hang­súlyozva, hogy szövetségeseik nem fogják örökké támogatni kor­mányát.­­ További takarékossági intézkedéseket helyezett kilátás­ba, és azzal fenyegetőzött, hogy ha programja nem talál támoga­tásra, lemond. Beszédének további részében Thieu megismételte a vietnami helyzet rendezésével kapcsolatos álláspontját, elutasította a koalí­ciós kormány gondolatát, és bár­miféle olyan békemegoldást, ame­lyet „idegenek kényszerítenek” az országra, és amely Dél-Viet­­nam szempontjából — szerinte — hátrányos lenne. (Reuter) Az ellenzék szembehelyezkedik Brandt politikájával A bonni diplomácia hívei közé tartozik még, hogy Pauls wa­shingtoni nyugatnémet nagyköve­tet a külügyminiszter jelentésté­tel céljából hazahívta, s hogy Roth miniszteri igazgató, aki eu. atom­­sorompó-egyezmény ügyében foly­tat tárgyalásokat Washingtonban, csütörtökön felkereste Rogers külügyminisztert. A bonni Bundestag csütörtökön késő este befejezte a kormánynyi­latkozat megvitatását. A vita vé­gén még egyszer összecsapásra került sor Brandt kancellár és az ellenzék vezérszónoka, Bartel kö­zött. Brandt kifejtette: kormányá­nak komoly szándéka, hogy az NDK-val is megállapodást kössön az erőszakról való lemondásról. — Nemcsak az NSZK-t, hanem más államokat is érint — mon­dotta —, hogyan reagál az NDK a bonni javaslatokra. Reméli, hogy az NSZK-val baráti viszony­ban levő kormányok nem fogják megnehezíteni a bonni fáradozá­sokat. A múlt évben, mint külügy­miniszter, több kollégájától hal­lotta, hogy Bonn hangját akkor is hallani szeretnék, amikor nem panaszkodásról van szó Németor­szág kettéosztottsága miatt. A CDU—CSU-nak, amely állan­dóan a külpolitika folyamatossá­gát firtatja, Brandt azt mondta: A folyamatosság nem jelent egye­nes vonalat. Idézte Mommsent: „Azáltal is le lehet térni a helyes útról, hogy az ember túlságosan ragaszkodik az egyenes úthoz.” Befejezésül hangsúlyozta a kan­cellár: Nem arról van szó, hogy kormánya „mindenáron” kísérle­teket akar végezni, hanem arról, hogy nem fél a kísérletektől. Barrel a CDU—CSU nevében ki­jelentette: Brandt politikájához a CDU—CSU nem járul hozzá. Ez a politika nem képviseli a folyama­tosságot. Walter Scheel külügyminiszter már a kormánynyilatkozat parla­menti vitája alatt megkezdte a diplomáciai tevékenységet. Csü­törtökön Carapkin szovjet nagy­követet fogadta, pénteken a brit, hétfőn pedig az amerikai nagykö­vettel veszi fel a kapcsolatot. (MTI) A Rudé Právo Dubcekről Abból, amit Gustáv Husák első titkár a Csehszlovák Kommunis­ta Párt­­ Központi Bizottságának szeptemberi plénumán záróbe­szédében elmondott Alexander Dubcekről, úgy tűnik, hogy a po­litikai fejlődés fel nem ismerése, a zűrzavar és a válság — az úgy­nevezett kvantifikáció — helyte­len értelmezéséből vagy meg nem értéséből ered. Ezt a meghatározást, a kom­mentár szerzőjének véleménye szerint, „főképpen azért találták ki, hogy eltitkolják az emberek elől — miről volt szó, miről van szó és miről lesz szó”. Dubcek­ és mások, ki tudja, mi­lyen alapon, abból a megállapítás­ból indultak és indulnak ki, hogy nem volt súlyos a szocializmust fenyegető veszély. Gustáv Husák záróbeszédében arra emlékezte­tett, hogy amikor lángolni látjuk a tetőt, azonnal hívjuk a tűzoltó­kat és nem várunk, amíg leég az egész épület. A „kvantifikációról” szóló kü­lönös elméletnek az volt a rendel­tetése, hogy „enyhítsen azon az elemzésen, amely nyíltan feltárja a szocialistaellenes, ellenforradal­mi erők tevékenységét” — írja a kommentátor. „A kvantifikáció elmélete” el­lenére állandóan növekszik azok­nak a száma, akik a jelenlegi po­litikai fejlődésben látják annak biztosítását, amire Csehszlovákia népeinek szükségük van: nyuga­lomra, rendre és céltudatos nép­­gazdasági politikára — fejeződik be a Rudé Právo cikke. (CTK) Befejeződött a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka Csütörtökön este — egy szokat­lanul hosszú ülésnap után — be­fejezte­ munkáját a genfi leszere­lési értekezlet nyári ülésszaka. A záróülésen a delegációk el­határozták, hogy a módosított szerződéstervezetet, megvitatás vé­gett az ENSZ közgyűlése elé ter­jesztik. A konferencia részvevői ezenkívül jóváhagyták a leszere­lési bizottság idei éves jelentését, amelyet szintén a világszervezet közgyűlése elé terjesztenek. i­si Elnöki Tanács ülése Szabályozták a kutatók munkaviszonyát Módosul a honvédelmi hoz­ájárulás, nagyobb segély a rászoruló hozzátartozóknak A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével ki­hirdette a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudomány­­politikai irányelvekkel összhang­ban törvényerejű rendelettel sza­bályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos káde­rek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gya­­­­korlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhesse­nek az iparba vagy a népgazda­ság más területére és a tudomá­nyos intézetekben szerzett tapasz­talataikat a gyakorlatban hasz­nosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gya­korló miniszterek által kijelölt ku­tatói munkakörökre az eddigi ha­tározatlan időre szóló munkavi­szonnyal szemben határozott, leg­feljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutató­intézeti vezetők vezetői megbíza­tása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A tör­vényerejű­­rendelet végrehajtásá­ról a munkaügyi miniszter gon­doskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezet­tek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezett­ség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmek­kel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek; akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szociális körülményeik miatt a fi­zetési kötelezettség alól felmen­tést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest ru­galmasabban állapítja meg a hoz­zájárulás fizetésének kezdeti idő­pontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájáru­lás összegét, amely a munkavi­szonyban állóknál és a termelő­szövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás fel­emelt összegéből a sorkatonai szolgálatot teljesítők arra rászo­ruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonái, egy része — a polgári életbe tör­ténő beilleszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül . Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kor­mány módosította a hadkötele­zettséget teljesítők érdekvédelmé­ről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltéte­leit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segély­ként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzá­tartozó bármely forrásból szárma­zó összes jövedelmét havi 800 fo­rintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300— 300 forinttal kell felemelni. A kü­lön háztartásban élő hozzátarto­zók esetében az eltartásra szoru­lók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jöve­delmét egy személy esetén havi 600 forintra kell kiegészíteni, s­­minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembevé­telével továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A se­gély folyósításáról a nyugdíjfo­lyósító igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. ja­nuár 1-én lépnek életbe. Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázadik év­fordulója alkalmából — Semmel­weis Orvostudományi Egyetemre változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni ke­gyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Felszabadulási évforduló Nyíregyházán és Kecskeméten Biszku Béla és Nyers Rezső az ünnepségeken Nyíregyháza 25 évvel ezelőtt, 1944. október 31-én szabadult fel. A negyedszázados jubileum alkal­mából pénteken ünnepi tanács­ülést tartottak a nyíregyházi ..Mó­ricz Zsigmond Színházban. Az ünnepségen megjelent Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Nyíregyháza ország­­gyűlési képviselője, Benkei And­rás belügyminiszter, Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, Orosz Ferenc, a Sza­­bolcs-Szatmár­­megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Fekszi Ist­ván, a megyei tanács vb-elnöke. Ott volt a szovjet testvérváros, Ungvár öttagú párt- és tanács­küldöttsége, élén Nyikolaj Ivano­­vics Rusznakkal, a tanács elnöké­vel, valamint több veterán, köz­tük Fazekas János, a felszabadult város első polgármestere. Murczkó Károlynak, a nyíregy­házi városi pártbizottság első tit­kárának megnyitó szavai után Bíró László, a városi tanács vb­­elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen felszólalt Biszku Béla­ tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét Nyíregyháza és Szabolcs dolgozóinak, Ungvár dolgozóinak üdvözletét Nyikolaj Ivanovics Rusznak tolmácsolta, s egy Lenin-portréval ajándékozta meg az ünneplő Nyíregyházát. Ezután dr. Nagy Árpád, a városi tanács vb-titkára ismertette azt a vb-határozatot, amely szerint a Nyíregyháza fejlesztésében ki­emelkedő munkát végzőket em­lékplakettel tüntetik ki. A kitün­tetéseket első alkalommal az ün­nepi tanácsülésen osztották ki. A jubileum alkalmából a párt, a tanács, a társadalmi szervek, az üzemek­, hivatalok képviselői és a városban tartózkodó vendégek megkoszorúzták a szovjet és ro­mán hősök emlékművét, az Észa­ki temetőben levő síremlékeket. Délután tudományos ülést ren­deztek, amelyen a város felsza­badulásával, az élet megindulásá­val kapcsolatos előadások hang­zottak el. Este a Móricz Zsig­mond Színházban a debreceni Csokonai Színház tartott díszelő­adást. Taar Ferenc Nap a város felett című dokumentumdrámáját mutatta be. Az évfordulóra a városi tanács gondozásában Negyedszázada tör­tént címmel csaknem száz oldalas reprezentatív kiadvány jelent meg. Ünnepséget tartottak pénteken Kecskeméten is, abból az alka­lomból, hogy a város 25 évvel ez­előtt, 1944. október 31-én szaba­dult fel. A városi moziban meg­rendezett ünnepségen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a város ország­­gyűlési képviselője, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb­­elnöke, N. N­asikacsov, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségé­nek követ-tanácsosa, ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet csapatok képviselői is. * Reile Géza, a kecskeméti váro­si tanács vb-elnöke nyitotta meg az ünnepséget,­ majd Erdélyi Ig­nác, a városi pártbizottság első titkára méltatta a felszabadulás jelentőségét, az alföldi város ne­gyedszázados fejlődését. Nyers Rezső az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében köszöntötte Kecskemét lakóit, újabb sikere­ket kívánt nekik a jövő negyed­század szocialista építőmun­kájá­"­hoz. Ezt követően az ideiglene­sen hazánk területén állomásozó szovjet alakulatok parancsnoksá­gának képviselője üdvözölte a kecskemétieket. Köszönetét fejez­te ki a város lakóinak a felsza­­badítási harcok­ban elesett szov­jet katonák emlékének odaadó ápolásáért Az ünnepség a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél folyta­tódott, ahol a fegyveres testületek képviselői díszőrséget álltak. A város országgyűlési képviselői, köztük Nyers Rezső, továbbá a megyei, városi pártbizottság és tanács vezetői, a tömegszerveze­tek és a fegyveres erők küldöttei elhelyezték koszorúikat az emlék­mű talapzatán. Ezután katonai díszszemle köszöntötte a város felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. A főtéren haladt át a honvédség, a munkásőrség és a rendőrség díszegységeinek mene­te, őket a páncélos harci jármű­vek követték, miközben szuper­szonikus vadászrepülőgépek húz­tak el a város felett. Az évforduló alkalmából a kecs­keméti Katona József Múzeum­ban dokumentációs kiállítás nyílt Bács-Kiskun megye felszabadítása címmel.

Next