Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971. április 9. péntekA SIR(YAIS .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 81. szám stritt 80 film. Dél-Vietnam központi fennsíkján folytatódik a DNFF offenzívája Kilencedik napjába lépett csütörtökön a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erőknek az ország központi fennsíkján, a kormánycsapatok állásai ellen indított offenzívája. A leghevesebb harcok a saigoni kormánycsapatok úgynevezett hatodik tüzérségi támaszpontja körül bontakoztak ki, ahová a saigoni főparancsnokság gyalogságot és különlegesen kiképzett alakulatokat küldött erősítésként és az ostromlott kormánycsapatok támogatására bevetették az amerikai légierőt és az amerikai tüzérséget is a szabadságharcosok ellen. A 6. számú tüzérségi támaszpont dél-vietnami területen Laosz, Kambodzsa, és Dél-Vietnam hármas határvidékénél fekszik. A UPI hírügynökség jelentése szerint Vientiane-ban a Souvanna Phouma-kormány rendőrsége puccskísérletet fojtott el, amelyet valószínűleg a még ettől a kormánytól is jobbra álló erők kezdeményeztek. A kormányt — vientiane-i katonai körök szerint — a királyi laoszi hadsereg „néhány” tisztiiskolai parancsnoka akarta megbuktatni (őrnagytól felfelé ezredesig), de letartóztatták őket. (MTI) A népi erők katonái lelőtt amerikai helikoptert vizsgálnak. Ülést tartott a Minisztertanács ötvenszázalékos forgalomnüvekteilev a KISZ -országokkal A nezetközi Érrvprkezteltek emlittényei — Az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozása — Kormány határozat a tanácsok információs rendszerének tejlev/lévére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamatosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munka,programban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29—31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyag-ipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok területén. Ugyancsak megállapodás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, egyszersmind utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltásáról. Dr Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. E hasznos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érdekében a kormány határozatban rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken , amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákatis — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST-országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — kedvezően befolyásolja a fejlesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és könnyűipari termékeink exportlehetőségei kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegációk mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és — a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, amely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) AZ SZKP* XXIV. KONGRESSZUSA Elhangzott Koszigin zárszava A k»i`f/rcsssm.v tklliísfí`fjtutitst ifit tiöaati indokértőről és a Hiézrl-Hilrtről — Ibi linnn/iéf»/«*# (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) Az SZKP XXIV. kongresszusának kilencedik munkanapján, csütörtökön, Alekszej Koszigin zárszavával befejeződött a vita a harmadik napirendi pontról, a népgazdaság fejlesztésének irányelveiről. A délutáni zárt ülésen megválasztották a párt vezető szerveit, ezek összetételét a kongresszus mai ünnepélyes záróülésén hozzák nyilvánosságra. A csütörtöki ülésen Saraf Rasidov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. Az egyetlen küldött, aki még szót kapott a vitában Konsztantyin Rudnyev, a Szovjetunió műszeripari és automatizálási minisztere volt. Kifejtette, hogy a gazdasági reform végrehajtása alapjaiban jól sikerült, elvei helyesnek bizonyultak, és meghozták a várt eredményt. A helyes elvek alapján természetesen a változó feltételeknek megfelelően állandóan tökéletesíteni kell a reformot. Elmondta, hogy a minisztériumban az iparág új szervezeti felépítése, amelynél minden szinten a gazdasági módszerek, az önálló gazdasági elszámolás elve érvényesül, megnövelte a munka hatékonyságát. Így a múlt évben az iparág minden szintjén rentábilisan dolgoztak. A feladatokról szólva elmondotta, hogy az új ötéves tervben 2600 automatikus irányítórendszert helyeznek üzembe a különböző vállalatoknál, s ezeknek a termelékenység növelése a fő feladatuk. Ugyanakkor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, milyen helytelenek azok a nézetek, amelyek az automatizált irányítástól, a számítógépek alkalmazásától automatikus javulást várnak. A legkorszerűbb irányítási rendszer sem tud hatékonyan működni, ha ezt nem követik párhuzamosan a munka szervezésében, a tudományos normatívák bevezetésében a megfelelő intézkedések. Az elnök ezután közölte, hogy összesen 118 küldött jelentkezett felszólalásra a harmadik napirendi ponthoz; tizennégyen szót kaptak. Az elnök javasolta a kongresszusnak a vita lezárását. A küldöttek a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondta el rendkívül tömör, néhány perces zárszavát, amelyben a vitát értékelve, kiemelte a nézetek azonosságát, a tárgyilagos, bolsevik elvhűséggel párosult alkotó légkört. Közölte, hogy az irányelvek országos vitájában, valamint a kongresszusi felszólalásokban elhangzott javaslatok egy részét a szerkesztő bizottság az irányelvek végleges okmányának összeállításakor figyelembe veszi, más részüket pedig az illetékes főhatóságok, minisztériumok hatáskörébe utalja. Az irányelvek alapján elkészítendő ötéves tervet 1971. augusztus elsején az SZKP Központi Bizottsága, illetve a Legfelsőbb Tanács elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. Alekszej Koszigin nagy tetszéssel fogadott zárszava után a kongresszus egyhangúlag két szolidaritási nyilatkozatot fogadott el napjaink legégetőbb nemzetközi kérdéseiről. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára terjesztette elő az indokínai felhívást, Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára a Közel- Keletről szóló nyilatkozatot. A csütörtöki tanácskozáson szót kapott még két külföldi vendég, s ezzel a kongresszust köszöntő testvérpártok, illetve haladó szervezetek képviselőinek száma elérte a félszázat. Luis Carlos Prestesnek, a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának üdvözlő szavai után John Marks, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke szólt a kongresszushoz. Az elnöklő Rasidov ezután felfüggesztette a tanácskozást. Délután moszkvai idő szerint két órakor gyűltek össze a szavazati joggal rendelkező küldöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a kongresszus negyedik napirendi pontját, a párt vezető szerveinek megválasztását. A választás eredményeit — a bel- és külföldi vendégek jelenlétében — a péntek délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor kezdődő ünnepélyes záróülésen ismertetik. Csütörtök este a kongresszus küldöttei és külföldi vendégei ünnepi hangversenyen vettek részt, amelynek színhelye ugyancsak a Kreml kongreszszusi palotája volt. (Kongresszusi jelentéseink a 2. és 3. oldalon.) Nemes János—Vértes Imre