Népszabadság, 1971. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Összefüggő felszabadított övezet Kelet-Laoszba Szufanuvong küldöttséget vezetett Hanoiba (Hanoi tudósítónktól.) Május 24-től 30-ig Tan Dúc Thangnak, a VDK elnökének meghívására 14 tagú laoszi népi küldöttség tartózkodott a VDK fővárosában. A küldöttséget Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front központi bizottságának elnöke vezette. A delegációt fogadta Tan Dac Thang, a VDK elnöke, s a megbeszélésen részt vett Pham Van Dong miniszterelnök és Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettes is. A Nhan Dán hanoi lap hétfői számának vezércikke a laoszi népi küldöttség vietnami látogatásának jelentőségével foglalkozik. Ebben kifejezi a vietnami nép harcos szolidaritását a laoszi nép három évtizedes harca iránt, amelyet a két nép mindenkor közös ellenség ellen vívott. „Most olyan közös ellenség ellen védjük földjeinket és népeink életét — állapítja meg a vezércikk —, amely neokolonialista célja érdekében a legsötétebb erőseket fog össze, s a legbarbárabb pusztítást okozza Indokína országaiban.” Ezzel kapcsolatban a lap amerikai forrásokra hivatkozva közli, hogy Laosz földjére az utóbbi években az amerikai kalózok kétszer annyi bombát dobtak, mint a hitlerista Németországra a második világháború éveiben. A lap vezércikke nagy fontosságot tulajdonít a laoszi felszabadító erők Xieng Quang tartományban, a kilencedik számú főútvonal mentén és a Bolovenfennsíkon kivívott győzelmeinek, amelyek eredményeként összefüggő felszabadított zóna alakult ki Laosz keleti területén, északtól délig. Végül a lap vezércikke azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a laoszi népi küldöttség baráti látogatása a Vietnami Demokratikus Köztársaságban új fejlődési szakaszt nyit a két nép barátságának és harci összefogásának történetében, amely összefogás a közös győzelem jelentős tényezője lehet. A Szufanuvong herceg vezette laoszi népi küldöttség vasárnap elutazott a VDK fővárosából. Tóth Pál Negyvennyolc óra alatt negyvennyolc összecsapás Súlyos harcok Indokínában A hét végén Dél-Vietnamban negyvennyolc esetben ütköztek meg a DNFF egységei amerikai és saigoni csapatokkal. Egy saigoni szóvivő szerint a leghevesebb csaták a Da Nang térségében létesített támaszpontok környékén folytak az elmúlt 48 órában. Súlyos harcok folynak Dél- Vietnam mind a négy katonai körzetében — jelenti az AP Saigonból. A hírügynökség szerint a partizánok az elmúlt hét végén csaknem száz amerikai és saigoni állás ellen intéztek támadásokat. Saigonból származó nem végleges adatok szerint a harcokban hétfő hajnalig 77 saigoni katona vesztette életét, 220 megsebesült. Az amerikai katonák veszteségét 33 főre becsülik. A Reuter arról számol be, hogy a DNFF fegyveres alakulatai hétfő reggel az A Shau völgyében megtámadták a saigoni kormánycsapatok egyik megerősített állását. A kambodzsai 7. sz. országúton, Snoul közelében, vasárnap és hétfőn súlyos összecsapásokra került sor a kambodzsai népi erők és a saigoni intervenciós egységek között. Legfrissebb jelentések szerint a saigoniak feladták Snoult és Dél-Vietnam irányába húzódtak vissza.S Ky, a saigoni rezsim alelnöke vasárnap közölte, hogy jelöltetni kívánja magát az októberi elnökválasztáson. (MTI) Háborúellenes veteránokat tartóztattak le az Egyesült Államokban Több mint ötszáz, Vietnamban harcolt veteránt és békeharcost tartóztattak le vasárnap a massachusettsi Lexington városban. Az őrizetbe vettek zömmel a „Vietnami veteránok a háború ellen” elnevezésű békemozgalom tagjai. Valamennyien Bostonba indultak, hogy ott részt vegyenek a vietnami háborúban elesett amerikai katonák emlékére hétfőre hirdetett nagygyűlésen. A rendőrség azzal az indokolással tartóztatta le a Bostonba indult tüntetőket, hogy megsértették a helyi hatóságok által a háború ellenes tüntetések küszöbén elrendelt kijárási tilalmat. (MTI) A Szent Péter-bazilika lépcsőin a dél-vietnami szabadságharcosok győzelméért mondott misét egy amerikai pap A dél-vietnami szabadságharcosokért és ügyük győzelméért mondott misét egy amerikai pap a Szent Péter-bazilika lépcsőin. A vatikáni pápai rendőrség szóvivője a nem mindennapi esetet a következőképpen mondotta el: — Henry Bury minnesotai lelkész a Szent Péter-bazilika lépcsőin egy asztalból oltárt rögtönzött és a körülötte összegyűlt háborúellenes híveknek misét celebrált a „Viet Kong-partizánok” lelki üdvéért és harcuk győzelméért. Amikor a mise véget ért, a pap, híveivel együtt, a bazilikába lépett és ott röplapokat osztogatott. Ezek elítélték a pápát, amiért a közelmúltban hajlandó volt fogadni a saigoni kormány képviselőit, viszont elutasította a találkozást a DIFK küldötteivel. A papot és néhány hívét a vatikáni rendőrség őrizetbe vette. (AP) Két fegyveres fogva tartja egy isztambuli katonatiszt lányát Ezer katona és rendőr fogta hétfőn szorosan gyűrűbe azt az isztambuli házat, amelynek harmadik emeletén fegyveresek túszként tartanak fogva egy 14 éves kislányt. A kislány, Sibel Erkan, egy őrnagynak, Dincer Erkannak a gyermeke. Az őrnagy kisleánya úgy került veszélyes helyzetébe, hogy vasárnap reggel egy négyfőnyi fegyveres csoportot — amelynek minden bizonnyal köze volt Ephraim Efrom izraeli főkonzul elrablásához és meggyilkolásához — éjjeliőrök igazolásra szólították fel. (Azt, hogy az emberrablóknak közük van Elromhoz, abból gyanítják, hogy az éjjeliőrökkel lezajlott összecsapás után a csoport elvesztett egy kék táskát, amelyben megtalálták Elrom néhány levelét és a levél tárcáját.) A tűzharc után, amelyben az egyik őr életveszélyesen megsebesült, a csoport két tagja — egyikük nő — egérutat nyert. A másik kettő azonban betört egy lakóépületbe, felrohant a harmadik emeletre, ahol Erkanék laknak, s bevette magát a lakásukba. Itt találták Erkan feleségét és két gyermekét. Az asszonyt és Sybel 10 éves kisöccsét, Tanart, elengedték, a kislányt azonban túszként visszatartották. A két ember, Nahir Seyhan és Huseyin Cehavir — így mutatkoztak be — a kislány szabadságáért cserében saját szabadságát követeli. Azt mondták az ostromló katonák egyik tisztjének, hogy a lány csak akkor kerül ki a lakásból élve, ha útlevelet juttatnak fel nekik, s a lánnyal együtt szabadon külföldre távozhatnak. Túszukat megérkezésük után elengedik. Több török rendőrtisztet mentettek fel tisztsége alól — közölte az ankarai belügyminiszter —, köztük Caglar isztambuli rendőrfőkapitányt is. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sorban A SALT-tárgyalásokon Bécsben részt vett szovjet küldöttség Szemjonov külügyminiszter-helyettes vezetésével hazautazott Moszkvába. Szemjonov az elutazás előtt kijelentette, hogy hasznos munkát végeztek és a két küldöttség július elején Helsinkiben újra találkozik. (TASZSZ) Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány elnöke vasárnap Havannában találkozott a LEMP küldöttségével, amelyet Babiuch, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára vezet. (MTI) Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter hétfőn fogadta Rogyionov szovjet külügyminiszterhelyettest. A fogadáson és a beszélgetésen jelen volt Sztyepakov belgrádi szovjet nagykövet is. (MTI) A lengyel minisztertanács módosította az ország idei népgazdasági tervét és állami költségvetését. A módosítás célja: az ország gazdasági eszközeinek és tartalékainak teljesebb kihasználása a fogyasztási és az exportcikkek termelési ütemének fokozására. (MTI) Álarcos olasz újfasiszták hétfőn botokkal, kerékpárláncokkal és kövekkel támadtak antifasiszta diákokra Palermóban. (MTI) Baltikumi békenapok elnevezéssel konferencia nyílt a dán fővárosban, amelyen a Szovjetunió, Lengyelország, az NSZK, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és az NDK társadalmi és politikai szervezeteinek mintegy 200 képviselője vitatta meg a térség országainak együttműködését. (TASZSZ) Úton a Mars felé a Mariner—9 Az egyesült államokbeli Cape Kennedyben vasárnap este fellőtték a Mariner—9 jelű űrhajót, amelynek feladata, hogy a Marshoz repüljön, ott tudományos kutatásokat végezzen és fényképfelvételeket készítsen a bolygóról. A Mariner—9 a tervek szerint hat hónapig repül a Mars felé (körülbelül egyidőben ér oda a már úton levő két szovjet űrhajóval, a Mars—2 és Mars—3- mal). Az űrhajó és pályájára röpítő rakéta szétválasztása sikeresen megtörtént — közöölte az amerikai űrhajózási hivatal. (Egy hónapja a hasonló Mariner—8 kísérlet ezért szenvedett kudarcot, mert ez a művelet nem sikerült.) Az amerikai űrhajó súlya körülbelül 1 tonna, jóval könnyebb tehát, mint a két szovjet Marsrakéta, amelynek mindegyike több mint négy és fél tonnát nyom. Az amerikai űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a szovjet űrkísérletet végzőkkel. (MTI) IÜM1® 1971. június 1. PÁRTMUNKA Fontos megbízatás A politikai irodalomnak, a párt kiadványainak, propagandaanyagainak a terjesztése a legfontosabb alapszervezeti pártmegbízatások egyike. A terjesztő elsődleges politikai tevékenységet végez, amikor ezeket a kiadványokat rendszeresen eljuttatja a párttagokhoz, a társadalmi aktivistákhoz, és amikor meggyőző munkájával mindinkább szélesíti az érdeklődők, az olvasók és az önművelők körét. Abban, hogy a párttagok, a politikai kérdések iránt érdeklődő, aktív rétegek tüzetesen ismerik a párt céljait és politikáját, jól eligazodnak a gyakran igen bonyolult nemzetközi problémák szövevényében, s nem csupán a napi események felől tájékozottak, de ezeknek a hátterét és az összefüggéseit is megértik, számottevő része van a nyomtatott politikai propaganda ezer és ezer terjesztőjének is. Ha a terjesztő munkája csupán a kiadványok árusítása, nem pedig egy politikailag nagyon igényes feladat volna, a lelkes ügybuzgalom is elegendő lenne hozzá. Igazi, jó eredményeket azonban csak azok a terjesztők érnek el, akik az alapszervezetben elsőként olvassák el a politikai kiadványokat. Így nem csupán a könyveket, a folyóiratokat tudják ajánlani, hanem a tartalmukat is. Tudják, hogy kit milyen kérdések érdekelnek közelebbről és a kiadványok tartalmának ismeretében hívják fel a figyelmet a könyvekre, a cikkekre. Az ilyen színvonalas propagandamunka újabb és újabb híveket szerez a politikai önművelésnek. Nem csupán adminisztrálja a könyvek, a folyóiratok eladását, hanem a szó legjobb értelmében terjeszti azokat. Érdeklődést kelt, igényeket ébreszt, agitál, felvilágosít. Ennek a munkának a természetéből és fontosságából egyaránt következik, hogy nem lehet csupán a terjesztő szívügye és feladata. A terjesztőnek — mint ahogyan ez az említett esetben történik — minden támogatást meg kell kapnia a pártvezetőségtől. Különösen három vonatkozásban. Először: a vezetőség a pártmegbízatások elosztásánál rendkívül körültekintően válassza ki a terjesztő személyét; olyan elvtársak kapják ezt a feladatot, akiknek széles látókörük, politikai tájékozottságuk eleve tekintélyt kölcsönöz. Másodszor: legalább negyedévenként kerítsen sort a vezetőség a terjesztő beszámoltatására; ilyenkor mérje fel és elemezze a terjesztés tapasztalatait, mégpedig a politikai érdeklődés és aktivitás összefüggésében. Harmadszor: a politikai kiadványok terjesztése sikerének döntő feltétele a tagság iránti igényesség, a pártszervezet aktív légköre, annak a követelménynek úgyszólván a levegőben kell lennie, hogy a politikai önművelés és a rendszeres tájékozódás minden kommunista számára kötelesség, hogy nem illik elmaradni az eseményektől, hiba tájékozatlannak lenni a politikai és szellemi élet aktuális kérdéseiben. Nem kell bizonygatni, hogy a politikai kiadványok terjedése és széles körű olvasottsága mennyire döntő tényezője a pártmunka színvonalának. Ennek megfelelően becsüljük meg a terjesztők munkáját, azt a fontos megbízatást, amit napról napra teljesítenek. Horváth József HELYISÉGBÉREK közelebb az értékhez A következő hetekben, nyomban az új lakbérek megállapítását követően, újabb bonyolult feladat megoldásán kell fáradozniuk a tanácsi, ingatlankezelési, városgazdálkodási szerveknek; a július 1 én életbe lépő, s a helyiségbérek rendezéséről szóló kormányhatározat végrehajtásán. Az üzletek, műhelyek, garázsok, irodák, raktárak száma az állami bérlakásokhoz képest elenyésző, bérük megállapítása mégsem kíván kevésbé felelősségteljes munkát a tanácsoktól, hiszen a lakosság részéről már most megnyilvánul az aggódó érdeklődés: vajon az üzletek emelkedő bére nem hat-e majd ki a fogyasztók, a vásárlók pénztárcájára? A helyiségbérek rendezésére szükség van, a forint bevezetése óta lényegében nem változtak ezek a bérek, a legtöbb helyen potom árakat fizettek a bérlők, s a tulajdonoshoz — az államhoz, a tanácshoz — befolyt pénzek a legcsekélyebb mértékben sem fedezték az üzletek tatarozásának költségeit, nem is ösztönöztek a helyiségek saját erőből történő építésére, takarékos, gazdaságos kihasználására, annál inkább növelték a feszültséget a bérlemények iránti igények és a kiutalás lehetőségei között. A gazdasági követelmények jegyében Budapesten 35 ezer s vidéken is körülbelül ennyi helyiség bérét rendezik most oly módon, hogy azok biztosítsák az építési költségek megtérülését, fedezzék a fenntartási és javítási költségeket. Az új, központilag meghatározott bérleti díjak jogosultsága ellen elvileg nincs is ellenvetés, gyakorlatilag már inkább. Egyrészt a különböző szervek egész sora kéri a méltányosság alkalmazását, az új alapbér-kategóriák besorolásakor, másrészt mind hevesebb vita bontakozik ki annak következtében, hogy a helyi tanácsok az újonnan megállapított béreket a fővárosban 30, vidéken 10—20 százalékkal emelhetik, illetve csökkenthetik. Nyilvánvaló, hogy a többi között igen körültekintően kell élni ezzel a lehetőséggel a szolgáltató vállalatok, illetve a kizárólag szolgáltatást végző szövetkezetek, kisiparosok üzletbéreinek megállapításakor; e területeken a helyiségalapbérek további emelése gazdálkodási zavarokat okozhat, súlyos terheket jelenthet. A rendelkezés kétségkívül a belkereskedelmet érinti elsősorban, emiatt azonban a fogyasztókra — még a szabadáras termékek esetében is — csak csekély többletkiadás hárulhat, ezt pénzügyi rendelkezések biztosítják. A jelek szerint a tanácsok — helyesen — az első osztályú, az osztályon felüli luxusbérleményeknél, belvárosi áruházaknál, bemutató mintaterméknél alkalmazzák a megemelt bért; megfontolandó azonban, hogy például a peremkerületi üzlethálózat ösztönző fejlesztése érdekében ne mérsékeljék-e a helyiségbéreket Ugyanígy körültekintő mérlegelést kíván a lakosságot közvetlenül szolgáló egészségügyi, népművelési és sportlétesítmények bérének megállapítása, hiszen az ilyen intézmények — SZTK-rendelő, színház, tornaterem vagy könyvtár — esetleg csak más fontos eszközök elvonásával vagy a látogatói díjak növeléséből tudnák ellensúlyozni a magasabb helyiségbért. Amely remélhetőleg a helyiségek rendeltetésszerű használatát, a hagyományos kereskedelmi központok, útvonalak eredeti jellegének visszaállítását, a városok, települések egészségére káros üzemek, műhelyek felszámolását is elősegíti. E tekintetben a 10—30 százalék plusz kirovása — közérdek. Fekete Gábor