Népszabadság, 1971. augusztus (29. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
4 NÉPSZABADSÁG 1971. augusztus 1. vasárnap Gyorsabb műszaki fejlesztés, nagyobb piac A termelési kooperáció tapasztalatai a VBKM-ben Gazdasági életünk szótára időről időre új kifejezésekkel gyarapszik. Ezek közé tartozik a „nemzetközi termelési kooperáció”. Ez a fogalom néhány évvel ezelőtt kezdett ismertté válni, s sokáig nem is volt egészen tisztázott, mit jelent. Ma már pontos definíció, s több kötetre menő irodalom áll rendelkezésre az elméleti érdeklődésűek számára. Kevésbé ismertek azonban az ilyen jellegű kooperáció eredményei a gyakorlati szakemberek előtt — s talán ez is magyarázza, hogy e tevékenység — a kétségtelen fejlődés ellenére — nem bontakozott ki még eléggé. A lökés export egyharmada A Villamos Berendezés és Készülék Művek azok közé az iparvállalatok közé tartozik, amelyek gyorsan felismerték a nemzetközi termelési kooperációban rejlő előnyöket. Sombor György kereskedelmi igazgató adatokkal bizonyít: — A vállalatnak 1968-ban még egyetlen kooperációs megállapodása sem volt külföldi vállalattal — jelenleg hat működik, s továbbiak vannak előkészítés alatt. A VBKM tőkés exportforgalma 1968 és 1970 között 130 százalékkal emelkedett. Ebben a növekedésben nagy szerepe volt a kooperációs tevékenységnek: az 1970. évi csaknem hárommillió dolláros tőkés exportnak több mint egyharmad része a kooperáció eredménye. A kedvező számszerű eredmények mögött természetesen nagy munka, sok erőfeszítés húzódik meg. Az új termékek gyártására való átállás, az addig ismeretlen technológia elsajátítása, szigorúbb minőségi és szállítási feltételek betartása mind olyan feladat, amelynek a végrehajtása — különösen kezdetben — nem egy helyen vonakodást vagy ellenállást váltott ki. Ma már, amikor eredményekről beszélhetünk, és egyes helyeken a szükségessé vált átszervezéseket is végrehajtottuk, dolgozóink mind nagyobb kedvvel teljesítik a kooperációs megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. A kooperációs megállapodások egy része — szaknyelven szólva — nullszaldós, ami azt jelenti, hogy a vállalat a vásárolt licenc, gyártási eljárás (know-how), gépek ellenértékét az ezek segítségével termelt gyártmányokkal egyenlíti ki, nagyobb része azonban erősen pozitív üzlet, tehát az exportdevizaérték többszörösen meghaladja az importot. Tűzhely, grillsütő Nézzünk egynéhányat a már működő kooperációs megállapodások közül. A VBKM egyik gyáregysége, a Pápai Elekthermax és több NSZK-beli cég között 2 tűzhelycsalád, a Mirella és a Tanzer típusú gáz-, olaj-, villany- és vegyes tüzelésű tűzhelyek gyártására jött létre megállapodás. A gyártás 1969-ben indult meg, fél évvel a megállapodás aláírása után. Az NSZK-cégek e típusok gyártását abbahagyták, s a vásárlók igényeit magyar termékekkel elégítik ki. A termelés felfutása lehetővé teszi, hogy az év második felétől a magyar vásárlók is hozzájuthatnak ilyen tűzhelyekhez. Ugyancsak az Elekthermaxgyár kötött kooperációs megállapodást az NSZK-beli Siemenscéggel háztartási grillkészülékek gyártására. A konstrukciós munkákat a két szerződő vállalat konstruktőrei közösen végezték. A gyártás itt is 1969-ben indult meg, jelenleg körülbelül évi 12 000 darab a termelt mennyiség. Ez lehetővé tenné a hazai piac ellátását is, de itthon nemigen van érdeklődés iránta .Talán az ára miatt? Sombor György véleménye szerint nem, inkább a nálunk kialakult étkezési szokásokban kell keresni az érdektelenség okát.) Jelentős mennyiséget exportál viszont a vállalat ezekből a készülékekből például Csehszlovákiába. Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára (EKA) és a svéd AWAR-cég lamellarendszerű villanyfűtőtestek gyártására kötött kooperációs szerződést. Az első 6000 idén készül el, ebből a termékből is jut a hazai üzletekbe. Automaták kooperációban Régi gyár a Francia úton a Világítástechnikai Gyár, a VBKM egyik gyáregysége. A régi épületektől erősen elüt egy új, kétemeletes épület, amelynek második emeletén működik a háztartási kisautomaták gyártására berendezett új műhely. A tágas, napfényes, patikatisztaságú teremben Waldinger Béla főmérnök kalauzol. — Az automaták gyártási dokumentációját a Siemens-cégtől vettük; a szerződés 1969 októberében jött létre, decemberben megkaptuk a teljes dokumentációt, 1970 decemberében indult a próbagyártás, 1971 márciusától pedig már folyik a sorozatgyártás. Ennek az automatatípusnak a kifejlesztése — amely megszakítóképesség, élettartam, helyigény szempontjából a világpiacon a legjobbak között foglal helyet — a Siemensnél mintegy 5 évet vett igénybe. Mi ezt a kész, kifejlesztett típust vettük át. Idén 300 000-et gyártunk, a jövő évben már 700 000-et, a tervek szerint a későbbiekben évi 1—1,5 millióra nő a termelés. Az alkatrészgyártáshoz szükséges célgépeket a Siemens rajzai alapján részben magunk készítettük, egyes gépeket pedig megvásároltunk tőlük. Valamennyi vásárlásunk ellenértékét még ebben az évben az általunk gyártott automatákkal kiegyenlítjük, a következő évtől kezdve pedig a 10 évre szóló szerződés alapján — termelésünknek mintegy 50 százalékát exportáljuk. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése nagy szervezettséget, fegyelmet követel meg tőlünk is, de a velünk kooperáló hazai vállalatoktól is. A külföldi céggel kötött termelési kooperáció tehát nemcsak nálunk gyorsította meg a műszaki fejlesztést, szilárdította meg a gyártási fegyelmet, hanem hatása tovább gyűrűzik a velünk kapcsolatban álló más vállalatokra is. A VBKM tervei szerint a vállalat tőkés exportja 1975-re 5 millió dollárra nő, ennek körülbelül a fele a különböző kooperációs tevékenységek révén valósul meg. E feladat végrehajtása további erőfeszítéseket kíván. Az a törekvésük, hogy minél több partnerrel, minél szélesebb áruválasztékra hozzanak létre gyártási kooperációt. Míg az eddigiek nagy része fogyasztási cikkek termelésére vonatkozik, a jövőben fokozatosan ki akarják terjeszteni különféle ipari készülékek gyártására is. Jelenleg például tárgyalások folynak osztrák, svájci, olasz, NSZK-beli cégekkel, egyebek között kisfeszültségű készülékek, nagy teljesítményű biztosítók, eredményhirdetők kooperációs gyártására. Hogyan tovább? Nehéz lenne ma már megállapítani, hogy egy-egy kooperációs szerződés melyik fél kezdeményezésére jön létre — a VBKM, a gyár exportjának 85 százalékát lebonyolító Transelektro vagy a külföldi partner kezdeményezésére-e. Nem is nagyon érdemes feltenni a kérdést, hiszen ez az együttműködés mindegyik részvevőnek hasznos. Az iparvállalatnak a már ismertetett műszaki előnyökön kívül azt is jelenti, hogy helyet és hírnevet vívhat ki magának a világpiacon. Az iparés külkereskedelmi vállalatnak közös érdeke, hogy növelni tudják az exportforgalmat a világpiacon kelendő cikkekből, s — a nyugati fél érdekeltsége révén — stabilabban, mint más tőkés üzletek esetében. A nyugati szerződő fél is megtalálja számítását, részben szellemi termékeinek értékesítése révén, részben azáltal, hogy gyártási kapacitását bővíteni tudja. Vagy úgy, hogy felhagy egyegy termék gyártásával, s helyette mást gyárt (például a tűzhelykooperáció esetében), vagy úgy, hogy a szükséges mennyiség egy részét a vele kooperáló vállalattól szerzi be (automata kooperáció). Érdemes tehát a megkezdett úton továbbhaladni, az eredmények önmagukért beszélnek. Mint a Világítástechnikai Gyár főmérnöke megfogalmazta: nem szabad bezárkózni a gyárba, ki kell nyitni a kapukat, be kell engedni az újat, a fejlettet, a korszerűt. Szabó Melinda A KÖZÉLET HÍREI Elutazott a szovjet mikrobiológiai küldöttség Szombaton elutazott hazánkból a szovjet mikrobiológiai ipari küldöttség, amelyet V. D. Beljajev miniszter vezetett. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Sz. Sz. Popov, a szovjet nagykövetség másodtitkára. A küldöttség egyhetes magyarországi tartózkodása idején ellátogatott a Phylaxia Állami Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalathoz, a Növényvédelmi Kutató Intézetbe, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetbe, a Chinoin Gyógyszergyárba, a debreceni Biogal-üzembe és a Péti Nitrogénművekbe. V. D. Beljajev minisztert fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és ■élelmezésügyi miniszter és Szekér Gyula nehézipari miniszter is. A szovjet mikrobiológiai küldöttség tagjai és magyar partnereik megbeszélték a kétoldalú együttműködés lehetőségeit; a mostani előkészítő tárgyalások konkretizálására az ősz folyamán kerül sor. Befejezte látogatását a bolgár mezőgazdasági küldöttség N. Nyesztorov professzor, földművelési és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével egy hétig bolgár küldöttség tartózkodott hazánkban és tárgyalásokat folytatott az illetékes szervekkel. Megállapodtak — egyebek között — egy komplex sertéstenyésztő telep bulgáriai szállításában, s egyeztették sertéstenyésztő telepek kooperációs gyártási és szállítási lehetőségeit. Ezenkívül megállapodtak, hogy bővítik a két ország kutatási és termelési együttműködését az állattenyésztésben és az állatgyógyászatban. A bolgár küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Diplomáciai hírek J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke és Zs. Szambu, a nagy népi hurál elnökségének elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a kormány elnökének a mongol népi forradalom 50. évfordulója alkalmából kifejezett jókívánságokért. L. Rincsin külügyminiszter Péter János külügyminiszternek fejezte ki köszönetét az évforduló alkalmából küldött üdvözletéért. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Rudolf Gnaeginak, a Svájci Államszövetség elnökének. A Dahomey nemzeti ünnepe alkalmából az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hubert Maga köztársasági elnököt. Korszerűsítenék az ország egyetlen talkumbányáját Az ország egyetlen talkumbányája Felsőcsatáron az idén mintegy 15 ezer tonna talkumot ad a népgazdaságnak. A kibányászott, laza szerkezetű, zsíros tapintású talkum őrölve a növényvédő szerek nélkülözhetetlen alapanyaga, de felhasználja a kozmetikai és a papíripar is. A mezőgazdaság kemizálásának fokozásával egyre nő a kereslet a talkum iránt, s a megnövekedett igényeknek megfelelően korszerűsítették az üzemet. Balsikerű premier Újpalotán Ez év áprilisában, röviddel azután, hogy az épülő újpalotai városnegyed néhány száz lakója beköltözött az első lakásokba, az egyik felvonulási épület üzemi éttermében alkalmi értekezleten találkoztak a lakók és építők. Az új bérlők sorra szólaltak fel és valósággal záporoztak a panaszok. Az építésvezető keserűen megjegyezte a mellette ülő tanácstagnak : — Csak arra lennék kíváncsi, hogy a felszólalók közül hányan mennének vissza a volt lakásukba ... Egy építőmunkás sem maradt adós a válasszal: — Kérem, én tizenöt éve igénylek lakást, boldog lennék, ha hozzájutnék itt egyhez, minden hibával és hiánnyal együtt. Az építők véleménye elgondolkoztató. Mentségül vagy kiindulópontként azonban semmiképp sem szolgálhat azok számára, akik alkotói, felelős gazdái a hatalmas beruházásnak. Novembertől áprilisig Senki sem kételkedik abban, hogy Újpalota minden eddigi fővárosi lakótelepnél szebb lesz, lakásai pedig komfortosabbak, praktikusabbak. Most ötezren élnek a folyamatosan épülő városnegyedben, az év végére tízezren, ha teljesen elkészül, 60 ezer ember népesíti be. Valóságos város születésének lehetünk tanúi, és nem az elsőnek Budapesten. Éppen ezért nem menthetők azok a visszásságok, amelyek itt, a XV. kerület szélén ismétlődnek. Már a start sem volt sikeres. Kiderül ez a módosított tervek, agyonvariált tervrajzok tömegéből is. A változtatások hovatovább felismerhetetlenné teszik a lakónegyed építésének eredeti programját. További adalék a startról: az építők már tavaly novemberben átadták az első néhány száz családi otthont, de a hagyományosan rossz gyakorlat szerint ez az átadás a legkevésbé sem volt azonosítható a beköltözéssel. A távfűtés késedelme miatt ez év áprilisáig kellett várniuk a törzslakóknak, amíg átléphették a küszöböt. A több hónapos pauza mellékzöngéje, az árván búslakodó lakások zömében sorra lába kelt a legkülönfélébb szerelékeknek. Ezért következett be az a furcsaság, hogy kényszerből maguk a lakók kérték liberálisabb műszaki átvételre a beruházókat, csakhogy mielőbb birtokba vehessék a lakatlan szobákat. A beköltözőknek még azért is meg kellett vívniuk csatájukat, hogy az egyéves garanciális javítási időt ne tavaly novembertől, az átadás időpontjától, hanem ez év tavaszától, a beköltözéstől számítsák az építők. Részlet újpalotai lakosok múlt héten kelt panaszos leveléből: „A lakótelepi gyerekek porban, szemétben, üveg-, ixis-, drót-, törmelékhalmokban kénytelenek játszani, mert még egy ötször öt méteres megtisztított részt sem találnak, ahova számukra egy kupac homokot leszórtak volna ...” Körtánc a lakók ,,lábán“ Igen, a városnegyedben ma már több száz gyerek él, nyár van, játszanának. A tanács, bármelyik kerületi üzem, a kertészeti vállalat egy óra alatt segíthetne rajtuk. Mindjárt hozzátehetjük: az új lakások birtoklói is tehetnének értük valamit, elvégre aligha hihető, hogy ötezer emberből ne akadna néhány, aki ne tudna öszszeácsolni négy deszkát, homokot vásárolna és a helyszínre szállítaná. Akad még jócskán hasonló panasz, amelyet a lakók összefogása, öntevékenysége nyomban orvosolhatna. Az építési hibák, egyéb visszásságok, hiányok megszüntetéséért azonban jórészt nem a lakóknak kell összefogniuk. A lakónegyed házainak tetőszigetelése elégtelen, a felső emeletek sok lakása esőzés idején beázik. Annak idején a 43-as Állami Építőipari Vállalat kelenföldi építésvezetősége elhatározta, hogy a személyes felelősség elve alapján garanciális gyorsbrigádot szervez a hibák azonnali javítására. Ennek az elhatározásnak Újpalotán vajmi kevés nyoma van. A mostoha tavaszi időjárásban a beköltöző családok tekintélyes része fázott, mert a fűtés nem működött, jóllehet a díjat behajtották érte. A lakók már előre tartanak a téltől. Az elektromos szellőzőberendezések olyan zajosak, hogy nem egy házban a lakók — gondolatban bocsánatot kérve lakótársaiktól, titokban kivették a biztosítékokat, így „lopnak” maguknak egy kis csendet. Az ablakkeretek szigeteléséről elfeledkeztek az építők. Az ajtókra változatlanul a soproni zárakat szerelték fel — a bűnözők örömére. A kaputelefonok hiányoznak vagy használhatatlanok. A magánvonalak teljes hiánya mellett ötezer ember számára a mai napig sincs egyetlen nyilvános telefonállomás. Nem folytatjuk a sort. A boszszantó az, hogy ezek a bajok igencsak ismerősek: Lágymányosról, Kelenföldről, Zuglóból. Mintha a tanulságok nem azért lennének, hogy hasznosítsák őket. A tervezők, a beruházók, a kivitelezők, a fő- és alvállalkozóik körtáncában ismét csak a lakók lábára léptek. Védjék a beköltözőket! Közreadunk az új lakótelep tanácstagjától, Brettner Ferenctől hallott történetekből kettőt. Az egyik: a városi lakótelep tízemeletes épületeinek liftszerelését egy dunamenti ÁFÉSZ végzi. Amikor az első 350 lakásos, 11 lépcsőházas szövetkezeti lakóház felvonóival végeztek a szerelők, „félhivatalosan” a lakók tudtára adták, hogy a liftek biztonsági berendezése nem megbízható, nem árt vigyázni, nehogy valaki a liftaknában kössön ki egy Városépítő KISZ-tábor Nagyatádon Nagyatádon, Somogy megye legfiatalabb városában a KISZ- bizottság kezdeményezésére városépítő KISZ-tábor nyílt. Háromszor kéthetes turnusban dolgoztak itt a megye különböző részéből érkezett ipari szakmunkástanuló fiatalok és középiskolás diákok. A táborozás szombaton ért véget. Százötven somogyi fiatal 14 400 órát dolgozott a város rendezésén, szépítésén, és részt vett a 12 lakásos KISZ-házak alapozási munkájában is.