Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) arányának alakulása. Gond viszont, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két területen lassúbb, mint a megelőző években volt. Kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készítsen és fogadjon majd el, s az észrevételekre vagy külön, vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál térjenek vissza. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. . kölcségszetési jelentés Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyarépköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Az Országgyűlés ezután a következő napirend, a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át. Elsőként a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter mondott beszédet. N NÉPSZABADSÁG 1972. június 24. szombat MIKONOM MIHÁLY: A törvényjavaslat egységesíti a bírósági szervezetet Tisztelt Országgyűlés! Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk V. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja — mondotta bevezetőben a miniszter. — Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Szilárd a (tini’tves rend Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység, az igazságszolgáltatás. Olyan jelentős értékek és fontos érdekek felett kell őrködniük, mint társadalmunk védelme, az állampolgárok jogainak érvényre juttatása, a jogviták igazságos eldöntése. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A jelenleg hatályban levő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az utóbbi évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembevételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék — mondotta, majd így folytatta: — Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban segíti a közrend, a közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is. Ezután a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt az igazságügyi miniszter. Alkotmányunk kimondja,hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető- és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. A most előterjesztett törvényjavaslat a vázolt kérdéseknek csak alapvető elveit, azok szervezeti megoldásait tartalmazhatja, a részletes hatásköri szabályozás az eljárási törvények feladata. A bíróságok állami szervezetünkben különleges helyet foglalak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megfogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. Világos, hogy mind a Legfelsőbb Bíróság, mint az Igazságügyi Minisztérium tevékenységének fő tartalma arra irányul, hogy bíróságaink ítélkezése megfeleljen törvényeinknek, a szocialista állam jogpolitikájának, találkozzék a becsületes dolgozó társadalom egyetértésével. Alkotmányunknak megfelelően rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ezért mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. A Legfelsőbb Bíróságon gazdasági és munkaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is segítik az egész igazságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egységes irányítás hatékonyságának növelését. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan marad a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogerős bírósági ítéletekkel kapcsolatos törvényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartása, vagy a jogértelmezési feladat kiemelése, akkor még világosabban jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos szerepének teljesen indokolt növekedése. Az Igazságügyi Minisztérium szerepe Ugyanakkor az előterjesztett törvényjavaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett, aláhúzva, hogy e tevékenysége nem sértheti a bírói függetlenséget. Persze az Igazságügyi Minisztérium, de maga a miniszter sem avatkozhat bele bírósági ügyekbe, ítéletekbe, mert arra a — nagyon helyes megfontolások alapján alkotott — jogszabályok nem adnak lehetőséget. A törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztériumot nem minősíti az igazságszolgáltatási tevékenység puszta szemlélőjévé. Fontos feladata az igazságügyi miniszterek, hogy a jogerős ítéletek alapján elemezze és értékelje az ítélkezési gyakorlatot, figyelemmel kísérje a bíróságok ítélkezésének társadalmi hatását, időszerűségét és hatékonyságát, összegezve az állampolgárok pereiből, a vállalatok, szövetkezetek jogvitáiból, a bűnügyekből megállapítható általánosítható tapasztalatokat, a jogsértések okait és körülményeit. Mindezek alapján általános érvényű intézkedéseket kell tennie, illetve kezdeményeznie. Amit egyébként a minisztériumról mondottam, teljes mértékben vonatkozik a bíróságokat vezető elnökök és más tisztségviselők irányító tevékenységére is. A bírák választása A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bírák helyzetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult. n . Az egyszerűbb ügyek egyesbíró elé kerülnek A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszö gezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. Az ülnökrendszer, a dolgozó nép közvetlen részvételének biztosítására a szocialistaigazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. Az igaz-ságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezetése pedig nemhogy csökkentené, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy az elmondottak az írásos indokolással együtt jól érzékeltetik, hogy mire törekszünk. Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. A bírói testület minden tagja, de valamennyi dolgozónk is még felelősségteljesebben és színvonalasabban teljesíti megtisztelő feladatát társadalmunk javára és népünk megelégedésére. A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé — mondotta befejezésül dr. Korom Mihály. A törvényjavaslat vitájában elsőként DR. LAKATOS PÁL JÓZSEF (Komárom m., 4. vk.) képviselő, a tatabányai tbc-szanatórium igazgató főorvosa hangoztatta az új törvény megalkotásának fontosságát az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat a bíráskodás egységének megvalósításával, az eddigi kinevezési rendszer helyett a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlását elősegítő hatékony biztosítékok megteremtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését szolgálja. Fontosnak mondotta a képviselő a javaslatnak azokat a megállapításait, amelyek a törvények tiszteletét hangsúlyozzák. Kiemelte, ez igen fontos követelmény mind az állami szervek, mind az állampolgárok iránt, különös tekintettel arra, hogy hazánkban szocialista jogrend van. DR. NEZVÁL FERENC (Zala m ., 9. vk.) nyugalmazott miniszter a bírósági szervezet egységesítésének időszerűségéről szólt. Ennek sorában jelentős előrehaladásnak minősítette a munkaügyi bíróságok létrehozását. Ezzel megszűnik az a tarthatatlan helyzet, hogy a munkaügyi döntőbizottságok határozatainak egy részét a bíróság, más részét pedig a területi munkaügyi döntőbizottság bírálja felül. A gazdasági döntőbizottságokat illetően a képviselő hangoztatta: el kell érni, hogy a gazdasági szervek vitái ne váljanak öncélú pereskedésekké. Az, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál összpontosul — a javaslat szerint — a gazdasági bíráskodás elvi irányítása is, elősegíti majd a szerződések gazdaságszervező szerepének növekedését, a szerződési fegyelem megszilárdítását. A következő felszólaló dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. J bírósíkfjfi 4övvén egjjn vibseii 4 viithjja A bizonstítj előterjesstése Korom Mihály expozéja után dr. Biczó György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója szólalt fel. Hangoztatta, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a tervezet kiváló alkotás, híven tükrözi népköztársaságunk alkotmányának 5. fejezetében megfogalmazott elveket. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság álláspontja szeriint a törvény — amennyiben, azt az országgyűlés szentesíti —, jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocialista építést. A továbbiakban hangoztatta, hogy a jogi, az igazgatási és az igazságügyi bizottság néhány módosító javaslatot tett, ezek azonban nem változtatnak a törvény lényegében, csupán teljesebbé teszik. Ezután részletesen ismertette a módosító indítványokat, szövegmódosításokat, majd így folytatta: " A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatai világosan utalnak arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Ez megkívánja a hatékonyabb igazságszolgáltatást és e szándék egyértelműen kicsendül a törvényjavaslatból. E javaslatban az igazságszolgáltatás egységének elve valósul meg. -Végezetül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság neveiben a beterjesztett törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadásra ajánlotta az Országgyűlésnek. Ezután a törvényjavaslat vitája következett. HH. SZAKÁCS ÖDÖJV: Kevesebb az erőszakos bűntett Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a törvényjavaslat vitáját felhasználta arra, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve beszámoljon a Legfelsőbb Bíróság működéséről. A törvényjavaslatról szólva rámutatott, hogy annak elfogadása után a Legfelsőbb Bíróság feladata lesz elvi irányítást adni valamennyi bíróság számára jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekben. A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül, mégpedig az egyes ügyek elbírálásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciókat illetően. Az utóbbi időszak munkáját értékelve hangsúlyozta: "Annak szem előtt tartásával végeztük munkánkat, hogy a jog alapját és tartalmát a társadalmi viszonyok adják, amelyek állandó mozgásban, fejlődésben vannak. A legutóbbi két évben sok nagy jelentőségű új jogszabály is napvilágot látott, s ezeknek nyomán felül kellett vizsgálnunk több korábbi elvi döntésünket és kollégiumi állásfoglalásunkat. Nagy gondot fordítottunk az állampolgárok, illetve a különféle szervezetek panaszaira. Legutóbbi országgyűlési beszámolómban is hangsúlyoztam azt az alapvető célunkat, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak a maga eszközeivel hozzá kell járulnia a bűnözés, különösen az élet és testi épség ellen elkövetett erőszakos, garázda bűncselekmények, továbbá a viszszaeső bűnözők elleni küzdelem még eredményesebbé tételéhez. Akkor komoly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények — különösen a nagyobb városokban —elszaporodtak és a békés állampolgárok elleni durva támadások sértették biztonságunkat. Szakács Ödön elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a szigorú büntetéskiszabási gyakorlathoz adott elvi útmutatást, s részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években végre csődként az (Folytatás a 3. oldalon.)