Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) arányának alakulása. Gond vi­szont, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két terüle­ten lassúbb, mint a megelőző években volt. Kérte az ország­­gyűlést, fogadja el azt az általá­nos eljárási módot, hogy a kor­mány a parlament plénumán el­hangzott javaslatokról külön in­tézkedési tervet készítsen és fo­gadjon majd el, s az észrevéte­lekre vagy külön, vagy a jövő évi k­öltségvetés összeállításánál tér­jenek vissza. Végezetül a pénz­ügyminiszter kérte az országgyű­lést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fo­gadja el. .­ kölcségszetési jelentés A­z elnök ezután szavazást ren­delt el, amelynek eredménye­ként az országgyűlés a Magyar­épköztársaság 1971. évi költség­­vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan el­fogadta. A­z Országgyűlés ezután a kö­vetkező napirend, a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­ra tért át. Elsőként a kormány nevében dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter mondott beszé­det. N NÉPSZABADSÁG 1972. június 24. szombat MI­­KON­OM MIHÁLY: A törvényjavaslat egységesíti a bírósági szervezetet Tisztelt Országgyűlés! Állam- és jogrendszerünkben fontos sze­repük van az igazságszolgáltatás­ra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk V. fejezete tartal­mazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja — mondotta bevezetőben a miniszter. — Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bírósá­gok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Szilárd a (tin­i’t­ves rend B­íróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység, az igazságszolgáltatás. Olyan je­lentős értékek és fontos érdekek felett kell őrködniük, mint társa­dalmunk védelme, az állampolgá­rok jogainak érvényre juttatása, a jogviták igazságos eldöntése. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jog­rendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósítá­sában. A jelenleg hatályban levő bíró­sági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani tör­vényjavaslatot az utóbbi évtize­dek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelem­­bevételével készítettük elő. Ren­delkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk mun­kája hatékonyabbá váljék — mondotta, majd így folytatta: — Ha az igazságszolgáltatás kü­lönféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagy­ban segíti a közrend, a közbiz­tonság erősödését, a törvénytisz­telő közszellem fokozását, az ál­lampolgári fegyelem megszilár­dítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is. E­zután a törvényjavaslat leg­fontosabb rendelkezéseiről szólt az igazságügyi miniszter. A­lkotmányunk kimondja,­­hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszol­gáltatás alkotmányos alapelve ér­vényesítésének­­ fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvény­javaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető- és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szö­vetkezeti tagsági viszonnyal kap­csolatos legfontosabb kérdések­ben. Az igazságszolgáltatás egy­ségének fontos alapelvét juttat­ja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. A most előterjesztett törvényja­vaslat a vázolt kérdéseknek csak alapvető elveit, azok szervezeti megoldásait tartalmazhatja, a részletes hatásköri szabályozás az eljárási törvények feladata. A bíróságok állami szerveze­tünkben különleges helyet foglal­ak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányítá­suk elveit és módszereit törvény­ben pontosan szabályozni. Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megfogal­mazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium fel­adatait. Világos, hogy mind a Legfelsőbb Bíróság, mint az Igaz­ságügyi Minisztérium tevékeny­ségének fő tartalma arra irányul, hogy bíróságaink ítélkezése meg­feleljen törvényeinknek, a szocia­lista állam jogpolitikájának, ta­lálkozzék a becsületes dolgozó társadalom egyetértésével. A­lkotmányunknak megfelelően rendelkezik úgy a törvényjavas­lat, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítél­kezése felett. Ezért mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bí­róságok számára kötelezőek. A Legfelsőbb Bíróságon gaz­dasági és munkaügyi kollégiumo­kat hozunk létre, amelyek szer­vezetileg is segítik az egész igaz­ságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egységes irányí­tás hatékonyságának növelését. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan marad a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogerős bí­rósági ítéletekkel kapcsolatos tör­vényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartá­sa, vagy a jogértelmezési feladat kiemelése, akkor még világosab­ban jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos szerepének teljesen indokolt növekedése. Az Igazságügyi Minisztérium szerepe U­gyanakkor az előterjesztett­­ törvényjavaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett, alá­húzva, hogy e tevékenysége nem sértheti a bírói függetlenséget. P­ersze az Igazságügyi Minisz­térium, de maga a miniszter sem avatkozhat bele bírósági ügyek­be, ítéletekbe, mert arra a — nagyon helyes megfontolások alapján alkotott — jogszabályok nem adnak lehetőséget. A tör­vényjavaslat az Igazságügyi Mi­nisztériumot nem minősíti az igazságszolgáltatási tevékenység puszta szemlélőjévé. Fontos fel­adata az igazságügyi miniszter­ek, hogy a jogerős ítéletek alap­ján elemezze és értékelje az ítél­kezési gyakorlatot, figyelemmel kí­sérje a bíróságok ítélkezésének társadalmi hatását, időszerűségét és hatékonyságát, összegezve az állampolgárok pereiből, a vállala­tok, szövetkezetek jogvitáiból, a bűnügyekből megállapítható ál­talánosítható tapasztalatokat, a jogsértések okait és körülményeit. Mindezek alapján általános érvé­nyű intézkedéseket kell tennie, illetve kezdeményeznie. A­mit egyébként a miniszté­riumról mondottam, teljes mér­tékben vonatkozik a bíróságokat vezető elnökök és más tisztség­­viselők irányító tevékenységére is. A bírák választása A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelke­zései ugyancsak teljes összhang­ban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivé­ve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami veze­tő testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésé­nek növekedését. Egyben ez fon­tos biztosítéka a bírói független­ségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határo­zatlan időre történő választás pe­dig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bírák hely­zetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet, és arra szintén csak az El­nöki Tanács jogosult. n . Az egyszerűbb ügyek egyesbíró elé kerülnek A törvényjavaslat lehetővé te­szi, hogy az eljárási törvények­ben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetle­ges tévhitek vagy félreértések el­kerülése végett szeretném leszö­ gezni, hogy az igazságszolgálta­tásban a nép részvételének alkot­mányos elvét fő szabályként vál­tozatlanul hagyjuk. Az ülnök­rendszer, a dolgozó nép közvet­len részvételének biztosítására a szocialista­­igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendsze­­­­rünk demokratizmusát. Az igaz-­­­ságszolgáltatás gyakorlati tapasz­talatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bíró­sági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói ha­táskör tervezett bevezetése pedig nemhogy csökkentené, hanem in­kább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák rész­vételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Tisztelt Országgyűlés! Ú­gy vélem, hogy az elmondot­tak az írásos indokolással együtt jól érzékeltetik, hogy mire tö­rekszünk. Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hoz­zá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elő­segíti igazságszolgáltatásunk to­vábbi fejlesztését. A bírói testü­let minden tagja, de valamennyi dolgozónk is még felelősségtelje­sebben és színvonalasabban tel­jesíti megtisztelő feladatát társa­dalmunk javára és népünk meg­elégedésére. A Minisztertanács megbízásá­ból kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Or­szággyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé — mondotta befejezésül dr. Korom Mihály. A törvényjavaslat vitájában el­sőként DR. LAKATOS PÁL JÓ­ZSEF (Komárom m., 4. vk.) kép­viselő, a tatabányai tbc-szanató­­rium igazgató főorvosa han­goztatta az új törvény meg­alkotásának fontosságát az állam­élet és a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésében. Rá­mutatott arra, hogy a törvényja­vaslat a bíráskodás egységének megvalósításával, az eddigi kine­vezési rendszer helyett a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlását elősegí­tő hatékony biztosítékok megte­remtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését szolgálja. F­ontosnak mondotta a képvise­lő a javaslatnak azokat a meg­állapításait, amelyek a törvények tiszteletét hangsúlyozzák. Kiemel­te, ez igen fontos követelmény mind az állami szervek, mind az állampolgárok iránt, különös te­kintettel arra, hogy hazánkban szocialista jogrend van. DR. NEZVÁL FERENC (Zala m ., 9. vk.) nyugalmazott miniszter a bírósági szervezet egységesítésé­nek időszerűségéről szólt. Ennek sorában jelentős előrehaladásnak minősítette a munkaügyi bírósá­gok létrehozását. Ezzel megszű­nik az a tarthatatlan helyzet, hogy a munkaügyi döntőbizottsá­gok határozatainak egy részét a bíróság, más részét pedig a te­rületi munkaügyi döntőbizottság bírálja felül. A gazdasági döntő­­bizottságokat illetően a képviselő hangoztatta: el kell érni, hogy a gazdasági szervek vitái ne válja­nak öncélú pereskedésekké. Az, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál összpontosul — a javaslat szerint — a gazdasági bíráskodás elvi irányítása is, elősegíti majd a szerződések gazdaságszervező szerepének növekedését, a szer­ződési fegyelem megszilárdítását. A következő felszólaló dr. Sza­kács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. J­ bírósíkfjfi 4övvén egjjn vibseii 4 viithjja A­ bizon­stítj előterjess­tése K­orom Mihály expozéja után dr. Biczó György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója szólalt fel. Hangoztatta, hogy a bíróságokról szóló törvényjavas­lat bizottsági vitájában az az egy­öntetű vélemény alakult ki, hogy a tervezet kiváló alkotás, híven tükrözi népköztársaságunk alkot­mányának 5. fejezetében megfo­galmazott elveket. A jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság álláspontja szeriint a törvény — amennyiben, azt az országgyűlés szentesíti —, jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocia­lista építést. A továbbiakban hangoztatta, hogy a jogi, az igazgatási és az igazságügyi bizottság néhány mó­dosító javaslatot tett, ezek azon­ban nem változtatnak a törvény lényegében, csupán teljesebbé te­szik. Ezután részletesen ismer­tette a módosító indítványokat, szövegmódosításokat, majd­ így folytatta: " A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának ha­tározatai világosan utalnak arra, hogy a szocializmus teljes felépí­tésének egyik köz­ponti feladata a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése. Ez megkívánja a ha­tékonyabb igazságszolgáltatást és e szándék egyértelműen kicsen­dül a törvényjavaslatból. E ja­vaslatban az igazságszolgáltatás egységének elve valósul meg.­­ -V­égezetül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság neveiben a beterjesztett törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadás­ra ajánlotta az Országgyűlésnek. E­zután a törvényjavaslat vi­tája következett. HH. SZAKÁCS ÖDÖJV: Kevesebb az erőszakos bűntett Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a törvényjavaslat vitáját felhasználta arra, hogy alkotmányos kötelességének ele­get téve beszámoljon a Legfel­sőbb Bíróság működéséről. A törvényjavaslatról szólva rá­mutatott, hogy annak elfogadása után a Legfelsőbb Bíróság fel­adata lesz elvi irányítást adni va­lamennyi bíróság számára jogér­telmezési és jogalkalmazási kér­désekben. A bírósági hatáskör ki­szélesítése és az igazságszolgálta­tás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság jogköre is lényegesen bővül, mégpedig az egyes ügyek elbírá­lásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciókat ille­tően. A­z utóbbi időszak munkáját értékelve hangsúlyozta: "Annak szem előtt tartásával végeztük munkánkat, hogy a jog alapját és tartalmát a társadalmi viszo­nyok adják, amelyek állandó mozgásban, fejlődésben vannak. A legutóbbi két évben sok nagy jelentőségű új jogszabály is nap­világot látott, s ezeknek nyomán felül kellett vizsgálnunk több ko­rábbi elvi döntésünket és kollé­giumi állásfoglalásunkat. Nagy gondot fordítottunk az állampol­gárok, illetve a különféle szerve­zetek panaszaira. Legutóbbi or­szággyűlési beszámolómban is hangsúlyoztam azt az alapvető célunkat, hogy a Legfelsőbb Bí­róságnak a maga eszközeivel hoz­zá kell járulnia a bűnözés, külö­nösen az élet és testi épség ellen elkövetett erőszakos, garázda bűncselekmények, továbbá a visz­­szaeső bűnözők elleni küzdelem még eredményesebbé tételéhez. Akkor komoly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények — különö­sen a nagyobb városokban —­el­szaporodtak és a békés állampol­gárok elleni durva támadások sértették biztonságunkat. S­zakács Ödön elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a szigorú büntetéskiszabási gyakorlathoz adott elvi útmutatást, s részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években végre cső­dként az (Folytatás a 3. oldalon.)

Next