Népszabadság, 1973. március (31. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1973. március 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam, 68. szám MEGKEZDŐDÖTT A TAVASZI ÜLÉSSZAK A kormány beszámolója az országgyűlésnek A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat és interpellációk a napirenden Szerdán megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált képviseletek több vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Egyebek között a következőket mondta — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útját követve megdöntötte a tőkés nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőként teremtett proletárhatalmat a Duna völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a népek elnyomásának. A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos alkotó munka és leírhatatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben levő nemzetközi és hazai reakció leverte. Eszméi azonban kitéphetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegényparasztság szívében és mindazokéban, akik megértették, hogy csak a munkáshatalom hivatott új útra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forradalmi küzdelmek emléke új harcra lelkesítette őket; gazdag tapasztalatai és tanulságai nagy segítséget nyújtottak társadalmi, politikai küzdelmeikhez. A magyar tanácshatalom létrejövetele, hősies küzdelme és alkotó tevékenysége a szocializmusért vívott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történetének, s egyben a nemzetközi munkásmozgalom történetének. Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és annak pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodtál — sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. Így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tó-Tisztelt országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk polmnács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országyűlésnek a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hat képviselő nyújtott be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról etikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Az ellenforradalom leverése óta, több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikánk egyetértésre és követésre talál a munkásoknál, a parasztoknál, értelmiségieknél, tetteikkel, szellemi és fizikai Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében mind fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép mindinkább saját ügyének intézője. 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tartotta meg beszámolóját a kormány munkájáról, munkájukkal a szocialista célok valóra váltásáért dolgozó emberek millióinál. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztásaóta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvényjavaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapelveit és céljait tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még az idén hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatot. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük. A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól kiképzett, politikai-erkölcsi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvonala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) FOCK JENŐ: A novemberi párthatározat nyomán érjünk el újabb sikereket munkánk minden területén A törvényalkotó munka