Népszabadság, 1974. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT 1974. február 24., vasárnap A MAGYAr SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXII. évfolyam 46. szám A villamosenergia-ipar helyzete írta: Szili Géza, nehézipari miniszterhelyettes Talán sohasem állt ennyire a közvélemény érdeklődésének előterében az energiahelyzet, s ezen belül természetesen a villamosenergia-ellátás is. Mérhető értékről lévén szó, elkerülhetetlen az adatok felsorolása. Villamosenergia-iparunk 1973- ban az ország 22,3 milliárd kilowattóra villamosenergia-igényét — amely az 1972. évinél mintegy 7,7 százalékkal volt nagyobb — 79 százalékban a hazai erőművek termeléséből, 21 százalékban pedig importból kielégítette.A múlt év csúcsteljesítménye decemberben 3784 megawatt volt, amely 8,5 százalékkal haladta meg az előző évi legmagasabb igényt. Az esetenkénti üzemzavaroknál a nemzetközi együttműködés, a KGST-országok egyesített energiarendszere segített ki. A múlt év folyamán mintegy 88 000 új villamosenergia-fogyasztótkapcsoltunk a hálózatra, az új fogyasztók döntő többségét — 84 000 — az újonnan épült lakások tették ki. Ezzel a villamosenergia-ipar fogyasztóinak száma megközelítette a 3,4 milliót. elentős eredmény, hogy a hazánkban termelt villamos energia előállításához felhasznált fajlagos — 1 kilowattórára jutó — tüzelőanyag-szükséglet 1,4 százalékkal csökkent. Ez mintegy 60 millió forint költségmegtakarítást jelent. A tüzelőanyag-megtakarítás mintegy 50 ezer tonna olajjal egyenértékű. A Dunamenti Hőerőmű-bővítés hat, egyenként 215 megawattos villamosenergia-termelő egységéből az elsőt üzembe helyeztük. Igen jelentős munka folyt az inotai kétszer 100 megawattos gázturbinás csúcserőmű építésénél és szerelésénél is. E gépek világviszonylatban is nagyon jelentősek, minthogy a 100 megawattos gázturbina a világon ma még csak a Szovjetunióban működik rendszeresen gáztüzeléssel. Ehhez képest is újdonság a nálunk előirányzott olajtüzelés. Az első 100 megawattos egység párhuzamos kapcsolása ez év első negyedében várható. Kormányzatunk 1973 folyamán külön költségvetési juttatással segítette a villamos hálózat bővítését. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a hálózatok készültségi viszonyainak és üzembiztonságának romló tendenciáját sikerült megállítani. Számos helyen lehetőség nyílt a hálózati viszonyok normalizálására, bár némely területen — így elsősorban Nyugat- Dunántúlon — még mindig nem lehetett a megfelelő feszültséget és üzembiztonságot nyújtó hálózati viszonyokat megteremteni. A most folyó mérések azonban várhatóan már azt eredményezik, hogy a tavalyi 7,3 százalékhoz képest 7 százalék alá csökken az olyan túlterhelt körzetek száma, ahol újabb fogyasztói igény felvételét a hálózat kapacitása már nem teszi lehetővé. Különböző feszültségeken, mintegy 3250 kilométer hálózatot építettünk, és mintegy 1000 megavoltamper teljesítményű transzformátort helyeztünk üzembe. 1973-ban két új nemzetközi öszszeköttetés létesült. Az egyik a csehszlovák—magyar 400 kilovoltos Göd—Léva között, a másik a Győr—Neusidel közötti 220 kilovoltos összeköttetés második rendszerének kiépítése. Ezekkel együtt nemzetközi távvezetéki összeköttetéseink kapacitása névlegesen — valamennyi berendezés üzemkészsége esetén — mintegy 1500 megawattot ér el. Ez nagyon előnyös a fogyasztók folyamatos ellátása szempontjából. 1974-ben a múlt évihez képest mintegy nyolc százalékkal növekvő villamosenergia-igényre éscsúcsteljesítményre — szám szerint 23,8 milliárd kilowattóra és 4070 megawatt — kell felkészülni. A villamosenergia-importunk nem nő, tehát a többletigényeket teljesen a hazai erőművek termelésének növelésével, új erőművi kapacitások üzembe léptetésével kell kielégíteni. 74 000 új fogyasztó bekapcsolásával számolunk,ebből 73 000-et az újonnan épülő lakások tesznek ki. Az igények kielégítéséhez megoldandó a Dunamenti Hőerőmű-bővítés további két 215 megawattos egységének párhuzamos kapcsolása, valamint az inotai két, egyenként 100 megawattos, gázturbinás csúcserőmű üzembe helyezése. Minthogy 3400 kilométernyi, különböző feszültségszintű hálózatot kell megépíteni, illetve üzembe helyezni, és kereken 1200 mega volt amper transzformátorkapacitással kell a hálózati rendszert bővíteni. A villamosenergia-ipar tevé kenységének nem új eleme, de idén fokozottabban hangsúlyt kap a tüzelőanyaggal — mindenekelőtt az olajjal — való takarékosság. A villamosenergia-ipar felkészül arra, hogy technikai lehetőségeinek határáig 1974-ben takarékoskodjék a fűtőolajjal, és ahogy azt a hazai szénbányászat és az erőművek műszaki berendezésének adottságai lehetővé teszik, főképp a hazai széntermelés termékeit használja fel. A villamosenergia-ipar, amennyiben lesz elegendő szén, olyan üzemviteli módra készül fel, amely az idén mintegy 250 ezer tonna fűtőolaj megtakarítását teszi lehetővé. Takarékosságra természetesen nemcsak az erőművekben van szükség, a villamos energiával való takarékosság országos feladat. A megvalósítandó beruházások értéke az idén 6,8 milliárd forint, ebből 3,7 millió forint jut az erőművekre, 2,4 millió forint a hálózatfejlesztésre, 0,7 milliárd forint pedig az egyéb vállalati beruházási célokra. Hálózatfejlesztésre kormányzatunk 986 millió forintot, a tavalyinál 200 millió forinttal több költségvetési juttatást biztosított. Az előirányzott hálózatépítés végrehajtásával javulnak a hálózat most még nem kielégítő feszültségi és ellátásbiztonsági viszonyai. Állami forrásból mintegy 10 millió forint jut a tanyák villamosítására. Szükség van azonban arra is, hogy az illetékes tanácsi szervek és a lakosság összesen 30 millió forinttal járuljon hozzá e fontos cél megvalósításához. Negyvenmillió forintból kereken háromezer tanya villamosítását lehet megoldani, mindenekelőtt a Duna—Tisza közén. Ezzel további, mintegy 10 ezer, tanyán élő embert lehet hozzájuttatni a villamosenergia-szolgáltatás által nyújtott civilizációs és kulturális lehetőségekhez. A beruházások nagy hányadát a jövő előkészítésére, a következő évek villamosenergia-igényeit biztonságosan kielégítő erőművekre és hálózatokra fordítjuk. Igen nagy erővel — mintegy 0,8 milliárd forint ráfordításával — folytatjuk a Tiszai Hőerőmű építését, ahol az első 215 megawattos egységet 1976-ban helyezik üzembe. A Paksi Atomerőműnél — amelynek első 440 megawattos egysége 1980 elején lép üzembe — az idén már 500 millió forint értékű beruházást kell elvégezni. Közben dolgozunk a későbbi erőmű- és hálózatépítés kérdéseinek tisztázásán. Idén véglegesí tenünk kell a villamosenergia ipar V. ötéves tervét, és az Állami Tervbizottság elé kell terjesztenünk az 1981—85. közötti VI. ötéves terv erőműépítési program elgondolásait is. Tekintve az erőműlétesítés viszonylag hoszszú, hat-nyolc éves átfutási idejét, ezzel egyidejűleg előkészítő tervezést folytatunk az 1760 megawattos Paksi Atomerőmű után következő erőművekről is. Ennek egyik legfontosabb eleme a Bükki Energetikai Kombinát beruházási céljainak kidolgozása. A hálózatépítés hosszú távú feladatai között különlegesen fontos a KGST-országok egyesített energiarendszerét és a Szovjetunió egyesített energiarendszerét öszszekötő 750 kV-os távvezetéki kapcsolat előkészítése. E távvezeték egyik végpontja a mostani tervek szerint Magyarországon lesz. 750 kilovoltos távvezeték a világon csak a Szovjetunióban és Kanadában működik. A műszaki szempontból is rendkívül nagy feladat végrehajtásánál támaszkodunk a szovjet tapasztalatokra. Ismertetett feladataink megvalósításánál azt irányozzuk elő, hogy a villamosenergia-ipar ter melékenysége az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedjék. A többlettermelésnek mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kívánjuk elérni. A villamosenergia-ipar 39 ezer dolgozójának eddigi eredményes munkája biztosíték arra, hogy mind a szolgáltatás, mind a távlati fejlesztés feladatait megoldják. Feladataink sikeres végrehajtása pedig lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-ipar dolgozóinak személyi jövedelme, a végzett munka nehézségeinek, népgazdasági súlyának és felelősségének arányában növekedjék. A párt Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata és az azóta tett kormányzati intézkedések ezt biztosítják. M Már dolgoztatk a földeken •öntik a tavaszi árpát, pótolják a mélyszántást • Több helyen öntöznek A tavaszi és februári időjárást kihasználva, szerte az országban megélénkült a gazdaságok határa. Az erőgépek a hét végén jórészt az ősszel korán beköszöntött fagyok miatt elmaradt mélyszántás pótlásával voltak elfoglalva, sok helyütt pedig a talajokat simították, hogy megőrizzék a nedvességet. Az ország egyes vidékeiről — Győr-Sopron, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből — a hét végén már a tavaszi árpa vetésének megkezdéséről adtak hírt. Szolnok megyében a jánoshidai Vöröshajnal Tsz határában az utóbbi néhány napon 100 hektáron tették földbe a fontos takarmánynövény magját. Egyidejűleg, de már szerte az országban, vetik a mákot és a zöldborsót, illetve megkezdték a szőlők metszését. Az időszak legfontosabb tennivalói közül a fejtrágyázás a legsürgetőbb. A jelentések szerint a munkagépek százaimellett a mezőgazdasági légiflotta gépeit is bevetették, műtrágyát szórtak a vetésekre, hogy mielőbb megkapják az őszi kalászosok a fejlődésüket serkentő tápanyagokat. A csapadákszegény tél miatt Hajdú-Bihar és Szolnok megyében az elmúlt héten több helyütt üzembe helyezték az öntözőberendezéseket. Szolnok megyében a cibakházi Vörös Csillag és a zagyvarékagi Béke tsz elsőként a legelőre juttatott mesterséges csapadékot, de hamarosan hozzákezdenek a gabonafélék öntözéséhez is. Ilyen korán hazánkban még egyetlen korábbi évben sem kezdték meg az öntözést. A Badacsonyi ÁG akali telepén 150 holdon metszik a szőlőt. izingidas miniszterelnöke Pakisztánban Folytatódik az iszlám értekezlet pakisztáni miniszterelnök fogadta, és a két, nemrégen még egymás ellen hadat viselő fél kibékülésének jelentőségét hangsúlyozva, a kormányfők átölelték egymást Először hangzott fel Pakisztániban Banglades himnusza, és először tűzték ki itt a fiatal állam nemzet zászlaját. A repülőtéri fogadás után a miniszterelnök vezette bangladesi küldöttség a konferenciaterembe hajított, ahol megkezdődött az iszlám csúcsértekezlet második napjának ülésszaka. Bumedien algériai elnök felszólalásában javasolta, hogy az iszlám csúcsértekezlet állapodjékmeg egy összegben, amelyet aztán a fejlődő országok megsegítésére fordítanának. Szadat egyiptomi elnök rövid beszédében arról szólt, hogy az októberi közel-keleti háború után az energiaválság következtében megindult a katonai, politikai, gazdasági erőviszonyok átalakulása, és a változások tovább folytatódnak. • Khálatbari, Irán külügyminisztere tájékoztatta a küldötteket, hogy országa két nappal ezelőtt egymilliárd dollárt bocsátott a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank rendelkezésére a fejlődő országoknak nyújtandó segély céljaira. Idi Amin ugandai elnök az iráni külügyminiszter után felszólalva javasolta, hogy az ilyen jellegű pénzösszegeket egy mohamedán bankban vagy egy különleges pénzalapnál helyezzék letétbe. (MTI) Szombaton a pakisztáni Lahoréba érkezett Mudzsibur Rahman, Banglades miniszterelnöke. Rahman sejket a repülőtéren Bhutto_ MátárIsihon fogadta Serif Selkaszemet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta Serif Belkaszemet, az Algériai Forradalmi Tanács tagját, államminisztert, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, a két ország, valamint az MSZMP és az algériai FLN kapcsolatairól. A megbeszélésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára.