Népszabadság, 1974. május (32. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

2 Május elsejét ünnepük világszerte Spanyolországban, Chilében és Uruguayban betiltottak minden megemlékezést A Május elsején világszerte a dolgozók milliói emlékeznek meg a munkásság nagy ünnepéről. A szocialista országokban a hiva­talos munkaszüneti napon (elvo­nulásokon, tömeggyűléseken ü­n­neplik május elsejét. A világ leg­több országában is nagyszabású ünnepségeket rendeznek, míg egyes államok reakciós diktatú­rái, kormányai rendeletekkel til­tottak be mindenféle megemlé­kezést. A szovjet főváros ünnepi dísz­ben várja május elsejét. Moszk­va utcáit a proletár nemzetközi­ség vörös zászlói, ünnepi transz­parensek és feliratok díszítik. A moszkvai dolgozók hagyományos , május elsejei felvonulásának­­ színhelyén, az ünnepi díszbe öltö­zött Vörös téren a főváros dolgo­zói délelőtt vonulnak el a Lenin­­mauzóleum mellvédjén és a dísz­tribünön helyet foglaló szovjet párt- és állami vezetők, valamint a külföldi vendégek előtt. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa az ünnep alkalmából üdvözletet intézett a szovjet emberekhez. „A mai ünnep — hangsúlyozza az üzenet — az SZKP XXIV. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatokat megva­lósító szovjet nép győzelmeinek felemelő demonstrációja. A szo­cialista verseny lendületében a munkában kivívott nagyszerű eredményekben világosan meg­mutatkozik a szovjet embereknek a kommunizmusért vívott küz­delme. A kommunista építésben a közös célokért és eszményekért vívott harcban mind szorosabban összeforr a munkásosztály és a kolhozparasztság, a fizikai és a szellemi dolgozók szövetsége, erősödik a szovjet társadalom er­kölcsi-politikai egysége. Az üzenetben az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és minisztertaná­csa az egész szovjet­ nép nevében felhívással fordul a világbéke és a haladás híveihez, hogy erősítsék az internacionalista szolidaritást az imperialista reakció sötét erői ellen, amelyek meg akarják hiú­sítani a nemzetközi feszültség enyhülését, fel akarják támasztani a hidegháború légkörét. Párizsban a választási kam­pányra való tekintettel ma elma­rad a szokásos május elsejei fel­vonulás, ehelyett a szakszerveze­tek a Párizs melletti Coumeuve­­ben rendeznek nagygyűlést. A japán szakszervezeti főtanács szervező bizottságának közlemé­nye szerint mintegy 7 millió em­ber vesz részt Japánban a május elsejei nagygyűléseken, tüntetése­ken és felvonulásokon. Új jelen­sége a megmozdulásoknak, hogy a tokiói Jojogi-parkban megren­dezendő nagygyűlésen, majd az azt követő több órás felvonuláson részt vesz mind a négy ellenzéki párt, azaz a Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Komeito Párt és a Demokrati­kus Szocialista Párt. Portugália új k­atonai vezetői hétfőn rendeletben nyilvánították nemzeti ünneppé május elsejét. Egyben felhívták a lakosságot, hogy rendbontás nélkül, fegyel­mezetten vonuljon fel. A balol­dali pártok és a szakszervezetek szintén felhívták tömegeiket, hogy minél nagyobb számban vegyék ki részüket a csaknem fél évszá­zada első szabad május elseje megünnepléséből. Madridi jelentések szerint a spanyol rendőrség május elseje küszöbén házkutatásokat tart, és három nap alatt 74 embert tartóz­tatott le, sokat közülük azzal a váddal, hogy a betiltott Spanyol Kommunista Párthoz tartoznak. Madridba, Barcelonába, Bilbaó­ba és más városokba rendőroszta­gokat irányítanak, számítva az esetleges tüntetésekre. Május el­seje Spanyolországban vallási ün­nep, de tilos a tüntetés és min­den utcai megmozdulás. Montevideóból, az uruguayi fő­városból érkező jelentések szerint, a fegyveres erőknél rendkívüli biztonsági intézkedéseket fogana­tosítottak május elseje alkalmá­ból. A kormány hivatalosan is be­tiltott minden gyűlést és felvonu­lást a munkásosztály nemzetközi ünnepén. A chilei katonai junta ugyan­csak betiltott mindenfajta felvo­nulást, ugyanakkor a fővárosban szerdán, a puccsisták által létre­hozott „szakszervezetek” 200 kép­viselőjének részvételével gyűlést rendeznek, amelynek szónoka Pi­nochet tábornok, a fasiszta junta vezére lesz. A­­TASZSZ szovjet hírügynök­ség Santiagóból Londonba érke­zett hírekre hivatkozva arról szá­mol be, hogy a chilei fővárosban röplapokat terjesztenek, amelye­ken a földalatti mozgalom a dol­gozókat május elseje megünnep­lésére szólítja fel. (MTI) ­ LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Május 1-én szavaznak a brit parlamentben a szakszervezet-ellenes törvény eltörléséről Mich­ael Foot munkaügyi mi­niszter, a Munkáspárt balszárnyá­nak veterán vezetője, kedden az alsóház elé terjesztette javaslatát a Robert Carr, volt toryminiszter nevéhez fűződő szakszervezet-elle­nes törvény eltörléséről. Foot úgy időzítette javaslatát, hogy a par­lament első olvasásban éppen má­jus elsején, a munkásság nemzet­közi ünnepén legyen kénytelen szavazni a hírhedt törvény sorsá­ról. A Carr-féle törvény tette lehe­tővé, hogy a munkáltatók érde­keinek védelmében egy különle­ges ipari bíróság fizetésletiltások­kal, súlyos pénzbírságokkal, és azok kifizetésének megtagadása esetén börtönnel szorítsa a terv­­elképzeléseknek megfelelő szűk keretek közé a brit munkásság bérharcát. Egy kiegészítő pénz­ügyi függelék arra is módot adott a torykormánynak, hogy rendkí­vüli adókkal dézsmálja meg azok­nak a szakszervezeteknek a va­gyonát, amelyek nem hajlandók a Carr-törvény értelmében állami jegyzékbe vétetni magukat. Az új Labour-kormány most el­rendelte 10 millió font visszafize­tését az így megadóztatott szak­­szervezeteknek. Nem tudja azon­ban kárpótolni a szállítómunká­sokat a­ tőlük 1972-ben elrabolt 55 ezer fontért, nem tudja meg nem történtté tenni a dokkmunkás­­vezetők, a nevezetes „pentonville-i ötök” börtönbe zárását, és tör­vényszegés nélkül nem tudja megállítani Sir John Donaldsont, a bíróság arisztokrata elnökét, hogy a már lefoglalt 100 ezer font mellé további 47 ezret hajtson be a vasasszakszervezeten egy telje­sen jelentéktelen ipari vita ürü­gyén. Michael Foot kijelentette: a visszásságokat csak a törvény és vele az ipari bíróság teljes meg­szüntetésével lehet felszámolni. Foot javaslata második olvasás­ban május 6-án kerül az alsóház elé, és július végére járja végig a törvényerőre emelkedéshez veze­tő, kínosan hosszú utat. Addig to­vábbi osztályütközetekre kell szá­mítani az Ipari Viszonyok Törvé­nye ügyében. Szabó L. István Izraeli légitámadások a Hermon-hegy ellen Líbia visszautasítja az összeesküvés vádját Kedden folytatódtak a Szíriai- izraeli fronton az összecsapások. Izrael bejelentette, hogy ismét be­vetette légierejét, gépei a Her­­mon-hegy körzetét támadták. Kissinger amerikai külügymi­niszter befejezte algériai látoga­tását és kedd délután Egyiptomba érkezett, ahol megkezdte a tár­gyalásokat Szadattal. A külügy­miniszter Bumedien köztársasági elnökkel tárgyalt. A Szíriai fronton folyó harcok tükrében — jelenti kairói tudósí­tónk, Becz Sándor — túlzottnak tetszik az a teljes és kritikátlan bizalom, amely az egyiptomi saj­tóban Kissinger közreműködését kíséri, holott a szíriai-izraeli csapatszétválasztás elhúzódása már többször is rácáfolt a kairói reményekre és jóslatokra. A tripoli rádió hétfő este fog­lalkozott első ízben a kairói ka­tonai akadémia ellen, április 18-án megkísérelt támadással és kommentárjában „rágalomnak” minősítette és kategorikusan visz­­szautasította azokat az egyiptomi vádakat, amelyek Líbiát „az ösz­­szeesküvésre való felbújtással" vádolják. A rádió a továbbiakban azzal érvelt, hogy a Líbia elleni vádaskodás célja a szíriai fronton uralkodó helyzet elkendőzése. A Líbiát sértő kampány élén — hangoztatta a tripoli rádió — az amerikai imperializmus ügynöke, egy börtönből nemrég szabadult egyiptomi újságíró áll. (A szóban forgó újságíró nevét a tripoli rá­dió ugyan nem említette, de a tripoli kommentárt ismertető AFP hírügynökség megállapítja: az utalásból nyilvánvaló, hogy az Al Ahram élére nemrég kineve­zett Ali Amin testvére ellen irá­nyul a támadás.) NÉPSZABADSÁG 1974. május 1., szerda Május 5-én tanácsi választások a VDIC-kart (Hanoi tudósítónktól.) Kedden Nguyen Bac, a hanoi kulturális információs központ igazgatója sajtókonferencián kö­zölte a külföldi lapok tudósítói­val, hogy a VDK-ban május 5-én választják meg az új tartományi és községi tanácsokat. Az információ szerint minden választókerületben több jelöltet állítanak. Hanoiban a politikai pártok, intézmények, üzemek, szö­vetkezetek 213 jelöltje indul (43 százalékuk nő), közülük választja meg a több mint 700 ezer szavazó a fővárosi népi tanács 140 tagját. K. Gy. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK­ ­­nélk­inti sor­on Szarka Károly nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője New Yorkban aláírta az apartheid­­bűncselekmények üldözése és megbüntetéséről szóló, nemzet­közi egyezményt. Az ENSZ köz­gyűlése 1973 novemberében fo­­gadta el az egyezmény tervezetét, s­ ezzel a nemzetközi jog szerves részévé tették azt az okmányt, amely az apartheid-cselekménye­ket nemzetközi bűncselekmények­nek minősíti. (MTI) Kozmosz—650 jelzéssel a Szov­jetunióban hétfőn mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára. (MTI) Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Köztársaság elnöke egészségi állapota válto­zatlanul nagyon súlyos — jelen­tette kedd este a prágai állami szanatórium. (MTI) Jugoszláviában nagy felháboro­dást és tiltakozást váltott f­i a Triesztben történt újabb jugo­­szlávellenes provokáció. (Mint je­lentettük, pokolgép robbant egy szlovén nemzetiségi iskolában.) A fasiszta bombamerényletet az olasz külügyminisztérium nyilat­kozata is a leghatározottabban el­ítélte. (MTI) Cunhal, a Portugál KP főtitkára Lisszabonban A katonai junta folytatja a fasiszta rendszer tisztségviselőinek eltávolítását Portugália katonai vezetői hét­főn hozzájárultak, hogy hazatér­hessen száműzetéséből dr. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A fasiszta rezsim még az ötvenes években bebörtö­nözte a kommunista politikust, akinek 1961-ben sikerült meg­szöknie börtönéből és emigrálnia. A DPA értesülése szerint Cunhal kedden repülőgépen érkezett meg Lisszabonba. A Portugál Szocialista Párt nyi­latkozatban fejtette ki program­ját. A párt követeli, hogy bocsás­sák szabadon a gyarmatokon síny­lődő politikai foglyokat. A párt harcba szólít a monopóliumok uralma ellen, teljes szabadságot követel a szakszervezeteknek és diákszervezetekn­ek. A katonai junta folytatta a fa­siszta rezsim tisztségviselőinek el­távolítását. Leváltották Portugál Guinea főkormányzóját és funk­cióit átmenetileg egy katonai triumvirátusra bízták. Egyben feloszlatták a helyi nemzetgyű­lést, betiltották a pártokat és a tüntetéseket. Az egyetemi rend­szer megreformálásának első lé­péseként elmozdították az egyete­mek rektorait és helyettes rekto­rait. Francois da Costa Gomes tá­bornokot, a junta tagját ismét ki­nevezték a portugál fegyveres erők vezérkari főnökévé, arra a posztra, amelytől Caetano fosztot­ta meg alig hat hete.­­ A junta a legrövidebb időn belül kinevezi az új polgári kor­mányt, a gyarmati területek jövő­jéről pedig az egész nép fog dön­teni — mondotta kedden Joao Mariz Fernandes őrnagy, a junta újonnan kinevezett szóvivője első sa­j­tóértekezletén. Sajtóértekezletet tartott a bal­oldali és centrum jellegű pártok­ból alakult Portugál Demokra­tikus Mozgalom is. Képviselői el­mondották, hogy nem értenek egyet Spinola tábornokkal a gyar­matok kérdésében. A demokra­tikus mozgalomnak három célki­tűzése van: véget kell vetni a há­borúnak, tárgyalásokat kell kez­deni a felszabadító erőkkel, és meg kell adni az afrikai népek­nek az önrendelkezési jogot. A szovjet sajtó élénken kom­mentálja a Caetano-kormány megdöntése után Portugáliában kialakult helyzetet. A moszkvai hírmagyarázatok az események eddigi menetéből azt a következ­tetést vonják le, hogy Portugáliá­ban olyan pozitív folyamatok in­dultak el, amelyek jelentősége messze túlterjed ennek az or­szágnak a határain. (MTI) | WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL | Nixon átadja a képviselőházi bizottságnak a Watergat£-dokumentumok jegyzőkönyvét Nixon elnök hétfő esti tv- és rádióbeszédeiben kompromisszu­mos ajánlatot tett a fehér házi dokumentumokat kérő képviselő­házi jogi bizottságnak. Ajánlatá­nak lényege: átadja a bizottság­nak a keddi határidővel kért 42 fehér házi beszélgetés leírt és szer­kesztett 1200 oldalnyi szövegét, amelynek hitelességét a hang­­felvételek a Fehér Házban törté­nő meghallgatásával a bizottság két vezetője — egyik demokrata, a másik köztársasági párti — el­lenőrizheti. A leírt szöveget egy­idejűleg nyilvánosságra is hoz­zák. Közölte, a beszélgetések bi­zalmas és magánjellegű volta miat nem engedi meg, hogy a bizottság többi tagja vagy a ne­kik segítő stáb tagjai is meghall­gassák a hangfelvételeket. A magnószalagok tehát a Fehér Házban maradnak. Nixon hangsúlyozta, hogy a le­írt szöveg — amely egyébként gondosan csomagolva ott halmo­zódott a beszédét mondó elnök mellett — szerinte felfed min­dent az ő szerepéről a Watergate­­ü­gyben, és most mindenki meg­tudhatja belőlük, az elnöknek semmi rejtegetnivalója nincs. Az elnök beszédében röviden elmondta — az általa már több­ször ismertetett változatban — a Watergate-ügy egész történetét. Az elnök részletesen foglalkozott volt tanácsadójának, John Dean­­nek az őrá vonatkozó terhelő vallomásával. Hangsúlyozta: nem igaz Dean eskü alatt tett vallo­mása, amelyben azt állította, hogy már 1972. szeptember 15-én be­szélt az elnöknek a Watergate­­ügy eltussolására tett­­kísérletek­ről. Nixon közölte: Ezek a doku­mentumok bizonyítják, hogy csak 1973. március 21-én, vagyis hat hónappal később beszéltünk elő­ször az ügyről. Befejezésül felhívta az ország figyelmét a nagy belpolitikai teendőkre, az infláció ellenőrzé­sére, az energiaforrások fejleszté­sére, a gazdas­ág erősítésére. Hoz­zátette, hogy „minden, a Water­­gate-üggyel eltöltött további nap elvesztegetett idő és nem fordít­ható a nagy célokra”. Megismé­telte: határozott szándéka leg­jobb tudása szerint tovább vinni azt a munkát, amire megválasz­tották. Nixon beszéde után fellángolt a vita a kongresszusban az aján­lott kompromisszumról. Az elnök vád alá helyezésének lehetőségeit vizsgáló képviselőházi jogi bizott­ság több demokrata párti tagja közölte, az elnök nem tett eleget a bizottság kérésének, ■ ajánlata elégtelen, a felajánlott kompro­misszum elfogadhatatlan, így to­­vábra is követelnek minden, a vád alá helyezéshez szükséges, a bíróság által „beidézett” hang­­felvételt és dokumentumot. A jo­gi bizottság eddig nyilatkozó köz­társasági párti tagjai viszont ál­talában kielégítőnek tartják Ni­xon ajánlatát, legfeljebb olyan engedményeket követelnek meg, hogy a bizottság minden tagja meghallgathassa a hangfelvétele­ket. Kovács István ­ BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL | Elmeredt a Nier- Gaus találkozó Az előzetes megállapodás alap­ján Kurt Niernek, az NDK külügyminiszter-helyettesének­ és Günter Gausnak­, a bonni kancel­lári hivatal államtitkárának ked­den az NDK fővárosában kellett volna találkoznia egymással. A bonni fél azonban a találkozó előtt nem egészen 24 órával kö­zölte: nincs abban a helyzetben, hogy ebben az időpontban tár­gyaljon, lemondta a találkozót így nem került sor arra a talál­kozóra, amelynek napirendjén a két német állam Bonnban, ille­tőleg Berlinben megnyitandó ál­landó képviseletei vezetőinek má­jus 20-a és 24-e közötti időre ter­vezett akkreditációja utolsó rész­leteinek tisztázása szerepelt volna. Az NDK külügyminisztériumá­nak szóvivője a történtekkel kap­csolatban rámutatott: az NDK kormánya mindent megtett, hogy a munkájukat május 2-án meg­kezdő állandó képviseletek veze­tői megbízóleveleiket a­­ közös megegyezés szerinti időpontban átadhassák — ha az NSZK kor­mánya részéről az erre vonat­kozó megállapodást kérdésessé teszik, csak maguknak tulajdonít­hatják a kapcsolatok normalizá­lásának elhúzódásából származó következményeket — hangoztatta a szóvivő. Pintér István

Next