Népszabadság, 1975. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
1975. január 1., szerda KUBA NEMZETI ÜNNEPE 3ieBilsgert vezetést üdviZasló távirata DR. FIDEL CASTRO RXIZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének Havanna Kedves Elvtársak! A forradalom győzelmének 16. évfordulója, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magunk és népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket, szívélyes jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának és népének. A forradalom győzelme, óta eltelt 16 év alatt a testvéri kubai nép, kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. A szocialista állam fejlesztésére, a központi tervezés javítására irányuló nagy jelentőségű munka és más intézkedések nyomán, meggyorsult a szocializmus építésének üteme Kubában. A kubai nép sikerei lelkesítő példaként szolgálnak a nemzeti felszabadulásukért és a társadalmi haladásért harcoló népek, különösen a latin-amerikai országok népei számára és méltán vívják ki a világ összes haladó erőinek elismerését, nagyrabecsülését. Népünket jóleső érzéssel töltik el azok az eredmények, amelyeket a testvéri kubai nép, a kongresszusára készülő Kubai Kommunista Párt vezetésével, a szocialista építőmunkában és a nemzetközi életben elért, örömünkre szolgál, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága a proletár internacionalizmus alapján mind szorosabbá válik. Gyümölcsöző együttműködésünk hasznosan szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését és egységét az imperializmus ellen, a szocializmusért folytatott harc előrehaladását. A forradalom győzelmének 16. évfordulóján további sikereket kívánunk Önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének a szocialista társadalom építésében, nemzetközi tekintélyének növelésében. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, a Nőtanács és a Béketanács ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét.* * * Tizenhat esztendővel ezelőtt vonultak be a kubai fővárosba a forradalom katonái, akik vereséget mértek a népelnyomó diktatúrára. Ez a nap azóta a szigetország nemzeti ünnepe. A dátum azonban nemcsak Kuba nagy sorsfordulója lett, hanem annak bizonyítékául is szolgált, hogy a havannai bevonulással csatát nyert a latin-amerikai függetlenség ügye is. A győztes kubai forradalomra ezernyi teendő várt: az, hogy véget vessenek a kizsákmányolók és az idegen monopóliumok uralmának; az elmaradott, gyarmati rendszerű monokulturális gazdaságot átalakítsák; írni-olvasni tanítsák meg a lakosságot; felszámolják a pusztító népbetegségeket. Közben Washington latinamerikai politikájának fő célja volt, hogy politikailag és gazdaságilag elszigetelje Kubát a déli féltekén levő szomszédaitól. Az 1960-as év elején az amerikai kormány nyomására kizárták Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből. A forradalmat azonban sem megfojtani, sem feltartóztatni nem tudták: a kubai népi rendszer a fenyegetés elhárítására természetes szövetségeseket, az építőmunkában pedig önzetlen segítőtársakat talált a szocialista országok nagy családjában. Az építőmunkában elért nagyszerű sikerek és eredmények, amelyeknek fontos tényezője volt Kuba együttműködése a KGST- országokkal, igen nagy hatással voltak a 300 milliós földrészre. Napjainkban annak lehetünk tanúi, hogy az egész Amerika-közi rendszer, amely sokáig Washington engedelmes eszköze volt, hogyan került válságba és milyen véget ér a Kuba elleni blokádpolitika. Novemberben az ecuadori fővárosban az AÁSZ tanácskozásán tizenkét külügyminiszter szavazott a Kuba elleni blokád feloldása mellett. Ellene csupán a chilei fasiszta rendszer, az uruguayi és a paraguayi hírhedt elnyomó rezsim külügyminisztere szavazott. Nyolc ország máris hivatalos kapcsolatokat tart a kubai kormánnyal. Venezuela éppen most, a nemzeti ünnep előestéjén újította meg diplomáciai viszonyát Kubával. Alig egy hónappal ezelőtt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára így összegezhette a történelem tanulságait: „Kuba eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem jelent problémát számára az imperialista blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blokád kátyújába jutottak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehetőleg presztízsveszteség nélkül hagyják el a süllyedő hajót... A blokád hivatalosan továbbra is érvényben van, de ennek számunkra már nincs jelentősége. Legfeljebb szemlélői leszünk kimúlásának.” A kubai nép győzelmének ünnepén teljes szívből kívánunk a szigetország népének eredményes munkát a szocializmus építésében otthon, s újabb nemzetközi sikereket a külpolitikában. Callaghan Zambiában James Callaghan, brit külügyminiszter kedden Zambia fővárosába Lusakába érkezett. Lusakai látogatásra 10 napos afrikai körútja keretében kerül sor. Útján hat országot keres fel. Callaghan megérkezése után a repülőtéren kijelentette, hogy Kenneth Kaunda köztársasági elnökkel és Vernon Mwaanga külügyminiszterrel az Afrika déli részén kialakult „új helyzetről”, a velük kapcsolatos zambiai, tanzániai és botswanai javaslatokról kíván tárgyalni. Kifejezte reményét, hogy Lusakában módja lesz találkozni Rhodesia afrikai lakosságának képviselőivel. Abel Muzorawa püspök, a Rhodesiai Afrikai Nemzeti Tanács elnöke már kedd reggel megérkezett Lusakába. (Reuter) NÉPSZABADSÁG Ssún£sztés hűmben Pártunk XI. kongresszusára készülve belpolitikai életünk jelentős eseményéhez érkeztünk. Január másodikén megkezdődnek azok az alapszervezeti taggyűlések, amelyeken a párttagság megtárgyalja a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét és megválasztja pártszervezetének vezetőségét. Fontos feladatunk, hogy összegezzük a december közepére befejeződött beszámoló taggyűlések néhány tanulságát. Nagy aktivitás A párt központi szervei a két kongresszus közötti időben rendszeresen tanulmányozták az alapszervezetek és az irányító pártszervek (üzemi, községi, városi, járási pártbizottságok) munkáját és több fontos határozatot hoztak tevékenységük további javítására. A beszámoló taggyűlések most egyértelműen bizonyítják, hogy a párt központi szerveinek határozatai nyomán sokat fejlődött az alapszervezetek munkája. Tervszerűbben dolgoznak, javult a párttagság politikai felkészültsége, aktivitása, nőtt a taggyűlések szerepe az alapszervezetek életében. A X. pártkongresszus és a központi vezető szervek döntései minden tekintetben helyesnek bizonyultak. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a beszámoló taggyűléseken a párttagság 85—90 százaléka megjelent. Ha tekintetbe vesszük az igazolt távolmaradásokat, mint például betegség, szolgálat stb., akkor úgy is fogalmazhatnánk, a beszámoló taggyűléseken ott volt szinte valamennyi párttag. Még figyelemre méltóbb a részvevők vitakedve. Egy-egy taggyűlésen általában felszólalt a megjelent párttagok 30 százaléka, összességében mintegy 180—200 ezer kommunista mondott véleményt fontos társadalmi, politikai kérdésekben, közügyekben. Olyan hatalmas erő ez, amelyre a párt a továbbiakban is bátran támaszkodhat. A beszámoló taggyűlések ismételten és meggyőzően bebizonyították, hogy a párttagok egyetértenek, helyeslik és támogatják a párt politikáját. Nagyra értékelik, hogy a Központi Bizottság politikai szervező munkával biztosította a X. kongresszus határozatainak helyes, torzulásmentes végrehajtását, a kongresszus fő politikai vonalainak érvényesítését. A szocialista építés fejlődését nagyban segítette, hogy a Központi Bizottság folyamatosan elemezte a társadalom főbb jelenségeit, válaszolt az előrehaladásunk során felmerült új kérdésekre. A taggyűlések vitái alátámasztották azt, amit a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei úgy fogalmaznak meg, hogy „a párt politikája kiállta a gyakorlat próbáját, cselekvő támogatásra talált a munkásosztályban, a termelőszövetkezeti parasztságban, az értelmiségben, az egész népben”. A párt szerepéről A beszámoló taggyűlések másik fontos jellemzője, hogy a korábbi évekkel szemben sokkal többet és behatóbban foglalkoztak a párt vezető szerepének érvényesülésével, a párt belső kérdéseivel. A felelősségteljes, alkotó eszmecserék tükrözték, hogy a kommunisták elkötelezett emberek, akik szolgálatot teljesítenek a társadalmi haladásért. Az alapszervezetek üdvözölték és támogatják a Központi Bizottságnak azt a döntését, amely szerint a párttagokkal és a pártba felvételre jelentkezőkkel szemben még nagyobb követelményeket kell támasztani az elvi, politikai felkészültség, a magatartás, a társadalom érdekében végzett munka terén. Társadalmunk politikai egysége, a szocializmus építésében elért eredményeink, a párt helyes politikája vonza a társadalom osztályainak, rétegeinek tagjait. Sokan felvételüket is kérik a pártba. A jövőben még inkább csak a legjobbakat, csak a legalkalmasabbakat lehet ilyen szempontból figyelembe venni. A párttagság megfelelő eszmei-politikai felkészültsége az egyik legjobb biztosíték a párt tekintélyének további növelésére, a tömegek közötti befolyásának szélesítésére. A párttagokkal szembeni követelmények között, a jövőben fokozottabb szerepet kap az elméletipolitikai, illetve az általános műveltség állandó fejlesztése, örvendetes, hogy a vezetőségi beszámolók nagy figyelmet fordítottak a párttagság eszmei-politikai felkészülésének növelésére, a KISZ munkájára, az ifjúság nevelésére. Szinte mindenütt szóltak a pártoktatásról, annak hatékonyságáról. Ugyanakkor mind több helyen hangoztatták, hogy ez nem korlátozódhat csupán a propagandára. A nevelés, a szavak és tettek egysége, az egyes szervezetekben még felbukkanó kispolgári nézetek elleni harc, mint konkrét feladat vetődött fel. Ebből is következik, hogy az ideológiai munka javításában, a szocialista közgondolkodás, a tudatosság színvonalának emelésénél támaszkodnunk kell a kedvezően alakuló légkörre, a párttagság megnövekedett aktivitására, érdeklődésére. Hatékonyabb awildliner/is A legutóbbi években lényegesen javult, módszereiben gazdagodott a párt irányító tevékenysége. A most befejeződött taggyűléseken elsősorban arról folyt hasznos eszmecsere, hogy miként lehetne tovább erősíteni, sokoldalúbbá, következetesebbé tenni a pártszervek irányító munkáját. A taggyűlések tanulsága alapján tovább kell munkálkodnunk azon, hogy a párt vezető szerepe az irányítás minden szintjén és minden területén következetesen érvényesüljön. A párt vezető szerepe nyilvánvalóan nem korlátozódhat pusztán ideológiai útmutatásokra, eszmei-politikai felvilágosításra. Vezető szerepének kifejezésre kell jutnia abban is, hogy a párt szervei napirenden tartják a legfontosabb politikai, gazdasági és más kérdéseket, és a valóságos problémák megoldásán dolgoznak. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a párt központi szerveinek határozatai, állásfoglalásai önmagukban nem oldják meg a feladatokat, ehhez az alapszervezetek, helyi pártszervek jó munkájára, kezdeményezőkészségére, öntevékenységére van szükség. Különösen sok feladatunk van még a határozatoknak a helyi viszonyokra való alkalmazásában. A pártmunka javulásának, a vezető szerep növekedésének szembetűnő vonása, hogy mindinkább érvényesül a pártellenőrzés. A X. pártkongresszus megerősítette a pártszervezetek, az alapszervezetek ellenőrzési jogát. Az elmúlt évek a gyakorlatban is igazolták, hogy ez a tevékenység a pártvezetés nélkülözhetetlen formája. Segít időben feltárni a nehézségeket, ellentmondásokat, tevékenyen hozzájárul a legkedvezőbb megoldási módok kidolgozásához. A pártellenőrzés mindenekelőtt politikai jellegű tevékenység, célja a politika realizálásának vizsgálata. A pártszerű ellenőrzés cselekvésre ösztönöz és demokratikus módon a tömegek megkérdezésével, az egyének, csoportok, rétegek, osztályok véleményének, hangulatának megismerésével alkot véleményt. A beszámoló taggyűléseken megkülönböztetett figyelmet fordítottak erre a lényeges kérdésre. A pártszervek további fontos kötelessége ennek a kialakult helyes gyakorlatnak módszeres tanulmányozása, támogatása, segítése. Az ellenőrzés megjavításának fontos feltétele, hogy fellépjünk néhány ezzel összefüggő hibás nézet és gyakorlat ellen. Még mindig találkozni olyan felfogással, amely az ellenőrzést hibakeresésnek, vagy valamiféle bűnüldözésnek tartja. Mások az ellenőrzést amolyan szükséges rossznak, illetéktelen beavatkozásnak, zaklatásnak tartják. Talán a leggyakoribb, hogy a fejlődés ellenére sok még a sablonos, formális ellenőrzés, amely legfeljebb csak a felszíni jelenségeket tárja fel, és nem törekszik az okozatok, az összefüggések elemzésére, a hiba forrásainak a megszüntetésére. A négy esztendő munkájának elemzésében, vizsgálatában jelentős helyet kapott a párt gazdaságszervező munkája is. Nagy utat tettünk meg e téren is: a pártszervek hozzáértéssel, következetesen foglalkoznak e fontos feladattal. A felszólalók szinte kivétel nélkül hangsúlyozták a népgazdasági érdek elsődlegességét, a meglevő tartalékok jobb kihasználását, az üzemi demokrácia fejlesztését, a fegyelmezett, hatékony munkát. Örvendetes az is, hogy a beszámolók és a viták egyaránt a politikai összefüggések, a politikai tennivalók és a viták szemszögéből minősítették a végzett munkát, valamint az elvégzendő tennivalókat. Amikor nyomatékkal hangsúlyozták, hogy a pártszervezetek politikai feladatokat jelöljenek ki és politikai eszközökkel biztosítsák a végrehajtást, ugyanakkor szóltak arról is, hogy esetenként, ha a helyzet úgy kívánja, utasíthatják a gazdasági vezetőt a szükséges intézkedések megtételére. A termelésben, az irányításban dolgozó kommunistáktól elvárják, hogy példásan dolgozzanak, beosztásukkal járó felelősséggel intézkedjenek. Jóval kisebb arányban, de még ma is hangzottak el sürgető észrevételek a gazdasági középvezetők politikai képzésének szükségességéről. Több helyen hangoztatták ezt, mert a gazdasági és politikai munka szervesen kapcsolódik egymáshoz, és a pártszervezetek a művezetőktől, üzemvezetőktől politikai segítséget is várnak. Észrevételek, javaslatok A beszámoló taggyűlések befejeződtek, de a munka tovább folyik. Tanulmányozni kell a felszólalásokat, az elhangzott észrevételeket, javaslatokat, hogy a párttagság ezúttal is érezze: számítanak véleményére. Nagyon fontos útravaló ez az újonnan megválasztott vezetőségeknek. A januári taggyűléseken, majd az azt követő pártértekezleteken sor kerül a kongresszusi irányelvek vitájára. A Központi Bizottságnak ez az okmánya minden pártszerv, pártszervezet és kommunista számára cselekvési program. A soron következő taggyűlésektől, a területi pártértekezletek munkájától azt várjuk, hogy támaszkodva a Központi Bizottság dokumentumaira, hozzák felszínre mindazt a jót, ami az előrehaladást segíti, de jelezzék munkánk gyengeségeit is. Az őszinte szembenézés a valósággal, a reális kép kialakítása helyzetünkről további sikeres munkánk elengedhetetlen feltétele. Jakab Sándor az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője 3