Népszabadság, 1977. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

o Hailé Mariam alezredes vezetésével etiópiai állami küldöttség utazik a Szovjetunióba Az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke a hazája elleni szudáni és egyiptomi akciókról Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy a felek között lét­rejött megállapodás értelmében május elején etiópiai állami kül­döttség érkezik a Szovjetunióba hivatalos látogatásra; a delegá­ciót Mengisztu Hailé Mariam al­ezredes, az etiópiai ideiglenes ka­tonai kormányzó tanács elnöke vezeti. A TASZSZ hírügynökség is­merteti az etióp államférfi érté­kelését hazája és Afrika helyzeté­ről.­­ Miután a nemzetközi impe­rializmus megsemmisítő veresé­get szenvedett Délkelet-Ázsiában, jelenleg Afrikára összpontosítja figyelmét és elkeseredett erőfeszí­tésekkel igyekszik megakadá­lyozni a haladó erők forradalmi fejlődését és megerősödését a kon­tinensen — jelentette ki Mengisz­tu Hailé Mariam. — Az imperialista körök most Angola és Etiópia forradalmi kor­mányának lejáratására töreked­nek, rágalomhadjáratot és felfor­ható tevékenységet folytatnak el­lenük, felhasználva erre a célra a belső és a külső reakciót is. Hailé Mariam rámutatott, hogy Egyiptomnak a Vörös-tengeren a közelmúltban megtartott haditen­gerészeti hadgyakorlatai és a szu­dáni fegyveres erők összpontosítá­sa része az Etiópia egysége és for­radalma ellen irányuló támadás tervének. Az etiópiai tájékoztatási mi­nisztérium szóvivője egyébként néhány napja az egyiptomi és a szudáni vezérkari főnök kairói ta­lálkozójáról úgy nyilatkozott, hogy az a szudáni rezsim nyílt katonai intervenciójának fokozását cé­lozza.* A Pentagon bejelentette, hogy hat C—130 típusú szállító repülő­gépet ad el Szudánnak. A két or­szág kormánya között ez az első megállapodás fegyverszállítások­ra: értéke 74,4 millió dollár. (TASZSZ) Rendőri készültség várja Spanyolországban a betiltott május 1-i tüntetések részvevőit A spanyol főváros házfalain több mint harmincezer plakát hív­ja a dolgozókat a május elseji ünnepségekre és felvonulásokra, amelyeket, mint már jelentettük, a hatóságok betiltottak. Madrid tartományi kormányzója szom­batra megbeszélésre hívta össze az újonnan engedélyezett három nagy szakszervezeti szövetség ve­zetőit, hogy a vasárnapra terve­zett tüntetésekről tárgyaljon ve­lük. Az utcákon egyébként meg­erősítették a rendőri erőket, és a kormány figyelmeztetést tett köz­zé, amely szerint letör a „közren­det veszélyeztető minden akciót”. Más politikai erőket követően a Spanyol Szocialista Munkáspárt is közleményben tiltakozott amiatt, hogy a hatóságok nem adtak en­gedélyt a május elsejei felvonulá­sokra és gyűlésekre. * A Spanyol EP főtitkára és hét másik vezetője ellen elejtették a több hónapja „illegális szervezke­dés” címén emelt vádat; a bíró­ság visszaszolgáltatta az óvadékot is, amelynek fejében január ele­jén szabadlábra helyezték őket. Suarez spanyol kormányfő hat­napos mexikói és egyesült álla­mokbeli útjáról hazaérkezett Madridba. Washingtonban Carter elnökkel tárgyalt, s erről a Fehér Ház közleménye megállapítja, hogy különös hangsúllyal foglal­koztak „azokkal a biztonságot érintő kapcsolatokkal, amelyek az amerikai—spanyol barátsági és együttműködési szerződés kereté­ben valósulnak meg”. (MTI) Holnap: választások Indonéziában (Kiküldött munkatársunk jelenti Djakartából.) Indonéziában, Délkelet-Ázsia legnépesebb államában holnap tartják a függetlenség kikiáltása óta a harmadik országos választá­sokat. Huszonnégy órával azelőtt, hogy a választási helyiségek ki­nyitnak a 70 millió, szavazásra jogosult állampolgár előtt. Dja­­karta, a főváros nyugodt képet mutat, és a jelentések szerint ha­sonló a helyzet vidéken is. A vá­lasztást megelőző héten ugyanis a politikai szervezetek a törvényes előírások szerint már nem ren­dezhettek tömegmegmozdulásokat. Három párt, illetve szervezet jelöltjeire szavazhatnak az indo­nézek: 1. a GoTkarra, a kormány támogatta, úgynevezett „funkcio­nális csoportra”; 2. a Fejlesztési Egység Pártja nevű, több moha­medán frakciót tömörítő szerve­zetre; 3. végül a legkisebb hatá­­s­körű, 1973-ban alakult Demok­rata Pártra (PDS). A legutóbbi, 1971-es választá­sokhoz képest, a legfigyelemre­méltóbb új fejleményt a moha­medán erők pártba szerveződése jelenti. Fejlesztési Egység Pártjuk azonban — nevével ellentétben — nem kínál haladó programot sem politikailag, sem gazdaságilag. Drámai fejleményekre és változá­sokra nem lehet számítani. A két új párt nem ajánl reális alternatí­vát a kormány által támogatott Golkarral szemben, noha az utóbbi hetekben a mohamedán szervezetek rendkívül heves és vi­szonylag széles tömegeket meg­mozgató kampányt folytattak. Győri Sándor Alkotmányjogi erőpróba Indiában a helyi törvényhozások feloszlatásának ügyében Az indiai kormány szombatra virradóra felkérte Dzsatti ügyve­zető államelnököt, hogy kilenc északi szövetségi államban osz­lassa fel a kongresszus párti több­ségű törvényhozást, és júniusra írja ki a helyi választásokat. (A legfelsőbb bíróság nem adott helyt az érdekeltek alkotmányossági óvásának.) Az államfő csak a kor­mány rendkívüli ülése után egye­zett bele, hogy Deszai miniszter­elnök bejelentse a döntést, mely­nek alapján e kilenc államot a választásokig Delhiből fogják irá­nyítani. A szövetségi államok parla­mentjeinek ellenőrzése azért fon­tos a kormány számára, mert a helyi törvényhozások képviselői­ből kerül ki az elnökválasztó tes­tület tagjainak többsége, s ebben, az ellenzékbe szorult Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt jelenleg 70 százalékos arányban van képvi­selve. Az ország új elnökét augusz­tus 11-én választják meg. * Május 11-re a fővárosi bíróság elé idézték Szandzsaj Gandhit, a volt miniszterelnök fiát, egy, a rendkívüli állapot idején letartóz­tatott politikus feljelentésére, aki azt állítja, hogy bebörtönzéséért Szandzsaj Gandhi a felelős. (MTI) NEPSZABADSAG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — né­hány Sorban Kamal Dzsumblatt fiát, Validot választotta a meggyilkolt politi­kus utódjául pártelnökké a Liba­noni Haladó Szocialista Párt ve­zetősége. (MTI) Kivizsgáltatja a CIA szerepét egy amerikai szenátusi bizottság abban, hogy — mint most kitudó­dott — kilenc évvel ezelőtt egy titokzatos hajón 200 tonna urán­ércet Izraelbe szállítottak. (MTI) Bagdadba érkezett Andrés Pé­­rez venezuelai elnök, aki előzőleg Teheránban tett hivatalos látoga­tást. (MTI) Újabb amerikai hadiszállít­mányt küldtek Zaire-ba, a repü­lőgépen útnak indított 43 tonná­nyi hadfelszerelés ezen a héten a harmadik szállítmány az Egyesült Államokból. (MTI) Szaúd-Arábiában tárgyalt Khad­­dam szíriai külügyminiszter, aki előzőleg Egyiptomban folytatott eszmecserét. (MTI) Még életben van — a családjá­hoz eljuttatott üzenete szerint — az elrabolt Borgonovo salvadori külügyminiszter. Molina államfő elutasította az emberrablók köve­telését, hogy engedjen szabadon 37 politikai foglyot. (MTI) Konzultációk az olasz kormányprogramról A közös olasz kormányprogram kidolgozásáról a többi párttal né­hány kérdésben megkezdett kon­zultációk keretében Zaccagnini, a kereszténydemokrata párt főtit­kára megbeszélést folytatott Ber­­linguerrel, az OKP főtitkárával is. Az eszmecsere részleteiről nem érkezett jelentés. (MTI) Titkos nyugati gazdasági találkozó Versailles-ban (Párizsi tudósítónktól.) Versailles-ban eddig titokban tartott nyugati gazdasági-pénz­ügyi találkozó zajlott le a tő­kés pénzügyi válság problémái­nak megvitatására. A kiszivárgott hírt a párizsi hatóságok nem erő­sítették meg, de nem is cáfolták, s végül Barre miniszterelnök a tu­dósítók kérdéseire válaszolva el­ismerte, hogy egy hete Oslóban ilyen megbeszélést tartottak, de hangsúlyozta, hogy annak „nem adtak hivatalos jelleget”. Barre Versailles-ban Blumenthal ame­rikai, Healey brit és Apel nyu­gatnémet pénzügyminisztert, va­lamint a japán pénzügyminiszter meg nem nevezett személyes kép­viselőjét fogadta. „Mivel nem hi­vatalos tárgyalás volt — mondot­ta a miniszterelnök —­, nem fog­lalhatok állást a megbeszélések­ről.”/ Összecsapások Pakisztánban Súlyos zavargások robbantak ki szombaton a pakisztáni Rawal­­pindiben, miután az ellenzéki pártok tüntetési felhívást bocsá­tottak ki, amellyel Bhutto mi­niszterelnököt próbálják lemon­dásra kényszeríteni. A rendőrök könnygázgránátokkal tartóztatták fel a Bhutto rezidenciája felé tar­tó tüntetőket, több helyütt össze­csapásokra került sor. A nemzeti szövetség (kilenc pártot tömörítő ellenzéki csoportosulás) ügyveze­tő elnökét, Pir Pagarót, aki továb­bi akciókra szólított fel, házi őri­zetbe vették, a szövetség ügyveze­tő alelnökét, Mohamed Asraf kánt pedig, aki a tüntetők között volt, letartóztatták. (MTI) 1977. május 1., vasárnap A nyugat-berlini őrségváltás n­em bizonyos, hogy Dietrich Stobbe, Nyugat-Berlin új, hétfőn hivatalba lépő kormányzó polgármestere képes az elődje bu­kásából származó valamennyi kö­vetkeztetés levonására. Az viszont tagadhatatlan, hogy Klaus Schütz kényszerű lemondása a „frontvá­rosi szellem” újabb kudarcát je­lenti. Olyan politikus távozik most a városi kormányzat éléről, aki nem volt hajlandó felismerni, hogy a Nyugat-Berlinért felelő­­seknek valóban a várossal kell törődniük, egyre jobban veszé­lyeztetett munkaalkalmainak biz­tosításával, az egyre romló köz­­biztonsággal, az iskolák mind szo­morúbb állapotával és a lakos­ságot érintő más problémákkal. Schütz nem ezt tette, hanem — ahogy a ZDF, a második nyugat­német tv-műsor kommentátora is megállapította — „világpolitikát” próbált csinálni. Értsd: bár sűrűn hivatkozott a négyoldalú megál­lapodásra, amely megteremtette a város nyugodt, békés fejlődésének feltételeit és véget vetett a Nyu­gat-Berlin körüli nemzetközi vi­szályoknak, mindent megtett, hogy Nyugat-Berlin körül „meg­szűnjék a csend”, s a város „is­mét a nemzetközi érdeklődés kö­zéppontjába kerüljön”. Vagyis fe­szültségek létrehozásán fárado­zott, hogy az „ostromlott vár ka­pitányaként” arasson babérokat és bizonyítsa be rátermettségét. Példaképe, Reuter egykori pol­gármester idején lehetett így a várost vezetni, az európai enyhü­lés és egyre szélesedő együttmű­ködés időszakában azonban nem. Schütz a Bonnban kormányzati felelősséget viselő pártja vezetésé­vel is fokozatosan szembekerült, a nyugat-berlini hangerő nagyon zavarta a bonni füleket. Előbb egy Willy Brandt vezette bizottságot küldtek ki a nyugat-berlini prob­lémák tanulmányozására, vagyis Schütz megfékezésére, majd hatá­rozottan beavatkoztak az esemé­nyek menetébe és keresztülvitték a hatalomhoz görcsösen ragaszko­dó, a mai időkben alk­almatlan politikus eltávolítását a városi kormányzat éléről. Helmut Schmidt szavai, amelyekkel Stob­be „rendkívüli szakismeretét, po­litikai ítélőképességét és széles lá­tókörét” méltatta, egyértelműen úgy hangzanak, mint a távozó előd bírálata. Figyelemre méltó, hogy most, amikor a várost a szabaddemok­ratákkal koalícióban kormányzó szociáldemokratáknak az egyéb­ként nem jelentős, csak a régen lappangó válságot kirobbantó pénzügyi botrány után szembe kel­lett nézniük a valósággal, egyetlen szó sem esett nemzetközi vonatko­zásokról. Meg sem kísérelhették, hogy a nyugat-berlini szomorú ál­lapotokért a város sokat emlege­tett, sajátos helyzetét tegyék fele­lőssé. A szocialista országok, első­sorban az NDK elleni, máskor minden alkalommal szokásos ki­rohanások ezúttal elmaradtak. És ha Stobbe megtartja programját, és olyan új szenátust alakít, amely „az igényeknek és a város érde­keinek megfelelő politika folyta­tására képes”, a jövőben sem sza­bad megismétlődniük. A súlyos problémák megoldásában nagy segítséget jelenthet, ha kihasznál­ják az együttműködésben rejlő és az eddigi szenátus által „világ­­politikai nézőpontból” visszauta­sított lehetőségeket. Nyugat-Berlin, április 30. Pintér István Az EGB támogatja az összeurópai kongresszusok szovjet javaslatát Genfben szombat hajnalban zá­rótanácskozással befejeződött az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának 32. ülésszaka. A részt vevő államok a Szovjetunió ja­vaslatára elhatározták, hogy össz­európai kongresszust rendeznek a környezetvédelemről; időpontjáról az EGB jövő évi ülésszakán dön­tenek. Az EGB feladatává tették azt is, hogy foglalkozzék az ener­gia és a szállítás kérdéseiről tar­tandó, ugyancsak a Szovjetunió által javasolt összeurópai kong­resszus megszervezésének lehető­ségével is. Az ülésszakon elfogadott hatá­rozat általános részében az euró­pai országok kifejezésre juttat­ták: üdvözlik azt a fejlődést, ame­lyet a helsinki záróokmány aján­lásainak teljesítésére gazdasági téren az országok megvalósítot­tak. Felhívták a figyelmet a belg­rádi tanácskozás fontosságára, s felhatalmazták az EGB főtitkárát arra, hogy adjon tájékoztatást Európa gazdasági helyzetéről, ke­reskedelmi-gazdasági együttmű­ködésének fejlődéséről és kérdé­seiről a belgrádi konferenciának. (MTI) McGovern javaslata: enyhítsék a Kuba elleni embargót George McGovern amerikai de­mokrata párti szenátor, aki a közelmúltban látogatást tett Ku­bában, a szenátusban javasolta, hogy részlegesen oldják fel az amerikai—kubai kereskedelmet tiltó, 15 éve érvényes embargót. Javaslata alátámasztásául a sze­nátor elmondta, hogy Carter el­nök maga sem kifogásolja a tila­lom korlátozott csökkentését, s ily módon lehetővé válnék a két ország mezőgazdasági árucseréje, valamint gyógyszerkereskedelme. McGovern javaslata egy nappal azután hangzott el, hogy Havan­nában kubai—amerikai halászati megállapodásokat írtak alá. (MTI) Vance „biztonsági érdekekkel" indokolta a diktatórikus rezsimek támogatását Chile 120 millió dollár segélyt kap Washingtontól Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter szombaton, a georgiai egyetemen mondott beszédében az amerikai külpolitika és az emberi jogok kérdésével foglalkozott. • Vance megfogalmazásai — mint az MTI tudósítója írja — világo­san mutatták: az új amerikai kor­mány tompítja az „emberi jogok védelme” ürügyén a szocialista or­szágok, elsősorban a Szovjetunió ellen indított propaganda-hadjá­ratát. A külügyminiszter arra he­lyezte a hangsúlyt, hogy az em­beri jogok védelme „valamennyi ország feladata, nemcsak kevése­ké” és elismerte: „szerte az Egye­sült Államokban folytatódik még a harc az állampolgári jogokért”. Vance beismerte, hogy a Carter­­kormány a különböző, Washing­tonnal szövetséges diktatúrák vo­natkozásában azért hagyott fel a jogsértések bírálatával, mert „fo­gékonynak kell lennünk saját biz­tonsági érdekeink iránt”. A kül­ügyminisztérium szóvivője egyéb­ként a napokban erősítette meg: több mint 120 millió dollár ko­rábban megszavazott amerikai ka­tonai segély vár még folyósításra Chilének, s nincs terv arra, hogy a fasiszta juntának előirányzott tá­mogatás folyósítását megakadá­lyozzák. Vance ugyan hangoztatta, hogy kormányának nem célja beavat­kozni más országok belügyeibe, de hozzátette azt is, hogy az emberi jogok helyzete — szerinte — „nem lehet kizárólag belü­gy”, és az Egyesült Államok a belgrádi ta­nácskozáson is az „emberi kap­csolatok kérdéseit” kívánja szor­galmazni. Az amerikai külügymi­niszter említést sem tett a belgrá­di értekezleten napirendre kerülő többi kérdésről. Az egyesült Államokban tartóz­kodik a chilei hazafiak küldöttsé­ge; Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Ifjúsági Szövetség főtit­kára, Carmen Aguallo, aki a népi egység kormányában kabinetmi­niszteri tisztséget töltött be, és Helena Carrera volt szenátor. Elő­­adókörútjuk nyomán a San Fran­­ciscó-i városi tanács egyhangú döntéssel­ üzenetet intézett Carter elnökhöz, követelve, hogy az Egye­sült Államok szüntesse meg a chi­lei junta közvetlen vagy közvetett támogatását. (MTI)

Next