Népszabadság, 1977. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

o Hailé Mariam alezredes vezetésével etiópiai állami küldöttség utazik a Szovjetunióba Az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke a hazája elleni szudáni és egyiptomi akciókról Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a felek között létrejött megállapodás értelmében május elején etiópiai állami küldöttség érkezik a Szovjetunióba hivatalos látogatásra; a delegációt Mengisztu Hailé Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke vezeti. A TASZSZ hírügynökség ismerteti az etióp államférfi értékelését hazája és Afrika helyzetéről. Miután a nemzetközi imperializmus megsemmisítő vereséget szenvedett Délkelet-Ázsiában, jelenleg Afrikára összpontosítja figyelmét és elkeseredett erőfeszítésekkel igyekszik megakadályozni a haladó erők forradalmi fejlődését és megerősödését a kontinensen — jelentette ki Mengisztu Hailé Mariam. — Az imperialista körök most Angola és Etiópia forradalmi kormányának lejáratására törekednek, rágalomhadjáratot és felforható tevékenységet folytatnak ellenük, felhasználva erre a célra a belső és a külső reakciót is. Hailé Mariam rámutatott, hogy Egyiptomnak a Vörös-tengeren a közelmúltban megtartott haditengerészeti hadgyakorlatai és a szudáni fegyveres erők összpontosítása része az Etiópia egysége és forradalma ellen irányuló támadás tervének. Az etiópiai tájékoztatási minisztérium szóvivője egyébként néhány napja az egyiptomi és a szudáni vezérkari főnök kairói találkozójáról úgy nyilatkozott, hogy az a szudáni rezsim nyílt katonai intervenciójának fokozását célozza.* A Pentagon bejelentette, hogy hat C—130 típusú szállító repülőgépet ad el Szudánnak. A két ország kormánya között ez az első megállapodás fegyverszállításokra: értéke 74,4 millió dollár. (TASZSZ) Rendőri készültség várja Spanyolországban a betiltott május 1-i tüntetések részvevőit A spanyol főváros házfalain több mint harmincezer plakát hívja a dolgozókat a május elseji ünnepségekre és felvonulásokra, amelyeket, mint már jelentettük, a hatóságok betiltottak. Madrid tartományi kormányzója szombatra megbeszélésre hívta össze az újonnan engedélyezett három nagy szakszervezeti szövetség vezetőit, hogy a vasárnapra tervezett tüntetésekről tárgyaljon velük. Az utcákon egyébként megerősítették a rendőri erőket, és a kormány figyelmeztetést tett közzé, amely szerint letör a „közrendet veszélyeztető minden akciót”. Más politikai erőket követően a Spanyol Szocialista Munkáspárt is közleményben tiltakozott amiatt, hogy a hatóságok nem adtak engedélyt a május elsejei felvonulásokra és gyűlésekre. * A Spanyol EP főtitkára és hét másik vezetője ellen elejtették a több hónapja „illegális szervezkedés” címén emelt vádat; a bíróság visszaszolgáltatta az óvadékot is, amelynek fejében január elején szabadlábra helyezték őket. Suarez spanyol kormányfő hatnapos mexikói és egyesült államokbeli útjáról hazaérkezett Madridba. Washingtonban Carter elnökkel tárgyalt, s erről a Fehér Ház közleménye megállapítja, hogy különös hangsúllyal foglalkoztak „azokkal a biztonságot érintő kapcsolatokkal, amelyek az amerikai—spanyol barátsági és együttműködési szerződés keretében valósulnak meg”. (MTI) Holnap: választások Indonéziában (Kiküldött munkatársunk jelenti Djakartából.) Indonéziában, Délkelet-Ázsia legnépesebb államában holnap tartják a függetlenség kikiáltása óta a harmadik országos választásokat. Huszonnégy órával azelőtt, hogy a választási helyiségek kinyitnak a 70 millió, szavazásra jogosult állampolgár előtt. Djakarta, a főváros nyugodt képet mutat, és a jelentések szerint hasonló a helyzet vidéken is. A választást megelőző héten ugyanis a politikai szervezetek a törvényes előírások szerint már nem rendezhettek tömegmegmozdulásokat. Három párt, illetve szervezet jelöltjeire szavazhatnak az indonézek: 1. a GoTkarra, a kormány támogatta, úgynevezett „funkcionális csoportra”; 2. a Fejlesztési Egység Pártja nevű, több mohamedán frakciót tömörítő szervezetre; 3. végül a legkisebb hatáskörű, 1973-ban alakult Demokrata Pártra (PDS). A legutóbbi, 1971-es választásokhoz képest, a legfigyelemreméltóbb új fejleményt a mohamedán erők pártba szerveződése jelenti. Fejlesztési Egység Pártjuk azonban — nevével ellentétben — nem kínál haladó programot sem politikailag, sem gazdaságilag. Drámai fejleményekre és változásokra nem lehet számítani. A két új párt nem ajánl reális alternatívát a kormány által támogatott Golkarral szemben, noha az utóbbi hetekben a mohamedán szervezetek rendkívül heves és viszonylag széles tömegeket megmozgató kampányt folytattak. Győri Sándor Alkotmányjogi erőpróba Indiában a helyi törvényhozások feloszlatásának ügyében Az indiai kormány szombatra virradóra felkérte Dzsatti ügyvezető államelnököt, hogy kilenc északi szövetségi államban oszlassa fel a kongresszus párti többségű törvényhozást, és júniusra írja ki a helyi választásokat. (A legfelsőbb bíróság nem adott helyt az érdekeltek alkotmányossági óvásának.) Az államfő csak a kormány rendkívüli ülése után egyezett bele, hogy Deszai miniszterelnök bejelentse a döntést, melynek alapján e kilenc államot a választásokig Delhiből fogják irányítani. A szövetségi államok parlamentjeinek ellenőrzése azért fontos a kormány számára, mert a helyi törvényhozások képviselőiből kerül ki az elnökválasztó testület tagjainak többsége, s ebben, az ellenzékbe szorult Indiai Nemzeti Kongresszus Párt jelenleg 70 százalékos arányban van képviselve. Az ország új elnökét augusztus 11-én választják meg. * Május 11-re a fővárosi bíróság elé idézték Szandzsaj Gandhit, a volt miniszterelnök fiát, egy, a rendkívüli állapot idején letartóztatott politikus feljelentésére, aki azt állítja, hogy bebörtönzéséért Szandzsaj Gandhi a felelős. (MTI) NEPSZABADSAG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány Sorban Kamal Dzsumblatt fiát, Validot választotta a meggyilkolt politikus utódjául pártelnökké a Libanoni Haladó Szocialista Párt vezetősége. (MTI) Kivizsgáltatja a CIA szerepét egy amerikai szenátusi bizottság abban, hogy — mint most kitudódott — kilenc évvel ezelőtt egy titokzatos hajón 200 tonna uránércet Izraelbe szállítottak. (MTI) Bagdadba érkezett Andrés Pérez venezuelai elnök, aki előzőleg Teheránban tett hivatalos látogatást. (MTI) Újabb amerikai hadiszállítmányt küldtek Zaire-ba, a repülőgépen útnak indított 43 tonnányi hadfelszerelés ezen a héten a harmadik szállítmány az Egyesült Államokból. (MTI) Szaúd-Arábiában tárgyalt Khaddam szíriai külügyminiszter, aki előzőleg Egyiptomban folytatott eszmecserét. (MTI) Még életben van — a családjához eljuttatott üzenete szerint — az elrabolt Borgonovo salvadori külügyminiszter. Molina államfő elutasította az emberrablók követelését, hogy engedjen szabadon 37 politikai foglyot. (MTI) Konzultációk az olasz kormányprogramról A közös olasz kormányprogram kidolgozásáról a többi párttal néhány kérdésben megkezdett konzultációk keretében Zaccagnini, a kereszténydemokrata párt főtitkára megbeszélést folytatott Berlinguerrel, az OKP főtitkárával is. Az eszmecsere részleteiről nem érkezett jelentés. (MTI) Titkos nyugati gazdasági találkozó Versailles-ban (Párizsi tudósítónktól.) Versailles-ban eddig titokban tartott nyugati gazdasági-pénzügyi találkozó zajlott le a tőkés pénzügyi válság problémáinak megvitatására. A kiszivárgott hírt a párizsi hatóságok nem erősítették meg, de nem is cáfolták, s végül Barre miniszterelnök a tudósítók kérdéseire válaszolva elismerte, hogy egy hete Oslóban ilyen megbeszélést tartottak, de hangsúlyozta, hogy annak „nem adtak hivatalos jelleget”. Barre Versailles-ban Blumenthal amerikai, Healey brit és Apel nyugatnémet pénzügyminisztert, valamint a japán pénzügyminiszter meg nem nevezett személyes képviselőjét fogadta. „Mivel nem hivatalos tárgyalás volt — mondotta a miniszterelnök —, nem foglalhatok állást a megbeszélésekről.”/ Összecsapások Pakisztánban Súlyos zavargások robbantak ki szombaton a pakisztáni Rawalpindiben, miután az ellenzéki pártok tüntetési felhívást bocsátottak ki, amellyel Bhutto miniszterelnököt próbálják lemondásra kényszeríteni. A rendőrök könnygázgránátokkal tartóztatták fel a Bhutto rezidenciája felé tartó tüntetőket, több helyütt összecsapásokra került sor. A nemzeti szövetség (kilenc pártot tömörítő ellenzéki csoportosulás) ügyvezető elnökét, Pir Pagarót, aki további akciókra szólított fel, házi őrizetbe vették, a szövetség ügyvezető alelnökét, Mohamed Asraf kánt pedig, aki a tüntetők között volt, letartóztatták. (MTI) 1977. május 1., vasárnap A nyugat-berlini őrségváltás nem bizonyos, hogy Dietrich Stobbe, Nyugat-Berlin új, hétfőn hivatalba lépő kormányzó polgármestere képes az elődje bukásából származó valamennyi következtetés levonására. Az viszont tagadhatatlan, hogy Klaus Schütz kényszerű lemondása a „frontvárosi szellem” újabb kudarcát jelenti. Olyan politikus távozik most a városi kormányzat éléről, aki nem volt hajlandó felismerni, hogy a Nyugat-Berlinért felelőseknek valóban a várossal kell törődniük, egyre jobban veszélyeztetett munkaalkalmainak biztosításával, az egyre romló közbiztonsággal, az iskolák mind szomorúbb állapotával és a lakosságot érintő más problémákkal. Schütz nem ezt tette, hanem — ahogy a ZDF, a második nyugatnémet tv-műsor kommentátora is megállapította — „világpolitikát” próbált csinálni. Értsd: bár sűrűn hivatkozott a négyoldalú megállapodásra, amely megteremtette a város nyugodt, békés fejlődésének feltételeit és véget vetett a Nyugat-Berlin körüli nemzetközi viszályoknak, mindent megtett, hogy Nyugat-Berlin körül „megszűnjék a csend”, s a város „ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerüljön”. Vagyis feszültségek létrehozásán fáradozott, hogy az „ostromlott vár kapitányaként” arasson babérokat és bizonyítsa be rátermettségét. Példaképe, Reuter egykori polgármester idején lehetett így a várost vezetni, az európai enyhülés és egyre szélesedő együttműködés időszakában azonban nem. Schütz a Bonnban kormányzati felelősséget viselő pártja vezetésével is fokozatosan szembekerült, a nyugat-berlini hangerő nagyon zavarta a bonni füleket. Előbb egy Willy Brandt vezette bizottságot küldtek ki a nyugat-berlini problémák tanulmányozására, vagyis Schütz megfékezésére, majd határozottan beavatkoztak az események menetébe és keresztülvitték a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó, a mai időkben alkalmatlan politikus eltávolítását a városi kormányzat éléről. Helmut Schmidt szavai, amelyekkel Stobbe „rendkívüli szakismeretét, politikai ítélőképességét és széles látókörét” méltatta, egyértelműen úgy hangzanak, mint a távozó előd bírálata. Figyelemre méltó, hogy most, amikor a várost a szabaddemokratákkal koalícióban kormányzó szociáldemokratáknak az egyébként nem jelentős, csak a régen lappangó válságot kirobbantó pénzügyi botrány után szembe kellett nézniük a valósággal, egyetlen szó sem esett nemzetközi vonatkozásokról. Meg sem kísérelhették, hogy a nyugat-berlini szomorú állapotokért a város sokat emlegetett, sajátos helyzetét tegyék felelőssé. A szocialista országok, elsősorban az NDK elleni, máskor minden alkalommal szokásos kirohanások ezúttal elmaradtak. És ha Stobbe megtartja programját, és olyan új szenátust alakít, amely „az igényeknek és a város érdekeinek megfelelő politika folytatására képes”, a jövőben sem szabad megismétlődniük. A súlyos problémák megoldásában nagy segítséget jelenthet, ha kihasználják az együttműködésben rejlő és az eddigi szenátus által „világpolitikai nézőpontból” visszautasított lehetőségeket. Nyugat-Berlin, április 30. Pintér István Az EGB támogatja az összeurópai kongresszusok szovjet javaslatát Genfben szombat hajnalban zárótanácskozással befejeződött az ENSZ európai gazdasági bizottságának 32. ülésszaka. A részt vevő államok a Szovjetunió javaslatára elhatározták, hogy összeurópai kongresszust rendeznek a környezetvédelemről; időpontjáról az EGB jövő évi ülésszakán döntenek. Az EGB feladatává tették azt is, hogy foglalkozzék az energia és a szállítás kérdéseiről tartandó, ugyancsak a Szovjetunió által javasolt összeurópai kongresszus megszervezésének lehetőségével is. Az ülésszakon elfogadott határozat általános részében az európai országok kifejezésre juttatták: üdvözlik azt a fejlődést, amelyet a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítésére gazdasági téren az országok megvalósítottak. Felhívták a figyelmet a belgrádi tanácskozás fontosságára, s felhatalmazták az EGB főtitkárát arra, hogy adjon tájékoztatást Európa gazdasági helyzetéről, kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlődéséről és kérdéseiről a belgrádi konferenciának. (MTI) McGovern javaslata: enyhítsék a Kuba elleni embargót George McGovern amerikai demokrata párti szenátor, aki a közelmúltban látogatást tett Kubában, a szenátusban javasolta, hogy részlegesen oldják fel az amerikai—kubai kereskedelmet tiltó, 15 éve érvényes embargót. Javaslata alátámasztásául a szenátor elmondta, hogy Carter elnök maga sem kifogásolja a tilalom korlátozott csökkentését, s ily módon lehetővé válnék a két ország mezőgazdasági árucseréje, valamint gyógyszerkereskedelme. McGovern javaslata egy nappal azután hangzott el, hogy Havannában kubai—amerikai halászati megállapodásokat írtak alá. (MTI) Vance „biztonsági érdekekkel" indokolta a diktatórikus rezsimek támogatását Chile 120 millió dollár segélyt kap Washingtontól Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szombaton, a georgiai egyetemen mondott beszédében az amerikai külpolitika és az emberi jogok kérdésével foglalkozott. • Vance megfogalmazásai — mint az MTI tudósítója írja — világosan mutatták: az új amerikai kormány tompítja az „emberi jogok védelme” ürügyén a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió ellen indított propaganda-hadjáratát. A külügyminiszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberi jogok védelme „valamennyi ország feladata, nemcsak kevéseké” és elismerte: „szerte az Egyesült Államokban folytatódik még a harc az állampolgári jogokért”. Vance beismerte, hogy a Carterkormány a különböző, Washingtonnal szövetséges diktatúrák vonatkozásában azért hagyott fel a jogsértések bírálatával, mert „fogékonynak kell lennünk saját biztonsági érdekeink iránt”. A külügyminisztérium szóvivője egyébként a napokban erősítette meg: több mint 120 millió dollár korábban megszavazott amerikai katonai segély vár még folyósításra Chilének, s nincs terv arra, hogy a fasiszta juntának előirányzott támogatás folyósítását megakadályozzák. Vance ugyan hangoztatta, hogy kormányának nem célja beavatkozni más országok belügyeibe, de hozzátette azt is, hogy az emberi jogok helyzete — szerinte — „nem lehet kizárólag belügy”, és az Egyesült Államok a belgrádi tanácskozáson is az „emberi kapcsolatok kérdéseit” kívánja szorgalmazni. Az amerikai külügyminiszter említést sem tett a belgrádi értekezleten napirendre kerülő többi kérdésről. Az egyesült Államokban tartózkodik a chilei hazafiak küldöttsége; Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, Carmen Aguallo, aki a népi egység kormányában kabinetminiszteri tisztséget töltött be, és Helena Carrera volt szenátor. Előadókörútjuk nyomán a San Franciscó-i városi tanács egyhangú döntéssel üzenetet intézett Carter elnökhöz, követelve, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a chilei junta közvetlen vagy közvetett támogatását. (MTI)