Népszabadság, 1978. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

1078. október 1., vasárnap A nemzetiségek kongresszusai előtt Megválasztották a küldötteket • Kezdődnek a megyei értekezletek Szombaton befejeződött a nem­zetiségi szövetségek kongresszu­sai előkészítésének jelentős sza­kasza: a nemzetiségi lakosság, a helyi párt- és állami szervek, a Hazafias Népfront helyi szerveze­teinek támogatásával szervezett közgyűléseken választotta meg kongresszusi küldötteit. Ezeken a fórumokon — amelyeken nagy számban vettek részt magyar la­kosok is — elismeréssel szóltak nemzetiségi politikánk eredmé­nyeiről. Amint a beszámolókból kitűnt, a nemzetiségi lakosok a magyarokkal testvéri egyetértés­ben élnek, azonos jogúak, tevéke­nyen vesznek részt a szocializmust építő munkában, a közéletben. A felszólalók elégedetten állapí­tották meg: gyermekeik anya­nyelvükön tanulhatnak az óvo­dákban, az általános és középis­kolákban csakúgy, mint a főisko­lákon, az egyetemen, és ha arra rátermettek, a szocialista orszá­gokban ösztöndíjasokként folytat­hatják tanulmányaikat. Egyre többen élnek ezekkel a jogokk­al, lehetőségekkel. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megye román nemzetiségű lako­sai örömmel fogadták, hogy szö­vetségük lapja, a f­oaia Noastra júliustól hetilapként jelenik meg, akárcsak a német Neue Zeitung, a szlovák Ludové Novini és a dél­szláv Narodna Novina. A televí­zió, a rádió és a sajtó gyakran be­számol a román nemzetiségű la­kosság életéről, munkájáról. A magyar rádió budapesti adója jú­lius óta hetenként egyszer, az egész ország területén hallható szlovák, horvát, szerb nyelvű mű­sort sugároz. A pécsi stúdió na­ponta fél órában német, horvát, szerb, a szolnoki stúdió pedig szlo­vák nyelvű műsort közvetít. A gyűlések többségére a tennivalók és feladatok felelősségteljes elem­zése, kezdeményező- és cselekvő­készség volt jellemző. A megválasztott kongresszusi küldöttek — több mint nyolcszá­za­n — októberben megyei érte­kezleten vitatják meg a gyűlések tapasztalatait, tanácskoznak a párt- és állami szervek, társadal­mi szervezetek megyei vezetőivel a felvetett problémákról, a javas­latok megvalósításáról. Az első megyei értekezlet hétfőn Szabolcs- Szatmár megyében lesz; a Bács megyei küldöttek 4-én, a Vas megyeiek 5-én értekeznek. Októ­ber 22-ig a nemzetiségek lakta valamennyi megyében lezajlanak a küldöttértekezletek. Ebben az időszakban a n­emze­­tiségi szövetségek titkárságai, il­letve országos választmányai fo­lyamatosan elemzik a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát, a kongresszusi előkészítő, szer­kesztő és jelölő bizottságok eddigi tevékenységét. Széles körben vi­tatják meg azokat a beszámoló­kat, amelyeket a novemberre ter­vezett kongresszusuk elé terjesz­tenek. Elsőként november 4—5-én a magyarországi németek, a kö­vetkező hét végén, 11—12-én a szlovákok, aztán 18—19-én a dél­szlávok, 25—26-án románok kongresszusára kerül sor. (MTI) Harmincéves a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet Megalakulásának 30. évfordu­lóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban ren­­­dezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnö­ke, Varga Péter, a Somogy me­gyei pártb­izottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács el­nöke, valamint a megyei, a járá­si párt-, állami és társadalmi szervek, vállalatok és üzemek, to­vábbá a környékbeli közös gaz­daságok képviselői. Bogó László, a Somogyi Terme­lőszövetkezetek Szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak három évti­zedes, kiemelkedően eredményes gazdálkodását, amelyet 30 eszten­dő alatt 27 alkalommal illettek or­szágos elismeréssel. A jubileumi ünnepségen felszó­lalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután ki­tüntetéseket adott át: Losonczi Mihályt, a szövetkezet elnökét a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. f’yugai-berlini testvérlapunk iinirspa (Tudósítónk jelenti Nyugat-Ber­­linből.) A Die Wahrheit, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt napi­lapja ezen a hétvégén rendezi két­napos sajtóünnepségét, amelyre ezúttal másodízben kerül sor. Nyu­­gat-Berlin egyik munkáskerületé­ben, Neuköllnben, a munkásmoz­galmi találkozók hagyományos színhelyén, a Neu Welt csarnok körül állították fel a sok látvá­nyosságot, érdekességet kínáló színpadokat, sátrakat, pavilono­kat. A kulturális- és sportműsor összesen 800 tagú nemzetközi sze­replőgárdájában ott van Koncz Zsuzsa és a Beton együttes is. A rendezvényt, amelynek már az első napon sok ezer látogatója volt, Hans Mahle, a Die Wahrheit főszerkesztője nyitotta , meg. Be­szédében köszönetet mondott az újság önkéntes terjesztőinek, elő­fizetőinek, olvasóinak a lap iránti szeretetükért és ragaszkodásukért, azért az áldozatos munkáért, ame­lyet Nyugat-Berlin egyetlen iga­zán haladó lapjáért végeztek és végeznek. A sajtóünnepség részvevői lelkes tetszésnyilvání­tással fogadták azokat az üdvözle­teket, amelyek a testvérlapoktól érkeztek a sajtóünnepség alkal­mával. Az ünnepségen számos testvérlap küldöttei vesznek részt, köztük Rókás Sándor, a Népsza­badság szerkesztő bizottságának tagja. P. I. Jubileumi rmunkásőr-díszszemle az NDK-ban­ ­ BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az NDK munkásőrsége 25 éves fennállása alkalmából megtartott díszszemlén Érick Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államta­nács elnöke a párt-és állami veze­tés nevében köszönetet mondott a munkásőr-alakulatok tagjainak ál­dozatos és öntudatos tevékenysé­gükért. A főváros és a 14 megye tízezer felsorakozott munkásőre előtt hangsúlyozta, hogy a békét és a biztonságot elsősorban a szo­cialista országok növekvő ereje biztosítja. Megerősítette, hogy az NSZEP és az NDK továbbra is síkraszáll a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, és erre az eny­hülési folyamatban elért sikerek további bátorításul szolgálnak.­­ Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az enyhülés ellensé­geinek elszánt akcióit, ezek a vé­delmi képesség további megszilár­dítására és a munkásőrség harc­­készültségének további erősítésére késztetnek — mondotta. Az ünnepi beszédet a mun­­kásőregységek díszmenete kö­vette. A gyalogos alakulatok után a gépesített, páncélozott gépko­csikkal, könnyű- és páncéltörő lö­­vegekkel ellátott munkásőroszta­­gok haladtak el a tribün előtt, amelyen az NDK párt- és állami vezetői mellett ott voltak a szocia­lista országokból a jubileum alkal­mával Berlinbe érkezett delegá­ciók, köztük a magyar munkás­őrség Papp Árpád országos pa­rancsnok vezette küldöttsége. NÉPSZABADSÁG *­ politikai EnnívelztlésgÖB­É Vajon mennyit ér, mennyi hasz­­i not hoz társadalmunknak, vala­mennyiünknek együttvéve az a tény, hogy évente hazánkban több mint kétmillió párttag és párton­­kívüli — durván számítva az összlakosság húsz, a dolgozók negyven százaléka — foglalkozik rendszeresen általános és napi po­­­­litikai, valamint ideológiai kérdé­sekkel, gyarapítja műveltségét a párt- és tömegszervezeti oktatás keretében, vagy az egyetemeken és főiskolákon? A kérdés termé­szetesen abszurd: képtelenség vol­na ennek hasznát mondjuk mil­­liárd forintokban akár hozzávető­legesen is megjelölni. De hogy van haszna, mégpedig felbecsülhetet­len, óriási haszna, hogy kimerít­­hetetlen és nélkülözhetetlen ener­giaforrás, az vitathatatlan. Nélkü­le sem eddigi eredményeinket nem érhettük volna el, sem pedig a társadalmi fejlődésben előttünk álló bonyolult feladatokat nem tudnánk sikerrel megoldani. Alapvető érdeke a szocialista tár­sadalomnak, hogy a dolgozóknak minél szélesebb áttekintésük le­­gyyen a nemzetközi és a hazai ese­ményekről, hogy mélyen értsék a társadalmi mozgás törvényeit, s így tevékenységük tudatos cselek­vés legyen munkahelyükön és a közéletben egyaránt. A politikai tanév — mint min­den esztendőben — az idén sem egyszerre kezdődik: az iskolák­ban, pártiskolákon már folyik az oktatás és a tanulás: a tömegpoli­tikai tanfolyamok hagyományo­san októberben indulnak. Mégpe­dig minden bizonnyal magasabb színvonalon, mint a korábbi esz­tendőkben. Az idei ugyanis im­már a második oktatási év a Köz­ponti Bizottság 197­1. október 26-i határozata óta, amely a propagan­damunka, s ezen belül a pártok­tatás minőségének javítását tűzte ki célul, illetve, már mondhatjuk, eredményezte. Hamisabb színvonalon Az említett párthatározat moz­gósító hatása már a múlt oktatási év eredményein is lemérhető volt: növekedett az oktatás és a tanu­lás színvonala; megalapozott is­meretekre, a marxizmus—leniniz­­mus elméletére támaszkodva száz­ezrek szemlélete formálódott al­kalmasabbá a szocialista építő­munkára. a XI.­­pártkongresszus határozatainak sikeres végrehaj­tására Az idén és a jövőben is változat­lanul ez az oktatás alapvető célja: felkészíteni, képessé tenni a párt­tagokat és a párton kívüli dolgo­zókat egyaránt a kongresszuson meghatározott közelebbi és távlati feladatok teljesítésére. Pártunk Központi Bizottsága ez év áprili­sában, a két kongresszus közötti ,,félidőben” megállapította, hogy adva vannak s megteremthetők a feltételek a határozatok bár nem könnyű, de sikeres végrehajtásá­hoz. Nos, e feltételek közé kell­­ sorolnunk a politikai-ideológiai felkészültséget is. Mint tavaly, úgy az idén is min­den bizonnyal fokozott érdeklő­déssel tanulmányozzák a tanfo­­­­lyamok hallgatói a fejlett szocia­lista társadalom építésének kér­déskörét. A tulajdonviszonyok fej­lődése, szocialista vonásainak erő­södése, vagy a társadalom osz­tá­lyszerkezetében és rétegeződésé­­ben tapasztalható fokozatos átala­kulás, szövetségi politikánk vagy a szocialista nemzeti egység — nem pusztán elméleti kérdések, hanem egy irányba ható, céltuda­tos együttműködést, közös mun­kálkodást kívánnak társadalmunk minden tagjától, elsősorban a kommunistáktól, az élet minden területén. A jelen feladatait minél alaposabban megismerve és ezek megoldásán munkálkodva egyben a jövő szocialista tendenciáit rop­pant bonyolult és ellentmondásos folyamatban kell­­tudnunk felis­merni, burkából kibontakoztat­nunk, világra segítenünk. Közhely már, hogy egész előre­haladásunk kulcskérdése gazda­sági építőmunkánk sikere. Köztu­dott az is, hogy hozzá a nemzet­közi gazdasági feltételek az utób­bi öt évben a vártnál sokkal ked­vezőtlenebbé váltak, s ebben a körülményben, mint valami tü­körben, világosabban kirajzolód­nak saját munkánk fogyatékossá­gai is. Mit tehet, milyen segítséget nyújthat a népgazdaság gondjai­nak enyhítéséhez, a rendkívül ne­héz feladatok megoldásához a propagandamunka, a pártoktatás? Igen sokat! Ha nemcsak a vezető és irányító szervek, hanem milliók számára világosabbá válnak az olyan fogalmak, mint a hatékony-­­ ság és a termelékenység, a terv-­­ szerűség és a gazdaságirányítás, a­­ belső tartalékok feltárása és az­­ ésszerű takarékosság, az árak-bé-­­ rek összefüggése és a népgazdasá-­­ gi egyensúly, a nemzetközi gazda-­­ sági kapcsolatok és a termék­­szerkezet átalakítása és így to-­­ vább — akkor minden bizonnyal közelebb jutunk a megoldáshoz. f'/or’ítSisti Granitad A Központi Bizottság 1976. ok­tóberi határozata külön megjelölt három olyan nagy, önmagában is szerteágazó témakört, amelynek­­ korunkban megkülönböztetett je­lentősége van. Nélkülözhetetlen valamennyiünk tisztánlátása és­­ egyértelmű állásfoglalása társa- i dalmi rendünk alapjának, a szo-­­ cialista hatalom jellegének kérdé-­­ seiben. Világosan kell látnunk,­ hogy a munkásosztály, a dolgozó­­ nép hatalmának szilárdsága, va­lamint a szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibontakoz­tatása és erősítése — ugyanannak a folyamatnak két, egymástól el­választhatatlan, egymást feltétele­ző oldala. Nem kevésbé fontos számunkra, amiről manapság oly sok szó esik: a szocialista életmód széles körű­­ térhódítása A pártoktatásban le­hetőség nyílik rá, hogy a fogal­mat elméletileg megalapozva és ne szűken értelmezzük. Ne korlá­tozzuk csupán a szabad idő értel­mes eltöltésére, hanem a gyakor­ibban is belefoglaljuk mindenek­előtt a munkavégzés értelmes, etikus, emberhez méltó, szocialis­ta módját, a közéleti-politikai ér­deklődést és aktivitást, a közössé­gi magatartás uralkodóvá válását is. Egy korábbi időszakban kissé egyoldalúan zúdítottuk a tüzet a közösségellenes, az egoista maga­tartás különféle megnyilvánulá­saira, azokra a negatív társadal­mi jelenségekre, amelyek persze méltán bosszantják közvélemé­nyünket. Meg kell azonban érte-­­ nünk, hogy a hibák ,,ostorozása” önmagában nem elég, csakis a szo­cialista életmód pozitív értékei- , nek kimunkálásával, fejlesztésé­­­vel és terjesztésével érhetünk célt. Nagy és nemes hivatása a poli­tikai oktatásnak is: szocialista ha- s­zafiságra és proletár internacio-­­ nalizmusra nevelni kivált a felnö-­­ vekvő nemzedéket, de az időseb­beket is. Nem véletlen, hogy az antikommunista propaganda a nacionalista érzelmek szításával igyekszik fellazítani a szocialista­­ országok népeinek testvéri együtt- ■ működését, barátságát. Leplezze­­ le oktató-nevelő munkánk ezeket a mesterkedéseket, s a tények ere­jével gyökereztesse meg azt a meggyőződést, hogy legigazabb nemzeti céljainkat csakis követ­kezetes internacionalista politi­kánk folytatásával érhetjük el. Hat évüzt­ is lapüzlu­latai A jelenlegi, rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet fő tendenciái­nak elemzése, megvilágítása ugyancsak fontos feladata a poli­tikai oktatásnak. Igaz, a tömegtá­jékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió és a televízió — naponta ontják az eseményekről a híradá­sokat és kommentárokat. Együtt­véve sem nélkülözhetik azonban a szóbeli propagandamunkát, a megvitatás lehetőségét, a folya­matok történelmi léptékű értéke­lését, az intenzív tanulást, elsajá­títást. A kettő igazán csak együtt hatásos. Világítsuk meg a politi­kai oktatás keretében azt a szívós küzdelmet, amelyet a békéért és a nemzetközi enyhülés további ér­vényesüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatnak béke, a szocializmus, a haladás erői — mindenekelőtt a Szovjet­unió — az imperializmus nap­jainkban tapasztalható, már-már ismét a hidegháborús időszakra emlékeztető fenyegetéseivel szem­ben. Ennek a küzdelemnek záloga, fő feltétele a szocialista világrend­­szer fejlődése, a testvéri országok erősödése, összeforrottsága, a kommunista pártok marxil leniai egysége. Pártunk nemzetközi tevé­kenységével következetesen hoz­zájárul ennek az egységnek az erősítéséhez, ugyanakkor messze­menően fel is használjuk a mun­kásmozgalom mai és régebbi ta­pasztalatait szocialista építőmun­kánkhoz. Népünk néhány hét múlva ün­nepli pártunk megalakulásának hatvanadik évfordulóját. Az év­forduló jó alkalmat nyújt a poli­tikai oktatásban is a párt hat év­tizedes küzdelmeinek alaposabb megismertetésére, arra, hogy pár­tunk története minél jobban ré­szévé váljon a szocialista nemzeti tudatnak, s arra, hogy e hat évti­zed minden tanulságát értőkben hasznosíthassuk a jelen politikai munkájában. A pártoktatás természetesen nem rekedhet — s nem is reked meg — az ismeretközlés szintjén. A marxizmus—leninizmust nem dogmák gyűjteményeként közve­títi, nemcsak oktat, hanem nevel, szilárd meggyőződést kovácsol ki, szemléletet formál. Történeti szemléletet, amely nélkülözhetet­len a jelen alakításához. Dialekti­kus szemléletet, mely a bonyolult, sokszor ellentmondásos folyama­tok megértésére képesít. Materia­lista — a valóságban gyökerező, realista — világnézetet. A kellő színvonalú oktatásban sohasem válik ketté az elmélet és a gyakorlat; nem tévedhetünk sem elvont elméletieskedésbe, sem elméleti igénytelenségbe, szűk prakticizmusba. Mélyrehatóan ta­nulmányozva a marxizmus klasz­­szikusainak alapvető műveit, kö­vetkezetesebben kell felhasznál­nunk a marxista társadalomtudo­mányok új eredményeit. Gyakran szemére vetjük e tudományos mű­helyek­­nek, hogy néha késnek a jelen új és új kérdéseinek tudo­mányos megválaszolásával. A do­log másik oldala viszont, hogy az oktatás sem mindig elég frissen használja fel a már kimunkált vá­laszokat, a kutatómunka ellenőr­zött eredményeit. Ezen is javítani kell, és lehet: mindez együttvéve eredményezheti politikai oktató­nevelő munkánk jobb hatékony­ságát. Áld­ozatos munka Az idei tanévtől bizonyos új szervezeti vonások is jelzik a mi­nőségi javulást, a nagyobb köve­telményeket. A tömegpolitikai tanfolyamok részvevői egy-egy éves­ alapozó vagy továbbképző tanfolyam sikeres befejezése után tanúsítványt kapnak e tanfolyam elvégzéséről. Minden bizonnyal további ösztönzés ez számukra a tanulásra. Felsőfokú politikai vég­zettséget, mint eddig is, csak a Politikai Főiskola nyújt. Természetesen, ahogy eddig sem, a jövőben sem elsősorban az elis­merésért tanulnak a párttagok és a pártonkívüliek százezrei, mil­liói, hanem a politikánk iránti bi­zalomból, belülről fakadó érdek­lődésből, önmaguk iránti igényes­­­ségből vállalják a tanulással já­ró kötöttségeket, erőfeszítéseket, amelyeknek a szélesebb látókör, a nagyobb felkészültség és a foko­zottabb munkaképesség a jutalma. Bizonyos áldozatot — önkén­tes és tiszteletre méltó munkát, erőfeszítést — kíván a politikai oktatásban való fegyelmezett rész­vétel és a tanulás mind a hallga­tóktól, mind az oktatóktól, a pro­pagandistáktól. Tőlük még inkább. Azért a szellemi teljesítményért, amellyel évről évre magasabb színvonalon járulnak hozzá a fej­lett szocialista társadalom építésé­hez, tudati feltételeinek megte­remtéséhez, méltán érdemlik meg pártunk és egész népünk megbe­csülését. Koncz István

Next