Népszabadság, 1981. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
1981. július 1., szerda Lázár György fővárosi létesítményeknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos programon tájékozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről, és felkeresett több nagy építkezést, néhány új létesítményt. A Városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest politikai, társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszervezetek, kommunisták tevékenységéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a főváros politikai és társadalmi életét a rend, a kiegyensúlyozottság jellemzi, a pártszervek munkájának középpontjában az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása áll. Az üzemekben, a gyárakban, az intézményekben mindinkább kibontakozik az alkotókészség. Szépvölgyi Zoltán az ötödik ötéves terv idején megvalósult városfejlesztési eredményekkel összefüggésben az elkövetkező öt esztendő feladatait vázolta. Budapest a következő években is kiemelt fejlesztési forrásokhoz jut, s a tanács arra törekszik, hogy minél ésszerűbben, jobban gazdálkodjék a reá bízott javakkal. Alapos előkészítő munka és társadalmi viták után Budapest hatodik ötéves terve a legfontosabb társadalompolitikai célok megvalósítására összpontosít: a lakáshelyzet javítására, s a lakóházak, a közintézmények, a közművek felújítására, a meglevő intézmények gyarapításával az egészségügyi hálózat bővítésére és az oktatási feltételek javítására. Lázár György elismeréssel nyilatkozott a hallottakról, kiemelve, hogy Budapest gyarapítása, az itt élő emberek körülményeinek javítása a hatodik ötéves tervben is megkülönböztetett helyet foglal el. Mint mondotta, a fővárosban tervezett fejlesztési-korszerűsítési elképzelések reálisak. Az elkövetkező években fontos feladat, hogy Budapesten is a legésszerűbben éstakarékosabban használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, s a fejlődés szolgálatába állítsák a meglevő hatalmas szellemi erőforrásokat, erősödjék a társadalmi aktivitás. A megbeszélés után Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhelyettes fogadta a vendéget, akit Gérnyi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyettese tájékoztatott a több mint három és fél éve folyó rekonstrukcióról. Hamarosan megkezdődik a műszaki átadás, és a színház ősszel megnyitja kapuit. Rövid színháznéző séta után Lázár György a fővárosi tanács épületében Gáspár Tibornak, Budapest főépítészének tájékoztatása alapján megszemlélte néhány új, ma még maketten kirajzolódó fővárosi létesítmény, köztük a VI. ötéves terv idején Óbudán felépülő, háromezer lakásos kaszásdűlői, valamint a 2900 lakásra tervezett Pók utcai lakótelep tervét. A továbbiakban a XV. kerületben épülő budapesti szemétégető mű beruházását kereste fel. Itt Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a nagyberuházás megvalósulásával évente 440 ezer tonna szemét megsemmisítésére lesz mód. A kazánokban termelődő gőzt a tervek szerint nagy teljesítményű turbinában hasznosítják, amely villamos energiát termel majd, s távhőt is szolgáltat. Lázár György megtekintette az épülő szemétégető mű technológiai főépületét, több részlegét. Útja ezután az újpesti városközpont rekonstrukciós területén felépülő lakótelepre vezetett. A Rózsa utca és az Árpád út kereszteződésében a kerület vezetői fogadták a vendéget, aki tájékozódott arról, hogy 1985 végéig 9346 új otthon felépítését tervezik; eddig 6500 készült el. Lázár György megtekintette az Erzsébet utcában létesített 24 tantermes CLASP szerkezetű iskolát is. A program az Árpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kapcsolatos tervek megismerésével folytatódott. Nagy Rudolf, a közlekedési főigazgatóság vezetője a Margitsziget északi csúcsánál maketten is szemléltetve tájékoztatta a kormány elnökét arról, hogy az 1979-ben jóváhagyott beruházási program szerint az építés első üteme a jövő év októberében, második üteme pedig 1984 októberében valósul meg. A meglevő híd átalakításával, a pillérek felhasználásával a déli és északi oldalon 3—3 közúti sávos, korszerű szerkezetű új acélhíd épül. A hídon gyors villamos is közlekedik majd. Lázár György végül a Margit Kórház fejlesztésével ismerkedett. Markovits György főigazgató főorvos többek között elmondta, hogy a közelmúltban befejezett fejlesztés révén az új létesítmény 313 ágyas betegszárnyból és a kórház összes — 480 — ágyát kiszolgáló orvosi ellátó szárnyból áll. A VI. ötéves terv idején új, 250 ágyas pavilon felépítését s a régi kórházi épület felújítását tervezik. A Minisztertanács elnöke megtekintette a kórház több részlegét. (MTI) A Szemétégetőműben Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat vezérigazgatója mutatja be Lázár Györgynek a vezérlőtermet. MIKÓ LÁSZLÓ FELVÉTELE Enyhe ítéletek a majdaneki perben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Több mint öt évig tartó tárgyalás után a düsseldorfi tartományi bíróság büntető tanácsa kedden ítéletet hirdetett a majdaneki hóhérok perében. Hermine Ryant, aki kápóként teljesített szolgálatot a majdaneki megsemmisítő táborban, két esetben bizonyítható gyilkosságért életfogytiglanra, másik hét vádlottat gyilkosságban való bűnrészességért 3-á tól 12 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a bíróság, Heinrich Groffmann volt lágerőrt pedig felmentette a vád alól. Az NSZK történetében leghoszszabb ideig tartó perben 300 tanút hallgattak meg. A tanúk a haláltábor túlélői közül kerültek ki. Ők és a fennmaradt dokumentumok cáitolhatatlan bizonyítékokat szolgál tattak arra, hogy a majdaneki kon-, centrációs táborban legalább 250 ezer lengyel, szovjet és más nemzettiségű állampolgárt végeztek ki politikai meggyőződése vagy zsidó származása miatt. A kivégzettek között sok ezer szovjet hadifogoly volt: K. A. Feloldották a libanoni Zahle blokádját ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Kedden kiterjedt biztonsági intézkedések bevezetésével az arabközi békefenntartó erők feloldották a libanoni Bekaa-völgy székhelyeként ismert, 200 ezer lakosú Zahle csaknem három hónapja tartó blokádját. Miután a túlnyomórészt keresztények lakta város belterületének, kivezető útjainak ellenőrzését a libanoni rendőrség és a csendőrség páncélozott járművekkel megerősített egységei vették át, megfelelő biztonsági kísérettel a jobboldali milíciák kezén levő Kelet-Bejrútba szállították a Zahléban körülzárt 95 falangista fegyverest. Mint emlékezetes, az arab békefenntartó erőket alkotó szíriai csapatok azért vontak ostromgyűrűt Zahle köré, mert a falangista milíciák — fegyveres konfliktust provokálva — április elején megkísérelték kiterjeszteni uralmukat a stratégiai fontosságú város térségére. A súlyos áldozatokat követelő provokáció, majd az ehhez kapcsolódó izraeli katonai beavatkozás átmenetileg visszavetette a libanoni nemzeti megbékélést szolgáló szíriai kezdeményezéseket. Tovább bonyolította a helyzetet a Tel-Aviv által kiprovokált szíriai— izraeli „rakétaválság”. A zahiei blokád feloldása a június eleje óta kifejtett arabközi erőfeszítések első kézzelfogható eredménye. Becz Sándor összegyűjtik a falangisták hátrahagyott fegyvereit. A VILÁGSAJTÓBÓL Stem NATO-döntés: új fegyverkezési forduló nyitánya A NATO-közgyűlés katonai bizottságának igazgatója Simon Lunn hivatalos tanulmányt készített az amerikai képviselőház számára a katonai tömb 1979-es döntéséről és annak következményeiről. A tanulmány, amelyet a Stern nyugatnémet hetilap ismertetett, azt a következtetést vonja le, hogy ez a döntés a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának nyitánya. A NATO 1979 decemberi határozata lépés a katonai egyensúly megváltoztatása felé. Simon Lynn szakértő józan elemzésében kétségbe vonja, hogy Moszkva a régi SS—4 és SS—5 rakétákat felváltó modern SS—20 rakéták állomásoztatásával a Nyugatot Pershing—2 rakétákkal és robotrepülőgépekkel való európai „utófegyverkezésre” kényszerítené. A tanulmány ezzel ellenkezőleg arra a véleményre jut, hogy a Nyugat- Európában telepítendő amerikai robotrepülők (szárnyasrakéták) minőségileg magasabb szintet jelentenek a NATO nukleáris fegyverkezésében. Ezért számolni kell azzal, hogy a Szovjetunió erre „a katonatechnikai kihívásra hasonló új rendszerek kifejlesztésével” fog válaszolni. A fegyverkezésnek amerikai részről elindított ilyen méretű európai eszkalációja nagyon megnehezítené a fegyverzet-ellenőrzésért való jövendő fáradozásokat. A NATO-közgyűlés katonai bizottsága igazgatójának meggyőződése: jogosak a néhány európai tagállam által az utóbbi időben mind hangosabban kifejezésre jutott aggodalmak, hogy az Egyesült Államok minden lehetséges jövőbeni konfliktus európai területre való korlátozásának gondolatával játszik. HEPSZABADSAG Amerikai—japán katonai tárgyalások Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter és Omura Dzsodzsi, a japán nemzetvédelmi hivatal vezérigazgatója (hadügyminiszter) hétfőn Washingtonban háromórás tárgyalás után sem jutott megállapodásra a japán katonai költségek emelése tárgyában. Washington szeretné, ha Japán a jelenleginél nagyobb részt vállalna az Egyesült Államok szovjetellenes távol-keleti katonai programjában, ezért Weinberger ismételten igyekezett rábírni tárgyalópartnerét a hadügyi kiadások jelentős emelésére. Omura azonban a katonai kiadások legfeljebb 7,5 százalékos emelését helyezte kilátásba az 1982. áprilisában kezdődő pénzügyi évben. A vasárnap óta az amerikai fővárosban tartózkodó japán politikust előzőleg fogadta Haig külügyminiszter. (MTI) 3 Az üzemi demokrácia fejlesztéséért Sikerült-e érvényt szerezni a kormány és a SZOT elnöksége 1977-ben hozott közös határozatának, amely az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről rendelkezik? A négyéves határozatnak, mint ismeretes, az a lényege, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények gazdasági vezetése — az egyszemélyi felelősség következetes érvényesítését nem mellőzve — a korábbinál nagyobb mértékben támaszkodtak a dolgozók képviseleti szerveire. Ennek jogi kereteit is megalkotta az 1977-es rendelet azzal, hogy meghatározta a szakszervezeti bizalmi testületek működési körét, feltételeit, és állásfoglalási, döntési, véleményezési jogkörrel ruházta fel őket. Nos, ennek a mindenki számára igen fontos kormány- és SZOT-határozatnak a végrehajtását vizsgálja országosan a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Vegyes tapasztalatok A bizalmi testületek megalakulásával valóban megteremtődött az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének reális lehetősége. Ez persze feltétel csupán, de mindenképpen serkentő feltétel. Ha tehát ezúttal a népi ellenőrök arra keresik a választ, hogy az üzemi demokrácia mechanizmusa, egész fórumrendszere hogyan, milyen eredményekkel és gyengeségekkel működik, akkor azt vizsgálják, hogy a korszerűbb kereteket vajon sikerül-e korszerűbb tartalommal is kitölteni. Elöljáróban természetesen leszögezhetjük: nem pusztán arról van szó, hogy a bizalmi testületekkel egy újabb fórum jött létre az üzemekben. A lényeges különbséget abban kereshetjük, hogy a szakszervezeti érdekvédelemnek és érdekképviseletnek, a dolgozók közvetlen beleszólásának a helyi ügyekbe a korábbinál átfogóbb rendszere alakult ki. Társadalmi viszonyaink szocialista jellegének erősítésén munkálkodunk, és ebben elengedhetetlen az üzemi demokrácia fejlesztése. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy jövőnk formálása alapvetően az anyagi termelésen múlik. Mi több, a két megállapítás közt szoros a kapcsolat, erőteljes a kölcsönhatás. A munkáshatalom számára ugyanis fontos, hogy a szellemi és a fizikai dolgozók ne csak tudják, hanem észleljék, érezzék is: részesei mindannak, ami általuk a környezetükben és végső soron az országban történik, csakis így beszélhetünk valós üzemi demokráciáról. És persze az üzemi demokrácia egészséges megnyilvánulásai nem rekednek meg a vállalat kapujánál, hatással lehetnek az egész társadalomra, és nagy szerepet játszanak a társadalom szocialista tudatának gyarapításában. Közismert, hogy hatodik ötéves tervünk a gazdálkodásban a minőséget alapvető fontosságúnak tartja. Nehezebbé, bonyolultabbá váltak a gazdálkodás körülményei. Ez egyben jelzi, hogy mind nagyobb szerepe lesz az emberi tényezőnek, a szocialista céljainkkal azonosuló, cselekvőkész embernek. Csak a demokratizmus fejleszti ki és növeli a dolgozó emberekben a munkájukért, közvetlen tevékenységükért, tágabb értelemben az ország sorsáért érzett és vállalt felelősséget. Az üzemi demokráciával kapcsolatban vegyesek az elmúlt évek tapasztalatai. Kétségtelen, hogy a bizalmi testületek működésének köszönhetően a dolgozók manapság sokkal inkább érdeklődnek a vállalat ügyesbajos dolgai iránt, aktívabb közreműködést lehet érzékelni a termelési és a szociális tervek megvitatásakor. Az emberek szívesebben mondanak véleményt, ha a helyzet úgy kívánja, akár kényes kérdésekről is, mint öt-hat esztendeje. Minőségi változás következett be a termelőegységek érdekegyeztető tevékenységében, érdemibb lett a dolgozók részvétele a vállalat vezetésében. A munkahelyi légkör pozitív alakulásán is lemérhető, hogy javult a beosztottak és a vezetők kapcsolata; nagyobb tehát a hajlandóság a közös gondolkodásra, az együttes cselekvésre. Tisztázni a feladatokat Miért van hát mégis szükség erre a vizsgálatra? A válasz nagyon is kézenfekvő. Természetesen azért, mert a jó tapasztalatokon kívül mind a mai napig jócskán akadnak negatívumok is. Pedig közös érdekünk, hogy az üzemi demokrácia gyakorlatának értékeit széles körben sikerüljön elterjeszteni, általánosítani, közkinccsé tenni. A bizalmi testület nem egy a sokféle fórum között, hanem a munkásság érdekképviseleti-érdekvédelmi szerveinek a legmagasabb vállalati, üzemi fóruma. Igen ám, de működnek a korábbi termelési tevékenységhez igazodó fórumok is: a termelési tanácskozások, a munkásgyűlések, a műszaki konferenciák, az osztályértekezletek, a szocialista brigádvezetők tanácskozásai stb. A régi gyakorlat és az új nehezen találja meg a helyét. Sok emiatt a tartalmatlan, időt rabló tanácskozás, értekezlet. Csoda-e, ha az érdeklődés hamar lelohad és unalomba fullad? A különböző fórumok feladatköre jócskán összemosódott. Nagyon is valószínű tehát, hogy a népi ellenőrök vizsgálata nyomán a mostaninál sokkal határozottabban kell majd meghúzni a határokat. Intézményrendszerünk mechanizmusának alapos áttekintésére és a megfelelő következtetések levonására lesz szükség ahhoz, hogy jobban érvényesüljön a munkásság beleszólása a vezetésbe. Igaz, hogy a vállalati önállóság növelésével megnőtt a vezetők felelőssége is. Csakhogy a termelési elképzelések megvalósítása, a bérfejlesztés, a szociális tervek anyagi megalapozása közös feladat. Sok olyan új megoldást kívánó kérdés jelentkezik napról napra, amely korábban nem volt téma. Ilyen például a gazdaságos és gazdaságtalan termelés köre, az anyag- és energiatakarékosság, a vállalati eredményektől függő bérezés és nyereség, vagy a munkához való jog helyes értelmezése, a gyors alkalmazkodás a termelésben a külső és belső piaci igényekhez. Ezekre a kérdésekre, amelyek a dolgozóközösségeket közvetlenül érintik, csak a munkásokkal közösen lehet értelmesen, eredményesen, a belső feszültségek ésszerű levezetésével válaszolni; csak velük együtt leheta felsoroltakból adódó feladatokat megoldani. Ahhoz, hogy megállapítsuk a további teendőket, szükség van a jelenlegi helyzet pontosabb megismerésére. A KNEB vizsgálatának ez a célja. Alapos ,helyi ismeretek birtokában egyértelműbb képet kaphatunk az üzemi fórum- és jogosítványrendszer értékéről, a rendeletben foglaltak végrehajtásáról. A népi ellenőrök helyszíni vizsgálataikon a többi között arra keresik a választ, hogy miként ítélik meg a munkások és a vezetők az üzemi demokrácia jelenlegi állapotát és ezen belül egyegy jelentősebb területet. Egy másik érdekes kérdés: hogyan kezelik a vezetők a dolgozók és a képviseletükben működő testületek véleményét, javaslatait? Miképpen és milyen kérdésekben jelentkeznek eltérő vélemények és azokat hogyan zárják le. Milyen politikai légkör uralkodik a demokratizmus fórumain? Működésük nem formális-e? A szakszervezetek közre működése A gyorsan változó gazdasági környezet rugalmasabb tervezésre készteti a vállalatokat. Gyakori jelenség, hogy év közben módosítani kénytelenek az egyszer már véglegesített tervet. Joggal vetődhet fel, hogy ilyen esetekben hogyan vitatják azt meg a dolgozókkal. A példatár folytatható. Több területen változóban van a gyáregységek gazdálkodási felelősségrendszere. Ezt tudjuk. Kevésbé azt, hogy ennek következményei hogyan hatnak a demokratikus fórumok munkájára. Arra is pontosabb választ kell kapnunk a közeljövőben, hogy a szigorúbb jövedelemfejlesztési lehetőségek miként jelentkeznek az érdekek egyeztetésekor. Sok-sok részletkérdés vár tehát tisztázásra. A népi ellenőrök szerte az országban igyekeznek aprólékos gonddal feltérképezni: hogyan értékelhető napjainkban az üzemi demokrácia működése, hatása, mit hozott eddig a kormány és a SZOT határozatának a végrehajtása, mit kell tenni a továbbiakban? Ismerve a vizsgálatban részt vevők lelkiismeretességét, biztosak vagyunk benne, hogy ez az országos méretű ellenőrző tájékozódás, amely már elkezdődődött, tovább segíti az üzemi demokrácia elmélyítését, fórumainak felhasználását a dolgozó ember, a társadalom javára. A vizsgálat szervezésében, lebonyolításában természetesen közreműködnek a szakszervezetek is, hiszen az üzemi, munkahelyi demokráciát létfontosságúnak tartjuk, és az üzemekben működő szervezeteink ennek alapvető hordozói, éltetői. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem kampányfeladat. Jelentőségének megfelelően kapott hangsúlyt a szakszervezetek XXIV. kongresszusának beszámolójában: „A gazdasági feladatokat a vezetők önmaguk egyedül képtelenek megoldani. Kell a dolgozók, kell a tömegek egyetértése, helytállása, ellenőrzése. Más út nincs. Mély meggyőződésünk, hogy a vezetők és a vezetettek megfelelő és a mai elveink szerinti alkotó kapcsolatainak kiépítése nélkül nincs igazi előrehaladás.” Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek gazdag tapasztalata és hazáértése, üzemi szervezeteink érd közreműködése nagy sort nyújthat e fontos tájékozódyezményességéhez. Sólyom Fere , a SZOT tittea, a KNEB munkabizottsága. ..