Népszabadság, 1982. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

2 Nem voltak nagyobb arányú rendbontások Lengyelországban Zavargások néhány városban — A tüntetéseket a karhatalom szétoszlatta — Elfogták az illegális Szolidaritás-adó vezetőjét ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A hatóságok többszöri, nyílt felszó­lítása, az egyház óvó megnyilatkozá­sai ellenére kalandor elemek utcai zavargásokat, összetűzéseket provo­káltak több lengyel városban. Az el­lenséges csoportoknak nem sikerült céljaik számára megnyerni a nagy­üzemi munkásokat. Kedden, a két évvel ezelőtti gdans­ki megegyezés évfordulóján a Szoli­daritás címkéjével fellépő ellenséges illegális csoportok tömegtüntetéseket kívántak szervezni. Hatalmas propa­gandakampányt — a Nyugatról len­gyel nyelven sugárzó rádióadók se­gítségével — indítottak annak érde­kében, hogy ezen a napon sztrájkok, utcai tiltakozó akciók legyenek. Sőt, az utóbbi napokban terjesztett röp­cédulák némelyike egyenesen felke­lésre szólított fel. Az előző napokban a hivatalos szervek több olyan cso­portot lepleztek le, amelyek a rend­­fenntartó erők elleni, közvetlen ösz­­szecsapásra készülődtek. Augusztus 31-én Lengyelország falvainak és városainak többségében nyugalom volt. A PAP hírügynökség jelentése szerint normális ütemben folyt a termelés, nem volt fennaka­dás a munkában. Délután azonban Varsóban és más városokban suhan­­cokból álló csoportok tüntetni kezd­tek, ellenséges jelszavakat kiabálva, összeütközést provokáltak a rend­­fenntartó erőkkel. A lengyel rendőr­ség és katonaság kijelölt alakulatai már korábban elfoglalták a főváros több fontos csomópontját a rend és a normális közlekedés biztosítása ér­dekében. A provokátorok kihasznál­ták, hogy a munka végeztével sokan éppen hazatértek, s a nagyszámú já­rókelőt mintegy megpróbálták bele­sodorni akcióikba. A rendőrség a lengyel főváros központjában min­den ilyen gyülekezést szétoszlatott. Az ellenséges elemek néhány száz fő­nyi csoportja jelszavakat kiabálva kövekkel dobálta meg a rendőröket, katonákat, a szeméttárolókból, pa­dokból barikádokat építettek. Könny­gázgránátokkal és vízágyúval oszlat­ták szét a csoportosulásokat. Este sajtóértekezletet tartottak Var­sóban, amelyen Jerzy Urban, a len­gyel kormány szóvivője rámutatott: a belső és külső ellenség fékevesz­tett propagandakampányt folytatott, amely azonban végül is nem érte el célját. Támadó fellépésük nem tán­torítja el a vezetést, amely tovább­ra is eddigi vonalát folytatja: követ­kezetesen megőrzi az ország nyu­galmát, nem enged a zsarolásnak, s eközben a legszélesebb alapokon nyugvó nemzeti megegyezésre tö­rekszik. Az erő, amelyet a hatóságok demonstráltak, kizárólag az ellensé­ges erőknek szól, tette hozzá Urban. A sajtóértekezleten részt vett Krzysztof Protakiewicz őrnagy, a lengyel belügyminisztérium szóvivő­je. Pontos adatok a megmozdulások részvevőinek számáról, esetleges se­besültekről nem álltak még rendel­kezésre, elmondotta azonban, hogy Varsóban, Gdanskban, Wroclawban és a Krakkóhoz tartozó Nowa Hutá­ban voltak összetűzések. (Ez az utób­bi volt az egyetlen hely, ahol a rend­bontás szervezőinek sikerült mintegy ezer munkást bevonni a tüntetésbe.) A szóvivő hangoztatta: a rendfenn­tartó erők a kellő határozottsággal kizárólag a zavargások megakadá­lyozása érdekében léptek fel. Amikor ezeket a sorokat írom, Var­só nagy részében már nyugalom van. Részletes adataink a zavargások méretéről és lefolyásáról csak ké­sőbb lesznek. Az ellenséges csopor­tok tervek szerint az utcai tünteté­sek után miséket tartanak a templo­mokban, ami megfelel az egyház felemás álláspontjának. Glemp ér­sek ugyan éppen legutóbb, kedd reg­gel Lublinban mondott szentbeszé­dében hivatkozott a társadalom érettségére, s arra, hogy a „radiká­lis fellépés ellentétes a kereszténység elveivel”, az egyházi intézmények ugyanakkor védelmet is nyújtanak a rendbontóknak. Miklós Gábor : A lengyel állambiztonsági szervek Varsóban elfogták a 42 éves Zbigniew Romaszewskit, a földalatti Szolida­ritás egyik jelenlegi vezetőjét. A szükségállapot kihirdetése óta illega­litásban működött, mint a mazowszei körzet illegális Szolidaritás-szerveze­tének vezetőségi tagja. Jelentős sze­repe volt a konspirációs hálózat ki­építésében, ezenkívül ő irányította az úgynevezett Szolidaritás-rádió mű­ködését is. A szélsőséges, kalandor irányvonalat képviselő Romaszewski a hatalommal való nyílt konfrontá­ció irányvonalát követte, jelentős ré­sze volt az elmúlt hónapokban lezaj­lott zavargások szervezésében s a gdanski megállapodás aláírásának évfordulójára tervezett provokatív akciók előkészítésében. A szükségállapot bevezetése előtt Romaszewski a „KOR” egyik alapító tagjaként működött, később pedig a Szolidaritás országos bizottságának és mazowszei körzeti vezetőségének tagja volt. (MTI) NÉHÁNY SORBAN Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden a Krímből vissza­tért Moszkvába. (TASZSZ) A jugoszláv képviselőház elé tör­vényjavaslatot terjesztettek a Joszip Broz Tito Emlékközpontról. Felada­ta Tito életművének tanulmányozá­sa, emlékének ápolása lesz. (Tudósí­tónktól.) Száz afgán ellenforradalmár ön­ként jelentkezett a helyi hatóságok­nál az afgán—szovjet határ mentén fekvő Fariab tartományban. Beszá­moltak az ellenforradalmi bandák bűneiről, egyben kijelentették, hogy készek aktívan bekapcsolódni az új társadalom építésébe. (MTI) A VNA vietnami hírügynökség közleményben cáfolta az Új-Kína hírügynökség jelentését, mely szerint vietnami csapatok augusztus 26-án és 27-én a kínai Jünnan tartomány, va­lamint Kuanghszi-csuan autonóm te­rület Vietnammal határos területein fegyveres provokációkat hajtottak volna végre. (TASZSZ) Az ETA baszk terrorista szervezet százötvenhárom letartóztatott tagját a különböző börtönökből biztonságo­sabb helyre szállították. A spanyol hatóságok tudomására jutott ugyan­is, hogy a terrorista szervezet tervet dolgozott ki elítélt társaik kiszaba­dítására. (MTI) Nem fogják végrehajtani a halálos ítéletet Csiang Csingen, Mao Ce-tung özvegyén — jelezték Kínában. Csiang Csinget 1981 januárjában ítélték ha­lálra, de az ítélet végrehajtását ak­kor két évre felfüggesztették. (MTI) Henry Kissinger, az Egyesült Ál­lamok volt külügyminisztere kedden Namíbiában megbeszéléseket folyta­tott több helyi vezetővel. A tervek szerint találkozik majd a helyi pár­tok , köztük a terület függetlensé­géért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) képviselőivel is. (UPI) Nagyszabású NATO-hadgyakorla­tot rendeznek Beid Guard ’82 fedő­névvel szeptember 1. és október 5. között az NSZK és Dánia területén. (AFP) Szakuraucsi Josio japán külügymi­niszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Pakisztánba érkezett. A tervek szerint Szakuraucsi mintegy százmillió dollár hitelről ír alá meg­állapodást vendéglátóival. (AP) Közös közlemény kiadásával zárult az észak-európai országok külügymi­nisztereinek Helsinkiben megtartott értekezlete. Az öt észak-európai or­szág — Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország — féléven­kénti szokásos tanácskozását tartot­ta a finn fővárosban. (MTI) Párizsban Mitterrand francia el­nök szóvivője bejelentette, hogy a francia elnök — aki ma érkezik Athénba — nem találkozik a már ott tartózkodó Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1982. szeptember 1., szerda Az OKP bírálja Spadolini második kormányának programját ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az olasz képviselői házban kedden megkezdődött a bizalmi szavazást megelőző vita Spadolini második kormányának programjáról, amely lényegében az augusztus elején meg­bukott ötpárti kormány programjá­nak újrakiadása. Spadolini beszédében az egyetlen újdonságot az intézményi reformok­ra tett javaslatok jelentették. A mi­niszterelnök szerint előző kormánya bukását nem a koalíció politikai válsága, hanem „az intézmények rossz működése” okozta. Ezért ke­rültek a program­ba a válságot ki­robbantó szocialisták által követelt intézményi reformjavaslatok. Ezek között legfontosabb a titkos szava­zás eltörlése a törvények megszava­zásánál (egy ilyen szavazás alkalmá­val bukott meg az előző kormány) és elsőbbségi jog biztosítása a parla­mentben a kormány által javasolt törvénytervezeteknek. Az ország súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetének javítására ja­vasolt program ugyanaz, mint volt az előző kormányé. Spadolini — fi­gyelmen kívül hagyva, hogy a dol­gozók már eddig is ellene szegültek a válság terhei egyoldalú vállalásá­nak — a szociális kiadások újabb csökkentését és a szolgáltatások díj­tételeinek további emelését helyez­te kilátásba. A szovjet gázvezeték ügyében Spa­dolini ismét a halogatás taktikájához folyamodott, újabb vizsgálatot, tart szükségesnek a már aláírt szerződés és az ország energetikai tervének egyeztetésére. Óvatos nyilatkozatot tett a palesztin kérdésben is, mond­ván, „Itália a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet, mint a palesztin nép képviselője hivatalos elismerésének irányában s halad.” A keddi vitában Alessandro Nat­­ta, az OKP szónoka bírálta mind a kormány összetételét, mind annak programját. Hangoztatta, hogy a kommunistákkal szembeni diszkri­mináció megszüntetése nélkül az intézményi reformok egyébként va­lós problémája nem oldódik meg, és a mostani reformjavaslatokkal csu­pán leplezni akarják az ötpárti koa­líció tehetetlenségét és alkalmatlan­ságát az ország vezetésére. Natta fel­szólította a szocialistákat, hogy a kereszténydemokratákkal való cső­döt mondott együttélés helyett lép­jenek be a baloldali erők szövetsé­gébe, amely főszereplője lehetne Itá­lia társadalmi-politikai megújulásá­nak. Craxi, a szocialista párt főtitkára teljes támogatásáról biztosította a Spadolini-kormányt, és hangoztatta, hogy az intézményi reformokat párt­ja nem politikai számításból, hanem az ország kormányozhatóságának céljából követelte. A kommunisták együttműködési felhívására azzal vá­laszolt, hogy ideológiai, nemzetközi kérdésekben revízióra szólította fel az OKP-t. De Mita, a kereszténydemokrata párt főtitkára támogatva Spadolinit, kijelentette, hogy az ötpárti koalí­ció jelenleg „az egyedül lehetséges” kormánytöbbség. Faragó Jenő Spadolini miniszterelnök a kormányprogramot ismerteti a képviselőházban Elhalasztották a francia urániumszállítást A francia külügyminisztérium szó­vivője kedden közölte, hogy megha­tározatlan ideig, elhalasztották azo­kat a tárgyalásokat, amelyek e hé­ten kezdődtek volna Új-Delhiben francia dúsított uránium szállításá­ról. Francia ipari körök szerint e tár­gyalások bizonytalan ideig való el­halasztásának az az oka, hogy India elfogadhatatlannak tartja a francia szállítási feltételeket. Francia részről ugyanis azt a feltételt fűzték a szer­ződés megkötéséhez, hogy India vál­laljon kötelezettséget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ál­tal megkövetelt ellenőrzési szabályok szigorú betartására. (MTI) Japán—amerikai katonai tárgyalások Honoluluban megkezdte munkáját szaka. A két ország vezető hadügyi a japán—amerikai, úgynevezett biz- és külügyi szakértői a katonai együtt­­tonsági konzultatív testület 14. ülés- működés fokozásáról tárgyalnak. Tokió: Washington nyomása a szövetségesre A hawaii tanácskozásra olyan idő­szakban került sor, amikor az Egye­sült Államok minden eddiginél erő­teljesebb nyomást gyakorol szövetsé­gesére „védelmi” erőfeszítésének nö­velése céljából. A washingtoni kor­mányzat — miközben minden idők legnagyobb fegyverkezési program­ját hajtja végre — arra törekszik, hogy bevonja Japánt távol-keleti stratégiai terveinek megvalósításába. Mindenekelőtt arra próbálja rávenni a szigetországot, hogy közvetlen föld­rajzi környezetén kívül eső öveze­tekre is terjessze ki haditengerésze­tének tevékenységi körét, azaz vál­lalja át a Fülöp-szigetektől keletre és a Guamtól nyugatra eső óceáni térség „felügyeletét”. Ily módon „tehermen­tesíthetné” az amerikai 7. (csendes­óceáni) flottát, amely ezáltal tovább szilárdíthatná jelenlétét az Indiai­óceán térségében. Az már szinte „részkövetelésnek” számít, hogy Tokei gyorsítsa meg az 1981-ben elfogadott, 18 milliárd dol­láros középtávú fegyverkezési prog­ramjának végrehajtását, s ezenfe­lül évről évre, az eddiginél jóval n­a­­gyobb mértékben növelje katonai költségvetését. Japán hajlik ugyan bizonyos en­gedményekre, de teljes mértékben nem hajlandó elfogadni az amerikai követeléseket. Egyrészt a kormány semmiképpen sem hagyhatja figyel­men kívül a nép antimilitarista ér­zelmeit, másrészt kötik a hadviselést tiltó, alkotmányos előírások. S végül tekintettel kell lennie kelet- és dél­kelet-ázsiai szomszédaira is, amelyek amúgy sem nézik jó szemmel az álta­luk túlzottnak tartott katonai erőfe­szítéseket. Pietsch Lajos Moszkva: A japán katonai törekvések ellentmondanak a nemzeti érdekeknek Moszkvai politikai megfigyelők ar­ra emlékeztetnek, hogy az amerikai és a japán katonai vezetők eddigi ta­lálkozói eredményeként a távol-ke­leti szigetországot mind erőteljeseb­ben bevonták az amerikai stratégiai elképzelések megvalósításába. A ja­pán hadseregre a Pentagonban nyil­vánvalóan úgy tekintenek, mint az Egyesült Államok katonai partnerére. S hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy a hivatalos Japán mindezt a növekvő „szovjet veszély” jelszavá­val próbálja elfogadtatni a hazai köz­véleménnyel. Moszkvai megítélés szerint ezt tá­masztják alá a feltűnően megszapo­rodott közös hadgyakorlatok, az a nemrég elhangzott amerikai bejelen­tés, amely szerint a jövőben a joko­­szukai kikötőben nyolc, ballisztikus rakétákkal felszerelt amerikai ten­geralattjáró fog állomásozni. Ismert tény, hogy a jövő évtől nukleáris töl­tetű szárnyas rakétákkal látják el a japán partoknál cirkáló amerikai ha­dihajókat. Aggodalomra ad okot — hangoz­tatják a szovjet kommentárok —, hogy az amerikai követelések mind­inkább egybecsengenek a­ japán mi­litarista körök törekvéseivel. A japán katonai tárca az ideinél 7,5 százalék­kal több pénzt igényel a jövő évi költségvetésből, hogy az úgynevezett önvédelmi erőket ellássa a többi kö­zött F—15-ös vadászgépekkel, és hogy új hadihajókat vásárolhasson. Ugyan­ezek a körök most már engedni lát­szanak annak a washingtoni nyomás­nak is, hogy a jelenleginél 18 száza­lékkal nagyobb összeget vállaljon To­kió a Japánban állomásozó amerikai egységek fenntartási költségeiből. Ez a folyamat ellentmond Japán politikai érdekeinek és realitásai­nak — hangoztatják Moszkvában. Medveczky László Ma nyílik meg a KKP XII. kongresszusa A pekingi lapok kedden — Hu Jao­­pang fényképével illusztrált cikkek­ben — részletesen beszámolnak a KKP XII. kongresszusának hétfői elő­készítő tanácskozásairól, az elfoga­dott napirendről. A XII. kongresszus Hu Jao-pang referátumával ma dél­előtt nyílik, és előreláthatólag tíz na­pig tart. Hu Jao-pang beszédéből csak részleteket fognak nyilvános­ságra hozni, teljes szöveggel a kong­resszusi jóváhagyás után lehet szá­molni. Írásos formában terjesztik be a fegyelmi bizottság jelentését és a párt módosított szervezeti szabály­zatának tervezetét, amely mentes lesz egy sor „balos” tételtől, ugyan­akkor új cikkelyekkel is bővül. A kongresszus 252 tagú elnökségé­ben és annak 31 főnyi állandó bi­zottságában helyet kapott Hua Kuo­­feng, a párt tavaly felmentett elnö­ke is. Ebből Pekingben arra követ­keztetnek, hogy Hua Kuo-fenget be­választják a párt valamelyik vezető szervébe. A vezető szervek közül nem ismert a KKP KB katonai bizottsá­gának sorsa, erről csak az új szer­vezeti szabályzat közzététele után lehet majd bővebbet megtudni. Giu Mu-csi, a kongresszus hivatalos szó­vivője a hétfő esti nemzetközi sajtó­­értekezleten hangsúlyozta, hogy a ka­tonaküldöttek aránya nem nagy. Az angol nyelvű China Daily ked­den új mérföldkőnek nevezi a kong­resszust, megjegyzi, hogy a központi referátum körvonalazni fogja a stra­tégiai célokat és a modernizálás lé­péseit. (MTI) Indiát érzékenyen érinti a Kundzserab átjáró megnyitása India felkérte Kínát, hogy vizsgál­ja felül Pakisztánnal kötött megálla­podását a Kundzserab átjáró meg­nyitásáról. Delhi egyúttal tiltakozást jelentett be Islamabádnál a megálla­podás miatt — vált ismeretessé Pe­­kingben. A Kundzserab átjárót a kínaiak által épített Karakoram út men­tén most nyitották meg, és ha­tárőrposztokat is létesítettek. Az át­járó Aksai Chint és Kasmírt köti össze, olyan körzeteket, melyeket In­dia — egyrészt Kína, másrészt Pa­kisztán ellenében — saját területé­nek tekint. India a Karakoram út miatt régebben két ízben is tiltako­zott Kínánál: 1969-ben az út meg­építésével kapcsolatos döntés, 1978- ban pedig felavatása miatt. Mint kedd este Pekingben nyil­vánossá vált, Kína hivatalosan érte­sítette Indiát, hogy szerinte a Kun­dzserab átjáró megnyitásának sem­mi köze a Kasmír-problémához. (MTI) KÉSZÜLTSÉG Intenzív kampányt folytat a Pentagon ezekben a hetekben an­nak propagálására, hogy a gom­bamód szaporodó amerikai atom­fegyverek „intelligens emberek jó kezében” vannak, véletlen, vagy illetéktelen bevetésükről szó sem lehet. Ezt részben azoknak a hi­vatalos forrásokból származó je­lentéseknek ellensúlyozására ha­tározták el, amelyek a stratégiai fegyverekkel foglalkozó személyek egy részének meglepő mérvű al­kohol- és kábítószer-fogyasztásá­ról szóltak. Az élet azonban — mint a Westmoreland-ügy tanúsít­ja — nem halad mindig a kampá­nyok nyomvonalán. Néhány napja értesülhetett az amerikai közvélemény arról, hogy a texasi Fort Bliss katonai támasz­pont magas rangú parancsnoka ké­szültségbe helyezte az alárendelt alakulatokat bizonyos földön túli lények és bűncselekményük áldo­zatának felkutatására. Erre az­után került sor, hogy egy nap bar­nított ifjú hölgy bejelentést tett: William Westmoreland nyugal­mazott tábornokkal — a Vietnam­ban harcolt csapatok egykori pa­rancsnokával — autózott egy kies texasi mellékútvonalon, amikor támadás érte őket. „Különös for­májú lények” fogták őket körül, e lények kirángatták a tábornokot autójából, s vele együtt surrogó csészealjon tovatűntek. A készültség négy óra hosszat tartott e katonai körzetben. Arra a kérdésre, hogy miért rendelték el, a támaszpont szóvivője azt fe­lelte, hogy Westmorelandot nem sikerült megtalálni, nem vette fel a telefont. Arra a kérdésre pedig, hogy miért oldották fel a készült­séget, azt válaszolta, hogy a beje­lentő „idővel korábbi közlésének ellentmondó, mind gyanúsabb ki­jelentéseket tett.” A dolgok azóta helyre kerültek, a bejelentő pedig ideggyógyinté­zetbe, megfigyelésre. Westmore­land is előkerült. A riadót elren­delő parancsnok a helyén maradt, s a kampány folytatódik. Washington, 1982. augusztus 31. Vajda Péter

Next