Népszabadság, 1983. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

1983. február 10., csütörtök NÉPSZABADSÁG MILYEN KÍNÁLATRA SZÁMÍTHATUNK IPARI CIKKEKBŐL? Elegendő tévékészülék, kályha, mosógép, kevesebb lemezjátszó és háztartási műanyag áru Amint Gábor Pál, a Belkereske­delmi Minisztérium főosztályveze­tője az idei ellátásról az MTI mun­katársának elmondta, iparcikkekből a tavalyinál mérsékeltebb forgalom­­növekedésre számít a kereskedelem. A legfontosabb cél az ellátás szín­vonalának feltétlen megőrzése az alapvető iparcikkekből és az olcsóbb termékekből, továbbá a vásárlás kö­rülményeinek javítása. Igyekeznek javítani a háztartási munkát köny­­nyítő eszközök kínálatát s bővíteni a magánerős építkezésekhez szüksé­ges cikkek választékát. Nagy gon­dot fordítanak energiatakarékos ter­mékek forgalmazására, a mezőgaz­dasági kistermelés anyag-, eszköz- és szerszámszükségletének kielégí­tésére és a szabadidő hasznos eltöl­téséhez szükséges áruválaszték, va­lamint az ehhez kapcsolódó szolgál­tatások megszervezésére. A tervek szerint az áruk nagy ré­szét a hazai ipar állítja elő. Az el­múlt év kedvező tapasztalatai alap­ján a kereskedelmi vállalatok az idén erősítik termelésszervező tevé­kenységüket, s ez várhatóan csök­kenti a hiánycikkek számát. A gyá­rak valamivel ugyan többet vál­laltak a múlt évinél, a belkereske­delem igényeinek azonban átlago­san csak 80 százalékát képesek ki­elégíteni. A hiányzó árumennyiség­nek azt a részét, ami importból nem fedezhető, belkereskedelmi árucse­rével és határ menti választékcseré­vel igyekszik beszerezni a kereske­delem. Néhány termékcsoportból az idei­nél jobb ellátás várható. A bútor­kereskedelemnek jelenleg első számú gondja, hogy bizonyos bútorfajták túlzottan magas készlete mellett más típusokból nem tudják kielégíteni a keresletet. A közeljövőben várha­tóan növekszik az elemes és kisbú­torok kínálata, és javul a minőség is. Gazdagabb kínálat várható az idén iskolai papír- és írószerárukból is. Az elmúlt évinél több és jobb, ko­rábban hiánycikknek számító, ha­zai gyártású táskaírógép és kerék­pár kerül az üzletekbe. Nem változik számottevően a sze­mélygépkocsi-import, például a La­da gépkocsikra sorban állók várako­zási ideje továbbra sem csökken. A mopedek közül a legkeresettebb NDK-gyártmányúak továbbra sem lesznek folyamatosan kaphatók, vi­szont a többi típusból kielégítő el­látás ígérkezik. Szegből és csavar­árukból a kereskedelem úgy igyek­szik kielégíteni a lakosság igényeit, hogy az e célra szolgáló árualapokat elkülöníti a közületi vásárlásoktól. Lesz elegendő színes és fekete-fe­hér televízió, sztereó és autórádió, hagyományos és automata mosógép, továbbá centrifuga, villanytűzhely, grillsütő és villanyszerelési cikk, va­lamint hagyományos tüzelésű kály­ha. A szükségesnél kisebb hazai ka­pacitás és az importlehetőségek szű­kössége miatt viszont időszakos hiá­nyokkal kell számolni 5—10 literes villamos kisbojlerből, rozsdamentes evőeszközből, közepes árú lemezját­szóból, egyes háztartási műanyag árukból, hőálló főző és tálaló üveg­edényekből, valamint egyes háztar­tási porcelánfélékből. (MTI) Alumínium termékek exportja Az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat a legutóbbi hetekben több exportüzletet kötött. A dán Velux­­céggel például több mint kétmillió dollár értékű alumínium szalag és sajtolt profiltermék exportjában ál­lapodtak meg. Ezeket a Székesfehér­vári Könnyűfémműben állítják elő. Az üzlet érdekessége, hogy a szállí­tandó termékek egy részéért cserébe a hazai tetőtér-beépítésekhez haszná­latos ablakok érkeznek, s így ezek­ből bővül a belföldi kínálat. A Magyar Alumíniumipari Tröszt külkereskedelmi jogú vállalata nem­rég egy londoni kereskedőcéggel két szerződést is aláírt 2,7 millió dollár értékben. A megállapodás szerint az inotai alumíniumkohóban készülő öntve hengerelt huzalból szállítanak partnerüknek. (MTI) AZ URBANISZTIKAI TÁRSASÁG KEZDEMÉNYEZÉSE Nyílt hetek a városokban (Munkatársunktól.) A Magyar Urbanisztikai Társaság, az arra vállalkozó városi tanácsok­kal közösen idén is meghirdette a Nyílt hetek a magyar városokban programját. Ez módot ad az urba­­nistáknak és az urbanisztika iránt érdeklődőknek arra, hogy jól meg­ismerjék a hazai településeket, az előadásokon, beszélgetéseken tájéko­zódjanak a helyi és az általános vá­rosrendezési gondokról. A felhívásra jelentkezett városok közül ötöt választott ki a társaság a nyári rendezvény központjául: Bé­kést, Salgótarjánt, Kaposvárt, Szol­nokot és Ajkát. Békésben, az idén tízéves városban lesz a leggazda­gabb program. Egy helyi fejlesztési feladatról, a városi oktatási-nevelési központról mondhatnak véleményt a részvevők a kiállított tervek alapján. Ugyanitt megrendezik az alföldi kis­városok vezetőinek találkozóját, s egynapos továbbképzőt tartanak Gyula, Békéscsaba és Békés tanács­tagjainak. Salgótarjánban az odalátogatók a város építészetével ismerkednek. Ka­posvár kiállításon mutatkozik be majd a vendégeknek, s a helyi ma­gánlakás-építési, városfejlesztési ter­vekről kérnek véleményt a szakem­berektől. A megújuló dél-dunántúli városok építészete és a hagyományok címmel konzultációt szerveznek 18 érintett város és öt építész-tervező részvételével. Környezetvédelmi intézkedések Zalában Zala környezetvédelmi tervei sze­rint az idén készül el a megyeszék­hely napi tízezer köbméter teljesít­ményű szennyvíztisztító műve, ami­nek a Zala folyó, közvetve pedig a Balaton vízvédelme miatt van nagy jelentősége. A felfogott szennyvíz­­iszapot a termelőszövetkezetekkel kö­tött megállapodás szerint s az előze­tes talajvizsgálatok alapján szállítják a szántóföldekre. A környezetvédelmi szakemberek nagy reményeket fűz­nek ahhoz is, hogy megkezdődött a Zala folyó vízgyűjtő­ területén levő állattartó telepek rekonstrukciója; a program befejezése után nem kerül­het szennyező anyag az élővizekbe. A Balaton zalai partszakaszán Bala­tongyörök, Vonyarcvashegy és Gye­­nesdiás területén — társulati úton — folytatódik a települések csatornázá­sa. Ugyanezeken a településeken az üdülőkben, közintézményekben ke­letkező szennyvíz elhelyezése is meg­oldódik: a balatongyöröki szennyvíz­­telepen gyűjtik össze, és előkezelés után jut be a csatornarendszerbe. A járás tíz termelőszövetkezetének ösz­­szefogásával a talaj és a környezet védelmét szolgáló agrokémiai köz­pontot hoznak létre Lentiben, itt szakszerűen tudják majd tárolni a műtrágyát és a növényvédő szereket. Folytatódik a tájromboló kőbányá­szat folyamatos megszüntetése is a Keszthelyi-hegységben: az idén Gye­­nesdiáson zárnak be egy bányát, s folytatják a hegy oldalán ejtett se­bek begyógyítását. A lakosság segítségével, önkéntes munkavállalásával rendezik a köz­ségi hulladékgyűjtő helyek környé­két; gondoskodnak a bekerítéséről, letakarásáról; ugyancsak a lakosság közreműködésével oldják meg a bel­területi vizesárkok rendszeres tisztán tartását. (MTI) Kemping, strand és horgásztanya a kiskörei víztárolónál Hazánk második legnagyobb tavát, a kiskörei vízlépcső 127 négyzetkilo­méteres tárolóját, gazdag halállomá­nyát, madárvilágát már eddig is sok hazai és külföldi turista fedezte fel. Tavaly tízezrek víkendeztek a tó partján, és ütötték fel sátraikat, hor­gásztak, csónakáztak. A terület gazdája a Közép-Tisza­­vidéki Intéző Bizottság és a környe­ző települések tanácsai igyekeznek jobb feltételeket teremteni a vendég­­fogadásra; a szerény anyagi eszkö­zöket társadalmi munkával pótolja a lakosság, lévén érdekeltek a környék fejlesztésében. A romantikus fekvé­sű abádszalóki öböl partján a nyáron három hektáron épül kemping, s el­készül egy horgásztanya. Itt horgo­nyoz majd két régi személyhajó, a Délibáb és a Mecsér; a régebben év­tizedekig a Tiszán és a Dunán szol­gálatot teljesítő vízi járművek egyi­kében turistaszálló, a másikban büfé lesz. Az ide látogatókat vendégház fogadja, a szabadstrandon pedig öltö­ző, zuhanyozó. ■ Tiszafüreden folytatják az ifjúsági kirándulócentrum kialakítását, a leendő gazdák, a fiatalok társadalmi munkájával. A közlekedési utakat, sátorhelyeket már megépítették, be­kerítették a területet, szépítik a kör­nyéket. Poroszlón horgásztanya, szi­lárd burkolatú autóparkoló várja a látogatókat, Kiskörén a termálvizű uszoda előkészítő munkáihoz látnak hozzá, s folytatják a leendő falumú­zeum épületének felújítását. A kiskö­rei víztároló, amelynek egyik felada­ta, hogy majdan a nyári szezonban a Balatont is tehermentesítse, az idén már jobb feltételekkel várja a kem­pingezés, a horgászás és a vízi sport híveit. (MTI) Gimnázium külföldi magyaroknak Külföldön élő magyarok vagy ma­gyar származású szülők gyermekei kezdik meg tanulmányaikat szep­temberben a kőszegi Jurisics gimná­ziumban. A Magyarok Világszövet­ségének közreműködésével teremtet­tek lehetőséget a magyar származású fiataloknak a tanulásra, az érettségi bizonyítvány megszerzésére, szüleik, nagyszüleik anyanyelvének elsajátí­tására. Hogy az ősszel érkező első diákokat fogadhassák, bővítik a gim­názium leány- és fiúkollégiumát. Az iskolában már tavaly kialakították a nyelvi labort, s készülnek a speciális tantervek is. Az elképzelések szerint az első tan­évre a magyarul többé-kevésbé be­szélő gyerekeket veszik föl, s ők még nem is alkotnának külön osztályt. Heti hét-nyolc órában angolt tanuló közösségbe kerülnek, így az osztály­társak kölcsönösen segíthetik egy­mást a magyar és az angol tanulásá­ban. Elismerés hulladékgyűjtőknek Szerdán a budapesti úttörőszövet­ség elnökségén átadták a díjakat a MÉH Tröszt által meghirdetett or­szágos hasznosanyag-gyűjtő verseny budapesti és Pest megyei helyezett­jeinek. A Budapest és Vidéke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat terü­letén az általános iskolák a múlt év­ben csaknem 8,6 millió forint érté­kű hasznosítható hulladékot gyűjtöt­tek össze. Kimagasló eredményeik alapján kilenc budapesti és három Pest megyei iskola úttörőcsapata ka­pott elismerést. , Első helyezést ért el a XI. kerületi Váli utcai, a VIII. kerületi Erdélyi utcai, a XIII. kerületi Thalmann ut­ca 35. szám alatti általános iskola. (MTI) Próbagyártás a zalaegerszegi új sajtüzemben A zalaegerszegi új ementáli sajt­­üzemben megkezdődött a próbagyár­tás. A háromszázmillió forintot meg­haladó beruházással épített létesít­ményben évente háromezer tonna ementáli sajt készül. A tervek sze­rint ez az üzem adja az országban gyártott keménysajt 70 százalékát. Ellenőrzik a gyártósort KISS FERENC FELVÉTELE Nógrádba készül a Glatz-gyűjtemény A Nógrád megyei Buják község­nek adományozta értékes festmény­gyűjteményét Glatz Hemrikné, az 1958-ban elhunyt Kossuth-díjas Glatz Oszkár menye. A gyűjtemény legér­tékesebb része Glatz Oszkár negyven olajképe. A hagyományozó egyetlen kikötése a festmények méltó elhe­lyezése, illetve álllandó Glatz-kiállí­­tás rendezése Bujákon. A községi tanács már meg is vásárolt e cél­ból egy tizenhetedik századbeli ba­rokk kúriát. Helyreállítását és a je­lenleg a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban őrzött gyűjtemény végleges elhelyezését még az idén meg akarják old­an­i. Glatz Oszkár a nagybányád fes­tőiskola egyik megalapítója. A szá­zad elején rendezett be műtermet Bujákon; kapcsolatait a faluval, la­kóival haláláig ápolta. Bujákon, ahol igen sok Glatz-kép született, rendkí­vül eleven a festő kultusza, 1936-ban a község díszpolgárává is választot­ták (MTI) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Operaegyüttesek. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. Bertolt Brecht. 9.44: Mondókák, gyermekjátékok. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Beszélgetés önmagunkról. 10.45: Fúvószene. 9.04: A Magyar Hárfástrió játszik. 11.25: Kína — közelebbről. Riportmű­­sor. 11.40: Védett férfiak. 12. rész. 12.45: Beszélgetés a filmforgatásról. 13.00: Amikor az Operaház 50 éves volt. 3. rész. 13.55: Nóták. 14.17: Ádám. Justh Zsigmond regé­nyének rádióváltozata. 15.05: Operettdalok. 15.28: Művelődéstörténet gyerekek­nek. 16.00: Könyvszemle. 16.10: Zenekari muzsika. 17.05: Olvastam valahol... 17.32: Az ötödik sípszó. Moldova György hangjátéka. 10.15: Népdalest. 19.50: A kapitány. Egy színpadi legen­da legendája. 20.20: Pablo Casals gordonkázik. 20.38: Az alföldi óriásfalvak. Enyedi György sorozata. 20.58: Verdi: Rigoletto. Háromfelvoná­­sos opera. Közben: 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.39: Schubert: C-dúr fantázia. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Talabér Erzsébet énekel. 13.00: Elveszett találmányok. Riport­­műsor. 13.20: Népzenei hagyományőrző mű­sor Érdről. 1. rész. 13.35: Schumann zongoradarabjaiból. 14.00: Gyarmati Istvánnak hívják. Fog­lalkozása: zongorakísérő. 14.35: Színe, java. Válogatás az el­múlt három évtized műsoraiból. 16.00: Dickens. Az Iskolarádió műsora. 16.35: Idősebbek hulámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Randevú a Jókai Klubban. Tabi László. 21.35: Popműhely. 22.20: Nóták. 23.20: A tegnap slágereiből. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamarazene. Szt. 10.08: Évszázadok mesterműveiből. Szt. 10.50: Király László: Zalai bokréta. SZL 11.05: Operarészletek. Szt. 1953: Corelli: Tizenkét szonáta. Szt. 14.07: Szimfonikus zene. Szt. 15.59: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Zenés játékokból. Szt. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Bnahms-művek. Szt. 19.50: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. 20.35: Zenekari muzsika. Szt. 21.07: Új lemezeinkből. Szt. 22.07: Ránki György szerzői estje. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Iskolatévé. Kémia 7. o. (ism. 14.30, sz.). 8.35: Angol nyelv (középhaladóknak (sz.). 9.00: Orosz nyelv 6. o. (ism. 14.10, sz.). 9.20: Földrajz 6. o. (sz.). 10.00: Magyar irodalom 3. o. 10.30: Magyar nyelv 1. o. (ism. 15.25. sz.). 11.00: Történelem 8. o. (ism. 15.00). 11.30: Kamera. A televízió. 12.00: Világnézet. 12.40: Képújság. 15.40: Az anyag körforgása (ism.). 16.35: Hírek. 16.40: Maci Laci. Kicsi az egér, de erős. Amerikai rajzfilm (sz.). 17.06: Csak gyerekeknek! (sz.). 17.45: Kikapcsoló. 17.55: Képújság. 18.00: Telesport. 18.25: Pedagógusok fóruma. Beszélge­tés a környezet- és természet­védelmi nevelésről. 19.10: Tévétérna (sz.). 19.15: Esti mese (sz.). 19.30: TV-Híradó (sz.). 20.00: Majd a Leontine! Francia bűn­ügyi vígjáték (sz.). 21.15: Panoráma. A külpolitikai szer­kesztőség világpolitikai maga­zinja. 22.16: TV-Híradó 3. (sz.). 2. MOSOK 18.45: Sorstársak. A pécsi körzeti stú­dió rehabilitációs fóruma (ism.). 19.06: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: TV-Híradó (sz.). 20.00: A nők helye a társadalomban. Riportműsor. 20.95: TV-Híradó 2. (sz.). 21.15: Kikapcsoló (ism.). 2025: „Ez már nem én vagyok”. Portrék Ladik Katalinról. A szegedi körzeti stúdió műsora. 22.10: Képújság. ­ Eredményekről, törekvésekről és a további tennivalókról rendezett saj­tótájékoztatót szerdán az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­. Petrovai László főosztályvezető egye­bek között elmondta, hogy a minisz­térium eredményesnek tartja az olyan kooperációs kapcsolatokat, amelyekben a kivitelezők a tervező­­vállalatokkal együtt keresnek és tel­jesítenek feladatokat itthon és kül­földön. Például ilyen vállalkozásban épített Budapesten 16 tantermes is­kolát a Hajdú megyei ÉVM Vállalat és a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A Középülettervező Válla­lat — a fővárosi tanáccsal kötött megállapodás szerint — nemcsak a műszaki tervezést vállalta, hanem a budapesti kórházak rekonstrukciói­nak előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését is. Vannak olyan vállalatok is — mint a Heves megyei, a Nógrád megyei és a 23-as számú ÉVM Vállalat —, ame­lyek még nem­­találták meg az al­kalmazkodás szervezeti és technikai lehetőségeit. A másik véglet: a Veszprém megyei ÉVM Vállalat — igaz, sok új kezdeményezéssel — erőit meghaladó kockázatot vállalt, és most ezért került nehéz helyzetbe, összességében a kivitelező építő­iparban megindult kedvező folyama­tot jelzi, hogy 1979 és 1982 között az építési munkákból a fenntartás ará­nya 16,5-ről 21,1 százalékra növeke­dett, s a kisebb értékű megbízások elvállalásával a korábbi 9133 helyett tavaly már 11 342 szerződést teljesí­tettek. A konvertibilis építőipari ex­port is nőtt, 1982-ben már 3,3 mil­liárd forint értékű munkát végeztek építőink külföldön, a korábbi félmil­­liárd forinttal szemben. A vállalatok vállalkozás- és üzlet­politikájának fejlesztése érdekében a minisztérium is korszerűsíti a fel­ügyeleti irányítást, s további intéz­kedéseket készít elő a vállalatok mű­ködési feltételeinek javítására. Szor­galmazza a versenyeztetést a megbí­zások elnyerésében, ám ehhez arra is szükség van, hogy maguk a megbí­zók is éljenek ezekkel a lehetőségek­kel. Fontos, hogy javuljanak a vál­lalati erőforrások hatékony felhasz­nálásának külső feltételei, és­ éssze­rűen mérséklődjenek a hatósági meg­kötöttségek. (MTI) Rugalmasabb vállalkozások az építőiparban Sajtótájékoztató az ÉVM-ben

Next