Népszabadság, 1984. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
1984. január 3., kedd NÉPSZABADSÁG Tyihonov a nemzetközi helyzetről, a szovjet-japán viszonyról ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL) A nemzetközi helyzetről, a szovjet —japán kapcsolatokról nyilatkozott Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő a Jomiuri Simbun című szigetországi lapnak. Az interjút a japán lappal egy időben, hétfőn publikálta a Pravda. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleménye az amerikai rakétatelepítés megkezdése nyomán kialakult nemzetközi helyzetről, a szovjet miniszterelnök kifejtette: mindenkinek jobb lenne, ha az új évet e rakéták nélkül kezdenénk. Az Egyesült Államok lépései nyomán — mondotta — a világhelyzet komolyan bonyolultabbá vált, a feszültség érzékelhetően megnőtt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a Szovjetunió Genfben a lehető legmesszebb elment, hogy valóban igazságos és radikális megoldást találjanak a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek ügyében. Emlékeztetett rá, hogy éppen a Szovjetunió javasolta valamennyi nukleáris eszköz megsemmisítését Európában, de az Egyesült Államok erről még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Mi készséget nyilvánítottunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal való megfelelő megállapodás aláírásától kezdve beszüntetjük az SS—20-as rakéták telepítését az ország keleti körzeteiben, természetesen akkor, ha az ázsiai kontinensen nem történik lényeges változás a stratégiai helyzetben. Sajnos a másik felet más, nyíltan önző szándékok vezették. Számára a fő cél: katonai fölénybe jutni elsőcsapás-mérő nukleáris fegyverek európai telepítésével. Ezért tette tönkre a genfi tárgyalásokat — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd hozzáfűzte, hogy azok, akik népeik akaratával ellentétben beleegyeztek az amerikai rakéták befogadásába, ugyancsak közvetlenül felelősek a nemzetközi helyzet kiéleződéséért. A helyzet most valóban nem egyszerű, de a szovjet vezetés nem szeretné visszafordíthatatlannak tekinteni. Szeretnénk remélni, hogy a józan ész mégis felülkerekedik, hogy helyreáll az amerikai rakétatelepítés megkezdéséig fennállt helyzet, és ez lehetőséget ad kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálására — mutatott rá a szovjet kormányfő. A szovjet—japán kapcsolatokat értékelve Tyihonov azt mondta: e kapcsolatok jelenleg nem a legjobb időket élik át, fejlődésük lefékeződött. Ezért a felelősséget a szovjet fél nem vállalhatja magára, a Szovjetunió elvi irányvonala a jószomszédi viszonyra nem változott. Tyihonov hangoztatta: a japán kormány a Csendes-óceán túlpartjára pillantgatva tudatosan a közös erőfeszítésekkel kialakított szovjet—japán kapcsolatrendszer „szétbontására” törekszik. Utalt a politikai kontaktusok korlátozására, új gazdasági egyezségek megakadályozására, arra, hogy mindez a Szovjetunió elleni barátságtalan kampányokkal fonódik össze. Hozzátette: ezzel egy időben a japán—amerikai katonai szövetség megerősítésére, Japán katonai erejének növelésére tesznek lépéseket. Naiv dolog lenne feltételezni, hogy a Szovjetunióban mindez figyelmen és számításon kívül marad. A Szovjetunió ennek ellenére változatlanul konstruktívan közelíti meg távol-keleti szomszédjához fűződő kapcsolatait. Fontos, hogy mindkét fél jóakaratot, realizmust tanúsítson, s számoljon a másik érdekeivel, pozíciójával. A szovjet fél készsége erre nem változott. A Szovjetunió őszintén kívánja, hogy a kapcsolatokban a bizalom, a jószomszédság kerekedjék felül. Zalai István A salvadori hazafiak katonai sikerei Salvador egyik legfontosabb közlekedési útvonalát szakították meg vasárnap a partizánok, amikor felrobbantották a San Salvadortól 90 kilométerrel keletre levő cuscatlani hidat. San Salvador-i hivatalos források közölték, hogy a híd megsemmisült. A partizánszervezeteket tömörítő Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front, az FMLN azt is bejelentette, hogy a híd körüli harcok során két kormánykatona életét vesztette, és megsemmisült a közeli vízi erőmű egyik üzemrészlege. A fővárost és a keleti megyéket összekötő cuscatlani híd az Arany híd után az ország második legnagyobb ilyen létesítményének számított. Az Arany hidat a hazafiak 1982-ben robbantottákfel, és azóta is romokban van. A salvadori események krónikájához tartozik, hogy a partizánok az északi Chalatenango megyében a hét végén 525 katonai létesítményt támadtak meg. Hétvégi legnagyobb fegyvertényük az El Paraiso-i helyőrség elfoglalása és lerombolása. Az FMLN szóvivője közölte, hogy az El Paraiso-i harcokban 200 kormánykatona vesztette életét, közöttük két alezredes is. (AFP) A felrobbantott cuscatlani híd. Lomozista támadások Nicaragua határ menti települései ellen Heves harcok zajlottak le a hét végén Nicaragua északi határvidékén Hondurasból behatolt ellenforradalmárok és a sandinista népi hadsereg egységei között. Egy managuai szóvivő szerint a harcokban 40 ellenforradalmár és 25 kormánykatona vesztette életét. A nicaraguai kormány bejelentette, hogy az ország északi megyéiben a hét végén kétezer, Hondurasból behatolt ellenforradalmár indított újabb támadásokat a határvidék települései és létesítményei ellen. A kormány megítélése szerint hondurasi támaszpontokon mintegy tízezer ellenforradalmár tartózkodik. Nicaraguába látogatott a hét végén Adolfo Pérez Esquivel Nobel-i békedíjas argentin személyiség, az emberi jogok ismert harcosa. Újságírók előtt kifejtette, hogy Közép-Amerika békéjének megteremtését az amerikai furkóstaot-politika akadályozza. Kijelentette, hogy a béke csak a külföldi beavatkozás beszüntetésével érhető el, és ezzel összefüggésben sürgette a Hondurasba és Salvadorba küldött amerikai katonai tanácsadók azonnali visszahívását. (AP) Iraki-iráni légi csaták Légi csatákról számolt be a legutóbbi napokban mind az iráni, mind az iraki hírügynökség. Az iráni hadi jelentések szerint iráni repülőgépek heves támadást intéztek az iraki erők egyik rakétabázisa ellen. A jelentés hozzáfűzi, hogy az akciót végrehajtó gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. Bagdadi jelentések ugyanakkor arról számoltak be, hogy az iraki légierő „közvetlen és hatékony” támadást intézett iráni tüzérségi állások ellen a front északi szakaszán. A közlemény szerint az iraki légvédelem megakadályozta, hogy két iráni gép behatolhasson az irakiak által ellenőrzött légtérbe a front déli részén. A bagdadi hadijelentés arról is hírt adott, hogy az iraki erők iráni állásokat támadtak a front déli és középső szakaszán, és 16 iráni katonát megöltek. (API) Újabb rakétaellenes tüntetések Nyugat-Európában Január 1-ére virradó éjjel indítható állapotba hozták a Nagy-Britanniába telepített 16 amerikai szárnyas rakétát. Hivatalos megfogalmazás szerint ez annyit jelent, hogy „nukleáris támadás esetén” az amerikai légierő a London melletti Greenham Commonból útnak indíthatja ezeket a nukleáris eszközöket. .A tizenhat szárnyas rakéta az első, brit földre telepített hányada annak a 160, hasonló típusú fegyvernek, amelyet a tervezett 572-ből ebben az országban fognak elhelyezni — feltéve, hogy nem születik időközben idevágó fegyverzetkorlátozási megállapodás. A bejelentés hírére nagyszabású tüntetést tartottak vasárnap brit békeharcosok a Greenham Common-i rakétabázisnál. A támaszpont körül létesített táborokban lakó nők léggömböket eresztettek fel, amelyekhez leszerelést követelő feliratokat erősítettek. Az esztendő első napján Olaszország több nagyvárosában egyházi szervezetek szólították utcára az eurorakéták ellen tüntetőket. Milánóban, Velencében és másutt került sor fáklyás felvonulásra. A római békemenet, melyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, valamint szerzetescsoportok kezdeményeztek, aláírásgyűjtést indított el. Az aláírók leszögezik, hogy nem tartanak igényt a nukleáris fegyverek védelmére, vagyis arra, amire hivatkozva a parlament hozzájárult az amerikai fegyverek befogadásához. (MTI) npflBAfl A Szovjetunió jószomszédi kapcsolatokat akar Iránnal Az iráni hadbíróságokon „az Iráni Néppárt titkos szervezetének” hazafias érzelmű katonatisztjei, valamint az Iráni Néppárt néhány aktivistája és tagja ellen folyó perekről ír a Pravda. Konsztantyin Vitaljev, a cikk írója megállapítja, hogy e perek célja minden bizonnyal az Iráni Néppárt tavaly letartóztatott vezetői elleni bírósági eljárások előkészítése. Nyilvánvaló, hogy a letartóztatottak kegyetlen megkínzása ellenére e bírósági eljárás szervezői nem rendelkeznek elegendő tényanyaggal ahhoz, hogy alátámaszthassák az Iráni Néppárt ellen emelt vádakat. A most folyó perekre az egész Iránban tapasztalható kémhisztéria, a fizikai és lelki terror légköre jellemző. A szélső A VILÁGSAJTÓBÓL séges teheráni körök mindenáron ürügyet próbálnak találni a szovjet— iráni kapcsolatok megrontására. Erre még a bírósági szerveket is felhasználják, s a vádlottak ellen azt hozzák fel, hogy katonai és politikai jellegű hírszerző adatokat gyűjtöttek a Szovjetunió számára. Ezeknek az állításoknak a megalapozatlansága nyilvánvaló. Sem az Iráni Néppárt, sem más iráni politikai szervezet nem adott át a Szovjetuniónak semmiféle katonai, hírszerzési információt. Az ilyen módszerek egyébként is idegenek a kommunista pártoktól, a kommunista mozgalom lényegétől. A reakciós iráni csoportok mindent megtesznek azért, hogy megsemmisítsék a sah ellen 1979-ben végbement forradalom eredményeit. A szélsőségesek megpróbálják a vak fanatizmusnak, a demokratikus szabadságjogok teljes felszámolásának útjára vinni az Iránban uralmon levő rendszert, s fel akarják támasztani a sah uralmának idejére jellemző kegyetlen önkényt. A kommunistaellenes hisztériakeltés Iránban együtt jár a szovjetellenes kampány erősödésével — mutat rá a Pravda cikkírója. A hadbírósági üléseken hivatalos személyiségek, az elnöklő bíró, az ügyész és mások megengedhetetlen hazugságokat mondtak a Szovjetunióról. E propagandisztikus hírverés nyilvánvaló célja, hogy az iráni népben ellenséges érzéseket keltsenek a Szovjetunióval szemben. Az iráni vezetés jól tudja, milyen viszonyt óhajt ápolni a Szovjetunió Iránnal, amellyel 2500 kilométer hosszúságú közös határa van. A Szovjetuniónak a legkevésbé sem áll szándékában rontani kapcsolatait déli szomszédjával, éppen ellenkezőleg : minden szükségest megtesz azért, hogy e kapcsolatok a béke érdekében, a két fél kölcsönös hasznára fejlődjenek. 3 Politikánk folytatása — boldogulásunk záloga LOSONCZI PÁL ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, az új év alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. Beszédét az alábbiakban közöljük. — Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni, válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ- közgyűlést is használjuk fel állhatatos törekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó álláspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés részvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra talál a világ sok országában. A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet- nyugati párbeszédnek, minden jó szándékú közeledésnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és népével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadalmi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettségeinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európában, és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon ki,alakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könynyebb. Céljaink elérése végett a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük és minden eszközzel védjük vívmányainkat, és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés, és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenni akarása, kemény munkája, küzdelme a szövetségeseinkkel, a testvéri népek összefogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamenynyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt. (MTI)