Népszabadság, 1984. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
1984. július 3., kedd NEPSZABADSAE IPARI ÜZEM, TUDOMÁNYOS INTÉZET, KERESKEDELMI VÁLLALAT Csatlakozások a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez Újabb vállalatok, intézmények dolgozói határozták el, hogy felszabadulásunk 40. évfordulóját és a párt XIII. kongresszusát jobb munkával köszöntik. Gyűléseken jelentették be hétfőn: a vállalati s a népgazdasági terv teljesítését egyaránt szem előtt tartva fokozzák teljesítményüket, javítják a minőséget. Székesfehérvárott a Kiváló címmel tizenhatszor kitüntetett Alba Regia Építőipari Vállalat dolgozói úgy döntöttek: az 1984—1985-ös év időszakában korszerűbb termékek gyártásával s a választék növelésével igyekeznek elérni, hogy a vállalati nyereség az 1983-ashoz képest harminc százalékkal növekedjék. További céljuk, hogy — lakásépítési tervükön felül — a vállalat által kifejlesztett Albaházból, az egyik legkorszerűbb családiház-típusból, másfél esztendő alatt háromszázat építsenek fel, és adjanak át kulcsrakészen. Vállalták, hogy racionálisabb gazdálkodással, hatékony üzemeltetéssel ezer tonna olajjal egyenértékű energiát takarítanak meg az elkövetkező tizennyolc hónapban. A Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozói egyebek között azt vállalták, hogy két nemzetközi jelentőségű program, illetve fejlesztés sikeres megvalósítását mozdítják elő. Az intézet részt vesz az 1986-ban Föld-közelbe érő Halley-üstökös tanulmányozására kidolgozott nemzetközi Vega-programban. Az égitest vizsgálatára felbocsátandó űrszonda fedélzeti műszerei közül többet is a KFKI szakemberei fejlesztettek ki, s készítenek el 1. Például azt az adatgyűjtő berendezést, amelyben a kutatások valamennyi eredményét mérik majd. Ezt még itt a Földön kipróbálják, mégpedig olyan körülmények közepette, amelyek a világűrben, az üstökös közelében érhetik az űrszondát. Az intézet munkatársai most vállalták, hogy soron kívül elkészítik az adatgyűjtő berendezés tartalék példányát arra az esetre, ha az ellenőrző vizsgálatok során az eredeti meghibásodna. Egy új típusú, kék fényű lézer kifejlesztéséhez kapcsolódik másik felajánlásuk: a tervbe vett kísérleti példány elkészítésén túl megcsinálják a berendezés laboratóriumi változatát, amelyen a konstrukció gyakorlati alkalmazásának lehetőségei is tanulmányozhatók. A két budapesti Skála Áruház és a Skála Coop nagykereskedelmi igazgatóság 72 szocialista brigádjának képviselői a tartós fogyasztási és kozmetikai cikkek választékának bővítését tűzték célul. Ezt főként a külföldi áruházakkal való együttműködésük szorosabbra fűzésével a kishatármenti forgalomban, árucserében rejlő lehetőségek jobb kihasználásával akarják elérni. Felkutatják azokat a hazai alapanyagból előállított termékeket, amelyek iránt külföldön érdeklődés mutatkozik, és ezek exportjával fokozzák a bevételeket. A nagykereskedelmi igazgatóság dolgozói a kistelepülések ellátásának javítására még ebben a hónapban két mozgó mintateremmé átalakított kamiont, illetve csuklós buszt indítanak útra. Az aprófalvakban levő szövetkezeti boltok vezetői minta alapján választják majd ki a megfelelő portékát; a rendelést a kocsikról rádiótelefonon adják le a központi raktárnak, ahonnan rövid időn belül kiszállítják az árut. (MTI) Bővítik az áruválasztékot a Marx téri új áruházban. ERDEI KATALIN FELVÉTELE A lengyel parlament mezőgazdasági vitája ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) kétnapos ülést kezdett hétfőn a szejm. Az első napirendi pontként a képviselők a kormánynak az élelmiszer-gazdasági program teljesítéséről készített jelentését hallgatták meg. Az előterjesztő Stanislaw Zieba, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari miniszter egyebek között kijelentette: 1983-ban a mezőgazdaságban előállított nemzeti jövedelem elérte a válság előtti „csúcsév” — 1978 — szintjét. A miniszter kifejtette: a LEMP és az Egyesült Parasztpárt közös agrárpolitikája bevált, a termelés fokozatosan nő. Az elmúlt évben 7 százalékkal több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint 1982- ben. Kiegyenlítetté vált a mezőgazdasági termékkel való kereskedelem. Mindenekelőtt az import drasztikus csökkenése miatt Lengyelország a jövőben is mindenekelőtt hazai forrásokra akar támaszkodni, az állattenyésztést is az országban előállított takarmányokra alapozzák. Külföldről csak fehérjetakarmányokat akarnak behozni. A parlamenti vita szünetében tartott sajtóértekezleten Zieba miniszter kijelentette: a mezőgazdasági politika az egész élelmiszer-gazdaság egységes kezelésére törekszik. Az a cél, hogy az élelmiszer-termelésre fordítsák a beruházási összegek 30 százalékát. Ezt az elmúlt évben nem teljesítették. Jelentős ma még az anyag- és energiapazarlás, rengeteg termény megy veszendőbe. Éppen ezért szorgalmazzák a feldolgozóipar erőteljes fejlesztését. Az egyházi agráralap létrehozására vonatkozó kérdésre válaszolva, Stanislaw Zieba elmondotta, hogy a szejm alapítványi törvény lehetővé tette ennek az intézménynek a megszervezését. Tényleges működése attól is függ, mennyi pénz folyik be a feltételezett nyugati adományozóktól. Eddig ez az összeg igen csekély (núszezer NSZK-márka), ha azonban elérnék is a tervezett összeget (4,5 milliárd NSZK-márka), az is csak egy-két százaléka lenne a lengyel mezőgazdaság számára létfontosságú beruházásnak. A vitában a felszólaló képviselők a mezőgazdaság fellendítése, az agrárberuházások arányos növelése mellett foglaltak állást. A szejm vitájának második napirendi pontja a kormány lakásépítési tervének megvitatása volt. A lakáskérdés a lengyel társadalmat, foglalkoztató jelentős probléma, az igények kielégítésére hárommillió lakás felépítése szükséges 1990-ig. Miklós Gábor Egymillióan vettek részt Madridban a Mundo Obrero ünnepségein Csaknem egymillióan vettek részt a Spanyol Kommunista Párt, valamint lapja, a Mundo Obrero vasárnap este befejeződött, háromnapos ünnepségsorozatán. A hagyományos madridi kommunista fesztiválra az ország minden részéből érkeztek látogatók. Európa, Latin-Amerika ,testvérpártjaitól 40 küldöttség volt jelen az ünnepségen. Az idei fesztivál fő jelszava „a békéért, a pártegységért” volt. A különböző tartományok pártszervezetei e gondolatok jegyében rendeztek vitaesteket, szemináriumokat, úgynevezett nyílt plénumokat. A kommunisták demonstratív találkozóján került a könyvsátrakba, a tartományi pavilonok elárusítóhelyére Dolores Ibarruminak, a párt elnökének Emlékeim című könyve, amely az 1939 —1977 közötti időszakról szól. A Casa de Campo nemzetközi vásárváros százezreket vonzó politikai, kulturális programjaiban külön hangsúlyt kapott a nicaraguai, a kubai néppel, a salvadori hazafiakkal vállalt szolidaritás. A háromnapos ünnepségen érezhető volt, hogy megnőtt a spanyolok érdeklődése a szocialista országok iránt. Egyebek között nagy sikere volt a Népszabadság önálló pavilonjának, a magyar dolgozók életét bemutató kiállításnak. Az SKP vezetői — élükön Gerardo Iglesias főtitkárral — meglátogatták a magyar kiállítást, ahol Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Vértes Imre, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese és Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete fogadta a vendégeket, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Az idei fesztiválon a fiatalok nagyobb számban vettek részt, mint az előző évi ünnepségeken. A politikai tartalmú megmozdulások mellett a népünnepély hangulatú programoknak is ők voltak elsősorban a szervezői és részvevői. A rendezők a szocialista országokból neves művészegyütteseket, nemzetközi hírű sportolókat hívtak meg, köztük Verőci Zsuzsa többszörös magyar sakkbajnoknőt. A fesztivál politikai programjának csúcspontja az a 30 ezres nagygyűlés volt, amelyen Gerardo Iglesias főtitkár mondott beszédet. A szónok kemény szavakkal bírálta a González-kormányt, amiért az nem teljesíti választási ígéreteit, s gazdasági intézkedéseivel a nagytőke érdekeit szolgálja. A haladó erők nem fogadhatják el ezt a politikát — hangsúlyozta —, mert a dolgozók érdekei ellen hat, és veszélyezteti az ország függetlenségét. A főtitkár a párt belső helyzetéről szólva a legfontosabb feladatnak nevezte a pártegység helyreállítását, erősítését, a tömegkapcsolatok szélesítését. Kiemelte, hogy a kapu nyitva áll mindazok előtt, akik a korábbi években kiléptek a pártból, vagy kizárták őket. Ha vállalják a XI. kongresszus határozataiból adódó feladatokat, s készek azok megvalósításáért fáradozni, újból a párton belül a helyük — mondotta. A kommunista párt — szögezte le Iglesias — felelősséggel és alkotó módon kíván hozzájárulni az ország aggasztó gondjainak megoldásához. Végül felhívással fordult a haladó erőkhöz, a demokratikus szervezetekhez, mozgalmakhoz, s javasolta egy baloldali szövetség létrehozását. (MTI) Folytatódik a szovjet hadgyakorlat Az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia területén, valamint a Balti tenger déli térségében folytatódik a szovjet szárazföldi és haditengerészeti erők hadgyakorlata, amelyet Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere irányít. A hadgyakorlaton az alakulatok — harcszerű körülmények között — különböző hadműveletek végrehajtásával tökéletesítik harci együttműködésüket és akcióik összehangoltságát. Dmitrij Usztyinov marsall, a mostani hadgyakorlat térségében meglátogatta az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport egyik alakulatát. Látogatása végén a szovjet honvédelmi miniszter elégedetten nyilatkozott a katonák magas szintű harci és politikai felkészültségéről, és köszönetet mondott odaadó munkájukért. Véget ért az afrikai gazdasági csúcs Most már ténylegesen létrejöhet a 14 fekete-afrikai ország által 1981- ben alapított preferenciális kereskedelmi övezet, mert a tagországok megállapodtak egymás közti kereskedelmük szabadabbá tételében — közölte Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke a szervezet háromnapos csúcsértekezletét követően. Az afrikai „közös piac” szerződése a tagországok között fennálló kereskedelmi korlátozások és az érvényben lévő védővámok csökkentését irányozza elő. (AP) A törvény mindig megszületik, ha az idő méhe jogszabállyal terhes. Kissé patetikusnak tetszhet ma már ez a megfogalmazás, de maga a gondolat — jóllehet több mint fél évszázada vetette papírra egy jogi szaklapban megjelent cikk szerzője — napjainkban is időszerű. Alkalmasint törvény-előkészítői ars poetica is lehetne. Mert kétségtelen: ha a társadalmi igény a jogalkotás legfőbb mozgatórugója, a jogszabály valóban „megszületik”, hogyha hagyják megszületni. Márpedig e folyamat „művi megszakítása” nem állhat érdekében sem a törvény-előkészítőknek, sem a társadalomnak. Csakhogy az utóbbi években mintha túlzottan felgyorsult volna a jogszabályok „amortizációs” váltása, megnőtt a hatályos joganyag, és egyre többet hallani ezt a szót: túlszabályozás. Bár a szabályozás szükségességét senki sem vitatja, ennek mértékét és módját illetően gyakorta jogos a kritika. Érdemes ezért szemügyre venni közelebbről a legfrissebb adatok tükrében, hogy mit mutat a szabályozás 1983. évi mérlege. Milyen tempóban haladtunk a tervszerű jogalkotás útján? Született-e „terven felüli” törvény vagy más jogszabály? Mérsékelt javulás Az igazságügyi tárca jogszabálynyilvántartó központjának kimutatása szerint a múlt év végén összesen 5043 jogszabály volt érvényben. Tekintélyes mennyiség ez, mérjük bár paragrafusban avagy az elolvasásához szükséges időben. Egyben beszédes bizonyítéka annak a nem titkolt nézetnek, hogy honi irányítási rendszerünkben valóban nem lebecsülendő, sőt jobbára inkább túlbecsült a jogi szabályozás szerepe és lehetősége. Az imént idézett számadat — bármilyen meglepő is — tulajdonképpen már a szabályozás alsó-felső régióiban bekövetkező kedvező szemléleti változásnak az első mérhető bizonyítéka. Ha nem csökkent is a hatályos jogszabályok száma az egy évvel korábbi állapothoz képest, jó jel, hogy mérséklődött — hét százalékról 4,25 százalékra — a növekedés üteme. E jogszabályrendező munka első eredményeiről az igazságügyminiszter az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott parlamenti expozéjában is számot adott. 1983-ban kevesebb törvényerejű, minisztertanácsi és miniszteri rendelet, valamint utasítás készült a jogszabály-előkészítő műhelyekben, mint a korábbi években.És tegyük nyomban hozzá: több jogszabályt hatályon kívül is helyeztek. Így például nyolc törvényerejű és 34 minisztertanácsi rendeletet kellett „kivonni a forgalomból”, mert passzusait túlhaladta az idő. A legtöbb új miniszteri rendeletet a Pénzügyminisztérium (71), a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (30) és a Művelődési Minisztérium (23) adta ki; a legtöbb utasítást pedig a művelődési (33), az egészségügyi (26) és a pénzügyi (21) tárca mondhatta magáénak. (Ezekből az adatokból azonban messzemenő érdemi következtetést nem lehet levonni!) A miniszteri rendeletek és utasítások számának növekedését a múlt évben is csak részben ellensúlyozta a hatályon kívül helyezett azonos kategóriába sorolható jogszabályok száma. Tiszavirág-életű rendelkezések Amíg a jogszabályok hatályon kívül helyezése inkább javítja a jogrend áttekinthetőségét, a túlzottan gyakori módosítás épp ellenkező hatást vált ki. Márpedig, amint ez a kimutatásokból kiderül, a módosítások frontján is akadnak „élenjáró” szervek. A legtöbb miniszteri rendeletet például a Pénzügyminisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium módosította a múlt évben, a legtöbb utasítást pedig a művelődési és az egészségügyi tárca. A jogszabályok karbantartását szolgáló intézkedéssorozat közel 150 alacsonyabb szintű jogszabályt érintett. De a hierarchia magasabb szintjén is el kellett végezni kisebb-nagyobb simításokat, ez 19 törvény, 16 törvényerejű rendelet és 57 minisztertanácsi rendelet, módosítását igényelte. Előfordult az is, hogy az újonnan kibocsátott jogszabályt még ugyanabban az évben hatályon kívül helyezték vagy módosították. Példa erre az a tavalyelőtti pénzügyminiszteri rendelet, amely hatályon kívül helyezte a nem sokkal korábban, néhány hónappal előbb megjelent pénzügyminiszteri rendeletet. De a túlszabályozás majdani enciklopédiájában néhány címszó erejéig bizonyára a vámjog is említést érdemel, hiszen részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárásról szóló jogszabályt 1983-ban három ízben is módosították. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy jogalkotásunk az elmúlt évben több kiemelkedő jelentőségű szabályozási feladatot oldott meg sikerrel, magas színvonalon. Hogy csak néhány példát ragadjunk ki: az Országgyűlés módosította az alkotmányt, megalkotta a képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényt; törvényerejű rendelet született a jogtanácsosokról, az ügyvédségről, a szabálysértésekről; minisztertanácsi szintű jogszabályok korszerűsítették a gazdasági szabályozó rendszert. A társadalmi fejlődés szükségszerű konzekvenciáit a jogi szabályozás területén is le kell vonni. Az új életviszonyokat szabályozni kell, és e jogszabályok végrehajtásáról is gondoskodni szükséges. Talán ezért érzik sokan, hogy napjainkban a fejlődés szükségszerű „csendestársa” a túlszabályozás. Különösen a végrehajtó szervezet, az államigazgatás címére hangzik el ez a kritika, amely nemcsak a legnagyobb fogyasztója — alkalmazója —, hanem a legnagyobb termelője is a jogszabályoknak. A több ezer központi és helyi államigazgatási szerv feladatait jogszabályok rögzítik, de maguk is hozhatnak újabb rendelkezéseket saját működésük biztosítása érdekében. Mértéktartó becslés szerint az 1971 —1981 között alkotott kilenc és fél ezer jogszabály közül legalább kilencezer az államigazgatási szervek jogalkotó műhelyében készült. És ekkor még nem tettünk említést a helyi tanácsrendeletekről. A szakemberek egy része épp abban látja a túlszabályozás egyik okát, hogy a magyar jogalkotás még mindig túlzottan államigazgatási beállítottságú, s meghatározó szerepe van a miniszteriális szintnek. Ebből mélyebb elemzés nélkül is levonható egy következtetés. Ha egy konkrét feladatot megoldó szervezet maga hozza vagy hozhatja létre a tevékenységéhez szükséges jogszabályokat, illetve ezek zömét, fennáll a veszély: a szükségesnél gyakrabban véli úgy, hogy rövid távú céljai megoldása érdekében is a jogi szabályozás fegyvertárához kell nyúlnia, így pedig az egyik legfőbb megnyilvánulási formájává válhat a jogi rendezésre való permanens törekvés. Hosszú távú program is kell! Alátámasztani látszik ezt a diagnózist az úgynevezett „quasi jogszabályok”, a különböző államigazgatási területről induló iránymutatások elburjánzása is. Ezeknek az iránymutatásoknak a naprakész nyilvántartása úgyszólván lehetetlen. Utólagos áttekintésük is — pusztán számszerűleg — ma már azért lehetséges, mert újabban az érintett tárcák kénytelenek iránymutatást készíteni a saját iránymutatásaikról is, felülvizsgálva és alkalmanként közzétéve iránymutatásaik jegyzékét. Az egészségügyi tárca például egy 1983- ban közzétett iránymutatásával 30 elavult közleményt, hét tájékoztatót, négy irányelvet, egy állásfoglalást és egy hirdetményt helyezett hatályon kívül. A 42 iránymutatás kibocsátására jogosult szerv tavaly összesen 780 számozott iránymutatást tett közzé a hivatalos lapokban. Hiábavaló vállalkozás volna minden egyes konkrét esetben kimutatni a túlszabályozás jelenlétét, a jogi szabályozás szükségtelenségét. A túlszabályozás egyébként sem csupán mennyiségi kérdés. El kell fogadnunk azt is, hogy a jogszabályelőkészítők — már szakmai becsületből is — tartós, áttekinthető, korszerű szabályozásra törekednek. Ám a jogalkotás belső törvényszerűségei, elméleti kérdései, jogpolitikai elvei ma még részben kiforratlanok. Ez nem is csoda, hiszen sokáig— a dogmatikus jogszemlélet örökségeként — elvileg fel sem merülhetett, hogy egy jogszabály esetleg pontatlanul tükrözi a társadalmi valóságot, így valóban előfordulhat, hogy a jog ott próbál úgymond beavatkozni, ahol esetleg nem kellene; néha ott ír elő kötelező magatartási normákat, ahol ezt a szerepet talán az erkölcsnek, a közmorálnak kellene betöltenie. Szívesen és okkal hangoztatjuk, hogy a tervszerű jogalkotás útján járunk, hogy jogalkotásunk igazodik a népgazdasági tervhez, az időszerű társadalmi célokhoz, elvárásokhoz. És igazodjék is , csak így bontakozhat ki a jog tudatosan progresszív szerepe. Ám legyen hosszú távú terve is! Tekintsünk távolabbra egyegy tervciklusnál, s ha kell, merjünk gondolkodni történelmi periódusban is, így talán az idő méhe sem tűnik minduntalan jogszabállyal terhesnek. Bodnár Lajos, az Igazságügyi Minisztérium sajtócsoportjának vezetője Túlszabályozás nélkül