Népszabadság, 1985. április (43. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-23 / 94. szám
1985. április 23., kedd NÉPSZABADSÁG Az építésfelügyeleti munka színvonalának emeléséért A tanácsi hatósági és építésfelügyeleti munkák irányítására április 1-től önálló főosztály alakult meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Feladata: a tanácsi építésügyi munka segítése, a végrehajtás ellenőrzése, az építésfelügyelet ellátása és a végzett munka minősége feletti őrködés. Korábban volt már hasonló főosztály a tárcánál, a mostani viszont — több jelentősebb változás után — tágabb hatáskört kapva kezdte meg működését. Az építésügyi igazgatási főosztály vezetőjével, dr. Kiss Sándorral arról beszélgettünk, mit vár a minisztérium, és mire számíthatnak a tanácsok a főosztály megalakulásától. Ismerni a gondokat — A tárca főként az irányítás egységének megteremtését és megerősödését, a hatósági munka színvonalának emelését reméli — mondja dr. Kiss Sándor. — Ami a tanácsokat illeti, tudnak a főosztály létezéséről, s az eddigi tapasztalataink szerint örömmel vették, hogy gondjaikkal, megoldásra váró ügyeikkel van hová fordulniuk. A tanácsi építésügyi hatósági feladatok elvégzésének, a munka színvonalának ellenőrzésére ma nagy szükség van. A főosztálynak erősítenie kell a területi kapcsolatait — ezért főként a megyei tanácsokat gyakrabban kell felkeresnünk —, hogy az ott összegyűlő és megoldásra váró gondokról tudjunk, azokat megismerjük. Csak így vagyunk képesek ugyanis új jogszabályokat alkotni, illetve jogszabályokat módosítani, amelyek a hatékonyabb területi munkát segítik. — Ha jogszabály-módosításról esik szó, sokan újabb megkötésektől tartanak. — A főosztálynak most az a legfontosabb feladata, hogy az építési és használatbavételi engedélyekre vonatkozó véleményeket összegyűjtse, és ezek alapján a jogos igényeket kielégítve javasolja az előírások egyszerűsítését. Ezt mi nagyon komoly munkának tartjuk, nem kampányfeladatnak. A változtatásra az élet kényszerített bennünket, s éppen azért módosítunk valamin, hogy ne utólag és később legyen belőle gond. Ma például a tanács nem tud beleszólni abba — és mennyi vita van ebből! —, hogy az a gazdálkodó, aki sok állatot tart, hol és hogyan helyezze el az állatok tartására szolgáló épületet a telkén. Aki ugyanis állattartással foglalkozik, annak a tanácsnál ma csak bejelentési kötelezettsége van, a községekben még az sem. Ha pedig egy ilyen épület falait már felhúzták valahol, azt lebontani, máshová áttelepíteni nem egyszerű. Ebben az esetben egyértelmű, hogy jobb, ha az épületre előzetes engedélyt kérnek. Mindebből azonban nem következik, hogy minden egyszerűsítés, módosítás újabb engedélyek kérését vonja maga után. Megfelelő képzettséggel . Ami a hatékonyabb területi munkát illeti, megfelelő-e az építési ügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozók képzettsége, felkészültsége? — Az építésügyi szakigazgatási feladatokat ellátó tanácsi dolgozók sok helyen — és főként az első fokú építésügyi hatóságoknál, vagyis éppen a községekben, ahol dönteni, határozni kell — nem eléggé felkészültek. Ennek több oka van, s mi szeretnénk ezen változtatni. Azzal mindenki egyetért, hogy olyan alkalmazottakra van szükség, akiknek tudása, képzettsége lehetővé teszi a helyi feladatok megfelelő elvégzését. Pár évvel ezelőtt megszűnt az építésztechnikus-képzés. Ma üzemmérnökök kerülnek ki a főiskolákról, akik inkább városgazdálkodási ismereteket szereztek. Az a tapasztalat, hogy két-három év után a máshol kapott magasabb fizetés miatt továbbállnak. Mivel az elsőfokú építésügyi hatóságok zömében községekben, illetve községi szintű körzetekben vannak, minden egyes kilépés komoly károkat okoz. Mert aki újonnan belép, az csupán a műszaki dolgokhoz ért, s mire megismerkedik az államigazgatással, évek telnek el. Ezért feladatunknak tekintjük, hogy meghatározzuk, milyen munkakörhöz milyen képzettség elengedhetetlen. Gond, hogy több építészmérnök — mivel a tanácsi dolgozók nem vállalhatnak magántervezést — szintén távozott az apparátusból. Ezért most azon gondolkodunk, hogyan lehetne a tervezői jogosultság kérdésén belül ezt a problémát is rendezni. Rendezési tervek — A főosztály feladata lett az építésfelügyelet, az építésügyi munka minőségének ellenőrzése is. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azzal, hogy az építésfelügyelet hozzánk került, hatáskörünk növekedett. Az építésfelügyelet nem más, mint munkálkodni azon, hogy a tanácsok alkalmasak legyenek az építkezések folyamatos ellenőrzésére; az ő feladatuk annak utánajárni, hogy a jóváhagyott terveknek megfelelően húzzák-e fel a házak falait stb. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet egy felmérése szerint a házilagos kivitelezésben készülő épületek 40 százalékánál nincs műszaki felelős. Ez nagyon kedvezőtlen kép! Terveink szerint ezt a feladatot a városi építésügyi hatóságoknak kell magukra vállalniuk úgy, hogy a községekben dolgozó szakemberekkel együtt végezzék az ellenőrzést. Nagyon fontos, hogy az első fokú építésügyi hatóságoknál levők nyitott szemmel járjanak, és feladatuknak tekintsék ezt a munkát, így ugyanis nemcsak az engedélyektől eltérő, de az engedély nélküli építkezések is megakadályozhatók. Tervezzük, hogy a rendezési terveket a helyszínen ellenőrizzük. Nem mindegy ugyanis, hogyan valósítják meg ezeket az egyszer már elfogadott terveket. Lényeges, hogy ha változtatni kell rajtuk, akkor azt ismét hagyják jóvá, s ne eseti, hatósági döntéssel térjenek el az általuk jóváhagyott tervtől, mert a jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Nem is szólva arról, hogy a tervektől való eltérések újabb módosításokat okoznak, amelyek csak a költségeket növelik. — Az építésügyi igazgatási és az építészeti településfejlesztési főosztály együttes feladata lett az Országos Építésügyi Szabályzat kidolgozása. Tudják már, hogyan és miben változik a szabályzat? — A hatályban levő OÉSZ rendelkezéseinek jó része megfelelően alkalmazható ma is, s az a véleményünk, ha nem szükséges, ne alkossunk újabb szabályokat, hanem amiket jól ismerünk, azokat tartsuk meg, s annak megfelelően dolgozzunk. De tény, bizonyos változtatásokra, megfelelő korszerűsítésekre szükség van. Várhatóan a külterületi mezőgazdasági területekre építhető épületek, az építési tilalmak, a védőterületek és az építési övezetek kérdéseiben módosulnak az OÉSZ előírásai. Két témát emelek ki. Ma a szabályoknak megfelelően csak a tartósan fennmaradó tanyás területeken lehet építkezni. Emiatt azonban kár lenne lemondani azoknak a gazdálkodóknak az egész népgazdaság számára hasznos tevékenységéről, akik egyébként az úttal, vízzel, villannyal könnyen megközelíthető területen szeretnének építkezni, ott, ahová a munkájuk is köti őket. Fontos kérdésnek tekintjük az építési tilalmat is. A tilalom akkor értelmes és hasznos, ha reális, pénzügyileg is megalapozott tervek miatt rendelték el. Ha a tanács nem tud, s nem is képes öt-tíz év múlva a zárolt területeken építkezni, akkor intézkedése érthetően ellenérzést vált ki. Hiszen akiknek a telkén megtiltották az építkezést, évek múltán is csak azt látják, a területet zárolták, de azon nem épül semmi. Így ha a telküket el akarják adni, méltatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Nagyon sok ilyen esetről tudunk. — Mit vár a minisztérium az újonnan megalakult főosztálytól? — Feladatunk az építésügyi hatósági munka színvonalának emelése. Ez rendkívül sok és szerteágazó tennivalót rejt magában. Bízunk benne, hogy a tanácsoknál dolgozó szakemberek továbbképzésével és az újak betanításával elérjük célunkat, vagyis mindenhol jól képzett dolgozók segítik majd a tanácsi építésügyi feladatok megoldását. Békési István KÖZÉLET titui Ünnepi ülés a Vasutasok Szakszervezeténél Ünnepi ülést tartott hétfőn a MÁV vezérigazgatóságán a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége, a szakszervezet megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Urbán Lajos közlekedési miniszter is. Gyócsi Jenő, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben felidézte az utóbbi négy évtized jelentős eseményeit, méltatta az eredményeket, s vázolta a további feladatokat. Koszorús Ferenc, a szakszervezet főtitkára emlékplaketteket nyújtott át azoknak a szakszervezeti tagoknak, akik kiemelkedő szerepet játszottak a szakszervezet megalakításában. (MTI) Vatikáni delegáció tárgyal Budapesten Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta azt a vatikániküldöttséget, amely Luigi Poggi érsek, rendkívüli felhatalmazású pápai nuncius vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. A vatikáni delegáció látogatást tett Lékai László bíboros, esztergomi érseknél, találkozott a püspöki kar tagjaival, és felkeresett több egyházi intézményt. (MTI) Nemzetközi szeminárium a Kamarában Nemzetközi szeminárium kezdődött hétfőn a fejlődő országok kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó vezető beosztású szakértőinek részvételével a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. Az előadássorozatból, konzultációkból és kerekasztalvillákból álló rendezvényt a Magyar Kereskedelmi Kamara, az UNCTAD és a GATT Nemzetközi Kereskedelmi Központja (ITC), a Helsinki Közgazdasági Egyetem és a fejlődő országok termékeinek importját elősegítő svéd IMPOD iroda szervezte 21 fejlődő ország szakemberei számára. A háromhetes szeminárium Helsinkiben kezdte, majd Stockholmban folytatta, és április 26-án Budapesten fejezi be munkáját. Magyarországi tartózkodásuk során a fejlődő országokból érkezett szakemberek tájékozódnak a magyar gazdaság helyzetéről, mechanizmusáról, a kereskedelem jogi, pénzügyi vonatkozásairól. Foglalkoznak a magyar piacon alkalmazott marketingmódszerekkel, a hazai kereskedelemfejlesztési gyakorlattal, valamint a fejlődő országokkal kialakított gazdasági kapcsolatokkal. Kerekasztalbeszélgetések során vitatják meg az országaik és hazánk közötti kétoldalú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. (MTI) Ötszázalékos felárat fizetnek a kukoricáért Növekszik a tárolókapacitás • A gabonaipar korszerűsíti a malmokat (Munkatársunktól.) A gazdaság egyensúlya szempontjából is alapvetően fontos gabonatermelés helyzetéről, a gabonaipar eredményeiről és terveiről nyilatkozott Bagi József, a Gabonatröszt vezérigazgató-helyettese annak kapcsán, hogy a márciusi határszemlék biztató képet adtak a búzavetések tavaszi állapotáról, s — ami viszont kedvezőtlen — hogy a kívántnál valószínűleg kisebb területre szorul vissza a kukorica, amelynek vetése most esedékes. Elmondta a vezérigazgató-helyettes, hogy a világpiacon a gabonaárak az elmúlt háromnégy évben 35—40 százalékkal csökkentek, a hazai termelés növekedése azonban jórészt ellensúlyozza a bevételkiesést. Gondot okoz viszont, hogy megbomlott a búza és a kukorica 50—50 százalékos területi aránya és túlsúlyba került a búza. A termelők a kukorica viszonylag magasabb költségei miatt a takarmányozás szempontjából fontos növény rovására részesítik előnyben a kenyérgabonát, amelynek külföldi értékesítése azonban nehezebb, lévén, hogy a búzát Európa csaknem minden országában megtermelhetik, szemben a kukoricával, amelynek ideális termelési zónája kisebb. Az utóbbi időben központi intézkedéssel növelték a kukoricatermelés jövedelmezőségét — a földadó elengedésével, illetve a jövedelemadó csökkentésével — a termelés fokozása esetén. A gabonaipar vállalatai is megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a növényre. Tervezik, hogy a gazdaságoknak, üzemeknek az eddiginél kedvezőbb díjtételeket állapítanak meg az iparnak nyújtott szolgáltatásokért, a gabona tárolásáért, szállításáért és más munkákért. Ez növeli a kukoricatermeléshez fűződő érdekeltséget is. Azzal is ösztönzik a termelést, hogy az idei évben a régi és az új termésért egyaránt 5 százalékos felárat fizetnek. Fontolóra vették, hogy fokozatosan áttérnek a minőség szerinti átvételre, a magasabb minőséget nagyobb árral honorálják. A mezőgazdasági partnereiknek ugyanakkor kész támpót kínálnak úgy, hogy egy éven belül nem változtatják, az árát, még akkor sem, ha a külföldről beszerzett alapanyagokért többet fizetnek. A gabonaipar a VI. ötéves terv időszakában 700 ezer tonna új raktárteret építtetett részben állami segítséggel. Azt tervezik, hogy 1986 és 1990 között legalább ilyen mértékben bővítik a tárolás lehetőségét, ám valójában 1 millió tonnás kapacitásnövelésre lenne szükség. A magyar gabonának biztos piaca van, s ez a következő években is így lesz. A KGST-országok, valamint az európai tőkés országok a magyar termés egy részének megrendelői. Sikerült bővíteni a piacokat: a Távol- Keleten is kelendő a kitűnő minőségű magyar gabona. Baranya megyében, a Hunyadi Tsz földjein az idén 2200 hektáron vetik el a kukoricát. Kalmandy ferenc felvétele — mt foto 5 * Régi munkásmozgalmi család fia volt. Édesapja a nyomdászok szakszervezetének egyik vezetője, a szociáldemokraták képviselője a fővárosi törvényhatósági bizottságban. Nagybátyja, Révész Mihály munkásmozgalmi történetíró, a Népszava és a Szocializmus című folyóirat szerkesztője, pártja kongresszusai jegyzőkönyveinek összeállítója. Apját is, öccsét is kivégezték a nyilasok 1944 őszén. Ez volt az a családi környezet, ahonnan indulva Révész Ferenc tizennyolc éves korában a Szociáldemokrata Párt tagja lett, s a budapesti VIII. kerületi ifjúsági csoportban kezdett dolgozni. Akkoriban érettségizett, s a Fővárosi Gázműveknél kapott tisztviselői állást. A „Barátság” szavalókórusba járt Knopp Imrével és több más pályakezdő értelmiségivel, Mónus Illés, Braun Soma, Rudas Béla szemináriumait, előadásait hallgatta. Az Országos Ifjúsági Bizottságban együttműködött a kommunista fiatalokkal, három éven át az OIB titkára volt. Politikai tevékenysége során felfigyeltek tevékenységére a rendőrség nyomozó szervei is. 1938- ban őrizetbe vették, internálták, hat hónapot töltött a toloncházban, állásából elbocsátották, feketelistára került, sehol sem tudott munkához jutni. Mindez nem rettentette vissza attól, hogy tovább járja a megkezdett utat: élő szóval és írásaival bátor elszántsággal küzdött a háborús uszítás, a fasiszta lélekmérgezés ellen. Többször letartóztatták, majd munkaszolgálatosként 1941-ben Erdélybe, 1943-ban pedig Ukrajnába küldték. Sok megpróbáltatás után érte meg a felszabadulást, és azonnal bekapcsolódott az országépítő munkába. A Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének, politikai bizottságának és fővárosi szervezete végrehajtó bizottságának tagjává választották. A felszabadulás huszonötödik évfordulóján a Társadalmi Szemle * 1970-es márciusi számában rendkívül érdekes visszaemlékezés jelent meg az első évekről, a szociáldemokraták harmincötödik és harminchatodik kongresszusáról, a párton belüli küzdelmekről, melyek a munkáspártok egyesülésének hívei és ellenzői között folytak az 1948. február 18-i sportcsarnoki nagygyűlésig, ahol Marosán György és ő szóltak az egybegyűlt tömeghez, s bejelentették: megnyílt az út a munkásegység szervezeti feltételeinek megteremtéséhez. A két munkáspárt egyesülésekor Révész Ferencet az MDP Központi Vezetőségének tagjává választották, a párt agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként dolgozott, a Pártmunkás című lapot szerkesztette. Ezután, a volt szociáldemokratákat körülvevő bizalmatlanság éveiben nem maradhatott a párt irányító testületeiben, ötvenhat őszéig a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában dolgozott osztályvezetői beosztásban. 1956 szeptemberében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója lett, s ebben a munkakörben a jelentékeny közművelődési intézmény élén dolgozott nagy odaadással és hozzáértéssel nyugdíjaztatásáig. 1970 óta volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Hosszú időn át tartó betegsége ellenére haláláig megőrizte minden iránti érdeklődését, szellemi frisseségét. Révész Ferenc elvtárs sokoldalú, értékes közéleti-munkásmozgalmi tevékenységének elismeréséül több alkalommal részesült magas állami kitüntetésben, a többi között megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét és 1982 decemberében, 70. születésnapján a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét. A munkásmozgalom hűséges harcosának halálával fájdalmas veszteség érte pártunkat. HÉVÉSZ FERENC 1912—1981 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Révész Ferenc elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott igazgatója április 21-én, szívroham következtében elhunyt. Révész Ferenc elvtárs temetése április 29-én (hétfőn) 15 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Budapest főváros tanácsa