Népszabadság, 1986. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
1986. január 2., csütörtök NÉPSZABADSÁG Megőrizni a békét, száműzni a nukleáris összecsapás veszélyét Külföldi vezető politikusok, testületek újévi üzenetei Mint ahogyan az szokásos, az újév alkalmából ezúttal is több vezető politikus, illetve testület intézett üzenetet a világ népeihez, amelyben mindenekelőtt a nemzetközi feszültség csökkentését, a nukleáris összecsapás veszélyének száműzését szorgalmazta. Ezt húzta alá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is, rámutatva: a szovjet párt és kormány mindent megtesz a béke megőrzéséért. Moszkva — Az óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve — mondotta újévi televíziós nyilatkozatában az SZKP KB főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy az év elején nehézségekkel kellett szembenéznie a szovjet gazdaságnak, de a párt és a nép jelentős erőfeszítéseivel egészében véve jó eredményekkel búcsúztathatták az elmúlt esztendőt. Aláhúzta, teljes mértékben ki kell használni a szocialista rendszerben rejlő hatalmas tartalékokat. Ez minőségileg megváltoztatja a társadalmat és dinamikus haladásra ösztönzi az élet minden területét, a gazdaságot, a kultúrát és a szociális szférát egyaránt. Gorbacsov kiemelte: az 1986-ban kezdődő új, XII. szovjet ötéves tervidőszak előirányzatait az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsításával kell teljesíteni. Az új esztendő legjelentősebb belpolitikai eseménye az SZKP küszöbönálló, XXVI. kongresszusa lesz, mutatott rá. Megemlékezett arról, hogy a tavalyi év a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója volt. Kijelentette, a háborús veszteségek feletti fájdalom is arra kötelez,hogy mindent megtegyenek egy hasonló tragédia elkerülésére. Az SZKP Központi Bizottsága, a kormány, a szovjet nép akaratához híven, mindent megtesz a béke megőrzéséért, a nukleáris összecsapás veszélyének a száműzéséiért és a jóvátehetetlen megakadályozásáért, mondotta újévi üzenetében Mihail Gorbacsov. Berlin Ha a kedvező fordulatot nem is, de az irányába tett fontos előrelépést meghozta az 1985-ös esztendő — állapította meg újévi üzenetében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, azNDK Államtanácsának elnöke, méltatva Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozóját. Az NDK lehetőségeihez képest az idén is mindent megtett az atomháború veszélyének elhárításáért. Vezetői sok el nem kötelezett ország és NATO-állam politikusaival folytattak eszmecserét — emlékeztetett Erich Honecker. Az NDK támogatja az atomfegyvermentes övezetek létesítésére tett kezdeményezéseket, és nagy jelentőségűnek tartja a Csehszlovákiával közösen az NSZK-hoz intézett javaslatát egy vegyifegyver - mentes közép-európai övezet megteremtésére. Az NDK fejleszteni kívánja kapcsolatait az NSZK-val, de a viszony alakulásának a béke biztosítását kell szolgálnia. Ezért azt várjuk, hogy az NSZK nem hoz olyan döntéseket, amelyek még inkább megterhelik a feszült nemzetközi helyzetet — mutat rá az NDK vezetője. Bonn Anovemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozót méltatta újévi üzenetében Helmut Kohl, az NSZK kancellárja is. Kohl szerint saját országának politikája, egyebek közt az NSZK szilárd NATO-hűsége is hozzájárult a két világhatalom viszonyának javulásához. A kancellár nagy jelentőséget tulajdonított a kelet-nyugati párbeszéd folytatódásának, különös tekintettel az NSZK és az NDK közötti kapcsolatok erősítésére. Szembeállította a fegyverkezésre kiadott hatalmas pénzösszegeket a harmadik világ sok országában tapasztalható nélkülözéssel és éhínséggel. Belpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy az NSZK gazdasága jó eredményeket ért el tavaly. Kormánya legfontosabb feladatának 1986-ban is a munkanélküliség csökkentését nevezte. Willy Brandt, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke újévi nyilatkozatában hangsúlyozta: az SPD legfőbb célja úgy felkészülni az 1987. januári parlamenti választásokra, hogy jogot szerezzen az egyedül való kormányzásra. Varsó A belső helyzet normalizálódását, a nemzeti egyetértés elmélyülését emelte ki újságírókkal folytatott újévi beszélgetésében Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke. Jaruzelski hangsúlyozta: e folyamat fenntartása 1986-ban is kulcsfontosságú az ország számára, s a lengyel népnek közös erőfeszítéssel kell felülkerekednie az anyagi gondokon is. Szófia Bulgária végrehajtotta tavalyi társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, az óesztendővel zárult VIII. ötéves terv előirányzatait pedig túlteljesítette — közölte újévi üzenetében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Zsivkov hangsúlyozta: a bolgár gazdaság kiállta az utóbbi évek nehéz próbáit, s az ország napjainkra fejlett ipari állammá vált. London Mintha nem is ugyanarról az országról lenne szó, olyan eltérő képet festenek Nagy-Britannia 1985-ös eredményeiről és az 1986-os kilátásokról a nagy pártok vezetői, szokásos újévi üzenetükben. Margaret Thatcher miniszterelnök szerint Nagy-Britannia visszaküzdötte magát a vezető gazdasági hatalmak közé. Neil Kinnock, a munkáspárti ellenzék vezetője ezt a kijelentést egy nem szavahihető kormány tarthatatlan állításának minősítette. A miniszterelnök ismételten kitartott amellett, hogy a kormány jó úton halad, és e meggyőződésének alátámasztására főleg az export erőteljes növekedésével, a vállalati tevékenység megélénkülésével, a vállalkozói kedv fokozódásával érvelt, azt állítva, hogy mindez új munkaalkalmak megteremtésével járul majd hozzá az ország egyik legnagyobb problémájának, a munkanélküliségnek az enyhítéséhez is. Kinnock ezzel szemben kifejtette, hogy 1985-ban a beruházások húsz százalékkal, a termelés pedig hat százalékkal volt alacsonyabb, mint 1979-ben, a konzervatívok hatalomra jutásakor. A kamatlábak még soha ilyen hosszú ideig nem voltak hasonlóan magasak, az adóterhek pedig 1979 óta 15 százalékkal növekedtek. Bukarest újévi beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke kifejtette, hogy „a világgazdasági válság okozta nehéz körülmények, egyes belső hiányosságok és ellentmondások közepette Románia új, fontos lépést tett előre a szocialista rend megszilárdítása, a haladás és a civilizáció, az egész nép anyagi és szellemi jólétének emelése útján”. New York Az emberiség számára ritka alkalom nyílik 1986-ban arra, hogy megteremtse a békét — hangsúlyozta újévi üzenetében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar különösen ígéretesnek nevezte, hogy a két nagyhatalom tavaly elindult csúcsszintű párbeszéde az idén folytatódik. Párizs A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazdasági helyzetnek szentelte üzenetét Francois Mitterrand francia államfő. Közölte: bármi is lesz a márciusi választások eredménye, elnöki megbízatásának hátralevő két esztendejét mindenképpen hivataliban tölti. A gazdasági eredményekről szólva az elnök hangsúlyozta: Franciaországban 18 éve nem volt ennyire alacsony az infláció üteme, s 16 év óta először tavaly nem nőtt a munkanélküliek száma. Prága Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök újévi köszöntőjében meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikája, valamint a békeszerető erők és a reálisan gondolkodó tényezők révén megóvható a béke a jelenlegi és eljövendő nemzedékek számára. Közölte, hogy az előzetes adatok szerint teljesültek a tavalyi év és az elmúlt ötéves terv legfontosabb feladatai, nőtt az életszínvonal, az egyéni és a társadalmi fogyasztás. Helsinki Mauno Koivisto finn államfő újévi tévé- és rádióbeszédében döntőnek nevezte a következő hat hónapot a fegyverkorlátozási tárgyalások szempontjából. Koivisto megállapította: a nukleáris kísérleti robbantások betiltása fontos lépés lenne a fegyverkorlátozási megállapodás útján. Managua Dániel Ortega nicaraguai államfő az óesztendő utolsó napján mondott rádióbeszédében felszólította a lakosságot: ha szükséges, fegyverrel védje meg az országot egy esetleges katonai agresszióval szemben. Bejelentette azt is, hogy a kormány 1986-ban fel kívánja emelni a béreket, de nem kíván a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni pénzügyi segítségért. Luanda 1986 a forradalom megvédésének éve lesz Angolában — közölte José Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság elnöke az országhoz intézett újévi üzenetében. Az államfő emlékeztetett rá, hogy a délafrikai rezsim fegyveres erői és támogatói még napjainkban is rendszeresen megsértik Angola területét, szuverenitását. Harare A szocialista utat követő radikális gazdasági változások várhatók Zimbabwéban a következő, öt évben — jelentette ki Mugabe, az afrikai állam kormányfője az új esztendőt köszöntő beszédében. Mugabe kifejtette: a tervek főként a termelési és a tulajdonviszonyok megváltoztatását szolgálják. Phenjan A népgazdaság kulcságazatainak gyors fejlesztését, a gazdasági tervektől való lemaradás behozását sürgette újévi üzenetében Kim Ir Szen, a Koreai NDK államfője. Kim szerint meg kell gyorsítani a szocialista építőmunkát, s mozgósítani kell a dolgozó tömegeket a KNDK gyorsabb fejlesztésére. Peking Kínában az idén — tűnik ki a Zsenmin Zsipao újévi számából — nem lesznek radikális reformintézkedések, hanem a jövő évi reformlépéseket kívánják előkészíteni, tartóssá tenni a már elért eredményeket. A KKP központi lapja újévi vezércikkében hangsúlyozza: 1986-ban Kína a gazdasági reform megszilárdítására és beszabályozására fog összpontosítani, miközben a rendezésre váró problémákat megoldja. Külkapcsolataiban Kína folytatni fogja független, békés és nyitott politikáját. „Fejleszteni fogjuk az együttműködést minden olyan országgal, amely az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elveire alapozza Kínához fűződő kapcsolatait, erősíteni fogjuk az egységet minden békeszerető néppel, a fegyverkezési hajsza ellenzésében és a világbéke védelmében” — írta a Zsenmin Zsipao szerdán. Tokió Hagyományos újévi sajtóértekezletén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök kiemelt helyen említette a szovjet—japán viszony megjavítását, hangoztatva, hogy ez a szigetországi kabinet egyik fő törekvése az idén. Reményét fejezte ki, hogy a külügyminiszterek közötti érintkezések a jövőben ismét rendszeressé válnak, és kívánatosnak nevezte a párbeszéd magasabb szintre történő emelését. Utalt rá, hogy kormánya Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a meghíváást tervezi, s megerősítette, hogy ő maga a Szovjetunióba kíván látogatni. A miniszterelnök kormánya másik legfőbb külpolitikai feladaténak nevezte a májusi tokiói tőkés csúcstalálkozó megrendezését. Utalt rá, hogy a „hetek” konferenciáját nem sokkal Mihail Gorbacsov nyárra tervezett washingtoni látogatása előtt tartják meg, s ezzel összefüggésben a nyugati országok közötti egység megszilárdításának szükségességéről beszélt. (MTI) Spanyolország és Portugália EGK-tag Január elsejével Spanyolország és Portugália az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 11., illetve 12. tagjává vált. Ünnepélyes aktus keretében Brüsszelben, az EGK központja előtt felvonták a két új belépő nemzeti zászlaját. A csatlakozást hosszú alkudozássorozat előzte meg, mindenekelőtt a Közös Piac mezőgazdasági és halászati politikájának kihatásairól vitatkoztak. A Közös Piacot 1957-ben alapította hat állam, az NSZK, Olaszország, Franciaország és a három Benelux-ország. A római alapító szerződés célul tűzte ki a tagországok közti vámhatárok megszüntetését, valamint a szabad tőke- és munkaerő-áramlás megvalósítását. Az EGK története első szakaszának céljait már lényegében 1968-ban elérték, a továbblépést egyre nagyobb mértékben nehezítették a tagállamok eltérő nemzeti érdekei. Ahogy bővült a Közös Piac, alapelvei úgy váltak újabb és újabb viták forrásává. A közös költségvetés nagy részét a mezőgazdasági alap emészti fel, támogatják a versenyképesség szempontjából mindinkább alulmaradó kisparaszti gazdaságokat (főként Franciaországban). 1985 végére sikerült megállapodni a tervezett reformokban, a politikai célú együttműködés szorosabbá fűzésében, bizonyos esetekben az egyhangúsági szavazási elv feladásában. 3 Várost a faluhoz Hogyan lehetne közelebb vinni a várost a faluhoz? Ennek egyik útja bizonyosan az, hogy a falu maga is fölzárkózzon, s minél több szolgáltatást ott is igénybe lehessen venni. Az aszfaltozott út és járda, a napi cikkeket árusító élelmiszerbolt, a körzeti orvosi ellátás, az egészséges ivóvíz és mindaz, amit az igazgatás nyelvén szólva alapellátásnak neveznek, mindenütt jogos igény. Viszont a gimnázium, a szakrendelés, a színházterem már inkább csak a városban érhető el. A város sok mindent kivihet a községbe: mozgóboltokkal, felvevőhelyekkel, kihelyezett ügyfélfogadással, így is csökkenthető a távolság. Bizonyos szolgáltatások azonban csak kisebb-nagyobb körzetenként teremthetők meg, persze, elérhető közelségben. Elérhető közelségben A kérdés az, mit is értsünk elérhető közelségen? Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még hetven—nyolcvan kilométert értettek rajta. Manapság harminc—negyven kilométert. A másik út tehát az arányosabb városhálózat kialakítása. Jó ideig a nagyvárosok, főként a megyeszékhelyek fejlesztése elsőbbséget kapott, mondván: ne koncentrálódjon minden anyagi és szellemi erő a fővárosba. Ez a törekvés a kétségtelen eredmények mellett gondokat is hozott. Tekintve, hogy a nagy településeken összpontosult a lakásépítés is, erőteljes városba vándorlás kezdődött. A nagyvárosokban nőttön-nőtt a zsúfoltság, és éppúgy az elemi szükségletek kielégítése vált a legégetőbbé (burkolt út és járda, iskolai tantermek, közművek stb.), mint a falvakban. Az anyagiakkal jobban sáfárkodva módosítani kellett hát az arányokon, hogy még a kis településekről se kívánkozzanak el az emberek, s ne mindjárt a nagy centrumokban igyekezzenek letelepedni, hozzájutni a városias szolgáltatásokhoz. Az ötödik ötéves terv időszakában a településfejlesztésre szánt javaknak csak hét-nyolc százaléka jutott a falvaknak, az utóbbi öt évben javult ez az arány, a következő években pedig — várhatóan — eléri a harminc százalékot. Ám a vonzási, munkaerő-mozgási, közlekedési kapcsolatokra építve, előtérbe került a kisebb városok, nagyobb községek gyarapítása azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az ország minden szegletében legyen egy-egy fejlettebb település, amely — intézményhálózatát fokozatosan kiépítve — a környék lakosságának valóban elérhetővé teszi a jobb szolgáltatásokat, így kisebbek lehetnek az ellátási körzetek, rövidülnek a távolságok. Vagyis a város, a szó földrajzi értelmében is közelebb kerülhet a faluhoz. Ezt a törekvést szolgálja az Elnöki Tanács döntése, amelynek értelmében 16 nagyközség január 1-jétől várossá lépett elő. Előzetesen tárcaközi zsűri járta sorra a 27 városjelöltet. Vizsgálták a tényekben is számba vehető adottságaikat, azt, hogy milyen munkaalkalmakat tud kínálni a gazdaságuk, mennyi a foglalkoztatottak, ezen belül a bejárók száma, milyen az iskolák befogadóképessége, felszereltsége és így tovább. Megismerték a vonzási körzet kiterjedését, a közlekedést, a települések arculatát, az utcák, a terek rendszerét. Tanulmányozták a városrendezési elképzeléseket, azt, hogy mennyire tudatos a településformálás. A tapasztalatokat összevetették azzal a követelményszinttel, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egyik rendelkezése tartalmaz a várossá nyilvánítás feltételeiként. Sok még a tennivaló Nem kétséges, hogy a szóban forgó településeken sok még a tennivaló, s pusztán a cím elnyerésével még nem lett egyik napról a másikra igazi várossá Püspökladány, Bácsalmás, Szécsény, Szigetszentmiklós, Bicske és a többi. Itt is, ott is hiányzik néhány fontos intézmény: kórház, középiskola, gépjárműszerviz, áruház. Helyenként a településközpont kiépítettsége is foghíjas. Igaz, mutatkoznak a városias karakter jelei is. Évekkel ezelőtt, amikor Boglár és Lelle egyesült, talán csak az szólt a fúzió mellett, hogy összeépültek az üdülősorok, s a két kis tanácsi apparátusból egy nagyobbat, szakmailag erősebbet hozhattak létre. Azóta mindkét településrészen, a vasútállomás környékére új üzletsorok kerültek, a vasúton túli területen pedig terjeszkednek a lakótelepek. A közttes utcákon is megduplázódott a szolgáltatóegységek száma. Úgy hogy Boglárlellén a helybeliek mellett vagy tízezernyi üdülővendég részesülhet városias kényelemben. Vagy nézzük Tiszakécskét. Toronyházak itt nincsenek, s valószínűleg nem is lesznek. Viszont szemrevaló utcákkal, két-három szintes épületekkel gyarapodott az utóbbi években a település. Két meleg vizes fürdője is van, és a folyóparti szabad strand, a sétahajózás nyaranta messze vidékről ide csábítja a kikapcsolódni vágyókat. A közterületek tisztaságához bizonyára annak is köze van, hogy itt évek óta meghaladja a kétezer forintot az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. (A lakosok településfejlesztő aktivitása is egyik szempontja a várossá nyilvánításnak.) És függetlenül attól, hogy Tiszakécske a megye szélén fekszik, vonzási kapcsolatait nem korlátozzák a közigazgatási határok, a bejáró dolgozókat szállító autóbuszok elmennek a szomszéd megye községeibe is. Mégis, mindent összevetve, ez a tizenhat település még csak viszonylag alacsony fokon képes eleget tenni a város hagyományosan értelmezett kötelezettségeinek. Előbbre sorolásukat mindenekelőtt az indokolja, hogy olyan térségben vannak, ahol más város hiányában nekik kell felvállalniuk a középfokú ellátó központ szerepét. Bizonyos, hogy a városi cím lendületet adhat további fejlődésüknek, célirányosabbá, tervszerűbbé teheti azt. Helyzetüket megkönnyítheti közigazgatási megbízatásaik is. A tzenhat új város közül ugyanis tizenöt település egy-egy igazgatási körzet központja is egyben. A járások két esztendővel ezelőtti megszüntetésével eltűntek a közigazgatási válaszfalak városok és környékük között, kevesebb az áttétel, közvetlenebbek lehetnek a kapcsolatok, összesen 139 ilyen körzetet alakítottak ki. E körzeteknek a határait a természetes vonzások szabták meg. A központi települések — függetlenül attól, hogy városok-e, vagy nagyközségek — a szellemi élet, a foglalkoztatás, a középfokú szolgáltatások bázisai, tanácsi szakhatóságaik a községekben keletkező ügyeket tekintve jogorvoslati fórumok. Hivatalból törődniük kell a környező falvak erejét meghaladó szükségletek kielégítésével. Az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján társulást, együttműködést kezdeményezhetnek más településekkel, közös pénzalapot, javító-fenntartó-építő szervezetet hozhatnak létre. Vagyis a környezetük összehangolt fejlesztését segítő, szervező, szerepük is van, elkerülendő a felesleges párhuzamosságokat, az erők szétaprózását. A feladatoknak ez az azonossága is indokolja a „rangbeli” különbség megszüntetését, annak a felemás helyzetnek a feloldását, hogy a tanácsi szervezetnek városi jogai és kötelességei vannak, ugyanakkor maga a település nagyközség. cím kötelez A városi cím egyébként nem jelent nagyobb pénztárcát, több állami támogatást. A települések elsősorban népességük és a környékükre is kiterjedő ellátási kötelezettségeik szerint részesülnek a fejlesztési javakból. Annyival kapnak többet, mint a községek, amennyivel több a rájuk háruló kötelezettség, mint korábban. A közigazgatási határok egyre rugalmasabbak lesznek. Jelzi ezt az is, hogy a várossá előlépő nagyközségek egy részéhez társközségek kötődtek — tanácsaik közösek voltak —, s most estek helyzetét is rendezni kellett. A törvényes rendelkezések értelmében a helybeliek akarata szerint a falvak némelyike önállósult, egyes falvak pedig más, szomszédos községekkel alakítottak közösen tanácsot. Az esetek többségében azonban a társközség, nevét továbbra is megőrizve, egyesült az immár várossá lett nagyobb szomszéddal. Indokoltan, hiszen az eddigi szoros kötelékek azzal nem lettek lazábbak, hogy a székhely település városi rangot kapott. A városi cím — remélhetőleg — ösztönöz. Felélesztheti, felerősítheti az egészséges lokálpatriotizmust, az eddigieknél is nagyobb energiákat szabadíthat fel a lakosok, a közösségek tennniakarásaiban. Csak ez a közösségi tenniakarás hozhatja meg az új városok igazi rangját. Palkó Sándor