Népszabadság, 1987. december (45. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
Ma már nem a nagy sportolódinasztiák korát éljük, a mai gyerekek mind kevésbé választják atyáik (anyáik) sportját. Talán azért, mert látják, hogy szüleik mennyire megkínlódtak a sikerért, s úgy vélik, jobb az érvényesülésnek valami könnyebb útját választani. Ám még most sem ritkaság, hogy a csemete valamelyik szülője nyomdokaiba lép, s a sportcsaládok számát növelik a sportolók közötti házasságok is. Kutatni tehát ma sem kell az ilyen famíliák után, közülük ezúttal hármat mutatunk be. SPORT Már megvan az ajándék Mészöly Kálmánnak 1967 februárjában, igazán jó napjai voltak. Az előző évben veretlenül bajnok Vasas csapatának tagjaként akkoriban Dél-Amerikát hódította meg (az angyalföldi együttes olyan vetélytársakkal szemben nyerte el a Hexagonal Kupát, mint a Pelével felálló Santos, vagy az uruguayi Penarol), és a sikeres túra idején, Santiagóban kapta az értesítést, hogy Géza fia megszületett. Az utód tehát szerencsés csillagzat alatt jött a világra, habár addig, amíg maga is futballista lett, „szenvedett” otthon eleget. A 61- szeres válogatott, fénykorában a világ legjobb védői között számon tartott édesapa ugyanis roppant keményen „fogta”, s az volt a legkevesebb, hogy a Balzac utcai házban nem engedte a liftbe szállni. „Ha labdarúgó akar lenni, akkor járjon gyalog a harmadik emeletre” — hangoztatta a méltán népszerű Kálmán, és ha a srácnak két edzése volt Angyalföldön (elvégre melyik klubba igazolhatott volna, ha nem a Vasasba?), a harmadikat esténként a papa tartotta, rendszeres Margit-szigeti futást vezényelve. Közben az ifjú szépen erősödött, de a papa sem gyengült el, s a fiú fizikai fejlődését látva, a játékáért kezdte szorongatni a gyereket. „Még semmi sem vagy” — emlegette látszólag morózusan, miközben a família többi tagja már refrénszerűen válaszolta: „Te semmi kedveset nem tudsz mondani a kis Gézának?" Hiába, a Szikla odahaza is Szikla, igaz, az utóbbi időben kissé enyhült a szigor. Mészöly Gézát tudniillik a sportlap az őszi szezon legjobb hazai beállósának hirdette ki, s ezt még Kálmán sem hagyhatta figyelmen kívül. (Ha valakiben kétségek támadnának, nyugodtan hozzátehetjük: nem is volt szándékában, sőt...) A családfő most már néhány dicsérő szót is hallat, és büszkén súgja a barátok fülébe: „Úgy látszik, az akaratban igazi Mészöly a gyerek.” Aztán újra félreteszi a gyöngédséget, mert Gézának szokásos példabeszédeinek egyikét tartja. íme: — Ide figyelj! Én először 1961. december 13-án, Chilében voltam válogatott, és ekkor szereztem meg az esélyt, hogy ott legyek a következő világbajnokságon. Namármost, te egy-két dolgot mutattál az ősszel, de ez csak akkor ér valamit, ha továbbra sem hiszed el magadról, hogy valódi védő vagy. A szememben csak úgy lehetsz az, ha tartod a formádat, és megpályázod a válogatottságot. Mert talán te is tudod (nyomja meg tettetett malidéval): 1990-ben újabb világbajnokság következik, és nem ártana, ha részt vennél rajta ... Talán ez a különös dopping is az oka, hogy a kis Mészöly immár nem „nyuszi” a pályán, azaz vagányabb, mint korábban. (Ám még igyekeznie kell, hogy ebben — miként sok másban is — utolérje az édesapját.) Mindenesetre az ifjú megtette az első lépéseket az idősebb Mészöly nyomdokain, így a család különlegesen szép ünnepre készül. Hogy a kettő miképpen függ össze, azt nem nehéz kitalálni, de a legjobb, ha Kálmán maga mondja el: — Nyilván sok kedves ajándék sorakozik majd a fa alatt, ám annál szebbet, hogy Gézát a posztja legjobbjának választották, nem kaphatok. Számomra ez a rangsor hozta el az igazi karácsonyt, a többi csak ráadás lehet. Hegyi Iván Talán már a gyerek után érdeklődnek? (Mészöly Kálmán és Géza.) Kapitány és versenyzője Nyílt titok, hogy igazi sportházasság az övék. A lőtéren ismerkedtek meg, lévén, hogy az a munkahelyük. Egyikük edző volt, bocsánat, kapitány, a másik pedig versenyző. Ez bizonyos esetben jókora feszültséggel jár, nem ritka, hogy összevész egymással mester és tanítvány, az ő esetükben azonban fordítva történt. Ők megszerették egymást. Elnézést, még nem mondtam el, kikről van szó. A „szakma” bizonyára ennyiből is rájött a titokra, a „nem szakmának” elmondom: Fórián Éva és Hammeri László a két főszereplő. Hammeri doktor olyan régen szövetségi kapitány már, hogy talán ő sem tudja, mióta. Tény, hogy az 1976-os olimpia után ajánlották fel a többnyire nem irigyelt-áhított posztot, amit ő — némi gondolkodás után — elfogadott, így lett fül-orr-gégész szakorvosból lövészkapitány. Éva — noha még mindig nagyon fiatal asszony — igen régen tagja a válogatottnak. E kisebbfajta ellentmondás oka, hogy rendkívül korán került a legjobbak közé, még tizenévesen. S akkor „összefutottak” a lőtéren. Hogyan s miként történt, igazán magánügy, a végeredmény a fontos: rövidesen összeházasodtak. Kapitány és versenyző frigyéről van szó, s miután mindketten azonos „szakmában” tevékenykednek, sokan úgy vélekedtek, hogy lesz ellenségük elég. Nem lett. Talán azért nem, mert mindketten szeretetre méltó emberek, olyasfélék, akikről nehezen hihető, hogy vannak ellendrukkereik, ellenségeik. Meg aztán Hammerl doktor rendkívül sikeres kapitány, Éva ugyanolyan eredményes versenyző. Sokszor leírtam már, ismét megteszem: ha nem a sportlövészetben, ebben a közönségtől gyakorlatilag elzárt, kevésbé népszerű sportágban tevékenykednének, az ország legismertebb emberei közé tartoznának. Hammerl doktor — amúgy a sportágban kicsinek és nagynak egyformán csak Laci (bácsi) — szinte minden évben produkál egy-egy világvagy Európa-bajnokot, s azon kevesek közé tartozik, aki kétszeresen is olimpiai bajnok: ő maga is nyert ötkarikás aranyérmet, s kapitányként is megélhette ezt a felejthetetlen pillanatot. Éva sokszoros világ- és Európa-bajnok, számára teljesen mindegy, fekvőt lő vagy összetettet, golyós puskával versenyez vagy légfegyverrel. Ritka bravúrral is büszkélkedhet: alig néhány héttel (!) kisfia, Lacika születése után, csak úgy, „megpróbálom alapon” elindult a világbajnokságon. „Csak azért, nehogy elfelejtsem, milyen egy világverseny hangulata, meg nehogy leírjanak a többiek” — mondta szerényen. Aranyérem lett a vége, a vetélytársak nem kis döbbenetére. Ha nem tudnám, hogy a két, végtelenül szerény ember azonnal tiltakozna, hát leírnám, hogy Fórián Éva napjaink legjobb sportlövőnője, dr. Hammerl László pedig a lőterek környékén a legjobb edző. Igazán nem akarok összeveszni velük, ezért csak annyit írok: kívánom, hogy tartsák meg jó szokásaikat. Emberileg is, eredményességben is. Csak az eredményeik nem szerények: Fórián Éva és dr. Hammerl László. Náluk a vívás volt a játék mány, de hány sportoló kezdte már úgy vallomását pályafutása kezdetéről, hogy „egészen véletlenül vetődtem arra, nem is akartam ez vagy az lenni, hogy nem is hittem volna, hogy ezt a sportágat választom.” Szőcs Zsuzsa a kivétel: nála egészen egyszerűen nem lehetett vitás, hogy tőrvívó lesz. Meg hogy MTK-VM-es. Azon egyszerű oknál fogva, mert édesapja tőredző. Az MTK-VM-ben. Apjáról azt mondják, hogy megszállott ember. A vívás megszállottja. A lányáról azt tartják, hogy nem a téren vagy az utcán, hanem a vívóteremben nőtt fel. Mi több, számára a vívás volt a játék. A nap úgy kezdődött, hogy reggel elköszönt az apjától, iskola után találkoztak a Csömöri úton és késő este együtt mentek haza. — Fogadni mernék, hogy ilyet maga még nem látott — mesélte nekem Szőcs Bertalan, és meséli mindenki másnak. — Reggel korán kelt és este nyolcig, fél kilencig egyszerűen nem állt meg. Amíg kicsi volt, azon igyekezett, hogy elbírja a tőrt. Ahogy cseperedett, úgy gyakorolta a vívóállást, a kitörést meg az alapdolgokat. Aztán nagyobb lett, akkor délután előbb a vele egy idősekkel edzett vagy két órát, majd a nagyokkal további kettőt-hármat. Már akkor hihetetlen fizikai adottságai voltak, mégis, csak csodálkoztam, miként bírja a terhelést. Ők ketten immár elválaszthatatlanok és elmaradhatatlan törzsvendégei a Csömöri úti „vívóparadicsomnak". Ők a Szőcsék. Persze, ennek az apa—lánya, edző—versenyző kapcsolatnak vannak előnyei és hátrányai is. Kétségkívül előny, hogy kapcsolatuk bensőséges, ők aztán igazán mindent megbeszélhetnek egymással. Hátrány? Nos, irigy, rosszindulatú emberek mindig voltak, és lesznek is. Egy időben többen támadták őket — főleg a papát —, hogy kivételezik a lányával, Zsuzsára jobban odafigyel, mint a többi tanítványára. Erre kitalálta azt, hogy nem ő edzi a lányát, hanem más. Zsuzsa így is tovább fejlődött, így is oszlopos tagja lett a válogatottnak. Szőcsék lassan megszűntek célpontok lenni, megszűntek a viták is, helyettük az eredmények beszéltek. Zsuzsa az idén tagja volt a hosszú szünet után ismét világbajnoki címet nyert tőrválogatottnak, és meghatározó egyénisége volt az MTK-VM bajnokcsapatának is. — Zsuzsa végleg beérett — mondja a szigorúságáról és következetességéről közismert papa. — Én aztán tudom, milyen tehetség, és mire vihetné, ha egyszer minden „összejönne” egy világbajnokságon. Nagyon örülök, hogy tagja volt a lausanne-i aranyérmes csapatnak, s remélem, rövidesen az egyéni versenyben is bizonyít. A papa negyven éve van a páston, és annak környékén, lánya — bármilyen hihetetlen is — feleannyi időt szentelt már a vívásnak. Nagy a gyanúm, ők ketten, együtt szereznek még néhány kellemes meglepetést a sportág szerelmeseinek. Jakab József „Ez jó évünk volt!” A mosolygós kettős: Szőcs Bertalan ."s lánya, Zsuzsa. Az év ifjúsági sportolói A Magyar Televízió Sportosztálya 1987-ben is odaítélte díjait az év legjobb ifjúsági sportolóinak. A szakszövetségektől 16 lány és 21 fiú versenyzőre érkezett jelölés 23 sportágban. A lányok versenyében Az év ifjúsági sportolója címet Csabai Judit, az NYVSSC úszója nyerte el. Szűcs Csaba tanítványa az ifjúsági Európabajnokságon ezüstérmet nyert 800 m-es gyorsúszásban. 400 m-en 6. lett. A felnőtt Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett 800 m-es gyorsúszásban. A második helyezett, megosztva Joó Éva sportlövő és Wirth Veronika asztaliteniszező. A harmadik helyen Szepessy Aliz kick-box-versenyző és Csurgó Virág teniszező végzett , szintén megosztva. A fiúk között Az év ifjúsági sportolója Szabó József, edzője Széchy Tamás. A Bp. Honvéd úszója Európacsúccsal nyerte a felnőtt EB 200 méteres mellúszó számát. 400 m-es vegyes úszásban ezüstérmes, 200 m-es vegyes úszásban 4. lett. Megosztott a második és harmadik hely a fiúk között is. Második Hoffmann Ervin, az Atom SE kenuzója és Debnár Tamás úszó, a BVSC versenyzője. A harmadik díjat Káldy Zoltán atléta és Boros György vívó kapta. A győztesek és helyezettek, valamint edzőik díjaikat ezúttal is az ország nyilvánossága előtt vehetik át. Az 1988. január 30-ai ünnepséget január 31-én közvetíti a Magyar Televízió. Németh Ágnes a második kosárlabda A görög Nick Gallisz, illetve az olasz Caterina Pollini lett az év legjobb kosárlabdázója az olasz Gazzetta dello Sport által szervezett hagyományos szavazáson. A magyar női kosárlabdasport elismerése, hogy Németh Ágnes, a BSE játékosa a második helyen végzett. Játékosok, edzők, szakvezetők, újságírók adták le voksukat. Az Arisz Szaloniki erőssége, Gallisz 156 ponttal végzett az élen, megelőzve a jugoszláv Drazsen Petrovicsot (86) és a szovjet Sarunasz Marcsjuleniszt (76). A nőknél a Primigi Vicenzában szereplő Caterina Pollini 63 pontot gyűjtött, míg Németh Ágnes 27 ponttal került a második helyre. Előrébb az utánpótlás Asztalitenisz Megtartotta idei utolsó ülését a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöksége. Az évzárón értékelték az idei eredményeket. Fekete László elnök szavai szerint a legnagyobb siker, hogy a magyar játékosok jövőre mind a négy versenyszámban részt vehetnek az olimpiai játékokon. Hosszú évekig tartó helyben járás után úgyzűnik, előbbre lépett a férfiutánpótlás, Harczinak, Somosinak, Némethnek és még néhány versenyzőnek sikerült figyelemre méltó eredményeket elérni. Az ülésen a szövetség pénzügyi kérdésekben is döntött. Felosztották a rendelkezésre álló anyagi erőket az egyesületek között, és megállapították az élvonalbeli versenyzők jutalmának összegét. Jóváhagyták a japán Butterfly gyárral megkötött újabb szerződést, amely az eddigieknél lényegesen nagyobb támogatást biztosít a sportágnak. Szünidei tömegsport Angyalföldön Angyalföldön 140 ezer ember él, a XIII. kerület legnagyobb tömegsportközpontja az Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület. A szünidőre — nem kis gonddal — gazdag műsort szerveztek a városrész tömegsportfelelősei. Erről beszélt az egyesület ügyvezető elnöke, Kispéter Tibor, az MTI munkatársának. — A tanulmányi időszak alatt tizenöt iskolában üzemel tanfolyamunk — mondta az elnök. — A téli vakáció idején azonban mindössze négy tornaterem nyitva tartását lehetett kiharcolni. A többi intézmény vezetője a közüzemi díjak költségei miatt nem vállalja az üzemeltetést. Így sajnos a tervezettnél kevesebb sportkedvelőnek tudjuk biztosítani a tornatermi sportolást. A gazdasági körülmények sok mindent megmagyaráznak. Ugyanakkor évek óta beszélünk arról, hogy milyen fontos lenne a „nyitott kapuk” akció keretében tökéletesen kihasználni a meglevő létesítményeket. Csak apró jelét látom e gondolkodás megvalósulásának. — Mégis mivel tudják mozgásra csábítani a kerület lakóit? — Változatlanul megtartjuk a családi és szakosztályi túrákat. Két tornateremben is működni fog egy-egy karatetanfolyam, a Vizafogó utcai iskolában pedig a helyi diáksportkör vezetői várják az asztaliteniszezőket. Az említett tornatermi korlátozások miatt, valamint a szokatlanul meleg időjárás következtében elmarad a többnaposra tervezett családi jégkarneválunk. Viszont még az ünnepek alatt is nyitva lesz három kondíciótermünk. Aki tehát mozgásra vágyik, talál nálunk elfoglaltságot, még akkor is, ha a lehetőségek valamelyest szőkébbek a korábbinál. — A következő év milyen sportversennyel kezdődik? — Most ért véget egy hathetes labdarúgótorna. Harminc csapat mintegy háromszáz tagja tért pihenőre. Januárban azonban folytatódik a mérkőzéssorozat. Tíz héten át küzdenek majd az együttesek a bajnoki címért. Úszás Hat amerikai arany Európai idő szerint szerdára virradóra Orlandóban amerikai sikerekkel folytatódott az Egyesült Államok hosszúpályás, 50 méteres medencében megrendezett nyílt úszóbajnoksága. A harmadik versenynap nyolc döntőjében a hazaiak hat aranyérmet szereztek, a külföldiek közül csak a román Stela Pura és a kínai Huang Hsziao-min tudott győzni. Magyar versenyző nem került dobogóra. nlani.n.i:i.!.luim LAKE PLACID: Nemzetközi jégkorongtalálkozón: Szovjet Ligaválogatott— Egyesült Államok 3:3 (2:1, 0:1, i:l). Ez volt a két együttes nyolcadik, egyben utolsó mérkőzése. Korábban az amerikaiak hat alkalommal, a szovjet korongerők egyszer nyertek. DUEXOS AIRES: A 17 esztendős teniszezőnőt, Gabriela Sabatinit választották az év legjobb argentin sportolójának. Tavaly a kiváló labdarúgóra, Diego Maradonára esett az újságírók választása. BÉCS: Josef Hickersberger (39) lett az osztrák labdarúgó - és olimpiai válogatott új szövetségi kapitánya. Az egykori válogatott játékos a távozó szakvezető Branko Elsner segítője volt. Hickersberger mellett Friedl Koncilia dolgozik majd kapusedzőként. HAMBURG: A nyugatnémet Boris Becker, a férfi tenisz világranglista ötödik helyezettje január 31. és február 3. között három bemutató mérkőzést játszik a világ jelenlegi legjobbjával, a csehszlovák Iván Lendllel, hogy jól felkészüljön a február 5-től Essenben megrendezésre kerülő NSZK—Brazília Davis Kupa mérkőzésre. Ismert: Becker korábban bejelentette, hogy a január 11— 21. között megrendezendő ausztrál nemzetközi bajnokságon. Melbourne-ben térdsérülése miatt nem áll rajthoz. TÓTH BÉLA mesteredzőt, a magyar öttusa-válogatott volt lovasedzőjét 80. születésnapja alkalmából köszöntötte Tibor Tamás, az AICSH elnökhelyettese és Ábel László, a szövetség elnöke. A neves szakember tanítványai három-három egyéni és csapatgyőzelmet értek el az olimpiákon, míg a világbajnokságokon hat egyéni és nyolc csapatelsőséget. SÚLYOS BETEGSÉG után 67 éves korában elhunyt Torma I. László, az egykori kiváló ökölvívó. A BTK és a Csepel versenyzője 28 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, kétszer nyert országos egyéni bajnokságot. Temetéséről később intézkednek. NÉPSZABADSÁG AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Borbély Gábor Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 336-130 A Népszabadság levélcíme: 1960 Budapest A Hírlapkiadó Vállalat levélcíme: 1959 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Hellr) Budapest V.. József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a SHELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hóra 43, negyedévre 129, egy évre 516 forint. SZIKRA LAPNYOMDA INDEX: 25 001 ISSN 0237-37772 4