Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. november 29., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 284. szám I / T. Ipartúrán Romániában • (6. oldal) Az SZKP Központi Bizottsága a politikai reformról tárgyalt Ma kezdődik a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka ( MOSZKVAI TUDOSÍTÓNKTÓL ) vitelét, a legfontosabb kérdéseknek a különféle társadalmi érdekek is- Egynapos ülést tartott Moszkvagyelembevételével való megoldását, bár az SZKP Központi Bizottsága, megerősítik a hatalommal való viszamelyen a középpontban a politiszaélés, az önkényeskedés elleni gakai intézményrendszer reformja állt franciákat. A központi bizottság — Ugyanerről a kérdéskörről lesz szó hangzik a határozatban — nagyonú Legfelsőbb Tanács ma, kedden túlságának tartja a népképviselők megnyíló rendkívüli ülésszakán, megválasztását, majd a Szovjetunió amelyen Mihail Gorbacsov mond népképviselői kongresszusának megbeszédet, alakítását. Ehhez új módon, a de-A KB-ülésen a politikai intezmokrácia kultúrájával felvértezve, a tenyrendszer reformjáról Mihail szocialista erkölcsöt tiszteletben Gorbacsov tartott beszámolót, és ő tartva kell közelíteni, és így kell lefoglalta össze a vitát is, amelyen bonyolítani a választásokat, megösszesen tizenegyen szólaltak fel, szervezni a választási kampányt, többek között V. Scserbickij, az Uk- Gyökeresen változtatni kell a várán KP KB első titkára, V. Valjas lasztási kampány jellegén, szakítva észt és A. Vezirov azerbajdzsáni el- a formalizmussal, versenyeztetve a fő titkár,valamint V. Vorotnyikov, jelölteket. az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa A határozat kitér a politikai főelnökre, formot kísérő, az államhatalom be-A KB-plénum határozatban foglyi szerveinek átalakítását előmozlalt állást a Legfelsőbb Tanács ülédító munkára, a szovjet föderáció sén megvitatandó két törvényjavas megoldásra érett problémáira. Hangjatról, amelyek az alkotmánymódosúlyozza az SZKP országos pártkonsítással, valamint a választási rendferenciája a nemzetiségi kérdéssel szerrel foglalkoznak. A dokument kapcsolatos döntések meghatározó tumban rámutatnak a lefolytatott szerepét. A tervbe vett alkotmányszéles körű társadalmi vita jelentős módosítás erre vonatkozó részei képségére, valamint arra, hogy a két cián rámutat: kiindulási alapként a törvény a politikai rendszer reformpártnak azt az irányvonalát kell tejának első szakaszát szabályozza kinteni, amely a tagköztársaságok, majd. A javasolt alkotmánymódost az autonóm formációk jogainak látások biztosítják az államügyek nyílt (Folytatás a 3. oldalon.) EGYIPTOM ÉS JORDÁNIA HIVATALOSAN IS KÉRTE Az ENSZ helyezze át a palesztin vitát Genfbe Elítélik Arafat amerikai vízumának megtagadását ( WASHINGTONI TAPOLITONKTÚI ) Egyiptom és Jordánia hétfőn hivatalosan is kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy rendezzenek speciális ülést a svájci Genfben a palesztinkérdésről, s ezáltal tegyék lehetővé Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője számára, hogy felszólalhasson. Az Egyesült Államok szombaton megtagadta a vízumot Arafattól, s emiatt nem tud részt venni az eredetileg New Yorkba e hétre tervezett vitában. Az amerikai döntést sok állam bírálta. Az Egyesült Nemzetek szóvivője Javier Perez de Cuellar főtitkár nevében elítélte a lépést. A főtitkár, mondta a szóvivő, úgy véli, a döntés „összeegyeztethetetlen a vendéglátó országnak az ENSZ székhelyéről kötött egyezményével”. A vízum megtagadásának időzítésre „sajnálatos, mivel a főtitkár véleménye szerint a Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi algíri ülése friss lehetőségeket kínált a közel-keleti béke szempontjából”. Abu Ijad, Arafat helyettese, a The Washington Postnak nyilatkozva egyébként ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminisztérium döntése „bátorítja a szélsőségeseket és a mérsékelt palesztinokat megalázó helyzetbe hozza azok után, amit a béke ügyéért Algírban tettek”. Az amerikai külügyminisztérium úgy érvelt: Abu Abbasznak, az Achille Lauro nevű utasszállító hajó feltételezett elrablójának jelenléte a Palesztin Nemzeti Tanács algíri ülésén közrejátszott abban, hogy Arafattól megtagadták a vízumot. Abu Ijad hangsúlyozta: Abbasz jelen volt ugyan, de mivel elutasította a tanács minden határozatát, gyakorlatilag önmagát vonta ki a döntéshozatali folyamatból. Az Arab Liga New York-i szóvivője szeriint az ENSZ-közgyűlés többségi szavazáson dönti majd el, átviszi-e New Yorkból a palesztinkérdés vitáját Genfbe. Ezt a lépést, ha bekövetkezik, „az amerikai politika nemzetközi megbélyegzésének” értékelte a szóvivő. Elmondta, hogy a genfi ülés legkorábban december végén, január elején kezdődhetne a svájci városban, mert egy hónapi szervezőmunkára szükség van. Kereszty András (Az amerikai döntés nemzetközi fogadtatásáról szóló összeállításunk a 2. oldalon.) Scowcroft az amerikai katonai kiadások csökkentését javasolja Az új amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a következő 5 évben legalább 300 milliárd dollárral kell csökkenteni az amerikai katonai kiadásokat. Brent Scowcroftot hétfőn a The New York Times idézte. Mind az államháztartás helyzete, mind a közvélemény —, s ezzel a törvényhozás — hangulata elengedhetetlenné teszi a védelmi költségvetés jelentős csökkentését, átcsoportosítását, mutatott rá a lap. George Bush, a megválasztott elnök a kampányban valamennyi, Reagan általi kezdeményezett új fegyverkezési program folytatása mellett foglalt állást. Scowcroft szerint e programokat felül kell vizsgálni, és dönteni kell többek között arról, megépítsék-e és telepítsék-e a Midgetsman, illetve MX típusú hadászati rakétákat. Amennyiben a mozgatható indítóállású új rakéták mellett döntenek, el lehet tiltani a tengeralattjáróról indítható manőverező robotrepülőgépeket. Az utóbbi fegyver az egyik fő akadály a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Jóllehet Scowcroftnak (és Bushnak, akinek a kampányban tanácsadója volt) kétségei vannak a reagani űrvédelmi terveket illetően, ő is pártolja a fejlett katonai technológiát a szovjet haderők számbeli fölényének kiegyenlítésére, írta a lap. E technológia költségei mindenesetre meghaladhatják az ország lehetőségeit: a múlt héten nyilvánosan is bemutatott Stealth („lopakodó”) bombázó darabja félmilliárd dollárba kerül — annyiba, mintha színaranyból készülne, míg az „olcsóbb” B—1 típusú bombázóból a tervezett száz darab költsége 28 milliárd. Az amerikai közvéleménynek jelenleg csak 15 százaléka tartja szükségesnek a katonai kiadások növelését — 1980-ban még többsége volt az ilyen terveknek. (MTI) A kormány és a SZOT megállapodása a jövő évi bér- és nyugdíjemelésről 1989. januárban kerüljön az Országgyűlés elé a sztrájktörvény javaslata . Arra számítottam ugyan, hogy eredeti javaslatunkat nem fogadja el a SZOT, de arra nem, hogy a jövőre tervezett kétmilliárdos központi bérintézkedésnek a dupláját kell felhasználnunk. Ez jelentős tervezési átcsoportosításokat követel. Kétségtelen, hogy a tervezésnek vannak bizonyos tartalékai. A kölcsönös engedményként megállapodott közel négymilliárdos központi béremelés forrását innen és a támogatások csökkentéséből kell előteremteni. — Ezt Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke mondta. Sándor László, a SZOT közgazdasági titkára pedig ezt: — Sikernek tartom, hogy igen kemény tárgyaláson olyan kompromisszum jött létre, amely segítheti a jobb társadalmi közös megegyezést. Számunkra ma ez talán a legfontosabb. A Népszabadság munkatársának kérdéseire a Parlament minisztertanácsi termében válaszolt a két megkérdezett, közvetlenül azután, hogy csaknem négyórás — helyenként igen feszült — vita után véget ért a kormány és a SZOT képviselőinek tegnapi tanácskozása. A megbeszélés bevezetőjeként az egymás mellett helyet foglaló két delegációvezető, Pozsgay Imre és Nagy Sándor mondott rövid megnyitót. A SZOT főtitkára azt hangsúlyozta: " A szakszervezetek nyomatékosan kérik, további terheket ne hárítsanak a lakosságra, a kormány keresse a terhek megosztásának egyéb lehetőségeit is, így például a katonai kiadások további mérséklését, a nagyberuházások időbeni széthúzását, a veszteséges gazdálkodás támogatásának nagyobb mértékű leépítését. Pozsgay Imre államminiszter leszögezte: — A kormány—SZOT találkozók után világos állásfoglalásokat kell közzétenni, hogy egyik félnek se legyen módja saját ízlése szerint értelmezni azokat. Mint mondotta, a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói, olyan értelemben, hogy nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedésekért, amelyek az ország gazdasági válságához vezettek. Az államminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormánynak is érdeke az erős, határozott szakszervezeti mozgalom, mert csak a kemény, de tárgyszerű vitákban kiérlelt okos kompromisszumok válhatnak az ország javára. Kompromisszumokban nem is volt hiány, hiszen a három fő témacsoport, amelyet a tárgyaló felek napirendre tűztek, különböző elképzelésekben testesült meg. A három téma: a Munka Törvénykönyvének módosításával összefüggő kérdések, az 1989. évi népgazdasági terv főbb költségvetés-politikai pontjai és a foglalkoztatáspolitikai elképzelések voltak. Ez utóbbi, részben időhiány, részben további szakértői munka szükségessége miatt most lekerült a tanácskozás napirendjéről. Az első komoly érvpárbaj a Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban a kollektív szerződések körül zajlott. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője megismételte a kormány véleményét, hogy ne legyen kötelező a kollektív szerződések megkötése. A SZOT nevében szóló Kósáné Kovács Magda titkár a munkavállalók jogainak háttérbe szorítását vélte felfedezni a kormányzati szándék mögött. Hosszú vita után Pozsgay Imre kompromisszumot ajánlott a tekintetben, hogy ne formálisan tegyék kötelezővé a kollektív szerződést, hanem dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amely mindkét fél — munkáltató és munkavállaló — részéről érdekeltséget támaszt a kollektív szerződés iránt. A részvevők elfogadhatónak tartották ezt az ajánlatot. A bizalmiak egyetértési jogáról szintén ütköztek a nézetek, a nézetkülönbség fennmaradt, további tárgyalást tartanak szükségesnek. A sztrájkjogról folyó vita két pont körül kristályosodott ki. Az egyik: a Munka Törvénykönyve szabályozza-e a sztrájkjogot, a másik: decemberben vagy januárban kerüljön-e a törvény a parlament elé. A kormány a nyugodt hangnemű, de érvrendszerében rendkívül markáns vita után a házigazda tisztét betöltő államminiszter kompromisszumos ajánlatát elfogadva, úgy döntött, a munnkabeszüntetési jogot önálló törvény szabályozza; ennek tervezete 1989 januárjában kerüljön az Országgyűlés elé. A sztrájk a munkáltatók és a munkavállalók közötti feloldhatatlannak látszó ellentétek megoldására irányuljon, és a törvény ne adjon lehetőséget a politikai sztrájkra. A Munka Törvénykönyvének módosítását szintén a januári ülésszak elé terjesztik, úgy, hogy a kollektív szerződés szabályozására a jelenlegi tárgyaláson megkötött kompromisszum alapján áthidaló javaslatot dolgoznák ki. Távol álltak az elképzelések a Hoós János által előterjesztett 1989. évi népgazdasági terv életszínvonal- és bérpolitikai elgondolásaitól is. Ebben a kérdésben — mint Pozsgay Imre a tanácskozáson megjegyezte — jó ideig állóháború alakult ki, egyik fél sem engedett eredeti elképzeléseiből. Röviden: a kormány 1989-re kétmilliárd forintnyi központi béremelésre látott lehetőséget az egészségügyben, az oktatásban és (Folytatás a 3. oldalon.) A kormány és a SZOT képviselői a tárgyalóasztalnál. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Jó lehetőségek a Malajziával való kapcsolatok fejlesztésére Várkonyi Péter tárgyalásai Kuala Lumpurban (Kiküldött tudósítónktól.) Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a magyar—malajziai gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös bővítésére. Ez tűnt ki Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kezdődött Kuala Lumpur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője hivatalos látogatásának első napján találkozott Mahathir Mohamad miniszterelnökkel. A véleménycsere tükrözte: az elmúlt néhány esztendőben kialakult jó államközi kapcsolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar külügyminiszter véleménycseréje is. Megállapították, hogy a két ország eltérő földrajzi és politikai helyzete ellenére egyként támogatja a nemzetközi biztonság és a leszerelés alapkérdéseinek megoldását, a regionális konfliktusok igazságos politikai rendezését. Malajziai részről részletesen kifejtve a kambodzsai kérdésről alkotott véleményt, elmondták: Kuala Lumpur üdvözli a khmer felek nemzeti megbékélési tárgyalásait, a külső beavatkozástól mentes, nemzetközi garanciákkal alátámasztott politikai rendezést. Várkonyi Péter aláhúzta: Magyarország üdvözli a délkelet-ázsiai békeövezet, illetve atomfegyvermentes térség tervét, amelyek közül az előbbit éppen Malajzia indítványozta. Megállapodtak, hogy a jövőben a két külügyminisztérium rendszeresen konzultál egymással. Szóba került a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének néhány kérdése. Elvi megállapodásra jutottak a kettős adózás megszüntetéséről szóló, illetve egy bankközi egyezmény létrehozásáról. Egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatokat. Magyar részről javaslat hangzott el arra, hogy vízumkönnyítésekkel és légijárat létesítésével is formálódjanak jobb feltételek a közös szándékok valóra váltására. A kereskedelmi és gazdasági kooperáció korkrét kérdéseiről esett szó azokon a további találkozókon, amelyeken Várkonyi Péter a malajziai alap- és nyersanyagipari, illetve a pénzügyminiszterrel tárgyalt. Két év alatt megnégyszereződött Magyarország malajziai exportja, amely ma ötmillió dollár, de a kilátások biztatóak. Mindkét fél közös szándéka, hogy a jelenlegi malajziai aktívumot a kereskedelem bővítésével, korszerű, akár vegyesvállalati formák alkalmazásával egyensúlyozza. Ezen túlmenően Kuala Lumpur hasznos kaput nyithat a világ e gyorsan fejlődő térsége felé. Várkonyi Péter kedden újabb gazdasági és üzleti vezetőkkel folytat tárgyalásokat Malajziában. Füzes Oszkár