Népszabadság, 1989. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal - Ára: 4,80 F A NÉPSZABADSÁG 1989. május 2., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 101. szám PÁRTÉRTEKEZLETEK A HÉT VÉGÉN Kongresszus összehívását sürgették Több pártértekezletet tartottak a hét végén. Tanácskoztak Komárom, Békés és Tolna megye,valamint Sopron és Kunszentmiklós kommunistái. A tolnai, a békési és asoproni küldöttek határozatban sürgették az MSZMP XIV. kongresszusának mielőbbi összehívását. A részvevők egyebek között azt szorgalmazták, hogy az MSZMP adjon programot, mutasson kivezető utat a jelenlegi válságból. És — mint azt Békésben a küldöttek elmondták — a program végrehajtásának a személyi feltételeit is meg kell teremteni, ami ugyancsak a kongresszus idő előtti megtartását indokolja. Hasonló érveket sorakoztatott fel a tolnai pártértekezlet is, hangsúlyozva azt is, hogy a pártkongresszusnak az új szervezeti szabályzat megalkotását is feladatul kell kapnia. A Komárom megyei pártértekezleten újszerűen választották meg a pártbizottságot, a hatvanöt tagú testület kétharmadát ugyanis a 12 közvetlen irányítású területi pártbizottság delegálta. (A pártértekezletekről szóló tudósításaink lapunk 7. oldalán.) Washington a START júniusi újrakezdését javasolja Bush sikert kíván a peresztrojkának ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Amerikai lapjelentések szerint új javaslatokat visz magával a szovjet fővárosba James Baker külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője május 10-e és 11-e között moszkvai tárgyalásain a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások (START) júniusi újrakezdését ajánlja majd. A Bush kormányzat május közepére ígérte az amerikai külpolitika felülvizsgálatát, ugyanakkor vezető politikusok számos nyilatkozata jelzi: a vizsgálódás középpontjában a Szovjetunió belső helyzete áll. Dick Cheney védelmi miniszter egy szombaton sugárzott televíziós interjúban kijelentette : véleménye szerint, „ha a dolgot ma kell megjósolnom”, Mihail Gorbacsovnak nem sikerül a szovjet gazdasági rendszert megreformálnia. A CNC kábeltársaságnak adott nyilatkozatában a miniszter úgy vélte, a reformok kudarca után a szovjet vezetőt a párt élén egy olyan személy váltja majd fel, aki „nála sokkal ellenségesebb lesz, már ami a Nyugattal való viszonyát illeti”. A védelmi miniszter a fentiekkel indokolta azt, hogy az Egyesült Államok legyen óvatos, és ne vonja vissza csapatait, Európából. „Nem tudjuk, hogy ez állandó változás-e, amely tartós lesz, vagy csak a rendszer ideiglenes rendellenessége — mondta. — Mindaddig, amíg fennáll a lehetősége, hogy csak rendellenesség, óvatosnak kell lennünk.” A Fehér Ház és a külügyminisztérium elhatárolta magát a védelmi minisztertől, szóvivők útján közölve, hogy Cheney nem a kormány, hanem csak saját maga nevében beszélt. John Summ kabinetfőnök a televízióban jelentette ki: az elnök nem osztja Cheney nézeteit. — Nem hiszem, hogy ez az elnök véleménye volna. Úgy tudom, az elnök és Baker külügyminiszter egyöntetűen azt reméli, hogy Gorbacsov reformmozgalma és a Szovjetunió átalakítása sikeres lesz — jelentette ki Summi az NBC-ben. George Bush előbb — nem sokkal Cheney nyilatkozatának elhangzása után — az elnöki repülőgép fedélzetén jelentette ki: „azt akarjuk, hogy a peresztrojka sikeres legyen”. Majd hétfőn egy beszédébe utólag egy egész bekezdést írtak be, amely ugyanezt szögezte le. Margaret Tutchler külügyi szóvivő ugyanakkor azt hangsúlyozta, James Baker külügyminiszter támogatja a szovjetunióbeli reformtörekvéseket anélkül, hogy azok jövőbeli kimeneteléről jósolgatna. A The Washington Post ugyanakkor közölte Robert Gates helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, a CIA korábbi igazgatóhelyettese cikkét a témáról. (A cikk Gates egy előadásán alapszik.) „A lényeges akadályok ellenére komolyan vesszük Gorbacsov elkötelezettségét a szovjet gazdaság megreformálása iránt. Üdvözöljük az intézkedéseket, amelyeket a sajtó nyitottságának a fokozására, a vallási korlátozások megkötésének a feloldására tett.” A pozitív fejlemények között Gates felsorolta a demokrácia irányába vezető első, „botladozó” lépéseket, a feszültség enyhítését célzó döntéseket. „Ezek mind pozitív lépések, és osztjuk a kiterjedt óhajt és az optimizmust, amelyet keltettek.” A nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese ugyanakkor kijelentette, az Egyesült Államok számára az jelent dilemmát, hogy politikáját nem alapozhatja egyetlen személyre. A szovjet rendszerben sok minden megváltozott, de alapjai ugyanazok maradtak. „Nyugaton nincs egyetlen vezető sem, aki ne lenne a tudatában annak — amikor este nyugovóra tér —, hogy reggelre egy új szovjet partner jelenlétére ébredhet” — vélte Gates. Kereszty András Rafszardzsani Magyarországra készül Az iráni külügyminiszter első helyettese a Tehran Timesnak adott interjújában közölte, hogy Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke a közeljövőben látogatást tesz a Szovjetunióban, és Magyarországra is ellátogat. Irán és a szocialista országok kapcsolatairól a politikus kijelentette, hogy azok gyorsan javulnak. (TASZSZ) Május, Himnusszal Máskéntünneplés. (3. oldal.) Egy határozat és jóvátétele Tizenöt év után. (7. oldal.) majusxim Új szellemben ünnepelte május elsejét az ország Pártok és politikai szervezetek rendezvényei — Vezető személyiségek a szónokok között — Grósz Károly és Jassó Mihály a Népszabadság Klubban Vasárnap és tegnap a hideg, esős időjárás ellenére országszerte a dolgozók tízezrei ünnepelték meg május 1-jét. Politikai demonstrációkon vettek részt, a szervezők mindenütt gondoskodtak a tömegek szórakoztatásáról is. Budapesten, a Felvonulási téren rendeztek nagygyűlést, amelyen felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Tatár Árpád, a SZOT ifjúsági tanácsának tagja és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A Városligetben az idén is nagy érdeklődés közepette tartották meg a Népszabadság-fórumot. Sokan keresték fel az alternatív szervezetek, pártok rendezvényeit is. Vidéki nagyvárosainkban az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai mondtak ünnepi beszédet, mindenütt hangsúlyt helyezve a gazdasági, politikai, társadalmi kibontakozás lehetőségeire, a nemzeti összefogás, a demokratikus szocializmus megteremtésének szükségességére. Délután és este a felvonulások, a nagygyűlések, a politikai vitafórumok után színes ünnepi programokon, népi táncbemutatókon, előadóesteken, s ahol az időjárás engedte, utcabálokon szórakoztak az emberek. A hűvös idő ellenére több tízezren gyűltek össze május elsején Budapesten, a Felvonulási téren, hogyköszöntsék a nemzetközi munkásmozgalom ünnepét. Nemcsak munkásmozgalmi énekek, hanem pol-beat számok dallamára gyülekeztek a budapestiek, idősek, fiatalok, gyermekek. A szokásostól eltérően ezúttal a dísztribün üresen maradt, s a nagygyűlés elnöksége egy kis emelvényen foglalt helyet. Az emelvényen ott volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A főváros vezetését Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára — az MSZMP Politikai Bizottságának tagja — és Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke képviselte. Az emelvényen foglalt helyet Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A Himnusz elhangzása után pontban 11 órakor megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. A részvevők szinte a főváros valamennyi kerületéből: Csepelről, Óbudáról,Zuglóból, Újpestről és Terézvárosból érkeztek. Több üzem és gyár, a Ganz-MÁVAG, a gázművek, az Újpesti Bőrgyár, a Középületépítő Vállalat dolgozói hozták el transzparenseiket. „Sokféleséget a politikában, egységet az érdekvédelemben!”, „Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért!”, „Békés jelent, biztonságos jövőt a világ népeinek!” feliratokat lehetett olvasni a SZOT székházának falán. Mások táblákat hoztak magukkal, amelyeken „Lakást, létbiztonságot minden családnak!”, „Erős, független szakszervezeteket!”, „Adó vagy gyermek”, „A nyugdíj nem kegydíj”, „Munkás nélkül nincs reform”, „Nyilvánosságot, sajtószabadságot!” jelmondatok szerepeltek. A nemzetiszínű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott téren — a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről — a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. Ezután Nagy Sándor mondott ünnepi beszédet. Budapest, Felvonulási tér A változások helyes irányba mutatnak, de most már eredményekre van szükség NAGY SÁNDOR BESZÉDE A SZOT főtitkára elöljáróban utalt arra, hogy a föld számos pontján más a mostani május elseje, mint korábban volt. Magyarország sem hasonlít tegnapi önmagára, s holnapi arca, valója bizonyára még inkább más lesz. Ennek az országnak sokat próbált lakói, dolgozói olyan változásokban, olyan végeredményben érdekeltek, amelyek az élet új minőségét hozzák létre — mondotta, majd így folytatta: — Érdekeltek vagyunk abban, hogy jogállamban éljünk, hogy munkánk alapján boldoguljunk, hogy tisztább emberi viszonyokat teremtsünk, hogy ismét legyen tartásunk, egészséges nemzeti önbecsülésünk, hogy életünkből száműzzük a hazugságokat, így gyermekeinkre, unokáinkra elvállalható örökséget hagyhassunk, hogy mindez ne egyszerűen csak a dolgozó emberek, a családok millióinak érdekében, még kevésbé csupán rájuk hivatkozva történjék, hanem részvételükkel, általuk. Ez az egyetlen garanciája a változások valódiságának — hangsúlyozta a SZOT főtitkára, megerősítve, hogy a dolgozók ma már nem fogadják el, hogy helyettük és nevükben kevesek gondolkodjanak, kevesek döntsenek, és azt sem, hogy kevesek kiváltsága legyen az igazságot kimondani, a jövőért felelősséget vállalni. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy száz év óta, május elsején, a munkások, a dolgozó emberek ,tömegsztrájkok, tüntetések, demonstrációk, felvonulások, gyűlések szervezésével, az azokon való részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje — amennyiben ünnep — a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep! Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig vannak abban a helyzetben, hogy érdemi hatást gyakorolhassanak saját munkájuk eredményességére. Azoké, akik csak akkor élvezhetik munkájuk gyümölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a tisztességesen végzett munkájukat meg is fizetik. De akik bizonyosan viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit, akiktől a terheket senki nem veszi át. ők azok a munkavállalók, bérből és fizetésből élők, akik egy ország jelenének és jövőjének letéteményesei. Így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen e gyűlésen is. A szakszervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel támogatják törekvéseinket, nyomatékot, erőt adnak mindannak, amit május elsejei jelszavaink kifejeznek. A hazánkban végbemenő történelmi léptékű átalakulásról szólva rámutatott: egy európai mércéhez igazodó demokratikus jogállam kiépítését kezdtük meg, egy olyan jogállamét, amelyben meghatározó értéket jelent az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás, s amely a személyiség önállóságára épül, a szabad kibontakozást támogatja. Olyan politikai intézményrendszer van kialakulóban, amely lehetőséget ad az alkotmányos többpártrendszerre, a koalíciós kormányzásra, és pártoktól függetlenül működő, erős szakszervezetek létét feltételezi. E változások feltétlenül helyes irányba mutatnak, a közvélemény, a társadalom széles rétegei azonban türelmetlenül, indulatoktól sem mentes, feszült légkörben élik meg mindezt. Ennek okai között sorolta a szónok, hogy a ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai, a személyi-hatalmi érdekek túlzengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom. Széles tömegek ma is úgy érezhetik: a nyitás politikája közepette a fejük felett folynak a csatározások, egy szűk szellemi, politikai elit rájuk hivatkozva, de lényegében nélkülük akar irányt szabni korszakos jelentőségű változásoknak. (Folytatás a 3. oldalon.)