Népszabadság, 1990. április (48. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

1990. április 2., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT Románia: száz nap tanulságai (Folytatás az 1. oldalról.) egyetemisták áldozták életü­ket. Ezen a helyen Petre Ro­mán térdre borult, és gyer­tyát gyújtott. A románok és a magyarok megértésben, harmóniában és a kölcsönös megbecsülés szel­lemében éltek, élnek és kí­vánnak élni a jövőben is ugyanazon a földön — hang­súlyozza az a közös nyilatko­zat, amelyet vasárnap tettek közzé a március 30-án, Ko­lozsváron rendezett nemzeti­ségi tanácskozásról. Adrian Motiu, az Erdély kérdéseivel foglalkozó minisz­teri rangú államtitkár már­cius 29-én Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és a Vatra Roma­­neasca szövetség vezetőivel, tájékozódott a megyékben ki­alakult helyzetről. Ezt köve­tően március 30-án Kolozs­váron tanácskozást tartottak — Adrian Motiu elnökletével —, amelyen a Hargita és Ko­­vászna megyei szervezetek képviselői, valamint a Vatra Romaneasca kolozsvári szer­vezetének képviselői vettek részt. Ezen a tanácskozáson ötpontos nyilatkozatot fogad­tak el a részvevők: az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei szervezetének, a Vatra Roma­­neasca Kovászna megyei és kolozsvári szervezetének, a Demokratikus Románok Ligá­jának (ez a Vatra Romaneas­­ca Hargita megyei szerveze­te), továbbá a Magyar Ifjú­sági Szövetség sepsiszentgyör­gyi szervezetének és a Csík­szeredai Alfa ifjúsági szerve­zetnek a képviselői. A dokumentum leszögezi, hogy a térségben a románok és a magyar nemzetiségűek békében kívánnak élni, Ro­mániát közös hazának tekin­tik, és elhatárolják magukat minden olyan szándéktól, amely az ország bomlasztásá­­ra irányul. Közösen foglaltak állást a széthúzó és destabili­záló­­kísérletek ellen, függet­lenül attól, hogy azokat belső vagy külső erők gerjesztik. Vállalták, hogy tiszteletben tartják az ország minden ál­lampolgárának egyéni és kol­lektív jogait nemzetiségre va­ló tekintet nélkül, „az egye­temes em­beri jogok kiáltvá­nyával", a helsinki és a bécsi konferenciák dokumentumai­val, valamint az ország tör­vényeivel” összhangban. Az erdődi Petőfi-emlékmű felrobbantása miatt a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség szatmárnémeti szerve­zete feljelentést tett a rendőr­ségen ismeretlen tettesek ellen. A romániai Magyar Szó tudó­sítást közöl a helyszínről, amelyben leszögezi: dühös nacionalisták végeztek az em­lékművel, akiknek azt is be lehetettt adni, hogy Petőfi „horthysta volt”. Sőt az egyik magyarellenes szónok a már­cius közepi zavargások ürü­gyén „Kossuth horthystáiról” beszélt Szatmárnémetiben egy gyűlésen. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség sepsiszent­györgyi szervezete a szórvány magyarság kérdéseivel foglal­kozó bizottságot hozott létre. A testület védnökségével meg­kezdődött a csángó magyar csoportok szervezése. Mint ar­ról a Sepsiszentgyörgyön meg­jelenő Háromszék című lap beszámol: a csángó magyarok olyan szervezeti egységet hoz­nak létre, amely feladatának tekinti a moldvai és az erdé­lyi magyar falvak közötti test­vérkapcsolatok kiépítését. A csángó magyarok a jövőben is az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének védnökségével folytatják tevékenységüket. Ki­nyilvánították: a csángó ma­gyarság végső szétzilálódása előtti időszakban, „a huszon­negyedik órában”, e meglehe­tősen nagy létszámú magyar etnikum sorskérdéseit csak céltudatos programmal lehet megoldani. Legfontosabb fel­adatuknak tartják a magyar nyelvi oktatás újraindításáért folyó harcot. Küzdenek a csán­­góság történelmi múltjának szélesebb körben történő meg­ismertetéséért, néprajzi, nép­­művészeti, szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzéséért, a szétszórtan élő magyarság szer­vezeti életének megalapozá­sáért. Terveik között szerepel kétnyelvű — román—magyar — újság indítása. A Moldvá­ban élő magyarok azt kérik, hogy a román televízió ma­gyar nyelvű adásában indítsa­nak az idegen nyelvleckékhez hasonlóan magyar nyelvórákat is, hogy a szétszórtan élő ma­gyarság javíthassa nyelvisme­retét. A romániai magyar fiatalok szervezeteinek szövetsége az RMDSZ-szel együtt közös lis­tán indul a májusi választáso­kon. Erről döntöttek a ma­gyar ifjúsági szervezetek szö­vetségének (MISZSZ) első kongresszusán, amelyet vasár­nap fejeztek be Csíkszeredán. A kongresszus elfogadta az alapszabályzatot és a szándék­­nyilatkozatot. Erdélyi Híradó címmel Ko­lozsváron megjelent a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség országos lapja, egyelőre hetenként egy alkalommal, a Szabadság című kolozsvári na­pilap mellékleteként. „A román kormány vergődő tojástánca abban a kérdés­ben, hogy kinek a számlájá­ra írandók az erdélyi magyar kisebbség ellen végrehaj­tott pogromszerű kilengések, mind ez ideig a legvilágosabb bizonyítéka a Vatra Roma­­neasca nevű obskúrus nacio­nalista szervezet hatalmának és befolyásának.” így vezeti be a Vatráról szóló leleplező tudósítását a Die Welt című tekintélyes napilap. Értesülé­se szerint a Vatrának a pénz külföldről érkezett, mégpedig­­ Spanyolországból. Élnek ugyanis emigrációban a Vas­gárdának,­a harmincas évek romániai fasiszta szervezeté­nek neves képviselői. Bukarestben vasárnap kor­mányellenes tüntetést rendez­tek azok a politikai erők, ame­lyek támogatják a „temesvári kiáltványt”. Ezt a dokumentu­mot március 11-én fogadták el a mártírvárosban rendezett nagygyűlésen. Szerzői úgy ér­tékelik, hogy Romániában csak Temesváron volt határozottan kommunistaellenes forrada­lom, másutt az országban meg­maradtak a régi struktúrák. A kiáltvány úgy értékeli, hogy a jelenlegi vezetés félrevezeti az ország lakosságát és az ország­ban veszélyes visszarendeződé­si folyamat alakult ki. A „kom­munista veszély” kiküszöbölé­sére a kiáltvány követeli, hogy a választási törvényt módosít­sák, s három egymást követő törvényhozási ciklusra tiltsák meg a volt kommunista akti­visták és volt állambiztonsági tisztek jelölését. Petre Román miniszterelnök a térden. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Ismét növekszik az erdélyi menekültek száma A marosvásárhelyi esemé­nyek óta folyamatosan növek­szik az erdélyi menekültek száma a hajdúszoboszlói be­fogadó állompáson. Január vé­gére 40—50-re csökkent a tá­bor lakóinak száma, most pe­dig megközelíti a 150-et. Van olyan nap, amikor 30—40-en jönnek. Feltűnő, hogy a me­nekülők között sok a kisgyer­mek, s nem ritka a két-há­­rom gyermekes családok ér­kezése sem. Az áttelepülők többsége ezúttal már útlevél­lel érkezik, csupán egy-két személy jön a zöld határon. Az érkezők kizárólag ma­gyarok. Egyre több köztük az értelmiségi, s mindannyian menekült státust kérnek ha­zánktól. (MTI) Nemzeti kisebbségek koalíciója Csehszlovákiában Megalakult az Együttélés mozgalom — Duray Miklós nyilatkozata (Tudósítónk jelenti Pozsony­ból.) Nemzetiségi választási koa­líció rajzolódik ki Csehszlová­kiában, amelynek célja, hogy a kisebbségek is képviselethez jussanak a júniusi szabad vá­lasztásokon. E kisebbségi koa­líció létrejöttét az Együttélés politikai mozgalom szombaton Pozsonyban tartott alakuló kongresszusán jelentették be. Az Együttélés mozgalmat né­hány hete a Duray Miklós köré tömörülő magyar értel­miségi csoport kezdeményezte. Az Együttélés az összes cseh­szlovákiai nemzeti kisebbség összefogását hirdette meg, s közös érdekeik védelmében kí­ván tevékenykedni. A mozga­lom alakuló kongresszusán magyar és lengyel küldöttek, továbbá a csehszlovákiai né­metség képviselői vettek részt. Vendégként jelen voltak egye­bek között a Csemadok és a Rákóczi Szövetség képviselői, valamint Váradi Lajos pozso­nyi magyar konzul, Mikó Je­nő református püspök, Ester­házy Mónika grófnő az auszt­riai magyarok képviseletében és Albert Cerny parlamenti képviselő. A Polgári Fórum levélben üdvözölte a tanácsko­zást. Köszöntő beszédet mon­dott Varga Sándor, a szlovák kormány miniszterelnök-he­lyettese is. A kongresszuson emlékez­tettek rá, hogy a csehszlová­kiai magyar kisebbség számá­ra 1935 óta nem volt lehetőség részvételre szabad választáso­kon. Az út, amire most lép­tünk, talán a kevesebb félelem és kiszolgáltatottság korába vezet — hangzott el a szónoki emelvényről. Nagy nyomaték­kal vetődött fel a kisebbségi választási koalíció szükséges­sége, mivel a választási tör­vény a nagy pártoknak ked­vez, s reális veszély a nemze­tiségek kiszorulása a parla­mentből. Éppen ezért nagy taps fogadta a bejelentést, hogy a szlovákiai magyar ki­sebbség három politikai szer­vezete közül kettő: az Együtt­élés és a Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalom válasz­tási szövetséget kötött. A koa­líciót támogatásáról biztosítot­ta a Csemadok is. A koalíció listáján a szlovákiai magyar­ság olyan köztiszteletben álló személyiségei kapnak helyet, mint Szabó Rezső, Dobos Lász­ló, Duray Miklós, Mikó Jenő, Popély Gyula és Püspöki Nagy Péter. A csehországi lengyelek képviselője ugyancsak szere­pel a lajstromban. A nemzeti­ségi szavazópolgárok aktív vá­lasztási részvétele esetén a koalíció akár tíz-tizenkét szö­vetségi gyűlési mandátum megszerzését is lehetségesnek tartja. A kongresszuson jóváhagy­ták az Együttélés alapszabá­lyát és megválasztották veze­tőit. Elnök Duray Miklós, al­­elnök a lengyel Stanislaw Gawlik és Gyimesi György lett. Közvetlenül elnökké válasz­tása után Duray Miklós vála­szolt a Népszabadság kérdé­seire. — Lát-e lehetőséget a most létrejött koalíció kibővítésére? — Tulajdonképpen kétfajta koalícióról lehet most beszél­ni — egy választási és egy belső koalícióról. Ami az utóbbit illeti, pillanatnyilag két tartópillére van az Együtt­élésnek — egy magyar és egy lengyel. További pillérekre van tehát szükség — példá­ul a csehszlovákiai németség nagyobb számú képviseletére. Kérdéses a ruténok és az uk­ránok részvétele — ilyen irányban is tovább kell fej­lődnie mozgalmunknak. Ha ez megtörténik, az Együttélés unióvá vagy szekciókból ösz­­szetevődő szervezetté alakul­hat­­át. — Ebből a szempontból mit hozhat a közeljövő? — Feltételezhető, hogy az ősszel esedékes helyhatósági választásokig nem változta­tunk a mozgalom szerkezetén, mert akár volna most erre fe­csérelni az időt. Azt követően — amennyiben igény lesz rá — még az sem kizárt, hogy az Együttélés párttá alakul — ha a helyzet ezt kívánja meg. — Van-e valószínűsége a most létrejött választási koa­líció kibővítésének? — Ennek lehetőségei na­gyon korlátozottak. Szlovákiá­ban főként a Független Ma­gyar Kezdeményezés gyara­­píthatná a sorokat. De ez majdnem reménytelennek lát­szik, mert úgy tudjuk, hogy az FMK más koalícióban akar indulni a választásokon.­­ Csehszlovákiában továbbra is nagy visszhangja van az államnév megváltoztatásának. Ennek­­kapcsán a Csehszlo­vák Szociáldemokrata Párt szlovákiai szervezetei tilta­koztak a múlt hét végi po­zsonyi nacionalista tüntetés ellen, míg a tekintélyes szlo­vák kulturális mozgalom, a Martica Slovenská nyugtalan­ságát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Egyben elfo­gadhatatlannak nyilvánította az ország új elnevezését. A Csehszlovák Demokrati­kus Fórum kongresszusa fel­hívásában az országban ki­alakult helyzetet nyugtalaní­tónak minősítette, s úgy fog­lalt állást, hogy a novembe­ri forradalom eredményei ve­szélyben vannak, csakúgy, mint a két államalkotó nem­zet közös államának alapjai. A párt azt javasolja, hogy Václav Havel és Alexander Dubcek hívja össze a cseh és a szlovák nemzet politikai és kulturális vezetőit, hogy kon­szenzust alakítsanak ki a ki­alakult veszélyes szituációban. Kis Tibor Tény líra kívül megváltozott minden, de azért ez az árván nőtt (tél nem volt) Tavasz ugyanúgy zajlik le belül, ahogy ebben az égövben és lelki alkatban eddig is tette. Hóvirágtól orgonáig, maszsabáltól monokiniig tart ez is, nem tovább, legfeljebb szárazabb lesz rá a nyár, ahogy a torkunk is szárazabb a sok beszéddel fedett szorongásoktól. Szóval, tél nem volt, így rianás se, vihar se, békésen ment át az ország ebbe a tényleg új márciusba, ősz ka­masz módjára szinte nosztalgiázva bezzegkori forradalmak iránt. Ez Verlaine „tavasza” volt, a múlttisztázás jajon­­gott, busongott, s ontott monoton bat­konokon s fájón, s bár ez mindenünkben zsongott, zsursongott, mégis szi­szegni tanultak a lágy hangzók a legígéretesebb pártprog­ramokban is. Maximum műbalhék szikráztak, hisz a Bastille falá­nak itt Pesten elég volt belülről nekitámaszkodni, már rogyott is össze. Ám csak óvatosan, maradjon meg a még felhasználható építőanyag. Döngöltek, zsidóztak, fasisztáz­­tak és kommunistáztak, fentebb stílű tanulmányokban ka­­tasztrófa-forgatókönyveket variáltak, önhitt magyarkodó titulust kapott a jobbközép, kozmopolitát a középközép, balrább az se látszik, van-e titulus. Nem, nehogy hiányzik ide Dali, nemhogy a polgár­­háború előérzete, még a mély hangú Amandája sem, pedig mindkettő divat volt egy időben és lehet is még. Egyáltalán, kushadjon, ami nem közérthető, ne kérdez­zünk olyat, ami tudhatatlan, s főleg ne jósolgassunk, mert könnyen a hátunk mögé kerülhet a jövő. Vagyis az következhet, amit már túlontúl jól ismerünk. Tényekből lesznek a lírák, politikákból a tudományok, elvekből a konstrukciók és destrukciókból a koncepciók. Idegen szavak szótára mellé idegen tettek tára is kell majd, hisz valahol Európában keressük majd a modellt, akár a szentistváni "tüzesvasas beilleszkedés, akár a nem­zetséget jelképessé szintetizáló átlényegülés lesz a jelszó. Ráadásul Koppányt elég lekommunistázni, Vajkot erősza­kos Nyugat-idealistaként reklámozni, s máris összemara­kodhat a hat vezér, ki legyen közülük a hetedik. Nyugat és Kelet hadakozhat itt belül, billeghet a trón, amíg el nem viszik királyostul Budából, húszmilliárd dollár vált­ságdíjért. "Illetve annyit tán haladt előre a világ, hogy el se kell vinni. Hisz a korszerű ország ugyan nem hordozható, de azért, ha másként is, távirányítható. Illetve hatalmasat haladt előre az ország, csak hát benne kavargunk mi is, zavaros elő- és utóítéleteinkkel, örökös bepótlandóinkkal. Rendszert (ismét) változtattunk. Változtatnunk kell önmagunkban is, hogy újabb negyven év múlva ne (ismét) múltpótlék legyen a mára tervezett jövő. Ez persze csak szikár líra: a tények sokkal szenvedé­lyesebbek. Füzes Oszkár 3 Geraszimov szerint elkényelmesedtek a kommunisták „Nincs kiskoalíció az MSZP nélkül” A magyarországi választások­ról közölt részletes helyszíni beszámolót a szovjet tévé Nem­zetközi Panoráma című műso­ra. A műsorvezető, Gennagyij Geraszimov a budapesti ri­port előtt mondott tárgyilagos, nyílt hangvételű bevezetőjé­ben hangsúlyozta: a kelet-eu­rópai országokban tartott vá­lasztásokon évtizedek óta első ízben választhattak a szó való­di értelmében a szavazópolgá­rok. A korábban hatalmon lévő kelet-európai pártok vereségét Geraszimov azzal magyaráz­ta, hogy azok nem voltak fel­készülve a választási harcra, s az egypártrendszer viszonyai között elkényelmesedtek. Más­részt érvényesült az is, hogy a lakosság minden bajért ezeket a hosszú ideig hatalmon lévő pártokat tette felelőssé, s ez ahhoz vezetett, hogy a szava­zópolgárok a választásokon a konkurens pártoknak adtak le­hetőséget a helyzet rendezésé­re. A kelet-európai országok­ban a helyzetet bonyolította az is, hogy az uralmon lévő pár­tok vezetése nemcsak hozzá­szokott a hatalomhoz, hanem elfeledkezett elgondolkodni an­nak igazi forrásáról. Az első forduló eredményét ismertetve az MSZP szereplé­sével kapcsolatban Jevgenyij Sirokov, a szovjet televízió bu­dapesti tudósítója Meruk Jó­zsefet, a párt kampányfőnökét idézte, aki szerint a negyedik hely olyan realitás, amely meg­határozza a párt konstruktív részvételét a parlament mun­kájában. Az MSZP elég erős baloldali-centralista párt ma­radt, azonban ellenzéki párt­ként lép fel, mivel a többi párt nem hajlik vele a szövetség­re — hangoztatta a tudósító. Az SZDSZ-szel kapcsolatban azt emelte ki, hogy kis értel­miségi pártból az utóbbi hóna­pokban többezres tagsággal rendelkező párttá vált, amely köré a társadalom legkülönbö­zőbb rétegei tömörülnek. A tu­dósító a párt célkitűzéseinek ismertetése után megemlítette, hogy az SZDSZ-t a választási harc „minden ravaszságának” ismerete és jól szervezett rek­lámkampánya különböztette meg a többi párttól. Az MDF szereplésével kap­csolatban a tudósító Antall József elnököt idézte, aki sze­rint az új kormányban semmi­képpen sem kapnak helyet a régi vezetés tagjai. A tudósító idézte az MDF elnökének azt a kijelentését is, amely szerint amennyiben az MDF kormány­párt lesz, a Szovjetunióval jó gazdasági kapcsolatok létesí­tésére fog törekedni. * Bonyolultnak nevezi a vá­lasztás első fordulója után Ma­gyarországon kialakult helyze­tet legújabb számában a Le Point című francia hetilap an­nak nyomán, hogy a legtöbb szavazatot kapott két párt, az MDF és az SZDSZ elutasítja a nagykoalíció létrehozását. „Egy kisebbségi kormány létrehozá­sa a lehető legrosszabb meg­oldás lenne a súlyos gazdasági válsággal küszködő Magyaror­szágon ... Ha el akarják ke­rülni, hogy Magyarország kor­­mányozhatatlanná váljék, a Fórumnak és a Szövetségnek meg kell osztania egymással a hatalmat, amelyért az utolsó pillanatig harcolnak.” A kommentár meglehetős ér­tetlenséggel ír erről a vitáról, mert szerinte „mindkét párt parlamenti demokráciát, piac­­gazdaságot, katonailag semle­ges Magyarországot akar meg­valósítani”. „Jobbközép a balközép el­len? Nehéz volna az annak idején illegálisan született moz­galmakat minősíteni, mert ezek a pártok nem a kommunizmus előtti történelmi pártok örökö­sei. A közöttük lévő szakadék sokkalta inkább kulturális, mint politikai jellegű” — írja a francia hetilap. „A progra­mok eltérései mögött inkább a személyek közötti viták van­nak.” A cikk egy érdekes kérdést is felvet: szerinte bármilyen „kis­­koalíciót” hoz létre a két na­gyobb formáció, „ha továbbra is elutasítják a reformkom­munisták támogatását, nem tudják elérni a parlamentben az abszolút többséget”. (MTI)

Next