Népszabadság, 1990. április (48. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-02 / 77. szám
1990. április 2., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT Románia: száz nap tanulságai (Folytatás az 1. oldalról.) egyetemisták áldozták életüket. Ezen a helyen Petre Román térdre borult, és gyertyát gyújtott. A románok és a magyarok megértésben, harmóniában és a kölcsönös megbecsülés szellemében éltek, élnek és kívánnak élni a jövőben is ugyanazon a földön — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet vasárnap tettek közzé a március 30-án, Kolozsváron rendezett nemzetiségi tanácskozásról. Adrian Motiu, az Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkár március 29-én Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és a Vatra Romaneasca szövetség vezetőivel, tájékozódott a megyékben kialakult helyzetről. Ezt követően március 30-án Kolozsváron tanácskozást tartottak — Adrian Motiu elnökletével —, amelyen a Hargita és Kovászna megyei szervezetek képviselői, valamint a Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének képviselői vettek részt. Ezen a tanácskozáson ötpontos nyilatkozatot fogadtak el a részvevők: az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei szervezetének, a Vatra Romaneasca Kovászna megyei és kolozsvári szervezetének, a Demokratikus Románok Ligájának (ez a Vatra Romaneasca Hargita megyei szervezete), továbbá a Magyar Ifjúsági Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének és a Csíkszeredai Alfa ifjúsági szervezetnek a képviselői. A dokumentum leszögezi, hogy a térségben a románok és a magyar nemzetiségűek békében kívánnak élni, Romániát közös hazának tekintik, és elhatárolják magukat minden olyan szándéktól, amely az ország bomlasztására irányul. Közösen foglaltak állást a széthúzó és destabilizálókísérletek ellen, függetlenül attól, hogy azokat belső vagy külső erők gerjesztik. Vállalták, hogy tiszteletben tartják az ország minden állampolgárának egyéni és kollektív jogait nemzetiségre való tekintet nélkül, „az egyetemes emberi jogok kiáltványával", a helsinki és a bécsi konferenciák dokumentumaival, valamint az ország törvényeivel” összhangban. Az erdődi Petőfi-emlékmű felrobbantása miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szatmárnémeti szervezete feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. A romániai Magyar Szó tudósítást közöl a helyszínről, amelyben leszögezi: dühös nacionalisták végeztek az emlékművel, akiknek azt is be lehetettt adni, hogy Petőfi „horthysta volt”. Sőt az egyik magyarellenes szónok a március közepi zavargások ürügyén „Kossuth horthystáiról” beszélt Szatmárnémetiben egy gyűlésen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete a szórvány magyarság kérdéseivel foglalkozó bizottságot hozott létre. A testület védnökségével megkezdődött a csángó magyar csoportok szervezése. Mint arról a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék című lap beszámol: a csángó magyarok olyan szervezeti egységet hoznak létre, amely feladatának tekinti a moldvai és az erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok kiépítését. A csángó magyarok a jövőben is az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének védnökségével folytatják tevékenységüket. Kinyilvánították: a csángó magyarság végső szétzilálódása előtti időszakban, „a huszonnegyedik órában”, e meglehetősen nagy létszámú magyar etnikum sorskérdéseit csak céltudatos programmal lehet megoldani. Legfontosabb feladatuknak tartják a magyar nyelvi oktatás újraindításáért folyó harcot. Küzdenek a csángóság történelmi múltjának szélesebb körben történő megismertetéséért, néprajzi, népművészeti, szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzéséért, a szétszórtan élő magyarság szervezeti életének megalapozásáért. Terveik között szerepel kétnyelvű — román—magyar — újság indítása. A Moldvában élő magyarok azt kérik, hogy a román televízió magyar nyelvű adásában indítsanak az idegen nyelvleckékhez hasonlóan magyar nyelvórákat is, hogy a szétszórtan élő magyarság javíthassa nyelvismeretét. A romániai magyar fiatalok szervezeteinek szövetsége az RMDSZ-szel együtt közös listán indul a májusi választásokon. Erről döntöttek a magyar ifjúsági szervezetek szövetségének (MISZSZ) első kongresszusán, amelyet vasárnap fejeztek be Csíkszeredán. A kongresszus elfogadta az alapszabályzatot és a szándéknyilatkozatot. Erdélyi Híradó címmel Kolozsváron megjelent a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos lapja, egyelőre hetenként egy alkalommal, a Szabadság című kolozsvári napilap mellékleteként. „A román kormány vergődő tojástánca abban a kérdésben, hogy kinek a számlájára írandók az erdélyi magyar kisebbség ellen végrehajtott pogromszerű kilengések, mind ez ideig a legvilágosabb bizonyítéka a Vatra Romaneasca nevű obskúrus nacionalista szervezet hatalmának és befolyásának.” így vezeti be a Vatráról szóló leleplező tudósítását a Die Welt című tekintélyes napilap. Értesülése szerint a Vatrának a pénz külföldről érkezett, mégpedig Spanyolországból. Élnek ugyanis emigrációban a Vasgárdának,a harmincas évek romániai fasiszta szervezetének neves képviselői. Bukarestben vasárnap kormányellenes tüntetést rendeztek azok a politikai erők, amelyek támogatják a „temesvári kiáltványt”. Ezt a dokumentumot március 11-én fogadták el a mártírvárosban rendezett nagygyűlésen. Szerzői úgy értékelik, hogy Romániában csak Temesváron volt határozottan kommunistaellenes forradalom, másutt az országban megmaradtak a régi struktúrák. A kiáltvány úgy értékeli, hogy a jelenlegi vezetés félrevezeti az ország lakosságát és az országban veszélyes visszarendeződési folyamat alakult ki. A „kommunista veszély” kiküszöbölésére a kiáltvány követeli, hogy a választási törvényt módosítsák, s három egymást követő törvényhozási ciklusra tiltsák meg a volt kommunista aktivisták és volt állambiztonsági tisztek jelölését. Petre Román miniszterelnök a térden. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Ismét növekszik az erdélyi menekültek száma A marosvásárhelyi események óta folyamatosan növekszik az erdélyi menekültek száma a hajdúszoboszlói befogadó állompáson. Január végére 40—50-re csökkent a tábor lakóinak száma, most pedig megközelíti a 150-et. Van olyan nap, amikor 30—40-en jönnek. Feltűnő, hogy a menekülők között sok a kisgyermek, s nem ritka a két-három gyermekes családok érkezése sem. Az áttelepülők többsége ezúttal már útlevéllel érkezik, csupán egy-két személy jön a zöld határon. Az érkezők kizárólag magyarok. Egyre több köztük az értelmiségi, s mindannyian menekült státust kérnek hazánktól. (MTI) Nemzeti kisebbségek koalíciója Csehszlovákiában Megalakult az Együttélés mozgalom — Duray Miklós nyilatkozata (Tudósítónk jelenti Pozsonyból.) Nemzetiségi választási koalíció rajzolódik ki Csehszlovákiában, amelynek célja, hogy a kisebbségek is képviselethez jussanak a júniusi szabad választásokon. E kisebbségi koalíció létrejöttét az Együttélés politikai mozgalom szombaton Pozsonyban tartott alakuló kongresszusán jelentették be. Az Együttélés mozgalmat néhány hete a Duray Miklós köré tömörülő magyar értelmiségi csoport kezdeményezte. Az Együttélés az összes csehszlovákiai nemzeti kisebbség összefogását hirdette meg, s közös érdekeik védelmében kíván tevékenykedni. A mozgalom alakuló kongresszusán magyar és lengyel küldöttek, továbbá a csehszlovákiai németség képviselői vettek részt. Vendégként jelen voltak egyebek között a Csemadok és a Rákóczi Szövetség képviselői, valamint Váradi Lajos pozsonyi magyar konzul, Mikó Jenő református püspök, Esterházy Mónika grófnő az ausztriai magyarok képviseletében és Albert Cerny parlamenti képviselő. A Polgári Fórum levélben üdvözölte a tanácskozást. Köszöntő beszédet mondott Varga Sándor, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese is. A kongresszuson emlékeztettek rá, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség számára 1935 óta nem volt lehetőség részvételre szabad választásokon. Az út, amire most léptünk, talán a kevesebb félelem és kiszolgáltatottság korába vezet — hangzott el a szónoki emelvényről. Nagy nyomatékkal vetődött fel a kisebbségi választási koalíció szükségessége, mivel a választási törvény a nagy pártoknak kedvez, s reális veszély a nemzetiségek kiszorulása a parlamentből. Éppen ezért nagy taps fogadta a bejelentést, hogy a szlovákiai magyar kisebbség három politikai szervezete közül kettő: az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom választási szövetséget kötött. A koalíciót támogatásáról biztosította a Csemadok is. A koalíció listáján a szlovákiai magyarság olyan köztiszteletben álló személyiségei kapnak helyet, mint Szabó Rezső, Dobos László, Duray Miklós, Mikó Jenő, Popély Gyula és Püspöki Nagy Péter. A csehországi lengyelek képviselője ugyancsak szerepel a lajstromban. A nemzetiségi szavazópolgárok aktív választási részvétele esetén a koalíció akár tíz-tizenkét szövetségi gyűlési mandátum megszerzését is lehetségesnek tartja. A kongresszuson jóváhagyták az Együttélés alapszabályát és megválasztották vezetőit. Elnök Duray Miklós, alelnök a lengyel Stanislaw Gawlik és Gyimesi György lett. Közvetlenül elnökké választása után Duray Miklós válaszolt a Népszabadság kérdéseire. — Lát-e lehetőséget a most létrejött koalíció kibővítésére? — Tulajdonképpen kétfajta koalícióról lehet most beszélni — egy választási és egy belső koalícióról. Ami az utóbbit illeti, pillanatnyilag két tartópillére van az Együttélésnek — egy magyar és egy lengyel. További pillérekre van tehát szükség — például a csehszlovákiai németség nagyobb számú képviseletére. Kérdéses a ruténok és az ukránok részvétele — ilyen irányban is tovább kell fejlődnie mozgalmunknak. Ha ez megtörténik, az Együttélés unióvá vagy szekciókból öszszetevődő szervezetté alakulhatát. — Ebből a szempontból mit hozhat a közeljövő? — Feltételezhető, hogy az ősszel esedékes helyhatósági választásokig nem változtatunk a mozgalom szerkezetén, mert akár volna most erre fecsérelni az időt. Azt követően — amennyiben igény lesz rá — még az sem kizárt, hogy az Együttélés párttá alakul — ha a helyzet ezt kívánja meg. — Van-e valószínűsége a most létrejött választási koalíció kibővítésének? — Ennek lehetőségei nagyon korlátozottak. Szlovákiában főként a Független Magyar Kezdeményezés gyarapíthatná a sorokat. De ez majdnem reménytelennek látszik, mert úgy tudjuk, hogy az FMK más koalícióban akar indulni a választásokon. Csehszlovákiában továbbra is nagy visszhangja van az államnév megváltoztatásának. Ennekkapcsán a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szlovákiai szervezetei tiltakoztak a múlt hét végi pozsonyi nacionalista tüntetés ellen, míg a tekintélyes szlovák kulturális mozgalom, a Martica Slovenská nyugtalanságát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Egyben elfogadhatatlannak nyilvánította az ország új elnevezését. A Csehszlovák Demokratikus Fórum kongresszusa felhívásában az országban kialakult helyzetet nyugtalanítónak minősítette, s úgy foglalt állást, hogy a novemberi forradalom eredményei veszélyben vannak, csakúgy, mint a két államalkotó nemzet közös államának alapjai. A párt azt javasolja, hogy Václav Havel és Alexander Dubcek hívja össze a cseh és a szlovák nemzet politikai és kulturális vezetőit, hogy konszenzust alakítsanak ki a kialakult veszélyes szituációban. Kis Tibor Tény líra kívül megváltozott minden, de azért ez az árván nőtt (tél nem volt) Tavasz ugyanúgy zajlik le belül, ahogy ebben az égövben és lelki alkatban eddig is tette. Hóvirágtól orgonáig, maszsabáltól monokiniig tart ez is, nem tovább, legfeljebb szárazabb lesz rá a nyár, ahogy a torkunk is szárazabb a sok beszéddel fedett szorongásoktól. Szóval, tél nem volt, így rianás se, vihar se, békésen ment át az ország ebbe a tényleg új márciusba, ősz kamasz módjára szinte nosztalgiázva bezzegkori forradalmak iránt. Ez Verlaine „tavasza” volt, a múlttisztázás jajongott, busongott, s ontott monoton batkonokon s fájón, s bár ez mindenünkben zsongott, zsursongott, mégis sziszegni tanultak a lágy hangzók a legígéretesebb pártprogramokban is. Maximum műbalhék szikráztak, hisz a Bastille falának itt Pesten elég volt belülről nekitámaszkodni, már rogyott is össze. Ám csak óvatosan, maradjon meg a még felhasználható építőanyag. Döngöltek, zsidóztak, fasisztáztak és kommunistáztak, fentebb stílű tanulmányokban katasztrófa-forgatókönyveket variáltak, önhitt magyarkodó titulust kapott a jobbközép, kozmopolitát a középközép, balrább az se látszik, van-e titulus. Nem, nehogy hiányzik ide Dali, nemhogy a polgárháború előérzete, még a mély hangú Amandája sem, pedig mindkettő divat volt egy időben és lehet is még. Egyáltalán, kushadjon, ami nem közérthető, ne kérdezzünk olyat, ami tudhatatlan, s főleg ne jósolgassunk, mert könnyen a hátunk mögé kerülhet a jövő. Vagyis az következhet, amit már túlontúl jól ismerünk. Tényekből lesznek a lírák, politikákból a tudományok, elvekből a konstrukciók és destrukciókból a koncepciók. Idegen szavak szótára mellé idegen tettek tára is kell majd, hisz valahol Európában keressük majd a modellt, akár a szentistváni "tüzesvasas beilleszkedés, akár a nemzetséget jelképessé szintetizáló átlényegülés lesz a jelszó. Ráadásul Koppányt elég lekommunistázni, Vajkot erőszakos Nyugat-idealistaként reklámozni, s máris összemarakodhat a hat vezér, ki legyen közülük a hetedik. Nyugat és Kelet hadakozhat itt belül, billeghet a trón, amíg el nem viszik királyostul Budából, húszmilliárd dollár váltságdíjért. "Illetve annyit tán haladt előre a világ, hogy el se kell vinni. Hisz a korszerű ország ugyan nem hordozható, de azért, ha másként is, távirányítható. Illetve hatalmasat haladt előre az ország, csak hát benne kavargunk mi is, zavaros elő- és utóítéleteinkkel, örökös bepótlandóinkkal. Rendszert (ismét) változtattunk. Változtatnunk kell önmagunkban is, hogy újabb negyven év múlva ne (ismét) múltpótlék legyen a mára tervezett jövő. Ez persze csak szikár líra: a tények sokkal szenvedélyesebbek. Füzes Oszkár 3 Geraszimov szerint elkényelmesedtek a kommunisták „Nincs kiskoalíció az MSZP nélkül” A magyarországi választásokról közölt részletes helyszíni beszámolót a szovjet tévé Nemzetközi Panoráma című műsora. A műsorvezető, Gennagyij Geraszimov a budapesti riport előtt mondott tárgyilagos, nyílt hangvételű bevezetőjében hangsúlyozta: a kelet-európai országokban tartott választásokon évtizedek óta első ízben választhattak a szó valódi értelmében a szavazópolgárok. A korábban hatalmon lévő kelet-európai pártok vereségét Geraszimov azzal magyarázta, hogy azok nem voltak felkészülve a választási harcra, s az egypártrendszer viszonyai között elkényelmesedtek. Másrészt érvényesült az is, hogy a lakosság minden bajért ezeket a hosszú ideig hatalmon lévő pártokat tette felelőssé, s ez ahhoz vezetett, hogy a szavazópolgárok a választásokon a konkurens pártoknak adtak lehetőséget a helyzet rendezésére. A kelet-európai országokban a helyzetet bonyolította az is, hogy az uralmon lévő pártok vezetése nemcsak hozzászokott a hatalomhoz, hanem elfeledkezett elgondolkodni annak igazi forrásáról. Az első forduló eredményét ismertetve az MSZP szereplésével kapcsolatban Jevgenyij Sirokov, a szovjet televízió budapesti tudósítója Meruk Józsefet, a párt kampányfőnökét idézte, aki szerint a negyedik hely olyan realitás, amely meghatározza a párt konstruktív részvételét a parlament munkájában. Az MSZP elég erős baloldali-centralista párt maradt, azonban ellenzéki pártként lép fel, mivel a többi párt nem hajlik vele a szövetségre — hangoztatta a tudósító. Az SZDSZ-szel kapcsolatban azt emelte ki, hogy kis értelmiségi pártból az utóbbi hónapokban többezres tagsággal rendelkező párttá vált, amely köré a társadalom legkülönbözőbb rétegei tömörülnek. A tudósító a párt célkitűzéseinek ismertetése után megemlítette, hogy az SZDSZ-t a választási harc „minden ravaszságának” ismerete és jól szervezett reklámkampánya különböztette meg a többi párttól. Az MDF szereplésével kapcsolatban a tudósító Antall József elnököt idézte, aki szerint az új kormányban semmiképpen sem kapnak helyet a régi vezetés tagjai. A tudósító idézte az MDF elnökének azt a kijelentését is, amely szerint amennyiben az MDF kormánypárt lesz, a Szovjetunióval jó gazdasági kapcsolatok létesítésére fog törekedni. * Bonyolultnak nevezi a választás első fordulója után Magyarországon kialakult helyzetet legújabb számában a Le Point című francia hetilap annak nyomán, hogy a legtöbb szavazatot kapott két párt, az MDF és az SZDSZ elutasítja a nagykoalíció létrehozását. „Egy kisebbségi kormány létrehozása a lehető legrosszabb megoldás lenne a súlyos gazdasági válsággal küszködő Magyarországon ... Ha el akarják kerülni, hogy Magyarország kormányozhatatlanná váljék, a Fórumnak és a Szövetségnek meg kell osztania egymással a hatalmat, amelyért az utolsó pillanatig harcolnak.” A kommentár meglehetős értetlenséggel ír erről a vitáról, mert szerinte „mindkét párt parlamenti demokráciát, piacgazdaságot, katonailag semleges Magyarországot akar megvalósítani”. „Jobbközép a balközép ellen? Nehéz volna az annak idején illegálisan született mozgalmakat minősíteni, mert ezek a pártok nem a kommunizmus előtti történelmi pártok örökösei. A közöttük lévő szakadék sokkalta inkább kulturális, mint politikai jellegű” — írja a francia hetilap. „A programok eltérései mögött inkább a személyek közötti viták vannak.” A cikk egy érdekes kérdést is felvet: szerinte bármilyen „kiskoalíciót” hoz létre a két nagyobb formáció, „ha továbbra is elutasítják a reformkommunisták támogatását, nem tudják elérni a parlamentben az abszolút többséget”. (MTI)