Népszabadság, 1992. március (50. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
NÉPSZABADSÁG ! 1992. március 2., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 52. szám MOZGALMAS POLITIKAI HÉTVÉGE Az MDF továbbra is baloldali veszélyt lát A párthétvége nem volt csendes. Az SZDSZ Országos Tanácsában - egyebek közt - a rasszista ideológia fenyegetéséről folyt vita. A Fidesz-frakció hét végéjén Ungár Klárát „kiváltották” a parlament gazdasági bizottságából, hogy minden erejét a városházi munkára összpontosíthassa. Az MDF hét végi megnyilvánulásaiban újra találkozni lehetett a baloldali főveszély elleni harc hangoztatásával. Az MDF nagyválasztmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyben álbaloldali erőket ostoroznak, elítélik az MSZP és az MSZOSZ együttműködését. Horváth Balázs, a sportügyek tárcanélküli minisztere a villányi keresztény hétvégén egyebek mellett kijelentette: ha az MSZP megkaparintaná a hatalmat, rettenetes lenne. (Beszámolónk a 4. oldalon) BOSZNIA-HERCEGOVINA Népszavazás halálos incidenssel (Újvidéki tudósítónktól) Az egykori Jugoszlávia két tagköztársaságában, Crna Gorában és Bosznia-Hercegovinában vasárnap lezárult a kétnapos népszavazás. Montenegróban a Szerbiával való államszövetséget, Boszniában a függetlenséget jelenti az „igen”. Az előbbi köztársaságban incidensek nélkül zajlik a szavazás, az utóbbiban egyre vészterhesebb a helyzet. Boszniában „lenni vagy nem lenni” szituációt teremtett a nemzeti vezérek rivalizálása. A szerbek Szerbia, a horvátok Horvátország felé kacsingatnak, a muzulmánok ettől is, attól is idegenkednek: bárhova csatolnák őket, kisebbségi helyzetbe szorulnának. Szombatra virradóra halálos áldozatai is voltak az elvakultságnak. Ljubin Han falunál kilőttek egy teherautót. Egyik utasát halálos találat érte, másik utasát súlyos sebekkel szállították a szarajevói kórházba. (Folytatás a 2. oldalon) Boszniában a függetlenséget jelenti az „igen” Számítógépes bűnözők Magyarországon A férfi otthon ül a számítógépe előtt, a whiskyjét kortyolgatja, s közben bejelentkezik a kiszemelt bank számítógépének. Néhány gombnyomás, s pár másodperc múlva emberünk elvégeztet a géppel néhány „szabályos” banki átutalást. Milliókkal gazdagodva áll fel a számítógép elől. Soha nem derül talán ki, hogy ki nyúlt bele a bank rendszerébe, így dolgozik a számítógépes bűnöző a filmeken. Magyarországon ez még a jövő. A rendőrség ismeretei szerint eddig senki nem próbálta efféle módszerekkel megcsapolni a bankok számítógépes nyilvántartásait. Szerencsére a magyar számítógépes bűnözők még alapfokon dolgoznak. Tevékenységük kimerül a gépi nyilvántartások dézsmálásában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a közelmúltban zárta le azt az ügyet, melyben egy számítástechnikában járatlan, a gépet alapfokon kezelő pénztáros alig két hónap alatt több, mint négyszázezer forinttal károsította meg vállalatát. A cég ugyanis olyan programot használt a számlázásra és a raktárkészlet nyilvántartására, amelyik - bevallottan papírtakarékossági megfontolásokból - a rosszul kitöltött, sztornírozott számlákat nem nyomtatta ki. Sőt, nem is zárolta el a hibás adatsort, s a gép által generált számlaszámot is felülírta a következő helyesen kitöltött számlával. Annak tehát nyoma sem maradt a gépi nyilvántartásban, hogy ki, milyen számlát rontott, és hogyan. A takarékos programnak volt azonban egy súlyos hibája. Még azután is „megengedte”, hogy sztornírozzanak egy számlát, miután a gép megkezdte a bizonylat nyomtatását. Erre jött rá a cég mintaboltjának pénztárosa. Kihasználva a számítógép nyújtotta lehetőséget sorra sztornírozta az egyébként szabályosan kitöltött, kinyomtatott számlákat, a pénzt pedig, amit a vevő befizetett, lévén, hogy a számítógép törölte memóriájából az adott számlát, zsebre tette. (Folytatás az 5. oldalon) . Az EK elnöke támogatja hazánkat Az első magyar-portugál miniszterelnöki tárgyalások helyszíne volt Budapest, ahová pénteken kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Aníbal Cavaco Silva portugál kormányfő, az Európai Közösség soros elnöke. Portugália miniszterelnöke, aki többek között megbeszéléseket folytatott Antall Józseffel és Göncz Árpáddal, látogatása végén úgy nyilatkozott, támogatja hazánk teljes jogú EK-tagságát, amely várhatóan még az évezred vége előtt valósággá válik. (Tudósításunk a 3. oldalon) A katonák jobban szót értenek Annus Antal nyilatkozik bukaresti tárgyalásairól Bukarestben a hét végén Magyarország és Románia védelmi tárcáinak szervezésében tudományos tanácskozás volt a két ország között tavaly létrejött és nemrég ratifikált Nyitott Égbolt egyezmény okmányainak múlt heti kicserélése alkalmából. A magyar delegációt - Für Lajos honvédelmi miniszter megbetegedése miatt - Annus Antal altábornagy, a HM közigazgatási államtitkára vezette. A magyar küldöttséget fogadta Theodor Stolojan kormányfő is, utána pedig a delegáció találkozott és megbeszéléseket folytatott Nicolae Spiroiu védelmi miniszterrel. Annus Antal altábornagy interjút adott a Népszabadság bukaresti tudósítójának. - Milyen légkörben zajlott le a két védelmi tárca képviselőinek találkozója? - A román nemzetvédelmi miniszter megértéssel fogadta, hogy Für Lajos betegsége miatt nem jöhetett. Én egész itteni programunkból, a román nemzetvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélésekből, csakúgy, mint a kormányfőnél azt érzékeltem, hogy a román félnek - velünk egybecsengően - az a véleménye, hogy az együttműködés eredményes, és rendkívül fontos a továbbfejlesztése. Amiben pedig félreértés, vagy félremagyarázás van, azt meg kell beszélni. - A Für Lajos miskolci kijelentéseivel kapcsolatos román sajtókampány mennyire hatott a megbeszélések légkörére? - Nem érzékeltem semmiféle káros hatást. Ha a polémiának netán ilyen céljai lettek volna, elmondhatom: nem ért célt. - Milyen tapasztalatokat hozott a Nyitott Égbolt egyezményről tartott tudományos tanácskozás? - Ilyen eszmecserére a két ország között még nem került sor ilyen szinten. Ez már önmagában is rendkívül fontos. (Folytatás a 3. oldalon) Törvénytelenül nevezték ki a Pest Megyei Bíróság elnökét? (Munkatársunktól) Pénteki és szombati számunkban is beszámolót közöltünk a bírósági elnökök kinevezéséről. írtunk arról is, hogy a Pest Megyei Bíróságon dr. Gatter Lászlót nevezték ki elnökké - akit a bírák nagy többsége alkalmatlannak tartott. A hét végén a meglepő döntés visszhangját kutatva a megyei bírósághoz tartozó Váci Város Bíróság egyik bírójával dr. Ilonczay Zsolttal beszélgettünk. - Mi a véleménye a történtekről? - Azzal szeretném kezdeni, hogy pontatlan az újság február 28-i számában azon állítás, hogy dr. Gatter László „a Pest Megyei Bíróság elnökségéért folytatott versenyfutásból győztesen került ki”. Dr. Gatter Lászlót a szavazó bírók kétharmada alkalmatlannak találta, és a régi elnököt dr. Kaclmár Mihályt javasolta elnöknek, ezt azonban az igazságügy-miniszter figyelmen kívül hagyta. - Magát a tényt mi is megírtuk. Önnek a jelek szerint mégis hiányérzete van. - Igen, mert a törvény szerint a megyei bíróság elnöki tisztét pályázat útján kell betölteni, a pályázók alkalmasságáról az összbírói értekezlet mond véleményt és tesz javaslatot a miniszternek. Az 59/A §. (4) bekezdése szerint, ha nincs alkalmas pályázó, vagy a kinevező (jelen esetben a miniszter) a javaslatot nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni. Nincsen joga tehát a miniszternek az értekezlet által javasolt pályázótól eltérő személyt kinevezni. Ez történt. A bírói értekezletet 1992. február 20-án tartották meg a miniszter képviseletében jelen volt Fluckné dr. Papácsi Edit helyettes államtitkár. Az értekezlet a szavazás előtt úgy határozott, hogy azt tekinti alkalmasnak, aki a jelenlévők 50%-a+ szavazatot megkapja. A 138 érvényes szavazat közül (jelenlévők 143) több mint 100 (105) bíró dr. Kaclmár Mihályt tartotta alkalmasnak, míg kb. 20- an alkalmatlannak. Dr. Gatter Lászlót, aki más bíróságtól pályázta meg ezt a tisztet, több mint kilencvenen alkalmatlannak találták és megközelítőleg 30 volt azoknak a száma, akik alkalmasnak és kb. 20 körül volt azoknak a száma, akik nem nyilvánítottak véleményt. (Folytatás az 5. oldalon) Tömeges karambol a köd miatt Vasárnap reggel a sűrű ködben tömeges közúti baleset történt az E5-ös úton Örkény és Dabas között. 30-40 autó csúszott össze, egy személy súlyosan megsérült, ketten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Karamboloztak sokan azok közül is, akik az FKGP szegedi nagygyűlésére utaztak. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE FEJTŐ FERENC: Iry törésvonalak Európában (Párizsi tudósítónktól) Törzsek vagy Európa címmel kollokviumot tartottak a hét végén Párizsban neves politikusok, tudósok és művészek részvételével. Élénk vitát váltott ki a felszólalók között a szilánkokra, „törzsekre” szakadó Európa veszélye, a demagógia előretörése. A nemzeti kisebbségekről, a határokról, s az új európai törésvonalakról folyó vitában részt vett többek között Robert Badinter, a francia alkotmánytanács elnöke, Mincea Berindei és Smarand Enache, neves román emberi jogi harcosok, valamint Fejtő Ferenc, Párizsban élő, magyar származású történész-újságíró. Tudósítónk tőle kért összefoglalót. Feltűnő volt az egybeesés a témában felszólaló románok, magyarok és Badinter miniszter úr véleménye között: a keletközép-európai nemzeti kisebbségek problémáit határkiigazítások nélkül, csak a legszélesebb autonómiával lehet megoldani. Badinter úr szerint - aki az egykori jugoszláv tagköztársaságok függetlenségi kérelmét vizsgáló EK-bizottság vezetője volt - a kétnemzetiségű települések lakosságának joga van mindkét nemzet zászlaját kitűzni. Ez olyan új hang a nemzetközi jogban, amely a vajdasági, az erdélyi, a szlovákiai magyarság részére új perspektívákat kínál. Badinter úr ugyanis az EK megbízottja az új európai jogrend kidolgozására. - Meglepő volt, hogy Badinterrel a románok is egyetértettek. Igen, legalábbis az itt jelenlévő románok: Berindei, aki a külföldön élő románok képviselője, valamint a Marosvásárhelyről érkezett Enache aszszony. De egyetértett a Bukarestből itt lévő Gabriel Liiceanu is. Ők olyan Romániát akarnak, amelyben nem a homogenitásnak és a nemzetállamnak a fogalma érvényesül, hanem a nemzeti kisebbség, így a magyarság jogainak diszkrimináció nélküli elismerése. - Elképzelhetőnek tartja, hogy az itt megnyilatkozó személyiségek véleménye kormánykörökben is visszhangra találjon? - Franciaországot illetően nagyon is valószínűnek tartom. A mostani kollokvium mögött Mitterrand elnök legközvetlenebb tanácsadói, s magas rangú külügyi hivatalnokok állnak, így joggal feltételezhető, hogy a kisebbségi kérdésekben itt elhangzott vélemények Párizs külpolitikájának bizonyos módosulását jelzik. Seres Attila