Népszabadság, 1992. december (50. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. december 1., kedd A NÉMET KORMÁNY VISSZAUTASÍTJA IZRAEL VÁDJAIT / Úfjabb letartóztatás a möllni merénylet ügyében (Bonni tudósítónktól) A hatóságoknak hétfőn sikerült letartóztatniuk egy, a múlt heti möllni gyújtogatásos merénylettel alaposan gyanúsítható újfasisztát. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a bonni kormány határozottan visszautasította Izrael vádjait, miszerint nem lép fel kellő eréllyel a szélsőjobboldali erőszakhullámmal és az antiszemita jelenségekkel szemben. Közben egy tartományi bíróság botrányszagú ítéletet hozott az egyik alkotmányellenesnek minősített szélsőjobboldali párt vezetője javára. Hétfőn letartóztattak egy 19 éves fiatalembert, aki Alexander von Stahl szövetségi főállamügyész, a nyomozás vezetőjének közlése szerint alaposan gyanúsítható a múlt heti möllni gyújtogatásos merénylet elkövetésével, amely, mint ismerettes két török kislány és egyikük édesanyjának halálát okozta. Az illető a feltételezések szerint maga is melmi illetőségű, tagja annak a neonáci szervezetnek, amelynek vezetőjét már a múlt héten letartóztatták, s melynek számlájára több gyújtogatás is írható. Von Stahl szerint valószínű, hogy a fiatalember egy tettestársával együtt követte el a támadásokat a két, kizárólag török vendégmunkáscsaládok által lakott mölmni épület ellen, amelyek a három halálos áldozaton kívül kilenc súlyos sebesültet követelt és mintegy ötven embert hajléktalanná tett. A gyanúsított ezen kívül vélhetőleg két korábbi, más tartományokban elkövetett gyújtogatásban is részt vett. A nyomozók a möllni akció egy közvetlen tanújának vallomása alapján fogták el a gyanúsítottat. A német kormány hétfőn visszautasította az izraeli kabinet vasárnapi hivatalos bírálatát, miszerint nem lépett fel kellő eréllyel a szélsőjobboldali radikálisokkal szemben. Dieter Vogel kormányszóvivő nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette: bár a bonni kormány megérti Izrael aggodalmait, a kilengések elszigetelt csoportok számlájára írhatók, melyeket a német hatóságok úgymond határozottan üldöznek. Bonn - így Vogel - kezdettől fogva élesen elítélte a külföldiek ellen intézett támadásokat, a zsidó temetők és emlékhelyek megrongálását. Aláhúzta: kormánya mindent megtesz, hogy a jogállam eszközeivel és az alkotmány keretei között leküzdje a problémát. Idevágó hír, hogy az északrajna-vesztfáliai tartományi munkaügyi bíróság hétfői ítélete értelmében megtarthatja tiszteletbeli bírói posztját a testületben Peter Markert, a szélsőjobboldali NPD párt tartományi elnöke. Az indoklás szerint politikai, szakszervezeti vagy szociálpolitikai nézetek vagy tevékenységek nem képezhetik alapját a hivatali tisztség megvonásának. A bíróság nem osztotta a düsseldorfi munkaügyi minisztérium nézetét, hogy Markert kifejezetten idegenellenes tendenciákat követ, amivel eltávolodott a szabad demokratikus rend talajáról. Nem vádolható a hivatali kötelesség súlyos megsértésével, az pedig nem elegendő a tiszteletbeli bírói tisztségből való felmentéséhez, hogy egy szélsőjobboldali, alkotmányellenesnek ítélt párthoz tartozik, illetve abban kimagasló pártfunkcionáriusi tevékenységet lát el - szól a hammi munkaügyi bíróság indoklása, amelynek alighanem a konkrét ügyön messze túlmutató folytatása lesz. Léderer Pál Ismét összeomlott a tűzszünet Boszniában (Újvidéki tudósítónktól) Heves horvát és szerb támadások vezették be a legújabb boszniai „tűzszünetet”. Szarajevóban úgy tudni, hogy Mladics szerb tábornok nem is írta alá a megállapodást. Választási hadüzenet Panicsnak: lemondott a szövetségi kormány három szerbiai tagja. A sokadik fegyverszüneti egyezmény sorsa bizonytalannak látszik azért is, mert a szarajevói repülőtéren nyélbe ütött tárgyalás után Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerb erők parancsnoka - mint a belgrádi televízió jelentette vasárnap késő éjszaka - az egyezményt nem is írta alá. Ha mégis sor kerülne a szerb-horvát megbékélésre, súlyos csapás érné a muzulmánokat, hiszen szövetséges nélkül maradnának. Alija Izetbegovic bosnyák elnök nem határozatokat, hanem kézzelfogható segítséget kér az iszlám országok küszöbön álló értekezletétől. A bosnyák elnök ugyanakkor elutasította az őt felkereső béke Nobel-díjas Eli Wiesel javaslatát, hogy semleges területen találkozzon Szlobodan Milosevics szerb elnökkel és Radovan Karadzsics boszniai szerb vezérrel. Szerbiában egyre nagyobb lendületet vesz a választási hadjárat, amelynek fő ismérve a jugoszláv szövetségi kormányzat és a szerb szocialisták percről percre elmérgesedő összecsapása. Még Milan Panics jugoszláv miniszterelnök vasárnap késő esti bejelentése előtt, miszerint Vuk Draskovicson és még tizenegy jelöltön kívül ő is versenybe száll Miloseviccsel a szerb elnöki tisztért, kilépett kabinetjéből Radmila Milentijevics, az Egyesült Államokból „importált” tárca nélküli miniszter és Nikola Sajinovics, a gazdasági tárca irányítója, majd hétfőn Kovács Oszkár, a kormány alelnöke. Kis-Jugoszláviában egyébként háromnapos ünnep van a mostani a véres háborúban feldarabolt titói Jugoszlávia 49. születésnapja alkalmából. Pilcz Nándor* Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hétfőn, Genfben megkezdődött rendkívüli ülésszakán olyan határozattervezet elfogadása előtt áll, amely a szerb vezetőket teszi felelőssé a boszniai tragédiáért. Az ülésen - amelyet Solt Pál, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ENSZ- bizottság idei soros elnöke hívott össze - beterjesztették Mazowiecki volt lengyel miniszterelnök, most ENSZ-különmegbízott jelentését. Az Egyesült Államok és TV-A Népszabadság értesülései szerint hétfőn Belgrádban tárgyalt Tom Lantos amerikai képviselő. A demokrata párti politikust lapunk zártakor Újvidékre várták, ahol díszelőadáson vendégszerepeit a békéscsabai Jókai Színházörökország által előterjesztett határozattervezet, amit ma valószínűleg elfogadnak, elítéli a korábbi Jugoszlávia területén folyó etnikai tisztogatást. - Ezért a felelősség elsősorban a Bosznia-Hercegovina egyes területei felett ellenőrzést gyakorló szerb hatóságokat, a jugoszláv hadsereget és a Szerb Köztársaság politikai vezetőit terheli. Makajev, orosz ENSZ- nagykövet is elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyes politikusok miatt egy egész ország semmisüljön meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: az emberi jogoknak nem lehet erőszakos beavatkozással érvényt szerezni. (MTI) Belgrád, blokád, benzin BOROS JENŐ FELVÉTELE Szigorodik az EK bevándorláspolitikája? (Londoni tudósítónktól) A londoni II. Erzsébet konferencia-központban hétfőn tanácskozás kezdődött az Európai Közösség egyeztetett menekültügyi és bevándorlási politikájáról. Nagy-Britannia szigorú bevándorláspolitikája közismert és az elmúlt hetekben jó néhány népszerűtlen intézkedés váltott ki Európa-szerte bíráló hangokat. A szigetország csak rendkívül indokolt esetben - amikor erre a nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága külön, nyomós indokkal felkéri - lazít azon a rendelkezésen, hogy kizárólag érvényes brit vízummal lehet átlépni a határt, ennek beszerzése pedig mostanáig igencsak korlátolt volt a háború sújtotta Boszniában. A parlament elé beterjesztett új bevándorlási és menedékjogi törvénytervezet még keményebb feltételeket szab, intézkedik a politikailag nem megindokolhatóan az országban tartózkodó menekültek 48 órán belüli kitoloncolásáról. Nagy- Britannia mindig is azt hangsúlyozta a volt Jugoszlávia menekültjeivel kapcsolatban, hogy azoknak ún. „biztos kikötőkben”, otthonukhoz minél közelebb kell megvárniuk, amíg visszatérhetnek lakhelyükre. Nagy-Britannia ugyancsak ragaszkodik ahhoz, hogy az egységes európai piac január elsejei bevezetése után se szűnjön meg automatikusan az útlevélellenőrzés az Európai Közösség határai között. Erre ma már Németország is egyre inkább hajlik, amely Londonban egészségesebb egyensúlyt szeretne elérni a menekültek befogadásában. Csak ebben az évben ugyanis a Közösség országaiba vándorolt 550 ezer menekült közül 440 ezer kérelmezőt regisztráltak Németországban. Valószínűleg az emberi jogok megsértése elleni nemzetközi tiltakozó akciók (köztük az Amnesty International fellépése) hatására. Kenneth Clarke brit belügyminiszter, a konferencia elnöke a BBC reggeli hírműsorában bejelentette, hogy Nagy- Britannia a korábbinál több menekültet fogad be Boszniából, de kizárólag olyanokat, akiknek ténylegesen ez az ország tud a legtöbbet segíteni. R. Hahn Veronika Felemás döntés az SZKP-ról (Moszkvai tudósítónktól) Az első értékelések szerint kompromisszumos, más megfogalmazásban felemás, de az adott oroszországi politikai helyzetnek megfelelő döntést hozott hétfőn Moszkvában az orosz alkotmánybíróság Jelcin elnöknek az SZKP működését és tulajdonát érintő rendeleteiről. A bíróság az orosz alkotmánnyal összeegyeztethetőnek mondta az elnök rendeletének azt a részét, amely az SZKP vezető szerveire vonatkozott. Mint ismeretes, 1991. október 8-án kelt rendeletével Jelcin elnök Oroszország területén beszüntette az SZKP és az Orosz Föderáció Kommunista Pártja tevékenységét és szervezeteik feloszlatásáról döntött. Az ítélet értelemében e rendeletnek az alapszervezetekre vonatkozó része alkotmányellenes, vagyis az elnöknek nem lett volna joga beszünteti az alapszintű pártszervek működését. Ugyanakkor alkotmányos az a rendelkezés, amely a végrehajtó hatalom és az ügyészség szervezeteinek megtiltotta, hogy bárki ellen csupán az SZKP-hoz vagy az Oroszországi KP-hoz való tartozása való tartozása miatt eljárást indítsanak. A korábbi, 1991. augusztus 25-i, az SZKP vagyonának államosítását kimondó rendelet csak részben találta alkotmányosnak a bíróság, megállapítva, hogy háromféle tulajdonról volt szó: részben vitathatatlanul párttulajdonról, részben vitathatatlanul nem párttulajdonról (állami, szakszervezeti vagy egyéb tulajdonról) és van vitaható tulajdon. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket egy szokásos bírósági per keretében lehet eldönteni. A másik, magának az SZKP- nak és az Oroszországi KP-nak az alkotmányosságát vitató kereslet megtárgyalását a bíróság elutasította azzal, hogy az SZKP széthullott és többé nem szövetségi szervezet, az Oroszországi KP pedig sohasem volt önálló, bejegyzett szervezetként működő párt, csupán az SZKP intézménye. A volt állampárt helyett vasárnaptól egy másik foglalkoztatja inkább a moszkvai közvéleményt: az, amelynek létrehozása igényét a reformokat támogató erők fórumán jelentették be, s amelyről Jelcin elnök úgy nyilatkozott, hogy „vele és benne kíván lenni”. Az új erő neve „Demokratikus Választás”. 33 párt, országos vagy helyi mozgalom, társadalmi szervezet hozta létre, közöttük a legerősebb a Demokratikus Oroszország mozgalom, amely Jelcin támogatása jött létre, de miután az elnök nem állt személyesen az élére, több részre szakadt és belső viták bomlasztották. Ez a mozgalom és néhány más jelentősebb erő mozgalomként, szövetségként és nem pártként javasolja működtetni a „Demokratikus Választást.” Az alakuló politikai erő programjában a föld magántulajdona, a privatizáció felgyorsítása, az elnöki hatalom megerősítése mellett olyan aktuális programpontok is szerepelnek, mint a jelenlegi kormány jelenlegi összetételben való megtartása és a kongresszus, illetve a Legfelsőbb Tanács idő előtti feloszlatása jogi lehetőségeinek megteremtése. Ez utóbbi kettő aligha talál osztatlan támogatására a kongresszuson, ahol amúgy is az egyes személyek, a képviselők és nem a pártok vagy mozgalmak döntéseitől függ, hogy milyen határozatokat fogadnak el. A jelek szerint az eddigi kompromisszumokkal, ügyes politikai manőverekkel és néhány bizonyára megtett ígérettel az elnöknek sikerült elég népes tábort kialakítania maga mögött ahhoz, hogy ne kerüljön sor a kormány egészének leváltására vagy az elnök hatalmának lényeges csökkentésére, így aligha lesz a reformok vége vagy a régi rendhez való visszafordulás kezdete e kongresszus. Haszbulatov felkészült rá, hogy a Legfelsőbb Tanács rendkívül ülést tartson a kongresszus idején, miután Jelcin elnök átdolgozásra visszaküldte a kormányról szóló új törvényt, élve vétójogával. Ha a kongresszusban szükség lesz rá, a két ház döntésével véglegesíthető lesz a törvény. M. Lengyel László Parasztháború Strasbourgban (kiküldött tudósítónk jelentése) Bár a rendezők nem győzik nyugalomra inteni a résztvevőket, ma könnyen háborúba torkollhat minden idők legnagyobbnak ígérkező paraszttüntetése Strasbourgban. A GATT-megállapodás ellen eddig leghangosabban a franciák tiltakoztak, most tízezerszámra özönlenek a Rajna-menti városba nemcsak az EK-országokból, de Ausztriából, Svájcból, Svédországból és Norvégiából is. Még a tengeren túlról is jelezték érkezésüket: Kanadából és Japánból is parasztdelegáció érkezik, hogy tiltakozzon a mezőgazdasági termelés csökkentését magával vonó GATT- megállapodás ellen. Mint a megmozdulást szervező legnagyobb francia agrárszakszervezet, az FNSEA központjában tudósítónknak elmondták, több tízezer tüntetővel számolnak a keddi tüntetésen. Legtöbben nyilván a hazaiak lesznek - úgy 20-25 ezren -, de hasonló számban jelezték részvételüket a szomszédos Németország parasztjai is. A belgák sem adják alább 15 ezernél. A szervezők azt remélik, hogy a tüntetés jótékony hatása már a csütörtök-péntekre tervezett Kohl-Mitterrand találkozón is érezhető lesz, s a két vezető európai hatalom együtt fog fellépni a GATT ellen. Ennek egyelőre kevés a valószínűsége, mivel a német kormány támogatni látszik a megállapodást, még ha attól a munkanélküliek számának növekedése várható is. Újabban a hivatalos Párizs is visszafogottabban nyilatkozik a GATT- ról, és erősödik azoknak a hangja, akik nem tanácsolják ■elválasztani a mezőgazdaságot a tárgyalások napirendjén szereplő egyéb területektől. Strasbourgban viszont nem a hivatalos Párizs lesz jelen, a kormányzó szocialistákhoz közel álló parasztszakszervezet nem is kapott meghívást a demonstrációra. Ott lesz viszont mindenki más, aki a francia vidéket képviseli, s a tüntetők a nemzet szimpátiáját is maguk mögött tudhatják. A szervezők békés felvonulást ígérnek Strasbourg városán keresztül, mintegy nyolc kilométeren át, melynek során tapintatosan elkerülik az éppen ülésező Európa Parlamentet. Nem lesz erőszakos cselekmény - ígérik -, feltéve, ha a rendfenntartó erők tisztes távolságban maradnak. Ám ha közel merészkednek, alighanem kitör a parasztháború... Seres Attila 13,39 millió 451 179 Ft | az öttalálatos átvitt nettó nyereményalap összege! Szerencsejáték Rt. A szerencse kovácsa.